Új Ifjúság, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-51. szám)

1954-03-31 / 25. szám

ŰI IFJÚSÁG 1954. március 31. Testnevelésünk továbbfejlesztéséért , , Frantisek Janda vezérezredes, az Állami Testnevelési és Sportbizottság elnökének beszédéből Antonín Zápotocky elvtárs, köztársasági elnök beszéde (folytatás az 1. oldalról.) okozta akadályok leküzdésében az a nagy lelkesedés, amellyel 1921- ben az első munkás.spartakiáda előkészítése történt. Akkor a niun- kástömegek lelkesedése és szilárd akarata valóban csodákat művelt és — ahogy mondják — hegyeket mozgatott meg. Minden pénzbeli támogatás nélkül, sőt az akkori burzsoá kormány üldözésének és zaklatásainak kitéve, a munkások "ömege erkölcsi erejével, áldozat­készségével, önzetlen munkájával és hangyaszorgalmával a semmiből megteremtette a maninai stadiónt betöltötte ezt a stadiónt nemcsak tőbbezer fiatal buzgó versenyzővel, hanem százezrekre menő lelkes né­zővel is, akik hazánk minden részéből saját költségükön, büszkén eljöttek, hogy harciasán tüntessenek a régi Dr. Július Viktorynak, a Szlová­kiai Testnevelési ég Sportbizottság elnökének az ÁTSB kibővített el­nökségi ülését megnyitó beszéde után Frantisek randa tábornok, az ÁTSB elnöke tartotta beszámo lóját, amelyben többek között ezt mondta: »Testnevelésünk és sportunk tör­ténetének új korszaka a pá-tnak és kormánynak 1952. november 10- én és december 2-án a testnevelés ég sport fejlesztése érdekében ki­bocsátott határozatával kezdődik Ez sikeresen kapcsolódik testneve­lésünk gazdag nemzeti hagyomá­nyaihoz, amelyeket főképp a követ­kezők jellemeznek: 1. széles néptömegeink szeretete a talaj- és szertornázás iránt, 2. sokezer önkéntes dolgozó ön­zetlen, áldozatkész és önként vál­lalt munkája, a testnevelés szerve­zése és gyakorlása terén, 3. a sportmozgalom tömegszerü- ségének fejlődése és annak kiváló sikerei. Hogyha nemzetünk e kincseit összekapcsoljuk a dicső szovjet testnevelés tapasztalataival, láthat­juk a további fellendülés távlatá­nak biztos körvonalait amelynek céljaira örömmel felhasználhatjuk népünk minden alkotóerejét. Ezért napjainkban legfontosabb feladatunk, hogy népünk alkotóere­jét úgy mozgósítsuk, hogy a test­nevelés és sport behatoljon min­dennapi életébe, kedvezően befő lyásolja munkáját, feledtesse apró gondjait, örömet és felüdülést nyújt­son végzett munkája után és hogy fokozza honvédelmi képességét. jovicében és Jihlavában azt látjuk, hogy az elvtársak a nemzeti bi­zottságokban nem becsülték eléggé ,a testnevelést Sokkal kevésbbé fog­lalkoznak a testnevelés és sport kérdéseivel a járási nemzeti bizott­ságok tanácsai, amelyek nem gon­doskodtak arról, hogy a helyi nem­zeti bizottságok elintézzék a test­nevelési és sportkérdéseket, és hogy erre a célra a helyi nemzeti bizott­ságnál testnevelési és sportalbizott­ságot állítsanak fel.' E helyzetből kitűnik, hogy a testnevelés és sport állami irányí­tásának terén további feladatunk az lesz, hogy még aktívabbá tegyük a testnevelési és sportbizott' Ságokat — különösen a járásokban — a rendszeres és tervszerű mun­kára, hogy kiépítsük a szervezetet, hogy kiegészítsük a sportszakosz­tályokat és az önálló bizottságo­kat, hogy a Nemzeti Arcvonal va­lamennyi alakulatában érdeklődést keltsünk .,az önkéntes munkatársak széles aktívájának megnyerésére valamennyi • fokozat bizottságaiban, és hogy a testnevelésről és spo^- ról való gondoskodást felülről egé­szen a helyi nemzeti bizottságokig kiterjesszük. A bizottságoknak eb­ben a munkában szem előtt kell tartaniok, hogy ők irányító szervek és hogy ezért őket terheli a fele­lősség a testnevelésnek és sportnak működési területükön való fejlesz­téséért. Valamennyi helyi lehetőség kihasználása testnevelési létesítmények építésére rend ellen és az új élet és a test. nevelés kiépítése és fejlődése mel­lett. Ma köztársaságunkban a testneve lés és sportmozgalom nincs kitéve üldözésnek. ellenséges, indulatnak vagy a kormány részéről emelt mes terséges akadályoknak. Ellenkező leg, biztosítva van számára minden tekintetben a jóindulat, az erkölcsi és anyagi támogatás. Megvan a lehe tősége, hogy nagy mintaképünknek, a szovjet testnevelésnek tapasztala tatra támaszkodjék. Éppen ezért nagyobb felelősséget vesz magára a testnevelési mozgalom vezetősége és minden alakulata a nép és a haza előtt. Önöktől függ.hogy megmutas­sák, fel tudják használn azokat a kedvező lehetőségeket amelyeket népj köztársaságunk a testnevelés fejlesztésére nyújt, úgy hogy az első országos Spartakiáda valóban test nevelésünk és sportunk eredményei nek, érettségének, egységének és tő megszerűségének legfőbb szemléje legyen, és bizonyságot tegyen majd arról is, hogy igazán helyes és érté kés tartalmat ad a testnevelés és sport terén is annak a régi Sokol jelszónak, hogy: ,,Előre, előre, egy lépést sem vissza!” A Spartakiáda előkészítése legyen ezenkívül a nemzet' bizottságokba való választás előtti kampány egyik része is. Egységes testnevelésünk rész vevőinek ebben a kampányban is tel jesitemök keli feladatukat Aktivan kell feilépniök, meg kell győzniök az embereket arról, hogy a testnevelés és sport gyakorlása mily fontos és nagyjelentőségű népünk testi rátér i mettségének, edzettségének és erköl esi érettségének szempontjából. Meg kell mutatniok, hogy népi demokra tikus köztársaságunk ma hogyan gondoskodik a testnevelés és sport fejlesztéséről Egységes testneveié sünk és sportunk részvevőinek -is he lyet kell kapniok az államhatalom helyi szervezeteiben — a nemzeti bi zotrságokban — hogy ott dolgozhas sanak az egységes testnevelés fejlő dése, egységének és tömegszerűségé nek megszilárdítása, továbbfejlesz tése érdekében. Testnevelési és sportdolgozóink, valamennyi aktív testgyakorló és sportoló és mindazok, akik az I. or szagos Spartakiá’dát előkészítik, tö rekedjenek erre és igyekezzenek szi lárd akarattal megnyerni egész né Pünk elismerését. Készítsétek elő az I. országos Spartakiádát úgy, hogy ott az összes szerepléseket érdem szerint a mi munkás üdvözletünkkel és hálánkkal utalmazh ássuk. „Tisztelet a munkának!” A párt- és kormányhatározat teljesítése A párt és kormány határozata az Állami Testnevelési és Sportbi­zottság elé a következő feladatokat állította­1. be kel] vezetni a testnevelés és sport egységes állami intézését és ellenőrzését az ÁTSB és a nem zeti bizottságok útján. 2. meg kell teremtenie a testne velés és sport új szerkezetét és szilárd rendszerét, ki kell terjesz tenie a tömegaiapot és annak ré­vén valamennyi sportágban javí­tani a bajnokságok színvonalát. 3. egész évi tervszerű munka alapján szocialista testnevelési tar talmat és rendszert kell bevezetni az MHK-,jelvény megszerzéséért folytatott versenyekbe, fokozni kell a testnevelés és sport népszerűsí­tését. politikai tömegmunkát kell végezni ,a sportolók között harcol­ni kel! a sport terén még mutat kozó burzsoá csökevények ellen és nevelni kel) a sportrendezéseket lá­togató közönséget. 4. gondoskodnia kell öntudatos és szakképzett káderek neveléséről' meg kell szerveznie a testnevelés és sport orvosi ellenőrzési munká. | ját, meg kell szerveznie a testne velés és sport terén a tudományéi és kutatómunkát, 5. ki kell építeni a testnevelés és sport továbbfejlődésének felté­teleit. A sport terén az egységes álla­mi intézést és ellenőrzést a iatá- rozat értelmében az Állami Bizott­ság végzi. Ez munkájának kezdetén rányító feladatainak biztosítása vé gett államj vonalon dolgozott és még nem szentelte a szükséges gon doskodást az egyes önkéntes sport szervezeteknek Ez különösen a fej lesztési terv teljesítése terén tűnt ki, ahol nem értük ei a kitűzött eredményt. Az ÁTSB szervezetében még ma is hiány van szakképzett dolgozók és önkéntes funkcionáriusokban, kü Ionosén az egyes szakosztályokon Ezt a hiányt fokozatosan kiküszö böljiik. A Szlovákiai Testnevelési és Sportbizottság sem intézi mun káját mindig teljesen az Állami Bizottság egységes vonalán, az el nöksóg' határozatait sokszor nem dolgozza ki eléggé részletesen Ha­bár a Szlovákiai Testnevelés; és Sportbizottság a fő súlyt a szemé­lyes kiképzésre helyezi, mégis a jó munkatársakban való hiány kedve­zőtlen befolyást gyakorol a kerületi szervek irányítására. Ezért nem tudták kellő mértékben érvényes! •■enj a határozatokat az egyesüle tekbe.n és az ellenőrzés sem volt elég szigorú a testnevelési alakula­tokkal szemben. Janda tábornok ezután a testne­velés terén az egyes minisztériu­moknál, így az iskolaügyi, mun. kaügyi, a nemzetvédelmi és bel­ügyi minisztériumnál és a Szokoi Önkéntes Sportszervezetében elért eredményekről és hiányosságokról beszélt. »Egyes helyeken — mondotta Janda tábornok — meg kell szün­tetni a különféle vagy esetleg ugyanazon ÖSSz.ek kebelében levő egyesületek harcát egymással szem ben, mint például a Bánik Vitko vice és Bánik Ostrava, vagy a Spar­tak Slovacké Strojirny, Uhersky Brod és Spartak ZPS Uhersky Brod közt, valamint a chomutovi Bánik kél egyesülete közt folyó harcot. Tö­rekednünk kell arra, hogy minél több sportoló legyen a tornacsar­nokokban és játszótereken és edző­ket kell kiképezni és nem kell erőt pazarolni gyakran személyes jellegű kicsinyes dolgokra. Ezekkel szem ben örvendetes tényként kell meg­állapítani a TJ Jiskra és Tátrán kitűnő együttműködését HarrachoV- ban. Az egyesületeknek lehetővé kell tenni, hogy zavartalanul gyakorol­hassák a testnevelést és sportot test- nevelési intézményeikben, különösen tornatermeikben. A testnevelési létesítmények ki­építésénél hatalmas segítséget je­lent a T-akció, amelynek keretében ki kell építeni a testnevelési létesít­ményeket, különösen a játszótereket, atlétikai pályákat, úszodákat a ta­gok önkéntes munkájával. Ebben az akcióban azonban sokhelyütt állandó egészségtelen nagyzolás mutatkozik. A funkcionáriusok ugyanis azt kép­zelik, hogy minden nagyobb város­ban téli stadionnak kellene lennie, az jár eszükben, hogy a pályák mi­nél nagyobbak legyenek, még akkor is, hogy ha a városban nincs annyi lakó, hogy megtölthetnék a nézőte­ret. A funkcionáriusok arra töreked­nek. hogy minél pompásabb lelátó­kat építsenek, ellenben megfeledkez­nek arról, hogy jó atlétikai pályát létesítsenek. Számos vizsgálatnál megállapítot­tuk, hogy e téren az előbbi években hiányos volt a tervezés, aminek az volt a következménye, hogy egyes helyeken fölöslegesen gazdag beren­dezés van, viszont máshol megakadt a nagy méretekben megkezdett épít­kezés, megint máshol lelkes önkén­tes munka helyett kényelmesen ar­ra várakoznak, mikor lesz pénzük, hogy az építést fizethessék. Ezeken a helyeken vizsgálatot kell tartani és csak azoknak az építkezéseknek szabad támogatást nyújtani, ahol ez pénzügyi szempontból célszerű és ahol az egyesület ténylegesen mű­ködik. A szervezetnek a kerületekben és járásokban való kiépítésénél hiány mutatkozott szakképzett munkatár. sakban. Ez különösen a járási test- nevelési és sportbizottságok munká­jában nyilvánult meg. Különösen kedvezőtlen ez a munka azokban a járásokban, ahol legnagyobb a hiány a szakosztályokban és bizott­ságokban dolgozó önkéntes funkció náfiusokban. Csakis ott, ahol a munka tényleg az önkéntes mun­katársakra támaszkodott, igy pél dául a pardubicei járásban és más hol is, észrevehetően jobb az ered mény. A járásj testnevelési és sport bizottságoknál — különösen Szlo. vákiában _ számos elnöknek még máig sincs meg a szakképzettsé­ge. A sportosztályok létesítése arány­lag jól haladt a kerületekben már kevésbbé jó] a járásokban Nehe. zebb volt az önálló bizottságok ki. egészítésének feladata. Ez ugyan általában meg volt állapítva, azon­ban az év folyamán a bizottságok feladataik elintézésére egyáltalán nem jöttek össze. Legtevékenyebbek voltak az oktatőmódszer és az If­júsági testnevelési bizottságok tag­jai. Ezzel szemben a propaganda és agitációs bizottságok sem a ke fületekben, sem a járásokban nem teljesítették feladataikat, ami meg is látszik az egészben ki nem elé­gítő nevelő-propaganda munkán Az önkéntes kiképzők testületéi cse­kély számú munka iá vsaikkal rit kán működnek és így feladataikat helyettük az elnökség tagjai vagy a szervezet dolgozói kénytelenek elvégezni. Ez természetesen ko­moly hiba A járási bizottságok távolról sem fogták fel helyesen feladatukat. A járási testnevelési és sportbizottsá­gok elnökei gyakran nem vették figyelembe a föléjük rendelt ÖSSz alakulatokat és az egyesületekben közvetlenül igyekeztek dolgozni. Jól tudjuk, hogy ez eleinte azért tör. tént. mert az ÖSSz szervei még nem voltak felállítva, később pedig azért, mert a felállított szervek ha nyagu! teljesítették kötelességüket Azonban ez sohasem a járási test nevelési sportbizottság fö feladata A legtöbb járási testnevelési és sportbizottság még ma sincs tuda tában annak, hogy a tervteljesítés, nek a járásokban és az egyes egye­sületekben való ellenőrzése mellett az ö feladatuk az is, hogy útmu tatást adjanak a testnevelés és sport irányítására és ellenőrzésére az állami szervezel alsó szerveinek — a hely, nemzeti bizottságoknak Különösen a falus: testnevelésnek és sportnak jelenteof sokat a helyi nemzeti bizottságról kapott segít, ség. Ki kell azonban emelni, hogy mégis számos kerületi nemzeti bi­zottság időközben kezdett gondot fordítani a testnevelés és sport kérdéseire. A testnevelés é- sport terén végzett ió munkára példát találunk Prága városában (Jsti n L.-ben istra.váhan vagy rtottwn dovban, mig ellenben Ceské Bude. Testnevelésünk és sportunk tömeg­alapjának kiépítése kitűnik a test­nevelés-fejlesztési tervnek múlt évi teljesítéséből. Lássuk ezért, hogy ezt a tervet mennyiben teljesítették. Az Állami /Testnevelési és Sportbizott­ság felállításakor nálunk összesen 7.S59 egyesület volt 736.129 taggal; a 15 éven aluli iskolai tanulókat is beleszámítva. Az 1953. évi egész év­re szóló feladatot, vagyis 1.600 új egyesület alapítását, beleszámítva ebbe az iskolai önkéntes testnevelést 179.9 százalékra teljesítették, amennyiben 2.879 egyesület létesült. Azt a feladatot, hogy 219.420 új tagot szerezzünk, 86.7 százalékra teljesítettük azzal, hogy az önkéntes testnevelés céljaira 190.283 tagot szereztünk, ebből a cseh országré­szekre 138,962 új tag. vagyis 82.9 százalék, Szlovákiára 51.321 új tag. vagyis 99 százalék esik. Valamennyi testnevelési szakaszon csupán a Szó kol ÖSSz teljesítette a tervet, még pedig 112.8 százalékra, míg a többi szakaszon legfeljebb 87.2 százalékot ért el. Azt a feladatot, hogy 180.270 BPPOV és MHK I jelvénybirtokost szerezzünk csak 78.2 százalékra tel­jesítettük. amennyiben csak 140.968 új jelvénybirtokost szereztünk. A TI fokú MHK-jelvénynél a kitűzött feladat 5141 jelvénybirtokos szerzé­se volt. Ezt a feladatot csak 93.1 százalékra teljesítettük 4790 jelvény­birtokos szerzésével. A szlovákiai tervet teljesen teljesítették. Sikeresebb volt a fejlesztési terv 'eljesítése az ifjúsági teljesítményi ’sztálvoknál. ahol 9994 ielvénybir "kossá 109." százalékosan teljesí­tették a tervet. Kevésbbé sikeres a III. teljesítményi osztály teljesíté­se, ahol a kitűzött 17.590 helyett csupán 12.284 teljesítményi osztály birtokost, vagyis 70.1 százalékot szereztek. Nagy hiba az, hogy az oktató sportmunka tervezése nem hatolt be mindenütt a sportmozgalomba, aminek oka az, volt, hogy részben nem Ismerték a tervei és az Állami Bizottság valamennyi utasítását, másrészt azonban oka volt az is, hogy sokszor nem vették eléggé fi- gyelembe és nem ellenőrizték alapo­san sem az egyes alakulatoknál, sem magánál az ÁTSB-nál. A kiadott utasítások és segéd­eszközök gyakran nem is jutottak el az egyesületekbe úgy, hogy tény­leg nem ismerhették meg azokat az összes munkatársak. Nagyon komoly hibák merültek lei különösen az egyesületek aktív testgyakorló tevékenységében. Az újonnan alapított egyesületek szá­ma és a tagok létszáma emelkedett, azonban az MHK-jelvénybirtokosok és teljesítményi osztályok szerzésé­nek irányszámát nem teljesítik ki- elégitöen. Minthogy pedig a telje­sítményi osztályok megszerzése a sportbajnokságok emelkedésének el­ső feltételei, azért ez a hiba akadá­lyozza a fő feladat teljesítését is. Ezen a téren az ÖSSz-ek alaposan adósak maradtak. A falvakban folyó testnevelés és sport szakaszán a fejlődési terv va­lamennyi irányszámának egyenlete­sebb teljesítését látjuk. Különösen a tagtoborzásnál és az MHK-jelvény- birtokosoknál jobb ez, mint a szak szervezeti ÖSSz-ek szakaszán. Önkéntes munkatársak széleskörű aktívájáról kell tíondoskodni A testnevelési fejlesztési terv teljesítése

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom