Új Ifjúság, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-51. szám)

1954-05-29 / 42. szám

1954. május 29. 3----------------------------------0) IFlSSÄG A pénz körül aligha lesz baj Nagy ka poson Az ember életéhez sok minden kell. Többek között — pénz. És erről, szól­junk egyet-mást. A szövetkezeti gazdálkodás belső rendezéséből, vagy mondjuk úgy, hogy a szövetkezet vezetéséből stámus ta­pasztalatunk van. Sok ■ Mát említhet­nénk, ahol nagy hü-hóve! kezdték. For­ró fejjel, helyesebben fejetlenül. A ré­gi, még haszna' atő istállókat, szérű­ket lebontották, újat, nag ot építettek, tyúkfarmot, szárítókat, raktárakat, őt néhány helyen még téglagyárat is. Mind egyszerre. Természetes, hogy rengeteg pénzbe került. Az adósság hó­napról-hónapra nőtt. A vezetők min­dennel törődtek, mindenről gondoskod­tak, csak egyről nem, — az emberről. És ez volt a baí’ Hogv mi lett az ered­mény, azt a példák bizonyítják. Az okos vezetők, akik igyekeztek be­csületesen vezetni a szövetkezetei és jól ismerték a .agságot, az embereket, azok tudták, hogy a tagokról való gon­doskodás a szövetkezet létével, életé­vei. boldogulásával szorosan összefügg. Tudták, hogy nem elé'- a terménybeíi ; trandóságban túli pénzösszeget csak ígérgetni és cs^k úgy hébe-korba ki­fizetni. Az emberekről való gondoskodás mindig meghozta és meghozza a me­ga gyümölcsét. A nagykaposi egységes földműves- szövetkezetben a pénzdolog megoldásá­ban oroszlárr zük van az állattenyész­tőknek. A telep, különben is büszke­sége a szövetkezetnek. Különösen szép a sertésállományuk. Borsó Bertalannal, Hajtó Andrással és az öreg Kaszonvi bácsival, a gondozók­kal tekintettünk körül. Megmutatták az anyakocákat. Mind sorba. Egyenként is sokat tudnak be­szélni róluk. Melyiknek hány malaca volt tavaly, melyik ilőhasú, melyik kantól van stb. Megnéztük a törzsköny­vezett anyakocákat is. Húsz törzs­könyvezett anyakocát néhány hét múl­va piacra dobnak. Nem kis büszke­séggel műi .ák még a B l:sini kan­jukat. Sokat beszéltek róla. Fekete, zömök, másfél mázsa körüli, erős ál­lat. Magyarország ró! hozatták, kísérle­teznek vele. Az ez előnye, hogy e be­tegségekkel szemben sokkal szívósabb állat, mint az angolfajta, /agy a többi. Nem kisebb érdeklődéssel figyelik a fekete kis malacokat. Érdekes, hogy néhány terkaszínü. Egyszerűen azért, mert a Berksini és az angol faj ke­resztezőé ésének eredménye. Ezen az apaállaton kívü! van még vagy hat enaálletjuk. Az állattenyésztőtelepen az élet na­gyon zajos. ízt almas, szép és főleg eredményes munka folyik Hiszen e- gyetlen egy nap sem múlik el, hogy valami újdonság, érdekesség ne tör­ténne. Ez teszi igazán széppé az itt folyó. ■ különben nehéz munkát. Az eredményekről Köblös Jánossal, ezzel a derék, egyenesszavú emberrel, a telep vezetőjével beszélgettünk. Töb­bek között elmondta, hogy a sertésál­lományban már nem kullognak a lele- sziek mögött. Jobban állnak. A napi súlygyarapodás átlageredménye 70 dkg. Ebben az évben nyolc-kilenc malacot számítanak egy kocára. Kiváló munkát végeznek a juhte- nyésztók i.. A szöveti-; zet beadási kö­telezettsége sajtból 566 kilogramm. Ed­die. — még csak május végén va­gyunk! — 338 kilogrammot már bead­tak. Ez ennyit jelent hogy előrelát­hatólag az előírt mennyiség sokszo­rosát képesek lesznek piacra dobni. 328 darab eladásra szánt, átlag 16.5 kg súlvú kis bárányuk van. Ebből kö­rülbelül másfélmillió korona bevéte­lük lesz. (Álljunk meg egy pillanatra. Meg keli jegyeznünk, hogy a kerületi felvásárló üzem illetéke* emberei ha­nyagul kezelik ezt a dolgot. Éppen ide­je lenne, hogy az Ígéreteket valóra váltva, átvennék már a bárányokat es necsak énszemme! nézzenek a dolog­ra. Addig, míg a bárányokat nem vi­szik el, naponta csak kétszer tudnak fejni, különben hátomszor lehetne. Hogy ez hátrány a szövetkezet szá­mára, elvitetható-e?) A gyapjúból is legkevesebb egymil­lió korona bevételt várnak. (Ugyanúgy áll a dolog, mint a bárányoknál. Haj szén, he a kerületen, azok az izé*, szak­értők. egy kicsit okosabbak lenné­nek ...) Összesen két és félmillió korons! Nyár elején, nem rossz pénz ez. Lega­lább úgy kell az embereknek, mint a kenyérhez a füstölt szalonna. A nagykaposi szövetkezeti tagoknak lesz pénzük. A két és félmillió korona kitart majdcsak decemberig. Azután meg, ott lesz az élet, — azt is kel! számítani! KARDOS ISTVÁN Helvi vizeink hasznosítása öntözésre Helyesen választottak Bozena Horáková tanítónő elvtársnó, ugyanazon az úton jár az iskolába, mint a növendékei — az uhrínévsi Me­zőgazdasági Kutató Intézet mellett ha­lad el nap-nap után. Megfigyelte, hogy a fiúk és lányok, ha csak tehetik, kí­váncsiam leselkednek be az ablakokon, vagy a kapun. „Gyerekek, alakítsunk Micsurin-föl- det” — javasolta egyszer tanítványai­nak. A gyermekek természetesen öröm­mel beleegyeztek. Csak egy kis darabka megművelt földet kaptak, de a fiatal micsurinisták mégis nagyon megörül­tek neki. „Kár, hogy a mi földünk o- lyan kicsi” — gondolgatták titokban. Egyszer aztán arra kérték a tanítónő elvtársnöt, hogy nézzék meg az inté­zetet. Olyan sok érdekes dologgal fog­lalkoznak ott, ami őket rendkívül érde­kelné. Megbeszélték a kutató intézet­ben dolgozó elvtársakkal és megláto­gatták az intézetet. Először csak egy- szer-kétszer látogattak el az intézet­be — később azonban már csaknem mindennapos vendégekké lettek. Közeledett az iskolaév vége. Horá­ková tanítónő elvtársnó sokat beszél­getett velük pályaválasztásukról. Nem is volt szükséges, hogy rámutasson, mi lenne a leghelyesebb választás. Egész évi munkájának megmutatkoz­tak az eredményei. Chejn tanuló, Há­jekból, az elsők között jelentkezett: „Én a mezőgazdaságba szeretnék menni, a lovakhoz.” Két fiú mezőgazdasági gé­pek javítására kapott kedvet, további három pedig úgy határozott, hogy a stredoklukei Mezőgazdasági Szakisko­lában fognak tovább tanulni. Végül még öt lány is jelentkezett.. Ketten szintén a mezőgazdasági mesteriskolában foly­tatják tanulmányaikat, a másik három pedig a kertészetet tanulja majd ki. Az uhrínévsi nyolcéves középiskola tehát büszkén jelentheti: „Nemcsak a mirovicei diákok jelentkeztek a mező- gazdaságba, közülünk is tizenkettő vá­lasztotta jövendő foglalkozásának a mezőgazdaságot. . Károly bácsi és leányai Ilonka és Annuska CslSz-tagok. Fia­talok, szépek, vidámak és mégis bele akarnak ugrani a Vágba. Talán egy CsISz fiú miatt? Hogy hol... az bi­zony igen bonyolult történet. Nézzük csak meg, hogy is történt. Kamocsából egy lépés csak az Ifjú­sági Falu. Feltéve, ha elég hosszú lé­pést teszünk, mert a két határt „ Vág választja e! egymástól. A kartnocsaiak főleg csónakot használnak. Egy bizo­nyos idő óta a kamocsaiak rosszul érezték magukat a faluban. Mindgyak- rabben átjárogattak Ifjúság Falujá­ba. Ez az utazási láz magával ragadta Marton Károly családját is. Először Zsuzsa, a legidősebb lányuk költözkö­dött el, de nemsokára a család többi tagja is beevezett a CsISz Ígéret föld­jére, nem tartott-? vissza őket a hazai rög. Mihez kezdett volna az elhagya­tott apa? Ű is átköltözött az Ifjúság Falujában és ezzei is megerősítette a szövetkezetét. Eddig még minden rendben volna, de Kamocsán ezzel még nem zárult le a sor. Egyre többen mentek. Kamocsa egész elnéptelenedett, márcsak a vé­nek, özvegyek, árvák és a kulákok ma­radtak, míg aztán a helyi nemzeti bi­zottság is közbeszólt: „ekkor és ekkor jelentkezzen a helyi nemzeti bizottság­nál”. Károly megjelent. A kamocsai szövetkezet nagyon gyenge, vissza kell oda térni, meg kell erősíteni a szövet­kezetét, vagy pedig vissza adják a földjét. „Hátha muszáj, muszáj, akkor visszatérek” — mondoi. a Károly. „De ne egyedül, hanem a leányaiddal”. „Visszajövünk — visszaadják a föld­jeinket és megint mag '.íngazdálkodást fogunk folytatni” — beszélte rá leá­nyait — de hangja nem volt nagyon meggyőző. Ilonka és Annuska egész héten sír- tak-rítak, végül aztán határozottan ki­jelentették, hogy: „inkább 3 Vágba ugrunk, mintsem, hogy elmenjünk az Ifjúsági Faluból és újból magángazdál­kodást folytassunk”. Mit tehetet* az apjuk? Hívta a ha­zai rög — másrészt pedig a gyerme­kei jóléte. Határozott. Szeme csillogott az örömtől, amikor az Ifjúság Falujában a szövetkezeti irodában jelentkezett. Dr. KAROL PAN1AK A gutái nyolcéves iskolán megalakították a CsI^z-szer vezetet A pionír-szervezet fennállásának ötödik évfordulója alkalmából a hetedik és a nyolcadik osztály pionírjai közül többen jelentkeztek a CsISz-szerv«zetbe. Felvételüket a legjobb tanulók pionírjai kérték. Valamennyien már betöltöt­ték a 14-ik életévüket, sokan már a 15-iket is. A CsISz-szervezet megalakí­tása alkalmából meghívták a helyi és a járási CsISz-vezetöségét is. . A szépen feldíszített tanteremben az ünneplő pionírok izgatottan várták a díszgyűlés megkezdését. A gyűlést a pionír induló eléneklésével nyitották meg. A megnyitó bes'zéd után valamennyi pionír beszámolt a pionír szerve­zetben végzett munkájáról és az iskola keretén belüli és az iskolán kí­vüli munkájáról is. Az egyes felszólaló pionírokat a többiek hozzászólásaikkal megbírálták, illetve méltatták mageviseletüket és tanulmányi eredményüket. A gyűlésen valamennyi CsISz jelöltet egyhangúan elfogadták a jelenlévők. ,A gyűlésen megválasztották a CslSz-vezetőségét is. A vezetőségbe azokat a pionírokat választották, akik a pionír szervezetben jó munkájukkal kitűntek és a legjobb tanulmányi eredményt érték el. Elnökül Árgyusi Máriát válasz­tották meg, alelnökül pedig Szabó Margitot. A jelöltek ígéretet tettek, hogy még jobb tanulmányi eredményeket igyekszenek elérni és a szervezetben végzett jó munkával akarják bebizonyí­tani, hogy méltók a CsISz-szervezethez. Az új CslSz-tagok ez évzáró vizsgán be akarják bizonyítani, hogy méltók a CsISz-tagságára. Nem elégszenek meg azonban a saját jó tanulmányi ered­ményükkel, hanem segítséget nyújtanak a gyengébb tanulóknak, hogy ’ az egész osztály átlageredménye a lehető legjobb legyen. B. T. Öntözött területeink nanysága a fel­szabadulás óta hábo’-ű élőt.: kiterjedé­sének köze! ötszörösére emelkedett. Ez ez eredmény azonban szinte ki­zárólag esi:pí - folyóvizeink nyári víz- hozemábó’, áKam: „Jvattyútelepek vagy duzzasztóművek vizeiből adódott. Ön­tözött területeink fejlesztés? során ed­dig elhanyagoltuk a helyi vizeknek a felhasználd át. Helyi vizek: 1. a csapadékból egyébként elfolyás- re kerülő — sokszor igen tekintélyes — vízmennyiségek. 2. a talajvízből kutakkal (artézi kút), források révén és egyéb módon kivett vizek, végül 3. mindama tavak, vízfolyások, a- nyaggödrök (kavicsbányák) stb. vizei, melyek az országos vízmérleg szem­pontjából nem jönnek számításba. Csapadékvíz tárolása, sáncolás, skatulyázás. Vizsgáljuk meg felhasználási mód­jaikat. Hazánk éghajlata alatt még a legszárazabb vidékeken is 500 millimé­ter az évi átlag csapadékmennyiség. Ez a vízmt-n. -iség általában jó termést biztosít. Azaz, hogy csak biztosítana, ha a csapadékelosztás egyenletes len­ne, ha beszivárogna a talajba és ott a növények részére felvehető módon raktározódnék. A csapadék c. ak a mélyréteg ű és jó vízgazdálxodású, sík vagy szelíden lej­tő talajokba képe*- kis veszteségekkel beszivárogni. Lejtős területeken, ke- vésbbé mélyrétegű, vagy rossz szer­kezetű, tömődött, rossz vízgazáálkodá- sú talajokon a leesett csapadék 30—70 sz' alékra elfolyik, kárbavész. Még egy-egy kisebb, nyáron szára­zon álló patak vízgyűjtőjében is igen tekintélyes vízmennyiséget jelent a kárbavesző csapadék. Példt erre az 1952. év nyarán szárazon álló toki pa­tak völgyében a tervezés alatt lévő víz­tároló. Ez a tároló a patak vízgyűjtő­jéből elfolyó csapadékvizek összegyűj­tésére szolgál. A patak vízgyűjtő területe a tároló fölött 80—100 négy­zetkilométer. Ha az erősen dombos­hegyes vízgyűjtő terület átlagos 600 milliméteres csűrödé!:ául csak egyher- mad rész elfolyásával számolunk, úgy a párolgási veszteségeket is figvelembe véve legalább 7—8 millió köbméter víz összegyűjtésére számíthatunk. Ez a vízmennyiség nedig Páty, Zsám- bék és Tök határaiban több mint 1500 katasztrálU holdnyi szántóterület és kert öntözését teszi lehetővé. A csapadékból t'>hát olyan területek kiterjedt öntözését is megvalósíthat­juk, melyek messze vannak minden na­gyobb folyótól, vagy természetes víz­készlettől, azután éppen nyáron — az öntözés időszaka alatt — egyébként vízhiányban szenvednek. A csapadékból ’folyó vizeket nem­csak víztárolókban való összegyűjtés­sel hasznosítjuk. A téli é- tavaszi csa­padékból elf lyó vizeket közvetlenül is felhasználhatjuk öntözésre. A sáncolásnak és a legelő skatulyá­zásának hazánkban már ismeretes mód­szere is voltaképpen erre szolgálnak: beszivárgásra késztetni a csapadékot ott, ahol leesik. Limános öntözés A Szovjetunióban kiterjedten alkal­mazzák a limános öntözést, amely nem más, mint a talaj tenyészidőn kívüli vízzel telítésének fejlettebb formája. Lényege az, hogy u téli és a tavaszi csapadéknak, illetve hóolvadásnak a terület magasabb részeiről elfolyó vizét, alsórészén • alacs íyabb gáttal határolt „limán”-ban fogjuk fel. Limánnak le­hetőleg olyan lapályos részeket válasz- szunk ki, amelyek esése legfeljebb száz méterenként 20 centiméter körüli vagy nem sokkal nagyobb. A gát, a földtöl­tés a limái alsó határán a lejtő irá­nyára keresztben, lehetőleg esés nél­kül legyen elhelyezv . A limán két vé­gén pedig a töltés felfelé kanyarodik, hogy meggátoljuk a limúr.be jutó víz kifolyását. A limánokat — akárcsak a víztáro­lókat — sohasem a vízgyűjtő terület alján helyezzük el, hanem annak kö­zepén vagy felső harmadában. A limános öntözés célja, hogy még a tenyészidő előtt átitassa vízzel a ta­lajt, a gyökerek-járte mc'ységig. Leg­inkább a természetes gyepek bírják és hálálják meg a limános öntözést. Al­kalmazhatjuk azonban vetett, évelő he­refélék, herefüvesek és szántóföldek öntözésére is. Mik a limános öntözés előnyei? Létesítésük igen olcsó, mivel a 1i- mánt határoló töltések földből késiül­nek és aránylag olcsón előállíthatok. Üzemük egyszerű és jóformán ingye­nes. Termésfokozó hatásuk 10—15 szá­zalék körül mozog. A limános öntözés legfőbb hátránya, hogy alkalmazásával évente csak egy­szer öntözhetünk. Azután az öntözött terület nagysága a leesett csapadék víz- mennyiségétől függően évről-évre vál­tozik. Kutak, források felhasználása A kutak, források vizének felhasz­nálása ö tözésre —. ellentétben a csa­padékból elfolyó vizek, hasznosításával — hazánkban eddig sem volt ismeret­len. Jelenleg azonban csak kis terüle*- ten alkalmazzák a kútvízböl, forrásvíz­ből való öntözést. A talajvízkészlet pedig hazánkban elég bőséges. Felhasználása öntözésre sokhelyütt megvalósítható. Boldog köz­ség dolgozó parasztjai például 433 á- sott kútból máris 200 két. holdnyi ker­tet öntöznek. A talajvízkészlet' felhasználásának előnye, hogy szinte mindenütt bizto­sít öntözési alkalmat. Hátránya, hogy az ásott kút, a természetes állapotú forrás legtöbbször nei„ szolgáltat ele­gendő vizet az egész öntözhető terü­let öntözésére. A hátrányon kétféle módon segíthe­tünk: 1. a kút vagy forrás által az öntö­zés idósza' ein kívül szolgáltatott vizet összegyűjthetjük tárolómedencékbe, vagy 2. több kutat ásva sorozatot — galériát — létesítve, ezek vízhozamát összes! thetjük. Ásott kútnál általában több vizet szolgáltatnak az ártézikutek. A csekély vízhozamú forrás a víz szolgáltatását legtöbbször megnövelheti, he tég­lából, vagy cementből foglalatot ké­szítünk számára. A bciszapolódástól megvédjük ilymódon a kutat. Valahányszor egy kút, vagy forrás vizét öntözésre felhasználjuk, mind­annyiszor meg kell vizsgáltatnunk a vizét, alkalmas-e öntözésre. A talaj alatti vizek' ugyanis elég gyakran tar­talmaznak a talajra káros, szikesítö anyagokat. Öntözési alkalom mindenütt kínálko­zik. Csak éppen választani kell a sok helyi adottság között s a viz — a bő termés kulcsa — máris rendelkezésre áll. Öntözni pedig érdemes. Hiszen már néhány hold öntözött terület is jelen­tősen növelheti az üzem bevételét. Nem egy termelő szövetkezetünk százezres, milliós bevételei igazolják ezt a tényt. A helyi vizek felhasználása öntözésre másutt is igen nagy jövedelmet Ígér dolgozó parasztságunknak. BALOG JÁNOS (Élet és tudomány című folyó­iratból). Az állattenyésztésben dolgozó fiata­lok országos konferenciáján, melyet május elején Bratislavában tartottak meg. Simalová elvtársnó, a vel’kéle- várei állami gazdaság fiatal dolgozója is résztvett. A kétnapos értekezlet alatt élénk figyelemmel kísérte a fia­tal fiúk és lányok beszámolóját az el­ért eredményekről. Feljegyezte a zoo- tethnikusok, fejönők és etetők tapasz­talatait, hogy majd otthon, a levárei gazdaságban csoportja munkájánál fel­használhassa a tejhozam fokozásának érdekében. Vájjon miért küldték ki Simalová elvtársnőt az állattenyésztés _ legjobb fiataljainak konferenciájára? Simalová elvtársnő munkacsoportjához tartoz­nak Labudová, Fhrková és Cicákoní elvtársnők. Mind a három derék, fia­tal lány és mindenki dolgos, lelkiis­meretes dolgozóknak ismeri őket igaz hogy kevesen vannak, csoportjuk méo is annyi tejet termel terven felül hogy úgyszólván egy ..kis tejüzeme!' alkotnak. A havi terv szerint, minden fejőnk­nél megállapították, hogy mennyi te­jet kell elérnie. Simalová elvtársnőnek 2.965 litert. iMbvdová elvtársnőnek például 3.143 litert. Nézzük csak, vál­jon hogyan teljesítették a tervet? Sí Így válaszolnak malová elvtársnő áprilisban 5.587 li­ter tejet fejt ki a rábízott tehenek­től, Florková elvtársnő a tervezett 1.755 liter helyett 3.561 litert ért el. Természetesen, az ilyen eredmények nem maguktól és nem véletlenül ke­letkeznek. Az elért sikerek mögött sok-sok órai becsületes munka és ta­nulás rejtőzik. A tejhozam fokozásá­nál — melyre az állami gazdaság ke­retén belüli versenyben kötelezték magukat — Malinyinova elvtársnó módszerének alkalmazása segített. Sok fejő és állattenyésztési termelésben dolgozó, a módszer „bevezetése” elle­nére sem érte el a kívánt eredményt. Főleg azért, mert azt hiszik, hogy °lég ha csak a tőgymasszázst alkal­mazzák. Simalová ehüársnö munka- csoportjának tagjai valóban alaposan teljesítették kötelességüket és Malin/,i- nnva elvtársnő módszerét részletesen éttanulmányozták. Olyan körülménye­ket teremtettek, amelyek fokozottabb mértékben elősegítik a tejhozam eme- °sét. Mindenekelőtt pontosan járnak mun­kába és szigorúan ügyelnek a pontos­ságra. mert az különösen az etetésnél rendkívül fontos. Az eledelt a szovjet Cicáková elvtársnó borjúgondozó volt, mielőtt fejőnő lett. Mint borjúgondozó is szép sikereket ért el, hiszen a meg­állapított napi 70 dkg súlygyarapodás helyett, 80 dkg-ot ért el naponta. zootechnika tapasztalatai nyomán íze­sítik. Nagy gondot fordítanak a tehe­nek tisztántartására, mert tudják, hogy a tisztaság a mezőgazdasági álla­tok termelőképességének egyik alap­vető feltétele. Lehet, hogy talán cso­dálkozni fogtok azon, ha eláruljuk, hogy a lányok az istálóban is szigo­rúan ügyelnek a csend betartására. A szovjet tapasztalatok bebizonyították, hogy a csend nagy befolyást gyakorol az álhtok idegrendszerére és így a termelőképességére, ebben az esetben a tejhozamra is. Ezeknek és még más hasonló intézkedéseknek köszönhető, hogy a teheneknél mindig több _ és több tejet érnek ei. Simalová élvtárs­nő például hat tehéntől átlag 28—29 liter tejhozamot ér el. A mi elvtársnőink azonban m.ég ezekkel az eredményekkel sem eléged­tek meg. Hiszen azért fiatalok, hogy állandóan új utakat keressenek és mindig többet és többet igyekezzenek elérni. Több és több hektoliter egész­séges tejet gyermekeink számára, több tejet, jobbat és olcsóbbat mindany- nyiunk számára — ez a válaszuk a pártnak és kormánynak a mezőgazda- sági termelés fokozására vonatkozó irányelvére.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom