Új Ifjúság, 1954. július-december (3. évfolyam, 52-103. szám)
1954-10-16 / 82. szám
1954. október 16. UI IFJÚSÁG 3 Két kép a zselízi járásból /álmodd, Itogy megszépülsz {haltak az utcák. Néma a Duna- part. A hideg (Iszesti szél rozs. dássárga falevelekkel incselkedik az utca porában. Tiszta az ég. Csend. Éjfélfelé jár az idő, pihen a város. Valahol egy villamos keserves csikor. gása fájósán tép bele az éjszakába. Ablakok aludnak ki. Jó éjszakát1 Jó éjszakát te főváros! Aludj. És álmodj szépeket csodákat édesen. Vigyázunk álmaidra. Egy dunaparti ház harmadik emeletén dolgozik egy ember. Éjszakáról éjszakáról. Hosszú évek óta. Michal Jenő építészmérnök, időseob, rendkívül kellemes, nagyszál ember. Dolgozószobájában vagyunk. Abba. hagyja a munkát, feltolja fáradt <ze- mérői sárgás szemüvegét, mosolyog. Sokáig, szeretettel beszél munkájáról. Terveiről és a fővárosról. Nem dósára. Minden igyekezet eredmény, télén volt. És ez csak természetes. Hiába be. széliek az egyik oldalon az összehangolásról, a szépség kérdéséről, a mű. vésziességről hiába hirdetnek 1928- ban országos pályázatot, amikor a másik oldalon meg rombolnak A mostani Gorkij utcán történelmi jelentőségű házakat bontanak le és rikító csúnya Ságként skatulyablokkokat építenek helyére Berontanak művészietlen alkotásaikkal a város szívébe is. a régi városháza melletti térre. Felépítik a város egyik legszebb, legjelentősebb helyére, a mostani Obuvának az épületét és így tönkreteszik a híres Mi hálv-kapuhoz tartozó barokkorbel? műemlékek összhangját. Legkirívóbb példa amin az egyszerű emberek is megakadnak a Mander la épület. Azt hiszem nem kell. sokai letét (a nagypostával szemben), amelyik ugyan távolabb áll a kozmopolita stílustól, de lényegében beteges gondolatnak az eredménye Mégpedig azért, mert tartalmilag nincs meg az összhang az iskola és a postahivatal között. Magának a térnek az eddigi rendezésénél is egy egész csomó meg. fontolatlan dolog történt. Elég. ha megemlítjük a talaj planérozásának a formáját Minden laikus ember észre, veszi, világosan látja, hogy azzal, hogy a felesleges földmennyiséget baloldalról felhozták a tér jobboldalára, nem oldódott meg semmi. Sőt, sok esetben még kevésbbé tudjuk felhasználni a teret például gondoljunk csak katonai felvonulásokra, vagy manifesztációkra gazán itt az ideje, hogy megrl dódjon a Gottwald térnek a tor. sa. Ebből a célból az Iparművészeti Szövetség pályázatot hirdetett a Gott- wald.tér megoldására. Érdekesek n feltételek. A műegyetem rektorátusa nz elektrotechnikai fakultás, az építészeti fakultás, a közgazdasági fakultás. a testnevelési katedra, a Szlovák Tudományos Akadémia épületeinek ér 250 lakás elhelyezésének a megoldása ról van szó. A feltételekben benne von az is, hogy a Megbízotti Testület palotájának, tekintettel arra, hogy művészi kivitelű, szép épület, függetlenig attól hogy elhelyezkedése szempont, jóból nem a legmegfelelőbb (nem merőleges a nagyposta vonalára), meg kell maradnia. Mindezen túl kívánatos a nagyposta rokonszenvesebbé való külső átépítése. A pályázók első nyertese 50.000 ko_ rónát kap, a második díj nyertese 35.000 koronát, a harmadik díj nyertese 20.000 koronát nyer és a többi pályázók közt a munkadíj fejében szétosztanak 75.000 koronát. A pályázatokat december elsején bírálja meg a zsűri. Azt hiszem mondanunk sem kell. hogy Michal Jenő elvtárs is pályázik. * sak aludj, te régi, folyómenti Álmodj szépeket, jót, édesem Álmodd, hogy egyszer te is igazán megszépülsz. Álmodd, hogy nemsoká. A nyugati polári hatás legkirívóbb példája a Manderla-ház. Éktelen, csupasz falaival vakmerőén ugrik a térbe és