Új Ifjúság, 1953. július-december (2. évfolyam, 39-92. szám)

1953-09-02 / 57. szám

1953 szeptember 2. 1AIIFIÚŠÄC Új versenyformák az ifjúsági labdarúgásban Minthogy az Ifjúsági Sportjátékok eddigi formájukban nem biztositották a szakosztályok egészévi munkáját, ez év szeptember 1-től kezdve az ifjúsági versenyeknek következő for­máit vezetik be: 1. Ifjúsági selejtezőversenyek (az üzemekben, iskolákban és hivatalok­ban), 2. I. fokú ifjúsági versenyek (kerületi bainoksági versenyek és ke­rületi serleg-versenyek), 3. II, fokú versenyek a kerületi bajnokságért, 4. III. fokú versenyek (a köztársasági bajnokság döntőjébe való bejutáséit), 5, IV. fokú verseny (köztársa.sági ba.inokság). A III. és IV fokú versenyben csak az idősebb ifjúsági korosztály vehet részt. Az if.jús'gi selejtező veisenye- ket az egvesü'etek az egész év folya­mán a szabad napokon tartiák Ezek a versenyek az üzemek, iskolák és hivatalok' keretében az egyes munka- csoportok vagy műhelyek vagy osz­tályok között folynak A 1. fokú ver­senyek a járásokban folynak. Ebben a versenyben a csapatokat legföljebb 10 csapatból álló csopoitokba o.sztják be és ezekben a csoportokban a „mindenki mindenkivel” rendszer szerint játszanak ősszel és tavasszal. Az őszi fordulók gvőzt.ese lesz a já­rási bajnok és így előre jut a II. fo­kú versenybe. A többi csapat tavasz- szal küzd tovább a járási serlegért. Ezt a versenyt a Járá.si Testnevelési és Sportbizottság irányitja. A II. fokú verseny a kerületi ba.j- nokságért folyik. Ebben a járási baj­nokságok győztesei vesznek -részt. Az idősebbek egy fordulóban — minden­ki mindenkivel —, az ifjabbak két foi-dulóban mindenki mindenkivel. Az idősebbek csoportjának győztese lesz a kerületi bajnok és előbbre jut a III. fokú ve.-sfr.yekbe. A vesztesek visszatérnek a járási serlegért^való versenybe. Ezt a versenyt az idősebb ifjúsági korosztálynál május 15-ig kell játszani. A versenyt a Kerü'eti Testnevelé.si és Sportbizottság irá­nyítja. A III. fokú versenyben csak az idősebb ifjúsági korosztály vehet részt. A kerületi bajnokokat négy csoportba kell beosztani, amelyek a Csehszlovákia bajnokságáért folyó döntő mérkőzésbe jutásért küzdenek. Ebben e"- fordulóban, mindenki mindenkivel rendszerben játszanak. A versenyt az Állami Testnevelési és Sportbizottság irányítja. Ezt a fordulót május 15-től június 15-ig kell lejátszani. A IV. fokú verseny a Csehszlová­kiai bajnokság döntője. Ezt a III. fokú versenyek győzteseinek tíz na­pig tartó táborozása keretében ját­szók le. A játék egy fordulójában a mindenki mindenkivel rendszerben folyik. Az új iskolai törvény »folytán _ az ifjúsági ver«:enyeket két korosztály­ban tartják, mégpedig a fiatalabb ifjúsági korosztályban a 15—16 eve­sek (olyan iátékosok, akik 1953 de­cember 31-ig életük' 14-ik, illetve 15-ik évét betöltik) és idősebb ifjúsá­gi korosztá’vban. a 17—18 évesek (oly játékosok akik 1953. decerntter 31-ig 16, illetve 17 életévüket betöl­tik.) A játékban azok is játszhatnak, akik 18, életévüket elérték, akiket azonban még nem osztottak be a fel­nőttek versenyeibe. Oly helyeken ahol nincsenek meg az előfeltételek fiatalabb és idősebb ifjúsági korosztályból alakítandó csa­patokhoz, egy OSSZ keretében több egyesületet is össze lehet fog'aini. Azonban az ilyen csajiatnak a ver­senyt abban az összeállításban kell végigjátszani, amelyben a versenyt elkezdte. Az időseb’- ifjúsági korosz­tálybeli csapatot ki lehet egé.sziteni fiatalabb ifjúsági kornsztálybeli c.sa- patból, azonban legföljebb 3 ilyen játéko.ssal. A játékidő a fiatalabbaknál 2x35 perc, az idősebbeknél 2x45 perc. A fiatalabb korosztály résztvevői, akik felküzdik magukat a kerületi versenyekbe, kell. hogy MHK jel­vény, esetleg LMHK jelvény birto­kosai legvenek és az ifjúsági teljes't- ményi osztály normáit teljesítették. A IV, fokú verr.enyek résztvevői kell. ho.gy az MHK vagy LMHK jelvény birboko.sai legj.'enek és. hogy az ifjú­sági teljesítményi osztály normáit is teljesítették. A brünni Spartak nyerte Kassán a kosárlabdatornát Vasárnap, augusztus 30-án fejezték be Kassán a Szlovák Nemzeti Felkelés tiszteletére rendezett kosárlabda-tor­nát. A versenyből megérdemelten a brünni Spartak került ki győztesen, amely a döntő mérkőzésen 48:41 arány­ban győzte le a bratislavai Slovan csa­patát. Eredmények: Brünni Spartak—Zbro­jovka Tatran Osztrava 32:25, Slovan Bratislava KUNZ—Brünni Slávia 71:64, Brünni Spartak—Zbrojovka Slávia Brünn 64:50. A torna tabellája: Brünni Spartak 4 4 0 0 201:168 8 Bratisl. Slovan Brünni Slávia Kassai Lököm. Oaztravai Tatran 4 3 0 1 4 2 0 2 4 10 3 4 0 0 4 233:206 6 281:235 4 224:274 2 173:229 0 Bratislava! dolgozók lelkesen Udvözlik a határőrök díszfelvonulását. Uj pillangó lábütem Kassai Lokomotív—Prágai Tankista 0:4 (0:2) Több mint négyezer néző előtt Kas­sán került sorra a mérkőzés. A ven­dégek magas győzelmét a hazai csa­pat fedezete, Vacko is elősegítette, aki két öngólt lőtt. A Tankista csapata e- lőtt több alkalom nyílt a gólszerzésre, amelyből azonban csak kettőt tudott kihasználni. Kitűnően játszott a vé­delme és Steiner a fedezet tűnt ki. A csatársorból gyors lefutásaival Pazde- ra volt a legjobb. Bratislavai Slávia—Krídla Vlasti 0:2 (0:1). A Köztársaság Bajnokságáért folyó mérkőzést Bratislavában négyezer né­ző elölt játszották. A bratislavai Slá­via veresége ellenére is jó teljesít­ménnyel lepte meg a nézőközönséget. A második félidőben a vendégcsapat nagyobb mezöfölényt harcolt ki és megérdemelten vitte haza a Slovan sta­dionjából a két értékes bajnoki pon­tot. Ismeretes, hogy a Nemzetközi Oszó- szővelség határozata értelmében a pil­langóúszásban most már megengedett az úgynevezett „delfin lábüte.m”: a lábaknak függőleges irái*yban töriénö mozgása. Ennek a lábütemnek használatát ko­rábban szabálytalannak minősítették, s aki úgy úszott, azt kizárták a verseny­ből. Ez a fajta lábütem ennek ellené­re ismerete« volt, sőt nálunk voltak, akik edzéseken alkalmazták is. Az új szabály beveze«<As€ nagy fel­lendülést hozott a pillangóúszásban. A magyar Tumpek kétszer is megjavítot­ta a 100 méteres világcsúcsot. A pillangóúszfts új lábütemének le­írása többízben napvilágot látott már külföldi szaklapokban. Az először leírt mozgássorozatok rövid idő alatt válto­zásókon mentek keresztül és bizonyos 3z is, hogy tovább fognak alakulni. Szükséges tehát a jelenlegi helyzet le- rögzítése, hogy ezzel is elősegítsük a fejlődést. L ». rnjt 0*4. hogy a lábszárak egymás mellett vannek. A 2. sz. rajzon a tenyerei: becsapó­dása látható. A fej kissé etTielkedik, a hát kiegyenesedik, a lábszárak pedig megnyomják a vizet. Jellemző még er­re a fázisra a kinyújtott lábfej. A következő mozgás alkalmával a karok a húzás mélységéig lesüllyed­]. M. raj* Az 1. sz. rajz az alaphelyzetet áb­rázolja. A karütem befejeződött, s a tenyerek majdnem a víz színéhez ér­nek. A fej elörebillen, a hát púposodik (ezért is szükséges a gerincoszloppal párhuzamos izomcsoportokat kifejlesz­teni). A csípő a víz szintje alatt van. A lábak a krallozáshoz hasonló hely­zetet foglalnak el azzal a különbség­3. ßr. rßH nek (3. sz. rajz) a fej előrebillen a hát púposodik, a csípő süllyed. A lábszárak térdben behajlítva, nyitott lábfejjel új mozgásra kés« helyzetet foglalnak el. A talpak megnyomják a vizet. Ezzel egyidöben kell a levegőt a vízbefújni. A 4. sz. rajzon karok enyhén be­hajlítva könyökkel húznak egészen a vállvonal eléréséig. Onnan tolják a vi­zet, míg csaknem nyújtva a comb mel­lett a vízszin fölé, majd onnan lapos ívben alaphelyzetig nem kerülnek. A karok húzásával egyidejűleg történik a belélegzés is. A testhelyzet jellemzője: a fej erőteljes emelkedése, a hát egye- nesedése, a csípő emelkedése. Amikor a karok alaphelyzetbe kerülnek, a fej elörebillenésével a hát ismét pvtposo­dik, a csípő a víz szintje alatt van, a lábszárak pedig térdben hajlítottak és a talpak nyújtott lábfejjel megnyom­ják a vizet. Ez a mozgássorozat a 200 méteres távot pi'llangózó versenyző ütemének felel meg. Ugyanez az úszó, ha rövi- debb távon pillangózik, kar és láb­ütemének összmunkája folyamatosabb lesz, míg ha hosszabb távot úszik, ak­kor tagoltabbá válik. Mint a többi úszónemnél, a pillangó­zásnál is figyelembe kell venni az úszó pszúhifizikai képességét is. Meg kell említeni, hogy az egy karütemre eső két lábütem aszimetrikus, mert a ka­rok húzása, szabadítása és előrevftele idejére fél lábütem esik, míg a fenn­maradó másfél lábütem a karok víz- becsapódása és húzási mély.ség eléré­sének ideje alatt történik. így a moz­gássorozat megegyezik az egyes gyors- úszóknál használatos „csúsztatással”. Ezért végzünk most olyirányú kisérle­éaj*' teket. hogy a lábütemet függetlenítsük a karütemtől. Lehetséges tehát, hogy egy folyamatos karütemre, három, e- setleg négy lábütem esUc. A fent vázolt mozgássorozat az új pillangőzó lábütem néhány pUlanatké- pe. Elmondhatjuk, hogy a kísérletezés­nek még a kezdetén vagyunk. Sok le­hetőség van még az új lábütem gaz­daságos kihasználására. Isztambul, Péra. (Beyogl) nevű negyedének főutcáján, amely a ga- láti hidat a Tak.st térrel köti össze, egy tizenkét-hengercs Cadillac szá­guldott Mögötte további, átható kék- fényjellel ellátott luxuskocsik Váj­jon ki utazhat rajta? — C.sodáikoz nak 3 mit sem sejtő járókelők, akik alig bírnak előttük a járdára ugrani, •A csillogó sárhányókon lengő, csilla­gos és csíkos amerikai zászlók sze­rint azonban könnyen megállapíthat­nák. hogv az amerikai nagykövet utazik .személyzetével és tanácsadói­val, akikből Törökországban ,.csu­pán” 17 van. A USA nagykövete a háttérben lévő férfi, akit „szürke méltó.ságnak” neveztek. Az USA nagykövete a török köztársaság nem hivatalos feje. Mások azt állítják, hogy a köztár­saság feje a török elnök, azonban az amerikai nagykövet az a rúgó, amely a fejet mozgatja És mindez 30 évvel azután, hogy Kemal Atatürk Törökoi-szágból ki­hajtotta az idegeneket és ,,Törökor­szág a törököké jelszót kihirdette. Akkor keletkezett AnatóÜában, az idegenek által megszállt Törökország szívében a nemzeti fefszabadítómoz- galom. A mozgalom élén egy fiatal katonatiszt, a rothadt szultáni udvar esküdt ellensége állotlT Kemalnak hívták. A/Szultán Kemal ellen had­sereget küldött, de ez a hadsereg Kemal hoz páitolt át. Amikor Kemal, az 1920 a.s, Sevres- ben kötött szcgyenletes békefeltéte- !eit megtudta, kijelentette: „Arsalan gibigeldik. ít gibi gidieruz” — úgy jöttünk mint az oroszlánok, úgy kel­lene eirnennünk. mint a kutyák. A kemalisták tetthez fogtak, elfoglalták Izmit várost. Sivas pályaudvart és Törökország megmentésére hadjára­tot hirdettek. Lloyd George, brit premier hiába láziíott a „banditák” ellen. Végül azonban a londoni hatásra Venizelos, görög politikus katonai akcióba lé­pett Törökország ellen. Anglia, ha­gyományaihoz hűen, nem akaita ú.ijait megégetni és igy a brit érde­kekért elhagyta vérezni azokat a gö­Cöíkok és csillaííok a Boszpoms fölött rög katonákat, akiket Venizelos oly ké.szségesen rendelkezésére bocsáj- tott. De úgy a görögök, mint brit prntektoraik lényegesen tévedtek Az i 1922-e.s év vereséget hozott az idegen beavatkoz.ík sz-árná.^^a Ez a vereség „Csoda a Sakaria folyón” cím alatt került a történelembe. N:>hány nappal ezután a kemalis- fák behatoltak Izmirbe és kis Ázsia festői városában, Mucianiába, a be- avatkozijk kénytelenek voltak békét kötni a kemalista kormánnyal. Kemal, Törökország új forradalmi uralkodója, vaskézzél fogott a rend csinál.-'ishoz. Már kezdetben sorozatos csapásokat mért a hazai reakcióra: Megszűnt a többnejüség, szétoszlott a kalifátus és korlátozták a mohame­dán egyház, mint a haza legreakció- sabb gépezetének hatalmát. Az egy­házi nagybirtokokat elkobozták. Az Aja Szófia mecsetet múzeummá ala­kították. Az 1926-os új modern tör­vénykönyv egyenjogusítja a nőt és megalapozza a formális demokráciát. Ezzel együtt eltűnik egy darab a régi Törökországból, az asszonyok fátyla, a háremek, a nők őrei, az eunuchok. Isztambul főrészén meg­jelentek az első taxik. Az iskolákból és hivatalokból eltávolítoták a mo­hamedán naptárokat, bevezették az európai időszámítást, az európai űr és súlymértékeket. 1928-ban Török­országban az arab írás helyett beve­zették a latin betűket. Minden török polgár, vezetéknevet vett fel, maga Kemal arabformájú nevét, a török Kamal (kemény) megváltoztatta és felvette az Atatürk — törökök atyja — vezeték nevet. Törökország megváltoztatta arcu­latát. És Atatürk tudatában volt an­nak. hogy a harcok és szociális refor­mok nehéz éveivel éppen a szovjet állam volt az, aki az üjú török for­radalmi erők harcát támogatta. Saj­nos Atatürk forradalmi tevékeny.sége nem nyúlt gvökeresen a szociálLs és gazdasági problémák megoldásához és csak külső reformokra szorítkozott. Bár a fezt és fátyolt eltávolították, de megmaradt a nagybirtokosok ré­tege, amely bár már Atatürk re­formjait látszólagosan elfogadta, de a valóságban sohasem békült meg ve­lük. A reakció az új gazdasági vi­\7. AMERIKAI—TOROK „baratsAG" Kérdéséhez — Mon<1d r«»ak barátom, mióta \*af> íly^n szfe^ny? — Amióta a ..barátod*' lőttem. szonyok között is megvédte pozícióit. A kemalista mozgalom, Atatürk ha­lála után, a belső reakció hatá.sa után letér a helyes útról. Az erede­tileg forradalmi kemalista forradalmi eszme, a gyakorlatban' minden esz­menélküli uralkodás lesz. A reakciós élősdiek behatoltak a republikanos néjjjíárt kellős közepébe. És ma. épp ügy mint 30 évvel eze­lőtt ugyan ez a part uralkodik Tö­rökországban, de az eredeti lelkese­dés, amivel a nemzet Atatürk re­formjait fogadta mo.st le.tdôiôrjára tot és a ,.Milli Emniyef titkos rcr- dörség helyettesíti. Mikor 1945-ben Törökországban az US.A befolyása mutatkozott, hogy az eddigi uralko­dó német vezető szerepet felváltsa — Törökország belpolitikájában újabb fordulat állott be. A kormány mint­ha ,,rendezné” az ország demokrati­zálását. Így 1946-ban szétbocsátják az ankarai konferencián az ellenzéki pártokat, mégpedig a nemzeti pár­tot, melyet a megcsontosodott néj)- ellenes í'evzi Catmak marsall vezet és a reakciós demokrata pártot, amely élén Celal Bayar áll. Ezek je­lentették Törökország demokratizálá­sának látható jeleit még Washing­tons Post is kénytelen beismerni, hogy ez a demokrácia, mankókra tá­maszkodik. Már Nazim Hikmet, a török Majakovszkij sorsa bebizonyí­totta, hogy a török demokrácia kü­lönösen jellegzetes. 1-953 júniusában a kormány beszüntette a „24 Saak” című lapot, amely a haladó erők Kí­vánságát tolmácsolta. Letiltották, a haladó török ifjúsági szervezetek részvételét az oly eseményeken, ami­lyen például a bukaresti VIT, És így az amerikai csillagok és csikók egyre nagyobb árnyékot vetnek a török félholdra és csillagokra. Mert mm- den, ami Törökországban történik, az amerikai tanácsosok kezein megy ke­resztül. Törökországnak túl nagy a sztratégiai jelentősége és a Szovjet unió ellen támadás esetében a Bősz porusi-Szoros a Fekete Tenger kul csává válnak. Ha azelőtt, Törökőr szágról volt szó, az áranyszarv képe tűnt szemünk elé, nagyszámú mina rettjével a Dalma Szófia mecset ku polájával, a mohamedán temetők ciprusai és kőturbánjai, az előváro sok görbe utcácskái és a vörös lám pások. Ha pedig most beszélünk Törökőr szágról a neontól fénylő isztambuli utcák jelennek meg a szemünk előtt. Ezek a fénvreklámok a Cocacolát vagy a Wrihley Cheving nevű rágó- gunrt hiľdeťk. A mezítelen nőktől díszes plakátok ugyanúgy hirdetik az amerikai filmeket, mint a ,.Swan” szappant, vagy a „Silver Cream” fogkrémet. A hosszúlejáratú kölcsönök segít­ségével az USA a Török állam gaz­daságában döntő befolyást nyert. Es- kisehir cukorgyárai, Izmit papírgyá­rai, Sivas és Kajszeri város textU üzemei az amerikai invesztíciós töke kezei között vannak. Azonban az étellel növekszik az étvány és így 1953 tavaszán az USA megszerezte az anatóliai vasút ellenőrzési jogát. Ez a vasrit a kisázsiai Haidar Pasa állo­másról a fővárosban Ankarába és in­nen tovább Dyyarbekirbe vezet. Az amerikai töke részvétele mellett épí­tették fel az új fekete tengeri kikö­tőt Zonguldakot. A török export ki­használása (dohány, füge, mazsola, gyapot) az ankarai kereskedelmi mi­nisztérium export tanácsadóinak ke­zei között van •. Törökország export szállítmányának 47%-át a dohány llf'o-kát pedig a füge alkotja. És nemcsak ez. Amint a kormány- mánylevelek „Aksam-tól” ,.Cümhy riet”-ig megengedik a török hadse reg is az amerikai szakemberek fel ügyelete alatt áll. A török mérnö­kök, Glevin és Keymar amerikai szakemberekkel együtt a newyorki Manhattan híd példája nyomán, füg­gő hidat akarnak építeni a Boszporus föle. A híd acél-betontornyai azért előnyösek, mert légerháritó ágyúkkal lehet őket felszerelni. Ugyanüyen, rakéta gyújtóval ellátott, tornyot akarnak a Dardanelláknál is építeni. Mindezt azért, hogy veszély esetén, az európai civilizációt megmenthes­sék „a bolsevista rém elől”. Az eféle argumentációt már a tör­ténelemből ismerjük. Ugyan ez volt a tartalma Hitler Adolf és követői beszédeinek is. Hitler terveinek vé- / gét szintén ismerjük, ugyanúgy, mint a haladó török nyilvánosság, mely harcol az Atlanti paktumon való részvétel ellen, harcol a Szovjetunió­val való barátságért, a szociális re­formokért, a gazdasági függetlensé­gért és hazája boldogságáéit. Dr. HJavsa Milos

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom