Új Ifjúság, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-51. szám)

1954-02-20 / 14. szám

54. február 20 OlIFIŰS&G 5 OO u 4 ..ir^^ajLajLa t «/r — ' alán nem gondolta volna egyko- RESSL JANOS: ron nemi- karosai Sípos Gyu'a nádos uram, hogy a révi-kumáromi Din, naszádom uraménál büszkébb éíagyobb hejók úsznak majd. nikor a nagy pLuánfa alatti rév- htoz ment, a Nagy-Duna pert jam, ary még ma is ott áll. hogy paran­cs adjon: lóvontatású hajói azonnal inijanek a messzi Pozsony és Becs vsa felé, biztosan e büszkeségtől kgadt keble, amint hajói elhúztak ele. Méltán büszke is lehetett, hi­st a legnagyobb és leggyorsabb ga- buszállítóhejók, a naszádos uraméi vak. Azóta sok víz lefolyott a pla- táa aletti révhéz előtt, de Rév— Kiárom, majd Komárom sorsa mégis e< maradt a vízzel, a Dunával, a ha­jói. Csupán csak az történt, hogy nyobb hajók úszttk a révház előtt a:Ivek közül so' Komáromban Ké­sit, s még történt egy és más. Ugye m hiszi naszádos uram? Kísérjen ck el sétánkon a nagvhajók gyáráig KOMAROMI SETA , A RÉGI VÁR V7 árasok múltját kutató idegen, ’ Komáromban nem kell a levél- tok poros kutyabőreit kutatgatnbd. ogy utad a város felé visz, megállít «várfal, az első látható történelmi «umentum, A pozsonyi kapun átha- Ive, °gy évszámot is láthatsz a kapu Ttozatán: MDCCXLV — 1745. Tehát i OsztrákrMagyar Monarchia azon ke, amikor m*g elég gazdag voj1 aioz. hogy pozícióit ilyen erőd for­rva] erősítse meg országszerte. Az erődrendszert valami osztrák gy német építész tervezhette. \z ész építményen látható a skatulyázó ógletes germán agy elgondolása. Bár ttervet a német készítette, az építés akomáromi kőművesek és kőfaragók leemunkájáj, dicséri. Egy nemrégen eunyt kőműves mesélte egyszer, hjy a váron csak hat sor téglát volt s:bad elrakni egy léohossznyi széles- stbei.. lalán igaz. talán nem, de meg a.al is eldicsekedátt az öreg, hogy az á/ányon, a vár munkálatoknál, az i'vizés vederben állandóan bor állt. Az erődrendszer hatalmas félkörben (Mii körül Komáromot. A félkört 12 tszre, bástyára osztották. A félkör a. Ima és Vágduna összefolyásánál egy kiönálló és régebbi keletű várrend- serben, az öregvárban végződik. Az öegvár egy kis város. Nyugodtan e! Igét tévedni benne. Embergenerációk ktonáskodtak itt. S he semmi, de az ötgvár örökre megmaradt emlékeze­tükben. Legtöbbször szomorú emlé­ket kíséretében. Az öregvár bástyái m*. a városnak is hátat fordítanak. Eeken a falakon van a híres kőszűz sztbre, még ma is Állítólag jobbjává’ figét mutatott az ellenségnek. Ez e hres jobb már letörött. Ha ma mu­tálná a fügét, ezt csak azért tenné, hegy a falak alatt húzódó Hidász úton sétáló szerelmes párokat 'bosszantsa: netze nektek, olyan hideg van, hogy m; nem lesz ölelés, csak egy röpke csók! A világszerte rohamosan kialakuló kapitalizmus sokáig serpmiféle nyomot nem hagyott a városban. Az 1848-as szabadságharc ismét felvillantja Ko­márom nevét, amely így hangzik a jó! ismert indulóban: Büszke Komárom nincs bevéve, mert Klapka György a fővezére. Igen Komárom állt, Klapka tábornok pedig védte az utolsó pillanatig, hogy aztán harc nélkül letegye a fegyvert. Nemzeti tragédiánk egyik mozaikköve Komárom. Más nemzetet akkor moz­gósítanak egy egész nemzetet felölelő háborúra, arniko. az egész nemzet kéz­zel foghatóam veszélyben van. Mi min­dig másokért harcoltunk. Amikor ez utolsó cseppig védeni kellett volna magunkat, letettük a fegyvert, mert saját ügyünk igazáért sohasem tud­tunk kellők ppen a aoílag és erköl­csileg felkészülni. Múltak az évek és ha Komáromba) gyárak nem is születtek, de születtek emberek. Jókai Mór és Lehár Ferenc Az egyik a legnagyobb magyar mese­mondó lett, a másik ugyanez ez ope­rettmuzsika területén. Az első világháborúban Komárom ismét e katonaváros szerepét töltötte be, majd az első köztársaság megala­kulása a varas munkásmozgalmának megalakulását is jelentette. A sziget csúcsán megépült hajógyár, a Kisduna partján kiépült kikötő, a négy-öt kő­művesmester, a dohánybeváltó munka- alkalmat jelente , és he nem volt munka, a munká, rt folytatott harcot Sztrájkot, tüntetést, felvonulást. tgv szerveződött Komárom munkássága, igy nőtt mozgalma naggyá, főleg ak­kor, amikor Steiner Gábor élükre állt és vezettt őket. Keveset hallottunk még a benei, kabátfalusi, singellői pro­letárok másik nagy vezéréről, a kikö- tőmunkásbó! lett szenátorról. Mező lánosról A tiltott összejövetelek ide­ién. ha felállott egy székre és elkez­dett beszélni, ncoe minden áldozatot, gumibotot, börtönt vállalt a nagy ügyért. Mező Jánas szavára hallgatta« meri vérükből való volt. m szlovákiai munkásmozgalom déli erődje Komárom lett. Kár. hogy kissé el kellett feledkeznünk róla. Az újkor története egyszóval igy mondható hajógyár1 A HAJÓGYÁRAK 1/ omárom jelene a két hajógyár Az egyik az Erzsébetsziget ke­leti csücskén van. Nem akkora persze, mint a hatalrhes új hajógyár, nem is épül benne talán új hajó, már csak javítóműhellyé vedlett és mégis meg­emlékezünk róla. Nemcsak azért, mert Komárom munkásmozgalmának egyik forrása volt, hanem azért is, mert itt nevelődött az a hajóépítő gárda, a ha­jóácsok, asztalosok, he jók övé csők, he­gesztők kis csoportja, akik nélkül az új hajógyárban a hajók nagyon nehe­zen készültek volna el. Tudniillik a rajtuk kívül itt megjelent munkások, szakmunkások mindent csináltak eddi­gi életükben, csak hajót nem. A? új hajógyár hatalmas, modem, éppen ezért Komárom jövője. A jobb élet. munka-alkalom, kultúra, sport, új lakások, a megújult Komárom. Csak egyre kell ügyelni, hogy az új ember kialakításának is a záloga legyen. Mert hatással van az emberi lélek fejlődé­sére a hatalmas gyár puszta léte, a benne való munka is, de a legnagyobb hatást mégis csak az ember teszi az emberre, természetesen ez esetben a nevelő hatásra gondolok. Az ember meglenne má-r a gyárban, de azok az emberek, akik nevelni tudnak még ke­vesen vannak. Ehhez jó példa, tisztes­séges, példamutató élet és nem utolsó sorban egy nagy darab szív szükséges. A gyár, mint munkaalkalom, gyöke­resen megoldotta a feladatát. Három óra tájban beláthatatlan emberáradat özönl-ik belőle. Örsújfa-'.utól Szerdahe- lyig. Keszeg faivá tói Gútáig, Izsátó! Párkányig felszippantotta ez őslakos­ságot. amely eddig bizony híján volt a munkának. A gyár cseh és szlovák vezetőin kívül még más idegen ország- buli munkások dolgoznak itt. Volt olyan idő, hogy a gyárban cseh, szlovák, ma­gyar, orosz, német beszédet 'ehetett hallani. Az oroszt a szovjet ellenőrök a németet osztrák csamokszerelől , a magyart az őslakósokon kívül a buda­pesti Mávag daruszerelői beszéltek Kell e nagyobb ehetőség a munkás- íemzetkö/iség meg.s/ilá-'ditá>ára és Kézzel foghatóvá tételére A gyár új házakat jeient Az új há­zaknak már szűk lett a várfal gyűrű­je, kiszorultak a városon kívülre, hogy szabadon nőj jenek, fejlődjenek egy új, mixiern várossá. Mennyi idő elmúlt azelőtt a rég Komáromban, míg egy új ház felépült. Müven szenzáció vt> t egy épülő új ház. Most pedig a fala­kon belül, az iregvár tövében egy ú. városrész épül. Ma mindez természe­tesnek látszik, megnövekedtek igé­nyeink. Azt kérdezzük, hogy jó, jő. de hol van az újjárendezett Komárom'’ Ilyenek vagyunk mi. Talán lélektaniig azzal magyarázható e tünet, hogyha több lakást kapna e gyárban do'gozó komáromi, akkor a problémát belülről látni. El lenne foglalva a lakásberen­dezés. stb. munkájával és nem marad­na idő csak kü’-io szemlélődésre, töp­rengésre. Aki valamiből kimarad, az u-mióta a világ világ, gondolkodik, hogy miért ? A gyár, mint a kultúra és sport ser­kentője mar nehezebben fejlődik En­nek mindenhol időre volt és lesz szük­sége. Komárom sem lehet kivétel. A HÁROM KORZÓ |\/J unkánk elvégzése után jól esik v a pihenés, szórakozás. M elöti még beülnénk valahová, maradjunk az utcán sétálni. A séta pihenés is. szó­rakozás is és Komáromban félig kul­túra, fél'g politikum. A felnőttek korzója, sétahelye, a fő­utca egy szeszéi sen kiválasztott ré­sze. A séta csak ezen a részen folyik. Ugyanannak az utcának tíz méterrel , tovább részén v' nem sétálnak az emberek, ott már csak mennek. A korzót az egyik oldalon is, a másik oldalon is. eoy-egy patika határolja Az innenső oldali gyógyszertárat vala­mikor a „Szerecsen” védjeggyel lát­ták el, a túlsó oldali az „Isteni gond­viselés” név alatt szedte meg magát két emeletes, modern házny ra. Vasárnap délelőtt a „Szerecsen” szomszédságában az építő iparosok ta­nyáznak. Ők nem sétálnék, egy hely­ben állnak. A téma örök. Ki hol dol­gozik, mennyit keres? Lehet-e a Ten- cer-kerette) ennyi, vagy annyi téglát elrakni. A beszéd különös építőip-ri zsargonban folyik, még a nevekre is ragad a zsargonbó' valami. Az egyik Német nevű család elé Kr.pec, a má­sik Nagy família elé Pusza előnév ke­rül, így lettek Kripec-Németek és Pusze-Nagyok. ilyen előnevek még- Bubuk, Tutuk, Pöpösők stb. Tizenegy óra tájban el-el tünedeznek hazafelé, mert ahogy a zsargon mondja: „játszik a flamo", egyszóval megéheztünk. Ahogy az iparosok szétrebbennek; mer jelennek a diákok, gimnazisták, egyetemisták, végzett főiskolások. Szin­tén állnak, csak a templomhoz köze­lebb és nem szétszórtan, mint az előb­biek, hanem egy nagy csoportot al­kotva. Középen állanak a rangidősek, rendszerint harminc felé járó aggle­gények, A kör közepén legtöbbször Bozsó tanár úr dr. Madárral arról vi­téz k, hogy melyiküknek hagyta el az életben hamis hang a torkát. Cserép Miki félszemmel a templomajtót figye­li és mikor a szagos miséről megindul­nak kifelé, a társaság automatikusan a templom elé húzódik, végignézni a fiatal lányokat és asszonyokat, hogy már a belsőzsebbt rejtett agglegény sz vek is kapjanak egy kis vasárnap délelőtti vigaszt. Az utca további része, az emeletes patikáij a fiatalabbaké. Gimnazsták, ipariskolások tanyáznak itt. Innét lesik a szöszt Marikát, ak ha megindul! ha­zafelé négyen-óten, kétlépés távolság­ról ha/ak'sérik. Az utca közepén az „új gazdagok” a „kisúgvesek” a „politikai-agyrajárók” ruhdoemutatója folyik. Komáromi az úttest közepén csak ritkán sétál, abból az egyszerű paraszti elgondolásból ki- ind ilva. hogy az úttest közepe faluhe­lyen a szarvasmarháké. A korzó végén, ahogy a városháza felé pHantunk, galambősz hajai ól és a köréje sereglett kliensekről megismer­jük városunk atyját. Vasárnap déle'őtt a.z utcán, sétakr -ben is a lakosság ügyes-bajos dolgait .ntézi Egy Kisfiú mellettünk megrántja papája kabátját és a polgármester felé mutatva mond­ja' „Apuka, ott jön Pali-bácsi1” Kell-e nagyobb megtiszteltetés a HNB elnö­kének. A másik korzó a legkisebb komáro- m aké, a gyerekeké. Ez a korzó e Duna mellett van. Ide' süt legeróSebben a tavaszi nap. Itt van a legtöbb gyer­mekkocsi. illetve csak gyermekkocsi van itt. A mamák összeverődve tár­gyalják' mekkorát nőtt a Gyurka és hogy nem szopik a Marika. Egy gim­náziumi tanár fiatal felesége lenyomja éppen a kocsi elejét, hogy jobban érje a nap a kis Zsuzsikát. A kisbaba a szget felé mutatva mondja „ö-ö-ö!” Menjünk hát arra. Sokan nem tudják, hogy az Erzsébet sziget középútjával és a Nagydunapart- tal párhuzamosan félté volságba húzó­dik a .szerelmesek útja” Ez a legro- mantikusabb, a hermád k számú korzó. Nyáron és tavasszal a kis út fölött összeborulnek a bokrok és a fák. Ép­pen ezért ide csak azok járnak, akik már a hazakisérés és a kézfogás után vannak. Öh, de sok mindenről tudna ez a kis út mesélni. De sok* remegő vallomás hangzott el itt és de sok vallomásáét adtak hírtelenében remegő előleget. Aztán az idill végét a Bodri ku^ya vetette meg, amelyet embernek gondoltak, úgy zö-ögtek léptei. A sze­relmesek meggyorsították lépteiket, az út véget ért, kiértek a Nagyduna part­ra. Ha idegenek voltak, akkor megle­pődtek a látványtól és elbűvölve mond­ták: „Országhatár, túl Magyarország”. A komáromi csak megjegyezte: „Mi­lyen közel van innen a Déli pályaud­var". A KULTÚRA OSZLOPAI A legalapvetőbb az iskola. Jókai e* Mör szülőháza előtt állva, nézem a nagy pirosfalú épületet, fiatalságom nyolc évét. Most a tizenegyéves iskola hallgatói járnak ide. Nevetősarcú fia­tal emberek. Én is nevetek velük, he .másért nem is, mert én is fiatal vol­tam, amikor ide jártam. Az én moso­lyom mégis más, elhomályosítja a na­pokban kezembe akadt gimnáziumi ér­tesítő könyvem, amelybe Dr. X. Y. igazgató ezt íratta' be: „Értesítem a szülőket, hogy fiúk 45 pengő tandíj tartozását haladéktalanul fizessék be, mert ennek meg nem történte esetén, fiúk az intézttet nem látogathatja!” Csak egy pillanatnyi a ránc homloko­mon, aztán tovfbb mosolygok én is. Ügvlátsziik könnyen feledünk. Kultúránkhoz tartozik az is, hogy két típussal bővültek iskoláink: egy óvónőképző pedagógiai iskolával és egy T? rOf'S?C t í Avl felsőipari technikummal, amely hajó­építői és általános gépipari szakra osz­lik. raían a komaromiak fel sem tud­ják mérni, milyen jövője van ezen utóbbi iskolának, mint szakiskolának. Jókai szülőházában, bent az udvar­ban egy nagy teremben van a komá­romi Csemadok kultúrterme. Mindig elszorul a szívem, amikor megjelennek az énekkar tagjai, őszülő apák. nagy­apák. Mát énekeltek az első köztársa­ságbeli Munkásdalárdában is. Talán a munkahelyükön egv értekezletről el- ellépnek, de az énekkarba, a próbákra pontosan eljárnak. Összehozza őket a dal szépsége, a kultúra szomja. Tedd a szívedre kezedet kultúrpolitikus ba­rátom és mondd, nem közelíti-e meg ez a kultúrszomj, ez a magatartás a müveit szuc’dlista munkás típusát? De nem kell feleletet adnod1 Amikor Vik­tor karmester fő'árosban is helytálló karmesteri pálcája nyomán felcsendül a Kékduna-keringó. a kerengöt követő taps mindenkit meggyőz, mit ér az énekkar. Lehet-e. szabad-e akár az énekkart, akár a színjátszókat más után, mint eredményeik után bírálni'’ A kultúra másik oszlopának a kultú­rám. elnevezett palotában kellene len­ni. A Kultúrpalotában jelenleg egy nép­könyvtár működ'k, ezenkivtj! az épü­letben Ven egy múzeum és levéltár is Ebben az épületben dolgozik még Har- mos Károly festőművész egy teremben A palota előtt újra ott ül Jókai Mór, jóság'* mosolyával. Róla mondotta nemrégen egy garlamenti beszédében az új, jobb élet politikájának miniszter­eit.like Nagy Imre. hogv Jókait elha­nyagoltuk, Alig jelent meg a felsza­badulás után egy-két műve. Ez álta­lános probléma, amely megoldásra ”ár. Azonban a szobornál eszünkbe jut, hogy van egv helyi jellegű probléma, amit mi hanyagoltunk “1 Komáromban. Ez a múzeum és Harmos Károly kérdése. Hányán, látogatják a múzeumot! Senki1 Ped g nagy érték fekszik benne. Isme­rik-e Harmos Károlyt ? Buzdítottuk, bíráltuk, segítettük-e Harmos Károlyt munká iában’ Nem! Ezt pedig nekünk kell jóvátenni. Kultúránk legifjabb oszlopa a Ma­gyar Területi Színház. Köblünkre szo­rítottuk alakulása legelső napján, az­tán a szorítás mndig lazább lett. Miért? Nehéz erre felelni. Az az épület, ahol 3 színház áll, már látott egy-két szín­társulatot és mondjuk meg őszintén, látott egy két hatalmas színpadi sikert is.' Legtöbbször vdám, táncos, zenés operettsikerek voltak ezek. Hogy a munkásember szabad idejében és pén­zéért nevetni, mulatni, szórakozni akar; eivitath„tó-e? Hogy az új magyar színháznak a mókán kívül más szem­pontokat is szem előtt kel] tartania, elvitatható-e ? Egyik sem! Mi lesz hát a megoldás? Kompromisszum! Ez előtt fejet kell hajtaná. A SÉTA VÉGÉN Vj os, hogy tetszett naszádos uram? I ’ Tetszett, nem tetszett? Nem fe­lel. Mindegy. Akkor hadd mondjam még azt el, hogy jártam messze tája­kon, ahová fiatalon a háború sodort, láttam ott városokat, falvakat, szép utcákat, stb. Éltem a környező főváro­sokban, sétáltam gyönyörű sugárútjai­kon, úgy, hogy csak egy sült tök volt összes vagyonom. És éltem úgy, hogy emberek sorsát irányítottam, jutott eszpresszó feketére és színházjegyre is. De fáradt, vergődő lelkem nyugalmát mégis csak Te adtad vissza. Te sáros, Te görbe, Te csúnya házakból álló Roz­maring utca. Beteg testem csak Te tudod álomra ringatni, Te gyereksirás- tól hangos, poroslevegőjű, a városfa­lain kívülre lökött B e n e ! A komáromi Skoda üzemben épül a „Rosszija” nevű hajó. A Rosszija próbaútra indul. Az első személyszállító hajó, amelyet a komáromi hajóépítők nagy lelkesedéssel a Szovjetunió számára — készítettek. A Magyar Területi Színház öltözőjében nagyban készülnek az előadásra.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom