Új Ifjúság, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-51. szám)
1954-05-08 / 36. szám
1954. május 8. 3 Ol IFJÚSÁG ^ J!K^OÍK^C5KK»C®OKSCgaKaK^OH28K%CV<«C&OW»<^CK«QWrv^^^!fCsOKtíCSOr*.isQsOri®iJSC3 .-*CSK>C!sCpk>ÖK£WHl3iC£iCK>sKÄ<-V<«LSKrr^»a!*rK^<^K*C«K3^ä»<»><J^^ | Boldog nép szabad hazában £ \-:*iQgt&o9o*eeo*o*?>JoeoFr>&iot*zA&^ >íoso* zrV^otioeo^oi^ríO^oeeAcáéj ■© >íoSQ'8Moíö#s>ídSííq*>!c>»iíc*ö*Wdsp®>!o«D*>oSd*>ioSp^^ ~k Harcos apák méltó utódai Ha napközbe. Aq mégy a falun serami különöset nem észlelsz. Utcaszélen j- izadozó gyermekek, kiskapu- ijer beszélgető öreg anyókák, jellegzetes képe ez a falunak. Rétén ez az egyhangú kép időnként változik. Napjában többször is benépesedik ez utca. Vonatra igyekeznek az emberek, vagy hazajönnek éjjeli munkából A falu lakóinak döntő töbl ege Bratislaváben dolgozik. Ha végigjárod a bratislavai ütemeket nem egy kiváló rétéi dolgozóval találkozol. A falu nagy fejlődésen ment keresztül a felszabadulás óta. Az új házak számát nehéz volna megállapítani. Egész utcasor ven belőlük. 1949-ben az EFSz is megalakult. 1352-ben a rétéi határ 900/o-a már szövetkezeti tulajdon volt. A szövetkezeti tagok száma 86-re e- elkel tt Ma nehéz volna lemérni' a szövetkezet gazdagságát. Az új tehénistálló, az anyasertés nevelde, a háromezer tyűk befogadására alkalmas i/úkfarm csak egy része a szövetkezet vagyonának. A tagság magáénak érzi a szövetkezetei. Erről munkájuk tanúskodik a legjobban. A fiatal CsISz-tagok példás dolgozói a szövetkezetnek. A falu szíve ott all az út mellett, feldíszített homlokzattal, fényes, barna ablakaiból visz- szatükrözőanek i napsugarak. Kultúr- háznak hívják. Ezen épület egyik szobájában rendezték be az agitációs központot. Dokumentumok után nem kellett nagyon kutatatok. Számtalan sztrájk és nem egy vörös májusi felvonulás játszódott le ezen a környéken. A rétéi munkások, szlovákok, magyarok, Becica elvtárs s a többiek ott taposták Kosúty tödrös utcáit, hallották a sortüzet, látták a sebesültek kiömlő vérét. Gyakr n beszélnek erről, a szlovák s magyar munkások közös harcáról. A rétéi fiatalok ismerik a múltat. Ez meglátszik munkájukon, nem hoznak szégyent az ősök emlékére. Erről meggyőződhetünk ha megvárjuk míg lejjebb csúszik a nap s hazatérnek a dolgozók. Nemsokáig kell várni. Mikor ez öreg nap halvány sugarai utoljára végigsimítják a kultúrház mere ’ek homlokzatát, a barna ablakok mögött felcsendül az első kacaj. Takarítanak a lányok. Karcsú h .jlékony lány Boheny Rozi, a folyosót öntözi, barátnője, Eszti a padokat, székeket rakja helyre. Először a kis- szobát „az övékét” kisöprik, azután a folyosón is rendet teremtenek. Körülnéznek az agitációs központban, s észre sem vesszük, hogy mikor tűntek el. „Gyors eltűnés”, nem a legjobbakat sejtjük. Akaratlanul, szinte csak ma- i gunknak megjegyezzük: hívni kellett volna a lányokat az előadásra. Becica elvtárs ránknéz, szélesen elmosolyodik. Feláll, helyreteszi a nagy kék könyvet es felénk fordul. — Hívni? El sem tudnánk őket innen tiltani. Ogy éreztük hangjából, hogy valahogy nagyon gyengéden mondta”bzt. Lágy hangja munkája gyümölcsének örvendő tmber örömét éreztette velünk Hangjában volt ném, büszkesén Sokat szenvedett proletárhercosok boldog büszkesége volt ez. Trombita harsan érces hangja zeng-zúg, kavarog a falu házai között. Az a’ig 12 éves Horácsek gyerek fújja. A túzokoknak szól. Ének- próbájgk lesz me este. A fiatalok az utcán, ' a kultúrház udv_rái gyülekeznek. Itt találkoznak a vezetőség tagjai is minden este. Most is ott beszél K: ebére Bánni Kleberc elvtárs Horácsek elvtársnővel, a CslSz-elnökével. A gyermekekről an szó, a szlovák iskola tanulóiról. Rövidesen pionírok lesznek. A fogadalmat jól elő kell készíteni — ebben megegyeznek. kleberc elvtárs most jött munkából, még siet haza, hogy idejében visszaérjen az előadásra. Itt van ő minden este. Itt és mindenütt, ott az elsők között. Bár még fiatal, de az életben sokat tapasztalt. Bevonulása előtt több mint másfél évig Osztraván dolgozott. Önként mem oa, mikor látta, hogy kell a szén, úgy gondolta ott ven a helye. Ka+ naságnál a szervezeti munka terén is szerzett egy kis tapasztalatot... no még más: is . . Elismerő levelet küldtek utána ;0 katona volt. Az első pillanatra ki sem . izzük ebből a fiatal szőke fiúbó1 a benne rejlő akaraterőt. Nem ismer lehetetlent. Mindig azon dolgozott,, hogy a tömegszervezetek közösen jó úton haladjanak. Munkájáén sohasem várt. jutalmat, vagy elismerést. Meglepetés volt számára, mikor megtudta, hogy. jelölté i nemzeti bizottságba. Gondolkozni kezdett. Mihez kezdenék ott. Mit fogok én ott csú.álni? — erre se- hogysem tudott meofc’elni önmagának. Csak később, mikor bemutatkozott körze.ében és látta, érezte, hogy az emberek n ilyen bizalommal néznek rá, érlelődött meg benne a válasz. Már tudta mit kell cselekednie: Dolgozni, rr j jobban, méo becsületesebben a nép érdekéért. Már javában ragyogtak a csillagok mikor végétért az előadás s a mozi. A7 idősebbek mér az agitációs központban megvitatták az egyes kérdéseket. A fiatalok obájukba vonultak. Rövid időn belül csengő kacagás töltötte be a kis szobát. Ide járnak minden este. Itt tartják a politikai iskolázást, s megbeszélik az egyes problémákat. Itt tervezgették a választási kampányt is. A kitűzött terv megvalósult. Naponta friss műsort adnak le a helyi hangszóróba, a agitátorok is becsületesen végzik munkájukat. A faluban még nem volt nyilvános gyűlés kultúrprogramm nél'KÜl. Ez is a fiatalok érdeme. Ha nem is teljesen, de részben igen. Az érdem másik része a szomszédszoba lakóit illetné. De mint ahogy a két kis szoba ugyanazon épület része, egy tető alá tartozik, úgy fonódik egybe munkájában a ké szervezet is a közös cél érdekében. A szlovák színdarabban ugyanolyan lelkesen játszottak a, sz.ovákul be.' zélő magyar fiatalok, mint a magyarul beszélő szlovák ifjúság a „Csikós” című színműben. Ha most átpillantunk a szomszéd szobába, ugyanezt látjuk. „Figaro házassága” című színművet tanulják a Csemadok tagjai. 10—12-en vannak jelen, 3—4 idősebb dolgozó kivételével mind fiatal. Idősebbekről talán nem is beszélhetünk. Laval Sándor, az a magas barna bőrkabátos ember úgy 37 körül járhat. Már rég szerepel, s a legjobb szereplők közé tartozik. Hogy az évek repülnek? Ha d szálljenak! A jól végzett munka örömének érzése nem száll el. Ez megmarad a mi számunkra. Ezért játszik Sándor bácsi is. — Letérdelni.. . nem jó ... még egyszer, így erre fordulj... mindig arccal a közönség felé. — No végre ott térdelnek Figaro és jegyese a szülők előtt. — Jó — halljuk Pomichal elvtárs fáradt, rekedt hangját. A fáradtság szinte lesír az arcáról. De azért mégse pihen. — Kezdjük a másik jelenetet. — A darabot május végén szeretnénk előadni. Az idő rövid, igyekeznünk kell — mondja Pomichal elvtárs. S amint látjuk ők igyekeznek is. Mikor közelebbről megismerjük ezt a barna fiatalembert, aki éjfélig magyaráz, tanít, csak ennyit mondhatunk, hogy a rétéi dolgozók jól választottak, mikor Pomichal elvtársat jelölték a nemzeti bizottságba. Az ilyen Pomi- chalokból, Klebercekből jó párat találunk Rétén. A 'res,, to proletárhercosok mellett ezek a bátor fiatalok a biztosítékok arra, hogy a rétéi ifjúság továbbra is a proletá.internecionaliz- mus szellemében nő, fejlődik s halad a még szebb eredmények felé. CSETŐ JÁNOS W Érdemesek vagyunk dolgozó népünk bizalmára A karvai mez/Jgazdasáyi iskola tanulói 1953 szeptember 1-én lépték át először az iskola küszöbét. A tudás szomja hajtotta őket ide. Ha meghallgatjuk a tanulók megbeszélését, azonnal észre vehetjük, hogy már az iskolába jövetelük előtt is-, sokat hallottak a jelenről és a múltról. De most még világosabban látják az eseményeket. Látják a múltat, a jelent, a különbséget. Amint mindezt tudatosították, önmagukban érlelődött, meg az a gondolat, hogy a jelen valamire kötelez bennünket. Azt, hogy mindannyian így gondd- kodnak, a legjobban az elért eredményeik mutatják. Vojtek Tibor, Kosik Tóth Sándor, Mészáros Lajos, \'(Jh Vfízália, Almási Árpád, Ránko Tibor, Spek László, az iskola élenjáró példás tanulói. A többiek is igyekeznek követni példájukat. A tanulók kötelezettséget vállaltak, hogy elősegítik a tavaszi munkák sikeres befejezését Kötelezettségvállalásukat teljesítették. Az iskola birtokán 7.500 szőlőtő kinyitását és 2.000 szőlőtőke megmetszését végezték el. Az iskola tanulói összeforrtak, erős kollektívát alkotnak. Összefűzi őket a közös eél: Jól tanulni, bebizonyítani dolgozó népünknek, hogy a belénkhelyezett bizalommal nem élünk vissza, jó mező- ■'-zdasági szakemberek leszünk. SÁFÁR BÉLA, Karva. ,Egy szerű juhász“ Tudom, sokan közületek, mikor a címet olvasták, lege ásta nyájra, délibábra, furulyázó öreg juhászra gondoltak. Igen. „Az öreg juhász" fogalom köré sok szép elképzelés kerül felszínre. Év em akarom ecsetein1 a vadregényes pusztát, toliamat nem pihentetem men a gémeskutak hú- sében. A felsőjatói «mi gazdasághoz nem tartozik akkora legelő, hogy azon délibáb játszón. A juhász sem öreg, subája nincs, még csak nem is furulyázik. Vékony, szőke, közepes termetű en. er szeret szórakozni, olvasni. Kinézése oly- fiatal, szinte hihetetlen, hogy már a 31. életévét tapossa. Bizony, már égen volt, mikor az öreg Eremiás, a János apja azon törte fejét, hogy mit is kezdjen azzal a hét gyerekkel, bem sokáig gondolkozott. A kérdést csak egyféleképp lehetett megoldani. Ö maga kocsis volt, a gyerekek meg napszámosok lettek. így kerüli János kezébe is a kapanyél. Szorgalmas, csendes természetű gyerek volt. Ahová küldték, ott dolgozott. 1942- ben a juhász mellé került kisegítőnek. Megszerette az állatokat, ottragadt. Azóta eltelt néhány év. Emlékezetes napokat is megélt. Fiatalon megkóstolta a háború gyötrelmeit. Németországba hurcolták, de szerencsésen átvészelte a borzalmakat, hazakerült. Mikor leszolgál' a katonaságot, foglalkozást választott. Újból visszatért a juhok mellé. Később, a Szovjetunióból juh-szái- lítmány érkezett. A tomöci állami gazdaság is kapott l'Höle. A juhokat Eremiás elvtárs g »ndjaira bizták. Összeköttetésbe került a viglasi kutatóintézettel. Ekkor kezdődött számára az igazi élet. A kutatóintézet dolgozói meglátogatták, elbeszélgettek vele, megvitatták, hogy lehetne emelni a gyapjúhozamot. Szóba jött itt minden, keresztezés, s a báránynevelés kérdése. János sokat hallott, s tanult. Ekkor kezdett igazán „gazdálkodni". linden észrevételét feljegyezte s erről beszámolt a kutató- állomásnak. Emellett rendszeresen olvasott. Az eredmény nem maradt el. 1952-ben darabonként 6.84 kilogramm gyapjúte-mést ért el. 1953- ban, már verse íyre hívta az ország összes juhászait. A verseny egyik pontja az volt, hogy 7.11 kilogramm gyapjú érmést ér el darabonként. A versenyt megnyerte, kötelezettségvállalását teljesítette. 1953-ban már 8 06 kilogramm átlageredményt ért el dar bonként. Munkájáért a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal kitüntette. Ekkor került először Prágába. Másods^ r meg most, május lsején, mikor mellére tűzték a Munka-Érdemrendet. Eremiás elvtárs szeme felcsillan, amikor prágai emlékeiről beszél. Ma mar mindez csak exnlek. Újból itt dolgozik, ahol született, a kis tanyán. Itt vannak övéi, a szeretett csalán, a két kis gyermek, a fehérre meszelt juh-farm, a hosszúgyapjas juhnyáj. Nem tudna elszakadni ezektől semmi pénzért. Ő, ai „egyszerű juhász”, csak itt érzi jól magát. Ezt a mondatot gyakran használja, különösen, ha munkája eredményét dicsérik, mindig szerényen megjegyzi „én csak egy egyszerű juhász vagyok”. Mi mindannyian büszkék vagyunk rá, tiszteljük, s nagyon, de nagyon megbecsülünk minden ilyen „egyszerű juhászt”. Cs. J. A besztercebányai kerületi nemzeti bizottságba Irena Piatrovát, a korpo- nai gé. - és traktorállomás traktorosát is jelölték. A 30. választási kerület választói mind jó! isr éri’ Gyermekéveit nehéz körülmények között töltötte. Apja szezonmunkás volt. Mint egész fiatal lány Sok helyen mint háztartási alkalmazót, dolgozott. Hazánk felszabadít' a é különösen a dolgozo nép Februári Győzelme, új mur kalehetőségeket tárt fel Irena Piatrová számára is. Jelentkezik az eperjesi traktorra tanfolyamra. A tanfolyam elvégzése után tériével együtt a korponai gép- és traktorállomáson helyezkedik el, ott dolgozik ma is. Normája rendszeres teljesítéséért, 1950-ben, mint példás dolgozót, élmunkás- könyvvel tüntették ki és a besztercebányai kerületi nemzeti bizottság dicséretben részesítette. Irena Piatrová, a cekovcei helyi nemzeti bizottság keretén belül működő nőbizottsag elnöknője, 1954. januá-ia óta, a helyi nemzeti t.zottság tagja, ahol széleskörű tevékenységet fejt ki és minden fontos kérdés megoldásában aktivan résztvesz. Szeretett pártunk X Jó eredmények A liptószentmdklósi Május 1. üzem összüzemi felajánlásában többi között azt is megtaláljuk, hogy a X. párt- kongresszusig, — egyes munkacsoportok kivételével — bevezetik a hoz- raszcsotot. Vállalásukat már teljesítették is. Ebben nagy érdemei vannak Magda Mlynková, Munkaérdemrenddel kitüntetett dolgozóiak. A műhelyben hozraszcsot sarkot létesítettek, ahol a sajtótízpercek alkalmával Mlynková elvtársnő megmagyarázza a belüzemi gazdálkodás előnyeit Mi is hozraszcsot-üzem leszünk A trencséni Viliam Siroky „Készruhe Uzeftiek”-ben, Buranová, Bottka és Sedlácek elvtársak műhelyeiben bevezette. a hozraszcsotot. A X. párt- kongresszusig pedig a „Technikai konferencia" üzemben is bevezetik. A t-encséni ruhaüzemi dolgozók az év végéig hozraszcsot üzemmé akarnak válni. Példásan teljesítik a beadásokat A kékkői járásban lévő neníci szövetkezet tagjai már egész évi húsbeadásukat teljesítettél.. Sikerrel teljesítik Csehszlovákia Kommunista Pártjának X. kongresszusára tett felajánlásaikat. Kötelezettségvállalásukat — hogy terven felül 20 mázsa sertéshúst kongresszusa előtt adnak be, — már teljesítették, ezenkívül még 10 mázsa sertéshúst adtak be. A Chemosvitben teljesítik kötelezettségvállalásukat A Svitben megtartott szlovákiai hozraszcsot konferencián a chemosviti CsISz-tagok kötelezték magukat, hogy a műselyem fonodában fiatalokból álló műhelyet létesítenek, amely a X. párt- kongresszusig nozraszcso, módszerrel kezd dolgozni. Ebben a műhelyben nagyobbrészt fiatalok dolgoztak, de a CsISz-szervezet mégsem működött. A felajánlás egy részét, mégpedig, hogy fiatalokból álló műhelyt létesítenek, már teljesítették. Eddig 40 fiatal lányt nyertek meg a CsISz-be és megalakították a szervezetet. Hátra marad még a hozraszcsot bevezetése. Fiatal építőmunkások sikere Csehszlovákia Kommunista Pártja X. kongresszusának tiszteletére, értékes és bátor felajánlást tettek az Ostrava i 18. sz. állami Tiunkaerőtartalékok szakintézetének kőműves ipari tanulói. A fiatal riúk, Rudsky elvtárs vezetésével vállalták, hogy 996 négyzetméter falat vakolnak be, mégpedig úgy, hogy 110 százalékra teljesítik a felnőtt körmivé, k normáját. Ma már büszkén jelentik, hogy a normát 115 százalékra, felajánlásukat pedig idő előtt teljesítették. Szép j> eredmény Április 15-én a dunaszerdahelyi 11 éves magvar középiskola kultúrcso- portja meghívót kapott Kisfaludra hívták. A meghívót örömmel fogadták. Este hat órakor már robogott is velük a teherau.ó Kisfalud felé. Már ahogy a falu neve is mondja, gazán kicsi ez a falu. A lakosság szívesen fogadott ’.ennünket Elkezdtek az előadást. Gyorsan peregtek a műsor számai, határozottan megnyertük a közönség tetszését. A műsor végefelé iskolánk egyik tanulója „Olvasd és terjeszd a harcos ifjúság lapját” címmel előadást tartott. Az eloalás eredménye az lett, hogy ebben a kis faluban egy este 14 előfizetőt szereztünk az Oj Ifjúság számára. Szép eredmény ez, de mi ennél nem állunk meg. Ebből azt látjuk, hogy a falusi ifjúság szívesen olvas, megrendeli a lapot, ha megmagyarázzák nekik a lap jelentőségét. Mi műsorunkkal nemcsak a választások sikerét segítjük elő, hanem megragadunk minden alkalmat, hogy lapunk számára minél több előfizetőt szerezzünk MATUS GÁBOR Dunaszerdahely
