Új Ifjúság, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-51. szám)

1954-01-23 / 6. szám

Fiatalok, CslSz tagok ! Munkánk szüntelen javításával, a fogyatékosságok kiküszö­bölésével és széleskörű felvilágosító munkával készüljünk né­pünk nagy béketüntetésére, a választásokra. Bratis'ava. 1954. ianuár 23. Ára 3^ fillér rn évfolyam, Várnak a szövetkezeti földek Dohánysimítók ünnepe imeiyen Hányszor csodáltuk meg a szovjet kolhoz életéről írt könyvek képeit, hányszor gyönyörködtünk már a min­taszerűen berendezett kolhozokról szó­ló szovjet filmekben. Mindig magával ragad a szovjet me­zőgazdaság fejlettsége Megbámuljuk a kabanyi, doni, moldavai, vagy ukrajnai sztyeppék végtelen hullámzó búzaföld­jeit, a gazdag micsurini rgeteket, me­lyek olyan elsőrendű gyümölcsöt és zöldséget termelnek. Mlyen tökélete­sen gépesített az állattenyésztés. Mi­lyen tiszták az istállók és milyen szép, fehér köpenyekben dolgoznak ott az állatgondozók. A kolhozmezök vissz­hangoznak a kombájnok, traktorok da­lától és az öntözővíz csobogásától. De nem a gépekben, a gépesítésben rej­lik a kolhozok valódi szépsége. Az em­berekben, a boldog szovjet szövetke­zeti mezőgazdasági dolgozókban ke­ressük a szépséget, azokban az embe­rekben, akik rendkívüli terméshozamot érnek el, akik kihasználják a zootech- n ka és az agrotechnika tudományát. Ezektől a szovjet mesterektől tanulunk, tőlük sajátítjuk el azt, hogy hogyan érhetünk el magasabb terméshozamot, bennük keressük azt az erőt, amely a szovjet mezőgazdaságot világviszony­latban is első helyre helyezte. A szovjet kolhozdolgozók megmutat­ják a mi szövetkezeti dolgozóinknak a jövő távlatait, amely után nem is kell olyan messzire nyúlni. A CsKP Központi Bizottsága Jindrich Uher elv­társ beszámolója útján megmutatta azt az utat, amelyen falvaink haladjanak, hogv azok termékenyekké váljanak, a szövetkezeti dolgozók pedig gazdagok és boldogok legyenek. A II.—IV. típusú EFSz-ek 1953. jú­nius 30-áig megművelték országunk szántóföldjének 40 százalékát. Szövet­kezeteink megszilárdításánál és a me­zőgazdasági termelés fokozásánál, gé­pesítésénél, hogy a föld minél több é- lelmet nyújtson a dolgozóknak, önfel­áldozó munkára van szükség, hogy le­győzzék a nehézségeket. Ehhez a mun­kához ügyes, bátor, érett emberekre van szükség. Valamikor, a tervszerűtlen kapitaliz­mus idején, a mezőgazdasági munka bizony megalázó volt. Piszkosnak tar­tották ezt a munkát azok, akik meg-; szokták, hogy mindig idegen munkájá­ból élősködjenek. Lealázó volt azon polgárok számára, akik lenézték a falusiakat, akiknek tél­víz idején egy falusi asszonyka árul- gatta a liter tejet és a tojást. A Kommunista Párt és népi kormány megszilárdítja a munkások és parasz­tok szövetségét és a mezőgazdaságot az ipari termelés színvonalára akarja emelni. Ezt viszont csakis a szövet­kezeti termelés útján lehet elérni. A mi társadalmunkban egyre emel- ked'k a falu kulturális- és életszínvo­nala Most már egész természetes, hogy falun van mozi, posta és kultúr- ház. Valamikor ez bizony nem volt így. Ma már megszoktuk, hogy minden fa­lusi házban van rádió. Nem is olyan régen, még villany sem volt minden faluban Ma már mindennapos, hogy a falusi legénynek motorkerékpárja van. Nem is olvan rég, még megbá­multák a motorkerékpárt. A mi mezőgazdasági dolgozóink kép­zett gazdák lesznek, a szövetkezeti nagytermelés vezetői. A mai mezőgaz­daságban dolgozni annyit jelent, mint a szocializmus felépítésénél egy igen fontos részlegen dolgozni. A CsISz fe­ladata tehát, hogy vezesse a fiatalsá­got a mezőgazdasági termelés minden szakaszán. A párt felhívja mindazokat a dolgozókat, akik a mezőgazdaságból más munkahelyekre távoztak el, hogy térjenek vissza előbbi munkahelyeik­re. Ez elsősorban is a traktoristák szá­zait érinti, akik a tanfolyamok elvég­zése, valamint a gyakorlat megszerzé­se után, nem lettek a traktorállomás dolgozói. Ifjúsági szövetségünk, most is mint mindig a legnagyobb komoly­sággal figyeli a párt szavait. Egységes földművesszövetkezeteink, traktarállo- másaink és állami gazdaságaink bizo­nyára egészen friss vért nyernek ez­által Több járás ifjúsága, de különö­sen a bratislavai és a nyitrai kerületek járásainak ifjúsága tömegesen hagyja el a falvakat és beköltözik a városba. A szövetkezeti tagok átlagos életkora számtalan egységes földművesszövet­kezetben aránylag nagyon magas és nagyor szórványosan találunk fiatal dolgozókat. Vájjon gondolkodtak-e a prestavlki és ladcei, valamint más CsISz-szervezetek tagjai azon, hogy kivel fogják megerősíteni azokat a szö­vetkezeteiket, ahol ma alig találunk fiatalokat? A CsISz-szervezet becsü­letbeli kötelessége, hogy a dolgozók életszínvonalának növelése szempontjá­ból felhívja az ifjúság figyelmét a mezőgazdasági termelés fontosságára, hogy feltárják előttük az állattenyész­tés, valamint a növénytermesztés fon­tosságát Állandóan olvashatjuk a Komszomol- szkaja Pravdában, hogy a kolhozok­ba és a traktorállomásokra újabb fia­tal mechanikusok, zootechnikusok, agro- nómusok, etetők mennek. Láthatjuk, hogy a szovjet kormány felhívására mennyire igyekeznek visszatérni fal­vaikba, hogy kisegítsék kolhozaikat Kövessük mi is a komszomoüsták pél­dáját. Hisz a falvaink lövőjét a föld­művesek boldog életét és kultúráját oly hűen tükrözi vissza a virágzó ,zov- iet mezőgazdaság. Hadd érjünk el mi is bővebb termést fiatal szövetkezeti tagjaink kezemunkája által. Hadd szántsanak fel traktoraink ezer és ezer hektár szövetkezeti földet a legújabb módszerek szerint. Fokozzuk szövet­kezeti tagjaink tanulási vágyát, hadd szolgálja a tudomány és a technika földműveseinket. H sz éppen a fiatalság hivatott arra, hogy dalaival és játékaival boldogságot és lelkesedést vigyen a szövetkezeti kollektívába. Ifjúsági szervezeteink sok­kal változatosabbá és érdekesebbé te­hetik és kell is hogy tegyék a falusi fiatalok életét, nehogy a falusi fiata­lok valamiképpen megrövidítve érezzék magukat a városi fiatalokkal szemben. Olvassanak többet a fiatal mezőgazda- sági dolgozóink, járjanak moziba és színházba gyakrabban, kiállításokra, üdülésre, kirándulásokra és tanfolya­mokra. Elsősorban arról a falusi ifjú­ságról gondoskodjunk, akik a határvi­dékre költöznek. A tavaszi munkálatokkal megkezd­jük az új mezőgazdasági évet. Pár­tunk és kormányunk kitűzte a mező- gazdasági termelés fejlesztésének ter­vét, elsősorban is az állattenyésztés, valamint a takarmányalap fejlesztésére vonatkozólag. Ha majd gyermekeink nagyobb tápértékű és olcsóbb tejet isz­nak, ha minden családban több húst fogyasztanak el, ha több gyümölcs áll majd rendelkezésünkre, ha állandóan jobban és jobban fogunk élni, akkor majd minden szövetkezeti fiatal el­mondja: Én is részese vagyok ennek Hadd legyen állandóan több fiatal szö­vetkezeti tagunk, agronómusunk és traktoristánk. Gondolkodj te is ezen. Talán téged is várnak a szövetkezeti földek. A berlini értekezleten résztvevő szovjet küldöttség A legközelebbi napokban Berlinbe utazik V. M. Molotov, a Szovjetunió külügyminisztere, hogy részt vegyen a Szovjetunió, Franciaország, Anglia és az Egyesült Államok külügyminisztereinek értekezletén. V. M. Molotovval együtt Berlinbe utazik A. A. Gromiko, a Szovjetunió külügyminiszterhelyettese, J. A. Malik, a Szovjetunió angliai nagykövete, G. N. Zarubin, a Szovjetunió nagykövete az Egyesült Államokban, Sz. A. Vinogra­dov, a Szovjetunió franciaországi nagykövete, G. M. Puskin, a Szovjetunió külügyminisztériuma kollégiumának tagja, L. F. Iljicsov, a Szovjetunió kül­ügyminisztériuma kollégiumának tagja, A. A. Szoboljev, N. T. Fedorenko, va­lamint más tanácsadók és szakértők. A négy hatalom főbiztosai által kijelölt szakértők szerdán az amerikai hatóságok berlini helyiségeiben három albizottságban folytatták megbeszélé­seket a külügyminiszteri értekezlettel összefüggő technikai kérdésekről. A nyugatberlini rádió közlése szerint a szakértők tárgyalásai eredményesen haladnak előre. A felhők közül előbukkanó hold fé­nye bevilágította a falut s úgy tűnt, mintha a délre húzódó felhők között egy-egy pillanatra megállt volna, hogy kiváncsién bámuljon erre a kis falura, [melyre, ahol nem mindennapi látvá­nyosságban részesülhetett. Látott ő már szerelmes párokat, kik lassan sétálva, összebújva gyönyörköd­tek szépségében, de most azokra, akik sietve, kisebb csoportokban és párosá­val a felu. vége felé mentek, nem igen gyönyörködtek sem a hold mosolygós képében, sem abban a tündén szipor­kázóéban, amit a fehér havon szétte­rülő holdfény produkált. Egy k:s csoport nyomába szegődtünk s amikor elhagytuk a felu szélső há­zait, már azt gondoltuk, hogy valami titkos búcsújárásra mennek. De még­sem ... mert jobbra fordultak és e- gyenesen az imelyi EFSz műszárítója felé irányoztak léptükét. Félve léptünk be utánuk, mert csak fehémépet lát­tunk bemenni, de abbén a tudatban, hogy egyenlő jogaink vannak ... ha ők, hát mi is ... A halványan kivilágított folyosóról a szárító nagytermébe léptünk. Megle­petésünkre egy szépen kdíszített te­rem fogadott, s a hosszú asztalok mel­lett különböző korú asszonyok és lá­nyok ültek. Fejük felett művésziesen elkészített dohánykoszorúk csüngtek. Az ablakpárkányra helyezett táskákból pedig ... üvegek dugták ki kíváncsian fejüket, mintegy kmálgalva tartalmu­kat. Lovász András dohánykertész ma­gyarázta meg, hogy itt ma az imelyi EFSz negyedik csoportja tart ünnepi estet, mivel végeztek a dohánystnutas­sal. És már kezdik is ... Csoportba állva, énekkel kezdik, majd a csoportból ki­válva egy lány dohánykoszorúvai a kezében, verset mond. De micsoda ver­set!... Egészévi munkájukat rímekbe szedve mondta él. Van abban dicséret, kik az‘ megérdemelték, kritika, akik arra rászorultak és feltárta a hiányos­ságokat. Nem feledkeznek meg senki­ről. Most éppen András bácsiról szól a vers: András bácsi véled együtt csináltuk a normát Érdemünk van — mi tagadás — a dicséret frontján. De dicséretet nálunk csak az nyerhet, Ki szorgalmával kiérdemli a „jó munkás” nevet. Lovász elvtárs megérdemli a dicsé­retet, vállalta, hogy az ő keze alól csak 1. és 11. osztályú dohány fog kikerül­ni s minden erejével azon van, hogy vállalását teljesítse is. Jó munkát vég­zett a dohánysiimító-csoport. Olyan ez a csoport, miot egy nagy család. A vers további részéből megtudjuk, hogy a csoport, vezetőjének továbbra is Lo­vász Károlyt kívánja, hogy továbbra is Lovász Károly vezesse őket. No most, a múlt évtől búcsúzik verselőmk, s mint aki előre látja a boldog jövőt, s azt is tudja, hogy ezt jó munkával érhetik el, mondja: Befejeztük már a múltat Hátul hagytuk, mint az untat, Kapaszkodjunk szebb jövőbe, Ebben az új esztendőben. Az imelyi szövetkezeti osoport sok munkacsoportja meglátta ez előtte álló szebb jövőt, s most rajtuk áll, hogy ezt manói előbb elérjék. SALGÖ FERENC — GÜT A «llllillltlllMVfllltlllllfM IIIMMIItHI llllll lltiltMIIIIIVIIVIIMIMfHIMIMIflIltlttlIllllllIflIMIIIIItltlIlltlflIllllllllllllllltlIIIIIIIII UHUI IHllllltitt III lllllllllllllll || t| 1111111111| || i : Chaplin örökbe akarja fogadni a Rosenberg árvákat i í I = Azok, akik szeretik a gyermeküket, az emberi testvériség érvényesülé­sé, ől tesznek tanúbizony­ságot — írta egyik lehe­lében az ártatlanul kivég zett Július Rosenberg fe­leségének, amikor mind­kettőjüket még a Sing- Sing-fegyház rácsai őriz­ték. Vaj ion minek az él­vén yesü'ését bizonyítja az a most végképp meg erősített hír, hogy a két kis árvát eltiltották Ame­rikában attól, hogy nyil­vános iskolába járjanak” Megölték apjukat! meg­gyilkolták anyjukat az amerikai barbarizmus most „hetedíziglen” is ül­dözi árváit annak a két embernek, akiknek már­tírhalálát százmilliók gyá­szolják. Az emberiség fé­nye áttör a barbárság sö­tétségén: Chaplin, a vi­lághírű művész bejelen­tette, hogy örökbefogadia a mártirházaspár árváit. Otthont nyújt nekik, fel­neveli őket olyan em­berekké, akik fiai szi­vükben megőrzik szüleik képét, de nem felejtik ?1 a harcot sem, amelyet apjuk és anyjuk az em­beriségért, a haladásért, a békéért vívtak. A har cot. amelyet minden gyermekért vívtak, a leg nagyobb áldozatot hozva hiszen ez a harc árvákká tette saját gyermekeiket. Ám a nagy áldozatból még nagyobb erőt meri tenek azok. akik folytat­ják a Rosenberg házaspár harcát és pőrét az ernb - riség ellenségei ellen ­iniMimiumHmiiiiHiiiHiimMWiMHHiMtiiHiHiiiwniHiHHiHiiiMHiHiiiMmmMiiMiiiiiimmmiiiimniníKmHimiMMiHiniMuiJiuxumMMniiiiiiuimiuiiiiiiiin Eltemették Skirjatov elvtársat A moszkvai dolgozók január 19-én búcsúztak el Fjodorovics Skirjatovtói, a kommunista párt és a szovjet állam kiváló harcosától. A Szakszervezetek Házának gyászba öltözött oszlopcsar­nokában állították fel a ravatalt, ame­lyet a ■ koszorúk sokasága borított. Déli két órakor, amikor az oszlop- csarnokot megnyitották a dolgozók előtt, a ravatalnál harcostársai, a párt vezetői álltak díszőnséget. Köztük volt G. M. Malenkov, V. M. Molotov, M. Sz. Hruscsov, K. J. Vorosilov, N. A. Bul- gan.yin, L. M. Kaganovics és A. 1. Mi- kojan is. Ezután a miniszterek, mar­saitok, tábornokok, a párt- és a szov- jetszérvezetek aktivistát, munkások, tudósok és művészek álltak díszúrseget a ravatal mellett. Január 20-án Moszkvában a Vörós- téreji eltemették Matvej Fjodorovics Skirjatovot. A téren Moszkva több ezer dolgozója gyűlt össze. A mauzóleum emelvényén foglaltak helyet e kommu­nista párt és a szovjet állam vezetői. A gyászgyülést M. A. Szuszlov, a Szov­jetuniói Kommunista Párjta Központi Bizottságának titkára nyitotta meg. A gyűlésen a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a Szovjetunió Minisztertanácsának nevé­ben N. M. Svemyik, Moszkva es Moszkva terület dolgozói nevében N. A. Mi'hajlov mondott beszédet. Az M. F. Skitjakov hamvait tartal­mazó urnát hefalazták a Kreml falába. ★ Hírek a néaídemokrácíákbál A bukaresti Rádiópalota modellje ★ A lengyel falvak villamosítása A népi demokratikus Lengyelország­ban állandóan bővül a falvak villany­hálózata. A népi kormány kilenc év alatt számtalan falunak adott villany- energiát. Például a lublini kerületben a háborúelőtti húsz év alatt csak ötven falut villamosítottak, míg a népi kor­mány kilenc év alatt 800 falut, tehát 16-szor többet. A lengyel vidék ezévi villamosítási terve előírja, hogy az év folyamán to­vábbi 550 falu kap villanyáramot, ami egy harmadával több, mint az előző évé. Ez év folyamán együttesen 43 ezer gazdaságot villamosítanak. A vil­lamosítás tervébe több mint 250 állami gazdaságot is bevettek. Egyes gazdaságokban a villanyháló­zat kiszélesítésével együtt növekedik a villanyáram termelési célokra való használata is. Az elmúlt évben 12 szá­zalékkal több villanymotor volt a me­zőgazdasági termelés szolgálatában, mint 1952-ben. I ★ Filmfelvétel a Blikkben A Bükk-fensík festői szépségű, hó­fedte tájain forgatják Déry Tibor Kos- suth-díjas író „Simon Menyhért.szüle­tése" című kisregényének filmváltoza­tát. A történet szerint ezen a vidéken játszódik a film cselekménye, amely­nek hősei emberfeletti küzdelemben legyőzik a hóvihart és megmentik az erdé6zné és születendő gyermeke éle­tét. A film alkotói közül sokan már egy hete a bánkuti menedékházban laknak. Az előkészítő munkáikat szombatra be­fejezték és a hóval borított hegyek között mintegy 900 méter magasság­ban megkezdték a film felvételeit. A főszerepeket Mészáros Ági Kossuth- díjas, a Magyar Népköztársaság kiváló művésze és Szirtes Adám játsze. A film rendezője Várkonyi Zoltán Kos- suth-díjas művész.

Next

/
Oldalképek
Tartalom