Új Ifjúság, 1954. július-december (3. évfolyam, 52-103. szám)
1954-11-27 / 94. szám
4 Ol IFJÚSÁG 1954. november 27. Klement Gottwald múzeumot nyitottak Prágában MODERIN IN ÉPBALLADA Molnár Ferene Molnár Ferenc. * „Páhiteni fiák " íréi*. K» aki ugyan polgári író volt. — bíráló szándékkal tekintett a polgári világ tekintélyért és hatalomért folyó versengésére. Az alábbi novella kormánypárti képviselője prototípusa annak a polgárnak. aki kormányhűsége bittel tudatában, még a nagyobb Hatalmasságokkal is íjjat mer Húzni, I « legdrasztikusabb módon. Első strófa Ar ablakból kihajol egy kormánypárti kdpviác'd befolyásos ember, tréfás férfiú. A kezében poharat tart A pohárban, mondjuk, víz van. Lebn- tí az utcára, fejen találja vele a éndórt. Fogja magát a rendőr, bemegy a kapu alá, megnézi a táblán, hogy ki lakik ottan, meglátja a képviselő nevét, letörüli a sisakját és kimegy, azt mondván hangosan: — Esik az esé. Miért? Meyt már megunta az utcán való fagyoskodást, régi derék rendőr, szeretné. ha áttennék a detektívosztály- ha polgári ruhás rendőrnek, úgyis megy jövő kedden K'jéry képviselőhöz, minek vesszen gssire épp most a kormánypárttal odahaza nyolc gyerek ván és csak hatnak jut lenes. ÉSik az eső. Második strófa Látja azt a kormánypárti képviselő, szalad • vízvezetékhez és újra megtölti a poharat. Vár, vár, .míg árra megy egy főkapitány. Fogja má- gát. lötty, ezt is leönti. A főkapitány ieveszi cilinderét, megtörli szép hosz- s?ú. szőke szakállát s arcán kaján rendőrfőnök! mosollyal belép a kapu alá. a lakók táblájához és mondhátat- lan kéjjel gondol arra, mint fogja magídéztetni, megbüntetni, négyfelé vágatni és elégettetní a lelöttventőt. Meglátja a nevet, kijön a kapun ás azt mondja: —Ez az eső csak nem akar eláll*. # Miéyt? Mert, ha a klubban egyetlen ember elkézd aavarogni, hogy a főkapitány így, meg a főkapitány úgy. akkor előjön a sarokból az a Huszonhárom, aki főkapitány szeretne lenni és akkor már huszonnégy tagból «11 a főkapitányellenes párt é* huszonnégyen fognak gúnyos megjegyzésekét tenni a miniszterelnöknek a legközelebbi tüntetésnél, amikor nem Sikerül egészen szétverni a tömeget. És a legelső alkalommal, amikor a párt bomlani kezd és a szálasoknak he kell tömni a száját, miniszterelnök azt mondja: „a főkapitány úgyis népszerűtlen. gyere pajtás, ülj be a helyére, ne izélj.“ Ezért van igaza elvben minden főkapitánynak, amikor »- zon az állásponton van, hogy ws az eső csak nem akar elállói. 4 Harmadik strófa Látja ezt a vidám képviselő és újra vízért rohan, majd újra leaped H az ablaknál Egyszerre csak arra jön a városi férfiú, nem tudom: alpelgár- mester-e vagy csak tanácsnok, elég az hozzá, hogy nem kinevezett kor- mányközeg, hanem a nép 'Alaaztott tisztviselője. ..Kíváncsi vagyok" Szól a képviselő — és nvakonönti. A város ura felnéz, bemegy e kapu alá. majd kiiön és azt morogja: »- Pedig mondta a feleségem, hogy vigyek esernyőt. Miért* Mert ki ü) a választott tisztviselő nyakán? A kerületi bankdirebtor mipt klikkvazér Ez szavaz és szavazhat rá. Kinek a hordárja, a ku- tverposőja. a fia, a vőlegénye, a tej- testvére a kerületi bankvezér, mint klikkdirektor? A kormánynak. Miért? Mert különben tíz kerület közű) kilencben fütyülne rá a községi választó Kinek kell tehát jőban lenni a választott, szabad független tisztviselőnek? A bankklikkel, mint vezér- direktorral s ennek tejtestvérével, a mindenkori kormánnyal. Csuda-e, ha észtbe jut az az áldott, gondos feleség aki azt mondta, hogy vigyen esernyőt. Negyedik stróf* ..Ejnye — mondja fenn * képviselő — most egy tábornok jön“. Vízért szalad és leönti őt mert már el- bizakodott és kiváncsi, meddig feszítheti a húrt. A tábornok Összeráncolja á szemöldökét becsőrtet j kapu alá majd !o vili siti klesörtet. mondván: — Ezer bomba és kartács, csöpög az eresz. Miért? Mért minden jó a karriérnek, csak az nem, hogy az ember affért csináljon a kormánypárti képviselővel, amikor újabb százmilliókat kértek a hadsereg céljaira és minden tábornok kedves ar udvarnál csak se nem, aki bármely apróságból kifolyóan is. de hangulatot teremt a hadügyi kiadások sima megszavazása ellen. Ezért csöpög az eres?. Ötödik strófa Űjább adagért rohan képviselőnk mert jönni látja a hatalmas milliomost, a mindenkitől független tőkéit, bankvezért, akinek otthon száz milliója van a nachtkasznijában é* aki előtt földig görnyednek a miniszterek. Lötty, leönti, Gazdagunk gúnyosan mosolyog, mintha mondaná • „ma te is jól kiválasztottad azt. akivel ilyen tréfát lehet űzni” — és befordul a kapuba. Aztán kifordul és Így szól: — Zuhog. Miért? Mert méltó ságos úr, de szeretne kegyelmes úr lenni, mert már nemes, de szeretne á báróság síugrásával gróf lenni, mert udvari tanácsos, de szeretne belső és titkos lenni, mer: van egy-két fia. akinek politikai karriert szánt, mert mindent eltűr, csak ázt nőm, hogy valaki félrehúzza a száját, ha meglátja a klubban. Tehát zuhog. Hatodik strófa Képviselőnk sokéig vár az újabb lével, de ezúttal kifizeti magát a várakozás. mert nemes vad közeleg, „Végié égy ember”, mondja boldogan v- „aki botrányt fog csinálni!” Tudniillik a vad ellenzéki vezér jön arra, szemei vadul forognak, lába alatt döng a föle. szájaszélérő! vér csurog. Püff, leönti ezt is. A ved vezér tigrisként ugrik a kapu alá. Majd tigrisként ugrik is Hi a kapu alól és távozik e szavakkal; Olvad a hó. Mert a vad vezér el van adósodva Hói van eladósodva a vad vezér? A kormány bankjánál. A pénzt ugyan nem attól kapta, hanem Harsch Geizigtől, az uzsorástól ép s kormány csak u- tóbb vásárolta meg a váltókat. Ezt lehet majd konstatálni, ha valami rágalmazó egysaer felhozza. De mégse kell ugrálni, Kiért Harsch Geizig csak azért adott, mert tudta, hogy a kormány meg fogja vásárolni a váltM és a vad vezér is tudta, hogy Hersch Geizig csak azért kapott pénzt a bankból, mert megmondta, hogy a va.d vezérnek kell. Igen meleg volt a déli órákban, határozottan olvad a házak tetején a hé. Hetedik strófa Képviselőnk a büszkeségtől ablakában már kétakkorára dagadt, mint amekkora az első pohár víznél volt. Keblét duzzasztja a felemelő tudat, fiógy minden föléi hatalom fél tőle. De lelke mélyén ott settenkedik a rémület, hogy talán mégis akad e hazában valaki aki tőle, a kormánypárt) befolyásostól sem fél. Egyszerre elsfppad Térdei magremegnek Kezében reszket a pohár víz. Ügy érzi, elérkezett az ő megsemmisülésének órája, jön az, aki nálánál Is nagyobb, hatalmasabb, — jön • miniszterelnök. Fényes, új cilinderben jön, hetykén büszkén. A képviselő szeme előtt elsötétül a vjlág. Halántéka lázasan lüktet. Cs valami vad kaján- Ság. valami vpsiélykareső vakmerőség arra ösztönzi, hogy lelőttyents« a miniazterelnÖkő* la. Le (a löttyenti Kormány főnöknek agy arcizma sem lándul mag. Ridegen, hideg bosszuál- lásra készen lépdel he a kapu alá megtudandó, ki volt a vakmerő. Majd kijön, tovább sétál, miközben ezt suttogja: — Ügy kell nekem, miért járok cilinderben gyalog, Miért? Mert he van valaki a világon, aki retteg egy befolyásos kormánypárti képviselőtől, akkor a miniszterelnök áz. Ezt n*m la kell magyarázni. Kormányfőnök egyebet •• tűrt volna, mert a „kilépek” szócskára gondol De igazó van. úgy kell neki. miért jár cilinderben gyalog. Eddig van a ballada. Nem oly fér- fiásan tömör jellemzése a bús em- bérl nyomornak, mint a kuruc ének De talán valószínű magyarázata ama férfiú esetének, akit a körúton leöntöttek és aki olyan okoz volt. hogy még caak nem Is tudakolta meg ki öntötte le. Ebben a szép esztende jében házink e gyönyörű «’ázsdtoak talán még neki kellett volna bocsánatot kérnie, De nagy bölcsen tovább ment Idy « I« másokkal szépen eltengődik A Klement Gottwald jVovember 23-án szeretet elnö- * ^ künk születésének 58. évfordu- | lóján kormányunk és Csehszlovákia Kommunista Pártja gondoskodásából — s dolgozó népünk kegyeletes megemlékezéséből — több telt mint a szokásos ünnepi megemlékezés, maradandóbb ünnepség volt az eddigieknél Múzeumot nyitottak a prágai Ry- tier-utcában. egy háromemeletes 'j- reneszánsz épületben. A megnyitó ünnepségen, atnely 23- án délután négy órakor kezdődött, megjelentek a Csehszlovákia Kommunista Pártjának képviselői, az összes politikai pártok és a Nemzeti Arcvonal küldöttei, a baráti országok diplomáciai képviselői, a prágai kerületi és helyi pártszervezet képviselői, a hadsereg képviselői és számos prágai dolgozó. Négy órakor harsonák jelezték közmúzeum Prágában. társasági elnökünk megérkezését. Antonin Zápotockyt hangos üdvrivalgással fogadta Prága népe már az épü • let előtt, amely felkísérte a vendé- j gek sorfalán át is a múzeum fogadó- temjéig. A csehszlovák és a szovjet himnu- j '* szók elhangzása után Jindrich Vesely, a múzeum igazgatója fogadta a köztársasági elnököt és üdvözölte a megjelent vendégeket. Az üdvözlő szavak elhangzása után Zdenek Ne- jedly, akadémikus, kormányelnökhelyettes tartott ünnepi megnyitó beszédet. t’nnepi jelentőségű volt beszédének az a része, amelyben egyértelművé avatta Klement Gottwald nevét hazánk történelmének legdicsőségesebb győzelmével, a népi hatalom kivívásával. Beszédében az a gondolat jutott kifejezésre, hogy Csehszlovákia egész történelme kezdve az első igazán forrradalmi jelentőségű történelmi megnyilvánulásától, a huszita harcoktól, a hazai kapitalisták fölött aratott 1948. februári győzelemig, a cseh és szlovák nép forradalmi készségének bizonysága, s amely forradalmi hit sohasem szűkölködött olyan vezetőkben, mint Klement Gott- wald. Méltatlan lenne az emlékezés számára, ha nem az ő nevéről nevezik ezt a múzeumot, amely hazánk történelmének forradalmiságát dokumentálja, s azokat az emlékeket gyűjti össze, amelyek bizonyságot adnak arra, hogy a történelmi népekkel e- gyütt a mi hazánk népe is mindig ott küzdött a nemzeti és emberi haladásért, ahol erre történelmi alkalom adódott. A megnyitóbeszédet az Internacio-a- lé hangjai zárták és utálta a látogatók megtekintették a múzeumot. Húsz teremben van kiállítva az a gazdag anyag, amely Csehszlovákia népén k harcát mutatja be a XV. századtól napjainkig. Az első képek a huszita harcok képei, a záróképek pártunk X. kongresszusának anyagával zárulnak, mondhatni négy évszázad küzdelme az emberi és nemzeti jogokért, s mindenütt ki vannak téve a mérföldjelző kövek: Ján 2izka ... parasztlázadások ... 1848 ... 1919—20 ... München .. . 1945 május 9. . . . 1948 február. Együtt a huszita harcieszközök a februári beszéddel. Képek, írások, dokumentumok, húsz termen keresztül s mind azt igazolják, hogy a történelem igazságtétele csak az az ország létrehozása, ahol ezek a nagy nemzeti erőfeszítések célbaértek. A huszadik teremben helyezték el Klement Gottwald dolgozószobáját, amelyet úgy rekonstruáltak, ahogy azt otthagyta azokban a szomorúemlékű márciusi napokban. A múzeum megtekintése után ünnepélyesen befejezték a megnyitót és átadták rendeltetésének a múzeumot: a látogatók tízezreinek és a tanulni- vágyó fiatalok olthatatlan tudásszomjának. marékkai. Apámat. Most nem sikerült, most jobban, most igen ... egy tele- marékka! supsz! A tányérba. .•. ta'ált, de jaj! Apám idegei wm bírták tovább, és tenyere kilendült tányérostul. . aaaáj! Ili ár Mán, dél is elmúlt, mire nagy nehezen kikecmeregte magát a nap. Sápadtan sütött, melege alig volt, de azért lehetett volna rakni a követ. Hiába. Jancsi bácsi, a szomszédfalusi mérgés mester, megint csak nem jött. Nem. Sehogy sem smakkol neki a m vityillónk. Azt tartja, el is beszélte mindenkinek, hogij a Krisztus koporsóját se Őrizték csak amúgy potyára, igaza is van. igaza? Hej, nincs már ebben a rü- hö- életben egy szemernyi se. Mindegy is már. Nem sokat tesz itt már a ménnykőnyila se. Vigye, s pré- ddlje a világ! Nyúzza.' Mindegy... Tavaly Ősztől ott. rothad a deszka tvekik kuporgatott, apámvette deszka. A homokot is széthordja a hóié. Kisüt a nap? — kiszárad a mv'theti malter. Mindennek vége van. minden piuztul. pénz nincs! Hiába no, nincs, nincs fai mondom. Semmi már, annyi se, hogy a szétpattant pala pótolására is telne. Kész sincs, kölcsön sincs. A görgei bank se ad már, nincs mire adni. Jó van, ha nincs mire, legyenek boldogok.... A félig felhúzott falak közt egyetlen. ember botorkál. A koránOszülO apám az. A faluban azt beszélik, hogy bele fog zavarodni. Anyám fél tőle. hiába szó' hozzá, nem felel. Meo rettentően ideges. Mindég káromkodik Mióta hazajött Amerikából házat építeni, ilyen. H;ába. bemenőiben van a nap bableves az ebéd. Valamelyik szomszédban fOzte az anyám. Az egyik félrecsapott gerendára teszi a baketot. Szótálanul szörcsölik a levet. Némaság. Milyen rossz ez a némaság, e L s odamegy a család egyek'en, 'J gondtalan tagja is. Ez én vagyok. Az ötéves én. Aki nem tudok még semmit Amerikáról, se házról, se sokat kéri) kőművesekről, se szívtelen emberekről a bankban, semmit, semmit erről az istente'en, érzéstélen világról. Én még csak játszani tudok, Csurog a vér. Végig az arcomon, ruhámon bele a darázskőporba. Iszo- nyú fájdalom. Anyám jajgatása túl- hallatszik a szomszédokig. Apám ölébe kap. — Jaj a fiam!... a legkisebbik, •... mit is csináltam ■ ■.! A szomszédban, Julis néniéknél tértem magamhoz, jajgatott az egész ház. Anyám langyos vízzel öblögette a sebet. Az ágy végénél állt, lehajtott fejjel apám, az én drága édesapám. nekem még ennyi a miág, minden a ma'terosláda, amiben pocskolódni olyan jó... És én játszom az apámmal is, és nem tudom, hogy nem lehet és nem szabad. De én csak játszom, bosszantom /Hisz n ha az idegek végtelenek lennének .. ) Köveket hajigálok. kavicsot, port, Akkor láttam először és utoljára sírni. * * * 7 egnapélOtt volt, pontosan ötéves koromban. De nagyon emlékszem arra a napra Házat építettünk ... Még itt van homlokomon a forradás. KARDOS I.
