Új Ifjúság, 1954. július-december (3. évfolyam, 52-103. szám)

1954-10-06 / 79. szám

1954. okfóbe? 6. Ól IFJÚSÁG rA duklai harcokból sok olyan példát ismerünk, ahol a szovjet katonák és katonáink valóságos hőstetteket vittek véghez. Sokszor az egyénektől füg. gött, hogy az egységek biztosít­hassák sikerüket és véghez vi­gyék harci feladatukat. Ilyen hős volt Klevec szakaszvezetO is. Csapatának meg volt szakít, va az összeköttetése a század­dal. A nácik állandóan lőttek. Klevec fogta fegyverét és el­ment egymaga, hogy megjavítsa a vonalat és felvegye a kapcsa, latot. Kúszva csúszott az erdőn keresztül, míg egy hatalmas árokhoz jutott. Pillanatra meg­állt, hogy kihallgassa a német fasiszták beszélgetését és arra a meggyőződésre jutott, hogy a lövészárokban nem lehetnek so. kan. Szorosabban megmarkolta fegyverét a lövészyrokhoz kú­szott és villámgyorsan beleug- rott. Az összes ottlévO fasisztá. val végzett. Azután megjavítot­ta a vonalat és a parancsnok, ságra fasiszta foglyokat hozott és három telefonfelszerelést. Az 6 érdeme, hogy a parancsnokság újból felvette a kapcsolatot a csapatokkal és így teljesíthették harci feladatukat. * * * A névtelen domb teteje, amely uralta a vidéket, nyolcszor vál. tóztatott gazdát. Legutoljára a csehszlovák géppisztoly'os ala­kulat vette be, melyet egy fia. tat tiszt vezetett, A nácik azonban hirtelen el­lentámadásba mentek # át. A géppisztolyosok kitartóan véde­keztek. Az ellenség körülvette őket és a kör egyre jobban ösz- szeszűkült. Egymásután hallgattak eV a géppisztolyok. Vezetőjük a ka­tonák oldalán harcolt és közben telefonon jelentette hátra az aknavetőknek, hogyan indítsák a Ívarcot a nácik ellen. 'Az aknavetők osztagának pa­rancsnoka görcsösen szorongatta a telefonkagylót. Nehezen vette ki a körülkerített géppisztolyo. sok parancsnokának hangját és hallotta a harc dübörgését. Fe­szülten figyelt, vájjon még hallja-e a parancsnok hangját vagy sem. A hang újból jelent, kezeit. De egyre gyengébben és gyengébben — alig volt már hallható. \ A hang most már hetedszer szólal, meg: — Tüzeljetek a 215-ös magaslatra! Egyenesen, az összes csőből! Az aknavetők parancsnoka a térkép fölé gör­nyedt és meghökkent. Harcokról, hősökről — Javítsátok meg! — a kagy. lóból csak a harci zaj és a rob. bánások hallatszottak és aztán megint measzólalt a hang: — osztag parancsnokát, amint egyik kezében még mindig szo­rongatta a géppisztolyt, a másik kezében pedig a telefonkagylót. A 38. hadsereg támadási összeállítása a duklai harcok előtt Egyedül maradtam! Már egész közel vannak. Irányítsatok! A hang teljesen eltompult a dör­gés közepette, majd így folytat, ta: „Irányítsátok a tüzelést egyenesen felém". A nácik a hegy körül össze- szűkítették a kört. Már csak egy géppisztoly felelgetett. Győzelemittasan előretörtek, míg a hegytetőt akna esti zápo­rozta. Amikor a csehszlovák ka­tonák néhány órán belül már kilencedszer vették be a magas, latot, megtalálták a géppisztoly. A 215-ös magaslatot nem adta át az ellenségnek még halála után sem. A csehszlovák alakulat niár néhány órája verekedett és egy méterrel se hátrált. A bizton­ságban felállított náci erődít­mény útban állt és uralta a harci terepet A Icatonák alig­hogy támadásba fogtak, máris golyózápor zúdult rájuk. Délu. tán egy négy tagból álló csoport alaposan felfegyverkezve ne ki­vágott, hogy elnémítsa a náci erődöt. Három csehszlovák ka­tona. a negyedik pedig egy szovjet katona — gárdaszer. zsant. A csehszlovák alakulat­ban nemigen ismerték. A kato. nák megfeszítve figyelték, ha. gyan kúsznak nagy kerülővel a hegytetőre. Az egyik csehszlo­vák katona azonnal elesett, a második röviddel rá. A harma­dik és a gárdaszerzsant hirtelen eltűnt a katonák szeme elöl. Senki se látta őket viszont élve. A náci erődítmény felöl a ka­tonák nemsokára gránátrobba­násokat hallottak. Támadtak. Nem sikerült őket elnémítani. Egymásután estek el a táma­dók. Egyszerre elnémultak. A csehszlovák katonák szabadon előrenyomultak. Alighogy szem elöl vesztettük Okét, a gárda, szzrzsant egyedül maradt. Cseh. szlovák bajtársa három lépés, nyíre tőle vonaglott és arccal a földre bukott. Azután hirtelen megfordult és teste erőtlenül lefelécsúszott. A gárdaszerzsant keményeb- ben hozzátapadt a földhöz és egymaga folytatta útját. Csak. hamar az erődítmény közelébe ért. Leoldotta a gránátokat és egymásután dobálta őket. Mérgesen szétnézett: a gráná­tok mind kint robbantak fel. Egyik se talált. A gárdaszerzsant lefelé né. zett, látta, hogy az úton a cseh. szlovák katonák kiugróinak rej­tekhelyükről és előre futnak. Eldördültek a fegyverek. Nem tétovázott, villámgyorsan futás. nak eredt. Oldalról tizméternyi közelségbe jutott az erődít, ményhez és széles hátával neki- támaszkodott a lörésnek. A csehszlovák katonák utat nyer. tek... Megegyezés 12 nyugatnémet hadosztály felállításáról Ellentétek minden más lényeges kérdésben r Aj tatosság és bomba Nagy meglepetések érik né. ha az embert. Eisenhower el­nök most megmutatta, hogy alaposan félreismerték. Üze­netet intézett a „vasfüggöny” mögött élő népekhez, felszó­lítva őket. hogy az ameri­kaiakkal együtt ünnepeljék az „imádság napját” és kö­nyörögjenek a békéért. „Mi itt Amerikában tudjuk — mondotta — hogy nem az ágyúk és bombák mentenek meg bennünket a háborúhoz vezeti! feszültségtől, hanem az emberek szellemisége”. Ez valóban szelíd és nemes lé­lekre vall. Az ember majd­nem könnyezik ennyi jóság hallatára és már látja Iglki szemei elíitt, hogy az elnök ezután összehívja a kongresz. szust, javaslatot tesz arra, hogy dobiák az egész atom-, baktérium és egyéb fegyver- készletet a tengerbe, alakítsák át a repülőtereket játszóte­rekké, mire az egész kong­resszus térdreborul és buzgó imába kezd a békéért. Milyen kár, _ hogy mindez csak most történt. Mennyi fá­radságtól mentesült volna a derék Mr. Dulles és hűséges segítőtársa és államtitkára, Robert Murphy. Nem kellett volna végigszáguldaniok Niyu. gat*-Európán, hogy amerikai irányítás alatt megkíséreljék feltámasztani a német milita- rizmust. Vagy mégsem? Le­hetséges, hogy Eisenhower, aki a békevédelem leghatha- tósabb eszközének az imát tartja, a „biztonság kedvéért mégis militarizálni akarja Nyugat-Németországot, növel­ni a hadikiadásokat, még több atombombát gyártani és_ tá­maszpontot létesíteni? Hiszen még augusztus végén, víz Amerikai Légió kongresszusán elmondott beszédében han­goztatta, hogy „az Egyesült Államok most a leghatalma­sabb és leghatásosab katonai gépezettel rendekezik, amely- lyel béke idején -valaha is rendelkezett”. Hasonlóképpen nyilatkoznak a háború egyéb nagydobosai, is. Ridgway pél­dául- szeptember 9-én beje­lentette, hogy ..atomháborús feltételek mellett nagyszabású hadgyakorlatokat fognak foly­tatni”. Thomas White tábor­nok, a légierő helyettes ve­zérkari fönöke pedig azzal fe­nyegetőzött, hogy „Ameriká­nak atombombával kellene válaszolnia minden támadás­ra, anélkül, hogy bevárná, milyen fegyvereket használ tz ellenség”. Ha az elnök úr imával akarja a békét védeni, -miért „érvelnek” hivatalos helyen azzal, hogy az Egyesült Álla­moknak 215 hadihajója f’s többezer repülőgépe van a Csendes-óceán térségében? És miért emelkedtek a hadimeg­rendelések ismét 37 milliárd dollárral? A U. S. News World Report is elégedetten állapít­ja meg, hogy előreláthatólag egyenletesen érkeznek majd a megrendelések repülőgépekre, irányított lövedékekre, harci járművekre és más „cikkek­re”. Eisenhower rossz korszak­ban született, Két.három év­ezreddel ezelőtt, a szép görög honban valóban elhihettük volna, hogy imátkozgat a bé­kéért. hiszen akkor a leghat- hatósabb fegyver: a, villám és a mennydörgés még Zeus ke­zében volt, aki hívei kérésére vetette be a légiharc eme esz­közeit. Ma, amikor már nin­csen Zeus, mit tegyen egy szegény elnök? Kénytelen egy személyben hívőt és istensé­get játszani: imádkozni, de ugyanakkor fenyegetőzni az atomvillámmal is. Londonban a kilencha-talmi értekezlet csütörtöki ülése után Spaak belga külügymi­niszter adott nyilatkozatot a saj­tónak a kijelentette, hogy sze­rinte szombaton már kidolgozzák az értekezlet záróközleményét. Sneak igyan-akkor rámutatott, hogy két kérdés megoldása mindeddig függőben maradt. E- lőször is: nein tudtak dönteni a fegy­vergyártás ellenőrzésének kérdésében, amely kérdést visszautalták a szekértők elé. A szakértők mun­kája pedig még valószínűleg két-három hetet vesz igénybe. A második kérdés az, hogy mi­lyen módon osszák el a nyugat- európai országok között az Ame­rikából kapott hadianyagokat. Spaak szerint Dulles ellenezte, hogy az a- merikai fegyverszállítások „egy európai szerven keresz­tül” történjenek. Ugyanakkor a belga külügymi­niszter ezt a reményét fejezte ki, hogy Dulles talán majd haj­landó lesz felülvizsgálni ezt az álláspontját, mihelyt hazatér Washingtonba. Spaak — bár futólag — meg­említette, hogy „a német szu­verenitás visszaállításával kap­csolatit tárgyalás továbbra is bizonyos nehézségekbe ütközik.” Ezzel kapcsolatban elmondotta, hogy megegyezés született 12 nyu­gatnémet hadosztály felállí­tásáról. Hozzáfűzte, hogy „hé e szám nö­velésére kerülné sor, akkor ebbe a brüsszeli/ paktum országai is beleszólnának.” A DPA tudósítása továbbá fényt vet arra a tervezett ma­nőverre, hogy a parlamentnek megkerülésé­vel vigyék át a valóságba az elvetélt EVK-nak a brüsszeli szerződésben alakuló pótvál­tozatát. Mint a DPA tudni véld, „a szer­ződésben eddig résztvevő hatal­mak nem ratifikálják a brüsszeli szerződés új megfogalmazását.” Ez más szóval azt jelenti, hogy a módosított szerződést csak az újonnan bevont Nyugat-Német- ország szövetségi gyűlteébsn te Olaszország parlamentjében ter­jesztik majd be ratifikálásra. A jelentésekből kiderül továb­bá, hogy még mindig nem jutott megegyezésre a kilenc külügy­miniszter az egyik főprobléma terén, abban, hogy meghatároz­zák a brüsszeli szerződés és a NATO szerepét a nyugatnémet ■ csapatkontingensek felállításá­ban. A DPA például ezt írja: „Értekezlet: körökből származó közlés szerint még az értekez­let előtt áll az első számú ere­dendő kérdés: Németország kér­désének rendezése a brüsszeli egyezmény, vagy a NATO-rend­szer révén.” A london' rádió jelentése sze­rint a külügyminiszterek pénte­ken megegyezésre jutottak a német újrafelfegyverkezés kér­désében. A jelentés azonban u- gyanakkor hozzáfűzi, nehézségek merültek fel az ellenőrzéssel kapcsolatban. A kilenc miniszter közül nyolc elfogadta a Spaak belga külügy­miniszter ál+al előterjesztett ter­vet. Mendes France azonban el­utasította azt. Francia hírforrá­sok szerint Mendes-Francenak az a véleménye, hogy a Speak tervében kifejtett fegyverkezési ellenőrzés nem elegendő, miután a franciák szerint mindössze né­hány nehéz fegyvernemre vonat­kozik. ' Fennállnak az ellentétek a francia részről beterjesztett ja­vaslatokkal kapcsolatban is, a- melynek ismeretes fegyvergyár­tási övezetek felállítására irá­nyulnak. Szombat délelőtt a kilenc kül­ügyminiszter zárt ajtók mögött szűkebbkörű tanácskozást tar­tott, amelyet- megelőzött Men- des-France francia miniszterel­nök és Adenauer kancellár négy- szemközti eszmecseréje. Mendes France miniszterelnök a szombetdélelőtti ülésen ' sem volt hajlandó magáévá tenni a kompromisszumos javaslatot, a- melyet különben Dulles, ameri­kai külügyminiszter is támoga­tott. A francia miniszterelnök to­vábbra is ragaszkodik bizonyos fegyverfajták gyártási tilalmához Nyugat-Németországban és eh­hoz, hogy ezen tilalmakat szaba­tosan juttassák kifejezésre, a váglagas meg ágyazásban. / * A Szovjetunió kormányának javaslata a fegyverzet csökkentésére, valamint az atom-, hidrogén- és más tömegpusztító tégy* verek betiltásáról szóló nemzetközi szerző­dés megkötésére A. J. Visinszkij, a Szovjetunió külügyminiszterének első helyet­tese, a Szovjetunió ENSz-kül­döttségének vezetője a Közgyű­lés csütörtöki ülésén mondott beszédében a következő határo­zati javaslatot terjesztette elő: „A fegyverzet csökkentéséről, valamint az atom-, hidrogén- és más tömegpusztító fegyverek be­tiltásáról szóló nemzetközi szer­ződés megkötéséről. A közgyűlés megbízza az ENSz leszerelési bizottságát, hogy dolgozzon és terjesszen a Biztonsági Tanács elé nemzetkö­zi szerződéstervezetet, amelynek célja a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdítása, és a- mely előírja „az ártom-, hidro­gén-, és más tömegpusztító fegyverfajták betiltását és az ál­lamok fegyvertárából való kivo­nását, a fegyverzet lényeges csökkentését és a határozatok megvalósítása feletti nemzetközi ellenőrzés megteremtését és a- mely Franciaország és Anglia 1954. június 11-1 javaslatain a- lapul. Ennek megfelelően a szerző­désnek a következő alaptétele­ket kell tartalmaznia: 1. Az alábbi intézkedések egy­idejű végrehajtása: a) az államok hat hónap (vagy egy év) alatt megállapított nor­mák 50 százalékával csökkentik fegyverzetüket, fegyveres erői­ket és állami költségvetéseik ka­tonai előirányzatait. A fegyver­zet és a fegyveres erők csökken­tése az 1953. december 31-i ál­lapot színvonaláról, az előrány- zatok csökkentése az 1953. de­cember 31-én végződő évben eszközölt katonai kiadások szín­vonaláról történik: b) a Biztonsági Tanács mellett ideiglenes nemzetközi ellenőrző­bizottság alakul, amely ellenőr­zi, teljesítlk-e az államok a fegy­verzet és a fegyveres erők csök­kentésé terén az a) pontban elő­írt kötelezettségeket. A bizott­ságnak joga van megkövetelni, hogy az államok bocsássák ren­delkezésre az adatokat, amelyek a fegyverzet és a fegyveres e- rők csökkentésére irányuló in­tézkedések végrehajtására vo­natkoznak. A bizottság teszi majd meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy ellenőrizze, mi­ként teljesítik az államok a fegy­verzet és a fegyveres erők, va­lamint a katonai költségvetések csökkentése terén vállalt kötele­zettségeiket. Az államok idő­szakonként a megállapított ha­táridőre adatokat szolgáltatnak a bizottságnak a szerződés által előírt intézkedések végrehajtá­sáról. 2. Az 1. pontban előírt intéz­kedések végrehajtása után a kö­vetkező intézkedések egyidejű végrehajtását írjuk elő: a) Az államok hat hónap (vagy egy év) alatt a megállapított normák további 50 százalékával csökkentik fegyverzetüket és fegyveres erőiket, valamint álla­mi költségvetéseik állami kiadá­sait. A fegyverzet és a fegyve­res erők csökkentése az 1953. december 31-i állapot színvona­láról, az előirányzatok csökken­tése az 1953. december 31-én végződő évben eszközölt katonai kiadások színvonaláról történik; b) Valóraválik az atom-, hid­rogén-, és más tömegpusztító fegyverek teljes betütása oly­módon, hogy megszűnik e fegy­verfajták gyártása és teljesen kivonják őket az államok fegy­vertárából: minden meglévő a- tomanyagot csak békés célokra használnak fel. Ezeknek az intézkedéseknek a megvalósítását be kell fejezni, nem később, mint a 2. pont a) alpontban a fegyverzet a fegy­veres erők csökkentése terén e- löírt intézkedések megvalósítá­sa. Az atom- és hidrogénfegy­ver gyártása azonban azonnal megszűnik, amint megkezdődik a fegyverzetnek és a fegyveres erőknek, valamint a katonai elő­irányzatoknak a megállapított normák további 50 százalékával való csökkentése. c) Az államok állandó nemzet­közi szervet létesítenek az a- tom-, hidrogén és más tömeg- pusztító fegyverfajták betiltásá­ról, e fegyverfajták termelésé­nek megszüntetéséről és az ál­lamok fegyvertárából való kivo­násáról, valamint a fegyverzet, fegyveres erők és katonai elő­irányzatok csökkentéséről szóló szerződés végrehajtásának ellen­őrzésére. Ennek a nemzetközi szervnek az lesz a feladata, hogy ellenőrzést gyakoroljon olyan mértékben, amely annak biztosí­tására szükséges, hogy minden állam teljesítse az említett szerződést. Továbbá a közgyűlés az 1954. június 11-i francia—angol me­morandumban lévő ama javaslat­tal kapcsolatban, hogy az „atom­fegyver alkalmazása tilos, kivé­ve az agresszió elleni védelem céljaira való alkalmazást”, meg­bízza az ENSz leszerelísi bizott­ságát, tanulmányozza és határoz­za meg pontosabban ezt a kér­dést és terjessze elő javaslatait.” A varsói kultúrházban. A repülőgépek modellezésé. Elizbleta Kuzniarská, az általános líceum növendéke és Janusz Olsza- nowski, a kollatajovi gimnázium tanulója, befejezi a modell fel­szerelését,

Next

/
Oldalképek
Tartalom