Új Ifjúság, 1954. július-december (3. évfolyam, 52-103. szám)
1954-07-07 / 53. szám
A GsJfcz SZLOVÁKIAI KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Bratislava. 1954 július 7. Are 30 fillér III. évfolyam, 53. szám Jelentés Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának üléséről Szlovákia Kommunista Pártja Köz- l»onti Bizoiisága 1954. július 2-án Bra- tislavában teljes ülést tartott. Az ülésen részt vett Csehszlovákia Kommunista Pártja Közoonti Bizottságának küldöttsége: Antonín Novotny elvtárs, a CsKP KB első titkára és Vratislav Krutina elvtárs, a CsKP KB titkára. Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának teljes ülésén Karol Bacílek elvtárs, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára tartott b zámolót „Csehszlovákia Kommunista Pártja X. kongresz- szusa határozatai teljesítésének biztosítása Szlovákiában” — címmel. A vita során tizenhat elvtárs szólalt fel. Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának teljes ülése nagy figyelemmel hallgatta meg Antonín Novotny elvtársnak, a CsKP első titkárának nagyjelentőségű felszólalását. Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának ülése egyöntetűen jóváhagyta Karol Bacílek elvtárs beszámolóját a CsKP X. kongresszusa határozatai teljesítésének Szlovákiában való biztosításáról. Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának ülése megválasztotta Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának irodáját. Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának irodájának tagjaivá a következő elvtársakat választották : 1. Karol Bacílek 2. Michal Bakula 3. Marek Culen 4. Pavol David 5. Pavol Majiing 6. Rudolf Strechaj 7. Stefan Sebesta 8. Viliam Siroky 9. Frantisek Zupka Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága irodájának póttagjaivá a következő elvtársakat választották : 1. Eudovít Benada 2. Frano Král' „A gépek üzemzavarának azonnali eltávolításával fokozzuk azok üzemképességét. A reánk bizott kombájnokat úgy kezeljük, hogy az egész aratás folyamán működhessenek, hogy az S-4-es kombájnoknál 25 műszaki norma az S-6-os kombájnoknál 20 műszaki norma ledolgozását biztosítsuk”. (Élenjáró kombájnvezetők aratási felhívásából.) Megérett a termés — ömlik az aranysárga mag. Hírek az aratásról A komáromi járás CsISz bizottsága tervet dolgozott ki az aratási munkák idejére. Június 23—24-ér értekezletet tartott a falusi és állami gazdaságon lévő szervezetek részére. Készültségi brigádokat szerveztek, melyek feladatai az azonnali beavatkozás rossz idő vagy tűzvész esetén. A komáromi járás ifjúsága nem akar lemaradni a többi járás mögött. A kidolgozott tervvel bebiztosítja a jó munkát és a lelkiismeretes jó munka meg is hozza a gyümölcsét. ★ SZENC. — Hétfiln, július 5-én a szenei állami gazdaság pusztafödémesi gazdaságában rövid ünnepség után megkezdték az ezévi békearatást. A hatvanöt hektáros ösziárpa táblán három S-4 szovjet kombájn és öt önkötözőgép kezdte meg a munkát. -• A legjobb kombájnista Cserven- ka Rudolf az slsf) óra alatt közel egy hektárt learatott és abból kicsépelt 26 mázsa gabonát. Cservenka elvtárs kötelezettséget vállalt, hogy az ezévi aratásban 300 hektár gabonát learat es minden hektáron megtakarít egy liter üzemanyagot. ★ GALÁNTA. -- A galántai állami gazdaságban már az ösziárpa mellett a búza és a tavaszi árpa aratását is megkezdték. Eddig az aratási versenyben a nebojsai gazdaság vezet, ahol 8 hektár ősziárpán kívül már 40 hektár búzát is learattak A nebojsai gazdaság dolgozói vasárnap öt önkötözőgéppel dolgoztak és learattak 20 hektár gabonát. A legjobb traktoristák közé tartozik Jakubcsi» József, aki nap: tervét 20- 20 százalékkal túlteljesíts. A gazdaság dolgozó; «gy 26 hektáros ösziárpa tábla aratását hétfő reggel kezdték meg kombájnnal és két nap alatt akarják befejezni. A gazdaságban szépen halad a tarlóhántás is. A learatott terület több mint felét már letaglózták és 9 hektáron elvetették a tar!ónfivénveket te • miiifiiimmiimmiiiiiiimiim:!if;.okiM-<:mi ::'iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii'iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiimiiMiiiiiiMiiiiiiiiiiMi Hozzászólás egy konferenciához Ézerkilencszáznegyvenöt óta számos ó és még több rosszul sikerült kon- erencián voltam. Néhány nappal ezelőtt ifjúsági me- tőgazdasági konferencián vettem részt Nyitván. Szeretnék egyet-mást mondani erről a konferenciáról. Először is meglepően más hang uralta ezt a konferenciát, mint azt általában már megszoktuk. És azt hiszem, hogy éppen ez a „más hang" a lényeg, erről n más hangról, az emberek soha nem tapasztalt őszinteségéről, nyíltságukról kell beszélni. Mert ez a nyitrai konferencia fő erénye. Pontosan emlékszem az egyik felszólalóra. Dús szőkehajú, alig húszéves bánovcei lány. Bátor fellépésével kétségkívül magára vonta a figyelmet. Járásukról beszélt: Egyike a legelmaradottabb járásoknak. A mezőgazda- sági termelés lemaradásának két fő- okát látja náluk. Az első ok, hogy a terepviszonyok miatt a föld géppel való megművelése náluk lehetetlen Oe, azt mondja, hogy a lemaradásnak mégsem ez a fő okozója, hanem az, hogy az ifjúság majdnem teljesen kivonta magát a mezőgazdasági termelésből. Matasová Ilona konkréten neszéi; o járásban huszonegy földműves- szövetkezet van és a huszonegy szövetkezetben összesen 5 fiatal dolgozik! A mezőgazdaságban dolgozók életévének átlaga negyvenöuötven év. Nem kis lelkierő kell ahhoz, hogy egy fiatal lány mindezt saját járásukról elmondhassa. Nagy felelősségérzet kell flhho,:., hogy egy Matasová Ilona felszólaljon és követelje, sőt felelősségre vonja az illetékes szerveket, azért, mert a traktorállomáson dolgozó 26 fiatal munkás ellátásáról a mai napig sem ooncloskodtak. Ember kell ehhez! Egy másik felszólaló: Farkas Lajos Ipolypásztóról. Ősszel jött haza a katonaságtól. ma a helyi ifjúsági szervezet elnöke és az aratásról beszélt Felkészültek. Ipolypásztón nem tesz baj az aratási és csépié.sí munkáknál Az öt-hat évesektől kezdve, minden épkézláb ember ott lesz a csatában. Kotvat: komán mérnök, fiatal tudós, a nyitrai mezőgazdasági főiskola tanára Az állattenyésztésben alkalmazott. — de rosszúl alkalmazott, módszerekről beszél. Felmérhetetlen károkat eredményez a Stajman-féle bor- iúnevelési módszer helytelen alkalmazása. Egyes helyeken megtörténik, hogy a szabadban neveli borjúkat éjszakára, — állítólag, hogy meg ne fázzanak - beterelik az istállóba. Rendszerint, ezzel az ellenkező hatást ériük el és sovány, nyápic, beteges állatok lesznek. Példákat is hoz fel. ■- Egy fiatal egyetemi tanár tanít Bátrak, őszinték lettek az emberek honnan ez a felelősségérzet'.' Kitől tanultak meg az emberek ilyen nyíltan beszélni a valóságról? - Csehszlovákia kommunista pártjátóli Megtanulták. Megértették. Ezt látod ezt hallod ezt érzed ezen a konferencián És tudod, biztosan tudod, hogy ez a háromszáz ember és az a sok és sokszáz ember akik szintén megértették, cselekedn fognak.--kard r Komoly feladatok előtt állnak a CsISz falusi alapszervezetei A CsKP X. kongresszusának a mezőgazdaság következő 2—3 évére vonatkozó és a mezőgazdasági termelés lényeges fokozását előmozdító irányelvek hazánk mezőgazdaságának további felvirágzását jelentik. Pártunk és kormányunk, valamint dolgozó népünk megteremti a mezőgazdaság fejlesztéséhez, az EFSz-ek megszilárdításához, az állami gazdaságok, valamint gép- és traktorállomások jobb gazdálkodásához és ezzel egyidejűleg az egyénileg gazdálkodó parasztok termelésének fokozásához szükséges anyagi és technikai feltételeket. A kommunista párt intézkedései a dolgozók jólétének további fokozására irányulnak. A mezőgazdaság ily nagyszabású fejlesztésének megvalósítása az állam minden egyes polgárától, különösen azonban a falvak és városok fiataljaitól fokozott szorgalmat és áldozatkészséget követel. Nagy feladatok hárulnak a CsISz kerületi és járási bizottságaira, valamint az alapszervezetekre is, mert nekik kell gondoskodni arról, hogy a szervezetek fiataljai még ezekben a napokban tisztában legyenek a CsKP X. kongresszusának eredményeivel, továbbá azzal, hogy különösen a falusi CsISz-tagok a mezőgazdaság fejlesztéséért, a termelés fokozásáért és az eddigi hiányosságok eltávolításáért folytatott harcban a párt első- segítőtársai legyenek. A X. pártkongresszus irányelveinek megvalósítása a gyakorlatban sokszor a legkülönbözőbb és legbonyolultabb mezőgazdasági kérdések megoldását jelentik. Ezt tudatosítsák elsősorban a CsISz járási és kerületi bizottságainak dolgozói, az alapszervezetek tagjai és funkcionáriusai és minden igyekezetükkel azon legyenek, hogy gyorsan sajátítsák el a mezőgazdasági termelés politikai és szakkérdéseit, hogy alapos Szakértőkké váljanak és tudatosítsák a falusi osztály-: harc alapelveit. Az a feladat, hogy 1957-ig emeljük a hústermelést az eddiginek egy negyedével, ebből a sertéshústermelést legalább a felével, valamint az, hogy megfelelően biztosítsuk a takarmánytermelés fokozását is, teljes mértékben érinti a falvakon, gép- és traktorállomások, állami gazdaságok mellett működő ifjúsági szervezeteket, de ugyanúgy vonatkozik az üzemi és iskolai CsISz-szervezetekre is. A mezőgazdaság sok szép munkalehetőséget nyújt a fiatalság számára. Nincs olyan ága, ahol a CsISz-tagok és a szervezetlen ifjúság ne tudna segíteni. Mezőgazdaságunk már a legközelebbi napokban várja a fiatalok további százait, azokat, akik megértették a párt felhívását és a mezőgazdaság jó szakemberei, művelt dolgozói akarnak lenni. Rüszkt lehet az a falusi vagy városi CsISz-szervezet, amely a legtöbb fiatalt adja a mezőgazdaság számára. Ahhoz azonban, hogy a pártot az irányelvek teljesítésében segítsük, nem elég az a néhány száz mezőgazdasági dolgozó, hanem feltétlenül szükséges, hogy megjavítsuk a falusi CsISz alapszervezetek munkáját. A mezőgazdaság lényeges fejlesztését nem érhetjük el csupán brigádmunkások igénybevételével, habár már ez is jelentős segítséget jelent. Az irányelvek teljesítésének egyik fő feltétele az, hogy a falusi CsISz-szervezetek naponta kísérjék figyelemmel az EFSz-ek és állami gazdaságok termelési terveit, vegyenek részt a feladatok megoldásában, gondoskodjanak a legjobb mező- gazdasági dolgozók — növénytermelők és állattenyésztők — tapasztalatainak terjesztéséről, továbbá, hogy különösen most, az aratás idején szervezzenek szocialista munkaver senyt rendezzenek szakszemináriumokat a fiatal és a többi parasztság részére, vegyenek részt a szocialista munkaverseny és az új munkamódszerek kiszélesítésében, aktívan harcolnának a kulákok ellen, a dolgozó parasztság esküdt ellenségei ellen. Jelentős feladatok hárulnak a gép- és traktorállomások mellett működő CsISz-szervezetekre is. Fontos, hogy a szervezet rávezesse a fiatal traktorosokat a technika szabályainak betartására: ügyeljen arra, hogy a traktorosok rendben~ tartsák gépeiket, hogy elsajátítsák az agrotechnikai tudományokat és minden egyes traktoros jó szakember legyen. A szervezet feladatai közé tartozik az is, hogy elősegítse, hogy s traktorosok politikai szaktudásukkal győzzék meg a dolgozó parasztokat a közös gazdálkodás előnyeiről és hogy magas hektárhozamot érjenek el a szövetkezeti földeken és az egyénileg gazdálkodó parasztok földjein. Különösen felelősségteljes feladat jut osztályrészül a CsISz kerületi és járási bizottságainak: az alapszervezetek helyes irányítása és a mezőgazdaság fejlesztésével kapcsolatos feladatok biztosítása. Mindenekelőtt szükséges a falusi szervezetek vezetésének megszilárdítása és megjavítása. Kell, hogy a bizottságok tudomást szerezzenek az egyes járásokban előforduló különböző munkalehetőségekről. Fontos, hogy szigorúan betartsák az alapelvet — minél többet tartózkodjanak az alapszervezetekben és a mezőgazdasági kérdésekben való jártasságukkal segítséget nyújtsanak a szervezetek tagjainak és funkcionáriusainak. A párt X. kongresszusának a következő 2—3 évre szóló a mezőgazdaság fejlesztésére vonatkozó irányelveit — szívébe zárta minden CslSz-tag, minden fiatal. És nem kételkedünk benne, hogy a CsISz-saer vezetek — fiatal fiúk és lányok, az ifjúsági szövetség tagjai minden erejüket, tudásukat és képességüket a mezőgazdaság további fejlesztésére fordítják.
