Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1955-03-19 / 11. szám
Í955. március 19. ÍGY élőnk Szenegálja Földműves fia vagyok és iskolába is járhattam. Az iskola kapuja azonban, sajnos túlságosan korán zárult be előttem, munkába kellett állnom, hogy megkeressem kenyeremet. Segédnek álltam be kikötőnk egyik kereskedőjéhez. Ez a munka évente négy hónapot tart, a hajók érkezése idején. Az esős évszak után a földeken dolgozom mintegy három hónapot. Az adók és a pénzügyi terhek alaposan lefölözik a mi parasztjaink jövedelmét. Miközben a mi terményeinket rendkívül alacsony áron veszik át, a számunkra szükséges készárukat csillagászati áron vesztegetik. A termelő igy nyakig merül az adósságokba és a termés éppen csak az adósság kiegyenlítéséhez elegendő. A közvetítő kereskedők nagv hasznot húznak, a hivatalos árnál 100-150 százalékkal drágábban számítják fel azokat az eszközöket, amelyeket két- háromhavi hitelre adnak a parasztoknak. Ablaye Dipp, Toby község Par Kebemer, Sénégal. Mexiko Mexikóban, ebben a hatalmas országban, amely Észak- Amerika legdélibb részén terül el, az Egyesült Államok nyomására ismét leértékelik a pénzt. Ez valóságos katasztrófát jelent a parasztok számára, akiknek a szükséges szerszámokat külföldről kell vásárolniok. A parasztok igen súlyos körülmények közt élnek, a lakosság 80 százaléka egész keresetének 85 százalékát kénytelen élelmiszerekre költeni. A falusi munkabérek alig érik el a városi munkabérek felét. A csendesóceáni partvidék déli részén sok parasztcsalád kizárólag kukoricával, babbal és füvekkel táplálkozik. A bennszülött törzsek zöme a szükséges kalóriamennyiségnek csak 40. vagy 20 százalékát fogyasztja: általában kukoricát esznek és pálinkát isznak. Ezeken a vidékeken szinte állandó az éhínség és igen magas a halálozási arány. Indonézia Indonéziában, ahol még erősek a gyarmati rendszer maradványai, ahol a reakciósok és a holland ültetvényesek által bújtogatott fegyveres bandák gyilkolnak és fosztogatnak a falvakban — igen nehéz a falusi ifjúság élete. A falusi ifjúság az egész lakosság 70 százalékát teszi ki. A parasztok igen kevés földdel rendelkeznek. vagv egyáltalán nincs földjük. A növekvü nehézségek arra kényszerítik a parasztok zömét, hogy eladják kevés holmijukat, a fiatalokat pedig arra ösztönzik, hogy a városba menjenek munkát keresni, noha a városokban nőttön-nő a munkanélküliség. A munkanélküliek száma elérte már a 15 milliót. A parasztfiatalok alig ismerik a kultúrát és a sportot, fejlődési lehetőségeik rendkívül korlátozottak a felszerelések, épületek, eszközök hiánya következtében. A nehézségek azonban nem tudják visszatartani Okét. Ez a hanoji katona kezében tartja azt a jelképet, melyet az egész világ tisztel és szeret. Talán arra gondol, hogy a szüleinek éppen most osztanak földet az új törvény szerint, amelyekért maga is küzdött Talán öccsére gondol, aki a poulo- condori börtönben sínylődik és az új Vietnam felé tekint, ahonnan a szabadságát várja A béketábor minden katonájának a kezében ott látjuk a béke jelképét: a békegalambot. Mindnyájan azért szolgálnak, hogy megyédjék a hazájukat. Közösen teljesítik ezt a feladatot és legyőzhetetlenek. Első győzelmek Az egységakció eredményei Franciaország Irán Á „Térré de Chez Nous” című újság, amely Montreal körzetében jelenik meg. nemrégiben közölte Leo Vigneaultnak, a Katolikus Munkásifjúság országos elnökének, „A parasztfiatalok mozgalma” című cikkét. A cikkben a többi között ezt olvashatjuk: „. . . Mindenki ismeri azokat a súlyos problémákat, amelyekkel 1954-ben küzdenek a falusi fiatalok. Ezek a problémák gátolják az ifjúságot abban, hogy kellőképpen felkészüljön a reá váró hivatásra. Az oktatás és az általános kultúrszínvonal sehol sem kielégítő. A szakmai irányításnak úgyszólván nyoma sincs. A falusi fiatalok berendezkedése továbbra is súlyos nemzeti kérdés. A falun élő lányokat még súlyosabban érintik ezek a problémák, mint az ifjakat”. Megvalósult az egyik legfon- mezőgazdasági munkások és er- tosabb követelés, amellyel a dőmunkások az eddig 52 hét falusi ifjúság képviselői a Búr- helyett már 20 hét után igényt genlandi Falusi Ifjúság Kon- tarthatnak a munkanélküli se- ferenciáján léptek fel. A fiatal gélyre. Declan Mullholland esete Otthont az ifjú házasoknak Gino, húszéves olasz paraszt- atal. Sokat dolgozik azon a ildön, amely nem az övé. Ne- éz a munkája: még nem is itymallik, amikor már kinn an a földön és már ragyog- ak az esti csillagok, amikor azatér a munkából. Nehéz és szomorú életét csak gy reménysugár világítja be, z a remény enyhíti fáradal- íait. Esténként találkozik Maiával. Maria! Ö is húszéves, neki : hollófekete a haja, ugyanaz mosoly fut végig az arcán, ppoly bátran harcol a termé- zet ellen és azok ellen, akik Hurkájából hasznot húznak, lino és Maria nagv, nemes és lély szerelemmel szeretik egy- lást. Esténként, amikor a zántóföldeken átvezető ösvé- tyen lépkednek egymás méláit, átkarolják egymást és iáikon, mintha nem akarnák negtörni az est varázsát, be- zélgetnek egymással. A holnapokról beszélgetnek, egybe szeretnének kelni, de ezernyi nehézség tornyosul előttük. Hogyan éljenek meg? Hogyan rendezkedjenek be? — Nincs pénzük. Maria kelengyéje egyelőre csak gondolatban van meg. És ráadásul még a biztos munkára sincs biztos remény. És végül a súlyos kérdés: saját föld nélkül nem alapíthatnak otthont. És hiába bo- gozgatják ezt a kérdést, ha nincs földjük, nem alapíthatnak otthont, nem rakhatnak fészket szerelmük számára. Ginot és Máriát azonban nem sújtja le a reménytelenség, mert tudják, hogy testvéreik és nővéreik is ugyanezekkel a nehézségekkel küszködnek. Ugyanez a remény lelkesíti őket. Kéz a kézben, zárt sorokban tőrnek előre, mindaddig, amíg követeléseiket nem teljesítik. És akkor úgy kivirul a szerelmük. mint még egv szerelem sem a világon! Declani Mullholland 22 éves fiatalember Belfastból, Irország- mág ama részéből származik, amely még mindig angol uralom alatt áll. Társaihoz hasonlóan ő is azért jött Londonba, hogy elmeneküljön a munka- nélküliség és a rossz megélhetési viszonyok jelöl, amelyeknek következtében hazájában évente körülbelül 9.000-en kényszerülnek emigrálásra. Mullholland sorsa annál is inkább érdekesebb, mert most fellebbezett a rá kiszabott egyhónapos börtönbüntetés ellen. E büntetéssel a német újrafei- fegyverzés elleni tüntetésben való részvétel miatt sújtották. Január 26-án ugyanis a „Co- nolly” ír kivándorlási szövetség felhívására számos honfitársával együtt részt vett az angolparlament előtt rendezett emlékezetes tömegtüntetésen. A tüntetőket lovasrendőrök támadták meg. Öt is letartóztatták koholt vád alapján: állítólag „megtámadta” a rendőröket Lehet, hogy a többieknél hangosabban kiáltotta: „Ne adjatok fegyvert a nácik kezébe!“, de az is meglehet, hogy a rendőröknek egyszerűen nem tetszett Mullholland becsületes ír arca. Mindenesetre öt napot zárkában töltött, majd ideiglenesen szabadonbocsátották. Ki- szabadulásakor megjegyezte. .Bármelyikünkkel megtörténhetett volna ez. Odahaza, Belfastban részt vettem a hazám függetlenségéért és a kettészakítottság megszüntetéséért indított harcban, de most látom csak, hogy nincs semmi értelme az Írország szabadságáért vívott harcnak, ha ugyanakkor nem küzdünk a valamennyiünket fenyegető veszély: az új náci hadsereg feltámasztásának veszélye ellen“. „Békét akarok az egész világon” — mondotta, majd hozzátette: „Azt is akarom, hogy Írország szabad, független és egységes legyen”. Declan Mullhollandnak, a 22 éves ír fiatalnak nagy tervei vannak. Részt szeretne venni a nyáron Varsóban tartandó VIT- en. „Remélem, hogy ott lehetek majd a Világifjúsági Találkozón és megismerkedhetem a szocialista országok dolgozóival“ — mondotta. P. F. „E döntő órákban magának az o ztrák népnek kell felemelnie szavát!" Bécsben március 13-án az Osztrák Népi Ellenzék kezdeményezésére megtartották Ausztria egységének és függetlenségének kongresszusát. Steiner a volt Ellenállók Szövetségének elnöke megnyitva a kongresszust azt mondotta. hogv a kongresszus fO- feladata egyesíteni az ország hazafias és demokratikus erőit, az ország egységéért és függetlenségéért az úí Anschluss réme eLeni harcban. A beszámolót Dobretsberger professzor tartotta. Az osztrák kormány — mondotta Dobretsberger professzor — nemcsak teljes mértékben aláveti magát a Nvugat háborút előkészítő terveinek hanem maga is tevékenyen kiveszi ebből a részét, felhasználja erre a propaganda minden fajtáját, sürgeti „katonai szövetséget” és más militarista szervezetek létrehozását. Az osztrák kormány — folytatta Dobrets berger professzor — az ipart és a külkereskedelmet 1947 óta következetesen Nyugat-Németország és a nyugatnémet hadiipar szükségleteinek rendeli alá. A „ katonai szövetségekben” és más militarista sezrvezetekben nyíltan beszélnek az Anschlussról, a „vállvetett” harcról, a „fegyverbarátságról” és így tovább. De különös figyelmet érdemelnek — mondotta Dobretsberger — azok a háborús előkészületek, amelyeket maga az osztrák kormány folytat a Nyugat terveinek támogatása érdekében. A nyugati hatalmak Ausztriát nyíltan a NATO fegyveres erőinek hadműveleti övezetévé változtatják. A párizsi egyezmények ratifikálása előtt — mondotta Dobretsberger — Raab kancellár kijelentette például, hogy ez a ratifikáció kedvező légkört teremt Ausztria számára és hogy az osztrák szerzödés• rtii való tárgyalásokat csak a német Werhrmacht fel- támasztása után kell megtartani. Ez annyit ielent, hogy az osztrák kormány inkább érdekelt a német Werhrmacht feltámasztásában, mint az állam- szerződés megkötésében. Dobretsberger ezután részletesen foglalkozott a szovjet kormánynak az osztrák kérdés gyors rendezésére vonatkozó javaslatával. valamint azzal, hogv az osztrák kormánv milyen álláspontot foglal el e javaslatokkal szemben. Népünk — hangsúlyozta — vi'ágos és konkrét döntéseket ki' ^tel a kormánytól E rendkr ü fontos kérdés megoldását nem bízhatja kizárólag a kormánvia. Magának a népnek kell felemelni szavát a döntő órákban. Követelnie kell a kormánytól hogy foglaljon állást az állam- szerződés kérdésében Ausztria részvételével folytatandó négv- h atal mi tárgyalások mellett. Népünknek olyan intézkedéseket kell követelnie a ■ nagyhatalmaktól, amelyek kizárják az Anschluss lehetőségét. Ausztriának pedig kötelezettséget kell vállalnia, hogy nem csatlakozik semmiféle katonai és politikai szövetséghez. Ez a kongresszus — mondotta befejezésül Dobretsberger •— kezdetét jelenti az Ausztria szabadságáért, függetlenségéért és biztonságáért vívott hazafias mozgalomnak. A kongresszus résztvevői befejezésül nagv lelkesedéssel elfogadtak négy határozati javaslatot. Az első határozat követeli a kormánytól: éljen Molotov kezdeményezésével és a személyes kapcsolat helyreállítása érdekében. küldjön Moszkvába a kormány tekintélyes tagjaiból alakuló küldöttséget, hogy előzetes tárgyalásokat kezdjenek az államszerződés aláírásáról és Ausztria függetlenségének biztosításáról. A második határozat a Béke Világtanács irodájának felhívásával foglalkozik, a harmadik határozat Nyugat-Ausztria mi- litarizálásának kérdését érinti. A negyedik határozat követeli az osztrák kormánytól, hogy indítson törvényes eljárást Starhembepg, a heimwehristák egykori főkolomposa ellen. Harcoljatok az atomháború előkészítése és a német militarizmus úijáélesztése ellen A DÍVSZ végrehajtó bizottságának felhívása a világ ifjúságához Minden ország fiataljaihoz I A világot atomháború fenyegeti. Az Atlanti Tanács fetna- talmazta tábornokait arra, hogy felhasználják a tömegpusztító fegyvereket. A párizsi szerződések újjáélesztik a Wehr- machtot, é* ellátják atomfegyverekkel. A béke ellenségei abban a törekvésükben, hogy kirobbantsák az atomháborút, megkísérlik elárulni a népeket és megtörni ellenállásukat. Azt akarják elhitetni, hagy az új háború elkerülhetetlen. De a népeket nem lehet megfélemlíteni! Mindinkább meggyőződnek arról, hogy el tudják hárítani a veszélyt, ha végig kitartanak a béke ügye mellett. Fiatalok: Kedves Barátaink! Telve vagyunk bíztató reményekkel. Mindannyian dolgozni, tanulni, szeretni akarunk, családot akarunk alapítani. Sohasem fogjuk megengedni az atomháború kirobbantását. Meg vagyunk győződve arról, hogy meg lehet őrizni az életet, az ifjúságot és jövőnket. A Végrehajtó Bizottság a fiatalok milliói, a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség tagjai nevében támogatja a Békevilágtanács Irodájának határozatait az atomháború előkészületei és a német militarizmus újjáélesztése elleni széleskörű küzdelemről. Minden egyes fiatal írja alá. a felhívást a világ népeihez! Minden ország fiataljai és ifjúsági szervezetei! Vegyetek részt az aláírások gyűjtésében! Leplezzétek le a béke ellenségeinek azt a hazugságát, hogy az atomháború elkerülhetetlen' Követeljétek az atomenergia békés célokra történd felhasználását! Szervezzetek konferenciákat, tüntetéseket, felvonulásoké', gyűléseket, találkozókat, kulturális- és sporteseményeket, határtalálkozókat és országotok körülményeinek figyelembevételével fejlesszétek tovább a tevékenység különböző formáit a Béke-Világtanács Irodája határozatainak támogatására. Méltó módon készítsétek elő az V. Világifjúsági Találkozót, az ifjúság nagy találkozóját. A DÍVSZ Végrehajtó Bizottsága az ifjú nemzedék boldogsága érdekében felszólít minden fiatalt, egyesítsék erejüket, és harcoljanak vállvetve az atomháború fenyegetése, a nénvo militarizmus újjászületése ellen. r A nemzetgyűlés a különböző ifjúsági és falusi szervezetek nyomására törvényt szavazott meg. amely a fiatal földműveseket berendezésük első öt esztendejében mentesíti az adófizetés alól. Akkar körzete öt falvának fiataljai és felnőttéi többszáz aláírást gyűjtöttek arra a felhívásra, amely a pótadó eltörlését követeli. A pótadó értelmében ugyanis a kisbirtokosok kénytelenek termelésük egvtizedét átadni a nagybirtokosoknak. Egy delegáció felkereste a belügyminisztert és átnyújtotta neki a felhívást. A miniszter kijelentette: ennek az adónak behajtása tilos és a nagybirtokosoknak nem volt ioguk életbeléptetni azt. A Teherán melletti Gnaryan { a falusi fiatalok egyik össze- 1 jövetelük során elhatározták: \ nem hajlandók annyit áten.a szedni a termesből a földbirto- kosoknak, amennyit azok követelnek. I • Spanyolország Kanada A 3*500.000 spanyol kisparasztiak fele annyi földje van, mint a 17.000 nagybirtokosnak. ’(A nagybirtokosok jelentős megműveíetlen földekkel rendelkeznek, míg sokmillió parasztnak talpalatnyi földje sincs). Az éhínség sorra szedi áldozatait a fiatal mezőgazdasági munkások körében, akik csak 12-15 pesetát, a fiatal lányok körében, akik mindössze 6-8 pesetát keresnek egy nap. Hozzá kell venni, hogy, 1 kiió kenyér 5,40 pesetába, 1 liter olaj 14-15 pesetába, 1 kiló burgonya 6 pesetába kerül. Az ifjúság azonban lelkesen harcol jogaiért és a béke megvédéséért!