megbontja az egész Sztálin-tér művészi harmóniáját. ra minden családnak lesz becsületes lakása. Álmodd, hogy egyszer, gyönyörködünk mi még benned. Csak álmodj, vigyázunk álmaidra. Michal Jenőék éjjel-nappal virrasztónak.. . KARDOS ISTVÁN A zselízi járásban keménv harc folyik a Parasztifjúság Nemzetközi Találkozója tiszteletére indított versenyzászló elnyeréséért. A zászlót az ara. tási és begvííjtési munkák végleges kiértékelése után a damásdi CsISz szer. vezet szerezte meg. A damásdi fiatalok minden munkából tevékenyen kivet, ték részüket. Az EFSz vezetősége sem nézte tétlenül a fiatalok által a munkacsoportok között indított versenyt. A győztes ifjúsági brigádot 200 koronával jutalmazta. A damásdi fiatalok lelkesedése nem lohadt le a begyűjtés befejezésével Kollektív kötelezettséget vállaltak, hogv az Ifjúsági Szövetség kongresszu. sa tiszteletére kiszednek egv* hektár cukorrépát. Prievara. Mészáros és Hu- szárik elvtársak szintén egv hektár cukorrépa kiszedését vállalták A fiúk közül Hrinciar és Juhász elvtársak vállalták hogv 100—100 mázsa répát szállítanak terven felül az oroszkai •ukorgyárba. A szervezet .tagjai azonkívül, hogy i munkában élenjárnak példás szerve, zeti életet élnek. A faluban éld fiatalokat száz százalékban beszervezték az 'fiúsági Szövetségbe s mindannyian 'őfizetői az ifjúsági sajtónak A veze- "ség Prievara elvtársnővel az élén .ló példával jár elő minden munkában. Kötelezettséget vállaltak hogv minden fiatalt megnvemek a politikai Iskolázásra. Olvasókört alakítanak s megnyerik az EFSz-ben dolgozó fiatalokat, hogv résztvegyenek a szövetke. zeti munkaiskolán. Az évzáró gyűlés lefolyása után megállapíthatjuk, hogv a szervezet munkája még továbbra is javul, mert most. már több idejük marad a kul- túrmunkára. A CsISz kongresszusáig három színdarab előadását tervezik, s a járás fiataljait az dsziek agrotechnikai időben történő elvetésére és az őszi munkák gyors befejezésére, versenyre hívták fel. Körülbelül így élnek s dolgoznak a damásdi fiatalok, így segítik az EFSz-t és igyekeznek továbbra is az élen haladni a járási versenyben. Persze, ha minden szervezet tagsága úgy' gondol, kodna. mint a zselízi járási Felvásárló Szövetkezet (OSSD) ifjúsága, nem kellene annyira igyekezni a darrtás- diaknak, hogy megtartsák az első helyet. Az itt éld fiatalok úgy gondol. A középiskola elvégzése után 1953- ban az EFSz-be kerültem. Nem volt állandó beosztásom, úgyhogy alkalmam volt megismerkedni az állattenyésztéssel is. Bár akkor még vsak szerény tapasztalatokkal rendelkeztem de mégis rájöttem, hogy bizony az állattenyésztés színvonala nem felei meg az adott követelményeknek. A- hogy figyeltem a szövetkezet munkáját arra a megállapodásra jutottam, hogy ezt a lemaradást főleg az állattenyésztésben dolgozó ió szakemberek hiánya okozza. Mert bizony az állattenyésztéshez is nagy szaktudás kell. A CsKP kongresszusi anyagának tanulmányozása után, mely igazán behatóan foglalkozott gazdasági életünk A vágsellyei Mezőgazdasági Mester- iskolába is megérkeztek az elsőéves tanulók. A jókedvű fiúk és leányok száma harmincháromra növekedett. Mi, másodikosok, örömmel állapítottuk meg, hogy tehetséges fiatalok érkeztek. Ez már a,z első nap, a vizsgáknál bebizonyosodott. Be kell ismernünk, hogy közülünk soknak — jómagámnak is — nagy nehézségeket ják, hogy utolsónak is kell lenni valakinek. s nem bántja ükét még az a tudat sem, ha állandóan ők lesznek azok. Talán kezdhetnénk a vezetőségnél. Egyáltalán nem törődik a szervezettel, a fiatalok munkájával, nevelésével. Ezt látta és látia ma is az üzem vezetősége. Persze csak látja, de nem igyekszik ezen segíteni. Vagy talán ez őnekik nem érdekük’ Résztvettem az egyik reggel a saj. tótíznercen és elbeszélgettünk a CsTSz feladatáról, küldetésérül. Az üzem vezetősége mindent megígért. A segítség ígéret maradt Vagv talán — hiába a segítség, ha nincs megértés — én legalább is ezt tapasztaltam. Személyesen segítettem előkészíteni az évzáró gyűlést, melvet szeptember 20.A, a terveztünk, A gyűlés a mai napig nem történt meg. De menjünk csak sorjában. A kongresszusi bél vegek eladása — erröi itt szó sem lehet. Persze a vezetőség példát mutat! Sörös az elnök már három hónapja nem ffzeti a tagsági díját. Ha ilyen a vezetőség, vájjon kire támaszkodjunk, hol kezdjük a szervezést? Talán az elvtársnük? Csalódtunk. Egy percnyi idejük sincs. Hol járhatnának ők gyűlésekre! Tag. sági bélyeget venni a fizetés nagysága szerint — ki hallott már ilyet! Még egvkoronás bélyegre sincs pénzük. A sajtó? Ök sokat olvasnak. Persze ifjúsági lap előfizetője alig akad közöt. tűk. Hát ígv néz ki ez a szervezet. S vájjon miért? Megtaláltuk a feleletet is. Az itt élő fiatalok elfeledték, hogy honnan indultak el s hová tartoznak, nagyon könnven feledték a múltat. Megfeledkeztek arról is. hogy ők azért, hogv mostan az asztal mellett ülve dolgozhatnak, valakinek tartoznak. S ezt a tartozást nem igyekeznek leróni, mert azt sem tudják, hogy egy. általán létezik. Mindezért elsősorban a CsISz járási vezetőségét terheli a felelősség. A segítségnek is innen kell kiindulnia. Tá. maszkodniok kell a szervezetben dolgozó ifjú kommunistákra, komoly meggyőző munkával ki keli választani a legjobb CsISz-tagokat a vezetőségbe, akik képesek lesznek újra életre kel. teni a szervezetet. BORSICKY a CsISz kerületi bizottságának dolgozója. kérdéseivel, arra az elhatározásra jutottam. hogy beiratkozom a mezőgazdasági iskolába. így kerültem az izsap. pusztai iskolába, ahol nagy lehetőségek nyíltak terveim megvalósításara. Mert tudniillik az iskola elvégzése után újból az EFSz-ben szeretnék dolgozni. ahol nagy szükség van a szaktudásra • z iskoláról még annyit, hogy nagyon jó otthonra találtunk. Megran minden lehetőségünk, nemcsak a tanulásra. hanem a kulturális és sportéletünk fejlesztésére is, és mindent a lehető legjobban igyekszünk kihasználni. IVÁNKOVICS IVÁN, az Izsapusztai Mezőgazdasági Iskola tanulója. okoztak tavaly a felvételi vizsgák. Év közben erős akarattal minden akadályt legyőztem. Most, hogy másodéves vagyok és párt jelölt lettem, még jobban fogok igyekezni. A tanítói karral s a CsISz-tagokkai karöltve azon dolgozunk, hogy a tanulók mint jó szakemberek hagyják ed az iskolát. BOCZÄN SÁNDOR A sokat emlegetett nagyposta épülete a Megbízotti Testület palotája ke- ríés-vasrácsa mögül nézve. A Gottwald-tér megoldására hirdetett pályázat, mely december 1-én lesz értékelve, kívánatosnak teszi a nagyposta külsejének is lehetőség szerinti megváloztatását. nehéz észrevenni, hogy szereti ezt a várost, hogy szívéhez forrt, — nem is csoda, hiszen évtizedeken keresztül itt dolgozott, tervezett, épített. Hangjában van valami rendkívüli, valami megragadó, ami némán is elmondja nekünk erről az emberről, hogy ki, hogy mi, hogy" úgyszólván egész életét az alkotásnak szentelte és szenteli. Beszél, magyaráz. Mi hallgatjuk. Mohón isszuk magunkba minden szavát. És egyre tisztábban, egyre szebben bontakoznak ki szavai nyomán a tegnapi történetek, a tegnapelőttiek és a holnap. * Néhány érdekes dolgot szeretnénk elmondani, a hallottak alapján, fővárosunkról, Bratislaváról. * A z építészet terén semmivel sem voltak kevésbbé viharosak a harcok, mint a festészetben, zenében, vagy irodalomban. A különböző haladó és maradó irányzatokat itt is megtaláljuk. A századforduló utáni években piszkos pocsolyaként árasztja el Közép- Európa városait is a kozmopolita, funkcionális építkezési irányzat. A köznyelven úgynevezett, skatulyaépületekről van szó, amelyeket azért nevezünk funkcionális építkezéseknek, mert az épület, minden emberi viszony kifejezése nélkül, minden művésziességtől mentesen, csupán a száraz funkcióját töltötte be. Bratislava sem mentes a nyugati, világpolgári vonásoktól. Különösen 1918 után zavarják meg a város művészi összhangját. Tudnunk kell azt is, hogy az évtizedek alatt egy egész sor próbálkozás történt a régi város és az új váws összehangolására és főleg a terjeszkedési problémájának megolbeszélnünk erről. Minden józan ember, akiben csak egy kis szépérzék van, látja. Az emberben hidegséget, szürkeséget ébreszt csupasz, égbenyu- ló fajaival. Nem is beszélve arról, hogy elhelyezés szempontjából sem felel meg; vakmerőén, szinte elnyomva a körülötte lévő épületeket, ugrik bele a térbe. Ugyanezt a rendszerte. lenséget figyelhetjük meg a mostani Steiner Gábor utcán. Felvetődik a kérdés, hogyha egyes mérnökök, építészek mindezt már akkor is látták, miért nem szóltak. A feleletet. a valóság adja meg, az, hogy nem szólhattak, hiszen hogyan is, műkor az építkezések egyes egyének, csoportok, társaságok kezében voltak. Mindezen túl, azért szóba került egy olyan ötlet is, hogy jó lenne egy egységes, modern, egyhangú, központi teret is építeni. A választás, az akkor úgynevezett Sivatagra esett (a mostani Gottwald-tér). Ez az ötlet mégin. kább előtérbe került az úgynevezett Szlovák Állam idején. Először politikai jellegű teret akartak építeni, a mostani postaépület helyére egy sokkal nagyobb terjedelmű országos hivatalt terveztek, amely elfoglalta volna körülbelül a tér felét. Még jóval előtte, jobbszélen felépítették a- katonai kórházat, ami jelenleg a Megbízotti Testület palotája. La-Padula olasz mérnök koncepciójának alapján, melyet még 1930-ban a kormánynegyed tervezésénél dolgozott ki, német mérnökök kidolgozzák a jelenlegi nagyposta épületének a tervét. Ezen terv alapján kezdik meg 1946-ban a nagyposta felépítését, amely semmiben sem különbözik a többi nyugati stílusú, a szocialista realizmussal homlokegyenest álló háztömböktől. Béláé egyetemi tanár tervének alapján nem sokkal rá felépítik a technikának az épü. Fogadjuk ! 105 éves a trineci vasmű Hazánk vasipari termelésében jelentős szerep jut a trineci *asműveknek. Trinec és egész vidéke lakosságának életében már a régi római időkben is fontos szerepet töltött be a vasgyártás. A sziléziai ős szláv lakosság is foglalkozott már a vasgyártással és bányászattal. Sőt Julius Caesar szerint már a szlávok elődei, a kelták is foglalkoztak bányászattal és vasgyártásai. Minden bizonyossággal e két munkaágat ők vezették oe. A különböző szláv törzsek már csak tőlük vették át a bányászat és vasgyártás művészetét, kik csakhamar tetemesen •lőrevitték e két iparág fejlődését. Elég fejlett termelő eszközöket és háztartási tárgyakat tudtak előállítani a vasból. Az archeológia! kutatások azt bizonyítják, hogy vasiparunk a korhoz viszonyítva rendkívül fejlett volt. Külön foglalkozási ágat mégsem képzett e termelőágak egyike sem. A kizsákmányoló osztályok, mint minden másból, ebből Is nasznot igyekeztek húzni. Ilyen céllal épített Jirí Opersdorf 1658-ban a Trinec melletti Osztravicán egy gigantikus vasgyárat, decsak a régi felszerelési módon. Ilyen körülmények között a munka termelékenységét csakis a munkásoktól lehetett várni. (Földes Gyuszi átdolgozása) Miért választottam a mezőgazdasági iskolát
