Új Ifjúság, 1954. július-december (3. évfolyam, 52-103. szám)
1954-11-27 / 94. szám
* .. ..M fffSl; opverrifer 27. A hála és elismerés levele Kedves Csutkih elvtárs! A trencéni Viliam Siroky Ruhaüzem, nemzeti vállalat dolgozóinak és műhelyünk kollektívájának nevében szeretném kifejezni hálámat a nekünk nyújtott segítségért munkánk megjavításában. Mindenekelőtt engedje meg. hogy bemutatkozzam. Nevem Zuzka Krosláková, 22 éves vagyok és mint mester dolgozom a trencséni Viliam Siroky Ruhaüzem egyik műhelyében. Üzemünkben férfiöltönyöket gyártunk. Amióta dolgozó népünk elűzte a gyárosokat, bankárokat, nagybirtokosokat, nem tűr nyomort és éhséget, nem tudja, mi az a mukanélküli- ség. Mindenki szépen akar öltözködni, és elvárja, hogy a vásárolt árú jó minőségű legyen. És bizony nekünk sok nehézséget okozott, hogy minőségű árut készíthessünk. Ez év áprilisában kezembe került egy könyvecske, „Elsőrendű árut készítünk”. A könvv szerzője Ön. Csutkih mester. A könyvet átolvastam egyszer, kétszer, háromszor . .. Mind figyelmesebben tanulmányoztam a könyvben leírt dolgokat _ és gondolatban már el is képzeltem, hogv hogyan szervezem majd meg a munkát, hogy mi is elsőrendű árut készítsünk. Az újságokban gyakran olvasunk kiváló fiatal dolgozókról. Nekibátorkodtam és összehívtam műhelyünk hét legjobb munkásnöjét. Elbeszéltem nekik, hogy milyen módszerrel sikerült Csutkih szovjet mesternek, hogy elsőrendű árut gyártsanak. — eredmény azonnal megmutatkozott — a tervezett minőséget májusban 98 százalékra, júniusban pedig 100 százalékra teljesítettük. Azóta sohasem dolgozunk 100 százalékon alul. Az elsőrendű, százszázalékig tökéletes árut arany fonállal jelöljük Ez biztosítja a vásárlót arról. hogy az áru teljesen hibátlan. Az Ön módszere alapján Csehszlovákia Kommunista Pártja X. kongresz- szusának tiszteletére vállaltuk. hogy havonta ezer darab olyan I. minőségű árut készítünk, amelyeket az arany fonállal jelölhetünk meg. A többi műhelyt, sőt üzemeket is versenyre hívtuk ki. így keletkezett az „1000-es akció”. A verseny mindjobban kiszélesedett, úgyhogy áruink minősége állandóan fokozódott. — Az „1000-es akció”-val foglalkozott üzemünk üzemi bizottsága és az üzemi párt- szervezet is, amelyek az akciót igen nagyra értékelték. Mindezért Önnek tartozom hálával kedves Csutkih mester. Alexander Csutkih Nagyon, nagyon hálásak vagyunk Önnek. Szeretném megszorítani a kezét, megköszönni a nekünk nyújtott sok-sok segítséget, és megmondani, hogy nagyon, nagyon szeretjük Önöket. A z Őszi napfény még erőlködik, ^de a metszd hideg szelek, a hajnali fagyok, a dér díszítette sápadt kórók, meztelen bokrok azt jelzik hogy a kertek alatt a tél. Ukrajnából már idefehérlenek a fehér- süvegű hegyek. Bodrogköz földjein még szakadatlanul szántanak, pedig az ősz nem fukarkodott a verdfényes *apókkal. Az egész járásban több is a mélyszántás, mint eddig bármikor és itt-ott már arasznyi az őszi vetés, de a vetésterületek növelésével és a talajmíivelés igényeinek fokozásával több lett a traktoristák munkája is. A járás egyik legjobb szövetkezetében is ■ akad még eke alá való föld. És most, hogy a hó már akár mikor leeshet', ugyancsak nagy a sietség, igyekezet. A szövetkezet gazdasági udvarán egy féligkész épületben húzódik meg „az iroda”,- vagy ahogy néhányan nevezik a „főhadiszállás”. Egy nem- túl nagy. de nem is kicsi szobában néha keményen csattog a szó. Román elvtárs a szövetkezet agronómusa, Juhász elvtárssal a gépállomás agro- nómusával az elkövetkező év vetéstervén törik d fejüket. Fehér papírlapon megfontolt tervek születnek. A sarokban egy javakorabeli figyelő tekintetű férfi ül. A szoba közepén kerekarcú tagbaszakadt legény sétál. Nem sokat beszél, de szavai határozottan, megfontoltan csengenek. Ahogy fejben összeszámolják a szán- taniválót, kicsit felszisszen. A sarokban ülő férfi is mozgolódik. A legény a szövetkezet agronómu- sához fordul: — Éjszakára nincs mit szántani, legalább egy tábláról le kell hordani a napraforgókórót. Nem olyan egyszerű a megoldás. A fogatok a répát hordják. Az is sürgős. Már nappal is fagy. Szó szót követ, vitatkozik mindenki, csak a legény hallgat. — Ez az elvtárs vékei brigádból jött segíteni, naponta egyszer főtt ételt szeretnének, hogy lehetne elintézni? — szólal meg újra, kis idő múltán és a sarokban ülő férfire mutat. Sok mindenről szó esik. Anyagi kérdések, hogyan, jut ki a meleg étel három kilométerre. Aztán más kerül szóba. Két traktorista jön be. Egyik üreget szeretne kapni, mert szerelés közben kitört és éjszaka már nem: lehet üveg nélkül kibírni. Két perc sem telik bele, lesz üveg. A másiknak a kuplung csikorog. A legény itt is tanácsot ad. D obos Imre, a leleszi szövetkezet elnöke Bodrogköz másik jelöltje. Egy éve már, hogy Berta elvtárs, a leleszi traktorosbrigád vezetője. Dobos elvtárs, a fiatal brigádvezetőben kitűnő munkatársra talált, aki szervezőképességével, szívós kitartásával és egyéni példamutatásával kiérdemelte nemcsak a traktoristák megbecsülését, hanem a szövetkezeti tagok elismerését is. Dobos Imre elvtársat a Nemzetgyűlésbe javasolták a járás dolgozói. A falu földművesei közül jutott a szövetkezet élére. Szorgalmas munkás volt, szereti a földet, ismeri a több, mint kétezer hektáros szövetkezeti határ minden zúgát. Őszinte ember, akit nem vakítanak el az eredmények, az egyre izmosodó szövetkezeti gazdaság sikerei. Azt vallja, hogy küzdelmes, nehéz munkában, harcban formálódik a falu képe az emberek gondolkodása. E mellé a harc mellé állott, mikor az elsők között lépett be a leleszi szövetkezetbe és jól állja a harcot. Ezért jelölte Bodrogköz népe, ezért bízik benne, hogy mindig a dolgozók ügye mellett marad. Megoldják a meleg étel kérdését is, és estig betakarítják az egyik táblát. Végre aztán az újságíró is szóhoz juthat és egy-két kérdést intézhet az alacsony legényhez. Berta elvtárshoz, a leleszi traktorosbrigád . vezetőjéhez. a Szlovák Nemzeti Tanácsba jelölt 24 esztendős CsISz-taghoz. Az életrajza nem sok újat mond. Olyan mint hazánkban sok-sokezer fiatal élete. Egyszerű parasztszülők gyermeke. Ismeri a parasztság minden cundját-baját. Szülőfalujában Kisgéresben nemcsak hogy látta az egyszerű emberek földhöznyomottsá- gáit, de saját bőrén érezte az elnyomás ellen magába zárkózó parasztság minden keserűségét, gondját. Az első republikában hiába ígértek fHtját a népnek, Bat’a hiába gyártotta az elegáns cipők garmadát. Falujának dolgozói az első napfényes időtől az őszi lucsoktg mezítláb jártak és a jó meleg télikabát helyett az otthon készített suba járta. Tíz . esztendeje, 1944-ben új élet kezdődött. Egy-két évig még hánykolódtak a régi rend urai, hogy ösz- szetákolják régi világukat. A különböző nemzetiségű dolgozókat egymás- rauszításából akarták megsütni pecsenyéjüket. De 1948 februárjában dugába dőlt minden kísérletük, munkásosztályunk vette kezébe hazánk kormányrúdját. 1948-ig Berta János is mint segédmunkás dolgozott kü’önböző építkezéseken. Itt szerette meg a gépeket és letette a gépkocsivezető 'vizsgát. Nemsokára a traktorállomásra kerüli. Még 1948*>ban belépett a Csehszlovákia Kommunista. Pártjába és azóta aktívan dolgozik a pártban. Míg be nem vonult katonának, neve talán soha nem került le a legjobb dolgozók névsorából. Amerre járt a járásban, mindenütt úgy ismerik, mint kiváló munkást, aki nem retten vissza a nehézségektől, aki tudja, hogy miért dolgozik. A hadseregnél sem tétlenkedett. ÉUnken segítette a magyar fiatalok politikai nevelését, mint alakulata pártszervezetének elnöke, kiváló katonákká, és a dolgozó nép szeretetére nevelte a fiatalokat. Egy éve már, hogy leszerelt. Még ki sem pihente az utazás fáradalmait, újra jelentkezett a traktorállomáson.. .Kérte,, hogy a legnehezebb feladattal bízzák meg. Be is osztották a tárkányi brigádközpontba brigád- vezetőnek. A laza munkafegyelem, eivakodás, piszkolódás, a gépek gondozásának elhanyagolása fogadta a kevésbeszédű legényt. Kitartó, szívós munkával, példamutatással, politikai fejlettségével sikerült , rendet . teremtenie. Ezután úgy határozott a traktorállomás vezetősége, hogy Berta elv- társat a járás egyik legnagyobb szövetkezetébe Leleszre küldi. Már csaknem egy éve dolgozik itt. Berta Jánost megszerették a szövetkezetben. Nem is csoda. Nem olyan legény, aid csak szavakra, tud, aki csak előrelátóan beosztja a munkát. Hozzánött a géphez. Ha sok a munka, ő is beáll a traktoristák kosé, nem vállogatja, mi a könnyebb, .azt teszi ami a fontosabb, amivel többet használ. A hibák elkerülésében kijavításában aranyat érnek tanácsai. Becsületes, céltudatos munkájának elismerése nem maradt el. .4 nemzeti bizottságokba való választáskor a kerületi nemzeti bizottságba választották. Azóta ezt a megtisztelő feladatát is példásan ellátja. Vasárnaponként a neki beosztott községeket járja és a falvak hangját, a dolgozók problémáit figyeli, hogy minél rövidebb úton megoldják a nehézségeket. Az Ifjúsági Szövetségben is van ' funkciója. A traktorállomás CsISz- szervezetének propagandistája. Asort töri a fejét, hogyan is lehetne tető alá hozni az első összejövetelt, hogyan lehetne rendszeres tanulásra szoktatni a fiatalokat; A választások előtt majd minden estére jutott egy névai/ülés. Késő éjszaka került haza Kisgéresre, családjához. Hajnalban már újra úton volt Leleszre, a brigádhoz. Marad-e tanulásra, olvasásra ideje? Berta elvtárs azt mondja, alig akad nap. hogy egy órányit ne olvasna, ne tanulna. Szakkönyveket tanulmányoz, de a regények sem hiányoznak könyvtárából. A magyar irodalom mellett, eredetiben olvassa a szlo- vá és cseh müveket. Ennyi munka, funkció mellett van-e magánélete a huszonnégy esztendős Berta Jánosnak? Nagyon kevés. Sötétben kerül haza és szürkületkor indul. Hihetetlenül, nagy energia feszül ebben a zömök, nyílt tekintetű fiatalemberben. Mikor megkérdem, mik a tervei a választások után, tréfásan megjegyzi, mintha maga előtt is új lenne, amit mond: — Lehet, hogy Leleszre jövök lakni, kicsit rendet teremtek a funkciókkal is, mert nem akarok kontármunkát végezni. Jobb fegyelmet a- karok a brigádban és a családdal is többet kell törődni. Nem tudjuk, komolyan gondolta-e Berta elvtárs amit mondott, mert szülőfalujában még be sem fejezte a családi ház építését. De akárhová is kerüljön a járásban, minden bizonnyal azok ügyét fogja szolgálni, akik november 28-án rá szavaznak. Már jóval elmúlt dél, mikor Berta elvtárs motorjával Helmec felé indul. Csípős szél kerekedik. Estére újra népgyiílésre készül. Büszkék lehetünk Berta Jánosra. Napjainkban a falvak, a városok kimeríthetetlen népi tömegeiből ilyen fiatalok nőnek hazánk vezetőivé, irányítóivá. SZŰCS BÉLA. A királyhelmeci traktorállomáson jól ismerik Berta elvtársat. Szepesi István (jobbra) egyik legjobb traktorista együtt dolgozott vele mielőtt Berta elvtárs bevonult katonának. „Azok közé tartozik,, aki állandóan tanul és ez meg is látszik munkáján”, mondta Szepesi elvtárs. A traktorállomás fiatal igazgatója Karakó Pál jelemzi: „Ami megbízást kapott, mindent példásai, becsülettel végzett. Jó szervező, helyén van az esze és szívvel- lélekkel dolgozik.“ Cap Béla, a szövetkezet tizennégy- esztendös juhásza mostanában a gazdasági udvar közelében legelteti a nyájat. Berta elvtársról sem sokat tud, de hogy be-be néz a műhelybe, a közeli brigádközpontba azt ő is észrevette, hogy ha valahol baj van a masinával, a brigádvezető egy-kettőre megtalálja a hibát és legtöbbször segíteni is tud.
