Új Ifjúság, 1953. július-december (2. évfolyam, 39-92. szám)

1953-07-04 / 40. szám

'‘i 1553. július 4. Ül ifjúság í* Az ifjúság vegye kezébe a kezdeniényezést a iosoiici JCaukaz-bútorgyárhan A losonci Kaukaz bútorgyárban sok ifjú munkás dolgozik és még nincse­nek mindnyájan beszervezve az üze­mi CsISz-szervezetbe. Közhely már említeni, hiszen ezt mindenki tudja, hogy milyen fontos lenne. A CsISz-tagok kitünöcm megállják a helyüket és példaad'óan dolgoznak. kz üzemi pártszervezet elnöke és az üzemi bizottság elnöke nagyon elisme­rően nyilatkoznak róluk. A pártelnök elvtárs szavai szerint a hiba ott van. hogy kevés a CshSz-tag, sok ifjú nem él szervezeti életet, sem az üzemben, sem pedig lakóhelyén. Természetesen vannak olyan ifjak is. akik a lakóhe­lyükön tevékenvkednek de viszont az üzemben nefh kapcsolódnak be a po­litikai életbe. Pedig most erre égetően szükség lenne. Az üzemben a terv­teljesítés lemaradt, mert a régiekkel szemben tel.iesen új módszerekkv' kell dolgozni. Annak dacára, h^ev a ré­giek .sem voltak elavultak és az üze­mi dolgozók nehezen tanulják meg az új módszereket. Az új módszerek el­sajátításánál az ifjúság lehetne a kez­deményező. Ha az ifjúság venné a kezébe a kez­deményezést, akkor a tervteljesítés­ben nem lenne hiba és az eredmé­nyeink sokkal nagyobbak lennének, mint most. Az is hiba, hogy az üzemi könyvtárat nem látogatják. Igaz. hogy ez nem csak az ifjakra vonatkozik, a' felnőttek is nagyon keveset olvasnak. Pedig az üzemr°k igazán szép a könyvtára. Sok szakkönyv és váloga­tott szépirodalmi művek felett ren­delkezik. A gyárban sok a tehetséges fiatal, akik sok mindenben tudnának segí­teni és az ifjak legtöbbje alkalmaz­kodna is hozzájuk. Ezek közé tartozik Kluzs Júlia is. aki az üzemi irodában könyvelő. De sajnos nem kapcsolódik be a szervezetbe olyan formában, mint ahogy ezt tőle elvárnák. Az üzemi szervezetet a CsISz járási titkárságáról is csak nagy ritkán láto­gatják. Bár enélkül is. lehet jól dol­gozni, de ha az üzemi szervezetet a járási titkár'ság részéről többször lá­togatnák, akkor az üzemben nagyobb lendü'ettel dolgoznának. Ezért rend­kívül fontos, hogy a CsISz járási bi­zottsága törődjék azzal, hngv a" üzem­ben az ifjúság vegye kezébe a kezde­ményezést és szilárdítsák meg az üze­mi szervezetet. Aratás az egyházkarcsai szövetkezet földjein^ Cyönyörű napsütéses reggel az egy- házkarcsai határban felbukkantak a traktorok és kombájnok. Molnár Vince munkacsoportja nekilátott az őszi ár-i pa aratásának. .A munkát két kombájn­nál és két arató önkötözövel kezdték meg. A kombájnok egyenletesen nyír­ták az árpát és gyönyörű tiszta mag csurgott a zsákba. A szövetkezeti tagok boldogan nézték a kombájn kitűnő munkáját, közben azt számítgatták. hogy a kombájn segítségével hány munkaerő szabadul fel más mezőgaz­dasági munkára. Jó munkájuknak meg­van a jó gyümölcse, az őszi árpáná' 29 mázsá»* hektárhozamot értek el. A szövetkezeti tagok között látjuk Bugár Bálint.’Kása Ferenc, Vég István és a többi kis- és középparasztokat, akik nemrég még egyénileg gazdálkodtak. Kása Ferenc szövetkezeti tag elégedet­ten mosolyog, majd ezeket mondja; „He.j — közben a kombájnokat nézi — Ezek a gépek mégis csak a béke tank­jai” Mindannyian lelkesedéssel végzik a munkát, mert megszabadúltak a nehéz, fizikai munkától és helyettük a gépek végzik a munka nehezebb részét. Somogyi Mátyás A (lunaszerdahelyi Dunoslrov ifjai így készülnek a VlT-re Tíz munkaerő szabadul fel Gil Ferenc és Ing. Pospíšil József mérnök az olomouci kerületi nemzeti bizottság gépesítő ügyosztályának dol­gozói Všetička Bresztiszlava, a moszt- kovici gép- és traktorállomás gépjaví­tó központjának vezetőjével együtt egy, a szalma gyors boglyázására és be­takarítására újfajta szerkezetet állí­tottak össze. Az új berendezéssel az egyes EFSz- ben már kísérleteztek is, mégpedig ott, ahol e^dén kombájnnal fognak aratni. Ennek az egyszerű berendezésnek a segítségével' a szalma boglyázása sok­kal gyorsabb és olcsóbb. Négy dolgo­zóra van szükség, akik 8 órás műszak­ban elvégzi!» azt a munkát, amelyre az­előtt a cséplésnél 14 emberre vo't szükség. A csallóközkürti szövetkezeti tag;ok végezzék el a liövényápolási munkákat Küszöbön áll az aratás. Minden szö­vetkezetben arra törekednek, hogy az aratás megkezdéséig elvégezzék a nö­vényápolási munkákat. A dunasžerda- helyi járás szövetkezeteiben öröm néz­ni a jól megművelt gyönyörű cukor­répát. Csak éppen a csallóközkürti szö­vetkezet cukorrépáját öli meg a gyom, habár az EFSz-tagok az idén a rossz időjárásra sem hivatkozhatnak. A hibát a rossz munkamegszervezésben ke,II keresni. .A csallóközkürti szövetkezet tagjai­nak a cukorrépföldekröl el kell távo- lítaniok a gazt, és a gyomot, ha azt akarják, hogy a cukorrépa helyett ne gyommagot termeljenek. A szövetkezet tagjai tartsák szem előtt pártunk és kormányunk határozatát, tegyenek meg mindent a cukorrépatermés megmen­tésének érdekében. O lyan a gyárudvar, mint a méh­kas. Mindenütt sürgés-forgás. Az udvar túlsó szélén egy zöldborsót csépelő cséplőgép kattog. Autók, sze­kerek érkeznek nyersanyaggal. Lát­hatunk itt zöldborsót, barackot, ep­ret. egrest, meggyet, különböző fai- tájú cseresznyét és sok mást. Fiatal fiúk és leányok ládákat csomagolnak. A kinti zaj élesen szeli keresztül a gyárból kiszűrődő gépzúgá.st. A kon­zervgyárban megkezdődött a nyári szezonmunka. Olyanez, mint a gabona aratása. Aratás csak egyszer van egy évben, és akkor is nagyon kell vigyáz­ni, hogy idejében éretten szempergés előtt arassunk. A gyümölccsel is így van. Sok esetben hat-hét árai késés a szedésnél vagy a feldolgozásnál már óriási károkat okozhat. Ezt pedig nem akarják az üzem munkásai. Az" elv­társak Sztálin elvtárs tanítását ta'd- j(\k szem előtt. Emelnünk kell dolgo­zó népünk életszinvdnalát. Ez a mi gazdaságunk alaptörvénye. Az ö mun­kájuk is ezt .szolgálja. Azt. hogy a jövő télen minden család asztaiá~a több gyümölrskonzerv, befőtt, gyü­mölcsíz, kerüljön mint tavaly. Ezek­be a navokhan azért dolgozik itt min­denki oly fáradhatatlanul, hogy jö­vőre az életünk édesebb, kellemesebb legyen. — Pálffy István .vagyok — mutat­kozik he eßy magas, barna 26 év kö­rüli elvtárs. Azonnal imllalkozik, hogy bemutatja az üzemet. — Talán kezdjük az elejéről, — mondja — ahonnan a nyersanyag el- idul ho.sszú útjára. — így jutunk el a mát említett cséplőgéphez. Baranyai Margit elvtársnö itt a gépész. Magas, mosolygós asszony. Hangosan, — hogy megértsük a gép zúgásától — fogad­anyagot a rostákra, a tisztítóba és utá­na az ü.sztályozóba. Az osztályozó gép a borsószemeket nagyság szerint hat csoportra osztályozza. A borsószem nagysága ö.sszefüyg a minőséggel is. Utána a katlanokba kerül az anyag. Itt forró gőzben párolják, úgyhogy minden baktérium elpusztul. Utána az anyag automatiku.san egy asztalon megy keresztül. Az asztal körül fia­tal elvtársnök dolgoznak. Nekik az a feladatuk, hogy az esetleges, a gép ál­tal ki nem dobált rossz szemeket, vagy más szennyező anyagot szedjék ki. Erről az asztalról kerül az anyag a .sósvízbe, majd ismét a nyitott pléh- dobozokba. A megtöltött, de még nyi­tott konzervdobozok újra forró gőz alá kerülnek. A lezárás a •következő mun­kaszakasz. A zárógép nagyszerű do­log. Önműködően, egy ügyes gépke­zelő irányítása m.ellett a pl éhdobozo­kat légmentesen lezárja.. Leiner N. Dunaszerdahely Katona Erzsébet, a legöntudatosabb ifjúmunkások egyike. K O r Kötény Zsuzsa, a zárógép legügyesebb kezelője. > ja köszönésünket. Meleg érzés fog cl, amikor kezet szorítok vele. Baranyai elvtársnő férfi erőt helyettesít. Példá­san végzi munkáját. Naponta 59—60 ■koronát keres. A száráról kícsépelt, nagyjából megtisztított zöldborsó az üzem főépületébe kerül. Az üzem gépesítve van. Szalagok és kanalak szállítják az Nagy Mária elvtár.snő az első negyed­évben 182 százalékra teljesítette ter­vét. A zárógép egyik legügyesebb ke- zelöje Koreny Zsuzsa. Koreny elvtársnö példás ČsISz-tag. Csillogó szemei örömteljesen mosolyognak. — Kérdezzük tőle. Még’pedig azt, hogy (mivel látjuk, hogy már a kész kon­zervdobozok még mindig gözkatlanba mennek) minek az a sok főzés? Egy kicsit mo.solyog is a kérdé.semen. — Tudod elvtárs. — kezdi magyarázni — a most következő munkaszakasz a konzerválásnak egyik legfontosabb ré­sze. A másik pedig az, hogy a mi ke- zünkbff. kikerülő konzerváknak na­gyon tisztáknak és természetesen egészségi szempontból- teljesen meg­felelőknek kell lenniük. Hogy tiszta-e és jó-e az anyag, azt az üzem labora­tóriumában vizsgálják ki.. A konzerv- hen nem szabad semmilyen káros bak­tériumnak, szennyes, vagy rothadást előidéző anyagnak lenni. És még any- nyit akarok mondani elvtárs, hogy írd le ezt az egész gyártási folyama­tot, hogy tudják dolgozóink, mily nagy gcnddal, tisztán és elővigyázatosan gyártjuk ma már a konzervet. Dolgo­zóink teljes bizalommal és egé.szséggel fogyaszthatják. A csallóközcsütörtöki gépállomás CsISz-brÍ2;ádjai jólfelkészülten várják az aratást A gépállomás nagy udvarán serény munka folyik. A kora reggel az acé'- kalapácsok csengése, a szovjet kom­bájnok méltóságteljes zenéje és a heggesztögépek búgása tölti be. A nap sürü suqárkévéit ontja a gépállomás dolgozóira, a kombájnok és a trak­torok szürke hátán aranyburkot ko­vácsol. .Az érett búza és rozsmezök arany­sárga kalászai már elküldték a gép­állomásra a forró nyár üzenetét: — Gyertek aratni, vár a gazdag ara­tás! A csallóközcsütörtöki gépállomás CsISz-brigádjait nem találta váratla­nul a nyár üzenete, jól felkészültek az aratásra s még ma délután meg is kezdik az aratást. •Az udvaron a kombájnokon az uto;só javító és ellenőrző munkákat végzik. Néhányan csak üresen járatják a bé­ke tankjait, mert túlnyomórészt tel­jesen újak. Mindenki tudja, vagy talán csak ér­zi. hogy most az ország szeme rajtuk függ. Őket nézi, mert a jól végzett aratás nagyobb darab kenyeret jelent valamennyi dolgozó részére. A CsI.Sz- tagok mindent megtettek, hogy a kö­vetkező évben nagyobb legyen a ke­nyér a dolgozók asztalán. Az egyik kombájnon egy fial,al •CsISz- taq. Hamar Jóska dolgozik, az őszi ár­pa aratásában kiváló teljesítményt nyújtott: 32.5 hektár aratási és 691 mázsás cséplési eredményével az egyé­ni versenyben a második lett. — Hogyan érted el ezt a szép ered­ményt? — kérdeztem tőle, mikor le­jött a kombájnról. — Szóra sem érdemes — mondotta, s legyint a kezével. Az árpa aratása csak olyan próbaféle volt, a nagy ara­tásra. Délután kezdődik az Igazi ara.::_ tás! A rozs akkora, hogy a lónak is csak a feje látszana ki belőle. 220 cm- re nőtt a sok esőtől. Ezt persze nehe­zebb aratni. — No és milyen eredményt vársz a nagy aratástól? — .lót! .Alaposan felkészültünk az aratásra. A kombájnok üzemképesek és a munkát is jól megszerveztük. F.s ami a legfontosabb, itt majdnem min­denki szívvel dolgozik. Szívesen dol­gozunk vasárnap, vagy akár éjjel is ha kell. Mi jól tudjuk, hogy miért dolgozunk. — És ki lett az első? terelem trlas- ra a szót, mert látom.'yhogy Hamar elvtárs nem szeret saját magáról be­szélni, nem dicsekvő természetű, na­gyon szerény. — Siegel elvtársnö, itt dolgozik nem messze tölünk, ö korábban ment ki dolgozni, mint én, pedig idő előtt men­tem én is és még "jokan mások — ma­gyarázza, miközben hozzávezet. Dél alatt nem pihentünk csak éppen az e- bédünket ettük meg, de itt is ő nyert a legtöbb időt. 41 hektáros aratási és 997 mázsás cséplési teljesítmeiinyel győzött. Ez nagyon szép eredmény — ismeri el. A hangjából mély tisztelet és szeretet szivárog ki, mikor Siegel elvtársnö szép eredményéről beszél. Siegel Mária 23 éves barnahajú leány, egy- idősebb elvtárssal javítja a kom­bájnját. Eddig meg kellett állnia, hogy a kicsépelt árpát a 'szekerekbe folyas­sa, nem működött a kombájnnak az a berendezése, amely lehetővé teszi- azt, hogy a kicsépelt magvak azonnal a zsákba kerülnek. így sok időt el kel­lett kótyavetélnie. Ezen segít most. — Mi, CsISz-tagok jó példát kel! hogy adjunk, — mondja — köteles­ségünknek érezzük, hogy a tervet ne- csak teljesítsük, hanem tehetségünk és tudásunk szerint túlteljesítjük. 12 hektár learatását terveztük egy napra. Ez bizóny „erős” terv, de tel­jesítjük, sót igyekezni fogunk, hogy túltelje^itsük.. így gondolkozik Hamar elvtárs és a többi elvtársak is Csalló- közcsütörtökön. De, Siege! elvtársnőt nem lehet hosz- szü ideig zavarni a munká iában. Fel­megy a kombájnra és folytatja munká­ját. Mielőtt felvenné a nagy acél ka­lapácsot, végighúzza a kombájn fede­lén naptól barnított kézét, úgy mintha simogatná. Látszik rajta, hogy nagyon szereti a kombájnt, és az egész mun- ká.ját. Ennek köszönheti elsősorban győzelmét, példás eredményét. A traktorállomás is jól felkészült az aratásra. Már az összes Plözetes mun­I kákát elvégezték. A CsISz-tagok a traktorállomáson is az aratásról be­szélgetnek. Latolgatják az esélyeket, azt számítgatják, hogy hány százalék­kal lehet az aratási tervet túlteljesí­teni. Valacsai János CsISz-brigádja az ál­lomás legjobb brigádja, a tavaszi mun­kákban ók voltak az elsők, ók arató- gépekkel fognak aratni. Aratási tervük 5 hektár naponta, de a brigád tagjai úgy tervezik, hogy 10-et, sőt 12 hek­tárt is learatnak. A műhelyben csak Tichy István dolgozik. Ö is bizakodóan néz az aratás elé, jó eredményt vár. A CsISz-brigádok nemcsak az aratá­si és cséplési tervet akarják határidő előtt teljesíteni, hanem ezzel párhuza­mosan az üzemanyag megtakarításá­ban is szép eredményeket kívánnak el­érni. Takarékosan bánnak az .üzem­anyaggal. Vigyáznak arra, hogy egy csepp üzemanyag se menjen kárba. Amikor kilépünk a traktorállomás udvaráról, egy darabig még elkísér bennünket az állomás vidám, örömtel- jes hangulata és magunk előtt látjuk a fiatal mosolygó arcokat. — Délután ünnepély lesz és utána megkezdődik az aratás — beszélik az emberek az utcán. .A jól végzett előkészítő munkák, jó aratást ígérnek. S 'a csallöközcsütörtök. brigádok mindent elkövetnek, hogy az aratási és cséplési munkákat minél na­gyobb sikerrel fejezzék be. atona Erzsébet CsISz-taggaJ a cseresznye és barack befőzésé­nél találkozunk. Itt is gépesített a munka. Katona elvtársnö szintén a legjobbak közé tartozik. 1950-től él­munkás. Párttag jel ölt. Munkáját jó­val terven felül végzi. Az első negyed­évi tervét is 147 százalék-a teljesí­tette. Beszélgetés köbben elmondja, hogy náluk az egész üzemben Csutkih elvtárs módszere szerint dolgoznak. Miben rejlik ez a módszer? Főleg az anyag minőségének ellenőrzésére i'o- natkozik. A futószalag rertd.szernél n félkészárú átvételénél minden elvtárs ellenőrzi az árú minőségét. Ha át­vette, felelős is érte. — Példáúl ha Pongrácz Ilona nem jól mo.sná meg mondjuk a lekvárnak tervezett barackot, akkor nem köteles átvenni azt a-hámozógépnél dolgozó Karácsony Mária. Ha pedig átvenne, akkor felelős érte és ö tartja érte n hátát a lekvárföző Egri bácsinál. -O természetesen nem vesz át — magya­rázza Katona elvtársnő. Nagy Mária kitüntetett munkiis és Grem.án Ilona a CsISz-csoport elnöke a VIT-re tett előkészületekről beszél. Már megkezdték a .felvilágosító mun­kát. Tagsági gyűlésen megmagyaráz­ták a VIT jelentőségét. Vezetőségi gyűlésen tervet dolgoztak ki. A mun­kát felosztották. Á terv így néz ki: Krizsán Antal elvtárs megszervezése alatt július 25-től kezdí^e minden nap reggel és este hat órakor tíz-tíz per- Cßs híradó lesz a VIT-hireiröl. A hír­adót a sa jtó és a rádió jelentése alap­ján állitják össze. Ez a híradás a VIT befejezéséig fog tartani. Gremán elv­társnö Pálffy elvtárssal a VIT befeje- ze.se után képes kiállítást rendeznek a faliújságon. Az anyagot képeslapok­ból és újságokból .szerzik be. A 7'czc- tőség előre megbeszéli Berzédi .lános elvtárssal, aki a járás delegátusa lesz a VlT-en, hogy xú.sszatérése után szá­moljon be üzemükhen az ottan lá­tottakról. A CsISŠ i:ezetösége minden egyes Csisz-tagot felhív a munka pro­duktivitásának emelésére. Vegyünk példát a dunaszerdahelyi Dunoslrov fiataljaitól. i Kardos l.stván. 400 hoktár őszi árpát aratlak le Az ógyallai gép- és traktorállomás kombájnosai és traktorosai ezidáig 400 hektárnyi területen végezték el az őszi árpa aratását. Ebből- 51 hektárt kom­bájnnal arattak, le és csépeltek ki. Az aratásban ezidáig a komáromszentpe- teriek vezetnek, akik eddig 124 hok- tátt arattak le. Jó! halad az aratás az ógyallai szövetkezet földjein is, ahol ezidáig '45 hektárt, Hetényben 38 hek­tárt és Marcellházán 31 hektárt arat­tak le. Az idei bőséges termés betakarít^ Sábán szép sikereket ért el Kondrlik .András kombájnos, aki elfogadta Lou- kota Lászlónak, hazánk munkaérdem­renddel kitüntetett legjobb kombájn- vezetőjének verten,yfelhivását. Vállal­ta, hogy 162 hektárnyi gabona helyett 500 hektár területen végzi el az aratást és cséplést. ’ Kondrlik András a zelené báj-i szö­vetkezetben kezdett dolgozni. Az EFSz- tagok földjein először arat a kombájn és ezért a tagok kezdetben kissé ide­genkedve nézték a kombájn munká.iát., Azonban a'gép már az első napon meg­változtatta a tagság nézeteit és egy- csapásra meghőditotta őket. így tör­tént, hogy a szövetkezeti tagok min­den gabonájukat kombájnnal akarják learatni. Kondrlik elvtárs két és fél nap alatt 17 hektáron végezte el az aratást és ezzel egyidöben 678 .mázsii őszi árpát csépelt ki. Nyomában ha­lad Zachar László kombájnos is. ak' ugyanabban a szövetkezetben két é^ fél nap alatt 12 hektár területen vé­gezte el az aratást.-•»a««.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom