Új Ifjúság, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-51. szám)

1954-01-09 / 2. szám

1954. január 9. ŰJ IFJÚSÁG \ 1 éri a láng. A szép, pirosra porzsolt reszt most megmossák. A kíváncsis­kodó szomszéd gyerekek is ott nézik Byy-egy darab fülivel-tarkával a ke­zükben hagyták el az udvart. Gottliber bácsi a fényes kést a pá­rolgó húsba kanyarítja. Kerekedik a sonka, kiszakad az oldalszalonna. Pár perc, és a disznó darabokban hever a konyha asztalán. Az asszonyok készí­tik a rizskasát, az abált darabokat Töltik a kurta hurkát, a tekergő fok­hagymás kolbászt. A disznósajtba kéz­zel dugdossák az apróra vagdalt húso­kat. aminek borssal, paprikával, szeg­fűborssal és fokhagymával adják meg az ízét. Bndnáréknál egy kevés citro­mot is szoktak belecsepegtetni. /I rrcsiklartdozó szagok tertengnek a konyhában. Fő a leves, készül a töltött káposzta, sül a kolbász-, hur­ka. Abálják a hurkát, szalonnát Gyűl­nek a vendégek a torra. Mire a nap eltűnik a látóhatárról, terítenek. A vendégek lassan körülülik az asztalt Eljöttek a sógornők, komák közeli ro­konok, A fiatal gazdasszony nagy tál­ban hozza az első fogást, a levest és a főtt húst. Mindenki keveset eszik belőle, mert tudják hogy ezután jön csak a java. A második fogás a tor A keskeny erdei ösvény melletti zt fák koronáira zúzmara ülepe­dett. fagijos hő csikorog cipőnk talpa alatt. Leheletünktöl deres lett kabátunk prémje. Szapora léptekkel megyünk célunk felé. Már jó ideje haladunk, mire a távolban kiviiá gított házak ablakait láthatjuk Bod­nárék ablakából is kiáramlik a villany­fény és megvilágítja az udvart is. — Korán felkeltek. Lajos bácsi bányász­lámpával a kezében tesz-vesz az ud varon. Jolán néni. a felesége nagy fa­zekakban vizet melegít a tűzhelyen Ilonka, a kisebbik lányuk, fokhagy­mát és vöröshagymát tisztit, borsói tör Disznóölésre készülődnek. Rövid rül. Az ülata nem sokkal különbözik az előbbiektől, de már nem marad1 hely bendőnkben. Hiába volt minden kinálgatás. A vendégek hozzá se nyúl­tak a finom pogácsához. Kifogott raj­tunk. Evés után az edények lekerül­tek az asztalról. Helyükre a testes, literes üvegek kerültek, aranysárga tartalmukkal Csobban a mézSárqa bor a poharakban. Nem panaszkodhatnak a vendégek. Locsolgattuk a töltött­káposztát. a jó kolbászt, hurkát, éltet­tük a gazdát, űrítgettük poharainkat az év bőségére. A disznótorból a nóta sem hiány- zott. Laci, a vigkedélylt sógor kezdte az éneket. Felcsendült az aj­kokon az ének. „Utcára nyílik a csárda ajtó” . .. csak úgy rezgeti bele a kis szoba. Egymás után elénekelték nótá­jukat. Még az öreg Gottliber bácsi is elénekelte legkedvesebbjét. Bodnár bácsi bányászéneket énekelt. Ehhez a felesége is hozzájárult. Vígan telt el a disznótor a családban. A gazda is örült ennek; hogy a vendégek jól ér­zik magukat. Még jobban annak, hogy ilyen kövér disznót tudott ölni. Ez még csak most történt meg először. .4 190 kilós hízóból bizony sok jut a csa­idö múlva a gazda is betér a kony­hába, Gottliber Lajos társaságában Gottliber bácsi kezében élesre köszö rült fényes kés van. Ö lesz a hentes Nem kitanult mestersége, de érti a munkáját. A fűszer szaga közé, hazai szil vő- rium illata vegyül a konyhában Bod­nár bácsi tölt a féldecisekbe Ez több­ször megismétlődik. így megerősödve, útnak indulnak. Elől a hentes, késsel a kezében. Jolán néni a tállal, majd a többiek, akik segédkeznek az ölesnél. Az udvar vége felé tartanak. Lépteik kopogására a disznó röfögve. lassan, talpra áll. Százkilencven kiló súlya húzza a földre A barátságos röfögés, most éktelen sivalkodásba csap- Az emberek meg­fogják fülét-lábat, a földre teperik. Gottliber bácsi megmarkolja a kést és egy nyomással a disznó szivébe szúrja. Fröccsen, csorog a vér a tálba — eb­ből lesz a reggeli. Rövid idő múlva felcsap a láng az udvaron. Sercegve kapja le a koca göndör szőrét Mivel a disznót nyúzni kell. a pörzsölés különlegesképpen tör­ténik. Azt n részét, amely nyúzásra kerül, egy gödörbe helyezik. így nem dísze, a töltötlkáposzta. Csak úgy om­lik szét szánkban az ízletes töltelék Utána a nagy tepsiben pirosra sült kolbász és hurka kerül az asztalra Lajos bácsi, a gazda, bicskával kanya­rint a hosszú kolbászból. Kínálja a többieket is, — nehogy maradjon, szé­gyent ne hozzanak a házra ... ' Utolsó fogásnak a hájas pogácsa ks­ládnak. A gazda meg volt elégedve az 1953-as esztendővel. Ebben az évben sajátította el a vájármesterség titkait is Felesége szintén a bányánál dóig >- zik. A legközelebbi fizetésükből a jö­vő évre valót szerzik be, mert úgy számítanak, hogy 1954 végén 250 ki­lós kocát fognak levágni. BÄN ZOLTÁN Több gép, több szakember Mezőgazdaságunk gépesítése mártó! des léptekkel halad előre. A lövi) év ben gépállomásainkat újabb nehéz u laimegmunkáló gépekkel tátiák el. A gép azonban m^ga nem minden. Eh hez szakemberek is kellenek, akik ve lük bánni tudnak és karbantartják őket A cseklészi mezőgazdasági gépe­sítő szakiskola keretében népvhónapos szaktanfolyamot rendeztek amelyre a szlovák éi gépállomások legjobb trak torosait küldték, z oktatás elméleti és gyakorlati részből áll. Főképpen a gépek szerkezetével, helves kaiban tartásával, javításával és gazdaságos kihasználásával ismerkednek meg. Az erőgépek szakismeretén kívül súlyt fektetnek az összes mezőgazdasági gé pék karbantartásának elsajátítására és kezelésére is Elsajátítják a kombájnok kezelését és az összes talajmegmun káló gépek helyes használatát. A tan folyamra csak olvan hallgatókat i el öl tek. akiknél minden adottság megvan arra. hogv a tananyagot elsajátítják és helvüket megáll iák: A négvhónapos tanfolyamon összesen 90 traktoros vesz. részt és majdnem minden traktorállomás képviselve van Itt van Czető István a királvhelmec járásban lévő oerbenviki traktoros br igád tagja aki K B gépével az őszi munkák tervét 240%-ra teljesítette. — Azért lőttem ide. hngv tudásomat fej lesszem £rzpm. hogv többet kell tud nőm — mondja Czed) elvtárs. Kurc/ István, a kóbölkúti gépállomásról ke rült ide. Odahaza DT-54-es hernyótal pássá) dolgozik A tanfolyamon sokai tanul és ahogv mondia majd a gva korlatban nagy hasznát veszi Szatmá rv József, az érsekúivári gépállomás tagja. Hivatását nagvon sz,ereti rs szakismereteit bővíti. Kovács György eddig a zselizi gépállomás agronómusa volt. de jelenleg traktorossá képezi magát. — Azt üzenem az ifjúságnak — mondia Kovács elvtárs — ne fél jenek a tanulástól A téb szünetet használ iák ki szakismereteik terjeszté sére amelvnek majd később nagy hasznát veszik Lehetetlen felsorolni az összes ielen lévő traktorost hiszen összesen 90 traktorosról lenne szó. A traktorost az őszi munkákat már elvégezték -•? a téli időszakot tanulásra használ iák A tanfolyam hallgatóinak megvan min­den lehetőségük arra. hogy nyugod­tan minden anyagi gondtól mentesen tanulhassanak. A tanfolyam minden egyes résztvevője saját személyére az intézettől havonta 150 koronát kap Amennyiben nős. feleségére külön 500 korona segélyt minden gyermek után pedig 100 koronát kap. Ezenkívül az illetékes gépállomástól külön 200 ko­rona jutalomban részesül. A hallgd tók havonta 3 napi szabadságot kapnak és utazási költségeiket megtérítik. Az államtól járó családi pótlékot is meg­kapták és ráadásul teljes ellátásban részesülnek. így nem is csoda, ha traktorosaink a legnagyobb hála és köszönet hang­ién emlékeznek meg pártunkról és kormányunkról, mely lehetővé tette, hogy an vagi gondoktól mentesen ta­nulhassanak A tanitók mind a munkásosztályhoz tartoznak, akik kiváló szorgalmukkal és tudásukkal küzdöttéki fel magukat Mi nem úgv tanítunk mint a régi mes terek ök attól féltek, hogv eltanul­juk tőlük a mesterséget — mond a Pathó elvtárs. a szakiskola tanítója — maid hozzáteszi Tanonckoromban meg­történt hogv a mesterem a gyújtást állította he ami a szaktudás legfonto sabb része 11vénkor azonban mind’g kiküldött a műhelyből és mire vissza­jöttem már be volt állítva és nem lát hattam semmit Sajnos, már közben fel is szabadultam, de a gyújtás sor rendiével még mindig nem voltam tisztában. Ma ez már egész máskép van. A mester már nem fél attól, hogy a diák okosabb lesz Hogv azóta miiven változás történt a tapasztalatcsere te­rén. azt legjobban behizonvítja Takács elvtárs aki szintén a szakisba taní­tója. Zsebéből négv levelet húz elő amelvbep az előző tanfolyam hall gatói írják milven rendellenességeket észlelnpk a gépükön. Részletesen > 'rják az előforduló hibákat ás Takács elvtársat kérik hogv posta ford u'táva1 válaszoljon hngv távolítsák el az e!f* adott hibákat Takács °lvtárs pedig minden levélre pontosan válaszol Nem fél, hogv a tudományát ellopiák és ahogv mondja — annak örülnék leg inhhan. ha a tanulóim nálam is tön bet tudnának. F. J Példás tanulók A komáromi magyar tannyelvű pe­dagógiai iskola III osztálya igazán | megérdelmi a példás osztály elneve- j zést. Az osztályban csak lányok van­nak. Példaadásuk nemcsak az osztály tisztaságán tükröződik vissza, hanem az osztály CsISz vezetőségének mun­káján is. A munkatervüket is a legna­gyobb gondossággal és körültekintéssel készítették el. A CsISz-vezetőség a főfeladatát a következőkben látja: Segít a tantestületnek, a tanulók oktatásában és nevelésében. Legfonto­sabb feladatául a tanulók jó előmene­telének fokozását tűzi ki. Az osztályban tanulmányi, kulturális, szakmunka egészségügyi és gazdasági tagozatot állítottak tel. A kultúrtago- , zat feladatokat tűzött ki maga elé Elsősorban is a magyar klasszikusok műveinek áttanulmányozását. Népdalok és mozgalmi dalok énekkarának meg­szervezését. Vitadélutánt rendeznek Moliere „Fösvény” című színmüvének tartalmáról. Ezenkívül még szavaló- verseket és több könyvismertetést tar­tanak a közönségnek. Az osztály CsISz felelőse Kulacs Gizi karöltve az osztály vezetőséggel és a többi tanulóval elvégezte a tervezett munkát. Amikor Hunyák Gizinél ér­deklődtem, hogy miképpen teljesítet­ték a tervet, ő büszkén azt felelte, hogy amit kitűztünk magunk elé, azt teljesítettük, sőt egyes pontoknál meg túl is teljesítettük Ebből is láthatjuk, hogy ifjú nemzedékünk nevelői tudják azt, hogy minden tudásukat, erejüket latba kell vetni, a tanulás érdekében Bizonyára a szocialista nevelést >s majd sikeresen folytatják, ha majd tanítani fogják az iskolákban a gyermekeket. somogyi mátyás BRATISLAVA Többszáz csavar óránként Valamikor menetet kézzel vágtak, ,na mar erre is korszerű gépeink vannak. Géppel óránként többszáz csavart elkészíthetnek és csak az első csavar el­készítése kíván nagyobb szakértelmet. A többi csavar előállítása- ha a gép már be van állítva - könnyen megy. Képünk azt a jelenetet ábrázolja, amikor Sukan János, a naszvadi brigád tagja, Kovács István a somorjai traktorosbrigád dolgozója. Oravec Mihály sároi traktoros, Tóth elvtárs tanító irányítása mellett a menetvágó- gépet beállítják. Az évzáró közgyűlések előtt... A CsISz-szervezet járási vezetősége megtette a szükséges intézkedéseket, hogy az évzáró gyűlések minél sikere­sebben folyhassanak le. Zimankós téli napon a járási vezetőség minden köz­ségbe szétküldte a meghívókat arra az aktívára, amelyen a helyi szervezetek az évzáró gyűlések menetéről kapnak felvilágosítást. Nagymegyeren az aktí­vát január 3-án tartották meg. Igaz, kissé csípős idő volt, mert a hideg csak úgy csípte az ember arcát, de a cso­portok öntudatos funkcionáriusai en­nek ellenére is megjelentek. Sajnos azonban a helyiség, amelyet kijelöltek számukra nem telt meg. mert nem teljes számban jelentek meg. Az aktívát a járási vezetőség elnöke nyitotta meg Utána a járási titkár tartotta meg beszámolóját. Először is azokról a felelőtlen funkcionáriusokról beszélt, akik nem jelentek meg az ak­tíván. itt látjuik, hogy még a vezetők sem tartják kötelességüknek, hogy megjelenjenek a megbeszéléseken. Van egy jó magyar közmondás: „Amilyen a pásztor, olyan a nyája is". Ez ráillik az ilyen hanyag vezetőkre, mert mit is várjunk a tagoktól, ha a vezetők sem akarnak és nem tudnak pontosak lenni, nincs felelősségérzetük. Ezzel magyarázhatjuk meg a csoportok rossz munkáját is. A járásban például a banyi és alrstáli csoportok dolgoznak a legrosszabban Ha a csoport nem dol­gozik, ez arra vall, hogy a vezetőség nem fejt ki jó munkát és nem nyúj­tanak példaképet a tagoknak. Vagy talán az ilyen funkcionáriusoknak a fejükbe szállt volna a dicsőség és ba­bérjaikon ülnek? Ez nagyon helytelen, mert ha mi valami eredményt érünk el, akkor azt propagálni kell és még többet, még jobban kell dolgoznunk, hogy jelentékenyebben hozzájáruljunk szocialista építésünkhöz. Gerhát elvtárs felkérte a csoportok vezetőségét, hogy jól szervezzék meg az idei évzáró gyűléseket, mert ettől függ a jövő évi munka sikere. Tanul­junk a múlt év hibáiból és a jövőben küszöböljük ki azokat, mert csak ak­kor érdemeljük ki szeretett elnökünk szavait, aki a C6lSz-szervezetet a szo­cialista építés gerincének, „rohambri- gád"-nak nevezte. Hiszen jól tudjuk, hogy a szocialista építés lendítőkereke az ifjúság, aki a munka és építés élén jár. Erre kell felhívni a tagságot s meg kell magyarázni az Ifjúsági Szövetség hivatását. Meg kell magyarázni, hogy miért is kell nekünk ifjaknak az élen járni úgy a munka, mint a kultúrpo­litika terén. Ha községünkben nem vesszük kezünkbe a kultúrát, akkor a falu dolgozói majd azt mondják, hogy ezek az ifjak nem valók erre az élet­re. Pedig mi meg akarjuk mutatni, hogy igenis mi tőlünk tanulhatnak azok, akikben még élnek a múlt rendszer csökevényei Ezek az elvtársak még nem fogták fel, hogy miért is harcolt és harcol a párt. Továbbá a titkár elvtárs felkérte a szervezetek vezetőségeit, hogy a járá­si vezetőségbe a jövőben olyan ragokat válasszanak, akik el is járnak a járási vezetőség üléseire Ne essünk abba a hibába, hogy 3 Pétert azért válasszuk meg. mert ő szeret bejárni a városba, a Julcsát meg azért, hogy ha Péter megy. hát akkor ö is menjen, hiszen együtt járnak mindig Ezzel azt érjük el, amit a múlt évben, hogy a járási vezetőség tagjai egyszer sem jelentek meg teljes létszámban. Bejöttek a munkahelyeikről, de nem jelentek meg az ülésen. A városba mentek bevásá­rolni és az ülésen csak ketten-hárman vettek részt. Az ilyen Péterekre nincs szüksége a járási vezetőségnek. Mert az ilyenek nem segítenek a járási ve­zetőségének, hanem csak rontják mun­káját. Gyakran hivatkoznak erre vagy arra a vezetőség tagra, de a titkár elvtárs viszont arról panaszko­dik, hogy Dobránszky elvtárs olyan vezetőségi tag, akit csak fényképről ismernek. Sohasem látogatta a veze­tőségi üléseket. Hogy mindezeket elke­rüljük és aktív vezetőséget válassza­nak meg, a vezetőség olyanokból áll­jon, akik tényleg segíteni fogják a já­rási vezetőség munkáját. Mert ha jlyan vezetőink lesznek, mint eddig, akkor nem várhatjuk, hogy a CsISz munkája színvonalasabb lesz. Óvakodjunk attól is, hogy valótlan jelentéseket küldjünk a járási titkár­ságra. A járási vezetőség a jelentést tudomásul veszi, jelenti a kerületi tit­kárságnak és amikor ellenőrzésre ke­rül a sor, akkor sül ki, hogy a való­ságban becsaptuk a járási vezetőséget és a kerületi vezetőséget is. Az új évben a CsISz csak akkor vé­gezhet jó munkát, ha a munkát meg­szervezzük. Ezért az évzáró gyűlése­ken arra törekedjünk, hogy olyan ve­zetőket válasszunk, akik megbízatásu­kat becsületesen teljesítik. A járási vezető titkár ezzel befejezte és arra kérte a hallgatókat, hogy minél többen vegyenek részt a vitában. Meg keil azonban állapitanunk azt a szomorú valót, hogy a vita olyan csendesen folyt le, mint mikor halotti tor mel­lett ül a család. Itt-ott jelentkezett csak egy-egy kéz és néhány szót szólt azután minden elnémult. Elvtársak így nem jutunk tovább, miért hagytok mindent jóvá és miért egyeztek min­denbe bele? Hogyan neveljük saját magunkat, ha nem szólalunk fel a gyűlések és megbeszélések alkalmával. Hogyan tudjuk egymás tapasztalatait kicserélni és kiküszöbölni a hibákat, he nem vitatkozunk, -agy talán nem volnának problémák? Ahová csak né­zünk mindenütt találkozunk problé­mákkal. Az ülést a járási CsISz bizottság el­nöke zárta le. Beszédében kihangsúlyozta, hogy ha bár gyengén kapcsolódtunk bele a vi­tába. Alijuk meg helyünket a munká­ban és azon dolgozzunk, hogy minél előbb plvégezzük a reánk várő felada­tokat. Szomorúan, de meg kell állapí­tani, hogy a meghívottak ötven száza­léka jelent meg és így a járási veze­tőség egy újabb aktívát hív össze azok részére, akik nem jelentek meg az aktíván (a kiválasztott személyek ré­szére). Bizunk benne, hogy az 1954-es év­ben a szervezetek munkája fellendül és minden szervezet fáradságot nem kímélve teljesiti a CsISz KB XI. teljes ülésének határozatát, valamint pártunk és kormányunk határozatát. így hoz­zájárulunk ahhoz, hogy szeretett ha­zánk mielőbb eljusson a szocializmusig és boldogan lépjünk majd egy új tár­sadalmi rendbe, a kommunista társa­dalomba. PAKSI LÄSZLÖ OKOCS

Next

/
Oldalképek
Tartalom