Új Ifjúság, 1954. július-december (3. évfolyam, 52-103. szám)

1954-07-10 / 54. szám

1954. Ill' is 10.

öl IFJÚSÁG---Fiatalok problémái, eredményei

^zem veszteség aratunk

TV emzetgazdaságunk egyik legfon ’ tosabb része a mezőgazdaság Gondol iunk csak a mindennapi kenyérre. melyet a mezőgazdaság biztosít. De a mindennapi kenyér nem adódik csak úgy önmagától. Ezt csak most látjuk igazán amikor dönti! harcba indulunk az aratás minél előbbi befejezéséért, minden szem gabona gondos begyűjtéséért.

Aratásra készül az egész ország, a falu. a város. Az állami gazdaságok az EFSz-ek és a traktorállomások dolgozói karöltve dolgozzák ki az aratásra vonatkozó terveket, leszűrve az eddigi hibák tapasztalatait. Hogy milyen lelkesen készülődik az ország népe a nagy munkára, erre példának hozhatnánk fel a tíz tagból álló nagylúcsi traktorosbrigád-csoportot. Munkába - menet mindennap e brigádközpont előtt robog el az autóbuszunk és így szemtanúja voltam az aratás előtti lázas készülődésnek. Egyesek a gépeket javították, mások pedig a föld felszínével egymagasságú „valami” építésével foglalatoskodtak. Nem tudtam kitalálni. hogy mi lehet az. Valami pinceféle, de olyat nem szoktak építem az udvarra. Kíváncsiság furdalta "z oldalam. Akkor még nem tudhattam, hogv csakhamar megtudom, mi az a cementlapokkal befedett pincének vált helyiség.

Pár nappal ezelőtt a nagylúcsi EFSz kalászos rónaságán vitt az utam, szerencsémre gyalogosan. Így találkoztam a nagylúcsi traktorosbrigádköz- pont gazdasági felelősével, Kireth Gizella elvtársnővel. Már régóta ismerem az elvtársnőt, akit jó munkájáért az idei választásokon a géléi HNB tagjává választottak. Mikor közelébe értem, üdvözöltük egymást, majd megkérdeztem: — Talán már aratni akarnak elvtársnt!? Mintha álmaiból riasztotta volna fel a kérdés, kicsit megrázkódott. majd rám emelte nagv szelíd szemét, végigfuttatta rajtam ragyogó tekintetét, tellyel még előbb a lágyan ringatódzó kalászos rónát simogatta. Szemében egy kis szemrehányást vettem észre, mintha azt

mondaná: miért zavartál meg, miért nem hagytad, hogy tovább gyönyörködjem ebben a sokatigérí! búzaten- gerben. Hangja azonban nem árult el semmi sértődöttséget, udvariasan válaszolt kérdésemre, aztán mind jobban és jobban belejött a beszédbe. Mini folyó vize ömlöttek 'a munkaszeretetből, a szívből fakadó szavak. — Am brigádközpontunkhoz tartozó EFSz-ek velünk együtt készülődnek az aratásra. Már előzőleg terveket dolgoztunk ki, amely elősegíti az aratás sikeres és minélelőbbi befejezését. — Traktoristáink kötelezték magukat az EFSz vezetőségének, hogy minőségileg tőlük telhetőén a legjobb munkát fogják végezni és mindent megtesznek, hogy elősegítsék a termés minél előbbi raktározását. Kombájnistáink, Borbély Lajos és Szántó Zoltán szintén kötelezettségül vállalták, hogy a tervezett 140 hektár helyett 170 hektáron végzik el a munkát. Gépészeink sem maradnak el a többiektől — folytatta mosolyogva Kireth elvtársnO. Kötelezettséget vállaltak, hogy a gépeket a legnagyobb gonddal fogják karbantartani. Így tehát elkerülik az üzemzavarokat, vagy legalább is minimálisra csökkentik, amely szintén hozzájárul az aratás gyors elvégzéséhez. 1

TD eszélgetés közben odajött a bri- ■*-' gádközpont agronómusa, Csiba László elvtárs is, aki megemlítette, hogv a traktorok, a cséplőgépek, az aratógépek és kombájnok százszázalékos üzemképességgel várják a nagy munka megkezdését. Hangsúlyozta, hogy ezt nagy részben a traktoréi! omas vezetőségének köszönhetik, akik fáradságot nem ismerve, elsőnek készültek fel az aratásra a dunaszerdahelyi járásban. Továbbá beszélt a brigád vezetőjéről, Mádis Sándorról, aki igyekszik a munka tervszerű biztosítására, a gépek százszázalékos kihasználására, a tapasztalatok alapján újabbnál újabb módszereket alkalmazni. Megemlítette, hogy a brigád tagjai arra törekednek, hogy csökkentsék a brigádközpont költségeit. Ezt az üzemanyag gazdaságos kihasználásával igyekeznek elérni.

Itt került szóba a pinceféle épület is, amit Ok ciszternának neveztek. Ennek is megvan a maga előnye — magyarázta Csiba elvtárs. A ciszternába 4000 liter nafta fér bele. Ez a meny- nyiség elég lesz az -egész aratás ideién, ami nagy előny számunkra. Nem kell munka közben bejárnunk naftáért a tőlünk 10 kilométerre eső központba. Ezzel elsősorban idOt takarj, tunk meg, amit felhasználunk az ara tásra, másodszor pedig üzemanyagot Még egy mód van az idő és az üzemanyag megtakarítására, mégpedig az. hogy minden este munka után a traktoristák pontosan megkapják másnapi munkabeosztásukat. Ezzel elérjük azt, hogy nem keü egyik földről a másik a futkosni, keresgéléssel tölteni az időt mert mindenki tudja a pontos beosztását és így minden rendben fog menni — fejezte be Csiba elvtárs.

Ezek szerint itt minden a legnagyobb rendben megy. Lehetséges-e vájjon, hogv itt nincs semmi hiba kérdeztem, önmagámtól. Nem hagyott nyugodtan a. kérdés s ezért megkérdeztem az elvtársaktól. — Nincsenek rossz dolgozók, vagy nagyon jók? - Ami a munkaviszonyt illeti — felelte Kireth elvtársnő — amilyen munka- fegyelem a lúcsi brigádközponton van, az máshol ritkaság. Itt nem beszélhetünk másról, csak jó munkásokról. Az egymásközti versenyben hol az egyik, hol a másik a legjobb. Mindegyik igyekszik tüle telhetőén a legjobb munkát végezni, mert megértették az idő szavát. A szellemi önmfíve- ’ést sem .hanyagolják el. Könyvtárukból szabadidejükben főként politikai és szakkönyveket kölcsönöznek, hogy ideológiai és szakmai tudásukat ezáltal minój jobban kiszélesítsék.

U oldogan búcsúztunk el egvmás- tói. Meg voltam elégedve a hallottakkal. Ha minden traktorosbrigád ilyen felkészültséggel, várja az aratást, egész biztos, hogy idejében és szemveszteség nélkül fogja befejezni.

MÉRY ERZSÉBET Gele

részükről a könnyebb megoldást választották.

Bár elismerjük, hogv Füleken ma mér nehéz, süt lehetetlen brigádosokat szervezni az állami gazdaságok és ez egységes földmüvesszövetkezetek számára — mégis helytelen az akcióbizottság titkárának elgondolása, hogy — becsukják a titkárságot és nyomban ők mennek brigádra. így a tömegpolitikai munka háttérbe szorul, mivel azt hiszik, hogy elég az, ha ők meg vannak győződve a brigádmunkák fontosságáról. Persze tudják azt is, hogy miért nehéz brigádosokat szervezni az állami gazdaságok számára A magángazdálkodók 70 koronát fizetnek egy napra, ugyanakkor az állami gazdaságban gyakran a megígért munkabért sem fizetik ki, — vagy csak jóval később — és a brigádosok napi ellátásával nem törődve, dolgoztatják őket, ahogy az Bozitán is megtörtént. Inkább saját maguk dolgoznak, minthogy lépéseket tennének ezen hiányosságok kiküszöbölésére. így hozza összhangba a járási akcióbizottság a tömegszervezetek „titkárainak” munkáiét.

De' hogy tévedésbe ne essünk, meg kell még mondanom, hogy nem vagyok a „funkcionáriusok brigádja” el 'po. Sőt. ha becsületesen elvégzik szervezeti munkájukat, eleget tesznek a felsőbb szervek határozatainak, nagyon helyes. A lényeg tehát az. hogy ne a szervezeti munka rovására szerzi fiatalok üzemének is nevezhet- nénk a bratislavai „Zornica” (fehérneműkészítő) üzemet — hiszen az üzem 90 százaléka fiatal leányokból áll s az a néhány korosabb elvtárs, és elvtársnö szintén fiatal — a szívük az! Tele vannak friss lendülettel, akarással.

vezzük a brigádot, hanem a szervezeten belül törekedjünk a szervezet aktivitására. Ezzel a munkamódszerrel persze az ellenkezőjét érjük el. Bizonyíték erre a CsISz munkája.

Amikor ezután érdeklődni kezdtem, kiderült, hogy Ádám elvtárs, a CsISz járási titkára felelőtlenül végzi munkáját. Az akcióbizottság titkárságának nem adta le idejében a negyedéves munkatervet, nem járt el a bizottság üléseire, nem vett részt a párttitkárságokra összehívott CsISz-tagok aktíváján, stb., stb. Továbbá — az akcióbizottság titkára szerint — későn, 10 órakor jár munkába, igen szeret motorkerékpározni, az alapszervezetek gyűléseire nem jár el. Egy alkalommal is Ádám elvtárs motorkerékpárra ült. hogy Ragyolcra menjen gyűlésre, s Ajnácskőn, a kocsmában találták.

Nem is sorolom fel többi hiányosságait. Hisz ezt mindnyájan tudják._ — Tudja a járási pártbizottság elnöksége, tudja az akcióbizottság és tudja Ádám elvtárs is, mert már többször figyelmeztették hibáira. S hogy esetleg még ma is miért ismétlődnek meg ezek es hasonló hibák — Együd elvtány szavaival élve — Ádám elytárs nem bírja el szívlelni a kritikát. Erre Ádám elvtárs ezt felelte: „A kritika legyen építő és az kritizáljon, aki nem követi cl azokat a hibákat.”

Ez helyes megállapítás, de a megírt mennyiséget. Íme, egy bizonyítok arra, hogy a fiatalokban van kod», alkotóerő s ha ezt a vezet Is ég helye- ien irányítja, az egész üzemnek hasznára válik.

Feltétlen meg kell említenünk az üzemi iskolát. Ez bizonyít is legjobban,

állapítás nem jelenti azt, hogyha felróják hibáinkat, akkor mi azt keressük védekezésül, hogy milyen hibái vannak a kritikusnak. A kritizálónak is fel lehet róni hibáit, de nem védekezésből. Nemcsak azt kell nézni, hogy kí mondja a kritikát, de azt is, mit mond, milyen irányú a kritika.

Ho~- a felelőtlenség valóban fennáll, bizonyítja az a tény is, hogy 41 alapszervezet közül mindössze csak 3 alapszervezetben működött tanulókör. A júniusi gyűléseket papíron 34 alapszervezetben tartották meg. És hogyan néz majd ki a szervezeti munka, ha már bekövetkezik az aratás? Hisz brigádra fognak járni! (?) Ami pedig azt illeti, hogy Ádám elvtárs .nincs megelégedve a funkciójával, vagyis, hogy nagyobb funkcióra kívánkozik,

— amint azt annak idején kijelentette

— meggondolatlan kijelentésnek tartjuk. Ezzel lebecsüli a tömegpolitikai munkát, lebecsüli a tömeget. Aki pedig a tömeget lebecsüli és azt gondolja. hogy nagyobb funkcióban „papírháborúval” el lehet a tömeget intézni, komoly hibába esik, mert ma már ez ellen is kemény harc folyik. És hogyan lehet akkor elképzelni a tömegpolitikai munkát nagyobb, mondjuk kerületi méretben, ha képtelenek vagyunk járási, kisebb méretben is tökéletesen elvégezni.

Reméljük, hogv az érdekelt, valamint a magasabb illetékes szervek megtalálják a hibák lényegét és igyekeznek azokat rövid időn belül eltávolítani.

KEREKES I.

Egy nyári éjszakán . . .

I Az anyalai állami gazdaság Ér- | \ sekújvártól délre alig pár kilomé- | í térré terül el. A nap régen leszállt = I és esteledett, mikor odaértünk.

1 A határ képe lassan változik. El- | Í csendesül a zaj, megállnak a gépek, f | Asszonyok kisebb csoportja éppen | I hazafelé tart a dohányföldekről. A § \ kis ablakokban felcsillan a fény, | \ terített asztal várja a családot. A I I nehéz munka után boldog családi 1 i kör s édes éjszakai nyugalom.

5 Künn a határban megkezdődik az | i éjjeli élet. A táblák szélén „tankol- | I nak” a traktorosok. Indul az éjjeli I j váltás. 1

1 Az országút mellett learatott j ! rozstábla szélén egy sötét valami \ I áll-„pászák”. A tarlóhántást végzi. | | Itt megvalósult a jelszó, kasza után | j eke. Fiatal, olajtól barna traktoros I j integet felénk. így ismerkedünk I | Stefan Józsival, a nyári csillagos ég | I alatt búgó traktor mellett. Már har- j i madik éve, hogy a<z aratáskor éjjeli { | váltásban dolgozik. Gazdag tapasz- ‘ I tálatokkal rendelkezik, ismeri a ter- 1 | vét, tudja, hány hektárt kell fel- | ! szántania, hogy tervét teljesítse. |

1 Józsi ötvennégy lóerős traktora- j I nak lánctalpai bevésődnek a puha | = földbe. A traktoros fékez. Fordulat! | í Felvenni az ekét! Sebességet cse- | I rélni, fokozni a gázt! Még egy tor- | = dúló a hosszú táblán és sötéten fe- f | ketéllik a felszántott három hektár. I I Még három hektár hiányzik a terv- | ! böl!

I „Teljesíted?” — olvassa ki sze- j 1 münkjjöl a kérdést.

I Felkattintja a kis zöld lámpát. 1 | Halvány fény ömlik szét a kis bó- | 1 déban. Zsebébe nyúl, úgy félkézzel, l I katonamódra cigarettát sodor, rá- | I gyújt. Fújja a füstöt, felénk hajol, | f'gvekszik túlkiabálni a motor búgá- | l sát.

| — Hármat?! Ma még ötöt is fel- |

1 szántok! Reggel gyertek megnézni, j I Ebben az évben nálunk Anyalán | I minden hektárt letarlózunk ...

| Búcsúzunk. A tábla széléről visz- f I szanézünk egy pillanatra. Józsi | = traktora messze van tölünk, két kis | I csillogó pont jelzi a sötét tábla 1 | közepén. A nyári éjszakában mész- | | sze a falutól, az emberektől, egy | | learatott rozstábla közepén dolgo- ] I zik, szánt, éjszakáról éjszakára | í egyike azon fiataloknak, akik a j I nyári csaták élharcosai.

'’•MinifiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimimiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiMiiiuiiiiiiiimMiiiimiiiii

Friss zöldséget a piacra

A kassai kerü'etben lé"ő bodrogközi szövetkezeti iá- gok már néhány éve foglalkoznak zöldségtermeléssel, ami a rizs mellett föjövedel- mi forrásukat jelenti. Tavaly 23 hektáron 330.000 corona értékben termeltek zöldséget, amiből 220.000 korona * tiszta hasznuk volt. Ezidén 27 hektáron termelnek zöldséget. Mikulás Lu- . binszky zöldségtermelő csoportja ebben az évben száz és száz fej salátát és kala- rábét adott piacra. — Képünkön Mikulás Kubinsky zöldségtermelő csoportját látjuk karfiolszedés közben.

Az elmúlt napokban meglátogattam őket. Az üzemi CsISz-szervezet elnöke a szokásos mentegetőzéssel fogadott

— itt azért, meg azért nem lehet a szervezeti munka terén jó eredményt elérni... stb. No, de az ilyen be. szédnek nem mindig lehet hinni. -- Egyszer-kétszer — igaz, nagyon ritkán

— csupán udvariasságból mentegetőznek s közben pedig jól dolgoznak. Hogy ebben az esetben mi a helyzet? Hát ez is, meg az is.

Közvetlen munkájukat jól elvégzik, de a szervezeti munka bizony döcög. Igaz. fennáll az a nehézség, hogy az elvtársnők nagy része vidékről jár be. Mindenesetre ez nem zárja ki azt, hogy valamilyen formában ne kapcsolódjanak be a szervezeti életbe. Flieg nagyon sajnálatos, hogy az üzemben dolgozó fiataloknak alig 50 száza, 'éka CsÍSz-tag. A vezetőségnek feltét- 'en törekedni kell arra, hogy a }ó ifjúmunkásokat beszervezze a CsISz- be. Természetesen a vezetőségnek rugalmasnak kell lennie, meg kell ra- . gadnia minden alkalmat a cél érdekében. A mellékesnek látszó dolgokat sem szabad elhanyagolni. Például a röplabdapálya kérdése! Hogy eddig nem akartak játszani a lányok, az nem számít, az a fontbs, hogy már akarnak. Éppen ezért a pályát biztosítani kell számukra bármilyen nehézségekbe is ütközik ez.

S van itt még egy fontosabb probléma is. De talán nézzük meg, mit szól ehhez Soós Katalin. — Én azt hiszem, eljönnének a lányok közül többen is a tagsági gyűlésre, ahol aztán megbeszélhetnénk a problémáinkat — de annak ellenére, hogy a gyűlésen csak

3—4 szlovák elvtárs van, csak szlovákul. beszélnek. Nem azt akarom mondani. hogy ne beszéljenek szlovákul, de legalább azt tegyék meg, hogy fordítsák le magyarra is.

A munka megjavítása érdekében szükséges, hogy a vezetőség ezzel a kérdéssel foglalkozzon s a gyűléseken úgy beszéljenek, hogy mindenki megértse és hozzászólhasson a hallottakhoz.

Természetesen a szervezeti munkát nem lehet elszakítani a term.eléstOl, hiszen a mozgalmi munka végső célja az, hogy emelje, illetve segítse az elvtársakat a termelés fokozásában

Az említett hibák ellenére az üzemben sok örvendetes dolgot láttam., hallottam. Éppen ezekből — a látszólag apró jelentéktelen dolgokból következtetek arra. hogy a CsISz is jól működhetne, ha jobban törődnének ezekkel a dolgokkal. Csak néhány példát említek.

Az üzemnek minden hónapban bizonyos mennyiségű papírhulladékot kell leadni. Június végén úgy' látszott, hogy a papír beadását 50 százalékban sem tudják teljesíteni. S ekkor megmozdultak a fiatalok. Hozzáfogtak a gyűjtéshez s jóval felülmúlták az előhogy az üzem vezetősége ml yen nagy gondot fordít a dolgozók szakmai nevelésére. Ezt az iskolát — habár önkéntes — mindenki örömmel látogatja. Itt az előadások keretében azzal ismerkednek meg, lmgy mioöl és hogyan készül az az anyag, amioől ők a szebbnél-szebb ingeket varr ják. Megismerkednek ' a halódó munkamódszerekkel is. Ma már minden műhelyben Kcrábelnyikova módszerével dolgoznak. Ennek az eredménye az, h >gy a júniusi s az előző havi tervet már túlteljesítették. S nem utolsósorban az iskolázásnak köszönhető az is, hoqy olyan nagyszerűen dolgozó ifjúmunkások vannak az üzemben, mint Dömötör Erzsi, Soós Katalin, Csasztní Ferkó és Válovics Mária, aki 100 szá. zalékos minőség mellett 207 százalékra teljesíti a tervét és már hónapok óla az üzem legjobb munkása.

A tervteljesítés ellenőrzése nagyon fontos probléma. Ezt az ellenőrzést itt nagyon egyszerűen s mégis kitünően végzik. A terv teljesítését óránként ellenőrzik.

S még valamit. Megnéztem a könyvtárukat is. igen sok értékes, szép könyvvel rendelkeznek, igazári örül. tem, amikor a könyvtárosnő közölte velem, hogy az elvtársnők szeretnek olvasni. De egy hiányosság itt is a szemembe ötlött. Kevés a magyar- nyelvű könyv. Többet kell beszerezni belőle. Ki kell elégíteni a lányok kívánságát.

Mindent összevetve, jó érzéssel távoztam az üzemből. Az elvtársnők dolgoznak. Minden erejükkel azon vannak, hogy tervüket túlteljesítsék.- S ha az üzemi CsISz-szervezet jobban dolgozna, úgy gondolom, a kis üzem a legjobb üzemek egyike lenne.

Reméljük, hogy rövid időn belül az is lesz!

KOVÁCS ZOLTÁN

Amikor Füleken beléptem a CsISz járási titkárságára, meglepetésemre csak Molnár elvtársat, a pionír előadót találtam ott. Molnár elvtárs öthónapos betegsége után csak néhány nap óta dolgozik újra. így nem tudott bővebb felvilágosítást adni a CsISz munkájáról a járásban. Annyit azonban megmondott, hogy hol vannak a többiek. Ádám elvtárs, a titkár, és Czene elvtárs, a propagandista, brigádon vannak. Milyen helyes — gondoltam — brigádot szerveznek és méghozzá maguk is kiveszik részüket belőle.

De tévedtem. Ugyanis a tömegszervezetek munkáját az illetékes felsőbb szervek irányításán kívül járási méretben a járási akcióbizottság hozza összhangba, irányítja. így történt, hogy a tömegszervezet titkárainak egyik ülésén határozatot hoztak, melynek alapján a tömegszervezetek fizetett dolgozói brigádra járnak majd az állami gazdaságok kisegítésére. A határozat rea'izálására sor is került. Egy Ízben tizennyolcán vettek részt és két hektár földet megtisztítottak a gyomtól.

Mindez így szépet mutat. Node vizsgáljuk meg egy kicsit mélyebben a kérdést és tekintsünk a „szép” szó mögé. A határozat, amelyet tettek, az akcióbizottság titkára szerint kötelezettségvállalás a párt X. kongresz szusa tiszteletére. Persze a CsISz titkára ennek ellenkezőjét állítja. Határozat-e, vagv kötelezettségvállalás?

— melyiket higyjük ? Annyi bizonyos,

— legalábbis mi úgy látjuk, — hogy

Keressük a hibák lényegét