Új Ifjúság, 1954. július-december (3. évfolyam, 52-103. szám)

1954-10-16 / 82. szám

01 IFJÚSÁG 1954. október 16. 'Hrfímt A HETEN Mendes-France kormányának bizalmat szavaztak Az AFP jelenti, hogy a fran­cia nemzetgyűlés keddi ülése 14 órakor kezdődött And­ré le Troquer elnökletével. Az ülés napirendje: szavazás a Mendes-France miniszterelnök által felvetett bizalmi kérdésről. A szavazásra csak a szavazatok megindokolása után került sor. Az ülés megkezdése után nyom­ban megkezdődött az indokold, sok elüterjesztése. Az első szónok Pierre Bibtte tá- rnok, disszidens gaulleista képviselő volt, aki helyeselte Mendes-France állásfoglalását a londoni konferencián. Kijelen­tette. hogy bizalmat szavaz a kormánynak. Döntését a Szov­jetunió elléni rágalmakkal igye­kezett alátámasztani, majd az­zal akarta Nvugat-Németország újrafelíegvverzésének elfogadá­sára rávenni a képviselőket, hogy hangoztatta: „Ha Francia- ország közepes többséggel dön. tene Nyugat-Németország újra- felfegyverzéséről. ez azt jelen, tené, hogy az Atlanti Szövetsé­gen belül csak közepes helvet érdemel”. Pierre Cot haladó képviselő bejelentette, hogy a bizalom megadása ellen szavaz. Pierre Cot figyelmeztette képvise'őtár- sait: „Feltétlenül szükséges, hogy ne kerüljünk szembe a Szovjetunióval, amely tíz évvel ezelőtt a legerélyesebb csapáso. kát zúdította Németországra”. Ezután Paul Aubry radikál- szocialista képviseld a kormány­nak adandó bizalom megadása mellett foglalt állást. Gaston Palewski, a volt gaul. leista csoport szóvivője (a cső. port 71 képviselőből áll) beje­lentette. hogy csoportja maid. nem egyhangúlag bizalmat sza­vaz a kormánynak. Hasonló le­jelentést tett Raymond Marcel, lin független parasztpárti kép­viselő. René Pleven volt hadügymi­niszter (UDSR) az európai vé. delmi közösség meggyőződéses híve csoportja kisebbsége nevé­ben kijelentette, hogy „tartóz­kodni fogunk a szavazásnál”. Daladier volt minisztere'nők. radikál.szocialista képviselő ki. jelentette, hogv bizalmat szavaz a kormánynak. Az esti órákban került sor szavazásra a f randa nemzet- gyűlésben azon határozati ja­vaslat alapján, amelyet a' mi. niszterelnök pártjához tartozó Aubry radikális szocialista kép­viselő terjesztett elő a nemzet- gyűlés pénteken befejeződött kétnapos „londoni vitája” után. A szavazatszámlálás után hiva­talosan közölték, hogy 350 képviselő a kormány által elfogadott határozati javaslat mellett szavazott. 113-an ellene. A Bidault-féle MRP tartóz­kodott a szavazástól. A francia nép ki fogja kény­szeríteni a békés tárgyalások politikáját Kriegei-Valrimont felszólaló, sa: Kriegel-Valrimont, a Francia Kommunista Párt szónoka be. szédének bevezető részében rá­mutatott arra, a kényszerhely­zetre, amelyben Mendes.France miniszterelnök a bizalmi kérdés felvetésére elhatározta magát, jól tudva, hogv különben „lon­doni politikája” még annyi sza­vazatot sem fog kapni a nem. zetgyűlésben, mint ahány sza­vazat szólt az EVK-szerződés mellett az emlékezetes augusz­tus 30-i ülésen. A továbbiakban ezeket mondotta: — Az úgynevezett londoni egyezmények elmélyítik Német­ország és ezzel egész Európa kettéosztottságát. így tehát ezek az egyezmények még távolabbra visznek bennün­ket a német probléma ren­dezésének lehetőségétől és valószínűtlenné teszik a né­met egység békés helyreállítá­sát. A továbbiakban rámutatott, hogy lehetséges és van egy má­sik politika is, amely szavatolná Európa valamennyi országának biztonságát és felvetette a kér­dést: ha sikerült Genfben Dúl. les amerikai külügyminiszter akarata ellenére létrehozni az indokínai fegyverszünetet, miért ne lehetne Európában is a tár­gyalások útjára lépni? Beszédé­nek további folyamán hangoz, tatta. hogy Nyugat-Németország felfegyverzésének politikája ko. rántsem „végzetszerü”, hanem előre megfontolt támadás a béke ellen. A továbbiakban megindokol, ta. miért tagadja meg a Fran­cia Kommunista Párt a bizal­mat Mendes.France kormányá­tól. Ezt a következőkben foglal­ta Össze: — Mi a magunk részéről a német probléma békés rendezése mellett foglalunk állást és Eu­rópa kollektív biztonságának megszervezését, valamint az ál­talános leszerelést követeljük. A francia nemzetgyűlésnek köte­lessége lenne már ma a bizalom megtagadásával kifejezésre ' út­tá tni, hogv a francia nép tör­vényhozói nem hajlandók hoz­zájárulni Nyugat-Németország újbóli felfegyverzéséhez. De bármi legyen is a mai bizalmi szavazás kimenetele a francia nép széles tömegei az egész or­szágban továbbra is kifejezésre fogják juttatni akaratukat. Szerte az egész országban addig nem fog szünetelni a tömegek tiltakozó mozgal­ma, amíg a francia nemzet- gyűlés nem utasította visz. sza véglegesen a Wehr­macht feltámasztását. Közlemény a szovjet-kínai tárgyalásokról Szeptember 29-től október 12-ig Kínában tartózkodott a Szovjetunió kormányküldöttsége. A szovjet küldöttség kínai tar­tózkodása folyamán tárgyalásos- kart folytatott Csou En-lájjal, az Államtanács elnökével és más kimagasló személyiségekkel. A tárgyalások az őszinte barátság és kölcsönös megértés légköré­ben’ zajlottak le. A Szovjetunió és a Kínai Nép- köztársaság kormánya közös nyilatkozatot adott ki a szov­jet-kínai kapcsolatok és a nem­zetközi helyzet kérdéseiről és a Japánhoz való viszony kérdé­seiről, továbbá közös közleményt a portarthuri haditengerészeti támaszpont kérdéséről, a szov­jet-kínai vegyes részvénytársa­ságok kérdéséről, a Lancsou— Urumcsi—Alma-Ata vasútvonal építéséről. Ezenkívül egyezményt írtak alá arról, hogy a Szovjetunió kormánya 520 millió rubel ösz- szegű hosszúlejáratú hitelt nyújt a Kínai Népköztársaság kormányának újabb 15 ipari vál­lalat építésében és értékben ki­fejezve összesen 400 millió ru­belre növeli azokat a berende­zés-szállításokat, amelyeket ko­rábban aláírt egyezmények 141 kínai vállalat számára kilátásba helyeztek. • » Ünnepelt a német ifjúság Kutyából nem lesz szalonna Vannak emberek, akik, ha egyszer kimondják vélemé­nyüket, abból jottányit sem engednek. Vannak mások, akik előre nem mondanak véleményt, inkább megvár­ják. amíg az események ki­alakulnak, s csak aztán nyi­latkoznak. S vannak ismét mások, akik megmondjuk ugyan véleményüket — de ha veszélyt éreznek, készek azt bármelyik pillanatban visszavonni. Ilyen emberrel áldotta meg az ég Dél-Ko- reát is. Li Szin Man, Dél-Kórea „szeretett” elnöke nemrégi­ben nyilatkozatot tett közzé, amelyben élesen kikelt ten. gerentúli gazdái ellen. Az Egyesült Államok ugyanis mostanában fenyegette meg Li Szin Mant, hogy megvon tőle minden segélyt, ha nem értékeli le pénzegységét, a hvant. Ezen az arcátlan, durva beavatkozáson Dél—Korea belügyeibe. még Li Szin Man is megbotránkozott. annál is inkább, mert a népi felhá. borodás igen fenyegető volt számára. így hát az említett nyilatkozatban, habozva oár, de kijelentette: „Dél-Korea nem követheti vakon az Egyesült Államokat, még ak­kor sem, ha az megvonja tő­le a segélyt.” Ugylátszik azonban, elnö­künk bátor nyilatkozata el­hamarkodott volt; feleszmeit, hogv nem a délkoreai nép az d igazi gazdája. hanem Washington. Gyorsan meg­változtatta tehát álláspont­ját. Szöulból hamarosan if­jabb hírek érkeztek a dróto­kon: Dél-Korea teljesíti az Egyesült Államok kérését, s leértékeli pénzegységét, a hvant. Mélységesen megértjük a „szeretett” elnököt. Feltű­nést keltő kirohanását csak a belső szituáció és pillanat, nyi idegállapota okozta. Nem, nem ez az ő természetes hangja! Ő nem tud a bátor­ság nyelvén beszélni, csak az alázatosság mézes-mázos sza. vai találhatók meg szótárá­ban. ha tengerentúli gazdái­ról beszél. S ez természetes is, elvégre kutyából soha n- lesz szalonna. 1904 júniusának egyik mun­kanapján egy. fiatalember sie­tett Berlin Hüvösvölgye, a Grü. neivald felé. Néhány óra múlva a liget egyik fáján megtalálták kihűlt holttestét. Az eset nem keltett különösebb feltűnést; a korabeli napilapok a szokvá­nyos „öngyilkosságok” rovatban emlékeztek meg róla. Annál na­gyobb felháborodást keltett az ügy a berlini ifjúmunkások, ak­kori szóval élve iparos.tanoncok között. Mert az öngyilkosról, akinek Paul Nähring volt a ne, ve. az orvosi vizsgálat megálla­pította, hogy egész teste tele volt korbácsütésektól származó véraláfutásokkal. Az is kiderült csakhamar, hogy az iparosmes­ter, akinél dolgozott, állandóan verte tanoncát — mint az egyébként minden iparosnál szokásban volt — és Paul Näh­ring a sok szenvedés elől mene­kült a halálba. Ennek az öngyilkosságnak a következményei — a sajtó kő. zönye ellenére is — felmérhe. tetleneknek bizonyultak. Berlin tanoncai az utolsó jelet látták benne: ha nem szervezkednek, mint több jut közülük szeren­csétlen társuk sorsára. Néhány hónappal később, ok­tóber 10-én, az akkori Lands­berger—Strasse, a mai Lenin- Allee 31. számú házában 24 if­júmunkás jött össze és megala­kította a német munkásifjúság első szervezetét, ,,Berlin Ta. noncainak és Ifjúmunkásainak Egyesületét”. Ez a nap a né­met ifjúmunkásmozgalom .zü. letésnapja. Egy hónap múlva 268, az 1905-ös év hajnalán már több mint ötszáz tagja iwlt az egyesületnek. Csakhamar a vidéki városokban is egész sor hasonló szervezet alakult, s az egyesületek három év múlva, 1907-ben a Stuttgarti Nemzet­közi Ifjúmunkás Konferencián csatlakoztak a Szocialista lnter- nacionáléhoz. A burzsoázia annyira meg­ijedt a mozgalom terjedésétől és növekvő erejétől, hogy kü­lön törvényt hozott, amelyben a tizennyolc éven aluliak szá­mára mindenfajta politikai szer­vezkedést betiltott, kivéve a junker- és polgárcsemeték so­viniszta egyesületeit. A berlini Sztálinjasor hét­köznap is úgy csillog, mint a drágakő. Vadonatúj házsorai, a, fényben úszó, árúkkal telt ki­rakatok felett neoncégtáblák ragyöknak s az út két oldalán és közepén három sor erős fé­nyit ívlámpa világítja meg a nem egészen két év alatt fel­épített. több mint 2.500 mun­káslakás ablakait. A múlt va­sárnapon azonban, amikor a német ifjúság első mukásszer. vezetőnek félszázados évfordu­ló'át ünnepelte, a kirakatok es neonok fényét valósággal elho- mályosítOlták a fáklyák vége­érhetetlen sora. Két oldalról a Sztálin-fasor két végéről indáit el a fáklyás­menet magasan szárnyaló da­lokkal, a Szabad Német Ifjúság, az NDK és a béke zászlóinak rengetege alatt. A menetben itt is, ott is feltűnik a párt és a kormány vezetőinek, a német ifjúmunkás—mozgalom mártír­jainak arcképe. És megragadó látvány: közöttük ott látjuk Beethoven, Goethe, Schiller és a német kultúra többi lángeszű alkotóinak képeit is. íme: ez az ifjúság együtt ünnepli nemzete dicső ■ 'Úját és a jövő ragyogó perspektíváját. A két menet a Sztálinjasor közepetáján, a Sporthalle előtt találkozik. Ez a sportcsarnok a német ifjúság egyik büszkesége: a berlini VIT alkalmából négy hónap alatt saját kezükkel épí­tették fel. A Szabad Német Ifjúság ve. zetHonecker elvtás beszél, majd Herman Matern. Német­ország Szocialista Egységpártja politikai bizottságának tagja. Ifjú arcok lelkes ragyogása, egetverő éljenzés a válasz min­den szavukra. wvww*^ Hogyan változnak az idők. A Német Demokratikus Köztársaság öt éve — a német dolgozók sikerei Emlékszel még az el­ső „aktivistára”? 1949-ben, közvetlen a Német Demokratikus Köztársaság megalaku­lása után 20 traktor hagyta el a Brandenbur­gi Traktorműveket. A traktorok a mezőgaz­dasági dolgozók segít­ségére siettek, hogy megkönnyítsék a mun­kájukat. Azóta a Trak­torművek 610 százalék­kal emelte a termelé­kenységet. 1954-ben már ilyen hernyótalpas Diesel­traktorokat gyártanak. Teljesítményük kétszer akkora, mint az „akti­vistáé”. Agresszió alatt egy vagy több imperialista állam más országok elleni fegyveres támadását ért­jük, mégpedig ha a támadás azzal a céllal történik, hogy a támadó fél elfoglalja a megtá­madott fél területét és lakossá­gát erőszakosan idegen uralom alá hajtja Ez az agresszió rövid definíciója. Ezzel a kérdéssel sok más kérdés is összefügg, így a nemzetközi jog. a nemzet­közi polititkai és a kollektív biztonság kérdése is, mint c- hogy azt A. J. Visinszkij 1952 november 21.én az ENSZ 6-ik ülésszakán, emlékezetes beszé­dé’ en kifejtette. Agresszív po­litikának mondjuk az imperia­lista államoknak azt a törekvé­sét, hogy háborús tűzfészkeket hozzanak létre " világnak azon a pontjain, melyek érdek és hatalmi körükbe esnek. Az agresszív politikával szorosan összefügg a fegyverkezés és a háborús hangulat megteremtése is. Amint látjuk, tehát az ag­resszió és az agresszív politika kérdése oly széles területet ölel fel. mellyel részletesen csakis vaskos kötetekben lehet foglal­kozni. Ezért ez alkalommal az agressMv politika csupán egyik fajtájára térünk ki. Atompolitika, az amerikai agresszió vesszőparipája... Az imperialista tábor élén az Amerikai Egyesült Államok áll, mely bástyája a világ agresz- szív, reakciós és népellenes erő. indc. Az amerikai imperializ­mus minden eszközzel támadás­ra uszít. Ebben a törekvésben hathatós eszköz volt számára az atommonopólium álma. Ez azon­ban, mint jól tudjuk csak hiú ábránd volt. Az amerikai iád. ügyminisztérium szakértői az a- tommonopolium összeomlása u- tán új eszközt kerestek agresz. szív politikájuk folytatására. Kidolgozták az Egyesült Álla­mok új stratégiáját, mely c,z atom és tömegpusztító fegyve. rek alkalmazásának kiterjeszté­sére épül. Az amerikai propa­ganda csupán annyiban változ­tatta meg a régi elméletét, hogy az Egyesült Államok ,,atommo- nopoliumának’’ hangoztatását az amerikai „atomfölény” hangoz, tatásával helyettesítette. Az a- tomstratégia igazi sugalmazói a nagy monopóliumok képviselői, akik kezükben tartják a leg­nagyobb amerikai iparággá vált atom. és hidrogénbomba gyár­tást. Miközben az úgynevezett Eisenhower-terv az atomenergia békés felhasználásának nemzet­közi megszervezését indítvá­nyozza, az amerikai kormány — a monopóliumok nyomására — továbbra is elzárkózik az atom- erő békés használatától. Ennek ellenére kétségtelen, hogy az atommonopólium elvesztése nagy hatással volt a többi imperialis­ta országra, elsősorban Angliára. Az Egyesült Államok szövetsé­gesei józanabbul, reálisabban látják a valóságos helyzetet. A modern háború — mondotta egyik újabb beszédében Chur­chill — rémületet keltő jellege és kegyetlen következményei túltesznek a kommmunista álla­mokkal való együttélés nehézsé­gein. . . Churchü azt is bevall­ja, hogy álláspontja megváltoz­tatásában nagy része volt az amerikai atommonopólium ősz. szeomlásának. Az ■ emberek békevágya ma sokkal nagyobb, semhogy az agresszió politikáját teljes nyílt­sággal lehetne folytatni. Ezért igyekeznek az Egyesült Álla­mok vezető körei olyan formát találni, amely cukrosmázba burkolja a valóságot. „Békés együttélésről” beszélnék, mi­közben az ellentétek szításán fáradoznak. Ili "m cukrosmáz az amerikaiak azon javaslata, hogy az államok készleteiből csekély résznyi atomanyagot bocsássa, nak egy nemzetközi szerv ren­delkezésére. Ezzel szemben az atomanyagok termelése jóné. hány országban napról, napra oly gyorsan növekszik, hogy a békés célokra való juttatott atomanyag egyáltalán nem csők. kentheii az újonnan gyártott atom és hidrogénfegyverek mennyiségét — amint ezt a szovjet kormány április 27-i emlékirata megvilágította. Találóan jellemezte az ame­rikai atompolitikát A. J. Vi­sinszkij, szeptember 30-án az ENSZ-ben mondott beszédében. „A monopóliumokat gazdasági szempontból nem nagyon ér­dekli az atomenergiának békés célokra való felhaználása. E- g~ 'éhként az Egyesült Államok vezető politikai köreit sem. Nem véletlen, hogy — amint ez mértékadó forrásokból isme­retes — az Egyesült Államok­ban a villamosenergiát termelő atomreaktor csak három—négy év múlva kezd működni. . . . Egész figyelmüket és minden erőfeszítésüket az atomfegyver termelésének lehető legnagyóbb. mérvű fejlesztésére fordítják. Ezeknek a köröknek jobban megfelel a háborús árfolyam hajsza és az erőpolitika” Ennek ellenére a Wall Street atommonopóliumának elsöprése óta két irányzat alakult a ka, pitalista országokban. Az ag­resszió körök csoportjai mellett ott találjuk azokat, akik józa­nabbul ítélik meg a nemzetközi porondon kialakult erőviszonyo­kat és inkább szeretnék meg­óvni a békét, továbbfejleszteni gazdasági V- solataikat a de­mokratikus tábor országaival. A hidrogénfegyver a Szovjetunió kezében józanabb mérlegelésre kényszeríti a burzsázia egyes rétegeit. A nemzetközi erővi­szonyokban bekövetkezett vál­tozás mélyreható politikai erje­dést hozott létre a washingtoni agresszív politika számos tá­maszpontjában. Ez pedio két­ségen kívül egyengeti a békés tárgi/aiások. a nemzetközi hely­zet enyhülésének út iát DELMÁR GÁBOR \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom