Új Ifjúság, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-51. szám)

1954-05-29 / 42. szám

4 1954 minis ?9--------------------------------------------------ci inüsie ­A falu népművészetét ápolják a komáromi diákok Komárom közelében két falu van melyek mind a mai napig sokat meg­őriztek népi hagyományaikból. Mar­toson és Izsón ma is megvan a nép­viselet, megmaradtak a népi szokások, táncok, dalok. A komáromi gimnázium ifjúságá­nak érdeklődése már évekkel ezelőtt a két falu népi hagyományai leié for­dult. Táncegyüttesük 1951-ben egy if­júsági alkotóversenyen már martost táncokkal lépett tel. A növendékek az iskola megszervezésének első évében mindjárt kul túrbrigádokat szerveztek s szocialista tartalmú tarka műsoraik­kal sorra látogatták az egységes föld­művesszövetkezeteket. Egy évre rá a gimnázium dalos tánccsoportja kibővítette müsorszámait s gazdag programmal mutatkozott be Bratislavában a Csemadok országos kongresszusán. Ugyanekkor fellépett (. bratislavai vár szabadtéri színpadán ü A nyitrai kerületi verseny megmu­tatta állandó fejlődésüket s tavaly az első országos kultúrszemlén nagy si­kerrel szerepeltek a kassai nemzeti színházban. Most a pedagógiai iskolával közösen tanulják be népi táncaikat. Vezetőjük Tomaschek Mária tanárnő, aki az együttesnek kezdettő’ fogva lelkes irá­nyítója. Ö állítja össze a táncok ko­reográfiáját, míg a zenei részt s a dalokat Mózsi Aladár tanár gyűjti ösz- sze és tanítja be. Az együttes az utóbbi időben még fokozottabban végzi népművészeti gyűjtőmunkáját. Több ízben ellátogat­tak Martosra és Izsára. Martoson a C8 éves Jóba Mihály bácsi adta az első leckét a komáromi fiataloknak. Meg­mutatta nekik az ugrás csárdást és a páros verbunkost. Mivel jól tudja, hogy a fiatalok nagyrabecsülik az öre­gek tudását, tanácsokkal látja el őket. Elmagyaráz mindent nekik, amit a martor' lakodalrríasról tudni kell, be- mutatja a tánclépéseket, pontosan úgy. ahogy azt a martosiak táncolják. Nemcsak Jóba Mihály az Martoson, Aki segíti a gyűjtésben a komáromia­kat. Ott van özvegy Bállá Mária, aki készsé' '•el bemutatja a falu táncait s varrja a szebbnél-szebb martosi ru­hákat a táncegyüttesnek. A ruhához való anyagot az együttes vásárolja meg, $ Bállá Mária odahaza Martoson állítja össze a lányok öltözetét. Sztn- pompás viselet ez a martosi, Egyedül­álló a maga nemében. Szép a lakodalom Izsán is. Oda is elvitte a komáromiakul a gyűjtőszen- vedély. Sokat hallottak az izsai meny­asszony táncról. Érdemes is megnézni ezt a táncot. De nemcsak megnézni, meg is kell azt az izsaiaktól tanulni Meg is tanultálc. S ebben nagy érdeme van Kurcz Pista és Varga Móric bá­csinak. mert ők azok, akik megtaní­tották az izsai táncokra a fiatalokat Izsán a már lassan kiveszőiéiben levő népviseletet is fel kellett kutatni, s az izsai lakodalmas most egyik legszebb és legeredetibb műsora a komáromi 11-osztályos iskola és a pedagógiai is­kola összevont táncegyüttesének. Ritkán látni a szlovákiai magyar falvak népének táncait úgy táncolni, ahogy azt a komáromiak táncolják. — Szívvel, lélekkel táncolja Plesznyivi László és Erdélyi Károly a verbun­kosokat, olyan temperamentummal, amilyennel csak azok rendelkeznek, akik falun nőttek fel, akik magukba szívták népük szellemi örökségét, szo­kásait. táncait. Ennek a táncegyüttes - nek minden tagja magával hozta falu­jának művészetét. Ezt látni Juhász Gizinél^ Tóth Margitnál. Klepáts Már- tónál s a többieknél. Táncaikat egyre inkább tökéletesítik s minden vágyuk hogy népszerűsítsék Martos és Izsó táncait. Céljuk, hogy Szlovákia dol­gozóinak minél szélesebb rétegei is merjék meg a két falu népművészeiét Áldozatos munka ez. időt, kitartást igényel. De éppen nevelő hatásával művészi értékével s kültúrrendeltete- sénél fogva az iskola pedagógiai mun­kájának hathatós kiegészítője. Gazdag és értékes népművészeti anyagot dolgozott fel egy másik ko­máromi CsISz-egviittes, a gazdasági iskola dalos tánccsnportja. Az együt­tesnek Makrai Miklós tanár a veze­tője. A tagok, az iskola növendékei, magukkal hozzák falujuk egy-két tán­cát. megtanítják a táncokra a töb­bieket is. Az egyéni gyűjtésen kivid az iskola növendékeinek méa egy nagvszeri! alkalma van a gyűjtésre- az iskola gyakori látoaatása az egysé­ges fö1[dmüvesszövetkezetekben. Ez jó alkalom, arra, hogy az ifjúságot a falu dolgozóihoz, a szövetkezeti tagok­hoz közelebb hozza. így fejlődik ki köztük a tapasztalatok kölcsönös lei- cserélődése s azok átadása. A szövet­kezeti problémák megvitatása után sor ker.u a nótázásra. a táncra is. S az eredmény: a dalok és táncok sza.au nő, az eltanult tánclépés eredetiseget megőrizve tovább alakul, fejlődik, színpadi formát ölt s művészi köntös­be öltözik. A gazdasági iskola népi együttese tudatában van azoknak a feladatok­nak. melyeknek megoldása még reájuk vár: a birtokában levő gazdag népmű­vészeti anyag feldolgozása. Lelkesen vállalja ezt a munkát, hiszen a népi tánc, ugyanúgy, mint minden népi al­kotás egy állandó, folytonos és gazdag ihletet adó forrás. Kodály Zoltán a népdalról azt írja egy vallomásában, hogy az a népi műveltség csúcsa, ki­virágzása. Petőfi gyakran hangoztatta, hogy költeményeinek nagy részét oda adná, ha népdalaink legszebbjének ő lehetne a szerzője. A népdal, a tánc minden időben a legmélyebb költői érzéseket tudja felébreszteni az em­berben — mert emberi, igaz és éppen azért művészi. Martos és Izsa népművészete most már nem vész el a feledés homályá­ban. Üj életre kel, s a megváltozott társadalmi viszonyok közepette a nép alkotóereje széleskörűen bontakozik ki. Sok ilyen Martos és Izsa van Szlovákiában, ahol gyűjtő szándékkal még senki nem kereste fel a falut. S kuítúrcsoportjaink között mégis meny­nyien állanak tanácstalanul, nem tud­ták, hogy mihez kezdjenek. Nem ve­szik észre a falu dalait, táncait, szo­kásait. amelyek ott élnek közöttük, ha nem is mindig a füitűloknál, az öregek között egészen bizonyosan. Ez a népművészet, a színpadi művészet egyetlen lehetséges forrása. A tánc­csoportoknak mindenekelőtt a népmű­vészeti stílust kell megtanulniok s azt színpadra alkalmazniok. Kiválogatni abból a jellegzetes elemeket, mozdu­latokat színpadi tánckompozíciót for­málni belőlük az esztétikai szempon­tok figyelembevételével, hangsúlyával Ezt a feladatot tűzték maguk elé a komáromi fiatalok, s ezzel válnak da­los táncegyütteseik kulturális fejlődé­sünk jelentős tényezőivé. MÉSZÁROS GYULA 7'avaszi vetés Az idén késve érkezett a várve-várt vendég: a tavasz. A május áprilisi tré­fákkal bosszantotta az embereket; az utcákon hideg szél söpört, s az egyik felhő még meg sem szabadult a ter­hétől, már jött egy másik, hogy hara­gosan folytassa ott, ahol elődje abba­hagyta. A nap csak látogatóba küldte le néha-néha aranynyílvesszőit. Ma becsületesebben teljesítette köte­lességét a r.ap, az emoerek megköny- nyebbülten jártak az utcán. — Végre itt a tavaáfc — mondták az emberek. Szombat délután volt, autóbuszunk Pozsonypüspökíre vitt. Bent munká­jukból lazatérő emberek pihentek az üléseken, kint a földeken dolgoztak még. Ha ráér az ember, gyorsabban érkezik meg, mint akarná. Alig néztem még szét a határban, s az autóbusz nagyot szusszanva, már megállt a nem­zeti bizottság háza előtt. Hat óra volt. Az újonnan választott nemzeti bizott­ság első ülését tartotta. Az utcát nyu­godt hétvégi 1 ..gúlát töltötte be. A korcsmában csak öregebbek ültek, előt­tük sörös! orsók álltak, a magyar— angol mérkőzés eredményét jósolgat­ták. A fiatalok párosával sétáltak, szót­lanul, szerelmesen, ."invílt a tavasz az ifjú szívekben is. Az iskolának berendezett kastély kertjében fiúk és leányok játszottak önfeledten, gondtalanul. Itt a gyerekek jzött egy kör közepén találtam meg Sztriezsenec Rudolf tanító elvtársat, a helyi CslSz-szervezet kultúrfelelősét. Labdagyakorlatokre tanította a fiúkat. Rövid időre magukra hagyta őket, kér­déseimre a helyi CslSz-szervezet kul- túrtevékenységéről beszélt. — Sajnos, nem dicsekedhetünk sok sikerrel, — kezdte Sztriezsenec elvtárs — ugyanis a CsISz-t alig három hónap­ja szerveztük Újjá. Azelőtt egyáltalán nem működött. Erről jobb nem beszél­ni. A tagság szétszóródott, a vezetőség nem törődött vele. Talán még ma is ez lenne' a helyzet, ha nem akadtak volna olyanok, akik nem tűrhették a tétlenséget, a sze' /ezet nélküli életet. De akadtak Bejárták a falut, meglá­togattak minden „volt” CsISz-tagot, beszéltek velük és elütésre hívták ő- ket. A gyűlésen új vezetőséget válasz­tottak, olyat, amely nemcsak jóvá tud­ta tenni elődje hibáit, hárem előbbre is tudja vinni a tagságot. A szervezeti élettel három hónappal ezelőtt megin­dult a szervezet ku!túrélete is. Huszon­öt fiatal fiú és leány vetette el a ta­vaszi magot. Ennyi tagja volt a szer­vezet kultúrcsoportjának. Kezdetnek ez is szép volt. Igaz, hogy önálló kul­túrműsort egyszer sem tudtak adni, de legalább a Csemadok ss a pionírok se­gítségével mégis felléphettek. — Köz­ben új tagokkal gyarapodott a kultúr- csoport. Ma már annyian vannak, hogy meg tudtak alakítani egy énekkart is. Az énekkar még nem mutatkozott be, jelenleg még csak a próbáknál tart. Tag­jai néndalokat és népi táncokat tanul­nak. Május elején szép és nagy feladatot vállaltak magukra a kultúrcsoport tag­jai: biztosítani a választások sikerét, a nép győzelmét. A választási kam­pányban nemcsak mi t agitátorok dol­goztak, hanem többször adtak kultúr­műsort az agitációs központokban és kétszer tájortüzet is rendeztek. Talán ők örültek legjobban a sikeres válasz­tásoknak. Győzelmet, nagy győzelmet ünnepeltek. Az új nemzeti bizottságba választották kultúrbrigádjuk egyik tag­ját is, Ciszár elvtársat, a szlovák nyolc­éves iskola igazgatóját. Ciszár elvtárs ez érdekeiket is képviselni fogja, s így nagyobb segítséget k pnek majd a nemzeti bizottságtól, mint a múltban. A kör tagjai közül többen meg akar­ják szerezni a Fucsík-jelvényt. Sajnos, a helyi CsISz-szervezetnek még nincs olvasóköre. Ez a hiány megnehezíti a jelvényszerzést, mert az elvtársaknak maguknak kell gondoskodni a könyvek beszerzéséről Ezzel magyarázható, hogy aránylag kevesen — nyolcán — jelentkeztek a jelvényszerzésre. Mindent összegezve, a pozsonypüs- pöki Cs,cz-szervezet kultúrcsoportje jő úton halad. Elvetette a magot, most csak arra kell ügyelnie, hogy jól gon­dozza a vetést, hogy majd a nyáron gazdag termést takaríthasson be. A CsISz-sz -vezet ' iltúrcsoportje ec ig a nyolcéves középiskola pionír­szervezetétől kapta a legnagyobb se­gítséget. Róluk Cséfelvay Marika taní­tó elvtársnő, a pionírok kultúrcsoport­jának vezetője beszélt. Hlentétben a CsISz-szerveze' kultúrcsoportjával a pionírok kultűrcsoportja szép, sikerek­ben gazdag múltra tekinthet-vissza. Az iskolának szinte megalakulása óta jő kultúregyüttese van. Többször fellépett már Bratislavában is. Június 30-án is­mét feljönnek Bretislavába, ahol járási és bratislavekömyéki kultúrversenyben vesznek részt. Száztagú énekkaruk van. A legnagyobb 6ikert a tánccsoportjuk aratta. Remélik, hogy cép múltjukhoz méltó sikerrel gazdagítják majd Bra- tislevában Í6 iskolájuk jő hírnevét. BARTHA TIBOR. Kétezer tonnát terven felül Az Ostrava-Sumberk 6. számú tanu­lóotthon fiataljai az ostravai körzet műnk; erőtartalékai közül elsőnek tet­tek felajánlást pártunk X. kongresszu­sának tiszteletére. A felajánlás kétezer tonna szén kitermeléséről és hatvan méteres folyosó kivájásáról szólt. A kötelezettségvállalás teljesítése a hó- | nap elején még kétséges volt. Ezért a tanulókat még az évvégi vizsgák előtt három üzembe osztották be. Nagy munkát kívánt meg már a munkahely előkészítése is. De mégis sikerült. A tanulóotthon CsISz-szervezete és az üzem vezetősége mindent elkövettek a siker érdekében. A tanulók éppen a választások előestéjén értesültek az elért sikerről. A siker elérésében nagy része van a nyolcadik tanuló- és ter­melőcsoportnak, valamint a mesterek­nek. A kongresszus megkezdéséig még jobban fokozzák termelésüket. Áldozatos munkájukért jutalomkép­pen kétnapos kirándulásra mennek a Beszkidekbe. MIIIIMHHINMIIIIIIIIIIIMIIIIIIIIIIIIIMIIHIIMIIIMflMIIIMMIMIIIIIIIMIIIItlUMItMMinMIMIIIIIIHIIIIIMIIIHIIMIIIHmilllllllltMMIIIIIIIIimillliniMlUHIIIIIIIIIIIHIIIMMIMlmmiHmMmiMMIIIMmtimillllMimiimiMIIMIIItlIIIIIII Mindenki figyelmébe J A Csehszlovákiai Magyar Könyvkiadó, a kerületi szak- szervezeti tanács, a Csemadok és a Csehszlovák Szovjet Ba­rátság Szövetsége — Bratislava I. kerületi szervezetének közre­működésével 1954. május 29-én 20 órakor Bratislavában az SCSP klub Szárazvám 17. szám alatti olvasótermében IRODALMI ESTET rendez. Az irodalmi est során megvi­tatásra kerül három fiatal költő Török Elemér, Ozsvald Árpád és Veres János közös verskötete. Az irodalmi est műsora: 1. A bratislavai Magyar Peda­gógiai Iskola népművészeti együttesének fellépése. 2. Három fiatal költő: Török Elemér, Ozsvald Árpád és Veres János verseskönyvét ismerteti Tóth Tibor. A verseket elmondja Szoldin Ilona, Ungvári Ferenc és Szakái István. 3. Vita. Három fiatal költő / , Török Elemér, Ozsvald Árpád és Veres János versei siimiiiiiiiiHimmiiMiiiJiHiiiiiiiiiiiiiii iiiiiiiiimiiiimiiiiiiiiiimimi A szlovákiai magyár irodalom a fel­szabadulás és az átértékelés első évei óta ígéretesen fejlődik. A szocializmus légkörében megindult ez új élet Szlo- vákiáb'n és a fiatal magyar nemzedék, az elmélet és a , pukorlet megbontha­tatlan egységének szellemében, minden téren derekasan kiveszi a részét az országépítésből. Nincs többé elefánt­csonttorony, elvont világfájdalom, pol­gári különcködés és túlhajtott szemé­lyi kultusz a Szlovákia5 magyar iroda­lom „berkeiben”. A fiatalok e valóság szilárd talaján állva, szellemi tekintet­ben is építik a jövendőjüket. Az osztályharc irányádó szempont­jait, a szocialista országépítés prakti­kus követelményei és az élettől duz­zadó fiatal férfiak és asszonyok ter­mészetes, emberi érzelmei határozzák meg a fiatal szlo- ákiai magyar írók és költők alkotásainak jellegét is, amint az a Csehszlovákiai Magyar Könyvkia­dónál, Pozsonyban megjelent, „Üj haj­tások” című irodalmi antológiának szí­nes és érdekes, a szlovákiai magyar irodalom jelenlegi helyzetéről tömör áttekintést nyújtó kötete is . bizonyí­totta. Az említett antológiában rövid sze- melvényekk 1 szereplő írók közül há­rom fiatal költő. Török Elemér, Ozsvald Árpád és Veres János munkáiból mu­tat be kötetünk összefoglaló képet. Mii.d a három egészen fiatal ember, mind a három már a szocializmus ne­veltje és mind a három költői pályá­jának kezdetén áll. Fiatalok, ás az élet tapasztalatainak jórészét mágusait ezu­tán szerezhetik meg, mégis az a len­dület, frissesség, költői meglátás, a- mely a mindennapi falusi vagy városi élettel kapcsolatos, legtöbb * költemé­nyeikből árad, felfigyelteti az olvasót, aki a költemények átlapozgatáse után bizonyára várakozással tPkint majd to­vábbi költő', fejlődésük elé. Török Elemér adja meg a kötet alap­hangját, amikor fiatalos lendülettel kiáltja költőtá sainak: „írj verset, tü­zeset, százat, ezret, hadd gyújtsa láng­ra az emberi szíveket!” Erre törekszik Török Elemér, — hogy <s k néhány költeményét említsük. —T a „Csak egy ftjez út ven", a „Már értem”, a „Tépd le a múlt koloncát”, a „Nektek írok” és a többi, hevülő szívvel írt tehetsé­ges versében is. Ozsvald Árpád cs*- .ebb hangú, el- mélyülőbb lelkű lírikus. „Csak egysze­rű szavakkal beszélek, ahogy beszél­getnek a parasztok, ha a földekről ha­zatérnek Csak egyszerű rímeket fara­gok, amit mindenki megérthet”, — mondja egyik költeményében. De ezek­kel a? ermszerű szavakkal Ozsvald Ár­pád leheletfínomságű, gyöngéd japán tusrajzokra emlékeztető, párszavas verset tud alkotni, amely egyszerű köz­vetlenségével, üdeségéve! bizonyítja költője tehetségét, b. : „Zörög az avar a lábunk alatt, a fa derekán kopog a harkály. Nézd, ott a csapáson egy nyúl \ szalad, a harmatcsepp még ott ring a j bajszán.” Hogy az őszinte lírai hang \ nem zárja ki a szocialista pártosságot j é„ a politikumot, azt „A fa gyökere a j mélybe fut...” című szép verse bizo- j nyitja a legjobban. Veres János hosszabb lébkzetű, gaz- I dagabb színskálával rendelkező költő, j témái is változatosabbak. Közös ez elő- j ző kettővel fiatalos lendülete: „Hé tár- j sak! Piros, éneklő fényben siessünk i kedves holnapok elé! Segítsünk őket ; közelebb hozni! Ez most a harcunk s ; minden népeké!” A „1 eggeli nyitány”- j ban, különböző táj festő költeményei- : ben, szerelmi lírájában, a szántó-vető j életet, a falut, a mag r művészet ; nagyjait megéneklő verseiben sajátos j pasztellszíneket használ, amelyeket i egyénien kever politikai verseibe is. j Pl. az „Először a tanulókörben” c. köl- I teményében vagy a „b mkásdel” c. i versében. „Mi összenézünk víg sz - j mekkei, — a mi szemünkben Kelet vil- j lan! — Piros selyembe burkolt Földet, I gyengéd, szerelmes ' Skálással, ringa- I tunk erős karjainkban!” A három fiatal szlovákiai magyar j költő verseit a Csehszlovákiai Magyar \ Könyvkiadó meleg szeretettel ajánlja a j magyar olvasóközönség figyelmébe: ol- \ vassuk és szeressük meg üj szocialista \ irodalmunk fiatal kéoviselőit, hiszen ez i ő daluk mindnyájunk dala, ifjú. szó- j cialista hitük mindnyájunk hite már. ézd a virágot . .. Nézd a virágot, sápad a szirma, ha késve ontja fényét a nap, a szárazság nedvét pusztítva issza, j hogyha a felhő könnye apad. Fényét a nap is pazarul ontja, hogyha i .ájus parancsa jő, duzzad a termés, ha szűnik szomja, i hogy kenyérdús legyen majd a jövő. j Ne sajnáld te se tehát a napfényt, j májusnak igaz parancsa ez, ontsd reám kedves szemednek fényét \ és kérlek, mint én, te is szeress. FECSÖ PÁL. I •HiiiiiiiiiitiimiiimmiiiiitiiiiHiiHiiiimiiiiiiiiiiiMiiiiimimmiiiiiiiiiiiHiini =

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom