Új Ifjúság, 1953. július-december (2. évfolyam, 39-92. szám)

1953-09-02 / 57. szám

Ol IFIOSÄG 1953 szeptpmher 2. A szovjet kormány jegyzéke Ausztria kormányához az osztrák államszerződésről Augusztus 29-én a Szovjetunió kül- üqyminisztéríuma eljutatta Ausztria moszkvai nagykövetségéhez a szovjet kormány jegyzékét az osztrák állam­szerződésről. A jegyzék szövege alább következik: „A Szovjetunió külügyminisztériuma azzal kapcsolatban, hogy megkapta az osztrák szövetségi kormány augusztus 19-i válaszjegyzékét, szükségesnél? tartja kijelenteni, hogy a szovjet kor­mány az emlitett jegyzékben nem ta­lált kielégítő választ a szovjet kormány július 29-i jegyzékében felvetett kér­désre. A fentemlített következtében a szov­jet kormány ismét megerősíti azt a kérdését, hogy az osztrák kormány ad­jon határozott választ arra a kérdésre, „továbbra is támogatja-e a „rövidített szerződés” tervezetét és érvényben marad-e az osztrák kormány 1932. jú­lius 31-i memorandumában foglalt nyi­latkozata arról, hogy a további tár­gyalások (az osztrák szerződésről) le­hetetlenek ama államszerződéstcrve/et alapján, amelybfen korábban lényegé­ben megegyeztek.” .4 külügyminisztérium az osztrák kormány tudomására hozza ezzel kap­csolatban a szovjet kormánynak Fran­ciaország, .Anglia és az Egyesült .Álla­mok kormányához intézett jegyzékét az osztrák szerződés tervezetének kér­déséről.” A Német Szociáldemokrata Párt kiiipoUiikai választási programmja A Német Szociáldemokrata Párt a Szovjetunió augusztus 15-i, Németor­szág egyesítésével foglalkozó nagyje­lentőségű jegyzékének hatása alatt új külpolitikai programmot dolgozott ki. A Német Szociáldemokrata Párt pro- grammja többiek között támogatja a négyhatalmi értekezlet összehívását. Továbbiakban javasolja, hogy alakítsa­nak Kelet- és Nyugat-Németország képviselőiből össznémet bizottságot (a szovjet jegyzék össznémet kormányt javasolt). Az egész Németországban végrehajtandó szabad vála.sztások elő­készítésére és az össznémet. választá- íokból kikerülő nemzetgyűlés válasszon össznémet kormányt. Javasolja még, békekonferencia összehívását az össz­német kormány képviselője részvételé­vel, valamint az újra egyesített Német­ország felvételét az ENSZ-be. A szociáldemokrata párt váratlanul közzétett új külpolitikai programmjá- val a jegyzék hatása alatt álló válasz­tók szavazatait igyekszik megszerezni. Megtorló lntézkcdé.sek a sztrajkbau résztvett francia munkások eilen A Laniel-kormány megtorlásokat, el- bocsájtásokat alkalmaz a sztrájkhar­cok íorán egységfrontba tömörült francia munkások ellen. Egyes városok valósággal ostromállapot képét mutat­ják. Az utcákon rohamrendőrök cir­kálnak, megtiltanak minden csoporto­sulást, « középületeket rendőrök őrzik. A dolgozók sok helyütt újabb sztráj­kokkal tiltakoznak a kormány megtor­ló intézkedései ellen. El Glaui a marokkói szultán de'ronizálásának hátteréről Kingbury Smithnek, az „Internatio­nal New Service” hírügynökség pári­zsi tudósítójának jelentése szerint El Glaui marakesi pasa beismerte, hogy a marokkói szultán detronizálásának bizt 'sítania kell a Marokkóban lévő a- menkai katonai támaszpontok sértet­lenségét. El Glaui kijelentette: „A volt szultán és a marokkói nacionalisták ke­leti típusú országgá akarták változtat­ni Marokkót. Már négy hete tart a francia nép sz trájkharca ,amely a különleges dekré­tumok eltörlését, béremelé.st és politi kai változást követel. Képünkön a Gare ď Austrelitz páriz si állomást mutatja, ahol í rendőrség is szolidárisán viselkedik a sztrájkoló kkai szemben, amikor elutasították el­takarítani az akadályokat, amelyekkel a sztrájkolok eltorlaszolták. az állomás bejáratát Tanácskozik a III. Diák Világkongresszus Tunisz dolgozói tiltakoznak a francia gyarmatosítók terrorintézkedései ellen A marokkói eseményekről érkező hí­rek, de a francia kormány beismerései is azt mutatják, hogy erőszakos meg­torló intézkedések egész hulláma söpör végig Marokkón. A francia hatóságok eddig 500 letartóztatást ismertek el. Csupán Borkanaban 300 marokkói ha­zafit vetettek fogságba. Hivatalos adatok szerint Oudaban 197 marokkói hazafit Ítéltek hat hó­naptól két évig terjedő börtönbünte­tésre. Az elitéltek között 16 éven aluli fiatalok is találhatók. A francia gyarmatosítók Tuniszban is tovább folytatják a terror és a fe­nyegetés eszközeinek alkalmazását mindazokkal szemben, akik együttér­zésüket fejezik ki a marokkói nép szenvedései iránt. A tuniszi új Desztur-párt Francia- országi képviselete nyilatkozatot adott ki, amely eben a többiek kôzžtt hang­súlyozza: Tuniszban a helyzet súlyosabb, mint valaha. A megtorlások máris a leg- brutálisabb formákat öltötték. . Éjnek idején, a mozgási tilalom óráiban mód­szeresen követik egymást a házkuta­tások, a nők ellen elkövetett erősza­kosságok, a föbelövések és rablá,sok. Garbay tábornok csapatai, amelyekből mozgó-alakulatokat szerveztek, rém­uralmat honosítanak meg az egész or­szágban, A lakosság ellen folytatott hadműveletek sikere érdekében körze­tekre osztották fel az országot, ame­lyek lakói nem érintkezhetnek egy­mással. Dánia Kommunista Pártja parlamenti képvise'ö- csoportjának javaslatai a háborús po itika ellen A „Land og Volk” című lap jelenté­se szerint Dánia Kommunista Pártjá­nak parlamenti képviselőcsoportja két javaslatot terjesztett a Folketing elé és ugyanakkor interpellációval fordult a külügyminiszterhez. A képviselöcsopgrt egyrészt azt ja­vasolja a Folketingnek, hogy kötelezze a kormányt 3 katonai kiadásoknak leg­alább évi ötszázmillió koronával tör­ténő haladéktalan csökkentésére. „Ezt az összeget az adók csökkentésére, az aggok és rokkantak segélyének hala­A Szovjetunió irányadó lépései A közelmúltban ismét olyan lépé­seknek lehettünk tarmi a Szovjetunió részéről, amely még a béke legva­dabb ellenségét is meg kell, hogy győzze arról, hogy a Szovjetunió a német kérdést tárgyalások útján és a német népre nézve méltányosan kívánja, gyors tempóban megoldani. E két lépés volt a nyugati hatalmak­nak küldött jegyzék és a N. D. K. kormányküldöttségének meghívása a Szovjetunióba. ASzovjetunió jegyzéke Lapunk teljes terjedelmében hozta a Szovjetunió jegyzékét. így most csak egy-két fontos szempontra hív­juk fel a figyelmet. Ez pedig az, hogy hova vezették az USA politiku­sai Nyugat-Németországnt azalatt a nyolc esztendő alatt, amióta' a hábo­rú befejeződött. Ez az út minden kétséget kizáróan a háború útja. Ezt bizonyít ;a a bonni és a párizsi szer­ződés. melyet Nyugat-Németország ez alatt az idő alatt kötött. Ezek a szerződések azt a célt szolgálják, hogy Németországot újból fel fegyve­rezzék és beolvasszák az ú. n. euró­pai támadójellegű hadseregbe. Ezért engedik egyre nagyobb ütemben sza­badon a hitlerista katonatiszteket és tábornokokat, ilyen körülmények kö­zött haladva — mintahogy a jegyzék megállapítja — Nyugat-Németország lassan már nem tekinthető békesze­déktaian emelésére, a lakásépítkezések kibövitéeére és a lakbér c,sökkentésére kell felhasználni" — hangzik a javas­lat. A kommunista párt képviselőcsoport­jának második javaslata részletesen foglalkozik az aggok és rokkantak se­gélyének felemelésével. A külügyminiszterhez intézett inter­pelláció így hangzik: „Milyen alapon és mivel indokolhatók azok a tárgyalások, melyeket a kormány külföldi hatalom fegyveres erőinek Dániában való elhe­lyezése előkészítéséről folytat ? A lil. Diák Világkongresszus csütör­tök délutáni ülésén az NDSZ végre­hajtóbizottsága nevében Giovani Ber- lihguer főtitkár tartotta meg föbeszá- molóját. — Száz és száz egyetemről, főiskolá­ról jöttünk össze a világ minden or­szágából. amelyek különböző politikai és társadalmi rendszerűek és egészen i eltérő életmódban élnek — mondotta, | majd melegen üdvözölte azoknak a j nemzeti diákszövetségek képviselőit, ; amelyek nem tagjai az NDSZ-nek, így a Kanadai Egyetemisták Nemzeti Sző-I vétségé, e Chilei Diákok Szövetsége és még sok más szövetségek küldöt­teit. Kiemelte azt a tényt, hogy a III. Diák Világkongresszust Vaisóban hív- iák össze, amely város a háború és a pusztulás szörnyűségeit szenvedte át, de ugyanakkor a helyreállíió munka és a biztos jövőbe vetett hit szimbóluma. ; Javasolta, hogy kegyelettel adózzanak a háború áldozatai emlékének és fogad­ják meg a hős lengyel főváros néi ■- nek, hogy minden erejüket a bekéért, a háború ellen és az olyan pusztulások ellen folyó harc ügyének szentelik, amilyen pusztulás Varsót érte. Rámutatott, hogy a diákság létérde­ke a nemzeti feszültség eloszlatása és a béke és a népek közötti együttmű­ködés megteremtése. Azután áttért a művelődéshez, a sza­badoktatáshoz és a biztosított jövöhez való jog kérdésére, majd így folytat­ta : — Vannak országok, amelyekben tíz ember közül nyolc-kilenc számára hoz­záférhetetlen 8 legelemibb oktatás és a kultúra. A felsőfokú oktatás gyak­ran a lakosság jómódú rétegeinek ki­váltsága. Berlinguer kiemelte a kapitalista or­szágok diáksága életszínvonalának c.5Ökkenését, majd így folytatta: — A diákok követelik a művelődés­hez való jog biztosítását mindenki szá­mára, a társadalmi helyzetre, politikai meggyőződésre, vallásra, nemre és faj­ra való tekintet nélkül. A diákság a művelődési célokra szánt összegek o- lyan elosztását követeli, hogy a műve­lődéshez való jog nemcsupán fikció, hanem igazi jog legyen. Követeli tan- intézmények, laboratóriumok, könyvtá­rak építését, a tandíj csökkentését, vagy teljes eltörlését, ösztöndíjak biz­tosítását mindazoknak a diákoknak, akiknek erre szükségük van, mégpedig olyképpen, hogy az ösztöndíj elegendő legyen a megélhetésre és a tanulással kapcsolatos kiadások fedezésére. Lehet-e szó szabadságról és az e- gyén fejlődéséről — folytatta ezután — ha Mc Carlhy szenátor kivizsgálá­sai és más nyomások okul szolgáinak arra, hogy a tanárok félnek kifejteni a társadalomtudomány terén alkotott nézeteiket, amint azt Carl Megel, az amerikai tanárszövetség elnöke mond­ta. Vagy amikor az ilyen középkori módszerek ellen fellépni merészelő tanerőket megfosztják tanítási lehetö- ségeikíöl. Berlinguer kiemelte: a kapitalista or­szágok diákjainak nagy tragédiája, hogy tanulmányaik befejezése után nem kaphatnak munkát. Ez év már­ciusában Japánban százezer kollégiu­mot vagy egyetemet végzett hallgató nyolcvan százaléka munkanélkül ma­radt. A gyarmatokon és a függő, vala­mint gazdaságilag elmaradt országok­ban — ahol az emberiségnek csak­nem fele él — semmiféle figyelmet nem fordítanak a művelődési kérdé­sekre, Belga-Kongóban a lakosság 97 százaléka, Marokkóban pedig 93 szá­zaléka írástudatlan. Ez országok diák­sága egyöntetűen kijelenti, hogy az ilyen helyzetnek a gyarmati rendszer, a nemzeti független.ség és a szuvere­nitás megsemmisítésé a fő oka. Berlinguer ezután hangsúlyozta: a diákság a legutóbbi kongresszus óta szembetűnőbben láthatta mint bármi­kor azelőtt, hogy a nemzetközi fe.szült­Külpolifikai magyarázatok retö államnak. Ez pedig akadályává válhat Németország békés egyesítésé­nek. Hogy ez be ne következhessen a jegyzék jiv ólja: 1. hogy hat hóna­pon belül hívianak ös.sze békeérte­kezletet. 2, alakítsák meg az összné­met kormányt, mely megalakulhat a jelenlegi két kormány tagjaiból, vagy tőlük kívülálló egyénekből. 3. csök­kentsék mind Kelet-, mind Nyugat­németország a háborúból és a meg­szállásból eredő terheit. A Szovjet­unió a három pont közül azonnal csak a harmadik pontot valósíthatta meg, részben ezért utazott a N, D. K. küldöttsége Moszkvába. A moszkvai tárgyalások A Szovjetunió a moszkvai tárgya lásokon mindjárt megoldotta az ál'a- la javasolt rendszabályokat Ez abból állt, hogy 1954 január elsejével meg­szünteti a jóvátétel még megmaradt részének és mindennemű háború után keletkezett államadósság fizetését. Visszaadja az N. D. K,-nak a szovjet kezelésben lévő vállalatokat az egész N. D. K, területén. Kibővítették sz árucsere egvezményt, sőt a Szovjet­unió újabb hitelt bocsájtott a Német Demokratikus Köztársaság részére részben áruban, ré.szben szabad valu­tában. Mondanunk sem kell. hogy ezek az intézkedések nemcsak a ja­vasolt harmadik pontot jelentik a Német Demokratikus Köztársaságra vonatkoztatva. Ez annál sokkal több. A N. D. K. nem közömbös A Sz.ov- jetunió számára — mondotta Meln- kov elvtárs. pohárköszöntőjében — éppen ezért minden eszközzel támo­gatja. hogv Németország egyesítésé­nek biztos alapja legyen. Hogy létre­jöhessen az egt'séges, békeszerető Németország. Nemcsak a Szovjetunió, a béketá­bor, az e“ész békeszerető világ, ha­nem a német nép előtt is hatalmas választás áll, Malenkov elvtárs em­litett pohárkaszöntőjében melyet a Német Demokratikus Köztársaság kormán vl<üldöttségének fogadásán mondott a Kremlben, megrázó ada­tokat közölt arról, hogy a német né­pet főleg a német ifjúságot milyen veszteség érte az elmúlt világtiábo- rúban. Nyolcnvillió ember áldozta életét, mondotta többek között. Ne­künk fiataloknak még megráz.óbb az a kép. mely az 1924-es korosztályról SZÓI. Ezek szerint az említett I924 es korosztály minden 100 tagjából 25 elesett. 31 nyomorék. 5 meg.sebesült. 2 munkaképtelen. Ez* lelentette a múlt. ezt jelentené az Adenauer kép­viselte politika A német ifjúság egé­szen biztosan nem akar ismét ilyen | sorsot. Hazánk nem e.gyszet .szenve- i dett már a német militarizmustól. Az emlitett adatok minket is kell. hogy figyelmeztessenek. Segítenünk kell a német fiatalok harcát, melyet a bé­kéért és szabadságért folytatnak. Jó munkával kell ezt segítenünk! Az ENSz közgyűléséről A koreai fegyverszünet előírja, hogy a fegyverszünet megkezdése után három hónapon belül egy ma­gasabb színvonalú politikai bizottság­nak rendeznie kell Korea mindazon ügyeit, melyet a fegyverszüneti egyezmény nem rendezett. E célból ülésezik most az ENSz közgyűlése, hogy meghatározza, milyen országok kiküldöttjei vegyenek részt ezen az értekezleten, hol legyen az értekez­let lebonyolítva, és milyen módszer­rel tárgyaljon. A Szovjetunió képvi­selője előterjesztette azt a tizenegy országot melyeknek meg kellene je­lenni ezen az értekezleten. A Szov­jetunió a 11 or.szág közé Indiát is belpsni'olta. Ekkor jelentkezett az első ellentét. Az USA képviselője el­lenezte India jelölését. Érdekes, hogy a három nyugati hatalom megegye­zett egy közös állásfxmtban itt azon­ban az angol és francia vélemény különbözött az USA véleményétől Anglia és Franciaország India rész­vétele mellett foglalt állást, ami ész­szerű is, hiszen India tett a koreai háború ügyében töhbizben épkézláb közvetítő javaslatot. Mi húzódik meg Bég akadályozza a különböző országok diákjai közötti egészséges kulturális kapcsolatok kialakulását. A Nemzetközi Diákszövetség a leg­utóbbi 3 évben — mondta Berlinguer — jelentősen hozzájárult a nemzet­közi kapcsolatok fejlesztésének ügyé­hez. A Nemzetközi Diákszövetség kez­deményezésére és a Nemzetközi Diák- szövetség segítségével különböző kül­döttségek, csoportok és egyes szemé­lyek látogattak el csaknem minden na­gyobb országba és több kisebb ország­ba. Az NDSZ eddig is segítette a kul- túrcsere fejlődését, és ezenfelül olyan tevékenységet kezdeményezett, amely­ben a diákok különösen érdekeltek, mint például « fakultások közötti talál­kozó, valamint orvosi, építész, művé­szeti főiskolás találkozókon. Kifejtette azután, hogy nagyobb és rendszeresebb kapcsolat megteremtése szükséges. Berlinguer hangsúlyozta, hogy a diákság szükségleteinek és tanulási le­hetőségeinek biztosítása a kultúra sza­badságának védelme, a csere jelentős kibővítése, mindez csupán az egyete­mes békében lehetséges. A fegyverke­zési verseny visszatükröződik a műve­lődési célokra szánt összegek kiutalá­sán. Hat B-36-0S mintájú-bombavető- gép értéke azonos azzal az összeggel amelyből Dánia, Norvégia, Svédország és Iziand minden egyetemi hallgatóját ösztöndíjban lehetne részesíteni. Berlinguer bejelentette, hogy egyes szervezetek, amelyekét saját alapsza­bályzatai korlátoznak, lehetőséget kap­tak arra, hogy mint az NDSZ társtag­jai a gyakorlati munkában együttmű­ködjenek a szövetséggel. Befejezésül Berlinguer foglalkozott a kongresszus várt eredményeivel és azzal a munkával, amely a diákküldöt­tekre hazatérésük után országaikba vár. Berlinguer beszámolóját lelkes taps fogadta, majd az ülés befejeződött. az USA akadékossága mögött? Erre feleletet ad Walter Lipmann, az in­kább hírhedt, mint hires amerikai publicista, amikor megjegyzi, hogy félös, hogy India ismét valami köz­vetítő javaslatot tesz Korea egy.sé- gesítése érdekében, ami népszavazás- .sal végződne. Ekkor pedig Li Szín Man elveszne. Ezt nem akarja az USA, ezért ellenzi India részvételét. Az indiai lapok persze nem. men­nek el ezen tények mellett szó nél­kül. A National Herald epésen meg­jegyzi, hogy a koreai háború inkább az USA, mint az ENSz háborúja Egy má.sik indiai lap nyíltan megírja hogy India nem erőlteti rá senkire barátságát, aki ezt nem kívánja. A másik kérdé.s. amelyben nézetel­térés keletkezett a tárgyalás módsze­reinek kérdése volt. Visinszkij ‘elv­társ a ..kereka.sztal” tárgyalási módot ajánlotta. Ez a mód 1931 ben alakult ki, amikor Anglia és India vitatta meg vitás kérdéseit. Lényege az, hogy egy kerekasztal körül nincsen a.sztalfö, azaz minden egyes tárgya­lófél egyenlő eséllyel ülhet a keirk- asztal mellé. Az US.A állás|xmtja ponto.san ellenkező. A tárgyalófe'eket két részre akarja választani, epen úgy. mint a hadművelrtek ide.ién. Ha egy tárevaláson a tárgyalófelek két csoportra oszlottak, úgy sokkal kevesebb esélye van a megegyezés­nek. Éppen ez az USA célja. A tárgyalás színhelyéül Genfet je­lölték. OJ IFJllSAG — • CsiSz Szlovákiai Kii/piintl BizoUságanak lapít Megielenik helenkénl kels/et Kiadta a Stnana a CsIS/ '»/liivaUia) Kíi/pi.nll Bi/otisaganal. kladévállalaia Bratislava Sot- tésovej I. — Szerkeszti a «zerkesztéhlzoftság Főszerkesztő Szőke József — Szerkesztőség é* kiadóhivatal Bratislava Suliésovej 2 relefon 345-51. 2, 3. 229-31, 3 Nyom la Merkantil n » nyomdája. — E36flzetét ejjy évre 40.— Kía, (élévre 20— Két. — A postatakarőkpőnrtán befizetőlap száma S-54001 — Hírlapbelyep engedélyezve Bratislava 2 Kerületi Postahivatal Feladó és Irányftő postahivatal Bratislava 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom