Új Ifjúság, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-51. szám)

1954-03-06 / 18. szám

I 10 őxsixstm mmssJiG 1954. március 6. A Csehszlovák Köztársaság Nemzetgyűlése jóváhagyta a nemzeti bizottságokról szóló törvényjavaslatokat Szerdán, március 3-án délelőtt folytatta a nemzetgyűlés 82. gyűlé­sét, melynek napirendjén a nemzeti bizottságokról szóló alkotmánytör­vényjavaslat, a nemzeti bizottságok­ról szóló törvényjavaslat és a nem­zeti bizottságokba történő választá­sokról szóló törvényjavaslat megtár­gyalása volt. A nemzetgyűlés ülésén ismét részt vett Antonín Zápotocky köz- társasági elnök. A nemzetgyűlés épülete elé való érkezésekor az ösz- szegyült lakosság lelkesen üdvözöl­te öt. A köztársasági elnököt Zdé- nek Fieriinger. a nemzetgyűlés elnö­ke, Viliam Siroky miniszterelnök, Antonin Novotny, Csehszlovákia Kommunista Pártja központi bizott­ságának első titkára, dr. Alexej Cepiéka hadseregtábornok, nemzet- védelmi miniszter, a miniszterelnök első helyettese, Václav Kopecky kózmüvelödésügyi miniszter, a mi­niszterelnök helyettese. Andrej Ziak. a nemzetgyűlés alelnöke és Jozef Kováéik, a nemzetgyűlés főtitkára üdvözölték. Antonin Zápotocky köztársasági elnököt Andrej 2iak és Antonin Fia- la, a nemzetgyűlés alelnökei kísér­ték az elnöki páholyba. Amikor a köztársasági elnök Smetana „Libu- §a‘‘ című operája ünnepi harsonái hangjai mellett belépett páholyába, a képviselők, a kormány tagjai és az összes jelenlévő vendégek lelkes tapssal és forró szeretettel üdvözöl­ték. A nemzetgyűlés ülésén részt vet­tek Viliam Siroky miniszterelnök helyetteseivel és a kormány további tagjai. A díszpáholyokban helyet foglaltak a prágai diplomáciai tes­tület tagjai, köz- és kulturális éle­tünk élenjáró képviselői, a közpon­ti hivatalok képviselői, a nemzeti bizottságok funkcionáriusai és elnö­kei és a dolgozók küldöttségei. Az ülést Zdének Fierlinger, a nemzetgyűlés elnöke nyitotta meg, aki a nemzetgyűlés nevében szívé­lyesen üdvözölte Antonin Zápotocky köztársasági elnököt. Utána meg­nyitották a vitát, melynek keretében Ane^ka Hodmová-Spurná, á Csehszlo vák Nöbizottság elnöke, a nemzet­gyűlés alelnöke, Jozef Gemrot kép­viselő, dr. Miroslav Klingr képviselő, a Csehszlovák Néppárt titkára. Voj- tech Daubner képviselő, a Csehszlo­vák Szocialista Párt főtitkára. Ján Haáko képviselő, a központi szak- szervezeti tanács titkára, Jifí Peli kán képviselő, a Szlovák Megűiho- j dás Pártja elnökségének tagja, Vin- Icent Pokoiny képviselő, a Csehszlo­vák ifjúsági Szövetség központi bi­zottsága elnökségi tagja, a Szabad­ság-párt elnöke és Jozef Nepomuc- ky képviselő, Csehszlovákia Kom­munista Pártja központi bizottságá­nak tagja szólaltak fel. A nemzetgyűlés a vita befejezése után egyöntetűen jóváhagyta a tör­vényjavaslatokat. A törvények elfo­gadását a képviselők hosszantartó, lelkes tapssal üdvözölték. Zdenék Fierlinger, a nemzetgyűlés elnöke azután bezárta az ülést. A nemzetgyűlés Antonín Zápotoc­ky köztársasági elnöknek az ülés­teremből való távozásakor . lelkes ovációkkal és hosszantartó „Éljen Zápotocky elvtárs!” éljenzésekkel juttatta kifejezésre szeretetét és odaadását. Közös munka, szép eredmény A CsISz-szervezetekben ezekben a napokban fejeződnek be az évzáró közgyűlések, melyeken kiértékelik a CsISz-szervezetek munkáját, rávilágí­tanak az eredményekre, és a hiá­nyosságokra. Ilyen szellemben zajlott le a Derbenviki helyi CsISz-szervezet ben az évzáró gyűlés is. Az évzáió gyűlésen Árti elvtárs, az akkori el­nök beszámolt a szervezet munkájá­ról, s a következő év feladatairól. A szervezet nagv harcot vívott an­nak érdekében, hogy az ifjúságnak, s egvúttal az egész falu dolgozóinak megfelelő ku'túrotthon álljon rendel­kezésére. A szívós és kitartó munká­nak meg lett az eredménye, ma a perbenyiki ifjúságnak szép kultúrott- hona van. Az évzáró gyú'lésen szép kötelezettségvállalást tettek, szerveze­ti téren, kulturális téren, s nem utol­só sorban a mezőgazdaság megerősí­tésének érdekében azáltal, hogy ko molv segítséget nyújtanak az EFSz- nek. Az évzáró gvü'és után szem előtt tartva a CsISz KB XI. plenáris ülésé­nek határozatait, megkezdték a mun­kát. annak érdekében, hogy az egész periienviki ifiúságot megnyerjék a CsISz-szervezetbe, s a kultúra harcos terjesztői legyenek a faluban. A CsISz-szervezet a kultúrotthon keretén belül kiállítást rendezett a Mostanában az évzáró közgyűlések időszakában járási titkárainktól sok panaszt hallunk. — Lassan megy — csak ketten vagyunk, mindenütt nem lehetünk ott — ezek a leggyakoribb kiie'entések. Jól tudjuk, hogy a nagy fe'adatok megoldása mindig nehéz munkába kerü’. Viszont a sok kifo­gássá1 nem elégedhetünk meg. A já­rási apparátus dolgozóinak v^gre meg kell értenit’k, hogy az aktivisták se­gítsége nérkül járást vezetni, a'ap- szervezeteket helyesen irányítani nem lehet. Igen tudjuk — mondják töb­ben — de ki legyen az aktivista honnrn vegyük ezeket az embereket. Ezek a fiatal CsISz-tagok megta- álhatók a járásban. Sőt egyesek kö- zü’ük ott járnak nap, mint nap a lá- rási vezetőség szeme előtt, az appa­rátus dolgozóinak csak kezüket kelle­ne kinyújtani s máris lenne segítség. Ezen megállapítást számtalan eset bizonyítja. Például a dunaszerdahelvi járásban minden akciót sikeresen hajtanak végre. Kitűzött idilre befejezték az évzáró gyűléseket. Megtartották a fa­lusi ifjúság konferenciáját, elsők a bratislavai kerületben. A járási veze­tőség aktivistái rendszeresen látogaL ták az * alapszervezetek évzáró köz­gyűléseit. Az aktivisták soraiban ta­lálunk fiatal tanítókat, tanulókat, ü­fiatal elvtársak képeiből, bélyegeiből, s a leányok kézimunkáiból. Séra elvtárs büszkén mutatja a bé­lyeggyűjteményét. mely igazán érté­kes. Látni ott szovjet, csehszlovák, magyar bélyegeket, melyeknek törté, ne'mi jelentőségük van. Nagyon szé­pek a Komszomol 35. évfordulójára kiadott bélyegek, a Nagv Honvédő Háború, és a Februári Győzelem oé lyegei. Itt látiuk a legjobban, hogy a szervezet közös munkával milyen eredményt ért el, és hogy a szerve­zet a CsISz KB XI. plenáris ülésének határozatai alapján dolgozik. A ki- rályhelmeci járásban ez az első ki­állítás. Legyen ez példa a többi CsISz-szervezetnek, hogy a szerve­zetek másutt is hasonló kiállítást rendezzenek. Természetes, hogv ilyen eredményeket csak abban az esetben lehet elérni, ha a szervezeteknek i- lvan aktív segítői vannak, mint Pia- chy Imre, Tóth Jakab és Ödön elv­társak. Erősítsék meg a szervezetet, nem­csak kuitúrmunka terén, hanem szer­vezetileg is. olyképpen, hogy azokat a fiatalokat, akik Perbenvikben még a CsISz-Szervezeten kívül állnak, szer­vezzék be a CsISz-be. EPERJESSY OTTÓ zemi dolgozókat s köztük a járási nemzeti bizottság négy dolgozóját is. Röviden ez a titka annak, hogy a du- naszerdahelyi járás az elsők között halad. Sajnos még nagyon sok járási ve­zetőség a mai napig sem tudta meg oldani ezt a kérdést. Az évzáró köz­gyűléseknél az aktivisták hiányát ér­zi a nagvkaposi, a szepsi járás veze­tősége is. Az évzáró közgyűlések idő tartama alatt a szepsi járásban ebből kifolyólag komoly hiányosságok ke­letkeztek. A csécsiek arról panasz­kodnak, hogy hiába várták a járási kiküldöttet az évzáró közgyűlésükön nem jelent meg. Az összegyűlt fiata lók hazamentek s a mai napig sem tartották meg a gyűlést. A járási ve­zetőségnek nem szabad elkövetni ilyen súlyos hibákat. A szepsi járás vezetőségének- eré­lyesebben kell hozzányúlni az akti visták kérdéséhez. A járási nemzeti Pi- zottság mellett van CsISz-szervezet is "Tagjai politikailag és szakmailag fej­lett fiatalok mind a járási nemzeti bizottság dolgozói. Ezek a CsISz-ta gok a mai napig nem tartották köte lességüknek, hogv aktivistáknak ie lentkezzenek, bár jól tudhatják, hogy a CsISz járási vezetősége ezen a té ren miiven nehézségekkel küzd. Hibát követett el a CsISz járási vezetősége is, hogy ezeket az elvtársakat eddig Javítsuk meg minél gyorsabban a nagykaposi járás CsISz-szervezeleinek munkáját Minden CslSz-tag legyen tudatában annak, hogy a szocializmus mielőbbi felépítése szervesen összefügg az ifjú­ságnak az építésben való tevéken" részvételével. Éneikül a szocializmus felépítése elképzelhetetlen. Az építő- munká’-an elért sikerekért állandóan harcolni kell. Az ifjúságnak ,~"nden szakaszon keményen, magabiztosan, a lehető legnagyobb tudással kell helyt­állni. Járásunkban, sajnos még sok falusi CsISz-szervezet csak igen csekély ak­tivitást fejt ki. Vájjon mi az oka an­nak, bogy falusi szervezeteink egyré- sze olyan gyengén működik? A bajok gyökereit a múltban kell keresni. 1951—52-ben a járási vezetőség nem­igen törődött a magyar falvak fiatal- sánánal életével. A magyar szerveze­teket nem látogatták, az elnökök ré­szére nem tartottak magyar nyelven szemináriumot stb Ebből ke'etkeztek a hibák. A falusi CsISz-szervezetek — egv-kette kivételével — évekig gyű'é- seket sem tartottak. Ez az á’lapot még 1953. év első felében sem változott. A tagok legnagyobb része a valóságb-’n csak „papfr-tag” volt, egyáltalában nem vetfek részt a szervezetek életé­ben Brigádok, olvasókörök, színtjá'szó- csoportok csak itt-ott működtek Szü­lettek ugyan „nagyhangú elhatá-ozá­sok”, de ezek többnyire csak elhafá- rozások maradtak. A helyzet 1953 őszén sem változott meg, amikor új járási vezetőséget vá­lasztottak, s az új elnök Treny'cs elv­társ lett. Szervezeteink még múld g nem érzik kellőképpen a járási veze­tőség segítségét. Ha meg akarjuk ja­vítani a járás CsISz-szervezete!n°k munkáját, akkor elsősorban meg kell javítanunk a járási vezetőség munká­ját. Ha a járási vezetőségnek jobb kapcsolata lesz az ifjúsággal, akkor a jövőben szebb eredményeket mutatha­tunk fel. Az iskei helyi CsISz-szervezet előtt a jövőben szintén nagv feladatok áll­nak. Jelentősen meg kell javítanunk szervezetünk egész munkáját, életét. Ehhez azonban a járási vezetőség se-' gítségére is szükségünk van. A CsISz járási vezetőségének jobban kellene irányítani a helyi szervezetek munká­ját. Legalább 3—4 tagot isko’ára kel­lene küldeni. A politikai iskolázást sem szabad elhanyagolni. Továbbá a lehető legrövidebb időn belül meg kellene szüntetni a „nem legjobb mdulatoktól fűtött versengést” a CsISz és a Cse- madok között. Minden alapfeltételünk megva- hozzá, hogy munkánkat meg­javítsuk. Sok lelkes tagunk van. Di­cséretet érdemelnek Palágyi Erzsébet, Halász Béla, Homyák Béla, Orosz Ben­jámin, Búza Piroska, akik áll.mjóan to-ább képezik magukat. Sajnos azon­ban, a tagság még mindig „javában ol­vashatja” a burzsoa kultúra lélekmér­gező hajtásait, a ponyvairodaimat. Sok nehézséggel kell küzdenünk a jelenben, de meg vagyunk róla győ­ződve, hogy a jövőben ezeket a fogya­tékosságokat maradéktalanul kiküszö­böljük és munkánk alaposan megjavul. MÓRICZ JÄNOS Iske, figyelmen kívül hagyta, és nem igye­kezett őket megnyerni. Ezeknek a fiataloknak meg kell magyarázni, hogy a CsISz járási vezetőségének müyen nagy szüksége van az (5 segít­ségükre. Biztos, hogy ezt meg is értik. Ezek az elvtársak jól ismerik átjá­rást és a szövetkezetét. Mindegyik­nek van egy-két faluja ahová állan­dóan eljár és ahol tökéletesen tisztá­ban van a helyzettel. A CsISz járási vezetőségének lesz a feladata, hogy ezeket az elvtársakat megnyerje, hogy * egy-egy faluban irányítsák és segítsék a CsISz helyi szervezetének munká­ját. Milyen hasznos munkát végez­hetne az az elvtárs, aki például a szö­vetkezet instruktora. Ismeri az egész falu, hallgatnak szavára, megfogadják tanácsait, tisztelik üt az emberek, mert látják, hogy segítségükre van a szövetkezetben és a faluban felmerü­lő problémák megoldásában. Látják ezt a fiatalok is és egész biztos örü'ni fognak, ha egy ilyen elvtárs elmegy közé.iük és elbeszélget velük. Biztos, hogv meghallgatják, bizalommal for­dának hozzá, tanácsot kémek tőle. S így a szövetkezet instruktora rövid idtín belül kedvelt ember lesz a fia talok között. Köréjé tömörül az if­júság és az ő segítségével nagy és nehéz problémákat oldanak meg ját­szi könnyedséggel. _ Cs. J. A legújabb szak a meteorológia. Az elméleti előadások mellett ezek az elvtársak is gyakorlatilag kísérleteznek. A kísérletezések alkalmá­val különböző készülékekkel ismerkednek meg. A Természettudományi fakultás kísérleti meteorológiai állomással rende kezik, ahol a hallgatók megtanulják megállapítani a várható idő­járást — Képünkön' Nedelka és Rak elvtársakat látjuk, akik minden reggel feljegyzik a föld párolgását és a levegő nedvességét. Főiskoláink éleiéből A tudomány várának lakói között A félévi szünidő után a bratislavai Természettudományi fakultás épülete is vidám beszélgetéstől és kacagástól volt hangos, A hallgatók mosolyogva mennek az előadásokra. Mindenki olyan szakot választott, ami a legj< bban érdekli. A Természettudományi fakultáson valóban sok tanulmányi szak közül választhattak. 4 szakok kombinációja a követ­kező számtan — fizika, számtan — ábrázoló mértan, számtan, — fi­zika-szak, élettan — vegytan, vegytan, állattan, növénytan, földrajz, — földtan — élettan, és legújabban meteorológia is. Az elméleti elő­adások mellett gyakorlati órákat is tartanak. Például az alsó-osztályos élettanszakosok megismerkednek az élőlények és növények bonctaná­val. A felsőbb os-tályosok az állat- és növény rendszert tanulmányozzak. Sok huVgató még jobban meg akarja ismerni a természetet. Ezek­hez tartoznak Sedivová és Kováciková elvtársnők, harmadéves élettan — vegytanszakon is. Legjobban a növénytant kedvelik. Most. amikor kint hideg van, a Szlovák Egyetem növénytani kertjébe járnak, ahol a melegágyakban megismerkednek tropikus növényekkel, a legszebb virágokkal, az orchideákkal, melyeket a messzi tropikus vidékekről hoztak hozzánk. I Pár szó az aktivistákról

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom