Új Ifjúság, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-51. szám)

1954-04-10 / 28. szám

1P54. ánri'k 10. 3 Ű) IFJÚSÁG Apálfalván készülnek a választásokra Május elseje és pártunk X. kongresszusának tiszteletére kötelezett­ségeket vállalunk. Énekekkel, táncokkal, szavalatokkal és zenével készü­lünk a választásokra. Ezt hallottuk március 31-én az apátfalusi Polana gyár CsISz-szervezete vezetőségének rendkívüli ülésén. Munkához kell fiúk látni — mondja a szőke, kékszemű, a gyűlésen oly értelmesen fel­szólaló Sós Karcsi. Bizony, végre az üzem GsISz-szervezetének is fel kell ébrednie tétlenségéből. Választások előtt, amikor az üzemre nagy feladat hárul, fiatal kezdeményezőkre van szükség, olyanokra, akik munkájukkal mmdig, az élen haladnak. Eredmények nem esnek az égből. Ahhoz kitar­tó. nehézséget nem ismerő fiatal munkaerőkre van szükség. Csakis ilyen munkával érhetünk el szép eredményeket. A múlt évben olyan rosszul működő CsISz-szervezet ez évben meg­érti, hogy az üzemben előforduló nehézségeket a legkönnyebben a szer­vezett ifjúsággal lehet eltávolítani. Az apátfalusi fiatalok talpra álltak, feladatokat tűztek maguk elé. Május elsejp és pártunk X. kongresszusá­nak tiszteletére kötelezték magukat, hogy az eddig nem működő politikai köröket újjászervezik és 70 új tagot toboroznak a CsISz-szervezetbe. A szövődé és a fonoda fiataljai- szocialista munkaversenyt indítottak egymás között a tisztaságért, az anyagmegtakarításért és a gyártmányok minőségének megjavításáért. Ebbe a versenybe a tanulóotthon 40 fiatalja is bekapcsolódott, akik kötelezettséget vállaltak, hogy az eddigi meg­állapított tanulónormát 1000/0-ra emelik. Ez azt jelenti, hogy ezután ők is az idősebb munkások normája szerint dolgoznak. A versenyt minden nap kiértékelik. Március 30-an a verseny legjobbjai Miklós, Bencsok és Taglieber elvtársnől^ voltak, akik 120%-on felüli eredményt értek el. Megmozdult az üzemi CsISz-szervezet. Felfigyelt erre az üzem veze­tősége is. Jó tettért jót várj — mondja a közmondás. — Az üzem veze­tősége élénk figyelemmel és teljes megértéssel kiséri a szervezet műkö­dését és most 2.000 koronát juttatott a szervezetnek. Ez valóban segít­séget jelent. Most már csak áz a fontos, hogy a f’atalok ne éljenek vissza az üzem vezetőségének jóságával. A feladatokat, melyeket a CsISz-szer- vezet a választások előkészítésére tűzött ki azt mutatják, hogy megér­demlik az üzem vezetőségének segítségét. A választások előtti időre ter­vet dolgoztak ki, hogy melyik községet mikor látogatják meg és milyen kultúrprogrammal szórakoztatják a lakosságot. Március 27-én már meg­kezdték a terv teljesítését. Első útjuk Panyidaróc volt. A fiatalok felké­szültek erre a napra. Riasz elvtárs a kultúrműsor előtt előadást tartott a falu dolgozóinak, az üzemben dolgozó munkások életéről. Utána szava­latok következtek. Az üzem fúvószenekara, mely nagyobbrészt fiatalokból áll, szintén hozzájárult a kultúrest sikereihez. így megy ez mindaddig, míg a választások be nem fejeződnek. Április 3-án Tőrines községet láto­gatják meg. Laukó Pál és Laukó Béla előadásokat tartanak a választások jelentőségéről. Szavalatok, szólóénekek és a tambura zenekar szó"akoz- tptja a falu lakóit. Április 4-én Ipolybolykra mennek. Itt Maehala elvtárs tart előadást. A zenekaron és a szólóénekeseken kívül ezen a kultúresten, már a fiatal táncegyüttes is részt vesz. Április 11-én a vilkei dolgozókat szórakoztatják. Itt Bartha elvtárs ad elő. A kultúrprogranmot a követ­kezőképpen állították össze. Szavalatok, szólóénekek lesznek és a tánc- együttes szórakoztatja majd a vilkei Egységes Földműves Szövetkezet dolgozóit. A választások előtti napon és a választások napján ai üzem választótermében kétnapos kultúrprogramrrjot állítanak össze. Ebből lát­hatjuk, hogy az apátfalusi fiatalok tényleg megmozdultak. Ezért a szép kultúrprogremmjukért dicséretet érdemelnek és megérder'-,,,'k az üzem vezetőségének ajándékát. BÁN ZOLTÁN Képünkön a zenekar tagjait láthatjuk. Meeenzéfi levél Pár nappal ezelőtt fejeződtek be a vizsgák. Másodikos tanulók vagyunk, vasöntőknek tanulunk. A vizsgák jól sikerültek. Nemsokára itthagyjuk Me- cenzéfet és Kassára megyünk gyakor­lati munkára. Ifjúsági szervezetünk is hozzájárul a nemzeti bizottságba való választások előkészítéséhez. Agitálunk, fúvószene­karunk van, — kultúrprogrammal szó­rakoztatjuk majd a dolgozókat. A sport terén is jól dolgozunk. A téli hónapokban nagyon népszerűvé vált nálunk a jégkorongozás. Legújab­ban a futball érdekli a fiatalságot. így edzzük testünket, óvjuk egészségün­ket. NAGY ISTVÁN Alsómecenzéf IVa^vmegyeren is örülnek az árleszállításnak ' Április 4-én az árcsökkentés örömé­re manifesztációt rendezett Nagyme- gyer lakossága. A járási nemzeti bi­zottság épülete előtt folyt le az ünnep­ség. Faraga elvtárs, a járási pártbi­zottság titkára ünnep: beszédet tartott. Beszédében megmagyarázta, hogy mi­lyen okok játszottak közre az árleszál­lításnál és milyen további feladatok várnak reánk, hogy a jövőben még tovább csökkenthessük az árakat. * Az ünnepség alkalmával a magyar és a szlovák nyolcéves iskolák kultúr- csoportjai műsorral léptek fel. Az ün­nepély befejezése után táncmulatságot rendeztek kultúrprogrammal, a mulat­ság késő estig tartott. Ügy a fiatalok, mint az idősebbek kitáncolták magu­kat, mosolygó arccal és örömteljes szívvel, mert nagyon örültek az árle­szállításnak. MATUS GÁBOR Nagymegyer Kii'fúfpar" o’ ékítünk Bratislavában a kiállítási csarnok mel­lett május 1- 5 befejezzük a kultúrp-irk megépítését. Szép hely. Mellette folyik a Duna haragos hullámzó vize. Gyö­nyörködtető ez a tér így pusztán is. De menny vei szebb lesz, ha majd a nyírfák leveleinek csendes susogása egészíti ki a Duna vizének mnraj'ását A kultúrpark ifjú'águnk számára készül. I í vigadunk majd május else­jén. Gazdag kultúrprog amm lesz. Most. amint az ember végignéz ezen a hatalmas téren, mindenhol ifjakat lát, p.Vik uo'ooznak. Némelyeknek csak a fejüket látni, a másfélméteres gödör eltakarja testüket. A park felépítését a brat:slavai ifjúság vállalta. A terv megvalósításához minden ifjú segítsé­gére szükség van. Ezt megértették a magyar pedagógiai iskola tanulói is. Felajánlották, hogy 600 brigádórát le­dolgoznak. Ezzel járulnak hozzá a szép, kellemes szórakozási hely kiépí­téséhez. Hiszen ók is itt akarnak vi­gadni, mulatni. ' | A park szép lesz. Kellemes szórako- j zást nyújt majd városunk ifjúságának. 1 Ne legyen egyetlen egy fiatal sem Bra- í tislavában, aki csak tátott szájjal néz- j né ezt a nagy alkotást. Járuljon hozzá munkájával. — A sült galamb nem ré- 1 pül a szádba, — mondja a régi köz- j mondás is. SALMA IMRE Betekintés a komáromi gazdasági iskola életébe Ha az ember elmegy a Komáromtól két kilométerre fekvő gazdasági iskola sárga épületei előtt, nem is hinné, hogy milyen komoly élet, milyen vig munka folyik. A munkakedv, a fiatalos lendület magával ragadja az embert. Az iroda épületénél találkoztunk Szabó elv­társsal, aki éppen naposi szolgálatot teljesített. Elmondtuk, hogy meg sze­retnénk ismerkedni iskolájuk életével és eredményeivel. — Végre egyszer már minket is megtaláltatok — mondja nevetve Sza­bó elvtárs. Az iskola épülete felől most jön ép­pen Tarics János, a gazdasági iskola CslSz csoportjának elnöke. Mosolyog­va szorított kezet. Erős, gömbölyű ar­cú fiú. Végre megtaláltuk a helyes utat -- újságolja Tarics elvtárs. — Tudjuk, hógyan kell könnyen és eredményesen dolgozni. Nemrégen alapítottuk meg a kultúrcsoportot, de már most is na­gyon szép eredményeket értünk el. A felmerülő nehézségeket jókedvvel es erős akarattal leküzdöttük. A jó mun­kának és a szép eredményeknek meg van az alapja, és ez az alap nálunk mint már említettem, a jókedv és az akarat. — Sajnos — veszi át a szót Tóth Béla — tapasztalatlanul nagyon ma­gunkra voltunk hagyatva. A járás el­hanyagolt bennünket. Segítségre, vagy útmutatásra nemigen számíthattunk. Csak most értettük meg igazán Sza­bó elvtárs köszönő szavait, amikor azt mondta: „Végre egyszer már minket is megtaláltatok. Ki nálatok a járási instruktor — kérdezzük az elvtársaktól. — Már két éve vagyok itt — mondja az elnök elvtárs — de instruktornak még esik a színét se láttuk. Hát ez bizony nagy baj, jó volna, ha a járási CslSz bizottság többet fog­lalkozna a vidéki szervezetekkel. Honnan szereztétek a szükséges anyagi fedezetet a kultúrcsoport fel­ruházására? — érdeklődünk tovább. Az őszi brigádmunkákért kapott pénzből — világosít fel Tóth elvtárs. Körülbelül hatezer koronát fektettünk be ruhákra és egyébb felszerelések -e. Eddig tizenegyszer voltunk kuli ír- brigádon. Ma a bajcsi állami gazila- ságra készülünk. Úgy hallottuk, hogy ott nem a legjobban dolgozik az ifjú­sági szervezet, azt akarjuk, hogy ked­vet kapjanak és felfedezzék a munka szépségeit, mint ahogy mi is felfedez­tük és most csakis a munkának élünk. Az eredmény persze nem marad cl. Tavaly a gazdasági iskolák közötti versenyen második helyet értünk el E hó harmincadikán Lévára megyünk versenyre, ahol reméljük, megint szép eredményt érünk el, hiszen alaposan felkészülünk. Nem is jutunk szóhoz, csak úgy dől a szó az elvtársakból és öröm csillog a szemükben, mikor a munkájukra: eredményeikről beszélnek. Ismét Tarics elvtárs beszél. — bi­zonyára azt hiszitek, hogy egyoldalú , munkát végzünk és minden tevékeny- . ségünk csak a kultúrmunkában merül ki. De nem ám, nem hanyagoljuk el a politikai nevelést se. Marx-kört szer­veztünk, mely rendszeresen egyszer hetenkint jön össze és mondhatom, nagyon szépen dolgozik. Szeretnénk, ha ti magatok is meggyőződnétek róla. Vasárnap délelőtt politikai előadásaink vannak. A vita soha sem marad el, sőt az előadás befejezése után cso­portokba verődve, élénk eszmecserek folynak. Ilyenkor szoktuk megtárgyalni a gyakorlati munkánkban felmerülő problémákat is. Ha már mindenről beszélünk — szó! közbe egy magas szőke fiú — ne fe­ledkezzünk meg a sportról se. Röp­labda, futball kosárlabda csapatunk van. Azonkívül Kurta Antal elvtárs iskolánk növendéke #a tízezerméter is futásban a kerületi versenyen első helyre került, az országos versenyen pedig együtt futott Zátopekkel. Ott a tizenhatodik lett. Kurta elvtárs sikere nem egyéni, hanem az egész iskola sikerét jelenti Mindenki vele örül és bíztatja, segíti jobb és jobb eredmények elérésére. Közben befejezték a tanítást. Min­denki lázasan készül, pár perc és in­dúlnak a baj&i állami gazdaságra. Mi is elbúcsúzunk. További jó munkát és sok sikert kívánunk. Búcsúzóul még megkérjük az elv- társakat, hogy adjanak gyakran hírt magukról. írjanak nehézségeikről, eredményeikről, örömeikről, hogy mi ’v átérezzük azokat. FECSÓ PÁL Mint a többi iskola. Nagy, emeletes ház. Losoncon. Folyosók, tantermek, padok, táblák. Megszokott kép. És mégis, különös érzésekkel távozunk. Mintha az emberek lennének itt má­sak. Talán komolyabbak? Lehet. Nagyszerű fiúk. Építészeknek tanul­nak. A legjobbak a műegyetemre men­nek, majd a építészeti 6zakra. Házat, •1. Forró Gyulát üzeme küldte tanul­ni. Ma máj: éltanuló. Az érettségi után mérnökire megy. gyárat, hidat terveznek s építenek m-ajd. Munkáslakásokat. Tágasokat, szépeket, egészségeseket. Sokat. Mert sokra van szükség. Ezért nézünk már most olyan különös tisztelettel ezekre • a fiatal emberekre, — ma még tanú- I lókra. Sokan nsm is gondolnák az építé- | szeti ipariskoláról, hogy egyike azon középfokú, érettségi képesítéssel vég­ződő iskoláinknak, ahol legtöbbet keli tanulni. Nem ijesztgetésképpen mond­juk, de ez a valóság. Mi sem gondol­tuk azelőtt. .. Forró Gyulával, ezzel a szőkehajú, nyugodt természetű, kissé fukarbeszé- dű talpig derék harmadikossal beszél­gettünk a tanulásról. Tisztán, férfiasán csengett a hangja. Jól esett hallgatni. 2. Balta Pali, — mokánytermetü bar­na emberke, — színjelesre áll. >— Én szerintem nálunk a legnehe­zebb tantárgy a mechanika, szakrajz, építészettan, s- untán és a vasbeton. A fontosság szempontjából... ? Mind fontos! Nehéz lenne választani. — Talán még egyféle szempontból lehetne osztályozni a tantárgyakat, — a „szeretet” szempontjából. Melyiket szeretitek a legjobban? — kérdeztük. Kicsit gondolkozott, apróra rágta mondatait, majd délceg mosollyal fe­lelte: — Ez egyénenként változik. Én a magyar irodalmon kívül a mechani­kát és a vasbetont szeretem. Azt is elmagyarázta, hogy mivel e mechanika az erőviszonyokkal is fog­lalkozik, szoros kapcsolatban van a vasbetonnal. Egyaránt alapjai ez épí­tésnek. Mind a kettő a nagyon pontos, — szerinte ezredmilliméternyire precíz számolást igényel. Ellenkező esetben megtörténhet, Hogy a már felépített ház „meggondolja magát” és össze­rogy. Persze ez kellemetlen lenne úgy a lakók, mint az építész számára. Másoktól tudtuk meg Forró Gyulá­ról, hogy mint munkás került az isko­lába. Üzeme küldte tanulni. Nagyon nehezek voltak az első lépések, a leg­egyszerűbb dolgoknál kellett kezdenie. Ma már éltanuló. Mérnök szeretne len­ni Szívből kívánjuk, hogy teljesüljön vágya! * Balta Pali, mint leszerelt katona és kitanult kőműves került vissza az is­kola padjaiba. Huszonöt körüli, apró fekete bajúszú, fürge emberke. Szín­jeles tanuló. Önzetlenül segít a gyen­gébbeknek. Az ifjúsági szervezet munkájáról ér­deklődünk. Tőle, Nemes Gyuiszitól és Helmeczi Bertalantól, az Üj 'ifjúság „volt” példás levétezőjétől (legújabban már mostohább) tudjuk meg, hogy a járási népi alkotó versenyen gyönyörű eredményeket értek el. Tánccsoportjuk egy magyar csárdással és egy orosz népi tánccal az első díjat nyerte á já­rásban. Színjátszó -soportjuk Csehov „Leánykérö” című drámájával, szintén elsőként helyezkedett el. Beszélgettünk kultúréletük legkiválóbb)' embereiről; Gajdos Árpádról, Turnova Amáliáról, Zadrobílek Jánosról, Brodnanská Má-. 3. Helmeczi Bertalan, az Űj Ifjúság levelezője, nemcsak az ácsmunkánál „ember a talpán”, de a tanulásban is. Az építészettanhoz ő ért az osztályban a legjobban. riáról, Lubomír Misútról és Fiola Szi- dorról, a kultúrfelelősről. Mint követendő példát kell kiemel­nünk őket. Az iskola szlovák és ma­gyar tanulói jól megértik egymást, mindenben együttműködnek. A válasz­tások elett Tamásiba és Lónyabányáre látogatnak el kultúrbrigádjukkal. Reméljük, hogy Helmeczi elvtárs és a többiek, majd megírják, milyen ered­ménnyel járt a falujárás. * „Hass, alkoss, gyarapító, — se haza fénybe derül!” — Kölesei Ferenc,, a nagy hazafi mondotta ezeket a szava­kat. Hass, alkoss, gyarapító ... ! A losonci építészeti iskola tanulóira 4. Nemes Gyuszi: — Beteg édes­anyám van otthon Párkányban. Otthon is nagy szükség iné rám. Mégsem szeretném itthagyni az iskolát. Meg­szerettem. nem kis feladat vár a haza fénybede- rítése terén. Sok lakóházra van még szükségünk. Dolgozó népünk számít, vár rájuk. Kardos István Irodalmi kört szerveztek A rozsnyói egészségügyi iskola tanu­lói irodalmi kört szerveztek. Az iro­dalmi körben a haladószellemű klasz- szikus írók életével és műveivel, vala­mint az új szocialista irodalom kima­gasló egyéniségeivel foglalkoznak. A körnek az a célja, hogy a magyar órá­kon átvett írókkal, költőkkel, részle­tesebben foglalkozhassanak és kimé­lyítsék tud' ukat. Az irodalmi körön kívül más érdek­körök is működnek, ahol tudományos dolgokkal foglalkoznak. Például figyel­mesen tanulmányozzák a növényvilág keletkezését és az ember származását. Az irodalmi kört Cséfalvai Magda, III. osztályos tanuló vezeti. Az eddig megtartott irodalmi érdekkörök azt bi­zonyítják, hogy a tanulók nemcsak, hogy aktívan részt vesznek benne, ha­nem sokat is tanulnak az előadásokból. Minden előadást élénk vita követ. KOPECZ KATALIN Rozsnyó' Várunk rátok, ifjú építészek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom