Új Ifjúság, 1954. július-december (3. évfolyam, 52-103. szám)

1954-07-31 / 60. szám

1954. .mints 31. 3 Öl IFJÚSÁG Lüktet az élet a faluban nap melegen ontja sugarait, néha enyhe szellő ringatja a telt kalá­szokat, a motorok egyenletesen dohog­nak, e kaszák suhognak és a fiatalok vidám énekével \>an tele a határ. így van ez az ekecsi szövetkezet földjein is, ahol az új kenyérért való küzdelem­be bekapcsolódott a falu apraja-nagyja. Ha végigri zünk a végtelen rónaságon, m ndenütt az . 'et lüktető ritmusát é- rezzük. Amerre esek nézünk, a szövet­kezetben, mindenütt szorgos kezek nyo­mát látjuk. Megkettözött erővel azon dolgoznak, hogy az ,dei termést miha­marabb betakarítsák a szövetkezet rak­tárába. Az ifjúság adja meg a lendületet, vi­dám énekszóval kora hajnaltól késő es­tig dolgoznak. Az önkötözőgépeken is fiatal traktoristák ülnek és valóban odaadó munkát végeznek. A Paraszti Ifjúsági Verseny zászlajára előjegyez­ték Molnár Vendelt, aki kiváló teljesít­ményt nyújt. Gépével mindenhol meg­állja a helyét. Napi teljesítménye 5—7 hektár. Ezt a teljesítményt csakis a gép jó karbantartásával -és helyes ke­zelésével éri el. Továbbá kitűnnek Me­tern és Fekete elvtársak, akik úgy ülik a gépet, mintha odaóntötték volna. Szép r-edményeket érnek el. Munkájukat a mi elismerésünk is kíséri. A gépkeze­lők közül Fazekas, Zemanyik, Bereznai elvtársek tűntek ki a legjobban. Előt­tük csak egy cél lebeg, mihamarabb elvégezni az aratási és cséplési mun­kákat és teljesíteni az állammal szem­beni kötelezettséget. Az ifjúsági szer­vezet női tagjai is kitettek magukért, többnyire a kertészeti csoportban dol­goznak, de az aratás alatt segítenek a mezőgazdasági csoportnak is. Kiváló a két Rácz testvér. Ilona és Ida, Berez­nai Irén, Sörös Eszter, akik fáradságot nem ismerve, minden erejüket latba ve­tették, énekszóval dolgoznak a kévehor­dásnál. Nehéz megkülönböztetni a jó és rossz munkást, az egész falu váll­vetve együtt dolgozik és harcol az új kenyérért. A pionírok is kiveszik részü­ket a munkából, mindenütt ott látjuk őket, ahol segíteni keli. Az ekecsi szö­vetkezetben eddig még nem dolgoztak így. A nőbizottság tagjai is kitűnnek, bár meg kell jegyeznünk, hogy akad­nak még asszonyok, akik ráérnének, de nem mennek el dolgozni a szövetkezet­be. Ezek vegyenek példát Halász Jó- zsefnétől, aki négy gyermek anyja és mégis mindennap segít a cséplésnél. Ez a derék asszony teli van lendülettel és munkakedvvel, mert látja hogy a szebb jövőt csak jó. aktív munkával érhetjük el. így csak olyan asszonyok dolgozhat­nak, akik átvészelték már az élet vi­harait, tudják, hogy milyen volt az élet a kizsákmányoló rendszer alatt és most tudnak összehasonlítani. A szö­vetkezet elnöke azt mondja, hogyha csupa ilyen lelkes dolgozónk lenne, ak­kor bizony messzire jutna a szövet­kezet. Nagyon , a munkaerkölcs a tag­ság között, erőt nem kímélve dolgoz­nak. beszolgáltatás területén az első helyen akarunk maradni. Ezt bizonyítja az is, hogy a vándorzászló már a birtokunkban van és hisszük, hogy nálunk is marad. Aki arra tö­rekszik, hogy meqnyerje- a vándorzász- !ót, annak számolni kell azzal, hogy itt nálunk egy egész hadsereggel találja magát szemben, szilárdan meg akarják tartani az első helyet — mondja e szö­vetkezet agronómuse,. Bármilyen mos- toh.. idők is jártak, mégis kiváló a termésünk. Árpából átlagosan 27—28 métermázsás hektárhozemot érünk el. Búzából szintén így állunk. Volt olyan búzánk is, mely 34 métermázsát adott hektáronként. Búzánk fajsúlya megha­ladja a 83—84 grammot is. Annyi a gabonánk, hogy már nem is tudjuk ho­vá tegyük. A magtárak már mind tele vannak, amíg nem tudjuk elszálltam a begyűjtési helyre, addig az iskolába Elhatározták Bátorkeszin vagyunk. A faluban már alkony'odik, szól a hangszóró. A fiatalok, CsISz-tagok, évven tagsági .gyűlésre készülődnek. Mire az óra félkilencet mutat, már több mint 50 fiatal foglal helyet az EFSz üléster­mében. Ez az este sokáig emlékezetes ma­rad számukra. Ma veszik át a Paraszt- ifjúság Nemzetközi Találkozója tisz­teletére indított verseny zászlaját. A szervezet minden tagja örül. Gyö­nyörködve nézegetik a szép zászlót — szívós munkájuk jutalmát. E boldog pillanatban talán még azt is elfeled­ték, hogy keményen megdolgoztak érte, nem gondolnak arra sem, hötjy a 600 brigádóra ledolgozása a'aít Biahovics György, a bátorkeszi trak­torosbrigád legjobb traktorosa. hányszor törülték meg izzadt homlo­kukat. Fö, hogy a mienk — mondo­gatják mindannyian. A mienk — mondja Blaho-vics Gyula — de mi azt akarjuk, hogy nálunk is maradjon. Már pedig egy pár szervezet erősen a nyomunkban jár. Ajánlom, hogy va­sárnap szervezzünk brigádmunkát. A tagság az ajánlatot egyhangúlag elfo­gadta. Megtartjuk a zászlót — hatá­rozták el keményen. Gyűlés után a fiatalok körülállták a zászlót és jól szemügyre vették. Nagyon tetszett nekik. Az egyik ala­csony, 19 év körüli traktoros — épp most jött munkából — szinte simo­gatja tekintetével a drága selymet. Ez a fiatal fiú Biahovics György, aki szívből örül a zászlónak. Ö is egyike azoknak, akik éjjel-nappal dolgoztak, hogy a zászlót megszerezzék. Ő a bri­gád legjobb traktorosa, s eddig már 287 hektár gabonát aratott le és 00 mázsát csépelt ki. Mostan jogosan örül a zászlónak. * * * Vasárnap újból találkoztunk a fiata­lokkal. Huszonhárom fiatal CslSz-tag dolgozott a szövetkezeti táblákon, rak­ták a kereszteket, segítettek a cséplő­gépnél. a gabona tisztításában. Má- csody Józsefet, a szervezet elnökét, minden munkában az élen találjuk. A többiek is példásan dolgoznak. So­mogyi Jolán, csak most lépett be a szervezetbe, de azért ö is eljött. Segí­teni akar a zászló megtartásában. A fiatalok lelkesedése nem volt hiábavaló, Vasárnap komoly munkál végeztek, 470 órát dolgoztak le. A győzelem kivívásából a traktorosok i.' alaposan kivették a részüket. Hackel Béla. Domin József, Hackel István. Suba György, Szabó Gyula, Sas Gyula és Szabó Sándor traktorosok, 380 bri. gádorát dolgoztak le az aratásnál. Ezek a számok azt bizonyítják-, hogy a bátorkeszi fiatalok megértették kormányunk aratási felhívását s ön- feláldozóan dolgoznak a kitűzött fel­adatok megvalósításán. Jó lenne, hogyha a HNB titkára is megértené a fiatalokat és nem gördí­tene munkájuk útjába olyan apró- cseprő bosszúságokat, mint például a helyi hangszóró eseténél is. A helyi nemzeti bizottság feladata, hogy se­gítse a fiatalok munkáját, hogy taná­csot adjon nekik és még jobb mun­kára serkentse őket. Ehhez pedig szükséges, hogy a helyi hangszórót néha-néha a fiatalok rendelkezésére ís bocsássák. A hangszórón keresztül el­hangzott dicséretek, bírálatok, csak jobb munkára serkenthetik a fiatalo­kat. A bátorkeszi fiatalok nem pihen­nek meg a zászló árnyékában, ha. nem igyekeznek riiég jobban dolgozni. s az zászlót megtartani. LACZA RUDOLF. Párkány A CS1SZ PÁRKÁNYI járási bizottsága kiértékelte a Parasztifjúság Nemzet­közi Találkozója tiszteletére indított versenyt és kiosztotta a versenyzász­lót. A három kis zászlót. Kecskés Jó­zsef, a nánai állami gazdaság, Szikora Sándor, a párkányi traktorosbrigád traktorosa és Gál Vilmos, a búcsi trak­torosbrigád legjobb kombájnosa kapta meg. Gál Vilmos már 1952-től dolgozik a tr ktorállomáson. Több ízben kapott dicséretet példás munkájáért. A ver­senyzászlónak nagyon megörült s el­határozta, hogy ezentúl igyekszik még j jobb munkát végezni. I hordjuk — mondja e szövetkezet elnö­ke. A jó eredményt annak köszönhet­jük, hogy pártunk és kormányunk he­lyesen irányított bennünket, pontosan betartottuk az agrotechnikai időponto­kat és a földeket szakszerűen kezeltük. Helyesen használjuk a vetésforgót, ahol aem tudtunk trágyázni, ott műtrágyát alkalmaztunk. így a saját tapasztala­tunk alapján tudjuk, hogy á jó és terv­szerű gazdálkodás nagy eredményt hoz az egész falura, valamint országunk összes dolgozóira. Korai burgonyából 250 százalékra tel­jesítettük a beszolgáltatást. A gabonát a határidő előtt szállítottuk le, és a beszolgáltatást túlteljesítettük. A tej és tojás beadása terén még nehézségekbe ütközünk, de időve! itt is pótoljuk a mulasztásokat. A húsbeszolgáltatás te­rén jól állunk, mostanáiq 100 száza­lékosan teljesítettük. Tarlótakarmányt 60 hektáron vetet­tünk, míg a tarlóforgatást ugyancsak 60 hektáron végeztük el. Biztosítottuk a takarmányelapot, nincs gondunk ez állatokra — beszéli az egronómus. A sok szép eredmény mellett itt-ott még hiányosságra bukkanunk. Elsősor­ban a gépek nincsenek laposan kija­vít' és ez sok hibát okoz. Az egyik cséplőgép, amikor idehozták, • nem is volt üzemképes és most sem az, az egyik kombájn sincs rendesen kijavítva és az önkötözőgépeket is állandóan ja­vítani kell. Hatalmas megfeszített mun­kára van szükség, hogy gépészeink és traktoristáink megbirkózzanak a nehéz­ségekkel. Ez mind a nemesolcsai gép­állomás hibájából történik, mert ott nagyon felületesen javították ki a’ gé­peket — mondja Szajkó István, a szö­vetkezet egyik dolgozója. zép most az élet, mert tele van küzdelemmel, a szebb és gazda­gabb jövő kiépítéséért folyik a harc a munkefronton, ahol dolgozóink becsü­letesen megállják a helyüket. PAKSY LÁSZLÓ — EKECS Aminek nem szabiid lenni Az éberhardi EFSz munkáját a rossz időjárás nagyon hátráltatta. Ennek el­lenére az aratást már befejezték és megkezdték a cséplést. A cséplési mun­kálatokat szintén hátráltatja valami, de ezúttal nem a rossz idő, hanem Lesz- kovszky Béla, az EFSz raktárnoka. Reggel 6 órakor megindult a cséplő­gép. Elég jól n.ent a munka, mert két és fél óra alatt 37.49 mázsa árpát csé­pelt ki Kovács János csoportja. A bra- tislavai patronátus üzem autót bocsá­tott rendelkezésünkre, ezen számítottuk a raktárba a kicsépelt gabonát. Kocsin még nem tudtuk, mert az úton víz volt. Az autón Szilinszky Jánossal ketten dolgoztunk a zsákokkal. Mikor a rak­tárhoz értünk, várakozni kellett, mert a raktárnok nem volt sehol. Nem is va­lószínű, hanem egész biztos a kocsmá­ból jött, mert erősen be volt szeszelve. Megkezdtük a .zsákokat a padlásra hordani és mondjuk neki: — Béla bá­csi! jöjjön, vegye át az árpát, mert kevés a zsák a gépnél, és sietni kel! vissza. — De ő nem jött. A gép köve­telődzőén fütyülni kezdett. Üjra hív­tuk, hogy jöjjön már, mert a gépnél nincsen zsák. Erre ő ezt felelte: — Mit bánom én, nek :m van elég számolni- valóm — és valóban úgy tett, mintha számolna. Pers- nem számolt ö sem­mit, csakhát be volt rúgva és még meg­mozdulni is lusta volt. Ezt különben Szilinszky János zsákolótársam is bi­zonyítja. A cséplőgépnél lévő árpát már be­li .rdtuk s ezért délután a kicsépelt és kitisztított 25.60 métermázsa búzát raktuk fel az autóra és elvittük a féli gabonabegyűjtőbe. A búza nem volt elég száraz, ezért nem vették át. Vissza kellett hoznunk. Mire visszatértünk, újabb 16 métermázsa búzát tisztítottak ki. Azt is felraktuk és Bors István, az EFSz elnöke utasítására saját raktá­runkba vittük. Kezdődik a régi nóta elölről. Lesz- kovszky Béle_ raktárost nem találjuk. Mintha a földáiyelte volna el. De még­sem nyelte el, mert hosszas keresés után, végül megtaláltuk a padláson, e- hol aludt mint a bunda. Fölkeltettük és mondjuk neki — Béla bácsi! jöjjön, nyissa ki az ajtót, mert búzát hoztunk és le akarjuk rakni. — Mindjárt megyek — mondja má­morosán. Mi ott hagytuk, lementünk az autó­hoz és vártuk. De ö csak nem jött. Mi­kor meguntuk a várakozást, újra fel­mentünk és megint alva találtuk Nem tudom megérteni, hogy az . .FSz vezr‘őségé hogyan tűrheti, hogy ilyen felelőtlen emberek hátráltassák mun­kamenetét és miatta most is nárom ember és az autó kénytelen volt egy órán keresztül várakozni. amíg a pálin­ka annyira kigőzölgött fejéből, hogy ajtót tudott nyitni. SZLOVÁK JÁNOS — Eberhard Segítenek a fiatalok A tornai állami gazdaságban már 600 hektár gabonát learattak és 200 hek­táron elvégezték a tarlóhántást. A dőlt gabonát kézikaszával aratták. Ebből a nehéz munkából különösen kivette részét»a kassai pedagógiai iskola tanulói­nak brigádja. Képünkön a brigádot látjuk kévehordás közben. Az aratási munkák teljes ütemben folytak járásunkban, amikor a Duna magas vízállása veszélyeztette a kö­zelében lévő falvakat és a drága ter­mést. Gyorsan be kellett takarítani a gabonát. A karvai határban is ko­molyra fordult a helyzet. Segítségre volt szükség. A segítség nem késett, a karvai mezőgazdasági szakiskola tanulói. 51 hektár területről hordták el a gabonát magasabb fekvésű hely­re. Mikor már Karván nem volt ve­szélyes a helyzet, Perespusztára siet­tek. ahol a gátat magas fű borította s ez veszélyt rejtett magában, mert nem látták, a fűben, hol szivárog át a víz a gáton. A füvet gyorsan le kel­lett kaszálni. A fiatalok azonnal cse­lekedtek. Több napos munka után még éjjel is dolgoztak és lekaszálták a füvet. A karvaiak példáját követték a fia. talok a nánai állami gazdaságban is és 20 hektáron mentették meg a ga­bonát. A védekezési munkákból a d.una- mocsi CsISz-szervezert vette ki leg­jobban részét. Illés Árpádnak, a szervezet elnökének vezetése mellett 80 tagú brigád dolgozott a gát meg­erősítésén. A leányok is kivették ré­szüket a munkából. Búcsi Jolán és a. többiek, mind ott dolgoztak vállvetve a fiúkkal, a legveszélyesebb helyen. Az odaadó munkájuknak köszönhető, hogy sikerült a gátat megerősíteni. Ezekben a nehéz napokban látszott meg legjobban a fiatalok készsége és odaadása. Megmutatták, hogy tudnak harcolni, dolgozni, a közös ügyért, a nép javára, s képesek minden áldo­zatot meghozni a győzelem érdekében. Ma — hogy a Duna vize már újból rendes medrében folyik — jó vissza­emlékezni azokra a szörnyű, de mégis dicsőséges napokra, amikor ifjúságunk hazaszeretetből egyesre vizsgázott. L. R. Teljesíttetük! A ekecsi szövetkezetben a genfi e- gyezmény tiszteletére e hó 25-én mun­kanapot rendeztek. Az Ifjúsági Szövet­ség tagjai teljes számmal kivették ré­szüket a munkából. Az első munkacso­portból különösen Andics József tűnt ki, aki tervét naponta átlag 180—190 százalékra teljesítette. A cséplőgépnél dolgozó Német István és Tóth Dénes szintén jól megállták a helyüket. Az aratógépeknél Zenjanik, Fazekas, Be­reznai elvtársak tűntek ki a legjob­ban. A lányok minden munkahelyen megálllják helyüket. Az Ifjúsági Szö­vetség tagjai olyan szövetkezeti •dol­gozóktól vesznek példát, mint Brinzik János, Razgyörgy Imre, Rózsár József, Jassa .Gyula és Molnár Béla, akik már köze! 70 évesek _é# mégis odaadóan dol­goznak a szövetkezetben. Az ifjúság az idősebb munkásokkal karöltve, a legnagyobb egyetértésben dolgozik. Ennek a megértésnek és köl­csönös segítésnek meg is van az ered­ménye. Július 25-én reggel 8 órára teljesítettük beadási kötelezettségün­ket. Amikor a szövetkezeti tagok meg­tudták, öröm töltötte el őket és még fokozottabb erővel láttak munkához, hogy mielőbb bevégezzék a cséplést. Beadási kötelezettségünket búzából 100 százalékra teljesítettük. Árpából 30 vagon helyett harminckét vagont és 80 mázsát; rozsból 354 mázsa helyett 400 mázsát adtunk a közellátás céljaira. Na­gyon örülünk neki, hogy szövetkeze­tünk —• amely a járás egyik legna­gyobb szövetkezete — az elsők közé küzdötte fel magát. Még sok hiányos­sággal küzdünk, nem megy még min­den nálunk sem úgy, mint a karikacsa­pás, de szövetkezeti dolgozóink minden akadályt leküzdenek, s napról napra szebb eredményeket érnek el. P. L. KANDIKÓ OTTÓ budapesti tudósítónktól Magyar vasutasok napja Hazánkban, augusztus 8-án tartják a IV. „Magyar vasutasok nepját”. Pártunk és DISZ-szervezeteink már készülnek, hogy méltóan ünnepeljük majd a vasutasokat, azokat, akik önfel­áldozó munkájukkal biztosítják az or­szág zavartalan vérkeringését. A vasutasok közt számos fiatal is van. Ezek a fiatalok nemcsak, hogy a kötelességültet jól végzik, hanem más szükséges, fontos helyeken is helytáll­nak. Most, amikor a pusztító árvíz megfékezésének hatalmas munkája folyt, ők is ott voltak. Tőlük is füg­gött, hogy csökentbettük a kiáradó Duna rombolását, mivel éjjel-nappal biztosították a gátakhoz szükséges a- nyag gyors szállítását és az árvíz elöl menekülő családok biztonságba helyezé­sét. Ezen a napon számos vasutas kitün­tetést kap. Kormány nk elismerése je­léül a „Kiváló vasutas” jelvényt adja a legjobbaknak. .. magyar vasutasok napja alkalmá­ból városainkban és falvainkbam kul- túrműsoros esteket és sportjátékokat rendeznek. Budapesten, a DISZ bizott­ság, a vasutasok napja előestéjén meg­ismétli a budapesti fiatalok béketalál­kozóján megtartott néhány műsorszá­mot. És nem utolsó sorban megemlékezünk azokról a hős vasutasokról, akik a mun­kásmozgalomban észtvettek és életü­ket adták a szabadságért. A Nemzeti Mííszak eredménye Vasárnap reggel a felkelő nap már munkában találta a mihályfai fiatalo­kat. Már kora reggel négy órakor kezd­jek gyülekezni ás amikor öt órakor megérkeztek az első gabonával megra­kott szekerek, megkezték e cséplést. A 43 fiatal CslSz-tag szorgalmasan dol­gozott éppúgy, mint az elmúlt vasár­nap, amikor 10 hektáron keresztbe rakták a learatott gabonát. A szövetkezeti tagok már szombaton bevégezték az : >-atást és most minden erejükkel a eséplés gyors bevégzésén dolgoznak. A CsISz-tagok ebben a mun­kában is segíteni akarnak. Megígérték, hogy kicsépelnek egy vagon gabonát. Adott szavukat valóra váltották. A szövetkezetben dolgozó fiatalok minden munkában megállják a helyü­ket. Supek Vince, a CsISz-szervezet el­nöke, Kemin József, Hoppan Verona, a szövetkezet könyvelője és a többiek, akik vasárnap munkába álltak, egy célt tűztek maguk elé: segíteni a szövet­kezeti tagoknak a cséplés gyors befe­jezésében, hogy mielőbb teljesíthessék beadási kötelességüket. A gabonát, amit. a CsISz-tagok e Nemzeti Mű­szakban kicsépeltek, azonnal beszállí­tották a felvásárlási raktárakba.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom