Új Ifjúság, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-51. szám)

1954-04-10 / 28. szám

T 2 Ol IFJÚSÁG 1954 ánrilis 10. A tőkés lapok aggódnak a szó viel jegyzék számukra kedvezőtlen viszhangfa miatt Sajtószemle a Szovjetunió jegyzékének nyugati visszhangjáról Az európai kollektiv biztonság biztosítására vonatkozó javaslatok, amelyeket a Szov­jetunió a négy nagyhatalom külügyminisztereinek berlini tanácskozásán és a szovjet kormánynak Franciaország. Nagy-Britannia, valamint nz Egyesült Államok kormányához intézett március 31-i jegyzékében terjesztett elő továbbra is magukra vonják a világ közvéleményének figyelmét. A Rurmlngham Post című an goi lap azt iria. hogv „azt a javaslatot, amelv szerint olyan biztonsági -egyezményt kösse­nek amelyben Amerika is részt- vesz, nem lehet olvan egvsze ' 'űen kihagyni a számításból" Az Observer című angol lan megállapítja, hogv „a mindent magába foglaló európai bizton­sági egyezmény eszméié", amit a Szovjetunió vetett fel. bizo­nyos rokonszenvező visszhangot ke'tett Nvugat Európában”. A New York Times párizsi tu dós'tóia azt íria. hogv ez a >o- konszenvezö visszhang árthat az amerikaiak nyugateurópai kato­nai terveinek, a többi között a. ,európai védelmi közösség” ter­vének Stringer, Christian Sciense Monitor című amerikai lap washingtoni tudósítója amiatt „sainálkozik”. hogy a szovjet javaslatok ..igen hatékonyak" Stringer azt írja, hogy a világ- közvéleménv szemében ,,a szov­jet kormány iegyzéke olyan ia- vaslatként tüntetheti! fel. hogv vessenek véget a hidrogén há­borúnak.” Az amerikai lapok, mint iát ható. nemcsak Niyugat-Európa széles közvéleményének, hanem a nyugateurópai államok hiva­talos köreinek reakciója miatt is ■ nyugtalankodnak. így például a már említett Christian Science Monitor kijelenti, hogv a nyu­gateurópai országok külügymi­nisztéri .uai azon a kérdésen gondolkodnak vajion nem tűk rözi-e a Szovjetunió ú.i iavas I ta „azt a kívánságot hogv vessenek véget a hidrogén há­borúnak’ A „Liberation” francia lap szerint a szovjet jegyzékre kü1 dendő válasz megtárgyalása né­zeteltéréseket okoz a francia külügvminsztérium vezeti! sze­mélyiségei között Sok burzsoa lap elismeri, hogv a világközvéleménv han gulata miatt ielentékenv nehéz­ségbe ütközik, hogv ez°k a kö rök. amelyeknek pedig ez érde­kükbe állna, negatívan válaszol­nak a szovjet jegyzékre. A Reuter Iroda szemleírója azt írja. hogv a szovjet javas­latok „kényes problémát ielen tenek a nyugati országok szá­mára a szovjet jegyzékre vo­natkozó válasz megszerkeszté­sekor.” A lapok hangoztatják hogy „igen óvatosnak kell len­ni” a negatív válasz megfogal­mazásánál. A Reuter Iroda szemleírója és sok más burzsoa sa.itószerv esz­mefuttatásából kitűnik, hogy a nyugati politikusok nem törek­szenek arra. hogy értelmileg tárgyalják meg a kollektív biz­tonság szovjet tervét, hanem mindössze különböző kibúvó­két keresnek, hogv a közvéle­mény tiltakozásának felkeltésé nélkül utasítsák el. ilyen szemszögből kel! vizs­gálni azokat a híreket is, hogy az angol kormán vköiökben elé­gedetlenkednek amiatt, hogy az amerikai külügyminisztérium sietve megtagadta a szovjet iegvzék megtárgyalását Russel, a New York Herald Tri­bune washingtoni tudósítói« megjegyzi, hogy az amerikai külügyminisztériumnak a szov let jegyzékkel kapcsolatos .gyors és éles” reakciója „újból kiélezte az angol-amerikai vi­szonyt: a viszony feszültsége es annak okai nagv Izgalmat kel­tettek azok körében akik Chur­chill miniszterelnök kormányé ban Amerika legjobb barátai és washingtoni felelős körök sza vai szerint megszilárdították azokat az erüket, amelyek mái régóta hirdetik, hogv Angliának függetlenebbnek kell lennie a/ Egyesült Államoktól." A New York Times hangoz tatja, hogy a Szovjetunió leg­utóbbi diplomáciai lépései rendkívül bonyolulttá tették a nyugati politika irányzatát meg állapító politikusok elütt álló problémákat. A Szovjetunió legutóbbi iegyzékében például Franciaországhoz fordulva, tv, lajdonképpen azt mondia: „íme. itt a lehetőség, amely biztosítja bizt.onságtokat Németország fel­fegyverzésének kockázata nél­kül." Befejeződött Németország Szocialista Egységpártjónak IV. kongresszusa Németország Szocialista Egy­ségpártja IV. kongresszusának április 5-i délelőtti ülésén meg­kezdődött a NSZEP szervezeti szabályzata módosításáról sgóló második napirendi pont meg­vitatása. Az említett kérdéssel kapcsolatban Kari Schirdewan Németország Szocialista Egy­ségpártja központi bizottsága politikai bizottságának tagja tartott beszámolót. Schirdewan a többi között megállapította, hogv a NSZEP III. kongresszusán jóváhagyott szervezeti szabályzat egyes pont­jai elavultak és módosításra szó rulnak, a szervezeti szabályzat egyes más pontjait feltétlenül ki kell egészíteni. Az előadó ezután rátért a módosított szer­vezeti szabályzat javaslatának ismertetésére. A szervezeti szabályzat terve­zete tartalmaz egy új fejezetet „a párt és a Szabad Német If­júság” címmel, amely kidombo­rítja a NSZEP szerepét a Sza­bad Német Ifjúság, a párt se­gítőtársa és tartalékcsapata tag­jainak nevelésében. A kongresszus küldöttei egy­hangúan elfogadták a párt mó­dosított szervezeti szabályzatát A kongresszus küldöttei ezután egyhangúlag jóváhagyták a kongresszus „A német nemzet életbevágó kérdései megoldása nak útja" című okmányát. Németország Szocialista Egy ségpártjának IV. kongresszusa nyolcnapi tanácskozás után ked­den befejezte munkáját. A kongresszus titkos -szava­zással választotta meg a 91 tag ból és 54 póttagból álló új köz ponti bizottságot. A leadott sza vázátok 96—99 százaléka esett a jelöltekre. Waldemar Schmidt, a szava- /.átszedő bizottság elnöke a sza vázátok összeszá, találása után. hangsúlyozta: — Az a tény, hogv a kon­gresszus titkos szavazással csak nem egyhangúlag választotta meg az új központi bizottságot élén Wilhelm Pieckkel, Ottó Grotewohllal és Walter Ulbricht tál, mindennél szemlé1 tetübben mutatja a párt vezető magva- nak és a párttagok tömegeinek összeforrottságát. Németország Szocialista Egy- ségpártjának újonnan megvá­lasztott központi bizottsága szerdán tartja első ülését. Eisenhower rádióbeszéde Eisenhower, az Egyesült Álla­mok elnöke hétfőn este rádió­beszédet mondott. Jelentős rész­ben a Csendes-óceán térségében legutóbb végrehajtott amerik-r hidrogénbomba-robbantási kí­sérletekkel foglalkozott, s kén,, télén volt megállapítani, hot ezek a kísérletek „a világ Kü lönbözü részein heves reak.- ■ váltottak ki". Eisenhower m bizonygatta, hogy az amerik hidrogénbomba-kisérletek ne. háborús célzatúak. Ezzel kapc- latban a Szovjetuniónak cint ve, megismételte azokat a ' nyegetéseket, amelyeket Du! les, az „azonnali megtorló stratégiájáról nemrégiben el mondott kijelentései is tartat maztak. Eisenhower a „béki megőrzésének biztosítékát” ab­ban látta, hogy „az Egyesült Államok képes ... gyorsan reá gálni és visszaütni”. Nem hali hathatta el -azonban, hogy a/ amerikai nép körében mind in kább aggodalom hatalmasodik a hidrogénbomba-kisérletekkc kapcsolatosan s beérte azzal hogy felkérte az amerikai né- p'-* pánik és félelem nélkül intézze el... a hidrogénbombu- val összefüggésben levő . minden belső problémáját. Az angol alsóház vitája Clement Attlee, az angol munkáspárti ellenzék vezetője hétfőn az alsóházban előterjesz­tette cárijának határozati javas­latát, amelyben felhívja a kor­mányt. hogy haladéktalanul igyekezzen Churchill—Eisenho­wer—Malenkov találkozót lét­rehozni a fegyverkezés csökken­tésére és a csökkentés ellenőr zése érdekében. Attlee a többi között azzal indokolta a határozati javaslat előterjesztését: nem hiszi, hogy ,.a hidrogénbomba meg fogja akadályozni a háborúkat” A továbbiakban a hidrogénbomba alkalmazásával iáró veszélyek kel foglalkozott, majd ismétel ten hangoztatta: ..Számunkra egyetlen út marad, az, hogy e nagv veszély ismerétében újból foglalkozzunk a nemzetközi kér­désekkel. A kompromisszum e1 kerüíhetetlen .. ■” Churchill Attlee beszédére mondott válaszában a hidrogén bomba-kísérletek folytatása mel lett szállt sikra és azt bizony gáttá, hogy „ezek a kísérletek a világbéke és nem a világhá­ború esélveit növelték". Chur­chill a továbbiakban hangoz­tatta. hogy semmi esetre sem kérte fel az Egyesült Államokat a hidrogénbomba-kisérletek be­szüntetésére. Két vigéc utazik a vonaton (Adenauer látogatást tett Törökországban és Görögországban.) A Szovjetunió Minisztertanácsának és a Szovjetunió Kommunista Pártja központi bizottságának határozata A Szovjetunió Minisztertana csa és a Szovjetunió Kommunis ta Pártjának központi bizottsá­ga határozatot hozott arról hogy 1954 augusztus l-én Moszkvában ossz szövetségi l- landó mezőgazdasági kiállítást nyitnak A kiállítás célja a szó cialista mezőgazdaság eredmé­nyeinek széleskörű ismertetése á kolhozok, szovhozok, gép- ér traktorállomások tapasztalatai­nak. a mezőgazdaság élenjáró Az ausztráliai képviselőhöz vitát rendez a hidrogénbomba robbantások kérdéséről. A Reuter jelenti, hogy az ausztráliai képviselőhöz hamu rosan részletes vitát rendez a hidrogénbomba — robbantások kérdéséről. Menzies miniszter elnök közölte hogy hamarosan nyitlatkozatot tesz a közelmúlt ban lezajlott amerikai hidrogén bomba kísérletekről A Comédie Francaise társu­lata fellépett Moszkvában Az AFP lelenti, hogy a Co­médie Francaise Szovjetunióban tartózkodó tagjai felléptek a dolgozói es u mezőgazdámig szervezői valamint a tudomá­nyos kutató és kísérleti intéz­mények eredményeinek mielőbbi gyakorlati meghonosítása. A kiállításon kollektívák mellett részt vehetnek egyes kolhozparasztok, gép- és trak­torállomási. szovhoz- és erdő­gazdasági dolgozók. valamint más gazdasági dolgozók, kolhoz­elnökök. qép- és traktorállomá­si. valamint szovhozigazgatók ugronómusok, zootechnikus állategészségügyi dolgozók, me zőgazdasáqi tudósok. A kiállító: részvevőinek buzdítására szá­mos jutalmat és prémiumot rendszeresítenek. Ezeket a ju­talmakat s prémiumokat évente Ítéli oda kiállítás főbizottsága A különösen kitűnt élenjárók prémiumként személygépko­csit, , motorkerékpárt, kerékpárt órát vagy rádiókészüléket kar­nak. moszkvai Nagy Színházban. A társulat Moliére Tartuffe-iét mutatta be. Kelet-Pakisztánban gyűlése­ken követelik az Egyesült Államok pakisztáni nagykö­vetének visszahívását. Vess Trust of India jelen- szerint Kelet-Pakisztán több városában, köztük Dakká- ban tartott gyűléseken határo­zatot fogadtak el amely köve­teli Horace Hildretthenek. az Egyesült Államok pakisztáni nagykövetének visszahívását. A határozatok „kéretlen beleszó­lásnak” minősítik a nagykövet egyik nyilatkozatát, amely ar­ra vall. hogv a nagykövet „ille­téktelen érdeklődést” tanusn Pakisztán belügyei és politikája iránt. Újabb 13 és fél millió dollá’ Rádiójelentések szerint Fran co-Spanvolország 13 és fél mi lió. dollár újabb „segélyt" ka: a spanyol felfegyvérzés meg gyorsítására. Kekkonen alakítja meg az új finn kormányt. / Mint az AFP jelenti, Paasiki- vi finn köztársasági elnök Kék konent az Agrár Szövetség ve­zetőjét bízta meg az ú.i kormánv megalakításával. // Őrségváltás Abadanban Vigéc: Ä, kolléga úr! Maga a Krupp Jgyügyár ügynöke? Adenauer: "szt! Inkognilóban utazom, mirg^ Nyugat-Németor- szág kancellárja . . Két és félesztendavel ezelőtt, 1951 október 4-ének estéjén néhány motorcsónak tartott a Perzsa-öbölben horgonyzó „Mau­ritius" nevű brit cirkáló felé A csónakokban az Angol-Iráni Olajtársaság brit „szakértői" ül ■ tek. Néha-néha még visszafordí­tották fejüket a part felé. aho1 az angol olajbirodalom btiszke„é- ségének, az abadani olajfinomi tónak hatalmas épületei állnak így hagyták el az Angol-Iráni Olajtársaság utolsó megbízottai azt a területet, amely felett tel évszázadig korlátlanul uralkod­tak. A jelek arra mutatnak, hogy az angol szakértők a közeljövő­ben, két és fél esztendei kény­szerű távoliét után visszatér­nek dé 'neYri egyedüiCjjóm- pokig tartó bizalmas tárgyalások után ezekben a napokban szó végezik meg az Angol-Iráni Olajtársaság londoni székháza- ban az iráni olajkincs forgalom- bahozatalára és kitermelésén vonatkozó nemzetközi egyez­ményt. A jelentések arról be­szélnek hogy a most alakuló nemzetközi konzorcium az An gól-iráni Olajtársaságon kívül c- brit-holland érdekeltségű Royu1 Dutch-Shell monopóliumból, égi. francia olajtársaságból és az öt legnagyobb amerikai olaj- trösztből fog állani. Az imperialista „nyolcasfogat" megjelenésével új szakasz kez­dődik abban a késhegyigmenő küzdelemben, amelyet az angtl és amerikai olajmonopóliumok vívtak és vivnalc egymással az iráni olajért. A Közel- és Közép-Kelet ola­jáért folyó küzdelmet már e te­rületek gazdagsága is érthetővé tette. London és Washington egyaránt tudta, hagy a harc a tőkés világnak az amerikai kon tinens után leggazdagabb olaj- lelőhelyeiért folyik, ahol a ka­pitalista kézen lévő olajtartalé kok 40 százaléka szunnyad u old alatt, s ahol a 20 évvel üüttihez képest több mint öt- zűrösére emelkedett az olajter­melés. Az olajtrösztök urai azt is tudták, hogy a közel- és kö­zépkeleti kutak a többieknél sokszorta gazdagabban és bősé­gesebben ontják az olajat — és a hasznot. A második világ­háború .elején egy iraki olajkút csaknem százszor, — egy aró- biái kétszázszor, - egy iráni pedig — majdnem négyszáz- szőr annyi olajat adott, mint egy amerikai olajkút. Emellett n közel- /és középkeleti olajmezö kön dolgozó* és szenvedő mun kasok bére azonos termelékeny­ség mellett kevesebb mint nyal eadrésze volt az amerikai olm- munlcás bérének. Végül -- de nem utolsósorban — a közel- és középkeleti ólai- csata mindkét főszereplője tud ta, hogy a kapitalista viláa ö-v s:zes olajkészletei közül ezek vannak legközelebb a Szóval- unióhoz s az európai névi de mok/áriákhoz -gtúint az itten ilajkint s hi-t <iö"f szerepe van a stratégiában" továb rá abban, hogy angol van amerikai kézbe jut-e a vezető szerep a szovjetellenes háborús tervek a közel- és középkeleti frontszakaszán. Az angol-amerikai olajhábovú kifejlődésének irányát már a 30-as évek eleje óta félreérthe­tetlenül az amerikai töke előre­törése jellemezte — ami ter­mészetesen egyáltalán nem csök­kentette az angol ellenakciók hevességét és elkeseredettségét A második világháború végére hosszú és bonyolult csaták soro­zata után úgy alakult a helyzet, hogy a Közel- és Középkeletrn egészében megtört az angol mo­nopóliumok egyeduralma. 1946-ban a középkeleti olaj 52 százalékút még angol, de mim 12 százalékát amerikai olajtrösz­tök ellenőrizték. Ez az arány később jelentős, de nem döntő mértékben eltolódott az ameri­kai olajtöke javára Nagy ál­talánosságban tehát a második világháború végére kifejlődött egy hozzávetőleges „olajegyen- súly”. Az így kialakult helyzet ma: önmagában is meghatározta u továbbij küzdelem fő vonásait.. Az amerikaiak tudták, hogy az ilaiegyensúlyt qyökeresen csak akkor változtathatják meg, ha előbb Iránból kikergetik az an­gol olajtökét és helyét részben vagy egészben maguk foglalják el. Az angoloknak viszont lát níok kellett, hogy a sorozatos visszavonulások után kialakult oíajegyensúlyt” csak az iráni olajícinfs birtokában védelmez­hetik meg. Ezért vált Irán a második világháborút követő években a Közel- és Közép- Keleten vívott amerikai-anqol olajháború fő csataterévé. 1947 és 1951 között az amerilcai mo­nopóliumok a washingtoni kor­mánypolitika széleskörű kihasz­nálásával sokoldalú és bonyo­lult offenzívát indítottak az an­golok iráni olajegyeduralmának megtörésére. Politikai 'gyilkos Ságoktól az iráni parlament megvásárlásáig, csábító ajánla toktól a London felé irányuló politikai zsarolásig — minden lehetséges módszert felhasz­náltak erre a célra. Offenzív-!- juk elején módszereik közé tar­tozott a tömegmozgalom kihasz­nálása is. Hiszen Irán népének elsöprő többsége és a nemzeti burzsoázia tekintélyes rétegei az angol gyarmatosítókat, a brit uralmat megtestesítő Angol- Iráni olajtársaságot tartották az ősi, a fő ellenségnek Az iráni népmozgalom azon­ban szétzúzta ezeket az elkép­zeléseket, kicsapott a Washing­ton által szabott szűk mederből Washington rosszul mérte 'el az iráni imperialistaellenes t - megmozgalom erejét, amikor ar- a számított, hogy az angol he­gemónia megtörésének és az amerikai olajtöke bevonulásának kéttűs manőverét egyidőben hajmatfa végre. Az iráni nép- ’n'ijoalom 1951-ben kiharcolta ’s kikényszerítette az ang< 1 Primríqnrísok távozását Fő vonása azonban mindvégig az maradt, hogy m amerikaiak kénytelenek voltak az angol-amerikai „közös fellé­pés", „közös megegyezés" lep­lébe burkolni a lényeget: az olajháborút. Azért kényszerül­tek ilyen taktikára, mert egész szovjetellenes politikájuk végre­hajtásához nemzetközi méretek­ben szükségük volt az angol imperializmus együttműködése - re. Ennék a célnak az eléréséhez arra is szükségük volt, hogy olyan kormányt juttassanak kormányra Iránban, amely ki tudja magát szakítani a tömeg­nyomás alól, amely véres es brutális eszközökkel legalább ideiglenesen megtöri a népmoz­galom lendületét és készen áll ennek az „olajbékének”, helye­sebben: oútjbehódolásnak a meg­teremtésére. Éppen-dtt \ere- sendő a múlt év kófa őszén végrehajtott véfe's katonai puccsnak, Irán mai kormánya uralomra jutásának háttere. A Zahedi-kormány által gyakorolt véres terror segítette megterem­teni az alku megkötésének bel­ső feltételeit. S ekkor kezdőd­tek meg Hoover, volt amerikai elnök fiának, az amerikai kül ügyminisztérium „petróleum- szakértőjének" vezetésével azok a tárgyalások, amelyek most a „nyolcasfogat” a nyolc nagy olajtrösztböl álló konzorcium megalakításához vezettek. Az amerikai olajtrösztök en­nek a konzorciumnak a megala­kulásával kierőszakolják a be­törést a Közép-Keletnek azokra az olajterületeire, amelyek nz „olajegyensúly" angol fellegvá­rát jelentették. Ez a rövid ideig tartó, ingatag egyensúly tehát most felborul és túlnyomóvá válik az amerikai olajtrösztök fölénye angol vetélytársaikkal szemben. — Elsősorban ezért mondhatjuk, hogy új fejezet kezdődik a Közel- és Közép­keleti angol—-amerikai olajhá­borúban. Mint a konzervatív londoni „Sunday Express" pa­naszolta. „új, szégyenteljes sza­kasza ez a középkeleti brit ha­talom és tekintély likvidálásá­nak.” ' A történelem és a leg­utóbbi hónapok tapasztalata is azt mutatja, hogy mindez nem csökkenteni, hanem növelni fogja az angol olajtöke „utóvéd­harcainak” erejét és elkesere­dettségét, az angol—amerikai ellentétek élességét a Közép- Keleten. S ami ennél még fon­tosabb: növelni fogja az ameri­kai imperializmus elleni tömeg­harc hevességét is. A Standard Oil vállalatainak nyílt megjele­nése az Angol—Iráni Olajtársa­ságot is magában foglaló rabló- szövétség élén, nem teszi többé lehetővé Amerika számára, hogy államosítását — de nem állt az „önzetlen' közvetíts” szere­pében tetszelegjen és megnehe­zíti a gyarmati rabság ellen harcoló erők megosztását Irán­ban. Anglia, az „ősi ellenség” mellett, most már ettől elvá­laszthatatlanul a Wall Street, a fő ellenség ellen fordul ezek­nek a tömegmozgalmaknak az °reiP GÖMÖRI ENDRE (A „Szabad Nép”-ben megjelent cikkéből!

Next

/
Oldalképek
Tartalom