Új Ifjúság, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-51. szám)
1954-03-31 / 25. szám
4 1954. március 3f. * Ú! IFJÚSÁG Rozsnyón kétnapos konferenciára ,öt- tek össze a fiatalok. Ez a két nap megmutatta a rozsnyói járás összes CsISz- szervezetcnek eredményeit és feltárta a hiányosságait. A CsISz-tagok felszólalásaiból látni lehetett, hogy készülődtek erre a napra és ez a közös beszélgetés, tapasztalatátadás a jövőben még jobban elősegíti az alapszervezetek munkáját. A beszámolókból kitűnt, hogy hiányosságok nemcsak az -lapszervezeteknél fordulnak elő. A CsISz járási bizottsága sem töltöte be küldetését. Nem jártak rendszeresen gyűlésekre és így nem voltak képesek arra, hogy megállják helyüket. 52 ülésből, csak 36-ot tartottak meg Gyúró- sík elvtárs, aki szintén a bizottság egyik tagja volt, a legtöbbet hiányait. Jonco elvtárs, a járási funkcionáriusokat k>- üz- 'ta, akik nem tartották fenn állandó kapcsolatukat alapszervezetükkel. Rámutatott arra, hogy a járás és közöttük csak akkor volt összeköttetés, amikor a motorkerékpárba benzin kellett. Egyúttal felkérte a titkárságot, hogy a jövőben gyakrabban látogassál meg szervezetüket. A csucso- mi fiatalok szintén a járási vezetőség hanyagságára mutattak rá. A titkárság nem vett részt az alapszervezet évzáró közgyűlésén. A politikai körök munkáját sem ellenőrzik. Az alapszervezet még 1954-re nem kapott tagsági bélyegeket. A csucsomi fiatalok felkészültek a Világifjúsági Hétre és a választásokra is. Kötelezettséget vállaltak, hogy egy-egy kultúrprogrammot tanulnak meg erre az alkalomra. A betléri CsISz-szervezet munkájáról is hallottunk a konferencián. A felszólaló örömmel számolhatott be arról, hogy náluk a politikai körök száz százalékban működnek és a fiatalok az egységes földművesszövetkezet munkájából is kiveszik részüket. Kötelezettséget vállaltak, hogy a pártkongresz- szus tiszteletére 100 brigádórát dolgoznak le a szövetkezetben . A kongresszuson a rozsnyói nyolcéves magyar iskola pionírja: szép kul- túrprogrammal szórakoztatták a jelenlévőket. Kívánták, hogy a konferencián feltárt hiá yosságokat kiküszöbölve jobb eredményt érjenek el a rozsnyói járás CsISz-szervezetei. Utána a rozsnyói magyar pedagógiai iskola CsISz- szervezetének küldötte számílt be e- redménveikről és hiányosságaikról. Az iskola a járásban legszebb eredményeket tudott felnv'tatni kultúrmunke terén. Egy félév alatt zenekart is alakítottak. Rámutatott arra is, hogy a tanári kar nem fordított kellő figyelmet az első és második osztályosok politikai köreire. György elvtárs a szalóci fiatalok munkájával ismertetett meg bennünket. Ez a szervezet az utóbbi időben már szép eredményt ért el. A politikai körök jól működnek. A falu szocializálását nagyban elősegítette a szalóci CsISz-szervezet. 613 b.igádórát dolgoztak le a cséplésnél, aratásnál és gyümölcsfa-ültetésnél. A X. pártkongresz- szus tiszteletére további ezer órát dolgoznak le a szövetkezetben. A választásokra kultúrprogrammal készülődnek, mellyel több közs -get látogatnak meg. Végül Pusztai elvtárs, a rozsnyói bányásztanulók küldötte kért szót. Dvorcák elvtárs, a já 'si titkár bírálta a tanulókat multévi munkájukért. A CsISz-szervezet bizony nem a legszebb eredményt érte el a múlt év első felében. Később aztán már teljesen megváltozott a szervezeti élet a tanulóo.t- honban. A politikai körök jól működnek. A tanulók nagyrésze már bekapcsolódott a „példás tanuló" címért való harcba. A Fucsík-jelvény megszerzésére is sokan .^szülődnek. A konferencián elhangzott beszámolókból kitűnt, hogy a rozsnyói járás fiataljainak nagyrésze már szépen dolgozik a szervezetekben. Az eredmények mellett azonban vannak hiányosságok is. A borzovai CsI3z-szervezet például egyáltalában nem mutatott fel semilyen eredményt. A rozsnyói kórház fiataljai szintén alszanak. A konferencia után a rozsnyói járás CsISz- szervez»teinek titkár igára ez a feladat vár, hogy ezeket a szervezeteket is életre keltse. A többi szervezetekről se feledkezzenek meg. Tartsák fenn állandó kapcsolatukat azokkal a szervezetekkel is, amelyek már eddig is szép eredményt tudtak felmutatni. BÁN ZOLTÁN leg a nyár folyamán mutattak fel dicséretreméltó eredményeket. A ve- reknyeiek például brigádórák ledolgozásával segítettek a helyi egységes földművesszövetkezetnek. Ilyen szempontból a dunapüsoöki CsISz-tagok sem maradtak el; hattagú brigádjuk az aratásnál segédkezett. Ezenkívül bekapáltak öt hektár kukoricát és cukorrépát. A kultűrmunka főleg a központi bizottság XI. plenáris ülése után javult meg. A járás fiataljai tizenkét színdarabot tanultak be, ösz- szesen huszonkilenc mulatságot rendeztek. A szentgyörgyi nyolcéves iskola fiataljai patronátust vállaltak két hektár erdő felett, amelyet gondosan tisztogatnak, ápolnak. Ezenkívül az iskolában eredményesen működik a bábszínházkor. A járás ifjúságának eredményeképpen meg kell említenünk azt a síversenyt, amelyen több lint nyolcvan fiú és leány vett részt és azokat a stafétaversenyeket, valamint más sportmegmozdulásokat, amelyek jól sikerültek. Reméljük, hogy az újonnan megválasztott vezetőség nagyobb felelősségérzettel végzi majd munkáját a következő évben. Egy pillanatra sem feledkeznek meg arról, hogy a járásuk határmenti területbe esik, ami még fokozottabb feladatok elé állítja őket.-kiA breclavi járásban lévő lednicei EFSz dolgozói az elsők között kezdték meg a tavaszi munkákat. Már március elsején megkezdték a talaj előkészítését Képünkön a lednicei szövetkezeti tagok az utolsó 24 hektár földet vetik be keresztsorosan. ^Helvniji kultúrélel A hetényi kultüréletnek még nincs nagy múltja. Pár évvel ezelőtt anu- nyira el volt foglalva mindenki egyéni munkájával, hogy az embereknek még vasárnapjuk sem igen volt. A Februíii győzelem után az Egységes Földműves Szövetkezet megalakulásával, a falu fejlődésével párhuzamosan fejlődésnek indult a falu kultúrélete is. A fiatalok színjátszó -kört alakítottak és elkezdtek dolgozni. Nagyobb feladatra csak az elmúlt évben válla1- koztak először: a „Lihomfi” címít vígjátékot adták elő. A hetényi fiatalok a színmű eljátszásával bebizonyították, hogy a falusi fiatalságban sok az adottság, a rátermettség, s hogy egyik- másik fiatalból hivatásos színész is lehetne. A színművel ellátogattak a környező községekbe is s mindenhol nagy sikert arattak. Szép teljesítményüket az Oj Szó hosszú cikkben dicsérte. r m Érthető, hogy a tavalyi sikertől felbuzdulva az idén nagyobb kedvvel fogott hozzá munkájához a színjátszó kör. Ebben az évben az első nagy sikerüket már az első fellépésükkel — ,,A Csikós” című színművel — aratták. A színmű tanulásakor felhasználták a múltban elhangzott bírálatokat, s . hibákat kiküszöbölve, otthon és a szomszéd községekben is nagy sikert arattak. Külön dicséretet érdemelnek a hetényi fiatalok azért, hogy a siker a CsISz, a Csemadok és a Sokol tagok, a magyar és a szlovák dolgozók példás együttmlíködésének köszönhető. Hetényen a magyar és a szlovák dolgozók mindenben példásan segítenek egymásnak. A szlovákul is tudó magyar fiatalok éppen olyan örömmel vállalkoznak szlováknyelvű színmű előadására, mint a magyarul is beszélő szlovák ifjúmunkások magyar színmű előadására. A kultúráiét fellendítésében legnagyobb része a Hetényen működő tanítóknak és Páiközdi Eleknek, a helyi Sokol titkárának van. Külön dicséretben kell részesíteni Bordán Katalin, l/jvári Lászlóné — Bordán Magda, Kocsis Lajosné. Kovács Júlia, Herdics János és Csintalan Miklós tanító elv- társakat, akik nemcsak a színművek betanításában, hanem a rendezésben, jelmezkészítésben és ha szükség van rá, az alakításokban is szorgalmasan kiveszik részüket. Bordán Katalin ■ például kitünően alakította a Csikósban a méltóságos asszonyt, ö készítette a jelmezeket és ezenkívül segített a darab betanításában is. Helytelen lenne azonban, ha a siker titkát csak a tanítók érdemének tudnánk be. A siker kivívásában természetesen a szereplőknek van a legnagyobb részük. Névszerint: Hencz Gyulának, Bordán Katalinnak, Lucza Balázsnak, Szabó Benőnek, Dobrocsi Erzsébetnek, Vízik Jánosnénak, Kocsis Lajosnénak, Páiközdi Eleknek, Szu Dezsőnek. Szabó Kálmánnak, Pap Sándornak, Szabó Júliának, Csintalan Eleknek, Gábor Miklósnak, Szal>ó Gyulának, Nagy Ernőnek, Szabó Dezsőnek, Újvári hászlónénak és még a többi szereplőnek. Az egyes színielőadásokhoz szükséges díszletek Kocsis Lajos egyetemi hallgató kiváló munkáját dicsérik. — Kocsis elvtárs a felesége kedvéért — aki ott tanít — ha színdarabot tanulnak. lemegy Hetényre és elkészíti a díszleteket. A színjátszó kör az egyes előadásokon befolyt pénzt kultúrcélokra fordítja. Ebből az összegből. gyarapítják a kultúrotthon berendezését és könyvtárukat. A színjátszó kör tagjai most a „Mélyek a gyökerek” című színművet tanulják, s remélik, hogy az előadásán még nagyobb sikert aratnak mint az eddigi fellépéseiken. B. T. A hetényi színjátszókor tagjai a „Csikós” című : zínmű előadása után. Az ekecsi ifjúság szorgalmasan tanul Egy szép márciusi este, amikor már csend honglt köröskörül, nem dübörögtek a traktorok s nem zörögtek a vetőgépek, az iskola felé hosszú emberáradat özönlött. Jöttek a falucska lakói, valamint a tanfolyam hallgatói, hogy részt vegyenek számukra eme nagy ünnepélyen. Ugyanis Ekecs község lakásai, akik résztvettek az orosz népi nyelvtanfolyamon, ma befejezték ezt a tanfolyamot, ahol megismerkedtek az orosz adóévei és elsajátították annak alapvető fontosságait. Amint körülnéz az ember, mindenütt mosolygó arcokat lát. Vannak itt idős, ifjú emberek, asszonyok és leányok, még olyanok is, akik nem vettek részt a tanfolyamon. Az ünnepélyt a csehszlovák és a szovjet himnusz eljátszásával kézd- tük meg, amelyet a tanfolyam hallgatói és az ünnepélyen résztvevő diákok énekeltek. A himnusz után az ekecsi 'iskola növendékei kultúrműsorral tették szebbé és iin- | népibbé e napot. Majd közben a tanfolyam felelőse beszédet tartott s beszédében értékelte a tanfolyam eredményét s megemlékezett a felmerülő nehézségekről is. S végül kiemelte, hogy az idősebb bácsikéic és nénikék mily lelkesen és nagy szorgalommal ! vettek részt a tanfolyamon. Ferenci elvtárs a helyi pártszervezet elnöke meg arról beszélt, hogy az ifjúság kevésbbé vett részt a tanfolyamon mint az öregek. Ez hiba. mert j az ifjúságnak kellene példát mutatnia 1 az idősebbeknek is. Bizony sokszor előfordult az, hogy a tanfolyam helyett a korcsmába mentek a fiatalok, ahol a bor, borgőz és a nikotin émelygős szagában elkótyavetélték szabad óráikat. A tanfolyamon, habár voltak kisebb - nagyobb nehézségeink, de azért mégis elértük azt, amit akartunk. Sok orosz szót tanultunk meg, amelyek lehetővé teszik számunkra azt, hogy olvashatjuk a szovjet sajtót, amelyből sokat tanulhatunk. Mi elhatároztuk, hogy az orosz nyelvet, amely a béke és a haladás nyelve, még tökéletesebben megtanuljuk és elsajátítjuk. Ennek az elérése nem kerül nehézségbe, csak egy kis akarat kell ahhoz, hogy elsajátítsuk és megtanuljuk a ciril betűket. PAKSY LÁSZLÓ, Ekecs. Karas elvtárs új élete C ikola István, a kulák kidugta vörös izzadt arcát a veranda ajtaján. „Zoltán, ebédelni!" — kiáltott az istálló felé és becsapta az ajtót. Fiatal, 18 éves fiú eltette a villát, megmosta a kúton a kezét és bement a házba. A szobából tányércsörömpölés hallatszott. Nemsokára kinyílt az ajtó és belépett Cikola István, tányérral a kezében. A tányéron frissensült palacsinták párologtak, kezével megtörölte zsíros ajkát és Zoltán elé tolta a tálat. — Na, egyél. Cikola István Zoltánnal szembe ült le s figyelte, milyen mohón eszik szolgája. Zoltán nagyon éhes volt. Hiszen mér reggel háromtól dolgozott és a reggeliie bizony nagyon szegényes volt: egy kis csupor kávé és egy szelet kenyér. Most már a harmadik palacsintánál tartott, amikor a negyedik után nyúlt, dühösen szólt rá a kulák. Nehogy megfald az összesét. Én nem tudom, hová fér beléd annyi étel. Zoltán torkán megakadt a falat. Szemei könnyel teltek meg, nem tudott szóhoz jutni. Némán állt fel s kiment az istállóba a lovakhoz. Itt volt az ő lakása. Bútora rozoga prices. Ezen aludt s egy rongyos télikebáttaJ takarózott. Fizetése nem volt sok. Évente egy ruha, cipő, egy kevés étel, no meg a rozoga prices. * 1/ ares Zoltán ma nár úgy emlékig szik vissza minderre, mint egy rossz álomra. Amikor már nem bírta tovább a kulák szekírozását, megszökött. Csehországba egy porcellán gyárba ment dolgozni. Itt a gyárban találkozott először olyan emberekkel, akik őt megértették, .kik törődtek vele. A cseh elvtársak felfipveltek a bátortalan fiatalemberre, aki nem tudott se csehül, se szlovákul, de aki a munkában állandóan az élen haladt. Munkaszünetben és a műszak befejeztével elbeszélgettek vele a munkatársai. S ökölbe szorult a cseh elvtársek keze akkor, mikor gyermekéveiről és a ku- lák szolgálatában eltöltött időről beszélt nekik. Az elvtársak biztatták, visszaadták önbizalmát és Karas elvtárs kezdte jól érezni magát a cseh kommunisták között, kik megmagyarázták neki, hogy a Cikola Istvánék uralma örökre végétért. Megmagyarázták neki a párt fogalmát és annak programmját. így múltak a hónapok és egyszer csak megkérdezték Karas Zoltánt, nem akarne-e ő is párttag lenni. Zoltán elpirult és az örömtől hirtelen szólni sem tudott. Hiszen régi álma volt olyan pártba lépni, amely azért harcolt és harcol, hogy soha többé ne legyenek kulákok és gyárosok, hogy soha többé ne legyenek hideg istállóban lakó szolgák és kizsákmányolt munkások. Örömmel lépett be tehát 1947 februárjában a pürtba. Azután katonai szolgálatra hívták be Karas Zoltánt. Emlékszik, milyen türelmesen tanították őt, magyar anyanyelvű társaival együt a párt és a CsISz- tagjai. Mennyi időt szenteltek neki, egyszerű katonának csak azért, hogy a szolgálati nyelvet . él hamarább elsajátíthassa. Segítettek neki az altiszti iskolában és segítettek a tiszti iskolában is. A tiszti iskola elvégzésével elhatározta, hogy a hadseregnél marad, mint politikai munkatárs. így akart segíteni a magyj anyanyelvű elvtársakon.' * A harci és politikai kiképzés grafi- ‘‘ konján fel ven tüntetve a század minden katonájának a jegye. Eszerint a kimutatás szerint tudja meg Karas elvtárs, kinek miben kell segítenie, miben maradnak el a magyar nemzetiségű bajtársak, mi jkoz nekik nehézséget. Először a fegyverek leírása, a parancsszavak, a szolgálati nyelv okozott nekik nagy nehézséget. Hogy az elvtársak jobban és hamarabb tanulhassanak meg szlovákul, rendelet érkezett, amely szerint azok az altisztek és katonák, akik eddig a legjobb tanulmányi eredményeket mutatták fel, patronátust vállalnak a magyar nemzetiségű elvtársak felett. így például Iván elvtársnak Bilko tizedes segít, Simon elv- tarsnak Dráfy szakaszvezető magyaráz, Petro elvtárssal 1 űri elvtárs tanúi e- gyütt. Ezek a bajtársak együtt ismétlik, tanulják az előadott anyagot. A magyar anyanyelvű katonák részére készült tankönyvből tanulják azokat a szavakat, amelyekre a kiképzésnél legnagyobb szükségük van. „Kde je — hol van, d’aleko — mesz- sze, presná puska — pontos puska”, hallatszik a kultúrteremből. A tanítást Bilko tizedes vezeti, aki éppen olyan jól tud magyarul, mint szlovákul. A szorgalmas tanulás eredménye napról-napre látható és főleg a politikai és harci kiképzés szép eredményeiben tükröződik vissza. így például Petro elvtárs, ak civilben kőműves volt, most erős tanulniakerásával az elsők közé küzdötte fel magát. Népi demokratikus köztársaságunk egyformán törődik J szlovák, cseh, magyar és ukrán nemzetiségű dolgozóinkkal. Meggyőződhetett erről Karas elvtárs — azelőtt a kulák szolgája, ma katonatiszt — és meggyőződhettek róla azok az elvtársak, akik ma a népi demokratikus hadseregünkben teljesítenek szolgálatot. Kétnapos járási konferencia Rozsnyón Egy évi munka a járási konferencia tükréSen Vasárnap, március 21-én tartotta meg Bratislava környékének szervezett ifjúsága a járási konferenciát. A járási konferencia tükör volt, amely rámutatott a múlt évben elért eredményekre és egyben a hiányosságokra is. Vlasic elvtárs, titkári beszámolójának első részében a járási bizottság tagjainak azon hiányosságaira mutatott rá, amelyek rányomták a szervezetek munkájára is *a bélyeget. Az egész év folyamár nem sikerült a járási bizottság tagjaiból egy olyan egységes, irányító közösséget kovácsolni, amely az ifjúságot minden tevékenységében segíteni ‘adta volna. Főleg a gyűlések megtartás j körül mutatkozott nagy fegyelmezetlenség. Már, Figlová, Gazi elvtársak visszaéltek azzal a bizalommal, amit beléjük helyezett az ifjúság, a rájuk bízott feladatokat nem teljesítették, a szervezetekre nem jártak stb. Helytelen képet kapnánk a járás ifjúságának munkájáról, hacsak a hiányosságokat sorolnánk fel. Az év folyamán nagyszerű eredmények is születtek. A stomfai cementgyár ifjai minden erejükkel azon voltak, hogy üzemük időben teljesítse az ötéves tervet, így is történt, a cementgyár munkásai már idő előtt jelenthették a terv száz- százalékos teljesítésit. A dévényújfa- lusi téglagyár fiataljai is nagyban hozzájárulnak az üzemben elért eredményekhez. Falusi szervezeteink ifjai fő
