Új Ifjúság, 1954. július-december (3. évfolyam, 52-103. szám)

1954-07-07 / 53. szám

0) IFJÚSÁG Szervezeti életünkből Ui tagok, jó tagok J ogosan állíthatjuk, hogy hazánk legtöbb lakosa » lehetőség szerint legtevékenyebben kapcsolódik be s szo­cializmus építésébe. Ennek már meg vannak a kézzelfogható eredményei. Itt van például a háromszori árleszállítás, iparunk fellendülése, kiépítése, amit a mezőgazdaság fellendítése is követ. Hatalmas eredmények ezek. de még jobban kel! iparkodnunk, hogy minden dolgozó igényét s legnagyobb mérték­ben kiegészíthessük. Természetesen, ez eredmények eléré­séhez mozgósítani, kell a tömegeket, mert csak így tudjuk teljesíteni azokat a feladatokat, amelyeket pártunk X. kongresszus számunkra kijelölt. Te­kintetbe kell venni, hogy hazánk lakos­ságának egy nagy részét a fiatalság képezi. A fiatalság mindenféleképpen nagy tömeget, nagy erőt jelent, ha helyesen használjuk ki tudását, helye­sen vezetjük, akkor az élen járnak a termelési feladatok megvalósításában. Tagadhatatlan az is, hogy a GsISz igen nagy hatással van a fiatalságra. Az if­júsági szövetségen belül tanul, nevelő­dik, szórakozik a fiatalság. Mégis mi­lyen nagy hiányosságokkal küzdünk ezen a téren! Vannak olyan falvak, üzemek, ahol a fiatalságnak csak ele­nyészően kis része tagja az ifjúsági szövetségnek. Már pedi , ha elismer­jük azt, hogy az ifjúsági szövetség nagy nevelést tud kifejteni az ifjúság között, látjuk, hogy mennyire szüksé­ges az, hogy minden fiatal tagja le­gyen az ifjúsági szövetségnek. Egyéni elhatározásából kevés fiatal lesz tagja a CsISz-nek. A fiatalokat be kell szervezni, meg kell nyernünk a CsISz számára. Ez a munka a járási bizottságok és ez alapszervezetek ve­zető tagjaira hárul. Leghelyesebb, ha a szervezési munkát már • pioníroknál elkezdjük. A pionírok már c pionír­szervezetben megismerkednek a szer­vezeti élet fontosságával, s ez meg­könnyíti a CsISz-be való szervezésü­ket. De arról 6ém szabad megfeledkez­nünk, hogy a pionírszervezet képezi a CsISz tartalék seregét. Nemcsak azért, mert idővel ők is a szövetség tagjai lesznek, hanem mert nevelésük, tu­dásuk, életfelfogásuk a társadalom, a közösség segítésére irányul. Mégis el­hanyagoljuk a pionírok beszervezését a CsISz-be. Vannak ugyan olyan járá­sok, ahol már régen készültek a pioní­rok megnyerésére, de ezek a járások kivételt képeznek. Például a rimaszom­bati járásban készükek erre. A CsISz járási bizottsága már hosz- szebb ideje felvette a kapcsola­tot a tanítókkal és ezek segítségével meggyőzték a pionírokat. Ezzel a ri­maszombati járásban emelkedett a tag­létszám. A járás falvaiban szép ered­mények mutatkoznak ezen a téren. Például Ozsgyánban 14. Nagybalogon 9, Gesztetén 4 pionírt szerveztek ilyen módszerrel a CsISz-be. Még szebbek az eredmények Feleden, ahol Gajdík Jarmille pionírvezető segítségével 16, Meleghegyen pedig, Barnai Márta ta­nítónő segítségével 41 pionírt nyertek meg ez ifjúsági szövetségnek. Kevés falu követi példáját. Itt meg kell említenünk Naszvadot. Naszvad íz or­szág második legnagyobb faluja és mégis csak 60 tagja van az itteni alap­szervezetnek. N^m állíthatjuk, hogy ez a 60 tag nem jól dolgozik, de ebben a nagy faluban nem elegendő a 60 fiatal munkája, különösen, ha elgondoljuk, hogy többszáz fatal még szervezetlen és nem kapcsolódnak be tevékenyen abba a munkára, amit a község fellen­dülése meg! 