Új Ifjúság, 1954. július-december (3. évfolyam, 52-103. szám)
1954-12-25 / 101-102. szám
TÉSTNtVmS* * NtWZHVtDHfM Az I. Országos Spartakiád lö feladata: Gondoskodni a szakképzett oktatókról Vajon van-e elegendő szakképzett oktatónk? Ez a kérdés eldől az I. Országos Spartakiád előkészületeinek továbbhaladásakor, amikor az előkészítés súlypontja átmegy a tornacsarnokokba. Most az a döntő kérdés, hogy milyen lesz a közös fellépések minősége. Ez felelősségteljes feladat az oktató testületek számára. Az oktatók kiképzésénél, amelyet a testnevelési osztályok végeztek, legnagyobb gondot a közös gyakorlatok betanulására fordították. Ezt a feladatot sikerült részben teljesíteni. Hiba mutatkozik ott, ahol az oktatók nem tudták a Spartakiád gyakorlatainak betanítását a rendes test- nevelési munkával összekapcsolni. Sokaknál hiányzott a képesség arra, hogy valamennyi feladatnak megfeleljenek. amelyet egy helyesen tervezett és vezetett gyakorló óra megkívánt. A végzett munkának eddigi felülvizsgálata mutatja, hogy a Spartakiád begyakorlása azokban az egyesületekben sikerül, ahol jól és érdekesen rendezik a gyakorló órákat, ahol az oktatók le tudják kötni c gyakorlók figyelmét, úgyhogy a gyakorlat azoknak örömet és'aktív pir henést nyújt a munka után. Itt mutatkozik, hogy milyen fontos a helyes módszer megválasztása az oktatói munkára való kijelölésnél. Ott ahol fel tudják használni a test- nevelési ■egyesületek régebbi oktatóinak tapasztalatait és ismereteit, nincsenek kétes kérdések a testnevelési rendszeres munka megszervezésében. Azonban eddig még nem jutottak el mindenhova ilyen tapasztalatok. Még a sok volt Sokol — és volt egyesületi oktató távoltartja magát az ügytől. Márpedig hibát követnek el mindenhol, ahol az ilyen dolgozókat nem tudjájz megnyerni■ az együttműködésre. különösen az általános előkészítés és a Spartakiád-gyakorlatok betanulása terén. Csak körül, kellene nézni és meglátni mindazokat, akik valamikor lelkesedéssel és önfeláldozáan végezték az oktatói munkát. Ezek legnagyobb része olyan, akik barátai a népi demokratikus rendszernek és a Spartakiád gondolatának és ezek munkája bizonyára haszonnal járna a Spartakiád előkészítésénél. Hogyha ezeknek munkáját és tapasztalatait egyesítjük az új oktatók nagyszámú káderével, akkor sikerülni fog megteremteni az oktatói testületek új tradícióit, ami nemcsak a Spartakiád előkészítésének tengelye lesz, hanem testnevelésünk és sportunk jövőbeli tömegmunkájának is. Oktatói összejövetelek — az oktatás módszere. A testnevelés és sport tömeges fejlődése, ahogy azt az I. Országos Spartakiád és a Spartaíciád után kővetkező testnevelési tevékenység feltételezi. csakis az oktatók jó munkájából eredhet. Az oktatók színvonalának állandó javítása végett oktatói összejöveteleket kell rendezni, amelyeken elméletileg és gyakorlatilag előkészítik az oktatókat munkájukra. Ezek az összejövetelek nyújtják a legjobb alkalmat az I. Országos Spartakiád gyakorlatainak egységessé tételére. Az oktatók ezeken az összejöveteleken megismerik az új, egységes vezetés technikáját, a rendgyakorlatok vezetését és szakkifejezését. Sokak számára ezek az összejöveteBajnokcsapatunk vasárnap Jugoszlávia fővárosában szerepelt. Ellenfele a jugoszláv bajnokság élcsapata, a Zágrábi Dinamó volt. Bajnokcsapatunk igen jó teljesítményt nyújtott a mérkőzésen, teljesítménye egyik leg - jobb teljesítményei közé tartozott, melyet a bajnokcsapat két éve nyújtott. A Zágrábi Dinamó is igen jól játszott, s ezért a mérkőzés különösen az első félidőben igen magas színvonalú volt. Az első félidőben kitűnő játékkal és a gólhelyzetek ügyes kihasználásával a prágai bajnokcsapat háromgólos előnyre tett szert. A zágrábiak erélyesen védekeztek, de mindez nem sokat segített azon, hogy bajnokcsapatunk győzelmét meggátolja A Spartak Sokolovo csapatából Zuzá- nek, Koubek, Procházka, a védelemből Svoboda, Krizák és az első félidőig Crha és Pesek nyújtott átlagon- felüli teljesítményt. A honi csapat meglepődött bajnok- csapatunk gyors és erőteljes játékától. Mire felocsúdott, a prágai csapat már vezetésre tett szert. A jugoszláv csapatból Horváth középfedezet tüntette ki magát, aki nagy akadályt jelentett csatáraink számára. A mérkőzést szép ünnepély előzte meg és játékosainkat virágcsokrokkal ajándékozták meg, akik ezzel a közönségnek kedveskedtek.. lek lesznek az egyedüli alkalmak arra, hogy nagyobb egységekben végezhessék a rendgyakorlatokat. Az oktatói összejöveteleken a résztvevők meggyőződhetnek arról is. hogyan áll a betanulás a járás többi egyesületeiben ‘és ezeken az összejöveteleken találják a legjobb környezetet a betanításban nyert kapcsolatok kölcsönös kicserélésére. Ezért, kell. hogy az oktatói összejövetelekre valamennyi .egyesület elküldje a maga oktatóját és hogy sehol se becsüljék le ezeknek az összejöveteleknek a fontosságát. Minden oktató csakis nyerhet, az oktatói összejöveteleken való részvétellel. Még a legjobb oktató sem állhatja meg a helyét rendszeres előkészület, tervszerű munka és az új testnevelési módszerek ismerete nélkül. Bajnokcsapatunk már a harmadik percben megszerezte a vezetést. Krizák labdája jő helyzetben találja Svobodát, aki húsz méteres bombalövéssel megszerzi a vezetést. Továbbra is a Spartak támad, de a második gólját, csak a 33. percben tudja elérni. Az akciót ismét Krizák indítja el, aki Crhának továbbít és ő 2:0-ra növeli a prágai csapat előnyét. A 37. percben Krizák éles lövését a jugoszláv kapus csak kiöklözni tudja, a labda Jares elé kerül, aki kényelmesen továbbítja azt a hálóba. 3:0. Há- dom perccel később Krizák kicselezi a jugoszláv védelmet, majd a ió helyzetben lévő Crhához továbbít, ki megszerzi a negyedik gólt. 4:0. A 42. percben szépít a jugoszláv csapat. Csajkovszky II. egyéni akció után beállítja az első félidő végeredményét. A második félidőben hullámzóvá» válik a játék. A Spartak tartani tudja az eredményt és a jugoszlávok mindössze egy gólt lőnek. A második félidőben is több gólhelyzete volt a Spartak Sokolovónak, de ebben a játékidőben a jugoszláv védelem igen feljavult és a támadásokat ügyes taktikával vissza tudta verni. Labdarúgóink szerdán, december 22- én a jugoszláv Liga második helyén álló csapatával, a Hajdúk Split-tel mérik össze erejüket. Gyönyörű sikert arattak labdarugóink Zágrábban Spartak Prága Sokolovo—Zágrábi Di namó 4:2 (4:1). Veszélyes helyzet a svéd kapu előtt. Csehszlovákia—Svédország 2:2 (1:1,0:0,1:1) Mint minden alkalommal, amikor a svéd jégkorongozókkal mérkőzik válogatottunk, a prágai téli stadion most is az utolsó helyig megtelt. Ez a találkozó a Csehszlovákia—Svédország jégkorong mérkőzések történetében a 71-ik volt. A mérkőzést végignézte köztársaságunk elnöke, Antonín Zá- potocky elvtárs és a kormány több tagja is. A közönség nagy lelkesedéssel fogadja a két csapatot. A mérkőzésre az alábbi összeállításban állt ki a két válogatott: Csehszlovákia: Jirí Hanzl — Gut Novy — Václav Bubník, Lidral — VI. Bubník, Danda, Vidlák — Bacílek, Zá- brodsky, Ján Hanzl — Pantucek, Barton, Hajsman. Svédország: Yngve Johansson (Djur- garden) — Thuiman, Södertälje Björn, (Djugarden) — Lars Pettersson (Grums). Ronald Petersson (Sureham- mer) — Blomquist, Carlsson, Erik Johansson, (mind Södertälje), Rolf Pettersson (Hammarby), Sven Tumba Johansson, Elkström (mindketten Djugarden) — Larsson, Gösta Johansson, Sjöstam (mind Djugarden). Meglepetéssel kezdődik a mérkőzés. A svédek hatalmas ostrom alá veszik a kapunkat. Rögtön a kezdés után egy támadássorozat végén Erik i Johansson megszerzi a vezetést. Jo- ! hansson elég messziről vállalkozott ; lövésre, s a figyelmetlen Hanzl a ko- rongot a hálóba ejtette. A svédek fölénye a 8-ik percig tartott, amikor Novy két percre a „szégyenpadra” ment. Ennek ellenére a csehszlovák válogatott feljön és támad. A svédek védekeznek s csak ellenszórványos támadásokat vezetnek. Válogatottaink sokat kombinálnak és csak ritkán vállalkoznak lövésre. A 16. percben Bar- tonnak mutatványos lövéssel sikerül egyenlítenie. Ezután szívós küzdelem alakul ki a győzelemért. A második harmad gól nélkül ér végett. Ebben a harmadban jégkorongozóink ugyan fölényben voltak, de a három sőt néha a két csatárral végrehajtott támadások nem hoztak semmi sikert. A második har- had 11. percében Barton ugyan ismét gólt szerez, de a bíró helyesen ítél, és nem adja meg a gólt. Barton u- gyanis korcsolyával vágta a kapuba a korongot. Az utolsó harmadban még- jobban fokozódik a küzdelem. A harmadik percben Sedlák megszerzi a vezetést, de nem sokkal később Blomquist egyenlít. . , „ A mérkőzésen a legjobb teljesítményt a játékvezető nyújtotta. A csehszlovák válogatottnak győznie kellett volna, két harmadban határozott, fölényben játszott, de a csatárok ritkán vállalkoztak lövésre. A svédek n- kább a védekezésben jeleskedtek, de gyakran okoztak meleg helyzetet hirtelen elentámadásaikkal a kapunk e- lőtt. A futtball-labda végiggurult a föld ** kerekségen. Valóban győzedelmes utat tett meg. Fehérek, sárgák, rézbőrüek és feketék egyaránt szívesen futballoznak. Hol keressük a fut- balljáték kezdetét? Az angolok áttanulmányozták történelmüket és megállapították, hogy a dán megszállás idején valamikor a XI. században bukkanunk rá az első futballistákra. Ugyanis az történt, hogy az egyik csatatéren, amikor minden kétséget kizáróan dán eredetű koponyákra találtak, olyan méreg fogta el az angolokat, hogy tiszta gyűlöletből rúgni kezdtek a koponyákba. Igen ám, de sokáig mégsem volt kellemes — főleg mezítláb a koponyákba rúgni és a fiatalabbak arra a gondolatra jöttek, hogy egy tehénhólyagba levegőt fújtak, zsinórral megkötötték és így aztán megszületett az a játék, melyet „dán fejek rúgásának neveztek” A játék izgalomba hozta az angol fiatalodat és rövid időn belül az egész országban játszani kezdték. Akkoriban természetesen még nem léteztek játékszabályok. Két szomszédos város, vagy falu megbeszélte, hogy egy bizonyos helyen, pontos időben és órában összejön, a hólyagot a térség közepére helyezték el és akkor jelképesen rúgni kezdték a gyűlölt dán fejet. Ezeknél a mérkőzéseknél minden oldalról száz és száz játékos veft részt. Az a csapat győzött, amelynek sikerült a hólyagot az ellenfél falujának közepéig kirúgni. Mindez természetesen nem ment teljesen zajtalanul véghez, erről megemlékeznek a krónikák is. A lakosság körében a mérkőzések mindig félelmet keltettek: rendszerint pánik keletkezett a kereskedők gyorsan lecsukták üzleteiket, az emberek az utcákról betódultak a házakba és megbújtak, míg a „mérkőzés" el nem vonult. Idővel az ártatlannak látszó játékok annyira elfajultak, hogy komoly öszszetűzésekre került sor és igen nagy károkat okoztak, gyakran halálos kimenetelű sérülések is keletkeztek, úgyhogy a biztonsági szervek kénytelenek voltak erélyesen , közbelépni. A „dán fejek rugóit” elűzték a főterekről és utcákról és olyan térségekre szorították őket, ahol nem zavarták a falu, vagy a járáska békés lakosságának az életét. így keletkeztek a mai futballpályák, A hatóságok zászlókkal kijelölték a játszóterek TADEUS MALISEVSKI: A futball története I határait, kitűzték az ellenséges oldalt és aki a határt túllépte az győzelmi pontot kapott. Nemsokára aztán kapukat állítottak fel és ezek tulajdon- ; képpen városi kapukat jelképeztek. A határvonalak és kapuk megjelölése sok viszályra adott okot, ilyen okokból sok játékcsapat szét is esett, így alakultak aztán a rugby csapatok, akik elismerték a határokat és ezenkívül futballcsapatok alakultak, akiknek főcéljuk a kapu lett. Lassanként tehát már a futballjáték következő korszakába mentünk át. A játékteret már elhatárolták, de a játékosok száma még most sem volt megszabva, csak az volt fontos, hogy minden oldalon egyforma számú játékost állítsanak fel. A játékosok száma 19—50 között mozgott. A játék hamar közismert lett, de még nem volt hivatalos neve. Sokszor még mindig a „dán fejek“ rúgásáról beszéltek, de sok helyütt már „hólyagrúgásnak“ is nevezték a játékot. ( '■'sak a XII. században állapodtak ■* meg a „football” névben. A játék olyan kedvelt lett, hogy például II. Henrik király kénytelen volt olyan rendeleteket kiadni, amelyek tiltják a kakasviadalokat, a footballt és azokat a „buta játékokat”, melyek elvonják a fiatalságot a céllövészettől és „veszélybe döntik a hazát, mert megtörténhet, hogy a királyságnak nern lesznek íjászai. A szigorú rendeletek és büntetések nem szabadították meg Angliát a futballjátékosoktől. VII Henrik és Erzsébet királynő felújítót • ták a tilalmakat. De mindhiába, mert csak a XVIIi. század folyamán a puritán befolyások hűtötték le egy időre a futballjátékosok lelkesedését. Az angol iskolák érdeme, hogy rendszerbe szorították a futballjáték és a rugby-játék szabályait. (A rügbynél kezeke! is szabad használni). így tehát az angolokat tartjuk a futball megalapítóinak, habár Francia- országnak és Olaszországnak is megvannak a maga érdemei a futballjáték körül. Ha nem is tartjuk hitelesnek, a római légiókról szóló legendákat, melyek szerint ezek hozták volna a labdát a brit szigetekre, tény az, hogy az Appennini félszigeten is közkedveltségnek örvendett a labdarúgás és már alig emlékeztek vissza a „dán fejek" rúgására. Akkoriban már pontos előírásokkal rendelkeztek, ezek szerint 27# játékosra volt szükség, úgy az egyik, mint a másik oldalon is. A pontokat úgy érték el, hogy a labdát lábbal vagy ököllel a kapuba dobták. Franciaországban már a középkorban játszottak valami hasonlót. Ott is két tábor harcolt egymás ellen, addig rúgták egymást, míg ki nem rúgták egymást területükről. A harc rendszerint olyan kemény volt, hogy a játszótéren félholtan maradtak a játékosok. Az, aki utoljára tudta megkaparintani a labdát és egész a szomszéd község határáig terelte, az jutalomban részesült M ilyen volt a futball sorsa az újkorban? Az 1710-es évekből megbízható adatok állnak már rendelkezésünkre. Ismerünk egy mérkőzésről szóló ismertetést, amely két angol iskola között játszódott le. 1855- ben alapították meg Angliában az első futballklubot és 1863-ban már annyi klub működött, hogy megalakult az angol futballszövetség is. Nemrég ünnepelte fennállásának 90-ik évfordulóját. A mostani előírásokat a cambbridgei egyetem diákjai állították össze. Azóta már néhányszor megváltoztatták az előírásokat, a lényeg azonban mindig az volt. hogy a ’labdát csakis lábrúgással szabad az idegen kapuba juttatni. Az angolok a futballjátékot a gyarmatokon is népszerűsítették. A magyar játékosok mutatták meg a legjobban az angoloknak, hogy a tanítványok sokszor túltesznek a mesterükön. És most az angolok igyekeznek elsajátítani a „növendékek” technikáját. H. P. OJ IFJÚSÁG — a CsISz Szlovákiai Központi Bizottságának laoia Megjelenik hetenként kétszer Kiadja a Smena, a CslSz Szlovákiai Központi Bizottságának kiadóhivatala. Bratislava. Praáská 9. — Szerkeszti a szerkesztő-bizottság Főszerkesztő kzf,ke József — Szerkesztőség és kiadóhivatal, Bratislava. Prazská 9. — Telpfon 227-17 — 237-01 — Nvotnia Merkantil n. v. nvnmdája. — Előfizetés egv évre 30 Kés. félévre 15 Kés H riapbéivep engedélyezve Bratislava 2. Kei öl”ti Postahivatal. Feladó és irányító posta hu ••««! Bratislava 2. — Terjeszti a Postaszolgálat — Rendeléseket mindé a nostahivatal és minden kézbesíti! átvesz. D-55135
