Új Ifjúság, 1954. július-december (3. évfolyam, 52-103. szám)
1954-12-08 / 97. szám
Bratislava, 1954. december 8. Ära 30 fülér J,II. évfolyam, 97. szám. MEGÉRTIK EGYMÁST November 25-én Jelenia Gora városkában, nem messze a csehszlovák és a német határtól, 600 fiatal jött össze. A Lengyel Ifjúsági Szövetség meghívására három országból, Csehszlovákiából, Németországból és Lengyel- országból jöttek össze, hogy tiltakozó tüntetést rendezzenek. Nyugat-Né- metország újrafelfegyverzése ellen és támogassák a kollektív biztonságra irányuló európai konferenciát. A konferencia egyhangúan felszólította az európai országok ifjúságát, hogy fokozottabban harcoljanak a „nyugateurópai unió“ ellen. Képünkön Milos Burest (Csehszlovákia) Varvara Vronska (Lengyelország) és Wahl Erna (Német Demokratikus Köztársaság) küldötteit látjuk. Számos ország küldöttei elindultak a falusi ifjúság nemzetközi találkozójára Becs U. 47-342. Cseng a telefon. Kalkutta jelentkezik a vonal túlsó végén. , Jelenti, hogy 10 küldött Indiából és egy Nepálból december -4-én indul repülővel a találkozóra. Egész nap folyamatosan érkeznek a hírek a világ legkülönbözőbb tájéiról. A mar- tinique-i, iráni és a brazil delegáció egy része már megérkezett. Köztük Van Carlos Pereira cukorrépa ültetvényen dolgozó mezőgazdasági ifjúmunkás, Jósé Belő, sao paulo-i farmer, David de Carno, a Mezőgazdasági Dolgozók Szakszervezetének elnöke Németországból több mint 50 küldött jön. A nyolc japán küldött között van Obikawa, az ifjúsági jogvédő bizottság főtitkára és Himeno, a Parasztifjak Szövetségének álelnöke. Megérkezett Indonéziából Sugardo újságíró, Olaszországból Pietroni, az Olasz Mezőgazdasági Munkások Szövetségének titkára. Utón vannak Mizseí ,. Dahomey, Senegal, Szudán néger küldöttei s még lehetne sorolni a résztvevőket abból a 65 országból, ahonnan jelezték csatlakozásukat. Űtrakeltek a küldöttek. A sok üdvözlet, megbízatás, kérés mellett hozzák a parasztfiatalok munkáit, a kiállításra készített tárgyakat, a „Világ Ifjúsága“ című folyóirat pályázatára készített műveket. Nehéz feladat vár« a nemzetközi bíráló bizottságra: kiválogatni a többszáz beérkezett pályaműből a legjobb elbeszéléseket, népdalokat, szobrokat, festményeket. Az eredetileg tervezett kiállítási helyiség szűknek bizonyult a sok kiállítási tárgynak és bizony a bécsi Konzerthaus büfféiben, lépcsőházaiban, a folyosók falain, mindenhol látható lesz a parasztfiatalok lelkes, odaadó munkájának eredménye. Készülnek az osztrák, olasz, francia, indiai és más kultúrcsoportok és szólisták is, hogy műsorukkal gazdagabbá tegyék a találkozó munkáját. Az előkészítő bizottság japán munkatársa, aki a programmot készíti elő, nagy gondban van, hogy a sok beérkezett, paraszttémájú film közül melyik legyen az a három, amelyet bemutatnak majd a küldötteknek. Nagy várakozás előzi meg a különböző bizottságok munkáját, amelyek a beérkezett javaslatokból összeállítják a parasztifjúság legfontosabb követeléseit. A bizottságokban megtárgyalják majd a mezőgazdaság fiatal dolgozóinak, a parasztlányoknak, a gyarmati parasztfiataloknak, a kisgazdáknak és kisbérlöknek a problémáit, a vidéki kultúra és sportmunka kérdéseit, és javaslatokat dolgoznak ki a legfontosabb teendőkre. Több kívánság érkezett a legkülönbözőbb delegációk részéről, hogy a találkozó folyamán szorosabbra kívánják fűzni a kapcsolatot a különböző országok fiataljai között. Ezért a találkozó programmjába felvették a delegációk közötti találkozókat. A ravennai fiatalok felhívása az egész világon élénk visszhangra talált. Még néhány nap és összeülnek a világ parasztfiataljainak képviselői, hogy megismerjék egymás problémáit, kicseréljék tapasztalataikat és egyesült erővel javítsanak sorsukon. (A Szabad Ifjúságból) A felfegyverzés ellen Mi, a sabinovi üzemi mesteriskola növendékei, a legélesebben tiltakozunk az ellen, hogy újból felfegyverezzék azokat, akik gyilkolták szüleinket, testvéreinket és pusztították a mi városainkat és falvainkat. Azt akarjuk, hogy a világon minden ember a béke fenntartásáért és a háború ellen küzdjön. Nem akarjuk, hogy drága hazánk felett újra bombázók repüljenek és nem engedjük meg, hogy tönkretegyék népünk munkáját és azokat az eredményeket, melyeket eddig elért. Népünk békében akar élni és szebb életet akar teremteni. Azoknak, akik háborúról álmodoznak azzal válaszolunk, hogy még szorgalmasabban fogunk tanulni és tökéletesebb tudásra teszünk szert szakmánkban, hogy hazánknak értékesebb polgárai lehessünk. A sabinovi üzemi mesteriskola tanulói. Tunisz fátyol nélkül Albert Sarrant, volt francia belügyminiszter írta a következő’ sorokat: „Miért fedezzük az igazságot? A gyarmatosítás semmi más, mint az erősebb fél egyéni öncélú támadása a gyengébbek ellén.” A tuniszi „protektorátus” esetében valóban fennáll ez a megállapítás. A, polgári lapok is állandóan kénytelenek foglalkozni a gyarmati szabadságharcosok megmozdulásával és gyakran igen veszélyes, véres lázadásairól a tuniszi lapok naponta hoznak ilyen és hasonló feliratú cikkeket.” ,,Megtámadták a katonai őrjáratokat”, Senki se említi, hogy a katonai őrjáratok németekből és zsoldosokból állnak, akik itt éhbérért idegen ügyek érdekében. véreznek el- A tuniszi szabadságharcosok bátorságot merítettek a vietnami felszabadító hadsereg sikereiből, az északafrikai hazafiak támogatása mellett nem elégednek meg a „függetlenségükre” vonatkozó hamis Ígéretekkel. Az ország történelmén végighalad egy vörös vonal, a szorgalmas, kizsákmányolt bátor nép vére, amely a szabadságért küzd. Büszkék és bátrak a tuniszi asszonyok is, akik nem vettek fér európai ruhákat és továbbra is kitartottak festőién színes eredeti viseletűk mellett. Ezek a beduinasszonyok vizet, iskolákat és függetlenséget követelnek hazájuk számára. íT, ^ Szilárd egységben az erőszak ellen Az európai államok béke és biztonsági konferenciája, amelyet Moszkvában tartottak meg, mint ahogy azt V. Siroky elvtárs a csehszlovák küldöttség vezetője mondotta: „komolyan előbbre vitte a béke ügyét Európában és nagymértékben hozzájárul a konferencián részvevő államok biztonságának a megerősítéséhez”. Ezt a jelentőségteljes konferenciát, amely emlékezetes marad az európai nemzetek történelmében, nem is lehet jobban jellemezni. Ezt a tényt megerősíti a konferencián részvevő kormányok közös határozata, amely a legnagyobb komolysággal figyelmezteti Európa nemzeteit arra a veszélyre, mely a máris felfegyverzett Nyugat-Németország oldaláról fenyeget. Intve figyelmeztet az egyes európai államok könnyelmű politikájára, akik vakon követve az amerikai imperialisták parancsait egyetértenek Nyugat-Németország felfegyverzésével. Európa nemzeteit fokozott harcba szólítja, hogy harcoljanak a londoni és párizsi egyezmények jóváhagyása ellen Az európai nemzetek moszkvai konferenciája és eredményei nagy érdeklődést keltettek az egész világon. A konferencia ezekben a napokban mindenütt vita tárgyát képezi. Kétségtelenül maga után vonja, .hogy az európai nemzetek fokozzák harcukat Nyugat-Németország felfegyverzési tervei ellen. Akkor már késő volna szembenézni a veszéllyel, amikor Nyugat-Németországból a fasiszta hordák a hitlerista generálisok vezetése mellett átlépnék az európai államok határait, hogy leigázzák a népeket. Európa népeinek már most olyan eszközökhöz kell folyamadni, amelyek féken tartják a német militarizmust és ha mégis támadnának, akkor az ellenség hadd fetrengjen bármely ország határán a saját vérében. Ma, mint ahogy azt a moszkvai konferencia határozata is kihangysúlyozza, valóban nagy a tét. Arról van szó, hogy a gyermekek, asszonyok és öregek Európa-szerte ismert gyilkosának, a falvak és városok gyújtogatójának, a német fasizmusnak ne legyen alkalma megvalósítani mindent elemésztő pusztító művét. A Szovjetunió és azok az államok, melyek résztvettek a moszkvai konferencián, békeszerető politikájuk folytán újból a kollektív biztonság megszilárdítására hívják fel azokat az európai államokat, melyeknek érdekük, hogy határuk megközelíthetetlen legyen. A kollektív biztonsági rendszer megkívánná, hogy azok az államok, amelyek a kollektív biztonsági rendszer kötelékébe tartoznak, kötelezik magukat, hogy békés eszközökkel oldják meg a vitás kérdéseket, nehogy veszélyeztessék a békét és Európa biztonságát. Továbbá, az egy vagy több európai állam ellen indított támadást úgy veszik, mintha a kollektív biztonsági szerződés összes részvevőjét támadnák meg és ezért az összes szerződő fél segítséget nyújt annak az államnak, amely ellen támadást intéztek. Amint ismeretes, az európai biztonság megszervezésének a londoni és párizsi szerződések állnak útjában, melyek 1 alapot nyújtanak Nyugat-Németország felfegyverzéséhez és egy félmilliós hadsereg felállításához, amely aztán néhány- milliós hadsereggé növekedne. Ez azt jelenti, hogy az európai államoknak már most minden lehetőt el kell követni, hogy lehetetlenné tegyék Nyugat-Németország felfegyverzését. A kollektív biztonság megteremtését lényegesen megnehezíti az a körülmény, hogy Németország két részre van osztva. Ez azt jelenti, hogy Európa nemzeteinek már most mindent el kell követni, hogy Németország mindkét részét elhagyják a megszálló hadseregek, megvalósuljanak az össznémet szabad választások és ennek alapján megalakuljon az össznémet demokratikus kormány. Csakis ez az útja annak, hogy Európában létrejöjjön a kollektív biztonsági rendszer. A Szovjetunió és azok az országok, melyek résztvettek a moszkvai konferencián, határozatukban nemcsak, hogy figyelmeztetnek a német militarizmus részéről fenyegető veszélyre, hanem felhivják a nemzeteket, hogy támogassák a kollektív biztonsági rendszer megalakulását, egyben kijelentik, hogy mit kell tenni abban az esetben, ha a nyugateurópai parlamentek, főleg a francia és a nyugatnémet parlament jóváhagyja a londoni és párizsi szerződéseket. A határozatban bennefoglalt kijelentés szerint közös intézkedéseket tesznek a hadierők szervezésére és parancsnokságára vonatkozólag, valamint további intézkedéseket eszközölnek saját védelmi képességük megszilárdítására, hogy megvédelmezzék nemzeteik békés építő munkáját. A moszkvai határozat ezen része főleg minket érint, akik közvetlen Nyugat-Németországgal vadunk határosak. Hiszen az új „Drang nach Osten” kísérletnek támadás esetén megint csak mi lennénk az első áldozatai. És mi mégis építünk új városokat, új lakóházakat, új üzemeket létesítünk, mindent megteszünk népeink boldogságáért, Hát engedhetjük, hogy munkánk gyümölcsét tönkretapossák a fasiszta hordák? Nem, százszor is nemi Ezért magunkévá kell tennünk Viliam Siroky elvtárs szavait, aki a moszkvai konferencián a csehszlovák nép nevében a következőket mondotta: „A mi népünk nem ijed meg a háborús fenyegetésektől, minden előfeltétele megvan hozzá, hogy megvédje szeretett hazája szabadságát és függetlenségét, nem kíméli erejét, hogy továbbra is fokozza védelmi képességét”. V __________________________________J
