Új Ifjúság, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-51. szám)

1954-06-12 / 46. szám

12

1954. június 12.

— ÖÍIFJÖÜG —

Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának beszámolója

alacsonyabb, nem merítik ki gazdag életünk egész széles terét, sekélyesek és unalmasak Ez akadály abban, hogy a haladó gondola- tok megnyerjék a nézők gondolkodását és szivét.

Filmművészeti dolgozóink az elmúlt években nagy sikert aratott vígjátékok egész sorát alkották. A dolgozó nép joggal elvárja, hogy tovább fejlesztik és gazdagítják a filmalkotásnak ezt a fontos szakaszát.

Népi demokratikus rendszerünk minden előfeltételt megad az irodalom és a művészet nagyvonalú felvirágzására. A kultúr- munkásokon áll. hogy teljesen kihasználják az adott lehetőségeket és újabb kiváló alkotásokkal gazdagítsák életünket és kultúránkat.

Egyre nagyobb követelményeket támasztunk a könyvkiadók tevékenységével szemben Sokszor félkész, sőt hibás művek jelennek meg, különösen a társadalomtudo; mányok terén. A könyvkiadók szerzőiket- nem a legjobb szakemberek soraiból szerzik. A könyvkiadásban még inkább a valóságos követelményekből és szükségletekből kell kiindulni, és meg kell állapítani az egyes irodalmi műfajok helyes arányát Rendkívül nagy figylemet kell fordítani ma a mezőgazdasági kérdésekkel foglalkozó irodalom kiadására. A könyvkiadók, nyomdák és a könyvkereskedelem munkáját magasabb színvonalra kell emelni.

Kultúrpolitikánk elválaszthatatlan és fontos része az emberek szórakozásának legkülönfélébb formáiról való fokozott gondoskodás. A Központi Bizottság decemberi ülése után ez irányban javult a helyzet. Ma már senki sem tagadja, hogy a szocializmus építésében az embereknek joguk van szórakozni és vigadni. Sokan vannak azonban még olyanok, akik azt hiszik, hogy nem lehet tekintetbe venni a népnek a szórakozás színvonalával, színességéve! és sokoldalúságával szemben támasztott igényeit Ezek az emberek megfeledkeznek arról, hogy dolgozóink kulturálisan fejlődtek és ezért nagyobbak az igényeik, és egyre nagyobb mértékben kell őket kielégiteni. Ehhez nem mindig szükséges új, költséges intézményeket építeni, hanem fel kell használni az összes meglevő kultúrintézményeket és szórakozóhelyeket. Eddig még nem bontakozott ki a klubok és közművelődési otthonok kulturális népnevelő munkája. Kötelességünk, hogy teljes mértékben fejlesz- szük a kulturális tömegmunkát, hogy a dolgozók életét egyre szebbé és gazdagabbá tegye.

A CsKP IX. kongresszusának a dolgozók anyagi és kulturális színvonalának emelésére vonatkozó irányelveit egészében teljesítettük. Az anyagi és kulturális színvonal olyan magas fokot ért el, melyet a kapitalizmus uralma idején soha sem ért el és soha nem tudott volna elérni. Ez népünk alkotómunkájának az eredménye és a kommunista párt helyes politikáját bizonyítja.

A népi demokratikus társadalmi és államrendszer további megszilárdulása

A párt IX. kongresszusa óta eltelt időben tovább szilárdult a népi demokratikus állam, a dolgozók legfontosabb eszköze a szocializmus építésében és a haza védelmében a külső és belső ellenség ellen. Csehszlovákia Kommunista Pártja, társadalmunk vezető és szervező ereje, mindenekelőtt azzal valósította meg az állam állandó szilárdításának irányvonalát, hogy a széles népi tömegeket tevékeny részvételre ösztönözte az ország igazgatásában és építésében. A mindennapi harcban a közös és alapvető életérdekekért — a békéért, a szocializmus építéséért, anyagi és kulturális színvonalunk emelkedéséért a dolgozóinkat egymástól megkülönböztető különbségekre való tekintet nélkül a polgárok túlnyomó többsége szilárd és egyöntetű közösségbe tömörült.

A szocialista gazdasági rendszer terjedésével. a nagybirtokosok és kapitalisták felszámolásával. a kulákok korlátozásával és a dolgozóknak a szocializmus szellemében való átnevelésével egyidejűleg fokozatosan kialakul és megszilárdul Csehszlovákia egész népének erkölcsi-politikai egysége.

A városok és falvak dolgozóinak ez az egysége a Nemzeti Arcvonalban testesül meg A IX. kongresszus egész pártunk feladatává tette annak biztosítását, hogy a Nemzeti Arcvonal akadályozzon meg a kapitalizmus visszaállítására irányuló minden kísérletet és sorakoztassa fel népünket tevékeny részvételre a szocializmus építésében és a békeharcban.

A Nemzeti Arcvonalba tömörült dolgozó nép a kommunista párt vezetésével egységesen és egyetértve visszaverte a külföldi és az itthoni reakció összes nyílt és burkol' támadásait, amelyek békés alkotómunkánk megzavarására és meghiúsítására irányultak. Az ellenség bűnös kedvtelései és kísérletei népünk sziklaszilárd egységén és elővigyázatosságán már többször szégyenteljes kudarcot vallottak és a jövőben is csődöt mondanak.

A Nemzeti Arcvonal feladata nemcsak az. hogy védelmezze a béke és a szocializmus építésének politikáját, hanem, hogy ezt gyakorlatilag meg is valósítsa. A párt a Nemzeti Arcvonalnak ezt a feladatát szem előtt tartva a nép széles tömegeit építőfeladatainak teljesítésére vezette. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom és a Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetség segítségével a dolgozókat a szocialista munkaverseny tömeges fejlesztésére, a munka termelékenységé, nek és gazdaságosságának fokozására irányította. Az iparban és a mezőgazdaságban a kommunisták, a pártonkívüliek és más politikai pártok tagjai által a CsKP X. kongresszusa tiszteletére tett felajánlások egész sora igazolja, hogy a CsKP az egész Nemzeti Arcvonal általánosan elismert vezére.

A Nemzeti Arcvonal jelentős szerepet játszott a nemzeti bizottsági választások alkalmával. Népünk minden egyes társadalmi szervezete a megbonthatatlan egység szellemében aktívan kivette részét a Nemzet' Arcvonal jelöltjeinek győzelméből.

Gyakran tanúi voltunk azonban annak, hogy számos kommunista nem nyerte meg a Nemzeti Arcvonalba tömörülő társadalmi szervezeteket az építőfeladatok teljesítésére és a közös kérdések megoldására. Ártottak az ügynek azzal, hogy a többiek fölé helyez- kedtek és úgy viselkedtek, mintha képesek

lennének egyedül megbirkózni mindennel. A párt Központi Bizottsága szükségesnek tartja, hogy ezen a kongresszuson hangsúlyozza: a hazánk szocialista építésével kapcsolatos feladatokat csak akkor teljesítjük, ha a CsKP vezetésével állandóan szilárdulni fog a Nemzeti Arcvonalba tömörült nép egysége.

A Nemzeti Arcvonal továbbra is megtestesíti a munkások, dolgozó parasztok és értelmiségiek tömbjét, a városok és falvak egész népének egységét.

A Nemzeti Arcvonal további megszilárdításának hatalmas tényezője az is, hogy népünket a legszélesebb tömegek közös célkitűzéseinek elérésére — a béke megszilárdítására, országunk függetlenségének és szuverenitásának biztosítására lelkesítse az ellenség bármilyen agresszív kísérletei ellen, továbbá a nép anyagi és kulturális színvonalának állandó emelésére serkentse.

A Nemzeti Arcvonal politikai alapja és a kapitalizmusból a szocializmusba való sike. rés átmenet elengedhetetlen feltétele és biztosítéka a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetsége.

A munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségének kérdése a népi demokratikus állam alapvető kérdése. A munkásosztály és a parasztság szövetsége, amelyben a vezetőszerep a munkásosztályé, a proletárdiktatúrának, amelynek egyik formája a népi demokrácia, legfőbb alapelvét képviseli. E szövet, ség nélkül nem tarthatjuk fenn és szilárdíthatjuk meg az államhatalmat, nem építhetjük a szocializmust. A munkások és a dolgozó parasztok szövetségének állandó szilárdítása ezét;t a párt legfontosabb feladata.

Csehszlovákia Kommunista Pártja a lenini tanításhoz igazodva, a munkások és parasztok élet^érdekeiért, a nemzeti szabadságért és függetlenségért vívott harcban megszervezte és összekovácsolta a munkások és parasztok szövetségét — ezt a kapitalizmus megdöntésében döntő fontosságú erőt. Midőn országunknak a Szovjet Hadsereg által való felszabadítása után a nép a munkásosztály vezetésével kezébe vette a hatalmat, teljesült munkásaink és dolgozó parasztjaink ősi vágy^. A népi demokratikus állam végrehajtotta a földreformot, a parasztok földet kaptak a népi .demokratikus államtól. A föld ma azé, aki megműveli. A munkásosztály ezzel szemmel láthatóan bebizonyította, hogy a kapitalista elnyomás és kizsákmányolás alól való saját felszabadulásáért küzdve, minden dolgozó felszabadulásáért és jobb jövőjéért is harcol.

Az elmúlt években bekövetkezett nagy gazdasági és társadalmi változások, az ország szocialista iparosítása, a falunak a szocializ- musba való fokozatos átmenete hozzájárultak a munkás-paraszt szövetség megszilárdulásához. A munkások és a dolgozó parasztok gazdasági érdekei ma is e két osztály szövetsége megszilárdításának alapját alkotják. A falu élelmiszert ad a városnak, nyersanyagot szállít a könnyű- és élelmiszeriparnak; a munkásosztálytól, a népi demokratikus államtól viszont ennek fejében ipari termékeket, anyagi, műszaki és pénzbeli segítséget kap. A munkások és parasztok szövetsége biztosítja a mezőgazdaság állandó hasznosságát é3 termékeinek értékesítését. A parasztság megszabadult a kapitalisták uralma alatti gondjaitól. Örökre a múlté a parasztok féléi- me a nagy termés miatt, kizsákmányolása a nagybirtokosok által, eladósodottsága és

emberfölötti robotmunkája melletti nyomora.

A parasztok ma előnyös feltételek mellett adják el a városnak mezőgazdasági termékeiket.

Népi demokratikus államunk nem támaszkodhat állandóan két ellentétes g'azdasági alapra — a szocialista nagyüzemi ipari tér. melésre és a kisüzemi mezőgazdasági magántermelésre. Ezért már a IX. kongresszus kiemelte; „A falunak a szocializmusba való áttérése nélkül nem valósul meg, nálunk a szocializmus." A mezőgazdaság szocialista átépítése nélkül nem tudnánk megvalósítani az egész társadalom szocialista átépítését. Ez az átépítés egyedül a munkás-parasztszövet- ség állandó szilárdításával, a munkásosztály vezetésével történhet. Egyedül a munkásosztály vezetésével építhetjük fel a szocializmust, küszöbölhetjük ki véglegesen az embernek ember által való kizsákmányolását és biztosíthatjuk a társadalom emelkedő anyagi és kulturális színvonalát. Ebből a vezető szerepéből a munkásosztályra az a kötelesség hárul, hogy anyagi-műszaki segítségen kivül politikai és szervezési segítséget is nyújtson a parasztságnak. Most, midőn jelentős sikereket értünk el a szocialista ipar, főleg a nehézipar építésében, a népi demokratikus állam további, még bővebb segítséget nyújt a mezőgazdaságnak.

A két 4 fő baráti osztály — a munkások és parasztok — szövetségének lenini értelmezéséből ered az abszolút önkéntesség elve a földmüvesszö^tkezetek építésében, valamint e két osztály állandó harcának szüksége a legutolsó kizsákmányoló osztály, a kulákság ellen, mert a kulák sohasem adja fel kísérleteit, hogy ismét visszajöjjenek a régi, számára „aranyidők", midőn a kis- és középparasztok rovására gazdagodott.

Az elmúlt időszakban a mukásosztály és a parasztság kölcsönös kapcsolatai tekintetében néhány hibát követtünk el. Nem küzdöttünk idejében és erőteljesen az ipar és a mezőgazdaság közötti jelentős aránytalanság elmélyülése ellen, noha a szóban- forgó aránytalanságról már régóta tudtunk.

A mezőgazdasági termelés céljaira előirányzott beruházási eszközök nem voltak elégségesek leküzdeni ezt az aránytalanságot. Sőt, ami fontos, nem küzdöttünk elég erőteljesen a párt irányvonalának a falvakon való gyakorlati érvényesítésében felmerült hiányosságok, hibák és elhajlások ellen, a kitűzött feladatok következetes végrehajtásáért. Mindez elmélyítette az ipar és a mezőgazdaság közötti aránytalanságot, fékezte gazdaságunk ezen alapvető ágainak fejlődését, nem használt a munkások és parasztok testvéri szövetségének.

A munkások és parasztok szövetsége további megszilárdításának jelentősége és sürgőssége jelenleg a párt jövő időszakbeli fő feladataiból ered. amely a szocializmus alapjainak további építése, a gazdaságunkban felmerült alapvető aránytalanság kiküszöbölése és ezzel a dolgozók életszínvonala emelkedésének meggyorsítása. Ez a nagy távlat további hőstettekre lelkesíti a munkásokat és parasztokat a szocialista építés arcvonalán. A munkások és parasztok közvetlen anyagi érdekeltsége szövetségük további megszilárdításának hatalmas gazdasági tényezőjévé válik és elősegíti az egész népgazdaság arányos fejlődését Kommunista pártunk van hivatva arra, hogy a tömegek körében végzett politikai munkájával megmagyarázza a népnek ezt a nagy és mélyen emberi célkitűzést, hogy minden dolgozónak, munkásnak, parasztnak és értelmiséginek tevékenységét országos feladatunknak — a mezőgazdaság lényeges növelésének megvalósítására szervezze és irányítsa.

A szocialista gazdaság fejlődésének és a munkásosztály és a parasztság szövetsége megszilárdításának alapján az elmúlt években országunk nemzeteinek és nemzetiségeinek barátsága is felvirágzott. A munkásosztály és a parasztság szövetsége élő táptalaj, amelyből kihajt az új szocialista ha- zafiság. Ez a nemes érzés nem a hazáról hangoztatott üres frázisokban, hanem tetteket szülő munkában nyilvánul meg. A dolgozóknak, országuk önérzetes építőinek mély osztályöntudatából árad. A munkások és parasztok szövetségében nemzetiségi különbségre való tekintet nélkül megtestesülnek Csehszlovákia* dolgozóinak életérdekei. Ezért munkásosztályunk erejének növekedésével- a munkások és parasztok szövetségének további szilárdulásával egyidejűleg a csehek és szlovákok testvéri szövetsége is felvirágzott.

A népi demokratikus rendszer uralomra lutása Csehszlovákiában lehetővé tette a csehek és szlovákok kölcsönös viszonya kérdésének a teljes egyenjogúság alapján való megoldását. Csehszlovákia Kommunista Pártja a csehek és szlovákok kölcsönös viszonyának megoldásakor a nemzeti kérdésről szóló lenini-sztálini tanításból indult k: és mindig hangsúlyozta, hogy a jogi egyenlőséget gazdasági egyenlőséggel kell alátámasztani, hogy a cseh munkásosztály

segítségével véglegesen ki kell küszöbölni Szlovákia gazdasági, szociális és kulturális elmaradottságát. A szocialista iparosítás az elmaradott agrárországból fejlett ipari országgá tette Szlovákiát. A szocialista iparosítás Szlovákia osztályösszetételét is megváltoztatta. Szlovákiában számbelileg erős munkásosztály fejlődött ki. A gazdasági fellendülés megteremtette a tartalmában szocialista és formájában nemzeti szlovák kultúra eddig ismeretlen méretű felvirágzásának feltételeit. A népi demokratikus tsehszlovákiában a magyaroknak, ukránoknak, lengyeleknek és németeknek is biztosítottuk polgári jogaikat és kulturális fejlődésük széleskörű lehetőségeit, A kommunista párt tovább folytatja a lenini nemzetiségi politikát, támogatni fogja a köztársaság összes vidékeinek gazdasági felvirágzását, megszilárditja nemzeteink egyenjogúságát és ezzel megerősíti a Csehszlovák állam egységét.

Államrendszerünk ereje és legyőzhetetlensége abban van, hogy mélyen demokratikus rendszer. A dolgozó nép a nemzeti bizottságok útján közvetlenül részt vesz az államigazgatásban és az összes politikai, gazdasági, szociális és kulturális kérdések megoldásában. A nemzeti bizottságok ezért végezhettek olyan nagy munkát a községek, járások és kerületek építésében, a lakosság egészségéről és élelmezéséről való gondoskodásban.

A nemzeti bizottságok az elmúlt években nagyon fontos szerepet játszottak államunk építésében, az utóbbi időben azonban nem teljesítették kielégítően gazdasági-szervezői és kulturális-nevelői funkcióikat. Ennek fő oka abban van, hogy tevékenységükben nem bontakoztak ki teljesen azok a munkaformák és módszerek, amelyek támogatták volna a nemzeti bizottságoknak és a dolgozók széles tömegeinek legjobb kapcsolatát. A nemzeti bizottságok szervezeti felépítése is elmaradt a fejlődés mögött.

A nemzeti bizottságokról szóló új törvények. amelyeket még a Nemzetgyűlésben való megtárgyalásuk előtt országos vitára bocsájtották, alapjában megoldották a nemzeti bizottságok irányításának, szervezeti összetételének és szerepének kérdéseit. A vitában, amely a nemzeti bizottságok ténykedésének eddig legnagyobb m,éretű felülvizsgálása volt. többszázezer javaslat és hozzászólás hangzott el a dolgozók részérpl a nemzeti bizottságok munkájának megjavítására. Az új törvények megteremtették a nemzeti bizottságok és a dolgozó nép legszélesebb tömegei még szorosabb kapcsolatának jogi és szervezeti feltételeit annak érdekében, hogy a nemzeti bizottságok az államhatalom valóságos helyi szerveivé váljanak.

A győzelmes választásoknak nagy jelentősége van a nemzeti bizottságok további sikeres fejlődése szempontjából. Az országos választásokon a választók 98.3 százaléka vett részt. Ezrével voltak olyan községek, amelyekben 100 százalékos volt a részvétel. A választásra jogosult választók 93.6 százaléka a Nemzeti Arcvonal jelöltjeire adta le szavazatát. Ilyen magas százalékszámot nálunk még egyetlen választás alkalmával sem értek el. A nemzeti bizottságokba 180.508 tagot választottak, akiknek egyharmadrésze dolgozó paraszt.

A nagy választási győzelem, amelyet a Nemzeti Arcvonal pártunk vezetésével elért. bebizonyította a dolgozó nép egységét és ragaszkodását a népi demokratikus rendszerhez. Népünk túlnyomó többsége egyöntetűen és örömteljesen a párt és a kormány politikája, a béke és a szocializmus mellett állt ki.

A választások eredményei megmutatták az alkotómunkájának eredményeire, államára. kommunista pártjára — győzelmeinek ihletőjére és szervezőjére büszke nép politikai öntudatosságának fokozódását.

A nemzeti bizottságokba való választások alkalmával ellenségeink meggyőződhettek a társadalmi rendszerünk „gyöngeségeiró'l“ híresztelt kitalálásaik „hitelességéről“. A dolgozó nép olyan módon válaszolt, amely a reakció fölött aratott dicső győzelmeinek történelmébe örökre be van írva.

A választások előtti kampány és maguk a választások a nép eddig ismeretlen méretű politikai és munkaaktivitásának jegyében folytak le. A polgárok százezrei tevékenyen részt vettek a választások előkészítésében; a polgárok milliói részt vettek a választások előtti gyűléseken és beszélgetéseken. A választások előkészítése a szocialista munkaverseny, a kommunista párt X. kongresszusának tiszteletére kötött egyéni és kollektív felajánlások mozgalma hatalmas fellendülésének jegyében folyt le.

A választási előkészületek folyamán jelentősen fokozódott a párt aktivitása és erősödött vezető szerepe. A pártszervezetek és szervek egész figyelmüket a választások biztosítására fordították. A választások előkészítése és megtartása az egész párt szá-