Új Ifjúság, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-51. szám)

1954-01-09 / 2. szám

2 01IFIÚSÜG 1954. január 9. Hírek 3 nénidemokráciákbó! Megkezdődött a IV. Magyar Képzőmű­vészeti kiállítás. iienke Sándor: „Zrínyi Miklós lovas­szobra”. ★ ! A bizacl vlzierömű építkezései J Mint a romániei „Előre” című lap Ír­ja. Bieazon többezer munkás lendüle­tesen építi a „V. I. Lenin" vlzierőmü- vet. Lakóházak tízezreit, gyárakat, ü- zemeket látnak majd el innen villany­árammal. A „V. I. Lenin" vlzierömű munkate­lepe igazi szakmai iskola is. Eddig már több mint 2.600 munkás tanulta meg itt • a betonöntést, a kotrógépkezelést, a vasbetonszerelést, az ácsolást és e- gyéb mesterségeket. A vízierömű építőinek sok tömbhá­zat és különféle társadalmi-kulturális célokat szolgáló épületet emeltek. ★ Pályázat az Albán Népköztársaság új himnuszának szövegére és zenéjére Az „Albán Távirati Iroda” jelentése szerint az Albán Népköztársaság Mi­nisztertanácsa elhatározta, hogy az or­szágnak a külföldi hódítók uralma alól történt felszabadulás 10. évfordulója tiszteletére pályázatot hirdet az új ál­lami himnusz szövegére és zenéjére. Ugyancsak az évforduló tiszteletére a minisztertanács pályázatot hirdet a legjobb albán művészeti és irodalmi műre. ★ Villamosítják Lengyelország legfonto­sabb vasútvonalait Mint a „Trybuna Ludu”. közli, Len­gyelországban még e hatéves terv ke­retében villamosítják a legfontosabb vasútvonalakat. Villamosvasút köti majd össze Varsót Stalingróddal, a szilé­ziai iparvidék központjával. Villamosít­ják azt a vasútvonalat is, amely Var­sót Lodz városával, az ország textili­pari központjával köti össze. A villany­mozdonyok és szerelvények egy részét a Német Demokratikus Köztársaság szállítja majd, másik részét pedig a wroclewi állami vagongyárban gyártják. 1954. őszén megindul majd a forga­lom a Varsó és Lodz közötti villamo­sított vonalon. A két város közötti út ezáltal egy órával megrövidül. ★ Bolgár mezőgazdasági szakemberek mennek falura A bolgár földművelésügyi miniszté­riumban dolgozó mezőgazdasági szak­emberek egy csoportja kérte, hogy he­lyezzék őket falura. így akarnak hoz­zájárulni a párt felhívásának teljesí­téséhez: a termelőszövetkezetek gaz­dasági megerősítéséhez, a szövetkezeti tagok jólétének növeléséhez. A csoport kilenc főből áll, tagjai jórészt főisko­lát végzett fiatalok. , A minisztériumban megtárgyalták kérésüket, s hozzájárultak, hogy ezen­túl gépállomásokon, állami gazdaságok­ban. állettenyésztőtelepeken dolgozhas­sanak.- A fiatal szakemberek azzal az elhatározással indultak új munkahe­lyükre, hogy a szocialista munkaver­seny szervezésével, a tudomány ered­ményeinek a termelésben való alkal­mazásával. jó munkájukkal fogják ki­venni részüket a mezőgazdaság további fellendítésének nagy munkájából, s ez­zel a bolgár nép jólétének növeléséből. Január 25 -én kezdődik a külügyminiszterek berlini értekezlete Január 1-én a Szovjetunió külügymi­nisztériuma azonos szövegű jegyzéket kapott Franciaország. Anglia és az E- gyesült Államok kormányától, válaszul a szovjet kormánynak a külügyminisz­teri tanácskozás összehívása kérdései­vel foglalkozó december 26-i jegyzéké­re. E jegyzékekben a fenti kormányok elfogadják a szovjet kormánynak azt a javaslatát, hogy január 25-re, Berlinbe hívják össze Franciaország, Anglia, az Egyesült államok és a Szovjetunió kül­ügyminisztereinek tanácskozását. Az említett kormányok beleegyeztek abba is, hogy a négy hatalom főbiztosainak berlini képviselői vitassák meg az ér­tekezlet megtartására szolgáló helyiség kérdését. Január 4-én a Szovjetunió külügymi­nisztériuma válaszjegyzéket küldött Franciaország, Anglia és az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségének, amelyben igazolja a fenti kormányok január 1-i jegyzékének vételét és egy­ben közli: a Szovjetunió németországi főbiztosát tájékoztatták arról, hogy az értekez’et színhelyéül szolgáló helyiség kérdését a négy hatalom főbiztosainak berlini képviselői közötti megegyezés alapján kell megoldani. / AUalános kormányválság Olaszországban — Pella miniszterelnök lemondott A hetek óta húzódó olasz kormány- válság utolsó szakaszához érkezett. Pel­la miniszterelnök minden arra irányuló kísérlete, hogy a szélsőjobboldalra tá­maszkodó kormányt hozzon létre, ku­darcot vallott. Kedden este a kormány minisztertanácsot tartott is ezt köve­tően hivatalosan bejelentették, hogy Giuseppe Pella miniszterelnök és kül­ügyminiszter lemondott. A Keresztény Demokrata Párton be­lül a különféle áramlatok éles harcot vívtak egymással az egyes fontosabb tárcák megszerzése körül Végezetül is ezek a belső harcok vezettek arra, a- mitől e Keresztény Demokrata Párt a legjobban tartott: kirobbant az álta­lános kormányválság. Még mielőtt ismeretessé vált Pella lemondása, a ,,1'UnJtá” a helyzetet úgy kommentálta, hogyha sor kerül is a kormány átalakítására, ez egyáltalán nem oldja meg, sőt nehezíti a Keresz­tény Demokrata Párt számára a parla­menti szövetségesek kérdését Az Olasz Kommunista Párt lapja felvetette, hogy ha létre is jön egy olyan kormány, amely a monarchists szélsőjobboldalra támaszkodik, vájjon támogatja-e azt egységesen a Keresztény Demokrata Párt..........nem lehetetlen, hogy az e­gész bonyolult cselszövés kudarcba ful­lad és kirobban az a válság, amelyet annyira szeretnének elkerülni” — von­ta le akikor a következtetést a I'Unttá. Az események végül is igazolták az Olasz Kommunista Párt előrelátását: kudarcba fulladt a kereszténydemokra­ták cselszövése s valóban bekövetkezett az általános kormányválság. Az amerikaiak fokozzák előkészülteiket a hadifoglyok január 22-i elhurcolására Az amerikai fél mindent megtesz, hogy az eddig felvilágosításban még nem részesült koreai és kínai hadifog­lyok ianuár 22-i elhurcolásával felbo­rítsa a fegyverszüneti egyezményt. A Tongjangni és Munstan közötti térségben ez amerikaiak szögesdrót­kerítéseket, útelzáró sorompókat és a hadifoglyok visszatartására szánt tá­borokat állítanak fel — mindezt annak megakadályozására, hogy a semleges őrizet alatt álló táborból elhurcolt Ha­difoglyok a koreai-kínai fél ellenőrzése alatt lévő északi területekre szökhes­senek. Az amerikai AP hírügynökség szerint végeláthatatlan „tehergépkocsi­karavánok várakoznak. Incson kikötő­jében pedig szállítóhajók állnak készen 14 ezer fogságbaesett kínai harcos Tai- vanra szállítására.” ♦ A pakisztáni szocialista párt fő­titkára, Mohammed Juszuf Kán, Delhi állam pradzsa-szocialista pártjának tagjaihoz intézett január 4-i beszédé­ben kijelentette, hogy pártja ellenzi a tervbevett amerikai-pakisztáni katonai egyezményt, mert az az ázsiai egység „öngyilkosságát” jelentené — közli a „Hindustan Times”. ♦ A Hanoi citadellájában vannak el­zárva a Vietnami Demokratikus Köztár­saság által szabadonbncsátott francia hadifoglyok. Az egyik hírügynökség je­lentése szerint senki sem beszélhet ve­lük. A hírügynökség jelentése nozzá- fűzi. hogy a francia parancsnok csak akkor engedi meg a beszélgetést velük, ha majd biztos lesz benne, hogy a volt hadifoglyoknak nincs szükségük átne- velésre”. (MTI) ♦ Az angol villamossági szakszerve­zet elhatározta, hogy amennyiben a munkáltatók szövetsége továbbra is el­utasítja a béremelési követeléseket, az építkezéseken dolgozó 50.000 villany­szerelő január 18-án 24 órás tiltakozó sztrájkot tart. (MTI) * iírti/txf A Irancia kot mány és a vietnami háború Mintegy másfél hónap telt el azóta, hogy Laniel francia miniszterelnök ki­fejezte tárgyalási készségét az indokí­nai konfliktus békés rendezésére. La­niel arra az esetre utalt, ha - Vietna­mi népi erők „észszerű javaslatokat” tennének De bár néhány nappal ezután Ho Si Minh, a Vietnami Demokratikus Köztársaság elnöke tett is ilyen „ész­szerű javaslatokat", s ezeket többízhen meg is erősítette, a francia kormány — különös ellentétben Laniel Ígéreté­vel — m'ndmálg adós a következő lé­péssel. E magatartás nyitját adja meg most egy újságcikk, amely a New York He­rald Tribune című amerikai lapban lá­tott napvilágot, s amely Bidault fran­cia külügyminiszterre a cikk írójával, Alsop amerikai publicistával lefolytatott beszélgetését rögzítette. A beszélgetés során Bidault — nrnt az amerikai új­ságíró megírja — annak a kívánságá­nak adott kifejezést, hogy az Egyesült Államoknak Indokínában „a legdrákóibb rendszabályokat” kellene alkalmaznia amelybe heleértendő az amerikai csa­patoknak az indokínai harctérre való szállítása is. Vagyis a francia kormány külügyminisztere, miközben a kormány elnöke a nyílt színen állást foglalt a békés rendezés mellett, a színfalak mögött amerikai beavatkozásért folya­modott a vietnami háború folytatásá­hoz, sőt kiszélesítéséhez. Mondani sem kell, hogy ez a tény kínos feltűnést és általános felzúdulást keltett Franciaországban. A francia külügvnVnisztéríum nagy zűr-zavará­ban cáfolattal kísérletezett, amely ma­gyarázni próbálja Bidault nyilatkozatát. De ebből a magyarázatból is csak az derült ki, hogy Bidault nyílt felhívást intézett Amerikához, hogy fegyveresen avatkozzék be a vietnami háboriiba. Ez természetesen nem azonos a békés rendezés, a Vietnammal való tárgyalá­sok óhajával. A kétkulacsos mindig rossz politika — különösen, ha ezenfelül még annyi­ra figvetmen kívül hagyja a valóságos helyzetet, mint ezt a francia kormány teszi. Tény ugyanis, hogy Vietnamban a francia gyarmatosítók súlyos katonai vereséget szenvedtek s hogy a francia közvélemény és a világ valamennyi békeszerető embere egyre erőteljeseb­ben követeli a vietnami céltalan véron­tás beszüntetését E fölött vakon elsik- lani nem csupán bűn, hanem ahogy a szellemes francia mondás tartja: még a bűnnél is több — hibás politika. Aknamunka a négyhatalmi értekezlet ellen A világközvélemény mély megelége1- déssel fogadta a négyhatalmi külügy- nvn'szteri értekezlet összehívásának hírét. A békeszerető emberiség a nagy­hatalmak tanácskozásától a nemzetközi feszültség csökkenését, a vitás nem-1 zetközi kérdések rendezésének komoly j elmozdítását várja Akadnak azonban olyanok is, akiknek más a véleményük. Adenauer bonni kancellár — mint je­lentették — kedden születésnapja al­kalmából rendezett összejövetelen ki­jelentette, hogy „a berlini értekezlet­től nem lehet érdemleges eredményt várni” Meg kell jegyezni, hogy Adenauer ! nem éri lie véleményének puszta han- j goztatásáva! A maga részéről mindent j meg is tesz. hogy csökkentse a tárgya­lások esélyét. A Telegraf című nyugat- berlini lap jelenti: Adenauer utasította Ehlerset, a bonni szövetségi gyűlés el­nökét, hogy még a berlini külügymi­niszteri értekezlet összeülése előtt nyissa meg az általános hadkötelezett­ség bevezetéséről szóló alkot mánvmó- dosító törvényjavaslat vitáját Nyilván­való, hogy ez is egyik lépése annak a j politikának, amely kész helyzetet akar 1 teremteni Nyugat-Németország újra- | felfegyverzése ügyében s ezzel is ne­hezíteni akarja a berlini értekezlet eredményességét. Még szemléletesebben leplezi le Ade- : nauer felfogását az a magatartás, ame­lyet a bonni kormány a Német Demok­ratikus Köztársaság december 16-1 nyilatkozatával kapcsolatban tanúsít Az NDK kormánya ebben a nyilatkoza­tában kijelentette, hogy „Németország érdekeit szolgálná, ha Nyugat-Német­ország és a Német Demokratikus Köz­társaság képviselői a berlini értekezlet alkalmából összeülnének, hogy a béke- szerződés megvalósításáról és a meg­szálló csapatok távozásának kivívásáról tanácskozzanak”. A Német Demokrati­kus Köztársaság kormánya tette azt a javaslatot is, hogy a küszöbön álló berlini értekezleten a német kérdés megtárgyalásába a Német Demokrati­kus Köztársaság és Nvugat-Némefor- szág képviselőit is vonják be. Olvan javaslatok ezek, amelyek — tagadha­tatlan — nagyban hozzájárulnának a tanácskozás egyik főtárgyát alkotó német kérdé* megoldásához. Nem vé­letlen, hogy január 5-ig másfél millió német támogatta aláírásával az utóbbi követelést. A bonni kormány azonban még csak választ sem adott ezekre a javaslatokra. Mindez nemcsak Adenauerre vet fényt. Nemcsak azt igazolja, hogy a szakadár nyugatnémet kormánynak lét­alapja a nemzetközi feszültség. Hanem arra is figyelmeztett, hogy vannak és változatlanul működnek olyan erők, amelyek kudarcba akarják fullasztani a négyhatalmi értekezletet. a swcSfi&iMAii A Duna deltájánál A Duna ősidők óta az európai népek legnagyobb természetes viziútja. Német földön ered és hatalmas víztömege 2.780 kilométer utet tesz meg, nyolc ország területén folyik keresztül, mig néhány ágra szakadva, széles deltát alkot, s a Feketetengerbe ömlik. Ez a hatalmas folyam a történelem során néma tanúja volt a partjain élő népek életének, küzdelmeinek, egy­máselleni acsarkodásának, szenvedései­nek és elnyomottságának. Mi is a Du- namedence népeihez tartozunk, így töb- bé-kevésbbé közelebbről ismerjük e- zeknek a népeknek a történelmét, de közvetlenül a deltánál lakó népek sor­sa és élete már homályosabb képet mu­tat még a tüzetesen vizsgáló szemnek is. A Duna jobbpartján fekvő Isacea vá­roskától egészen St. Gheorghe-ig, (ahol a folyama a tengerbe ömlik), végtelen nádas területet láthatunk, számtalan kis szigetet, s az ingoványos talajon igen sok fűzfát. Ezt a területet Tulcea- nak hívják. A Duna-delta vidékének lakossága különösen sokat szenvedett a múltban. Még a közelmultuan is olyan sorsban tengődtek az itt élő népek, hogy azt talán nem is lehetett életnek nevezni. A romániai nagybirtokos rendszer urai könyörtelenül elnyomták és kizsákmá­nyolták a román, orosz, ukrán, görög, török és tatár halászokat, egymás el­len izgatták azokat, elhintették kö­zöttük a fajgyűlölet magvát, hogy an­nál jobban meglophassak őket Éz a módszer különben nemcsak ennek a rendszernek volt a politikája így cse­lekedett minden addigi rabló-uralom amely hatalmának fenntartása érdeké­ben ravaszul követte a régi római döly­fös elnyomók jelszavát: „Divide et im- pere!" („Oszd meg és uralkodj!"). A háború befejeztével végétért a nagybirtokos-burzsoá rendszer uralma és Románia népidemokratikus köztár­saság lett. Az új köztársaság azonban megszüntette a nemzetiségek közötti súrlódásokat és a népek közötti egyet­értés politikáját hirdette. A barátság politikájának sikere volt, megszűnt a nemzetiségek közötti gyűlölet, amely­nek lángját a régi urak egész a leg­utóbbi időkig olyan igyekezettel élesz­tettek, hogy eltereljék a dolgozók fi­gyelmét a nyomor igazi okairól. Hogy néz ki Tulcea vidéke ma? Néz­zük meg közelebbről a mai Duna-delta képét' A dunai hajós meglepetten veszi ész­re, hogy a tulceai dombok felől go- molyoó füstfelhőket lát. Mi ez, hogyan lehetséges ez. ezen az elhagyatott, el­maradt tájon ? A hajó közelebb jön s akkor látják az utasok, hogy ez nem más, mint a gyárkémények lüstje Igen, ezen a vidéken is qyárak épültek, tmióta a dolgozó emberek * minden erejüket az építő munkának szentelhe­tik A hajóról azonban nem látható minden Jobban szemügyre vesszük a képet, hogy alaposabban megtekinthes­sük a tájat. A képen három traktor- állomást is látunk, két nagy állami gaz­daságot, mindegyik 1400 hold birtokon gazdálkodik. Ezenkívül van itt még 20 mezőgazdasági szövetkezet és egy nagy állami halgazdaság is. Tulcea városában újabb és újabb gyá­rak épülnek. Ilyen például az új hajó­gyár és a halászszerszámok javítómű­helyei. A végtelen nádasokat is kihasz­nálják és a nádat feldolgozzák. Nádból deszkákat állítanak elő, amelyek iól pó­tolják a faanyagot és Így nagy megta­karítást jelentenek. Az egyik gyárban nádból, ragasztékot gyártanak s néhány üzem foglalkozk zöldség és gvümölcs- konzervek készítésével is. Ezek a gyá­rak teljes gőzzel dolgoznak, igen sok munkást foglalkoztatnak s így tisztes­séges megélhetést biztosítanak a város dolgozói számára. A kép nem lenne teljes, ha nem vi- | ágitanánk meg közelebbről a még nem- “ég sötétségben élő vidék kulturális •ejlődését. A legtöbb halászfaluban van nár kultúrhá? és ezenkívül természe- •esen az iskola terjeszti a művelődést Tulcea környéke már 54 kultiírházzal 17 olvasóteremmel é.s 10 mozival di- ■sekedhet Mindennél fontosabb azon­ban a vidék jövőjének, gazdaság: és kulturális felemelkedésének záloga — a jövő nemzedék nevelésérő' és jólé­téről való gondoskodás. A legkisebb falvakban is, mint ami­lyen például Uzlina, Tatanyir, Milasti- sovea stb. iskolák és intemátusok áll­nak a román, ukrán, orosz, görög stb nemzetiségű gyermekek részére. Minden nemzetiség a maga iskolájában tanul­hat. a tanítási nyelv természetesen a nemzetiségek szerint változik. Az 1951 —52-es iskolaévben 20 ukránnyelvű iskolát 900 tanuló látogatta, 11 orosz- nyelvű iskola működött, 700 növendéke 1 volt, 140 tatár tanuló négy iskolában anyanyelvén tanult, hétosztályos is­kolában tanulhattak a török gyerekek és két iskolában görög nyelven taní­tottak. Ez az ingoványos vidék valamikor a malária hazája volt. A szovjet orvos- tudomány tapasztalatai alapján jelentős sikereket értek el a betegség elleni harcban. 1952-ben márcsak nyolc ma­lária esetet jegyeztek fel. Még nagyobb sikereket értek el a gyermek-halálo­zás elleni küzdelem (erén. A tulceai járásban öt kórház van, tizenhárom egészségügyi központ, hét szülészeti klinika, öt orvosi tanácsadó és a halgazdaságokban, sőt minden hal- gyűjtő állomáson elsősegély-állomást létesítettek. A Duna-delta vidékéről most már ké­pet alkothatunk. A régi Tulcea kietlen ás egészségtelen nyomortanya volt, a szegénység, az elnyomás és a remény- jelenség hazája. A mai Duna-delta vi­dékén sok gyárat, sok traktort 'átunk, és a népi demokrácia sokoldalú gon­doskodását észlelhetjük Ez a világos­ság most már örök időkre beragyogja a tájat, mert az új intemátusok lakói, a sok fiatal tanuló a mai Duna-delta ifjúsága már a haladás és építés nem­zedéke. G. J

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom