Új Ifjúság, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-51. szám)
1954-02-20 / 14. szám
OlIFlOS&G TPS4. február ?f, Nemzeti bizottságaink megalakulásáról Ez időtájban röviddel a CsKP Központi B.zottságának, valamint a SzKP Központi Bizottságának ükee után, az 1953, szeptember 15-i kormánynyilatkozat után két fontos törvényjavaslatról, mégpedig az alkotmány törvény- javaslatról és a nemzeti bizottságokról szóló törvényjavaslatról széleskörű országos vitáre került a sor Ez a <ét törvényjavaslat nemcsak pártunk és kormányunk politikai és gazdasági intézkedéseinek szervezeti részét alkotja, hanem egyúttal további előfeltétele és bizonyítéka népi demokráciánk megerősödésének, bizonyítéka igazi béke- és építőpolitikánknak a szocialista építés keretei között. E két törvényjavaslat jelentősége ma még jobban, mint máskor, politikai é- letünk felszínére kerül, mert teljes mértékben tudatában vagyunk annak hogy olyan törvényekről van szó, melyek életbelépésükkel és tartalmukkal újabb magasabb fejlődési szakaszt jelentenek nemcsak a nemzeti bizottságoknak, melyek köztársaságunk politikai alapköveit képezik, hanem az általános fejlődés egész népi demokratikus társadalmi rendszerünk, valamint állami igazgatásunk további megerősödésének szempontjából is. He meg akarjuk érteni e nemzeti bizottságok jelenlegi fejlődését és világosan látni akartuk az új távlatokat, melyek előtt a nemzeti bizottságok, köztársaságunk politikai alappillérei állanak, akkor fel kell tennünk e kérdést, vájjon milyen fej'ődési folyamat előz- té meg a nemzeti bizottságok jelenlegi új fejlődési szakaszát, nvért kerül sor épppn e törvényjavaslat és a nemzeti bizottságokról szóló törvényjavaslatok elfogadására. A történelmi jelentőségű 1945. óta, amikor a Szovjet Hadsereg leverte a hitleri Németországot, amikor elbántunk a fasiszta betolakodókkal, a íeza’ árulókkal, fasisztákkal és s kollaborán- sokkal, attól kezdve, amikor dolgozó népünk, munkásosztályunk és annak élcsapata, a CsKP vezetése alatt országának gazdájává lett, amikor a nemzeti és demokratikus forradalomban és fökép 1948 februárjában végkép megverte a hazai burzsoáziát, a békés útra, a nagyszerű szocialista építés útiára, arra az útra léptünk, melyet a Nagy- Októberi Szocialista Forradalom és a Szovjetunió jelölt meg. Ha ma visszatekintünk a múltba és összehasonlítjuk, hogyan is volt a münchenelőtti közt1-saságban és ma ha tudatosítjuk a szocialista békés építés óriási sikereit, melyek úgyszólván megváltoztatják országunk képét, arr- a gondolatra jutunk, hogy vájjon m az oka, hogy nálunk ilyen hatalmas szocialista folyamatban olyan rohamosan fejlődik, hogy minden más nerr szocialista típusú államban, más társadalmi és államrendszerben, múlt t szocialista rendszerben lehetséges volna ez. Minden tárgyilagos megfigyek kell, hogy megtalálj, a helyes feleletet Előbb vagy utóbb rá kell jönnie arra hogy csakis olyan társadalmi és államrendszer tud ilyen sikereket elérn: melyben megvalósult a kétéves terv é. az első gottwaldi ötéves terv. és amel a sikerek alkotóit, az embert, az igaz gazdasági és politikai egyenlőség é szabadság elvi alapján nemcsak meg nyerni tudja, de elsősorban -nagáva ragadj*, és az ilyen sikerei —Csér lelkesít’ Ezeket a sikereke: mindé hibájuk ellenére is nagy mértékben nemzeti bizottságoknak köszönhetjük. Ha valóban célhoz akarunk jutni, megköveteli, hogy az államirányításban, az állam sorsának intézésében és építésében minél több állampolgár vegyen részt, hogy egyre több olyan egyén legyen, aki elsajátítja az állam irányi- fását, megtanuljon kormányozni és másokat irányítani. E tekintetben elsősorban Í6 a Szovjetuniótól tanulunk. Az orosz bolsevikok a Nagy Októberi Szocialista For- "adalom után elsősorban arról gondoskodtak, hogy bebiztosítsák a cári Oroszország kizsákmányolt és elnyomott népi tömegeinek széleskörű részvételét az épülő szocialista állam politika alapjainak új formáiban, a szovjetekben. melyek mint ahogy e Sztálini Alkotmány 2. cikkelye mondja róluk. hogy a földesurak é. kapitalisták megdöntése, a proletárdiktatúra győzelemre jutásának következtében keletkeztek és erősödtek /itg. A Szovjet unióban a kapitalizmusból a szocializmusba való átmeneti korszakban a társadalom politikai szervezeteként a szovjetek feleltek meg legjobban. A szov.jetek. ezek a szocialista típusú új helvi szervek voltak azok. melyek a dicső Szovjetunió Kommunista Pártja vezetése alatt f 1 tudták emelni az elszegénvedett dolgozó néptömeoeket j az öntudatos és történelmi jelentőségű j tettekre. Ezek azok. amelyek megszervezték a milliók akaratát és tudását a kommunizmus építésének és a Naqv i Honvédő Habon! nehéz éveiben a Szov- ; jetunió Kommunista Pártjának vezetése alatt segítették átvészelni a fasiszták nyomását, megerősítették a hátországot és illegális harcot folytattak a megszállt oterület-eken. így a Nagy Októberi Szocialista Forradalom meqte- i remtette ez elavult oo’gári áüamaopa- j ráfus szétzúzásának minder riőfeltéte- j lét. egyúttal egy úi. nén- szovjet államapparátust szervezett a szovjetekkel az élen és a proletárforradalom fényével világította meg a mi fejlődésünk j útját is. / A mi népünk is a Nagy Októberi j Szocialista . Forradalom hatása alatt - 1918-ban kiharcolta a saját államát, a demokratikus Csehszlovák Köztársaságot. Szovjet mintára nálunk is új forradalmi szervek.' a népi hatalom, a nemzeti bizottságok megszervezésére került n sor. Kelet-Szlovák’ában pedig a szovjettek megszervezésére, melye < már akkor megkezdték dolgozó népünk forradalmi követelményeinek Viegva'ó- sítását. 4 harc. a münchenelőtti köztársaság politikai jellegéért, valamint a harc a proletariátus és a burzsoázia között, a szociáldemokrácia opportunista vezetés következtében, a proletariátus vereségével végződött. Ez természetesen hatással volt a nemzeti bizottságok további fejlődésére is. A proletariátus veresége 1918—1920 között, egyúttal ezeknek a forradalmi vív- ! mányoknak, a valódi néphatalomnat felszámolását is jelentette. A cseh á a szlovák burzsoázia bürokrata rendö’ apparátust állított fel, melyet úgyszólván minden változás nélkül átvett ez Osztrák-Magyar Monarchiától. ■ Csak’s ilyen körülmények között ke- I rülhetett sor arra, hogy a nép helyett j a burzsoázia, a járási főnökök, csen- | dórok és a rendőrök kezdtek ura lkod - • ni. A községi, járási, megyei testületek és más szervek, az úgynevezett ön- kormányzat időszaka következett be. amelyekre a burzsoázia minden alkalommal mint államapparátusának „demokratikus” és „népuralmi” vonására Nagy az érdeklődés a képzőművészet irá mutatott rá. Természetes, hogy, ha az úgynevezett önkormányzat(a közigazgatás másik módja) foglalkozott is, de csakis másodrendű gazdasági kérdésekkel foglalkozott — megfosztották minden politikai hatalmától és attól, hogy képes legyen határozatot hozni. Végül is az önkormányzattól függetlenül kinevezett és tőlük amúgyis teljesen független hivatalnokok bármikor felemelhették vétójogukat ez önkormányzat olyan határozatai ellen, melyek bármikor is ellenkeztek a burzsoázia érdekeivel. Lenin elvtárs igen talá- !óan jellemezte ezt az állapotot, amikor azt mondta, hogy ezek a községi, járási és megyei intézmények a burzsoázia számára egyá'taláben nem károsak, mert osak a „mosdó zománcozását" engedi meg nekik. Iqy emelte ki ezeknek a szerveknek teljes másodrendü- ségét az egész burzsoa állam mechanizmusában. Népünk természetesen a münchene- iötti köztársaság egész 20 éve alatt gyűlölte és egyáltalában bizalmatlanul viselkedett a burzsoázia közigazgatása és annak önkormányzatával szemben. A hely: szervek újabb fejlődési időszaka a münchenelőtti köztársaság u- tán a fast- :ta hitleri megszabás alatt kezdődött. A széles néptömegek fasizmus elleni harcával párhuzamosan a munkásosztály és 2 CsKP vezetése alatt megalakulnak a nemzeti bizottságok. mint a megszállók és a hazai segítők elleni felszabadító forradalmi har- .■ok szervek időszakban a nemzet bizottságok nemcsak a forradalnr harcok szervedként lépnek fel, hanem egyúttal, mint az eljövendő nép; uralom gyökéréi is a felszabadított köz- társasáohen. Ilyeneknek tekintette őket a CsKP, a munkásosztály, dolgozó népünk és Gottwald elvtárs is. A nemzeti bizottságok ezen tervezete határozottan küzdött s londoni b rzsoa emigráció ellen, melynek élén Bnnes állt és akik azon igyekeztek, hogy a nemzeti bizottságok csak ideiglenes szervek, tanácsadó testület félékké váljanak, amelyek átmenetileg a nemzetet képviselik. A londoni burzsoa emigráció kezdettő' fogva arra törekedett, hogy eltorzítsa, megsemmisítse és elfojtsa a nemzet,’' bizottságok forradalmi magvát és igazi népi jellegét, mert féltette hatalmi pozícióit, melyek a nemzeti bizottságok megalakulásával inogni kezdtek. A CsKP és annak gottwaldi vezetésének az érdeme, hogy megsemmisült az ellenség minden hasonló próbálkozása és ezzel lehetővé vált, hogy a nemzeti bizottságok tovább haladhattak a megkezdett forradalmi úton. A nemzeti bizottságoknak az a tervezete, amelyért a CsKP már a nemzeti felszabadító harcok óta küzdött és amelyeket dolgozó népünk kezdettől fogva állandóan támogatott, a nemzeti bizottságok ugyanazon tervezete ; volt, amelyért Gottwald elvtárs és az ‘•mállás moszkvai vezetői harcoltak. a tervezet ellentétben volt a benesi ndoni burzsoa emigráció javaslatával, egészen 1944. december 4-i alkotmány dekrétumig, ami tulajdonképpen jogi alapon vetett véget a felszabadult köztársaságban a burzsoázia uralmának Ez az esemény újból és hallatlan nagy mértékben erősítette meg dolgozó népünk helyzetét, ami egyúttal előjele és kezdetet volt a münchenelőtti köztársaság államapparátusa szétzúzásának a felszabadult köztársaságban. De nemcsak ez. Ez a győzelem a bürokratikus hiivatalnokoskodás végét is jelentette. (Folytatása következik) j1 it 11 A Szövetségi Vasútvonalról Bratislava ban megrendezett kiállítás nagy érdeklődést váltott ki különösen a fiatalság körében. A bratislavai tanulóifjúság nagy figyelemmel kíséri képzőművésze ink munkáját. Július Fucsík nevét hnnha az új csehsz ovák tengerjáró hajó Február 15-én. hétfőn délután a lengyelországi Danzig kikötőben ünnepélyes keretek közt tűzték ki a csehszlovák zászlót a második csehszlovák tengerjáró hajóra. A hajót Július Fucsíkról, nemzeti hősünkről nevezték e Az ünnepségen résztvett Csehszlovákia stettini főkonzula, a külkereske-. delm: minisztérium képviselői és i len-, gyei kikötő szervezeteinek küldöttei. : Megtartjuk az el*ő helyet Az éberhárti C6lSz-szervezet évzáró gyűlésén Horvát Pál elnök elvtárs örömmel beszélt a szervezet munkája ról. ,A CsISz-szervezet az elmúlt évben szép eredményeket ért el. A kultúráiét szépen fellendült. Járási méretben az első helyre kerültek. t A szerveze: tagjai örömmel hal gatták a beszámolót, de sajnos a vitában csak kevesen vettek részt. Az tg sz. hogy szépen dolgozott a szervezet a múlt évben, de azért ezzel nem elégedhetnek meg a szervezet tagjai. Arra kell törekedniök, hogy ? jövőben még több segítséget biztosítsanak -a szövetkezet számára s jobban elősegítsék a falu szocializálását. Ha ezt megteszik a fiatalok, akkor az első helyet t ovábbre is megtartják. SZLOVÁK JÁNOS Éberhárt. Igaz mese egy titkárról és sok-sok fontos ügyéről A CsSzBSz Központi Bizottságának teljes illése A prágai Sväzarm épületében tartották a Csehszlovák Szovjet Barátsági Szövetség KB ülését, amelynek napirendjén a szövetség működésének értékelése szerepeit a muH évi szeptemberi utolsó üléstől számítva és a további feladatok kitűzése. A CsSzBSz Központi Bizottságának tagja; melegen üdvözölték a körükben megjelent Dr Nejedly tanárt, min szteri a CsSzBSz elnökét, Václav Kopecky. közművelődési minisztert, a miniszter- elnök helyettesét és a szövetség elnökhelyettesét. Václav David külügyminisztert és Zdenek Fieri ing ért. a temzetgvűlés elnökét, továbbá Dr \!ois Neumann távösszeköttetésűgy mnisztert. Dr. Václav Vaoeket. Prágt áros főpolgármesterét. Az ülésen je- en voltak még N. 1. Szemjonov. a prá- jai szovjet nagykövetség képviselőj« s aisó titkára és a külfölddel való eu!fűr*«peso!átok össz-szövetségi táraságának képviselői — V. Sz. Bogatyrjev, annak csehszlovákiai I. N. Rjabov. Az ülést Václav David külügyminiszter, a szövetség elnökhelyettese nyitotta meg. A főbeszámolót Oleg Ho- mola képviselő, a CsSzBSz titkáré mondotta. A .vita keretében Dr. Zdenek Nejedly tanár miniszter a CsSzBSz elnöke is felszólalt, aki megemlékezett a külföld del való kultúrkapcsolatok össz-szöve’ ■ ségi társaságának küldöttségből, K. I Szkrjabin akadémikussal, e leg smc- ‘ebh szovjet tudósokká! az \t,_ | jedly miniszter hangsúlyozta, hogy , I Szovjetunióban nagyon megbecsülik a nunkánkat. A tovább’ szónokok hozzászólásai! ke! a szövetség kerületi bizottságainál % az egyes fiókszervezetek munkájáról és terveiről beszéltek. A CsSzBS- osztravai kerületi bizottságának titkára. Bohumil Holusa szólott arról, hogv a szövetség kerületi bizottsága hogyan ügyvivője j segít biztosítani pártunknak és kor- l Hiányunknak a szénfejtés fejlesztésére i vonatkozó határozatát. j Vojtech Török egészségügyi megbízott, a szovjet tapasztalatoknak az egész.',égfigyben való felhasználásáról .zélt. Dr. Dionyz Polansky. a nemzetgyűlés alelnökp, i CsSzBSz és a Nemzeti Arcvonel tényezői közölt fenn- ; álló viszonnyal foglalkozol,, és ismertette a Csehszlovák Néppárt tagjainak a CsSzBSz által rendezett ik' iában velő részvételét. Dr. h. c. Alexander Ho- rák távösszeköttetésűgy- megbízott rámutatott a CsSzBSz oek h békemoz qalmunkban kifejtet munkája jelentőségére. A vitát, amely a szövetség működ» , «nek emelkedő színvonalát igazolta i Oleg Homola képvseln, központi titk.'. I értékelte. Az ülést Dr Alois Neumarn. I távösszeköttetésűgy! miniszter zárta I be. Egyszer volt... hol nem volt. volt egyszer egy titkár. Nevezzük csak Fontoskodó elvtársnak Mert hát fontos. ami fontos.. és úgy-e a fontos ügyekhez mindig szükséges egy pontos, rendet, fegyelmet szereld titkár? Nos. ilyen volt Fontoskodó elvtárs is. Talán éppen ezért választották meg a helyi csoport titkárának. De az is lehet, hegy azért, mert régebben a CsISz járási titkárságán dolgozott és ha személye már itt nem is volt fontos, úgy gondolták, hogy jó titkára lesz a helyi csoportnak, vagy talán másutt.. Elég az hozzá, hogy megválasztották Régen. Még tavaly. Meg választás után így szólt hozzá a járási titkár: ..Nos, elvtárs. járásunk legnagyobb községének ifjúsági csoportját bízzuk rád. Munkádban légy pontos, fegyelmezett ■..’’ Fontoskodó elvtá s megértette, nagyon jól megértette a járási titkárt. Otthon rögtön jegyzetfüzetébe irta, nagy nyomtatott betűkkel: Fontos ügyek. Utána aláírta, — persze már kisebb betűkkel, — a járási titkár utasítását: pontosság, fegyelmezettség. Elgondolkozott még, de mivel más fontosabb üg?/ nem jutott eszébe, elment még a titkárhoz. Meghagyta hegy szombat estére doboljon ifjúsígi, gyűlést. Flóri, a dobos feljegyezte a hirdetményt, Fontoskodó elvtárs még hozzátette: Fontos.' Flóri ezt már nem írta a szöveg mellé, de azért idejében kidobolta. Szombat estére összegyűltek a fiatalok Beszélgettek s gyakran cserélgették a viHanugramafon lemezeit. Fontoskodó elvtárs is közöttük szórakozott, csak éppen sűrűn villantgatott karórájára. Az elnök lelkes, bíztató szavakkal nyitotta meg a gyűlést. — Utána Fontoskodó elvtárs következett Maga elé tette jegyzetfüzetét. Rápillantott a feljegyzésre: És beszélt, beszélt . .. mert beszélni azt tud. meg kell hagyni. .. Már épven a fegyelmezettségről akart beszélni, amikor kopogtattak é> •lajos mukásruhában belépett ego iraktori a. Mivel épp munkájából jött a traktorista. nevezzük csak Traktoros táskának. Fontoskodó elvtárs vésztjósló arccal , fordult felé: — Hát ez a pontosság? Traktoros Jóska zavarba jött: — Dehát épp munkából... Fontoskodó elvtársat bosszantotta j megjegyzés. Ráripakodott: — Micsoda fegyelmezettség ez? - Majd ha megadjuk a szót, akkor bé< szélhet ,. Traktoros Jóska kiest mérgesen, de azért uralkodva bosszií súgón leült. Fontoskodó elvtárs ezalatt a Fontos' ügyek alá felírta Traktoros Jóska nevét. Aztán beszélt tt- vább a fegyelmezettségről. Ez történt az első gyűlésen. Mái fontosabb tárgy nem lévén, így Főm toskodó beszéde után befejezték t gyűlést. Hazamentek. Néhány nap múlva Traktoros Jósfra üzenetet kapott Fontoskodó elvtárstól: Kizártunk. Ok: Pontatlanság, fegyél- mezet'enség. Elcsodálkozott, de a többiek is, hisz Traktoros Jóska kizárásáról csak később hallottak, amikor «z egyik gt/ülésen Fontoskodó elvtárs megemlítette ezt is. Bár ez nem tartozott előadása tárgyához mert fontos- sabb ügyről beszélt Jegyzetfüze tőben a Fontos ügt/ek alatt ez állott: Beszéd a szervezésről általában .... Aztán telt-mult az idő. Persze nem minden fontosabb ügy nélkül. Gyűlést, gyűlés után doboitatott Fontoskodó elvtárs, mert hát mindig akadt valamilyen fontos előadási téma ■ . ■ Csakhogy a fiatalok megunták az ilyen fontos ügyeket és faképnél hagyták a mesebeli titkár elvtársat. A Csemadokban vidám kultúráiét volt, szívesen is fogadták őket, hát odapár- tcltak. Hogyan és miként intézte ezek után a valóban fontos ügyeket a titkár elvtárs — hát pontosan nem tudjuk. De valószínű, hogy még mindig a tagsági könyvek ellenőrzésénél tart. Hisz nemrégiben üzenetet küldött Traktoros Jóskának. Jöjjön, fizesse ki a tagdíját és vigye el az ellenőrző bélyeget! Hát így volt . . . igaz volt! Aki nem hiszi tárjon utána. Fontoskodó elvtárs: a zselizi járásban. Csatán ifjúsági titkár. Neve: Válach János. Traktoros Jóska pedig nem más mint az oroszkai cukorgyár traktoristája Katona Jenő. Kerekecske-kerekecske eddig szólt a mesécske. HAJDÚ ANDRÁS
