Új Ifjúság, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-51. szám)
1954-04-07 / 27. szám
1954. április 7. Ol IFJÚSÁG Bódvamenti legendák a mecenzéfi szabadságharcosokról Sziklán, hegyeken át roppant medret vájunk új ezer esztendőknek .. (Bábi T.) A rozsnyói traktorállomás fiataljai május elsejére és pártunk X. kongresz- szusár,. kötelezettséget vállaltak. Alek- sza Miklós kötelezte magát, hogy a tavaszi munkáknál 175«/o-ra teljesíti tervét. A többi munkatársai is ehhez hasonló kötelezettséget vállaltak. Hajdú János 15C0/0-ra, Bene Andor, Ku- csera János és Lőrinc Bálint elvtársak 140%-ra teljesítik tervüket a gépjavításoknál. Migunová elvtársnö arról gondoskodik, hogy a traktorállomás dolgozói szabad idejüket kellemesen töltsék el. Kötelezte magát, hogy május elsejére a traktorállomáson vörös sarkot rendez be. "yörgy elvtárs vállalta, hogy a Skoda gépkocsival javítás után nyolcezer kil métert tesz meg anélkül, hogy újból javítani kellene. FRANKOVICS ZOLTÁN Technikai körünk munkájáról A zselizi magyar nyolcéves iskola CsISz-tagjai szeretettel dolgoznak a technikai körben. Terv szerint dolgozunk. Havi tervünk van, amelyet mindig igyekszünk teljesíteni. Az elmúlt hónapban a geometriai órához szükséges segédeszközöket készítettük el, (henger, na sábháromszög', téglalap, kúpok). — Készítettünk iránytűt is, amelyet maid a kirándulásokon felhasználunk. Február 15-tűi fizikai segédeszközökön dolgozunk.. Villanycsengüt is készítünk. amelyet használhatunk a há- óza-ti árammal és akkumulátorral is Továbbá készítettünk elektromos ingát és izzólámpákat párhuzamos es sorba-kapcsolással. Következő tervünk szerint elektromos vasmagot és rádiókészülékeket állítunk össze. Technikai körünknek összesen hat tagja van. hetente egyszer jövünk össze. Horváth tanító elvtárs irányítása mellett dolgozunk. Célunk, hogy fiataljainkkal még- inkább megszerettessük a technikát, mert tudjuk, hogy hazánk feivirágo- zásában a technika nagy szerepet játszik. VESZEL? VILMOS, a CsISz-szervezet elnöke, Zsel-iz. Az ag;tációs központ megnvTtáeán Pár nappal ezelőtt megnyílt a förévi agitációs központ, amelynek a jövőben az lesz a feladata, hogy a választásokra való felkészülés munkálatait irányítsa. A megnyitás ünnepélyes keretek között történt. Jelen voltak a förévi szülök és gyerekek. Az iskola tanulói népdalokkal és táncokkal tarkították az estét. Utánuk a bratislavai pedagógiai iskola növendékei léptek fel, akik így akarnak a választások előkészítési szakaszába bekapcsolódni. A műsor szép volt, mindenki jól érezte magát, szépen vidáman zengett a dal az esti szürkületben „Szüretelik már a kadarkát, teliszedem kendőm a tarkát...” SALMA IMRE A nép leírhatatlan öröme Hazánk dolgozói határtalan örömmel fogadják az árleszállítást. Mindenkilátja, érzi, tudja, hogy kormányunk és Kommunista Pártunk mindent megtesz a nép életszínvonalának emelése érdekében. A bratislavai Elektrotechnikai üzletben is sokan megfordulnak ezekben a napokban. Olcsóbb lett a rádió, mosógép, jégszekrény, — ki-ki vásáról =aiát szükséglete szerint. A Víri Duzzasztógát hazánk egyik legnagyobb szocialista építkezése. Február 26-án, délután jelentős eseményhez ér tek, lezárták a gát szelepeit. Képünkön a vízgyűjtő medencét látjuk. Frantisek Balas betonozó munkacsoportja a múlt év folyamán nagyszerű eredményeket ért el és ezidén is nagy lelkesedéssel teljesíti a tervet. A rozsnyói traktorállomás fiatalsaina>k kötelezettségvállalása Hámor a hegyek között H e az a vén Bódva patak beszélni tudna, csoda dolgokat mondhatna a hajdani mecenzéfi legényekről. De így, magunk, sajnos már nem sokra megyünk. Az írások elvesztek, a krónika is elkallódott, csupán a nép ajkán élő mende-mondákból következtethetünk olyan tényekre, amelyek még így is fényesen bizonyítják, hogy a mecenzéfiek sem voltak közömbösek a történelem iránt. Sőt fordítva, nem egyszer kupához, s kaszához nyúltak, hogy csatlakozva a szabadságharcos csapatokhoz, a felkelőkhöz, élet-halál harcra menjenek ez ellenséggel -zeniben. A még fennmaradt népi mesék és mondák alapján a falu keletkezésére és egy-két történelmi eseményre szeretnénk rárhutatni. Ezer évvel ezelőtt Néhány kilométerre Alsómecenzéf- től van egy Dörf (magyarul Kisfalu) nevű erdei tisztás Ezen a helyen még ma is megtalálható az az emléktábla, melyet i896-ban, állítólag a falu alapi sának ezeréves évfordulóján, állítottak. Eszerint az első település 896- ban itt, ezen a sűrű erdőséggel körülzárt fensíkon volt. Szerintem nehéz, sőt majdnem lehetetlen megállapítani az első települők nemzetiségét és azt, hogy Európa melyik területéről jöttek. Egyes állítások szerint a magyarok bejövetelekor a Kárpáti-medence délkeleti területéről kiszorított flamend törzs maradványai rekedtek meg itt. Legkevésbbé lehettek n agyarok, mivel a magyarok abban az 'dobén még majd em kizárólag á'- lanenyésztéssel fogla' rztek, s így a sík területet szerették A szájhagyomány szerint a menekülő csoportnak nem v; it szándékában még letelepülnie. De közbejött valami. Volt köztük egy Mecén nevű terhes fiatalasszony, aki szerencsétlenségükre lemaradt tőlük a Bcdva-patak völgyében. Mivelhogy nagyon összetartóak voltak, elhatározták, hogy a legközelebbi erdei tisztáson pár napra, amíg rrihányan visszatérnek és megkeresik az asszonyt, letelepülnek. Azt már a szájhagyomány sem tudja. hogy a keresés milyen eredménynyel járt, de annyi bizonyos, hogy a „pár napból" évek lettek. Ha valaki megnézi ezt az erdei t sztást, azonnal a szemébe ötlik egy k akácos Mgetecs- ke. Vannak, akik azt állítják, hogy itt volt az őslakosok temetője. Lehet, hogy igazuk van, ez persze azt bizonyítaná, hogy az a „pár nap” hosszú évtizedekre.-ót talán évszázadokra nyúlt. — Ez sem lehetetlen. De nézzük csak, mit mond a száj- hagyomány a mi elveszett fiatalesz- szonyunkról tovább. Állítólag gyermeket szült és mivel betegen képtelen volt a többiek után menni, letelepedett egy még me 's létező forrás mellé, amelyet a mecen- zéfiek Zaifen-nek neveztek el. A környékbeli emberek egész cso- daregényeket mesélnek erről az asszonyról. Az öreg Mészáros nénitől hallottuk, hogy valamikor nagyon régen az egész falu területén egy fenék nélküli mocsár terpeszkedett. Jaj volt annak, aki oda merészkedett, mert a mocsárnak volt egy pogány mindenhatója: egy hétfejü sárkány. Ez a hétfejű sárkány nagyon nagy haragban volt ag emberekkel, 6 így a völgyben letelepedett Mecén asszonnyal is, kinek főleg a gyermekére acsarkodóit. Egész napokig e re leselkedett, hogy mikor rabolhatja el az anyjától. Egy éjszaka Mecén asszony különös dolyaket álmodot. Megjelent neki egy angyal, aki elárulta, hogy miképpen lehet megölni a hétfejű sárkányt. Meghallgatta és a következő nap úgy is tett. S :urokból csinált egy babát, bekötözte, karjára vette és elment e mocsár peremére a sárkányhoz. Amint incselkedett vele, - hétfejü sárkány u szurokbabát elragadta tőle és egyszerre 'enyelte, amitől nemsokára elpusztult Állítólag azóta száradt ki az a feneketlen mocsár is. — Természetes erre az öreg Ged on Feri bácsi azt mondaná, hogy biz” nem száradt az ki eriidg, míg meg nem gürcöltünk a le- csapolásával és a patakok szabályozásával ... U osszú évek folyamán ez erdei tele- ' * pesek „megunták” a jó hegyi levegőt és behúzódtak völgybe. Meg volt ennek is a maga oka Részben kenje volt a víz az eredeti helyen. A másik okot talán abban kereshetjük, hogy mivel a lakosok ebi en az időben már rézbányászattal is foglalkoztak, szükséges volt, hogy főleg értékesítés szempontjából szorosabban felvegyék a környékbei' lakossággal a kapcsolatot. De vannak, akik azt állítják, hogy a behurcolkodásnak nem ez volt az igazi oka. Nem messze Alsómecenzéftől, a hegyek között van egy Ojfalucska nevű apró falu, amelyben évszázadokon keresztül rablók tanyáztak. (Az öreg emberek még eml< znek is az utolsó rablóvezérekre; Górd n Ferire és Pause j Józsira Beszélik, hogy az utolsó betyár halála élőt azt mondta a szegény embereknek, hogy van itt nem messze egy nagy kő. Az alá rejtették el a gazdagoktól elrabolt aranyat és más drágaságokat. Menjenek el, keressék meg és örök időkig boldogan élhetnek majd belőle. — Sokan szerencsét próbáltak már a kincs keresésével. de még nem találta meg senki.) Függel'enül az aranyból, kőtől .stb. tény az, hogy a .lecenzéfieknek nem nagyon ízlett a „jó szomszédság” és talán ez is arra késztette őket, hogy elhagyják az erde' vadont Hámorok a hegyek között Minden jel arra mutat hogy a későbbi években a rézbányákzat már nem fizetődött ki. Más foglalkozás u- tán kellett nézni. A falu határában lévő csekély mostona szántóföld távolról sem biztosította a lakosság megélhetését cs e ért kovácsoskodni kezdtek. Egyelőre csak egyszerű szögeket csináltak. De volt idő, amikor hajószögek is készültek ; mecenzéfi tü- zeknél. Mégis nem a szögkovácsolás, hanem a hámorosság lett a falu lakosságának jellegzetes fogla! >záse. A hámor kívülről egy réti malom fabódéjához hasonlít .A bő hegyi patakok által hajtott malomkerék hengerének másik végéhez egy nehéz vaskalapácsot rögzítetek. Ezzel kalapálták ki a kapát, kaszát és más szerszámokat. Még annyit a mecenzéfiekről, hogy nagyon szorgalmas emberek. Ma !s emlegetik, hogy e hámorok rendszeresen éjszaka egy vagy két órakor kezdték a munkát. Kellett, hiszen a nappal rövid volt számukra. Rákóczi legjobb kurucai A falu délkeleti oldalán, a völgy torkolatánál ál! egy magas hegy. Wach- hügel-nek, Őrdombnek nevezik. Nem véletlen ez az elnevezés. Az öregek azt beszélik, hogy a tatárjárás idején, de még később a török támadások é- veiben is erre a dombra állították a falu legerősebb e iberét egy vasdo- ronggel. Az volt • feladata, hogy figyelje a völgyet; nem jön-e az ellenség. Az ellenség jöttét előre megbeszélt jelekkel tartozott tudatni a faluban készenlétben álló védelmi serer gekkel. • A későbbi parasztlázadásokhoz való viszonyulásukat csak kevés anyag bizonyítja. A XVII. század éveiből ismeretes, hogy a' mecenzéfiek külön jogot kaptak Bethlen Gábor fejedelemtől. Természetes, hogy ezt is ki kellett valamivel érdemelniök ... Ennél több történelmi tény tanúskodik amellett, hogy az 1700-as évek elején a falu lako'-iág nagy lelkesedéssel csatlakozott Rákóczi szabadság- harcához. A fegyverbíró férfiak azonnal jelentkeztek a felkelők seregébe, az otthoniak szerszámokat és fegyve-l szállítottak a kurucoknak. Mega Jókai Mór, — aki bizonyára alaposabban utánanézett a dolgokn k — úgy ír a Lőcsei fehéresszonny című regényében a mecenzéfiekről mint Rákóczi leghűbb, legodaadóbb kurucairól. C1 gy kötmyékszei ismert legenda '-J szerint a szabadságharc hanyatló napjaiban, mikor a labancok Kassa visszafoglalására készültek, a még otthonmaradt mecenzéfiek öreg emberekből, asszonyokból és gyerekekből egy külön csapatot toboroztak, Kiegye- nesítet kaszákkal siettek a kurucok segítségére Kassa űá. De elkéstek. Mire estefelé a Dargó nevű ^hegyhez érkeztek (Kassa mellett), Schlick német generális már szétverte Rákóczi seregét. A hetvenkedni kezdő mecen- zéfieket a labancok összefogdosták. de későbe mégis megkönyörültek rajtuk és szabadonbocsátották őket. A mecenzéfiek Rákóczihoz valö ragaszkodását más sem bizonyítja jobban, minthogy majdnem mostanáig megőrizték a Rákóczi féle öltözetet. Az utóbbi években márcsak temetéskor öltötté fe' Mecenzéf és Kossuth Lajos Az 1848-as szabadsá harp szele Me- cenzéfre is eljutott. Sajnos kevés pontos adatunk van bizonyítékul. Az öreg hámorosok azonban még mindig emlegetnek dolgokat, amelyeket nyilván apjuktól hallhattak. Egy öreg hámoros, Strömpl bácsi péld' azt mondja, hogy az apjáék egy időben kapa helyett kardokat kalapáltak a Súgóban (így hívják azt a völgyet, ahol a legtöbb hámor volt). Nem valószínűtlen, hogy a szabadságharcosok számára készülteik a kardok. Mások meg azt emlegetik, hogy valami Kossuth nevű tiszt által küldött vörössapkások ló és szekérszerszámokat készíttettek náluk. 1919 — a vörös Mecenzéf Tíz éves, sovány proligyerek voltam 1919-ben. Régen volt, mégis úgy emlékszem rá, mintha ma lenne. Sohasem láttam olyan lelkesen a falut, mint amikor bejöttek a vörösök, ö- römteljes arcok futkostak az utcán. A szerszámgyári munkások teli torokból énekelték a „Nem lesz a tőke úr mi rajtu.nk”-at — így emlékszik Ruz- bachy Rudolf arra a dicső esztendőre. Valóban Mecenzéf vörös volt. A falu színe-java azonnal a vörös hadsereghez csatlakozott. Pár nap mulya a vörösök parancsot kaptak a visszavonulásra. A falusiak bői sokan velük t irtottak. A többség azonban itthon ma-edt és megalakították a falusi „vörös hadsereget” Vojtina József, Gedeon Salamon, Quirschfeld József és mások álltak az élen. Elhatározták, hogy ha törik, hogy ha szakad, nem engedik De a faluba a fe- Irirgárdistákat. Egyesek szerint esküt is tettek rá. A frontvonal a Pacsma és Kólát hegye volt. Napokig tartott a harc. A német, magyar és szlovák vöröskatonák csak Imi vadászpuskákkal voltak felszerelve, amelyeket azelőtt orvvedászetokra használtak, míg az olasz tisztek által vezetett gárdisták már modem fegyverekkel rendelkeztek. De a vörösök így is megálltak a helyüket. A falu csak árulás folytán esett el. Trebunya Mátyás, falusi spekuláns, akinek fűrésztelepe volt a hegy másik oldalán, Bode in, éjszaka átszökött a gárdistákhoz és elárulta a vörösök állásait. Miután a gárdisták tisztában voltak a front helyzetével és főleg az erőviszonyokkal, kemény támadást indítottak. A végén már csaik hét falusi vörös katona védte a falut. A gárdisták boss t álltak a mecen- zéfieken. A csehszlovák és magyar burzsoázia Sohasem tudta megbocsátani a mecenzéfi vörös proliknak ezt o tettét. Fiatalok szazai... |\1 a fiatalok százai nevelkednek Al- L'-*- sómecenzéfen. Vasöntöknek ta nulnak. Izmos, keményöklű vasasoknak De a vasöntés mellett mást is meg i tanulhatnak- Megismerhetik apáik harcait, melyekről egy percig sem szabad megfeledkeznünk. Kardos István
