Új Ifjúság, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-51. szám)
1954-06-30 / 51. szám
4 ÓI IFJÚSÁG 1954 június 30 yVJeg kezdőd öli az aratás Rosszért ne várj jót! A gombai állami gazdaság igazgatóságának figyelméba I Megkezdtük — jelentette a fejszéid állami gazdaság vezetősége csütörtökön reggel, amikor a két önkötözögep elindult az ősziárpa tábla szélén. — örömük nem tartott sokáig. Alig vágtak három hektárt, amikor az égboltra sűrű felhők tornyosultak s megeredt az eső. Másnap reggel sem folytathatták a munkát puha volt a föld. nedves volt az árpa. Dél felé. amikor a napsugarak szétkergették a sötét felhőket, meglátogattuk a fejszési gazdaságot Éppen dél volt, szünetelt a munka Az irodából élénk beszélgetés hallatszott. Beléptünk. Mészáros Mihállyal, a CsISz-szervezet elnökével és Csu- pik Jóskával, a fiatal zootechnikussal találkoztunk. Ők beszélgettek éppen a kapálásról, az aratásról, így tudtuk meg, hogy a CsISz-tagok brigádot szerveztek, s kiegyeltek másfél hektár cukorrépát és bekapáltak negyed hektár kukoricát is. De még ezzel nincsenek megelégedve. Épp erről beszélnek. hogy itt az aratás, s még van kapálnivaló is,. . . tenni kell valamit. A csépléstül nem félünk — mondják bizakodó hangon — három váltásban fogunk dolgozni. — S a fiúk beleegyeztek? — kérdezzük. Természetes — feleli Miska. A gazdaság vezetősége kidolgozta a tervet s mi fiatalok azon leszünk, hogy megvalósítsuk. — Majd akkor gyertek el hozzánk, az lesz majd az igazi munka — fejezi be a beszélgetést. — Hangjában kis büszkeség is cseng. Ügv érezzük, hogy ez a zömök barna gyerek, aki valahol Galánta mellett született, itt is otthon érzi magát. Összeforrt a gazdasággal. De i itt több ilyen is. Nézzük meg azokat is, hogyan dolgoznak az aratás második napján. pillanatra úgy érezzük, hogy ez a szóáradat. búgás. nyekergés, jiö'ömpö lés ma ütemesebb, gyorsába nrnt azelőtt. Hangosabban kiáltanak a szénahordók. sűrűbben pattan a kocsisok ostora, s a gyorsan futó Zetn-ok zúgó motorja diktálja az ütemet gyorsan gyorsan, itt az aratás. A kovácsműhelv körül van a legnagyobb forgalom. Ez itt a fiatalok ta nvája. a gazdaság szíve. Az út mellett két pótkocsi áll. Ügy látom, a kerekükkel van baj. • Izzadnak a fiata1 ja vitók, dühösen nézegetik a berozsdá- sodott. fordulni nem akaró csavarokat. Borsós Józsi türelme fogytán van. Keze a nagy kalapács után nyúl — de úgy látszik, mégis megg.-ncinlja. a nagy kulcsot veszi fel és nekifohászjK-MvftX- gjjj Az üzemi konyhát jó kedvvel, megelégedve hagyják el a dolgozók. Palá- gyi elv társnő főzte, kedvükre való. Az ablak előtt — persze már ebéd után — rövid megjegyzéseket tesznek, hogy „több is lehetne, meg édeseob is”, közbe nagyokat mosolyognak, mert hát úgy dukál, hogy ebéd után meg kell egy kicsit bosszantani a szakácsnőt — ez a férfiszokás. Ebéd után elkezdődik a munka. A gazdaság megbolygatott méhkashoz hasonlít. A kocsisok hordják a trágyát, a gulyások itatnak, kiabálnak. Az istállók felé takarmánnyal megrakott szekerek húzódnak, csikorgásuk összeolvad a traktorok püfíögésével. Egy kodik... no végre .:. megmozdul a csavar. Nehéz munka a javítás. De a fiatalok megállják a helyüket. Tóth András. egy vékonydongájú barna gyerek, szintén egy pótkocsi, kerekével „vesződik”. A gumit szeretné levenni. Ő a tapasztaltabbak közé számit, máj- tavaly is aratott. — S hogyan sikerült a kezdés, — kérdezzük. Tegnao -- szeme felcsillan, — egész jól ment minden. Az igaz, először puhán kötött a gépem, de ezt rögtön helyreigazítottam Ha nem jön az eső, ma estére lenyíltuk volna az egész táblát... Még va’amit beszél, de nem értjük a szavát mert tőlünk néhány lépésre fülsiketítő bugással elindul a „pászák”. Hatalmas ekét húz, s lassan kanyarodni az út felé. Feketére sült, szélesvállú férfi méltóságteljesen irányítja. Baka elvtárs az. egyjke a legjobbaknak. Még ma délután felszántja a learatott három hektár tarlóját. Az önkötözőgépek ott sorakoznak az eresz alatt. Az első gép mellett barna olajcs fiatalember térdel. Iván Lacinak hívják. Az utolsó simításokat végéi a gépen. Megnéz minden csavart, minden kis szöget, majd megjegyzi - - nem lesz itt semmi hiba. holnap reggel kezdhetiük is.. nem fejezi be a mondatot, végignéz a gépen. Tekintetével végigsimogatja minden kis por- cikájri. majd átnéz a szomszéd gépre azt is szemügvre veszi. Vájjon mire gondol? Igyekszünk kitalálni. Mi másra gondolhat Laci. ez a derék fiatal fiú, a kitüntetett kombájnista. most az aratás előtt, mint az aratásra. Bizony arra gondolt. — Szeretnék megint kombájnnal aratni, de úgy látszik. ez most nem sikerül... No, de nem baj, azért csak megleszünk valahogy — mondja mosolyogva, fütyö- rész s húzogatja tovább a csavarokat. Mi is így gondoljuk, hogy egv kitüntetett kombájnista az aratógépnéi is megállja a helyét. Biztos így gondolja Laci. A kovácsműhelyben csörög az üllő. szikrázik a vas, készülnek a csavarok. az alkatrészeit. Sürögnek. forognak. dolgoznak a fiatalok. Kis Józsi egy vékony, fiatal, örökké vidám gyerek, a legügyesebbek közé tartozik Szerelő akar lenni — Jövőre megyek iskolára. — mondja nagvbüszkén. . — Hangjában ott bujkál az öröm, s :ü- työrészni kezd. — Biztosan arra gondol, hogy ha elvégzi az iskolát, mester lesz. s fiatalokat fog tanítani úgy. mint ahogy most őt tanítja a mestere. Igen. a mestei Erről nem szabad megfe'edkezni. Mondjunk néhány szót erről az erős- termetű, barna, becsületes műhelyvezetőről, Reho elv- társrólk. ö a fiatalok második atyja. Nagyon szereti mesterségét, épp úgy. mint a fiúkat Tudása legjavát adja nekik. Mindenkihez van egy-egy szép szava, a fiúk még az intését is szívesen fogadják, mert tudják, hogy javukat akarja. Nehéz munka a fiatalok nevelése Nem lehet ezt elintézni egyszerűen csak a téli estéken, a politikai iskolázással, mint azt némelyek gondolják. Annyi bizonyos, hogy ez is kell. Megtaláljuk itt ennek is a nyomait, megérezni, hogy tizenhét fiatal bevégezte az iskolát. Detrik elvtárs előadásai elérték céljukat. Meglátszik a fiatalok munkáján. A gazdaságban sok a fiatal. A mesterek, a vezetők nevelőmunkájátó! függ. hogy a fiatalság igazán a gazdaság motorjává váljék. Az akarat, a lelkesedés, és a kedv megvan a fiatalokban, csak ezt az akaraterőt naives irányba kell terelni, hogy a közösségnek legyen haszna belőle. Eddig jó ez az irány, csak így to vább, előre, fejszési fiatalok! CSETÖ JÁNOS Mindössze annyit tudtam a hideghéti epertől, amennyit egy szűkszavú újság- cikkecskéből kiolvashat az ember; nyolc fiatal állattenyésztő, most kerültek ki a szakiskolából, tűrhetően dolgoznak és embertelen módon egy rozoga. istállónak beillő purgyékban, disz- nók-malacok tisztes szomszédságában laknak. Ennyi. Nem 60k minden ez egész, de kiindulópontnak éppen elég. Csábított az ügy, tagadhetatlanul kiváncsi voltam, hogy történt-e valami változás a cikk megjelenése óta. Néhány nappal ezelőtt, jó pár héttel a cikk megjelenése után, kimentem a so- m -rjai járásba, Hideghét tanyára, a fiúkhoz. Előrebocsátom, nem , ügyet kivizsgálni" mentem, sem „felelősségre vonni” valakit, de mégcsak „ellenőrizni” sem, csupán újságíró módra szétnézni. Megnézni egy megjelent újságcikk nyomát. Nem akarok hazudni; nem nagy nyomot találtam. Sem a hivatalokban, sem a gazdaság irodáján, de az Ifjúságvédelmi Hivatalbai sem. A tanyán inkább. A cikket olvasták, botrány lett belőle, — ezt vártuk is — az egyik fél ö- ült, a másik .lérgelődött,... ez is természetes. Persze ez sem egyformán, mert a „vezető" emberek nem egyfélék. Az egyik csak úgy pienóhan. morogva az orra alatt, a másik hevesebben, nagyobb dühvei, hangsúllyal cifrázva, a harmadik megint csak üzengetve, — ki-ki rangja-mődje szerint. Mármint ilyenkor szokás, akadtak túlbuzgó ember . is. így például az egyik egyenesen Mexikóba küldte panaszkodni a fiatalokat, mivelhogy „nektek csak ott ven jogotok..X másik meg munkájukat becsmérelte, hogy: pocsék, csapnivaló... Mi igaz ebből az egészből? Nézzük meg taten élőről: * * * Az egész mindenségnek még az iskolában gyökeret zik a rákfenéje. Amikor toborzásról volt szó. azzal biztatták a fiúkat, hogy az egyéves mezőgazda- sági tanfolyam elvégzése után szakvezetőkként kerülnek ki állami gazdaságainkra. Ebben bízott, erre számított Pék Pali, Magyarics Miklós, Gódán Fér és a többi fiatal fiú. Ne titkoljuk: teljesen nem így történt. Egyszerű munkások, tehéngondo- zők lettek. Hároméves gyakorlati munka, — amiről csak utólagosan értesültek. Ne értsük félre, nem az itt e hiba, hogy állatgondozók lettek a Pék Palik, hanem az a hiba és ez alapjában helytelen, hogy füt-fát Ígértünk nek'k és nem tartottuk be a szavunkat. Az: hiszem ez komoly megfontolni való dolog: helyes-e, ha továbbra is ezt a hazugsághoz folyamodó toborzási módszert alkalmazzuk? Szó sem lehet rólel Nem helyes! Az ilyesmi — és ezt vésse mindenki alaposan a fejébe, — előbb-utóbb megbosszulja magát. Tehát ilyen lelki meghesonulással, ilyen csalódást érzettel kezdték meg a fiúk a munkát Meg kel! mondanunk, hogy mindettől függetlenül nem volt velük baj. Az állatgondozás érdekes, sokrétű munka. Ügyszólván minden napnak megvan a maga érdekessége, szépsége. A fiúk megálltak helyüket. A baj másutt mutatkozott. A lakáskérdés! — És ez az a második mulasztás, amiért kizárólag az állami gazdaság vezetősége e felelős. Azt hiszem kér lenne mellé beszélni, kifogásokat keresni, — mert azt a legkönnyebb téléire — állapítsuk meg a tényt: az emberekről, hangsúlyozzuk ki: fiatal emberekről, Hideghéten, nem gondoskodtak emberekhez illő módon. Mi az eredmény? Az, hogy a 8 fiú közül négyen ma már nincsenek Hideghéten, hazamentek. A nevelésről sem mondhatunk sokat. Talán nem is jutott ez illetékesek eszébe, hogy a fiatalokat nevelni is kell. Bementem hozzájuk. Durva, kopott- színű, poros pokrócokkal letakart ágyak. Keszárnyemódra, Szürkeség. Újságot, könyvet, nem láttam. Ven egy közös rádk jülőfiem rég vették. Ez jó! Eredmény! Miután alaposabban körülnéztem mégis találtam egy könyvet: „G. 13, — a halálraítélt”. Gondosan összeregaszgatott fedelű, tízfilléres ponyvaregény. Szinte látni rajta, hogy kézröl-kézre jár. — Szegény, falusi parasztgyerek'k! A .kispolgári ievegő olyan messze van tőletek,... és mégis* Távol várostól, kilométerekre a falutól, egyszerű tanyán, o Csallóköz hullámzó tengerének kellős közepén, — fáj ezt látni. Az életükről kell még mondanunk egyet-mást. Ezek a fiatalok nap, mint nap korahajnalban kelnek és besötéte- dil. már mire végeznek a mu lkával. Hétköznap, vasárnap — egyremegy. Képzeljétek magatokat ebbe a helyzetbe! Se szombat, se vasárnap. Amikor annyira várjuk ezt a szombat estét, hiszen fiatalok vagyunk. Szinte hihetetlen, hogy az állami gazdaság vezetői mindezideig nem gondolkoztak ezeken a dolgokon. Mondjon bárki bármit, vitatkozni lehet rajta, de biztos, hogy fontos kérdés ez. megoldásra váró feladat. Ilyen körülmények között romlott az emberek munkához való viszonya is. Meg kell mondanunk, hogy a munkafegyelem, főleg az utóbbi időben, nem kielégítő. Megtörténik például, hogy valamelyik, szombaton hazamegy a szüleihez. Társai vállalják, hogy vasárnap elvégzik e m-nkáját. Az illető nem jön vissza csak szerdán. Megtörténik, hogy a tehenek nincsenek megpucolva, ganajosak. Egyre gyakoribb a veszekedés, feieselés, trágár beszéd. Vagy itt van ez az ügy: az állami gazdaság igazgatósága végre hajlandó megoldani a lakáskérdést. Csákányra telepítenék a fiúkat, de a fiúk nem akarnak menni. Miért? Mi ennek az oka? Én nem tudom és elsősorban nem is e mi kötelességünk kutatni. Mégis felvetjük, mert ez a valóság. Mindez megfontolandó dolog. A gombai állami gazdaság igazgatósága tanulhat ebből ez évből. Mindenekelőtt tanulja meg azt, hogy rosszért ne várjon jót! Tanulja meg, hogy haladéktalan kötelessége m 'gteremteni azokat . a feltételeket, amelyek szükségesek «z emberi jóléthez, ez élethez, de tanulja meg ezt is, hogy az emberek irányítása, nevelése nélkül odajutunk, ahová a hideghéti fiatal állatgondozók jutottak. Bízzunk tenne, hogy néhány hét múlva sokkal szebb dolgokat írhatunk majd Gódán Fenékről, lakásukról, munkeeredrnényükről és az állami gazdaság igazgatóságáról. KARDOS ISTVÁN Rövid hírek A CSERNÖI vasútállomáson öt CsISz alapszervezet működik már évek óta. Az egységes vezetés híján a szervezetek sajnos nem tudtak jó munkát kifejteni. A szervezetek vezetői már többször beszéltek ar^ól, hogy központi vezetőséget kellene választani de ezt az elgondolást csak most sikerült megvalósítani. A központi vezetőségben minden alapszervezetet képviselnek. A vezetőség tagjai aktívan dolgoztak, hogy helyesen tudják majd vezetni és irányítani az alapszervezetek munkáját * * * A PERBENYlKI műkedvelők a János Vitéz című színművet tanulják A próbákat most a nagv munka idején is pontosan betartják. A színjátszó csoport tagjaiban nagy az igyekezet és az akarat. Az eredményt az egész környék lakossága kíváncsian várja. * * * A SLI2SKEI III. típusú EFSz dolgozói szép kötelezettségvállalást tettek — az év folyamán 10.000 liter tejet adnak be terven felül. Már eddig, a A KIRÁLYHELMECI traktorállomáson az utolsó kombájnok javítását végzik. A javitást Illés Balázs elvtárs, a kiváló kombájnista irányítja. Illés elvtárs, már 1951 óta arat kombájnnal. Az igaz. akkor még csak két kombájn aratott a járásukban, ma pedig már 12 kombájnja van a traktorállomásnak. I A kombájnosok legtöbbje már a I múlt évben is aratott. A többiek, a? I újak szintén jól felkészültek a kombájnvezető kiképző iskolán. A kom- bájnosok kötelezettséget vállaltai; hogy tervüket 100—110 százalékig I teljesítették. III. negyedévre előírt tejet is beadták. A húsbeadásban is teljesítik beadásukat, hiszen eddig már 560 kilogramm sertéshúst szolgáltattak be, terven felül. * * * A HAÜAVI „Bánik” sportegyesület CslSz-tagjai teljesítették a CsKP X. kongresszusára tett felajánlásukat: brigádokat szerveztek és kosárlabda- és kézilabdapályát építettek maguknak, Ezzel két új sportág fejlődését alapozták meg a fiatal bányászok között.
