Új Ifjúság, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-51. szám)
1954-03-31 / 25. szám
1954 március 31. 5---- UJ IFJÚSÁG Jó elnök, új tagok zervezni nem könnyű (eladat Szívóssá<1 kell ehhez és nagy kitartás. Nem szabad visszariadni uz első sikertelenségektől. mert aki visz- szariad, az égő házba szalad■ Ha valamit elkezdtünk, akkor azt végre is kell hajtani. Tehát mint látjuk, a szervezéshez vasakarat kell, mert az eredmények nem a saját lábukon jár nak. Sándor Árpád a sávolyt CsISz-szer vezet elnöke saját bőrén tapasztalta ezt. Ügylátszik azonban, hogy a bőre elég er(Js és kibírja a nyomást. Fiats' elsőéves tanító, Pilisről jött ide a <u- leki járás hegyei közé tanítani. Eleinte nehéz volt a helyzete. Az idegen kor nyezet, a szokatlan munka mindenkire hatással van. De azért nem adta magát mégsem a sors kényére. Elsősorban is a fiatalok közül szerzett magának barátokat és így nem maradt egyedül. Ha végigment az utcán, az emberek pedig azt mondták, hogy ez az az új tanító, fiatal, de azért jó lehet. Csakhát nagy baj van nálunk — mondották többen — a fiatalok egyetlen egy kultúrműsort sem tanultak be. Összevesztek a szereposztáson, mint régen az örökösök a barázdában lévő kácfa miatt. Akkor hiba van itt a CslSz-szerve- zetben, — gondolta magában Sándor Árpád. Munkához kell látni. Meg kell javítani a szervezet munkáját, de hogy miképpen tudja ezt véghezvinni, azt egyelőre saját maga sem tudta. Egyelőre még több fiatallal barátkozott és lassanként minden fiatalt megismert a faluban. Később már annyira közkedveltté vált, hogy a CslSz évzáró taggyíilésén őt választották meg elnöknek. A választáskor egyhangúlag döntöttek mellette. Sándor Árpádnak most már sok alkalma adódott a szervezeti tevékenységre. Ha már egyszer valaki elnök, akkor viselje is a funkcióját becsületesen. Ö is becsülettel állja a helyét, de a becsülete mellé segítségül hívta ez eszét is. Az ész pedig azt súgta, hogy a szervezetbe' új tagokat kell beszervezni. Sándor Árpád ezt meg is is tette és csakhamar 10 új tagot szervezett be a CsISz-be. Tíz tag nem sok, csakhogy a kicsi bors is erős. Tudniillik az a helyzet, hogy vadamkor mind a tíz tag pionír volt. Már a pianirszer- vezetben megtanulták a rendet, meg a szervezeti életet- Mihelyt tagok lettek, egyszerre hangos lett a kultúrterem. Harmonika szólt, ének hangzott, készültek a táncbemutatóra. Eltűnt a csend és felváltotta a pezsgő élet. Színdarabot is tanultak már be és készülnek a bemutatóra. Készülnek a választásra is’ Buzitára mennek vendégszerepelni — mondja örömmel a szervezet elnöke. A kultúrműsorral egyetemben beszélnek majd a választás jelentőségéről is. Azonkívül tervbe vették még azt is. hogy GUszOnára is elmennek vendégszerepelni. A gu- szonai fiataloknak szintén megmagyarázzák a választás jelentőségét. Tehát az új tagok megújították az alapszervezetet, de alighanem megúj- hódnak majd, ettől a régi tagok is Azok a fiatalok, akik eddig a CslSz hallatára a kisujjukat sem mozdították meg, ma már kezdenek érdeklődni a szervezet iránt. Az utcán is megállítják az új tagokat és megkérdezik tőlük, hogy mi újság van. Aztán rátérnek a dolog komolyabb oldalára. Ez pedig abból áll, hogy megérdeklődik, hogy mit csináltak az este a kultúrteremben, vagy az iskolában. Jertck nézzétek meg, ez rá a felelet, de aztán mégis csak elmondják egymásnak, hogy milyen táncot tanulnak, vagy hogy ki harmonikázott olyan szépen. A legközelebbi alkalommal pedig már elmegy az illető fiatal a többi fiatal közé nemcsak a hogylétük felől kérdezősködik- Hiszen sokkal jobb, ha többen vannak együtt, akkor nem kell az időt sem agyoncsapni, mégis milyen gyorsan elmegy és lassanként mindig több. mindig jobb szórakozási eszközt találnak maguknak. Könyveket is olvasnak majd. megalakítják a politikai köröket is. Ebből azt láthatjuk. hogy a szervezet valóban jó úton halad és bizony sok község fiatalja példát vehetne a sávolyi fiatalokról. Az új tagok nemcsak Sávolyon, máshol is jól dolgoznak, ha erre alkalmat és lehetőséget adunk nekik. BAGOTA ISTVÁN ■■ ★ A hadsereg tagjai nagy érdeklődéssel olvassák a különböző dokumentációs anyagot, amivel a hadosztálycsoport bőven el van látva ★ A CsSzBSz segít a választások előtti kampányban A besztercebányai kerületben a CsSzBSz agitációs propagációs munkája nagy segítséget jelent e választások előtti kampány sikeres menetében. A nemzeti bizottságokba való választás propagálására a szemléltető agitáció legkülönfélébb formáit használják fel, mint például a helyi és az üzemi rádiót az üzemi újságokat a filmeket, faliújságot stb. A CsSzBSz járási taggyűlésein és az orosz nyelvkurzusok köreiben rendszeres előadásokat tartanak a szovjetek felelősségteljes munkájáról és a Szovjetuniónak a vitógbé- ke megtartására és megszilárdítására irányuló igyekezetéről. A CsSzBSz brigádjai a besztercebányai kerület üzemeiben a választások előtti kampány keretében fokozzák a szovjet munka- módszerek elterjesztésére irányuló tevékenységüket. A hacsavai magnezit üzemben, ahol 8 ilyen rohamcsapat működik már a szere!" műhely összes esztergályosai Kóleszov szovjet újító módszere alapján dolgoznak. A Cseh- szilovák-Szovjet Szövetségi műhely munkakollektivájának teljesítménye a fémeknek új módszer alapján való megmunkálásához több, mint kétszeresére emelkedett. A likder-hnustyaá szlovák vegyi üzemek dolgozói a CsSzBSz brigádjai között folytatott szocialista munkaverseny keretében egyetlen hónap alatt több mint 20.000 korona értékű értékes nyersanyagot takarítottak meg. A breznói járáshoz tartozó hornalehotai EFSz CsSzBSz tagjai a választások előtti kampányban 200 brigádórát dolgoztak le a szövetkezeti pince és magtár építkezésén. A hegysári határban A hegysúri határban is megkezdődött az élet. A vetőgépek után asszonyok, leányok járnak. Közöttük van a 68 éves Kása Hermin is, aki korát meghazudtolóan fürgén mozog , a ponhanyósra dolgozott földön. Karácsony Irénke is ott lépeget a vetögépek egyike után. Ö a vetőcsoport legifjabb tagja. Alig haladta meg a 16-ik életévét, ue a munkában becsületesen megállja a helyét. Munkaközben vidám nótákat éhekei, ami aztán átragad a vetőcsopört többi tagjaira is. A csoport tagjai együtt örülnek eredményes munkájuknak. A szövetkezet a szenei traktorállomástól is kapott segítséget. Tóth Rudolf hármas vetőagregátta! segíti a szövetkezetét. A vetőagregát körül azonban már az első nap megtörtént a baj. Nem is kicsiség — egy kerék tört Ív. A sző' tkezeti tagok ijedtek meg legjobban a hír hallatára. Még az a nyavalyás törés is késleltet a munkában — mondogatták egymásnak bosszúsan. Az elromlott gépet gyorsan kijavították a gépállomárjn, úgy hogy az egész csak egy félnapi késést okozott. Ezt a késést pedig egy ügyes traktoros rövidesen behozza. FIATALOK HATALMA A május 16-i választásra készül az ország népe. Gyűléseken, összejöveteleken beszélik meg a választás lényegét, fontosságát, igen. hiszen e választás ünnep lesz. A népakarat kirí yfván uísának szabad ünnepe. A választást megelőző gyűlések ünnepélyessé tételében az ifjúságnak is nagy szerepe van. Az ifjúság, főleg a CsISz-szervezet keretén belül készülődik a választásra. A fiatalok szavazni mennek majd! Nagy szó ez. Tehát a CsISz-tagok nemcsak kötelezettséget vállalnak, nemcsak dolgoznak az üzemekben és a mezőgazdaságban, hanem résztvesznek az ország irányításában is. Hazánkban joga van a dolgozó fiatalságnak, résztvesz a választásokon. nem úgy, mint a múltban. Nem mindegy az, hogy megfelelő, vagy kevésbbé megfelelő egyénekből tevődik össze a nemzeti bizottság. Hiszen ahol a helyi, vagy a járási nemzeti bizottság hiányosan végezte el a feladatát, ott nagy hibák keletkeztek Sok esetben nehezen lehet helyrehozni ezeket a hibákat. Ezért most azt akarjuk — mert módunkban áll, - - hogy a legjobb dolgozók kerüljenek be a nemzeti bizottságokba. Olyan emberekből áüjon a nemzeti bizottság, akik helyesen gyakorolják majd az államhatalmat, mert az államhatalom helyes gyakorlása mindannyiunk közös ügye és érdeke. Ezért a legjobb embereket kell a vezető hely. ? állítani. A hajót sem könnyű kormányozni, de az országot vezetni még sokkal nehezebb. Egy gépnek nem nehéz parancsolni, de a népet csak olyan ember tudja vezetni, akiben a nép is minden tekintetben megbízik. Aggodalomra azonban nincs okunk, mert a legjobbak kerülnek majd be a nemzeti bizottságokba. Vá. laszt a fiatalság is, a fiatalok pedig tudják, hogy kire szavazzanak. De hát kire szavazzunk? A nemzeti bizottság jövendő tagjait a Nemzeti Arcvonal Akciós Bizottsága javasolta. Természetesen a javaslat még nem bizonyítja azt, hogy a jelöltet okvetlenül beválasztják á nemzeti bizottságba. A választás a néptől függ, s csak olyan embert választunk meg, aki azt valóban kiérdemli. Mindenesetre az sem közömbös az ügy szempontjából, hogy kiket javasoltunk a nemzeti bizottságba. Sok gondot okozott a Nemzeti Arcvonal Akciós Bizottsága tagjainak, hogy kiket javasoljanak. Hiszen az Akciós Bizottság tagjai nem saját érdekükben beszéltek, amikor megadták a javaslatot. Minden tag mellett a tömegszervezetek, egyesületek állót. tak. Az Akciós Bizottságban pedig a szervezetek képviselői foglalnak helyet. A CsISz-szervezet képviselője is ott van. Az a fiatal, akit azzal bíztak meg, hogy a Nemzeti Arcvonalban az ifjúságot képviselje, nagy és megtisztelő feladatban részesült. Az ifjúság képviselője akkor is ott volt, amikor a javaslatokat összeállították és vigyázott arra. nehogy olyan egyént javasoljanak, aki azt nem érdemli meg. A CsISz-tagok, mint látjuk, nemcsak választani fognak, javasolhatnak jelölteket a nemzeti bizottságba és meg is választhatók. Ez azt jelenti, hogy rendszerünk az ifjúság legmesszebbmenő jogait biztosítja. Választani és javasolni szép feladat, de komoly és felelősségteljes is. Felelősség az ország kormányzásával szem. ben. A fiatalok felelőssége igen nagy ezen a téren. Ha valahol hiba fordul elő, nem jó ag áruelosztás, vagy baj van a traktorállomáson, azért az ifjúság is felelős lesz, hiszen a fiatalok is részt- vettek a választásokon, ők is hozzájárultak azoknak a megválasztásához, akik a hatalmat gyakorolják. Amint látjuk, a választás nagy hatalmat rejt magában, méltóan fel kell rá készülni. Most jókedvünk van Perbenyík község Kelet-Szlovákiában van. A község lakosai a legmesszebb- metiöen kiveszik részüket hazánk építéséből. A faluban lengyár is van. Az üzemi dolgozók szorgos munkájukkal szállnak síkra e békéért. Az EFSz dolgozói a szovjet tapasztalatokat és a korszerű agrotechnika előnyeit használják fel munkáinknál, hogy minél több kenyér kerüljön dolgozóink asztalára. A perbenyíki és a környékbeli dolgozók látják, hogy munkájuknak eredménye van. Ezt bizonyltja a 11 éves magyar középiskola megnyitása is. A régi grófi kastély dolgozó népünk tanuló if jai és leányai kacagásától hangos. A kastélyban rendezték be a szlovák és magyar 11 éves középiskolát. Egy célért küzdő fiatalok otthona lett Perbenyík község. Megnyilvánul ez a fiatalok minden munkájánál. Az e hónapban megrendezett kultúrverseny is ezt bizonyítja. A kultúrversenyen fellépett a lengyár üzemi CsISz-szervezetének kultúrcsoportja, valamint az iskolai és a falusi alapszervezet kultúrcsoportjai is. A lengyári üzemi szervezet „Az ellenség nem alszik” és a „Fösvény” című színművekkel lépett fel. A 11 éves magyar középiskola CsISz-szerve- zete pedig népi táncokkal, népi énekekkel azonkívül a „Leányvásár” és a „Bürokrácia” című színművekkel mulattatta a közönséget. A helyi CsISz- szervezet népdalokkal és mozgalmi indulókkal, balett-tánccal és „Az okos nadrág” című színművel lépett fel. A kultúrverseny fiataljaink és a dolgozó nép fejlett kulturális életéről tesz tanúságot. Valamikor nem volt ilyen élénk kulturális élet. A mi községünkben is nagy volt i szegénység. Vártuk a szebb holnapot, a mai időt. Valamikor meggörnyedve dolgoztak a fiatalok az üzemekben, vagy a mező- gazdaságban és nehéz fárasztó munkát végeztek. Ma pedig a munka legnagyobb részét gép végzi el a mezőgazdaságban is. Tehát régen nem volt kedvük, nem volt lehetőségük a fiataloknak a kultúrmunkára. Ma ennek a dolognak éppen az ellenkezője érvényesül. Ezt bizonyítja ez a kultúrverseny is, amit a fiatalok nagy lelkesedéssel rendezték az idősebbek pedig jól szórakoztak azon. MOLNÁR ZOLTÁN Perbenyík Néhány számjegy Népi demokratikus rendszerünk különös gondot fordít a kulturális fejlődésre és az egészségügyire. Az állami költségvetésből a szenei járásra az a- iábbi összegeket juttatták: Iskolaügyre: 1949-ben 45.000, 1950- ben 755.000, 1951-ben 954.000, 1952ben 2,850.000 és 1953-ban 2,950.000 korona. Az 1953-as évben a szenei 11- éves középiskola 9., 10. 11-ig osztályának megsegélyezésére 120.00 koronát juttattak. Egészségügyre: 1949-ben 30.000, 1950-ben 205.000, 1951-ben 700.000, 1952-ben 1,820,000 és 1953-ban 1 millió 840.000 koronát juttattak. Kulturális célokra: 1949-ben 25.000, 1950-ben 60.000, 1951-ben 74.000, 1952-ben 85.000, 1953-ban pedig 87.000 koronát juttattak. Az első köztársaság idejében járásunkban csak egy óvoda volt, 1953-ban már 14, ahol 305 gyermek étkezett. Ma 5—14 éves korban 5077 tanuló látogatja az iskolát. Az első köztársaság alatt járásunkban 501 analfabéta volt. Három kultúr- ház volt a járásban. A járásunkban ma már 8 kultúrház van. A járásunk könyvtáraiban az első köztársaságban 4.364 könyv volt, most pedig 13.257 könyv van. Az első köztársaság és a szlovák önálló állam alatt egy községnek sem volt helybeli hangszórója. A járásunk területén ma hét községünkben működik a helyi hangszóró. Az első köztársaság alatt csak 1 mozihelyiség, volt járásunkban, amely tulajdonosát gazdagította. Ma járásunkban már 8 mozi- helyiséq van, amely dolgozóink kultúráját szolgálja. Ezenkívül van 7 vetítőgépünk a keskeny vándorfilmekre. Az első köztársaság és az önálló szlovák állam alatt csak a kiválasztottak gyermekei tanulhattak. A járásunk területéről az első köztársaság ideje alatt 14 fiatal járt felsőiskolába, ma pedig 62-en. Amíg népi demokratikus rendszerűnk ilyen nagy figyelemmel kiséri a kultúra fejlődését, addig Olaszországban csak az elemi iskola munkanélküli tanítóinak száma 100.000 és nálunk is volt elég a régi időben. A statisztika kimutatása szerint a járásunkban 4019 családnak ven rádió- készüléke. Járásunkba naponta 1961 napilap érkezik, 935 folyóirat 22 féle kiadásban, amelyek csak a postahivatalon keresztül érkeznek. Ezenkívül a dolgozók sok újságot, folyóiratot vásárolnak ez újságelárusítóknál. Ezekből a számadatokból láthatjuk hogy milyen nagyot fejlődtünk a régi időkhöz viszonyítva. Mikor volt ' nát jobb a dolgozó embernek? Most vagy régen ? (A szenei járási földműves- újságból.) A Fehérorosz Szovjet Szocialista Köztársaságban is nagy gondot fordítanak a lakosság egészségének védelmére. További gyógyintézeteket, kórházakat létesítenek. Bananovicsében új városi szülőotthont nyitottak meg. Képünkön az új szülőotthon csecsemőosztályát látjuk.
