Új Ifjúság, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-51. szám)
1954-04-10 / 28. szám
T 2 Ol IFJÚSÁG 1954 ánrilis 10. A tőkés lapok aggódnak a szó viel jegyzék számukra kedvezőtlen viszhangfa miatt Sajtószemle a Szovjetunió jegyzékének nyugati visszhangjáról Az európai kollektiv biztonság biztosítására vonatkozó javaslatok, amelyeket a Szovjetunió a négy nagyhatalom külügyminisztereinek berlini tanácskozásán és a szovjet kormánynak Franciaország. Nagy-Britannia, valamint nz Egyesült Államok kormányához intézett március 31-i jegyzékében terjesztett elő továbbra is magukra vonják a világ közvéleményének figyelmét. A Rurmlngham Post című an goi lap azt iria. hogv „azt a javaslatot, amelv szerint olyan biztonsági -egyezményt kössenek amelyben Amerika is részt- vesz, nem lehet olvan egvsze ' 'űen kihagyni a számításból" Az Observer című angol lan megállapítja, hogv „a mindent magába foglaló európai biztonsági egyezmény eszméié", amit a Szovjetunió vetett fel. bizonyos rokonszenvező visszhangot ke'tett Nvugat Európában”. A New York Times párizsi tu dós'tóia azt íria. hogv ez a >o- konszenvezö visszhang árthat az amerikaiak nyugateurópai katonai terveinek, a többi között a. ,európai védelmi közösség” tervének Stringer, Christian Sciense Monitor című amerikai lap washingtoni tudósítója amiatt „sainálkozik”. hogy a szovjet javaslatok ..igen hatékonyak" Stringer azt írja, hogy a világ- közvéleménv szemében ,,a szovjet kormány iegyzéke olyan ia- vaslatként tüntetheti! fel. hogv vessenek véget a hidrogén háborúnak.” Az amerikai lapok, mint iát ható. nemcsak Niyugat-Európa széles közvéleményének, hanem a nyugateurópai államok hivatalos köreinek reakciója miatt is ■ nyugtalankodnak. így például a már említett Christian Science Monitor kijelenti, hogv a nyugateurópai országok külügyminisztéri .uai azon a kérdésen gondolkodnak vajion nem tűk rözi-e a Szovjetunió ú.i iavas I ta „azt a kívánságot hogv vessenek véget a hidrogén háborúnak’ A „Liberation” francia lap szerint a szovjet jegyzékre kü1 dendő válasz megtárgyalása nézeteltéréseket okoz a francia külügvminsztérium vezeti! személyiségei között Sok burzsoa lap elismeri, hogv a világközvéleménv han gulata miatt ielentékenv nehézségbe ütközik, hogv ez°k a kö rök. amelyeknek pedig ez érdekükbe állna, negatívan válaszolnak a szovjet jegyzékre. A Reuter Iroda szemleírója azt írja. hogv a szovjet javaslatok „kényes problémát ielen tenek a nyugati országok számára a szovjet jegyzékre vonatkozó válasz megszerkesztésekor.” A lapok hangoztatják hogy „igen óvatosnak kell lenni” a negatív válasz megfogalmazásánál. A Reuter Iroda szemleírója és sok más burzsoa sa.itószerv eszmefuttatásából kitűnik, hogy a nyugati politikusok nem törekszenek arra. hogy értelmileg tárgyalják meg a kollektív biztonság szovjet tervét, hanem mindössze különböző kibúvókét keresnek, hogv a közvélemény tiltakozásának felkeltésé nélkül utasítsák el. ilyen szemszögből kel! vizsgálni azokat a híreket is, hogy az angol kormán vköiökben elégedetlenkednek amiatt, hogy az amerikai külügyminisztérium sietve megtagadta a szovjet iegvzék megtárgyalását Russel, a New York Herald Tribune washingtoni tudósítói« megjegyzi, hogy az amerikai külügyminisztériumnak a szov let jegyzékkel kapcsolatos .gyors és éles” reakciója „újból kiélezte az angol-amerikai viszonyt: a viszony feszültsége es annak okai nagv Izgalmat keltettek azok körében akik Churchill miniszterelnök kormányé ban Amerika legjobb barátai és washingtoni felelős körök sza vai szerint megszilárdították azokat az erüket, amelyek mái régóta hirdetik, hogv Angliának függetlenebbnek kell lennie a/ Egyesült Államoktól." A New York Times hangoz tatja, hogy a Szovjetunió legutóbbi diplomáciai lépései rendkívül bonyolulttá tették a nyugati politika irányzatát meg állapító politikusok elütt álló problémákat. A Szovjetunió legutóbbi iegyzékében például Franciaországhoz fordulva, tv, lajdonképpen azt mondia: „íme. itt a lehetőség, amely biztosítja bizt.onságtokat Németország felfegyverzésének kockázata nélkül." Befejeződött Németország Szocialista Egységpártjónak IV. kongresszusa Németország Szocialista Egységpártja IV. kongresszusának április 5-i délelőtti ülésén megkezdődött a NSZEP szervezeti szabályzata módosításáról sgóló második napirendi pont megvitatása. Az említett kérdéssel kapcsolatban Kari Schirdewan Németország Szocialista Egységpártja központi bizottsága politikai bizottságának tagja tartott beszámolót. Schirdewan a többi között megállapította, hogv a NSZEP III. kongresszusán jóváhagyott szervezeti szabályzat egyes pontjai elavultak és módosításra szó rulnak, a szervezeti szabályzat egyes más pontjait feltétlenül ki kell egészíteni. Az előadó ezután rátért a módosított szervezeti szabályzat javaslatának ismertetésére. A szervezeti szabályzat tervezete tartalmaz egy új fejezetet „a párt és a Szabad Német Ifjúság” címmel, amely kidomborítja a NSZEP szerepét a Szabad Német Ifjúság, a párt segítőtársa és tartalékcsapata tagjainak nevelésében. A kongresszus küldöttei egyhangúan elfogadták a párt módosított szervezeti szabályzatát A kongresszus küldöttei ezután egyhangúlag jóváhagyták a kongresszus „A német nemzet életbevágó kérdései megoldása nak útja" című okmányát. Németország Szocialista Egy ségpártjának IV. kongresszusa nyolcnapi tanácskozás után kedden befejezte munkáját. A kongresszus titkos -szavazással választotta meg a 91 tag ból és 54 póttagból álló új köz ponti bizottságot. A leadott sza vázátok 96—99 százaléka esett a jelöltekre. Waldemar Schmidt, a szava- /.átszedő bizottság elnöke a sza vázátok összeszá, találása után. hangsúlyozta: — Az a tény, hogv a kongresszus titkos szavazással csak nem egyhangúlag választotta meg az új központi bizottságot élén Wilhelm Pieckkel, Ottó Grotewohllal és Walter Ulbricht tál, mindennél szemlé1 tetübben mutatja a párt vezető magva- nak és a párttagok tömegeinek összeforrottságát. Németország Szocialista Egy- ségpártjának újonnan megválasztott központi bizottsága szerdán tartja első ülését. Eisenhower rádióbeszéde Eisenhower, az Egyesült Államok elnöke hétfőn este rádióbeszédet mondott. Jelentős részben a Csendes-óceán térségében legutóbb végrehajtott amerik-r hidrogénbomba-robbantási kísérletekkel foglalkozott, s kén,, télén volt megállapítani, hot ezek a kísérletek „a világ Kü lönbözü részein heves reak.- ■ váltottak ki". Eisenhower m bizonygatta, hogy az amerik hidrogénbomba-kisérletek ne. háborús célzatúak. Ezzel kapc- latban a Szovjetuniónak cint ve, megismételte azokat a ' nyegetéseket, amelyeket Du! les, az „azonnali megtorló stratégiájáról nemrégiben el mondott kijelentései is tartat maztak. Eisenhower a „béki megőrzésének biztosítékát” abban látta, hogy „az Egyesült Államok képes ... gyorsan reá gálni és visszaütni”. Nem hali hathatta el -azonban, hogy a/ amerikai nép körében mind in kább aggodalom hatalmasodik a hidrogénbomba-kisérletekkc kapcsolatosan s beérte azzal hogy felkérte az amerikai né- p'-* pánik és félelem nélkül intézze el... a hidrogénbombu- val összefüggésben levő . minden belső problémáját. Az angol alsóház vitája Clement Attlee, az angol munkáspárti ellenzék vezetője hétfőn az alsóházban előterjesztette cárijának határozati javaslatát, amelyben felhívja a kormányt. hogy haladéktalanul igyekezzen Churchill—Eisenhower—Malenkov találkozót létrehozni a fegyverkezés csökkentésére és a csökkentés ellenőr zése érdekében. Attlee a többi között azzal indokolta a határozati javaslat előterjesztését: nem hiszi, hogy ,.a hidrogénbomba meg fogja akadályozni a háborúkat” A továbbiakban a hidrogénbomba alkalmazásával iáró veszélyek kel foglalkozott, majd ismétel ten hangoztatta: ..Számunkra egyetlen út marad, az, hogy e nagv veszély ismerétében újból foglalkozzunk a nemzetközi kérdésekkel. A kompromisszum e1 kerüíhetetlen .. ■” Churchill Attlee beszédére mondott válaszában a hidrogén bomba-kísérletek folytatása mel lett szállt sikra és azt bizony gáttá, hogy „ezek a kísérletek a világbéke és nem a világháború esélveit növelték". Churchill a továbbiakban hangoztatta. hogy semmi esetre sem kérte fel az Egyesült Államokat a hidrogénbomba-kisérletek beszüntetésére. Két vigéc utazik a vonaton (Adenauer látogatást tett Törökországban és Görögországban.) A Szovjetunió Minisztertanácsának és a Szovjetunió Kommunista Pártja központi bizottságának határozata A Szovjetunió Minisztertana csa és a Szovjetunió Kommunis ta Pártjának központi bizottsága határozatot hozott arról hogy 1954 augusztus l-én Moszkvában ossz szövetségi l- landó mezőgazdasági kiállítást nyitnak A kiállítás célja a szó cialista mezőgazdaság eredményeinek széleskörű ismertetése á kolhozok, szovhozok, gép- ér traktorállomások tapasztalatainak. a mezőgazdaság élenjáró Az ausztráliai képviselőhöz vitát rendez a hidrogénbomba robbantások kérdéséről. A Reuter jelenti, hogy az ausztráliai képviselőhöz hamu rosan részletes vitát rendez a hidrogénbomba — robbantások kérdéséről. Menzies miniszter elnök közölte hogy hamarosan nyitlatkozatot tesz a közelmúlt ban lezajlott amerikai hidrogén bomba kísérletekről A Comédie Francaise társulata fellépett Moszkvában Az AFP lelenti, hogy a Comédie Francaise Szovjetunióban tartózkodó tagjai felléptek a dolgozói es u mezőgazdámig szervezői valamint a tudományos kutató és kísérleti intézmények eredményeinek mielőbbi gyakorlati meghonosítása. A kiállításon kollektívák mellett részt vehetnek egyes kolhozparasztok, gép- és traktorállomási. szovhoz- és erdőgazdasági dolgozók. valamint más gazdasági dolgozók, kolhozelnökök. qép- és traktorállomási. valamint szovhozigazgatók ugronómusok, zootechnikus állategészségügyi dolgozók, me zőgazdasáqi tudósok. A kiállító: részvevőinek buzdítására számos jutalmat és prémiumot rendszeresítenek. Ezeket a jutalmakat s prémiumokat évente Ítéli oda kiállítás főbizottsága A különösen kitűnt élenjárók prémiumként személygépkocsit, , motorkerékpárt, kerékpárt órát vagy rádiókészüléket karnak. moszkvai Nagy Színházban. A társulat Moliére Tartuffe-iét mutatta be. Kelet-Pakisztánban gyűléseken követelik az Egyesült Államok pakisztáni nagykövetének visszahívását. Vess Trust of India jelen- szerint Kelet-Pakisztán több városában, köztük Dakká- ban tartott gyűléseken határozatot fogadtak el amely követeli Horace Hildretthenek. az Egyesült Államok pakisztáni nagykövetének visszahívását. A határozatok „kéretlen beleszólásnak” minősítik a nagykövet egyik nyilatkozatát, amely arra vall. hogv a nagykövet „illetéktelen érdeklődést” tanusn Pakisztán belügyei és politikája iránt. Újabb 13 és fél millió dollá’ Rádiójelentések szerint Fran co-Spanvolország 13 és fél mi lió. dollár újabb „segélyt" ka: a spanyol felfegyvérzés meg gyorsítására. Kekkonen alakítja meg az új finn kormányt. / Mint az AFP jelenti, Paasiki- vi finn köztársasági elnök Kék konent az Agrár Szövetség vezetőjét bízta meg az ú.i kormánv megalakításával. // Őrségváltás Abadanban Vigéc: Ä, kolléga úr! Maga a Krupp Jgyügyár ügynöke? Adenauer: "szt! Inkognilóban utazom, mirg^ Nyugat-Németor- szág kancellárja . . Két és félesztendavel ezelőtt, 1951 október 4-ének estéjén néhány motorcsónak tartott a Perzsa-öbölben horgonyzó „Mauritius" nevű brit cirkáló felé A csónakokban az Angol-Iráni Olajtársaság brit „szakértői" ül ■ tek. Néha-néha még visszafordították fejüket a part felé. aho1 az angol olajbirodalom btiszke„é- ségének, az abadani olajfinomi tónak hatalmas épületei állnak így hagyták el az Angol-Iráni Olajtársaság utolsó megbízottai azt a területet, amely felett tel évszázadig korlátlanul uralkodtak. A jelek arra mutatnak, hogy az angol szakértők a közeljövőben, két és fél esztendei kényszerű távoliét után visszatérnek dé 'neYri egyedüiCjjóm- pokig tartó bizalmas tárgyalások után ezekben a napokban szó végezik meg az Angol-Iráni Olajtársaság londoni székháza- ban az iráni olajkincs forgalom- bahozatalára és kitermelésén vonatkozó nemzetközi egyezményt. A jelentések arról beszélnek hogy a most alakuló nemzetközi konzorcium az An gól-iráni Olajtársaságon kívül c- brit-holland érdekeltségű Royu1 Dutch-Shell monopóliumból, égi. francia olajtársaságból és az öt legnagyobb amerikai olaj- trösztből fog állani. Az imperialista „nyolcasfogat" megjelenésével új szakasz kezdődik abban a késhegyigmenő küzdelemben, amelyet az angtl és amerikai olajmonopóliumok vívtak és vivnalc egymással az iráni olajért. A Közel- és Közép-Kelet olajáért folyó küzdelmet már e területek gazdagsága is érthetővé tette. London és Washington egyaránt tudta, hagy a harc a tőkés világnak az amerikai kon tinens után leggazdagabb olaj- lelőhelyeiért folyik, ahol a kapitalista kézen lévő olajtartalé kok 40 százaléka szunnyad u old alatt, s ahol a 20 évvel üüttihez képest több mint öt- zűrösére emelkedett az olajtermelés. Az olajtrösztök urai azt is tudták, hogy a közel- és középkeleti kutak a többieknél sokszorta gazdagabban és bőségesebben ontják az olajat — és a hasznot. A második világháború .elején egy iraki olajkút csaknem százszor, — egy aró- biái kétszázszor, - egy iráni pedig — majdnem négyszáz- szőr annyi olajat adott, mint egy amerikai olajkút. Emellett n közel- /és középkeleti olajmezö kön dolgozó* és szenvedő mun kasok bére azonos termelékenység mellett kevesebb mint nyal eadrésze volt az amerikai olm- munlcás bérének. Végül -- de nem utolsósorban — a közel- és középkeleti ólai- csata mindkét főszereplője tud ta, hogy a kapitalista viláa ö-v s:zes olajkészletei közül ezek vannak legközelebb a Szóval- unióhoz s az európai névi de mok/áriákhoz -gtúint az itten ilajkint s hi-t <iö"f szerepe van a stratégiában" továb rá abban, hogy angol van amerikai kézbe jut-e a vezető szerep a szovjetellenes háborús tervek a közel- és középkeleti frontszakaszán. Az angol-amerikai olajhábovú kifejlődésének irányát már a 30-as évek eleje óta félreérthetetlenül az amerikai töke előretörése jellemezte — ami természetesen egyáltalán nem csökkentette az angol ellenakciók hevességét és elkeseredettségét A második világháború végére hosszú és bonyolult csaták sorozata után úgy alakult a helyzet, hogy a Közel- és Középkeletrn egészében megtört az angol monopóliumok egyeduralma. 1946-ban a középkeleti olaj 52 százalékút még angol, de mim 12 százalékát amerikai olajtrösztök ellenőrizték. Ez az arány később jelentős, de nem döntő mértékben eltolódott az amerikai olajtöke javára Nagy általánosságban tehát a második világháború végére kifejlődött egy hozzávetőleges „olajegyen- súly”. Az így kialakult helyzet ma: önmagában is meghatározta u továbbij küzdelem fő vonásait.. Az amerikaiak tudták, hogy az ilaiegyensúlyt qyökeresen csak akkor változtathatják meg, ha előbb Iránból kikergetik az angol olajtökét és helyét részben vagy egészben maguk foglalják el. Az angoloknak viszont lát níok kellett, hogy a sorozatos visszavonulások után kialakult oíajegyensúlyt” csak az iráni olajícinfs birtokában védelmezhetik meg. Ezért vált Irán a második világháborút követő években a Közel- és Közép- Keleten vívott amerikai-anqol olajháború fő csataterévé. 1947 és 1951 között az amerilcai monopóliumok a washingtoni kormánypolitika széleskörű kihasználásával sokoldalú és bonyolult offenzívát indítottak az angolok iráni olajegyeduralmának megtörésére. Politikai 'gyilkos Ságoktól az iráni parlament megvásárlásáig, csábító ajánla toktól a London felé irányuló politikai zsarolásig — minden lehetséges módszert felhasználtak erre a célra. Offenzív-!- juk elején módszereik közé tartozott a tömegmozgalom kihasználása is. Hiszen Irán népének elsöprő többsége és a nemzeti burzsoázia tekintélyes rétegei az angol gyarmatosítókat, a brit uralmat megtestesítő Angol- Iráni olajtársaságot tartották az ősi, a fő ellenségnek Az iráni népmozgalom azonban szétzúzta ezeket az elképzeléseket, kicsapott a Washington által szabott szűk mederből Washington rosszul mérte 'el az iráni imperialistaellenes t - megmozgalom erejét, amikor ar- a számított, hogy az angol hegemónia megtörésének és az amerikai olajtöke bevonulásának kéttűs manőverét egyidőben hajmatfa végre. Az iráni nép- ’n'ijoalom 1951-ben kiharcolta ’s kikényszerítette az ang< 1 Primríqnrísok távozását Fő vonása azonban mindvégig az maradt, hogy m amerikaiak kénytelenek voltak az angol-amerikai „közös fellépés", „közös megegyezés" leplébe burkolni a lényeget: az olajháborút. Azért kényszerültek ilyen taktikára, mert egész szovjetellenes politikájuk végrehajtásához nemzetközi méretekben szükségük volt az angol imperializmus együttműködése - re. Ennék a célnak az eléréséhez arra is szükségük volt, hogy olyan kormányt juttassanak kormányra Iránban, amely ki tudja magát szakítani a tömegnyomás alól, amely véres es brutális eszközökkel legalább ideiglenesen megtöri a népmozgalom lendületét és készen áll ennek az „olajbékének”, helyesebben: oútjbehódolásnak a megteremtésére. Éppen-dtt \ere- sendő a múlt év kófa őszén végrehajtott véfe's katonai puccsnak, Irán mai kormánya uralomra jutásának háttere. A Zahedi-kormány által gyakorolt véres terror segítette megteremteni az alku megkötésének belső feltételeit. S ekkor kezdődtek meg Hoover, volt amerikai elnök fiának, az amerikai kül ügyminisztérium „petróleum- szakértőjének" vezetésével azok a tárgyalások, amelyek most a „nyolcasfogat” a nyolc nagy olajtrösztböl álló konzorcium megalakításához vezettek. Az amerikai olajtrösztök ennek a konzorciumnak a megalakulásával kierőszakolják a betörést a Közép-Keletnek azokra az olajterületeire, amelyek nz „olajegyensúly" angol fellegvárát jelentették. Ez a rövid ideig tartó, ingatag egyensúly tehát most felborul és túlnyomóvá válik az amerikai olajtrösztök fölénye angol vetélytársaikkal szemben. — Elsősorban ezért mondhatjuk, hogy új fejezet kezdődik a Közel- és Középkeleti angol—-amerikai olajháborúban. Mint a konzervatív londoni „Sunday Express" panaszolta. „új, szégyenteljes szakasza ez a középkeleti brit hatalom és tekintély likvidálásának.” ' A történelem és a legutóbbi hónapok tapasztalata is azt mutatja, hogy mindez nem csökkenteni, hanem növelni fogja az angol olajtöke „utóvédharcainak” erejét és elkeseredettségét, az angol—amerikai ellentétek élességét a Közép- Keleten. S ami ennél még fontosabb: növelni fogja az amerikai imperializmus elleni tömegharc hevességét is. A Standard Oil vállalatainak nyílt megjelenése az Angol—Iráni Olajtársaságot is magában foglaló rabló- szövétség élén, nem teszi többé lehetővé Amerika számára, hogy államosítását — de nem állt az „önzetlen' közvetíts” szerepében tetszelegjen és megnehezíti a gyarmati rabság ellen harcoló erők megosztását Iránban. Anglia, az „ősi ellenség” mellett, most már ettől elválaszthatatlanul a Wall Street, a fő ellenség ellen fordul ezeknek a tömegmozgalmaknak az °reiP GÖMÖRI ENDRE (A „Szabad Nép”-ben megjelent cikkéből!
