Új Ifjúság, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-51. szám)

1954-01-20 / 5. szám

Dl IFJÚSÁG °n A Szovjetunió javasolja : tekintettel a Panmin<lzsonban kialakult helyzetre január 22-re hívjak össze az ENSz közgyűlését A. J. Visinszkij, a Szovjetunió állandó ENSZ- beli képviselője, 1954. januáú- 14-én a következő levelet küldte Hammerskjöldnek, az ENSZ fő­titkárának : *■ „Tisztelt Főtitkár Ür! Ez év január 11-i 25/01. számú levelével és Pandjt asszonynak, a közgyűlés elnökének a le­vélhez csatolt közleményével kapcsolatban a szovjet kormány megbízásából ezennel tisztelet­tel közlöm, hogy a Szovjetunió kormánya egyet­ért a közgyűlés elnökének azzal a javaslatával, hogy ez év február 9-én újból megkezdjék a közgyűlés 8. ülésszakának munkáját. Emellett a Panmindzsonban kialakult helyzetet szemelőtt tartva, a Szovjetunió szükségesnek tartja, hogy rámutasson: kívánatos a közgyűlés­nek korábbi, ezév január 22-ére történő össze­hívása. A. VISINSZKIJ” Nyugatnémet fiatalok levele a börtönből Bebörtönzött nyugatnémet ha zafiak leveleket írnak a börtö­nökből. amelyekben további bé- kehafera szólítják fel a német népet. Jupp Angenforth, Né­metország Kommunista Pártja elnökségén k tagja a karlsru- hei vizsgálati fogsághó' küldött eveiében felszólítja a német if­júságot, tekintse saját ügyének á berlini külügyminiszteri érte­kezletet, maid ezt írja ... min­den békeszerető embernek át­hatolhatatlan védőfalat kell vonnia a behívásokkal fenyege­tett fiatalok köré és szilárd el­lenállásukkal megállásra kell kényszerítemök a német mili­taristákat és a háború előkészí­tőit”. • Hannelore Haumersen. a mái hosszú idő óta jogellenesen vizs­gálati fogságban tartott fiatal békeharcos a következőket írja börtönéből: „Az idO egyre las­sabban múlik, de bátorságom eg”re nő. — Ez természetes, mert a szolidaritás enyhíti a fogság minden kínját és nehéz­ségét.” A dél-koreai „nemzetsyíílés“ ratifikálta az Egyesült Államokkal Kötött katonai egyezményt A dél-koreai - -mzetgyülés’ január 15-én egyhangúlag ra­tifikálta a Dél-Korea és az Egyesült Államok közötti „köl­csönös biztonsági” szerződést Az Egyesült Államok szenátusa még nem ratifikálta az egyez­ményt Külügyminiszterek Tanácsa Öt nap választ el a négy nagyhatalom, a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Nagy-Bri- tannia és Franciaország kül­ügyminisztereinek világszerte nagy érdeklődéssel, bizakodás­sal várt berlini értekezletétől. A négy hatalom külügymi­niszterei a háború befejezése óta eddig öt’zben ültek össze a nemzetközi problémák megvita­tására (Ttóliára csaknem négv éve, 1949. májusában találkoz­tak Párizsban. A külügyminiszterek rendsze­res találkozását az Egyesült Államok, a Szovjetunió és Nagy- Britannia kormányfőinek jaltai (1945. február), illetve potsda­mi (1945. július 17. augusztus 2). értekezletén határozták el. A hitleri Németország leverése előtt tartott jaltai konferencia hivatalos közleményében ' leszö­gezték: „a külügyminiszterek a jövőben . .. mindenkor össze fognak ülni, amikor ez csak szükséges lesz, előreláthatóan minden három vagy négy hó­napban”. A potsdami értekez­leten tovább mentek, egyez­ményt kötöttek a Külügymi­niszterek Tanácsának megalakí­tásáról. Ekkor úgy határoztak, hogy ebbe a szervbe Franciaor­szágot és Kínát is meghívják. \ potsdami megegyezés értelmé­ben tehát a Külügyminiszterek Tanácsában mind az öt nagy­hatalom képviselőjének helyet kell foglalnia. Kína részvéteiét azonban — akárcsak az ENSz­beo — a kín-i do'eczó tőm- - gek világraszóló győzelme, a népköztársaság megalakulása után az amerikai imperialisták lehetetlenné tették, mivel nem ismerték el törvényes, valóban a népet képviselő kormányát. A Külügyminiszterek Taná­csa feladatául jelölték meg a többi között a békeszerződések megszövegezését, javaslatok ki­dolgozását a háború folyamán felmerült megoldatlan területi kérdések rendezésére, a német és a japán probléma megoldá­sának előmozdítását. Január 25-én Berlinben ösz- szeü'ő külűyvminiszteri érte kezletnek ‘eh t m‘gvannak a maga történelmi előzményei. De ie'entüsége felülmúlja az ed­digi megbeszéléseket. A berlini értekez'etet nem lehet egysze­rien s Kü"if,vrn'n,'S'rt'JT,°k Ta nácsa konferenciái folytatása­ként értékelni. A rövidesen ösz- szeülő négyhatalmi értekezlet feladata, hogy az európai prob­lémák. mindenekelőtt a német kérdés megnyugtató rendezése rriD,lptt elősegítse a nemzetköz' helyzetet él°ző valamennyi megérett, döntő fontosságú — így a Távol Keletet is érintő — kérdésnek a béke érdekeit szol­gáló megoldását. A felsőpa lonyi EFSz Szokol Iabdarugó- csapata íeikiizdö te magát a bratislavai kerületi bajnokságba Feisőpatony dolgozó paraszt­sága az elsők között volt, amely hazánkban me”alak tóttá a ne­gyedik típusú EFSz-t. A szövet­kezetnek ketezer hold földié van, amelyen 230 tag dolgozik. Szövetkezetünk járási viszony­latban az eisők között szerepel. A vezetőség sz /ügye az EFSz és a tagok közötti jó munka- fegyeitm. A szövetkezetben 25 CsISz-tag dolgozik. A kerté­szetben külön csoportot alkot­tak. A fiatalság munkája után szorgalmasan sportol. Nálunk legkedveltebb sportág a labda­rúgás es a röplabdázás. Labdarugócsapatunk megnyer­te a dunaszerdahelyi járási bajnokságot és így felküzdötte magát a kerületi bajnokságod. A csapat minden tagja az el­múlt idény alatt lelkesen küz­dött a továbbjutásért s ennek köszönhető sikeres szereplésük. A Szokol évzáró gyűlésén uj vezetőséget választottunk s re­méljük. hogy az új vezetőség még jobb munkát fog végezni, mint a volt vezetőség s a já­tékosokkal barátságosabb, elv- társiasabb kapcsolatban lesznek Ez évben » leszerelt katonák kai megerősítjük csapatunkat. A leszerelt katonák között több jóképességü labdarágó van: Ra vasz László, Szarvas Dénes, Dobó László, Ravasz Vince es Tóth Vince. Tervbevettük, hogy egy já­rási bajnokságban látszó labda­rugócsapatot is létesítünk, ezen kívül egv ifjúsági csapatot és egy férfi és női röpiabdacsapa tot. A jövő hónapban megkezdjük az edzést, hogy a kerületi cső portban i« megállhassuk a he­lyünket, A tavasszal fokozni fogjuk az MHK-jelvénvéi t folyó verseny szervezését, mindent elköve tünk, hogy minél több fiatalt állítsunk rajthoz. Az elmúlt évben harmincán szerezték meg az MHK-jelvényt. MOLNÁR GÉZA. a helyi CsISZ elnöke Képünk u temöputunyi iabduvugocsapatot abrazuiju, amely felküzdötte magát a bratislavai kerületi bajnokságba. A ké­pen balról jobbra: álló csoport: Varga Attila, Csóka János, Molnár Géza, Ravasz Vince, Dobó László, — második sor: Balló László, Szarvas Dénes, farkas Sándor, — harmadik sor: Bodó István, Csiba Károly, Tóth Vince. Csehszlovákia—Svájc 4:3 (0:í, 3:2, 1:2) A csehszlovák válogatott jég­korongcsapat vasárnap délután harmadik vendégszereplő mér­kőzését játszotta Zürichben. Az első mérkőzést szerdán este viv- ta a legjobb sváiri csapattal HG Aros-al, amelyet 8:4 arány­ban győzött. lé Második mii - kozését Svéic vá'ogatott iéy korongcsat "tával játszotta vá­logatottunk és azt nehéz küz- de'em után 2:1 arányban meg­érdemelten legyőzte. A harma dik mérkőzésre vasárnap dél után 13.000 néző e’őtt került sor A csehszlovák csapat a kő­vetkező tel állításban játszott: Richter. Gut. Bacilek, Kaspar, Novy, — Vlastimil Bubnik, D^nda. Charouzd — Reman Pantucek, *Sekyra — Seiler, Starsy, Vidlák. Csehszlovák támadásokkal in­dul a iáték. Charouzd lövését azonban Ayer védi. Később a svájciak p'leptótnaHóqba men­tek át, melynek során a harma­dik percben Uli Polter meg­szerezte a vezetést a svájciak számára. A harmad váltakozó támadásokkal végződik. A má­sodik haimád 12. percéig a sváj­ciak voltak fölényben. Fölényü­ket két gúlái tudták kifejezni és így már 3:0-ás vezetésre tettek szert A csehszlovák tá­madásokat ebben a játékrész­ben jól hárította a svájci véde­lem Ayer kapussá1 az élen aki biztos góloktól mentette meg a svájci válogatottat. Csak a 14. percben sikerült eredményesen befeiezni az első támadásunkat. Aver elesett és a iól helyez­kedő Fantűcek fölötte szabaddá tette a korongot. A 17. perc­ben Pantűsek szabaddá tette Reimant. aki 3:2-re csökkentet­te a svájciak e’őnvét. A 19. percben ismét Pantucek szerez gólt, amellyel 3:3-ra egyenlít. Az utolsó harmadban a leg­jobb csatársorral vette fel a küzdelmet válogatottunk. Ez a csatársor egész sor támadást dolgozott ki. amelyből azonban csak egy gólt tudott szerezni. A győztes gólt 15 másodperccel a mérkőzés befejezése előtt lőt­te Gut. A svájci cs-—f jobb teljesít­ményt nyújtott ezen a mérkő­zésen, mint az előzőn. Miért nincs Washington megelégedve Indonéziával ♦ Az Albán Népköztársaság nemzet­gyűlése elnöki tanácsának határozata értelmében 1954. márciusában lesznek Albániában a népi tanácsválasztások — jelenti az ATA. ♦ A párizsi „MUTUALITE”-terem- ben átnyújtották az 1952. évi nemzet­közi békedíjat Georges Salandre-nak, a jeles haladó szobrászművésznek , és Jean Effelnek, az ismert francia kari­katuristának. A franciák nemzeti köl­tőjének, Paul Eluard-nak halála után odaítélt nemzetközi békedíjat leányá­nak, C. Eluerd-nak nyújtották át, je­lenti a TASZSZ. ♦ A nyugatnémetországi amerikai megszálló hatóságok szabadonbocsátot- ták a landsbergi katonai börtönből Er­vin Schulz, volt gestapo-tábomokot, akit 1947-ben háborús bűncselekmények miattt 18 évi börtönre Ítéltek — jelenti az MTI ♦ A Német Demokratikus Köztársa­ságban január 14-ig 4.3 millió eptber írta alá a német nép követelését, hogy a berlini értekezleten Kelet- és Nyu- gat-Németország képviselői' is részt- vehessenek — jelenti az MTI. ♦ Josida japán miniszterelnök áta­lakította kormányát. A kormányátalakí­tás során három tárca cserélt gazdát. Egy Tokióból érkezett jelentés rámutat, bogy a kormány átalakításának célja az újrafelfegyverzési hajsza meggyorsítá­sa — közli az Üj-Kína. ♦ Az Arab Liga politikai bizottsága hozzálátott a jemeni kormány á1 tai előterjesztett kérdés megvitatásához. Az előterjesztés Angliának az arab­félsziget déli része elleni agressziójá­val foglalkozik. Az Arab Liga politikai bizottsága elhatározta: delegációt küld Jemenbe, hogy az a helyszínen ismer­kedjen meg a helyzettel — közli a TASZSZ. Az utolsó kormányválság óta komoly változások észlelhetők az indonéz poli­tikában. Ezek abból állnak, hogy az indonéz kormány — az előbbi kormá­nyokkal ellentétben — ki akarja széle- ( síteni a gazdasági és politikai kepcso- ] latait a demokratikus béketábor or- I szagaival és ki akar lábolni az idegen tőke által rákényszerített korlátozások- i bői. Ebben az értelemben nyilatkozott | nemrégen az indonéz kormány külügy- j minisztere, nyomatékosan hangsúlyoz- j va, hogy Indonézia el akar szakadni I Hollandiától és baráti kapcsolatokat akar kiépíteni az ázsiai és afrikai or­szágokkal, mindenekelőtt Kínával. Eb­ben a szellemben hangzott el az indo­néz kormánynak ez a nyilatkoza .a, hogy lépéseket tesz a Szovjetunióval való nagykövetcsere érdekében és ke­reskedelmi missziót küld Kínába, hogy tisztességes piacot nyisson az amerikai politika által fenyegetett indonéz nyers­anyagok számára. Azóta az indonéz- kormány már meg is tette ez; Mint az indonéz kormánykörök egyik képvi­selője kijelentette. Indonézia keres­kedni szándékozik minden országgal, amelyet kormánya elismer Az új politika abban is kifejezésre jut, hogy Indonézia visszautasít min­den olyan kísérletet, amely az országot támadó célzatú szövetségbe akarja be­vonni. Indonézia kormánya több eset­ben nyilványította ki, hogy nem kivan az Egyesült Államok által szervezett támadó kötelékekbe belépni és arra sem mutat hajlandóságot, hogy a „vö­rös veszély”-rő! kiabáló őrület uszályá­ban vonszolódjék. Dzsojoszukartó, az Indonéz Nemzeti Párt elnöke, nemrégiben megvádolta az Egyesült Államokat, hogy „az állí­tólagos kommunista veszély elleni harc ürügyével Indonéziát saját befolyása alá akarja rendelni. Indonézia azonban — tette hozzá — nem mond le füg­getlen politikájáról.” Mivel magyarázható ez a politika: változás? Indonézia uralkodó köreit el­sősorban gazdasági okok késztetik ar­ra, hogy kiragadják magukat Hollandia , és az Egyesült Államok befolyása alól. i Az indonéz nemzet gazdasági fejlődé- ; sére ólomsúllyal nehezednek az 1949. évi holland-indonéz kerékasztal konfe­rencia megállapodásai, amelyeket e bu­kás előtt álló holland gyarmattartók az Egyesült Államok segítségével kény­szerítettek Indonéziára. Bár forma sze­rint önállóságot kapott, az úgynevezett Holland-indonéz Unió részévé vált, az indonéz gazdaság kulcsállásai lényegé­ben megmaradtak holland kézben. Az indonéz gazdaság fejlődését még ne­hezebbé tette az Egyesült Államok tér­hódítása. Emellett az indonéz burzsoá- j ziának az a csoportja, amely lepaktált az idegen tökével, teljesen kiszolgál­tatta Indonéziát az idegen érdekek­nek. Egyik keserű gyümölcse volt ennek a politikának a demokratikus országok­kal való kereskedelem visszaszorítása -- íz ismert amerikai utasítás szerint. Pedig Indonézia szempontjából létfon­tosságú a Kelettel, mindenekelőtt a Kí­nával való nagykereskedelem. Indoné­zia főleg nyersanyagtermelő ország egyike a legnagyobb nyersgumi terme­lő országoknak: nem kevesebb, mint nyolcmillió embert foglalkoztat az in­donéz nyersgumitermelés. E tömegek puszta létfenntartása is a nyersgumi- exporttó! függ. Amerika viszont meg­tiltotta Indonéziának, hogy nyersgumit exportáljon a béketábor, különösen pe- ! dig Kína hatalmas befogadóképességű piacaira. Természetes, hogy ez érzéke­nyen érinti az indonéz burzsoáziát: je­lentős haszontól fosztja meg. Nemcso­da, ha a kereskedelem kérdésében ki­bontakozott az indonéz burzsoázia nem­zeti szárnyának erőteljes ellenállása. A nyári kormányválsághoz még szá­mos más ellentét kiéleződése vezetett. 1953. nyaráig az indonéz kormány a muzuhnánpárt és a nemzeti párt kép­viselőiből állott. Ebben a koalícióban a fasiszta muzulmán fiárt az indonéz nagyburzsoázia legreakciósabb rétegei­nek érdekeit képviselte és szüntelenül akadályozta az indonéz kérdések meg­oldását. Ez a párt, amely vallási jel­| szavak demagógiájával lépett fel, éle- ! sen síkraszállt az északszumatrai olaj- j lelőhelyek államosítása ellen és köve­telte a holland olajtársaság visszatéré- | sét. Ugyanakkor arra kényszerítette a j kormányt, hogy visszaadja a külföldi | ültetvényeseknek azokat a szúmatrai földeket, amelyeket újabban már 23.000 indonéz paraszt művelt meg. Egyide­jűleg ez a párt tiltakozott az dien, hogy az ilymódon földjükről elűzött parasztokat másutt kárpótolják. Ez olyan tiltakozást váltott ki az egész or­szágban, hogy a koalíció másik párt­ja, a nemzeti párt számára lehetetlen­né vált a további együttműködés a mu­zulmán párttal. Kirobbant a kormány- válság, melynek során a nemzetárulő muzulmán párt a külföldi imperialisták támogatásával pucosra készült — de végül is teljes politikai kudarcot szen­vedett. Az újonnan megalakult kor­mányban ez a fasisztapárt már nem kapott helyet, a demokratikus erők vi­szont jelentősen megerősödtek A* je­lenlegi Szasztroamiddzsojo-kormány a nemzeti pártra és a baloldali pártokra támaszkodik és komoly erőfeszítéseket tesz az ország teljes önállóságának ki­vívására. Az indonéz kormány pozitív törekvé­sei rokonszenvre találtak a tömegek között. Teljes súlyával támogatja a kormány nemzeti vonalát az Indonéz Kommunista Párt, amely az ország füg­getlenségéért folyó harc élén áll. A párt legújabban elfogadott programmja hangoztatja, hogy a legfontosabb fela­dat egy nemzeti egységfront kialakítá­sa, 6 hogy a nemzeti egységfrontnak a holland imperialista uralom végleges felszámolására kell törekednie. A kereskedelmi kapcsolatok kiszéle­sítéséért indított kampány jelenleg kü­lönösen népszerű az indonéz közvéle­mény köreiben, s az indonéz sajtó egyik központi témáját képezi Az „Abadi" című lap hangsúlyozza, hogy „Indoné­ziának neki kell bátorodnia és át kell törnie azt a győrit, amelyet a keres- kedelm-' tilalom politikája teremtett”. A „Merdeka” című burzsoa lap így ír: „Az a választás áh előttünk, hogy vagy I nyersgumit exportálunk, vagy elpusz­tulunk. Mire jutunk a tizenhatmillió dolláros segítséggel, amikor évente há­romszázmillió dollár veszteséget szen­vedünk amiatt, hogy elzárják előlünk a keleteurópai piacokat, Oroszország és az új Kína piacait." Nem is kell mondani, hogy Washing­tonban bősz felhördüléssel fogadták Indonéziának azt az elhatározását, hogy kereskedni akar Kínával. „Hűtlenség­gel” vádolják az indonéz kormányt és a segélyek megvonásával fenyegetőz­nek. Mindezek a fenyegetések jellem­zően tükrözik a háborút előkészítő kö­röknek azt a dühét, amelyet az általuk támaszpontul kiszemelt országok min­denfajta húzódozása kelt bennük. Főként pedig az, ha egy ország kívül akar ma­radni az imperialisták agresszív egye­sülésein és önálló külpolitikát szándék­szik folytatni. A semlegesség elleni dü­hös támadás: része a háborús politiká­nak, megjelenési formája annak a dé­delgetett imperialista tervnek, hogy „az egész világot" szovjetellenes egységfrontba tömörítsék. A semleges­ségtől való irtózás mélyén valójában az a félelem rejlik, hogy a háborús szö­vetségekből kimaradó országok elvesz­nek a támadó erők számára: elvesznek előbb mint embertartalék és támasz­pont, később mint korlátlanul kiaknáz­ható olcsó nyersanyagforrás, illetőleg felvevőpiac. Ä semlegesség elleni tá­madásokból világosan kitűnik, hogyan értelmezik az imperialista tömb vezetői egyes országok szuverén politikai dön­tési jogát. Igen: komoly csapás a háborús kö­rökre nézve, hogy Délkelet-Ázsia egyik ilyen jelentős országa, mint Indonézia, melynek oly fontos szerepet szántak különösen a Kína elleni agresszív ter­vekben, szemmelláthetóan kicsúszik a háborús kombinációkból. Ennek a nyolc­vanmilliós tekintélyes délkelet-ázsiai országnak az állásfoglalása feltétlen hatássá' van egész Ázsia, sőt az egész mohamedán világ politikai fejlődésére. Tehát ezért nincs megelégedve Wa­shington Indonéziával. KLEIN LÁSZLÓ CJ IFJÚSÁG — a CsISz Szlovákiai Központi Bizottságának lapja. Megjelenik hetenként kétszer Kiadja a Smena a CsISz Szlovákiái Központi Bizottságának kiadóvállalata. Bratislava, Sol­tésovejí. — Szerkeszti a szerkesztőbizottság Főszerkesztő Szőke lózsef. — Szerkesztőség és kiadóhivatal. Bratislava, Soltésovej 2 Telefon 345-51. 2,3 229-31. 3 Nyomja Merkantil n v. nyomdája. - Előfizetés egy évre 30.Kos, félévre 15.— Kés. SBCS Bratislava száma 419-214-0617 — Hirlaphélyeg engedélyezve Bratislava 2 Kerületi Postahivatal. Eeladó és irányító nnstahivatal Bratislava 2. — Irányító szám 1400-1. D-5252C

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom