Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1955-01-15 / 2. szám
6 JÉGÉ; Nagyanyó szemüvege Éva kijött a ház elé, amely igen magas, meredek hegyoldal alján állott és teletorokkal felkiálltott: — Juroó! Juroó! A hegyoldal veremén megmutatkozott egy kaszás férfi, széles fehér in* geujjával homlokáról a verítéket tö- rülgetve. — Miaaz? — Nagyanyóó nem találja a szemüvegét. hová tetted? — Miaaz? Éva legerősebb hangján kiáltotta: — Nagyanyó nem találja szeműre, gét, hováá tetted? — Mit bőgsz? Semmit sem hallok Miii? — Semmi! Te süketfajd! — S ezzel megfordult és ment be bosszúsan a házba. Félóra múlva Jurái riadtan berontott. — Mi történt, mért zavartál le? Éva kezét tördeli — De hiszen nem kellesz te itt! Mért fenekedtél le onnan? Én csak anyám szemüvegét kerestem és 0 hirtelen itt terem! — Hogy a pokol minden ördöge ■ vinné ezt ... a munkával egyetemben. Ilyen semmiség miatt lehajszolni az embert. . . Hol van az a fene szemüveg? Ide vele! — Anyám szemén. Ingedet foltozza a kamrában. Szoknyájában vált a szemüveg, nem tudott róla. így történt. — No, én majd rendre tanítalak benneteket azokkal a ragyogókkal! Jura) beront a kamrába, ahol az ablak mellett ül görnyedten a nyolcvanesztendős öreg Gasóné, reszkető csontos ujjaival foltozva egy vastag inget. Vaskos tűvel és ■hasonló cérnával egy-centim teres öltéseket remekel. Gyűszű nélkül varrt, s közben állandóan reszketett. — Mama adja csak ide azt a fene szemüveget! Az1 öregasszony szó nélkül levette reszkető fejéről és. oda adta Juraj- nak. Jurái kiment a fakamrába, letette a szemüveget a fatörzsökre és kétszer rábunkózolt. — De hiszen ti többé e miatt a buta szemüveg miatt meg nem hajszoltok. . ! Hát így bizony. Azután kifordult és elment Délben, Zuzka, tizenhétévés leánykája. kettős serpenyőben hozta fel az ebéde és elmondotta apjának, olyképpen, ahogy a felelő tanuló szokta recitálni, hogy bizony anyja igen mérges volt, hogy öreganyó egy hiábavaló szót nem mondott, hogy semmit. sem evett, hogy előszedte a rózsafüzért. beült vele a kamrába és .csak annyit mondott, hogy már íme meg akar halni, hogy azután is folyton csak imádkozott és hogy apuka ingjál megsimogatta szépen és hély- retette és és hogy . . . szóval így..! Zuzka aztán megtörülte orrocskáját, kifordított kacsájával. Jurái bokor alá ült, a serpenyőt két combja közé illesztette és meg se mukkanva megevett mindent, amit Éva küldött A serpenyő egyik felében nagyszerű jól megzsírozott brínd- zásmetélt volt amit Jurái igen-igen szeret. Amikor végzett az ebéddel, odaadta Zuzkának az edényt és barátságosan megveregetve vállát. így szólt: — No, most igyekezz, mert itt nem kellesz, ám otthon igen. Zuzka rendbctétte a serpenyőt ujjaival kendőcskéje alá fésülte haját, köszönt apjának és fürge lábacskáival lesüvített a lejtőn, amely olyan meredek itt, mint d házak teteje. Este, amikor Jurái lejött a havasról, nem ment a szobába hanem egyenesen az istállóba Látta az asz- szonyt. ám szót sem_ mondott neki. A kis Zuzkn jött hozzá és elujságolto néki, hogy az öreganyó igazán és végkép meg akar halni, meri itt már nincs semmi keresnivalója, hiszen nem lát. Jura.j hajnalban három órakor kelt. megnézte az állatokat, aztán a hegytetőn át lement a városba és 9-óra- knr már otthon is volt. Hozott nagyanyának vadonatúj szemüveget. Ford.: SÍPOS GYŐZŐ Balassi Bálint nyomában megpillantotta napvilágot. Ez az a táj, ahol első magvar költünk a pórok édesen zengő nyelvét Ízlelgette. Szíve- 1 szita seregek, met megérinti hatalmas szellemének lángja, verseinek örök zenéje. ..Őszi A Tátra felöl csípős szél kerekedik. Végignvarga! a völgvön, a város házsorain s magasba csapja a pori A park csenevész fácskáiról sűrűn billegnek a levelek. Felhasad a köd. A szivárgó napfényben ezerféle színár- nva'atban pompáznak a hegvek Az erdők lombsátorán aranycsermelyek csorognak alá, hogy szinte lángra lobban a Garam. Az (fez könnyű ujja megérintette a tájai. A város szélén úgy terpeszkedik a századokkal dacoló vár. mint a megkövesedett múlt. A bástvák hűséges őrszemekként vigyázzák a messzeséget. A keskeny lőrések sötét sora véres ostromokról regél. A várdombon ballagok felfelé. Mögöttem Zólyom váiosa rajong, de szemem előtt, a cirádás kőfalakba rejtve, mél ven hallgat a történelem Ez hát az a föld. ahol a homályba veszi! századok egyik őszi napján Balassi Bálint ★ VERES JÁNOS: T Ha reggel érsz a faluba csodálkozol: tűzimádők laknak tán itt? mindenfelé lobognak a piros lángok. 0, nem más ez! disznóölés ideje van Álljunk meg csak A Bartáék udvarába épp egy friss öl szalmát hoznak A hízó dús holttetemét körülállják aprók, vének. Roppan a láng s meg-megvillog pengéje a hosszú késnek. — Lekaparni szép tisztára! — a családfő ígyszól — mindjárt meglesz — Látni ügyességért a szomszédba soha nem járt. Megy a munka Belet mosnak az asszonyok nemsokára s rózsaszínű kolbász-szálak utaznak fel a padlásra. harmat után Végre mikor osztón Fu.i- dosál a hives szél . . Járom a boltozatos termeket. Valaha 0 is itt járt. itt tipegett ezeken a porladó köveken. A parasztdajka ölében itt hallotta először népe panaszos dalait. Négvszáz éve ennek. Nagy idő. Ezt csak a nagv lelkek, s erős várfalak vészelik át. Megérintem a százados köveket. — Porzik s aláhull a vakolat. Vájjon ki építette, s mikor? A krónikák poros lapjai szerint Nagv Lajos, magvar királv a tizennegyedik század felén. 1350 körül adott parancsot a vár felépítésére. hogv megerősítse tekintélyét az elhatalmasodó főutakkal szemben Azóta sokszor cserélt gazdát a vár, sok nép ★ + E L Délben aztán megtérülnék az asztalok, sülthús bürke illatoz és csoda volna, ha reá a bor nem csúszna. A víg torra a rokonság eljött füstöl kilenc pipa. Tereferél a sok sógor. Micsoda szép harmónia! Paprika függ koszorúban mint egy néger nő nyakéke a kamrában, s piruló lány néz a tréfáló legényre. Rongyos ruhás bús dédanyánk, jó volna, ha közénk ütnél s mosolyognál, melegednél a szívünkből sütő tűznél Kint az est is leszáll lassan, hó szállingóz, kutya mordul. Van-e úgy, hogy bús valaki? Egyszer minden szökőévben talán az is előfordul. i fiának vére öntözte falát. Ostromolták a török s német hadak uralták a hu- magába fogadta Zsig- mond és Hunvadi Mátvás vitézeit, majd Bocskay és Bethlen tűzték fokára a szabadság zászlaját. S adta a legelső magyar költőt is. Balassi Bálintot Megállók a kőpillérek alatt, s képze- 'etem visszaszáll az elmúlt időkbe Zulium Anno 20. oktobris 1554, A zólyomi ár egyik kisebb termének ablakából sápadt arcú. gyönyörű' fiatalasszonv szemléli a messziséget. Fekete szemébe öleli az ezüstösen kígyózó folyót, a Garam fölé ágaskodó hegyeket, az őszi erdők szinoompáját. Sulyok Annát, a vár úrnőjét egy percre elkápráztatja a természet fenséges panorámája, hogy annál nagyobb erővel- rohanja meg a szívébe kaparó -nyugtalanság. Hites urát várja. kémleli türelmetlenül. Vitézlő Balassi Jánost. Zólvom főkapitányát. — Nem jövend, ma sem jövend — morzsolgatja magában a szót, s szemét elfátvolozzák a könnvek — Pennig érzem, ma estve. ma éc- •aka velágra jövend a gyermek. Szíve alatt újra s újra megmozdult a zsenge élet. S telt, keble erősen hullámzott minden lélegzetvételre. Állin- gállt még egv ide’g. sóhajtott, s elfordult az ablaktól. A mennvezetes ágyhoz ment. s a duzzadó párnákra hanyatlott. Néhány pillanatig mozdulatlanul feküdt. maid a zsámolyon kuporgó szolgálójára fordította gyötrelemben égő szemét. — Szólítsd lelkem a bábaasszonytMásnap reggel fölrivalltak a kürtök <i jelezték, hogy megtért portyázásából Zólyom város főkapitánya, vitézlő Balassi János. A csatlósok lovainak patái alatt szikrát vetett a kő. ahogy felügettek a várudvarra. A főkapitány dobban le elsőnek a nyeregből, a gyeplőt apródjának vetette. s vértesen, sisakosán rohant a hálóterem felé. fKJJLTÚ^j KRÓNIKA---------—---------4 A Bratislava melletti Sv. Jur városkának 2 múzeuma van. Az egyik múzeumban teljes képet nyerünk Sv. Jur szabad királyi város történelmi fejlődéséről a másikban pedig Pétéi Jilemnicky nemzeti művész, a nagy szlovák író ereklyéit őrzik. * * * Smetana életéről filmet forgatnak. A film keretén belül részleteket látunk majd a legszebb operákból, A leggondosabban készítik elő az .Eladott menyasszony”, a „Libusa” című operák jeleneteit. A Román Népközrtái'saságban Asztalos 1.. Sütő A. máRvar nemzetiségű írók, Majténvi és Szemlér költők államdijat kaptak. * * * Cseh nyelven most jelent meg az első indonéz nyelvtan melv egyedül álló egész Európában. * * * Gerü László „A magyar építészet cimü könyve a napokban nyerte.el az 1954-es év legszebb könyve" címet. Most a magyar várépítészetről ír és feldolgozza a magyar várak történelmi. haditechnikai és esztétikai vonatkozásait. * * * Tavasszal jelenik meg a Szikra kiadásában a Szovjetunióban megjelent „Politikai gazdaságtan ’ című könyv A vaskos tölgvfaajtó előtt megtorpant, Béniről gvereksírás szüremlett fülébe. Óvatosan tárta föl az ajtószára vat s belépett. Ami legelőször a szemébe tűnt. egy síró. ficánkoló gvermek volt. Éppen fürdette a bábaasszony. —, Figyermek -- mutatta föl örvendezve a csecsemőt. A főkapitánv kezébe akarta ragadni, de hirtelen egy gyönge hang szólította. — János! Letérdelt Anna ágya mellé, s nehéz kezébe fogta az asszonv erőtlen újjalt — Fiam van. fiat adtál. Anna. Szívüket édes melegség járta át. S ebben a percben, ebben a pillanatban a városban megszólaltak a harangok, hogv hírül adják ország világnak a későbbi hányatott életű nagv maffvar költő. Balassi Bálint világraDÉNES GYÖRGY 1955. január 15. Bemutató filmszínházaink két kínai filmet játszanak nagy sikerrel. „Az arany és ezüst fennsík" című, a mész szi hegyek közé szorult fennsíkon pász- torkodó törzsek életéből meríti tárgyát. míg a másik „A sztyeppék népe“ ■ mai problematikát dolgoz fel ugyan- I csak a pásztorok életéből, j „Az arany és ezüst fennsík”-ot két törzs bátor pásztorai lakják, akik békességben, egyetértésben élnek egymással Életük nem könnyű A vereség után vereséget szenvedő Csang- kaisek banditák szipolyozzák. zsarolják a pásztorokat. Mikor aztán lovaiktól is meg akarják fosztani a fennsík lakóit, azok dacosan nemet mondanak De a raffinált katonai tanácsadó megakadályozza. hogy ellenük összefogjon a fennsík népe. Szembeállítja ezt a két törzset és egymás ellen uszítják őket j Fegyveres harc robban ki a fennsík 1 birtoklásáért Vér folyik. A szép pásztorlányt elszakítják a másik törzsbeli kedvesétől, de a legény nem adja fel a harcot. Egy sor bonyodalom félre értés után a felszabadító népi hadsereg vet véget a viszálykodásnak A két törzsfőnök rádöbben, hogy ccú- J nyán becsapták őket Kibékülnek és örömmel látnak a munkához A fiatalok is egymásra találnak. A film egyszerű eszközökkel, mégis érdekesen oldja meg a hatásvadászattal csá bitó bonyodalmakat. „A sztyeppék népe”, mintha csak folytatása lenne „Az arany és ezüst fennsíknak”. Igaz, hogy a környezet más. de a felszabadított kínai pásztorok problémáinak további alakulását, fejlődését látjuk magunk előtt. A legjobb, legtapasztaltabb munkások a végeláthatatlan sztyeppék állattenyésztésének kollektivizálását óhajtják Megjelenik az ellenséges zsold- ban álló ügynök aki minden eszközzel igyekszik ezt megakadályozni. Kegyetlen hófergetegekben t karámokból kiengedi az állatokat, hadd pusztuljanak. Később megmérgezi az állatok itatásához használt vizet, hogy azt a látszatot keltse, mintha az oltástól pusztultak volna el. Az éberség fokozódik. Sejtik, ki a tettes. A betakarítás utáni nagy népiünnepséget, az ellenséges kártevő csoport pánikkeltéssel akarja félbeszakítani. Tervük nem sikerül Izgalmas jelentek, küzdelmek során elfogják a sikertelenül próbálkozó ellenséget. Ebben különösen nagy érdeme van a legjobb állatgondozónak, egy leánynál-, és cserzettbőrű kedvesének. ..A sztyeppék népe" érdekes, izgalmas film. bár nem mentes a .sematizmustól. A fiatal kínai filmgyártásnak ez az első nálunk bemutatott alkotása mely a felszabadult Kína egyszerű fiainak mindennapi munkájáról küzdelméről szól. Mindkét filmnél érdemes kiemelni az operatőrök kiváló munkáját. Sz. B. ■ f/ *" , Y.y..y-£Cfr. X • , . Képek „Az arany és ezüst f-nnsík“-ból A .Sztyeppék népe” szerelmespárja