'évetekre tőlük. Ha Nesz­vadon a fiatalok túlnyomó része tagja lenne a szervezetnek, egész biztos, hogy a helyi EFSz a legelsők közé ’ e- rülne a járásban. Hiszen a fiatalok többsége az EFSz-ben dolqozik és ha a CsISz irányítását terjesztené az EFSz-ben. egész biztos, hogy gazda­gabb termést érnének el. így áll a helyzet Tardoskedden, Kaposkelecsény- ben és Imelyen is. ^ ok elapszervezet még nem végzi * el legkielégítőbben feladatát. En­nek nemcsak az az oka, hogy gyenge a vezetőség, vagy nem rendelkeznek megfelelő működési feltétellel, (kui- tűrház, helyiség, stb.), hanem legelső- sorban is az, hogy az alapszervezet nem frissül fel minden évben új ta­gokkal. Az új tagok lendületesebben, kitartóbban, odaedóbban dolgoznak. Ha megbízzuk őket valamivel, annak szí­vesen eleget tesznek, mert e fiatalos tettvágy hevíti őket, s virtusos maga­tartásuk magával ragadja a többi tago1 is. Tehát, ha azt akarjuk, hogy alap- szervezeteink jobban működjenek, gon­doskodni kell arról, hogy évről-évre — különösen a pionírok soraiból — új tagokat szervezzünk be. A vezetés to­vábbra is az idősebb, nagyobb tapasz­talattal rendelkező tagok kezében ma­radhat, de fokozatosan, az új tagokat is szoktassuk a vezetéshez. Legjobb, he egy-két új ta^ot beválasztunk a vezetőségbe, de ne bízzuk meg a leg- felelősségteljesebb funkcióval, hanem lassanként bízzunk rájuk nagyobb fe­ladatokat is. Ilyen módszerrel dolgoz­nak Nyitraivánkán, Nyitraújlakon, Sá­volyon. Minél előbb szervezzük be a CsISz- be a szervezeten kívül állókat, így fel— 1 lendítjük alepszervezeteink működését. Baráti találkozás A karvai mezőgazdasági iskola tanu­lói alaposan megleptek minket. Nem számítottunk semmire és egyik nap délben megtudtuk, hogy a párkányi tizenegyéves középiskolába ellátogat a mezőgazdasági iskola kultúrcsoportja. Igen fontos, hogy ez iskolák között jó barátság álljon fenn, erre gondolva örültünk a látogatásnak. Kedves ün­nepségben volt részünk. A párkányi iskola igazgatója beszédet mondott és beszéde után bevonult a terembe a mezőgazdasági iskola kultúrcsoportja. Lelkes tapssal üdvözöltük őket. A műsor első számaként a zenekar lépett fel. A második szám egy népi tánc volt, me'vet a tánccsoport muta­tott be. A műsor befejezése után a mezőgazdasági iskola egyik tanítója beszélt hozzánk. Beszédjében kihang­súlyozta, hogy ha valaki lenne közü­lünk, aki át akarna menni a karvai mezőgazdasági iskolába, akkor azt szí­vesen fogadják, már csak azért !s, mert a mezőgazdaságnak nagy szüksé­ge ven szakképzett emberekre. Megígértük, ho^y gondolkozunk raj­ta és azt hiszem, néhányan közülünk jelentkeznek a mezőgazdasági iskolába. HORVÁTH FERENC magyar tizenegyéves középiskola Párkány Tiszta kocsik, kényelmes utazás A CSD bratislavai vasúti kocsi részlegén az 1954 má­jus 26-i kormányrendelet ki­hirdetése után azonnal össze­ültek és arról tanácskoztak, hogy másképpen javíthatnák meg ez utasok szállítását. Elhatározták, hogy a vasúti kocsik alapos tisztítására brigádokat indítanak. Ebbe a mozgalomba öröm­mel bekapcsolódtak a Bratis­lavai Villamos Művek dolgo­zói, valamint a Bratislava- keleti állomás és a lamaci állomás dolgozói is. Képün­kön látjuk, hogy Zlatice Prutkay és Bemát Viera bri­gádmunkások, a Bratislavai Villamos Művek igazgatósá­gának dolgozói milyen lelke­sen i ekiláttak a vagonok tisztításának. Sokat várnak az új terméstől Milyen lesz a termés, lesz-e puha i kenyér asztalainkon? Mindez most dől majd el a következő napokban, amikor a traktorok, cséplőgépek százai lepik el a határt és megkezdik az aratást. Gépállomásaink már régen készülnek erre a munkára. Dolgozóink jól tudják, hogy kombájnnal aratni, modern csép­lőgéppel csépelni sokkal gazdaságo­sabb, mint a régi módszerekkel. A Kassától nem messze fekvő bárcaí traktorállomáson is már nagyban fo­lyik a munka. A gépállomás udvarán már szép sorban állnak a cséplőgépek, mintha csak parancsszóra várnának. Sok még a jav tani való. Nincs is ide­jük munkaközben a fiatal munkások­nak sokat beszélgetni. Meg kell várni az ebédszünetet, hogy megtudjuoK tőlük egyet-mást. Sebeszte Magdával beszélgettünk, amíg a többiek az ebédhez megérkez­tek. Sebeszta elvtársnő a bárcaí trak- torállomás CsISz szervezetének elnöke. Elmondja, hogy milyen tervet készí­tettek az aratási munkálatok idejére. — Éppen egy héttel ezelőtt volt a CsISz vezetőségének ülése — mondja Sebeszte elvtársnö. A gyűlésen úgy döntöttünk, hogy még az aratás előtt agitáló csoportokat alakítunk. Ezek a csoportok két-három emberből állnak és az a feladatuk, hogy az aratás meg­kezdése előtt kimennek a brigádköz­pontokra és ott elbeszélgetnek trak­torosainkkal íz aratásról s annak je­lentőségéről. Ezenkívül munkaverseny­re hívják ki az egyes állomásokat és ha lehet új CsISz-tagokat is szerez­nek. Az egítációs csoportok eddig jó munkát végeztek. Ez az elért eredmé­nyeken is meglátszik. Trektoristáink nepról-napra nagyobb teljesítményt nyújtanak, a CsISz-tagok száma pedig kilenccel növekedett. Reméljük, hogy az aratás alatt nem lanyhul, sőt meg­gyorsul a munka üteme. Közben dél lett, ebédre jönnek a traktorállomás fiatal dolgozói és így alkalmunk van megismerkedni a gép­állomás többi CsISz-tagjával is. Először is Váracky Jóskával beszél­t gettünk. Váracky elvtárs az állomáson mint autóvezető működik. Nem szíve­sen áll szóba senkivel, mióta ok nélkül megkritizálták ez újságok. — Az úgy volt — beszéli — hogy a múlt évben kint járt egy újságíró. Pont akkor érkezett, amikor én az utolsó autó alatt feküdtem és javítot­tam a motort. Persze ilyenkor nincsen idő beszélgetésre. Az illető újságíróval természetes nem volt idom beszélni. Az újságíró idegen embertől szerezte meg a felvilágosítást és ennek az lett a következménye, hogy CsISz csopor­tunkat adatok hiányában megkritizálta, engem 'pedig „büszkének” tartott. Váracky elvtárs mindezt egy szuszra mondta el és most már nyugodtan vá­laszol kérdéseinkre. Megmagyarázza azt is, hogyan készülnek a gépállomás traktoristái a- aratásra. — A gépállomás autóvezetői és fbrak- toristái még a tavaszi munkálatok előtt elhatározták, hogy megszervezik az úgynevezett mozgóműhelyt. Ez. a mozgóm^hely állandóan készenlétben áll a trektorállomáson. Minden cséplő­gépnél, kombájnnál van egy szerelő. Ez a szerelő rögtön a helyszínen meg­javítja az előforduló kisebb-nagyobb hibákat. Ha azonban valami nagyobb hiba történik, olyan, amit a szerelő egyedül nem tud megjavítani, vagy nincsenek meg hozzá e kellő szerszá­mai, akkor az illető szerelő betelefo­nál, vagy bejön motorkerékpárján ide a trektorállomásria, s mi kimegyünk a mozgóműhellyel s megjavítjuk a hibát. Ennek a mozgóműhelynek nagy jelen­tősége van. Nem kell bevontatni és ami a lényeg, nem vesztünk időt. Ha már a szerelőkről beszélünk meg kell említenünk Rik József szerelőnket — mondja tovább Váracky elvtárs. Jóska igazán ügyes gyerek. Már tavasztól kint van a traktoroknál és addig még nem volt szükséq komolyabb beavat­kozásra. Meqjavított mindent mega. A bárcai traktorállomás CsISz szer­vezete szépen felkészült az aratási munkálatokra. Jól megszervezte az előkészítő munkálatokat, traktoristái, A szorgalmas tanulás jutalma > A rozsnyói pedagógiai iskola tanulói néhány nappal ezelőtt szerezték meg a Fucík-jel vényt. Már hónapok óta szorgalmasan ké­szültek a vizsgára. Az olvasókörök nagy segítséget nyújtottak. A felké­szülésre nagy gondot fordított • CsISz szervezet vezetősége és a tanári kar. Mindezt észlelhettük a vizsgán. Szépen, értelmesen szóltak hozzá az egyes könyvekhez. Osztrovszkij: Az acélt megedzik című regényéről be­széltek legtöbbet. Különösen szép ered­ménnyel vizsgázott Kurinci Éva, Sípos Béla és Ferencz Eszter. Reméljük, hogy az elvtársak a rozs­nyói magyar pedagógiai iskolában to­vábbra is nagy szerettei forgatják majd a könyvet. ' REBRES GYULA I, bányásztanuló Rozsnyó. szerelői értékes felajánlásokét tettek. Mindez ezt bizonyítja, hogy «z aratás szívügyük. S ők is úgy vannak ezzel, mint 3 jó géz' Sokat várnak az új terméstől. Sokét várnak, mert sok mindenre ven még szükségük. A múlt évben alakult meg a kultúrbrigádjuk is. Bejárták e környék felvált és nagy sikereket arattak. Csakhogy ez nem minden. Az ősszel egy komolyabb szín­darabot szeretnének begyakorolni. Eh­hez meg pénzre van szükségük. Pénzre és sok-sok technikai és más tanácsra. Mert bizony a traktorállomás CsISz szervezete, részben i maga hibájából is, munkájában egyedül áll. Ezt bizo­nyítja a következő eset: A traktorál­lomás fiataljainak egyedüli vágya az, hogy futballcsapatuknak rendes fel­szerelése legyen. Erre persze egyelőre nincs elegendő pé zük. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom helyi csoport­jának módjában áll a fiatalokat segé­lyezni, nem tudjuk, eddig miért nem tették meg. A CsISz-tagok már köte­lezték is magukat, hogy (részletekben fizetik le a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom helyi csoportjának it szüksé­ges pénzt. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom helyi csoportja azonban er­re sem hajlandó. így a fiúk tétlenül állnak. Egyenesen kellemetlen volt vé­gighallgatni az ilyen kéréseket: „Iga­zán hálásak lennénk, ha ti onnan fönt­ről elintéznétek a dolgot”. Sajnos az illető vezetőkkel nem volt alkalmunk beszélni. Nem szeretnénk ismeretség nélkül bürokratának nevezni őket, de az elmondottak alapján úgy fest a helyzet, hogy ez a jelző rájuk illik. És a megoldás? Mi, itt föntről is csak azt mondjuk, amit már számtalanszor hallottak a báreai traktorállomás CsISz szervezetének tagjai. Vegyék fel a kapcsolatot a helyi pártszervezettel és közös erővel fogjanak munkához. Reméljük azok, akik olyan ügyes megoldásokat tudnak találni traktoraik gyors és takarékos megjavítására, kö­zös erővel ezen a téren is megoldást találnak és nem kell másokra váratok, R. B Kellemes sportolást kívánunk Sok faluban még korántsem folyik úgy a sportélet, mint ahogy szeret­nénk. Ennek több oka van. Az egyik ok az, hogy a falusi fiatalság nem szo­kott még hozzá a sportoláshoz, más­részt pedig még nincs tisztában a sport jelentőségével. A múltban a falvak m a labdarúgást kivéve, úgyszólván sem­miféle sport nem volt, de nagyrészben így van ez még ma is. Régen ugyan nem a falusi ifjúság dolga volt a sport hanem a földbirtokosok fiaié. Ma már gyökeresen más,a helyzet. Pártunk es kormányunk határozata minden falusi fiatal számára anyagilag is biztosítja a sportolást. Számtalan faluban épült már új sportlétesítmény sok falu. ban pedig a sport iráni érdeklődök száma annyira megnövekedett, hogy meg kellett nagyobbítani a sportpá­lyákat. Van olyan falu is, amely nem várt az anyagi segítségre, hanem samt erejéből társadalmi munkával épített sportpályát. Tavaly és tavalyelőtt u legjobb szövetkezeti falvakban járási spartakiádákat rendeztek. Az indulók száma és az élért eredmények arról tanúskodtak, hogy a falusi sportélet szépen ívéi felfelé, mégis sok faluban a sport nem tart lépést a falu fejlődé­sével. Különösen a lányok húzódoznak a sportolástól. Ez azért van. mert ná­lunk a hozzá nem szokottság a szé. gyenérzéssél is párosul. Ez bizonyos mértékig érthető is, Például a kerék­párra a nők hosszú ideig nem mertek ráülni, széffyelték magukat. Sok rosz- szat mondtak arra a lányra, asszonyra. aki úttörő volt ezen a téren. Megve­tették ezeket a falu vénasszonyai és állandóan a falu nyelvén forogtak. A kerékpár mégis rövid idő alatt tért hódított, akkor már senkinek nem ju­tott eszébe, hogy rosszalólag beszélten arról a lányról, aki kerékpározik Min­den kezdet nehéz és a sportolás elkez­dése is az. A falusi ifjúság segítse át magát ezen a kezdeti nehézségen. Ebben a munkában nagy szerepe van a CsISz alapszervezet sport felelő­sének. Az olyan falvakban, ahol ■> sportfelelösek hozzáértéssel és lelkese, déssel dolgoznak, ott sportol az ifjú­ság. Ezért itt néhány tanácsot szeret­nénk adni az alapszervezetek sport- felelőseinek. hogy ezáltal megköny- nyítsük és eredményesebbé tegyük munkájukat. igen hasznos, ha két-három előadá­son ismertetjük a sportolás jelentő­ségét. Az előadónak ma kell magya. 'ázn miért szükséges a sportolás. *á kell világítania arra, hogy a kispor­tolt test könnyebben ellen tud állni a különböző betegségeknek a sport'/1 ó nagyobb munkateljesítményre képe jókedvű és kiegyensúlyozott A sport- felelősnek tanácsot kell adnia a munkaágakban dolgozóknak hogy mi­lyen sportágat űzzenek. Például c.z esztergályos, heggesztö. asztalos és a földművelésben dolgozók számára, -■ akik munka közben hajlott testtartást foglalnak el, legelőnyösebb, ha úsz. nak, gerelyt hajítanak, és tornagya­korlatokat végeznek. Ha ezeket a sportágakat űzik. akkor elkerülik a hajlott testtartást. Az olyan dolgozok akik munka közben ülni kénytelenek legcélszerűbb, ha rövidtávú 100—200 méteres gyorsfutást végeznek, télen neJig korcsolyáznak és síelnek. A hosszúidéig tartó üléskor ugyanis 'ábakba nem jut el megfelelő mennyi ségű vér. viszont a gyorsfutás meg­gyorsítja az anyagcserét és bővíti r, vérellátást. Az ilyen előadást, legjobb ha orvos tartja és az előadást megbeszélés kö. veti. fgy mindenkinek alkalma lesz megkérdezni, hogy számára milyen sportág űzése a legészszerúbb és a könnyen megtanulható sportágakat propagáljuk, valamely sportág nép- szerüs'tésére jól bevált eszközök a hh verő és a bemutató mérkőzés Azok sportolók akiket ismerünk, szívese,, tesznek e’eget a falusi sprtegyesiilet ú meghívásának ‘.gmérkőznek a he­lyi c rttal. Ha olyan sportágakii akarunk népsze. Uslteni amit. a faluban I még senki sem űz. akkor hívjunk meg két jobb csapatot egy bemutató mer. kuzésre. A ’■■"',önböző versenyek és tornák is nagymértékben hozzájárulnak a sport fellendüléséhez. Jó szórakozást és kellemes sportolást nyújtanak a tu­rista kirándulások, már több alap­szervezet és sportszervezet rendezett ilyen kirándulásokat. Például a cseh fiatalok nagyon szeretik a kirándulá­sokat. Több napig tartó gyalogos tú­rát is megtesznek Nálunk a kirándu­lások még nem) váltak elterjedt szír kasokká, de a kerékpár és csónak­kirándulások már fellendülőben van. nak. Helyes az, ha közös kirándulást tesznek a fiatalok olyan helyre, ahol jó fürdési lehetőség van és úszni ta­nulhatnak. Az ilyen kirándulásoknak kettős jelentőségük van: az ifjúság között jó baráti szellem fejlődik ki, közelebb kerülnek egymáshoz és jól töltik el szabadidejüket, szórakoznak ha könnyű sportot végeznek A falusi ifjúság szereti az ilyen kirándulásokat 4z hogy mégis kevés kirándulást ren­deznek. azzal magyarázható, hogy nincs közöttük kezdeményező, aki megszervezne egy kirándulást Pedig aligha van olyan falu ahol nt 'ehetne 8—10 fiút és leányt egy ,6 kirándulásra összetoborozni A kirán­dulás megszervezése a sportfele! ős- feladata A kirándulás megszervezése nem okoz semmi nehézséget, ott, ahol jól működik a CsISz szervezet. Per­sze vannak gyengén működő alapszer­vezetek is. És pontosan a gyengén működő alapszervezetekben van a ki­rándulásoknak nagy jelentőségük. Ha a kirándulások alkalmával a fiatalok találkoznak egymással, sokkal jobban teljesítik azokat a feladataikat, ame­lyet a szervezet rájuk hárít. Az egyik falusi CsISz-szervezet 30 tagja brigádmunkát vállalt a helyi EFSz-nél. A vállalás előtt megegyez­tek. hogy a munkáért kapott pénzből kirándulni fognak. A kirándulás he­lyét nem jelölték meg, azt a pénz­összeg nagyságától tették függővé és a kirándulás időpontja sem felelt meg mindenkinek. A kirándulást elha- asztották, de a szállást jó előre bebiz­tosították és kedvezményes társas úti­jegyet szereztek az utazáshoz. A ked­vezményes utazás másokat is csábított. Sokan szerettek volna velük menni, de már későn volt. Ez a kiránduló­csoport egy hetet töltött a Tátrában, megkedvelték az utazást. Elhatároz­ták, hogy minden évben rendeznek egy kirándulást. Ezt a példát érdemes követni. A közös kirándulások sok alkalmat ad­nak a sportolásra. Vezessük rá a falusi fiatalságot a sjéirtolás útjára, hogy a falun edzett és erős fiatalság nevel­kedjen fel, amely képes lesz korszak­alkotó feladatát a szocialista falu fel­építését minél előbb megvalósítani. B. T.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom