Új Ifjúság, 1953. július-december (2. évfolyam, 39-92. szám)

1953-07-04 / 40. szám

rŰIIFIDSÁG

MIb

1953 iilliiiR 4.

Egy olvasókör tap'iszlalataiból

Egy szép napsütéses délután benyitottam az Ízlésesen berendezett tanulószobába. Az asztal körül vidámarcú fiúk és lányuk ültek, szorgalmasan olvastak, mások sakkoztak.

■Az - egyik asztalnál Ferepcz flvtárs lelkesen magyaráz a körébe csoportosuló kékinges fiataloknak.

Észre sem vették, hogy beléptem, csak a köszönésem után áll;'^ meg egy pillanatra, majd tovább folytatták a beszélgetést.

,zLz c'vtársak előtt jegyzetfüzetek voltak. Kiváncsi voltam, hogy miről folyik oly lelkesen a beszélgetés. S meg is tudtam.

— Olvasókörünk van — mondja Ferencz elvtars.

— Hogyan szerveztétek meg ez évi olvasókörötöket?

— Már a múlt iskolaévbei megszerveztük. Igaz tavaly még voltak nehézségek a körök munkájában. Egyik legnagyobb hiba az volt, hogy rosszul szerveztük. Nem propagáltuk eléggé az ifjúság közt, milyen nagy jelentősége van az olvasóköröknek a tudomány és a politika elsajátításában.

— .A hibák ellenére is szép eredményeket értünk el, — kapcsolódik a vitába. Heringes elv- társnö. Ifjúságunk 800/o-a megszerezte a Fucsík-jelvényt.

— Hogyan biztosítottátok ez évben a körök jó munkáját?

— Ez iskolaévben tanulva a múlt év hibáiból, ^másként szerveztük meg a köröket. Már ez

év elején agitációs kampányt indítottunk az olvasókörök jelentőségéről. Meggyőztük az ifjúságot arról, mennyire szükséges, hogy minden tanuló megszerezze a Fucsík-jelvényt. Az ifjúság lelkesen és egyhangúi ig elfogadta azt a javaslatot, hogy intézetünk tanulói száz Százalékban megszerzik a Fucsík-jei- vényt.

Hogy a körök jól működjenek, tervet dolgoztunk ki arra, hogy melyik hótiapban, melyik könyvet vesszük át. A t((rv összeállításánál szem előtt tartottuk az ifjúság politikai fejlettséget. Mert nem elég az, hogy csak elolvassuk a könyveket, és nem értünk belőlük semmit.

— Kik vezetik a köröket?

— AZbk az elvtársak, akik tavaly a legjobb eredményeket érték el a körök munkájában. Az olvasóköröket tizes csoportokra osztottuk be. Így elértük azt a körben, hogy minden tag hozzászólt az átvett anyaghoz' .A hozzászólásokból láthattuk, hogy minden egyes elvtársnö és elvtárs lelkesen készült a körökre. Ezt bizonyltja a mai olvasókör is, amelyen a „Acélt megedzik" című regényt vettük át.

Koncz Irén, aki mint munkáskáder jött a gimnázium első osztályába, örömtől ragyogó arccal várja, hogy ő is hozzászólhasson a vitához, ö a harmadik hozzászóló.

— Nem véletlen, hogy ezt a könyvet választottuk jp a ViT előtt körünk témájául. Ebben a könyvben megismertük a Nagy Októberi Szocialista Forradalom időszakát, melyben a világ legdemokratikusabb állama, a Szovjetunió és a hős lenini Komszo- mol születik, amelytől mi is oly sokat tanultunk.

Majd Révész elvtárs szólt a vitához, aki a kör egyik legaktívabb tagja. Kitüntetett tanuló. Plavkáról igyekszik helyes képet alkotni.

— Plavkában látjuk az egy- .szerü, igaz szovjet ifjút, aki már gyermekkorában tudatosan harcol a cári önkényuralom ellen. Plavka Korcsegin már gyermekkorában sokat robotolt Plav- kát a nehéz, kitartó munka acélkemény emberré edzette, aki méltó volt arra, hogy 1918- ban felvegyék a Komszomolba.

Ferencz elvtárs, a kör vezetője így próbálja jellemezni Plavkát és a könyv jelentőségét:

— Plavkát a Komszomol valódi harcossá edzette. Sokat tanult és dolgozott. A falusi ifjúság körében aktív meggyőző munkát végzett. Munkájával kiérdemelte, hogy 1924-ben tagja legyen a lenini-sztálini kommunista pártnak.

Ezek a fiatalok bü.szkén fogják hordani a Fucsík-jelvényt, amelyet becsületes és kitartó munkával szereztek meg. (te)

Gondolatok a IV. VIT küszöbén

Szép hazánkban hol értelmed ágyaz a Holnapnak langy-puha helyet, hol mindennap új esodákat látnak a kommunizmusba látó szemek, hol szántóföld, gyár, kohó és bánya rejti a nép acélos hitét, napjainkban egy érzés hevíti lángra az ifjak szívét’

A barátság lotogó lángja most máglyává dagad s beragyogja a föld ifját, legyen az svéd, szovjet, vagy arab.

Egy vágy, egy cél küldi Bukarestbe az angolt, a dánt, a franciát: a béke, szabad élet vágya.

Egy gyűlölet füti Németország és Korea hőslelky fiát, ha látja tépett hazáját.

E vágy és e gyűlölet tör a Föld minden ifjának szívéből Románia felé utat, s hiába von erősített kordont határára százszor is Nugat.

Mert Bukarestben kigyúl a hajnal a VIT százszínú hajnala .A friss fényben fürdő város ormán kibomlik a béke zászlaja.

Tőzsér Árpád

Ján Hús

\

A legjobbak között

A XV. század hajnalán az osztályellentétek annyira élesek, hogy a gondolkodó emberek nyílt bírálattal lépnek fel a rendszer ellen. A tömegekben egyre fokozódó gyűlölet elsö.soi- ban az egyház ellen irányul, amely a hűbériség támasza, eszméinek hordozója és maga is nagyban űzi a kizsákmányolást.

Ján Hús mondanivalóit így fogalmazza meg: Ha az úr (nemes, püspök, király, császár stb.) bűnt követ el, akkor alattvalóinak már nem kötelességük engedelmeskedni. Természetesen ezen gondolatait., konkrét példákkal fűszerezte. Az új ig& Ján Húsnak halhatatlan népszerűséget szereztek. A tömeg tódult az aranyszájú prédikátor igehirdetéseire. Az egyház azonnal felismerte a veszélyt. Először beszüntették a prédikációkat. Hús mester nem adta fel a harcot. Sőt, amikor a főpapság pénzért kezdte árúsítani a bűnbocsánatot, fokozta és kipellengérezte ezt az aljasságot. Átokkal sújtottak, és Prágában betiltották mindennemű egyházi szertartást mindaddig, amíg az „eretnek”, vagyis Ján Hús falai között tartózkodik. A |XV. század második évtizedében Hús a falvakat járja és szítja az elégedetlenség tüzét. Az egyház körül mindenütt veszedelmesen lobog az osztályharc tüze. Ezért összehívják a konstanzi zsinatot, amelynek célja, megerősíteni az egyház tekintélyét. Zsigmond császár meghívja Húst is. A mester, nem fél. Elmegy és elhízott, éltes és gyűlölködő kardinálisoktól körülvéve ismételi tanait és bár jól tudja, mi vár rá, egyetlen lépést sem hátrál. A császár és a bíbor- köntösü arisztokrácia megérti: ha!áli:s ellenséggel áll szemben. Világosan látja: Hús szavai a rothadó társadalom alapjait rengetik és a széles néptömr- gcket gyújtják harcra ellenük. Véglegesen eretneknek nyilvánítják, börtönbe vetik, embertelenül megkínozzák. Hús nem enged. A sínylődő cseh parasztságra gondol, összeszorítja fogait és állja a csapásokat. Átadják a világi hatóságokna'k. Máglyára Ítélik. 1415 július 6-án elégetik.

Hús meghalt, de tanai továbbra is éltek a népek között. Mártírhalála forradalmi örök.séggé válik. Egyetemi tudományos tevékenysége meghozza gyümölcsét. A prágai egyetem önálló cseh egyetemmé válik és a nemzeti megúj-*' hódás bölcsője lesz. Hús munkássága gazdagította a cseh irodalmi nyelvet is, szónoklataíNlevélei és írásai lángra- gyújtották a fiatálság szivét. A cseh történelem évszázadaira, mint a haladás vörös vonala nyomja rá bélyegét, és ai huszita forradalmi hagyományok, a csJh nép leghaladóbb, legszebb fejezetévé válnak.

Ma Hús halálának évfordulóján, minden elnyomástól mentes szabad hazában, Gottwald elvtárs szavaival emlékezünk a haladás nagy mártírjára:

„Ha nemzetünk valaha közeljutott a dicsőséges huszita korszakhoz, akko*- az ma van.” Népünk, amely virágzó hazáját építi, büszkén tekint a aseh testvér-nemzet haladó hősi hagyományaira, amely megnyitotta az utat és ú^öröjévé vált a szabadságnak.

H. L.

Vájjon van-e a győzelem mosolyától szebb mosoly a világon? Aligha van. Olyan édes. az, olyan valódi, mint az élet, mint maga a győzelem. És most. ahogy elnézem ezeket a kis harcosokat, kis hősöket, az jut az eszembe, hogy milyen szép is az élet. Az én arcomon is mosoly fakad. Csupa öröm. Nevetés, vidámság. Velük örülök én is. Látom nekik is jól esik, hogy én is örülök, az ö győzelmüknek. Közős győzelem ez. Az öröm is közös. Csillogó szemekkel mutogatják a gondosan összehajtogatott bizonyítványokat. „Kitűnő, két kettes, egy kettes”. Vannak,

akik tiszta egyessel .végeztek. Misik Mária, pionír, tiszta egyessel végezte a dunaszerdallelyi középiskola IV. osztályát. Nem is tud örömében mit mondani. Csak annyit mond, „érdemes volt tanulni”. Mindent értünk ebből a pár szerény szóból. Tudjuk, hogy kemény munka volt. Misik elvtársijő a- zonban keményebb, még keményebb.

Alföldi Laci két kettessel lett kitüntetett. Szőke, sovány fiúcska. Nagyon szorgalmas tanuló. A (jövő iskolai évben a Pedagógiai Gimnáziumba megy tanulni. Tanító akar lenni.

Mindenkinek van itt már terve. Komoly tervek. Ravasz Laci, mezőgazdasági szakiskolára megy.f Gazdasági szakértő lesz belőle. Novácsek Gyuszi gépészmérnöknek akar tanulni. Sokan vasipari iskolába mennek.

De egyelőre még nem. Most szünetre... vannak, akUt üdülésre mennek. Sokan az aratási munkálatoknál fognak segédkezni a szövetkezetekben. A leányok az édesanyjukat váltják fel a házi munkáknál. És természetesen pihenni is fognak. Sokat pihenni, hogy két hónap múlva egészségesért, meg- erősödve térhessenek vissza aí iskolába. Oj erővel, új győzelmek felé.

A bolgár népi együttes Bratislavábaii

Georgij .Dimitrov, a bolgár nép vezére és tanítója felszólította a bolgár alkotó művészeket, hogy fejlesszék az új bolgár zenekultúrát oly irányban, hogy „megismerjék és felhasználják a bolgár nép gazdag zenei, népi alkotó készségét.” A bolgár Állami ének- és táncegyüttes megalakítása azt jelenti, hogy Dimitrov elvtárs szavai érvényesültek.

A fiatal, alig egy éve működő együttes, amelyet Filip Kutev érdemes művész, a Dimitrov-díj nyertese vezet, június 29-én a bratislavai téli stadionban, bemutatta T.rákia dallambőségét.

Rodopus mélabús líraiságát, a pirini. vidék eredeti diafóniáját és Sop különleges ritmusát és zengzetes hangját, amivel egyszeriben megnyerte az egész közönség szivét.

A bolgár énekesek eredetisége abban rejlik, hogy az együttes teljes nyíltsággal és a népi énekesnők természetes hangkultúrájával énekelne!', ami nem hagy. semmi kétséget az iránt, hogy az együttes tagjait közvetlenül a falv^ikon toborozták, és hogy az együttes műsorát is ugyanezekből a forrásokból merítették.

Igen nagy hatást gyakorolt mindenkire a „Dalolni kezdett két pacsirta” című dal, amely a bolgár nép szeretett vezéreinek Sztálin és Cservenkov elvtársnak a tartós békéért folytatott küzdelmét énekli meg.

Az együttes tánccsoportja, amely rendkívül mély hatást tett mindenkire, csupa fiatal táncosból alakult.

Az együttesnek főerőssége éppen a népviseletek eszmei kifejező ereje, gazdasága és szépsége, valamint a koreográfia lelményessége, amely közvetlenségével és szépségével elbűvöl.

\

CundHňs

XXII. jnlyiaiás

— A te úijad c.sníc picike, te kin lurkó, mondják az emberek. Az enyém tövetö’őt meg eke- aznrj-at szőrit, kévét köt, meg nadat vág — mondják.

Megy a lapozi.s is.

Szemük ráe.sik a sorokra, lassan megy rajtuk, mint traktor a feketehantó földeken. Szinte hallom, hogy sz.mük végig- dübörgi a sorokat. Sokáig nézegetik, forgatják a könyveket, pipáznak, beszélgetnek, rňajd elmennek.

Hónuk alatt az új könyvi

Oj.heve.slejű pap jött a faluba és azt prédikálta, hogy a tudományra nincs szükséa. Az emberek kitalálták az injekciós tűt. meg mindenféle szerszámot.

— Nincs rájuk szükség! Nem kell tudomány! — prédikálta. Untig elég, kedves keresztény

híveim, ha hisztek a másvilág- bem.

Másfélprás prédikáció volt, a tejek lelforrösodtak, az emberek ö.sszezavarodtak és aznap estefelé néhány éretlen suhanc betörte az ‘iskola kis szekrényét és az abban lévő fizikai szereket. üvegeket, szerszámokat ô^z- szetörte.

Nézem a törmeléket. Lábam alatt ropog az üveytörmelék. A drótok ö.sszekunkorodva hevernek nz udi'aron. .Mi ez:' Micsoda erő ez? A legsötétebb erő. amely c.sak butítani és vadítani tud. Mondom néhány elvtársnak. mi történt Hallgatnak tanakodnak és mondják, hogy majd megtanítják a tetteseket és megtanítják a papot is.

A tettesek biró.ság elé kerültek.

Hátra volt a pap, akinek az egyik késő őszi e.stén kigyulladt a kazalja. Valami,^ csavargó járt arra. részegen a kazal tövében' feküdt és remegő keze elhajította a cigarettát. Égett a kazal. A pap idegesen kapkodott, rimánkodott, de Béli János. Pazár György nyugodtak voltak.

— Fecskendőt! — kiáltotta a pap. ,

— Minek? Azt a tudomány c.sinálta — vágott oda rettenetes erővel Béli. Minek az plébános úr? Azt is ember csinálta. A tudomány atkos szerszáma össze kell töretni, mint maga öss-^töretle az iskola tudományos szereit.

— Kérem, kérem... — ide- geskedett a pap. —A kazal ropogott.

— Kérepi, vagy nem kérem, így van. Azért odaadjuk a fecskendőt. Lássa meg, hogy a kommunisták kü'ömb emberek másoknál. Mondjuk ... magánál!

, Azzal otthagyta a papot.

» * *

Két hónhp múlt el. A pap ní'egint prédikált. Ezeket mondta

— Uyyebá'i igaz az, hogy az őszi pásztortüzeket valaki meggyújtja a mezőn? hgaz bizony. Valaki odamegy és sorra fellobbantja a tüzeket, tgaz-e kedves keresztény híveim?

Csakhogy nem mondta hangosan a templomban ülők serege, hogy ez bizony igaz.. Majd ^9y folytatta a pap:

Folytatjuki

Lássa meg, hogy a kommunisták külömb emberek másoknál. Mondjuk.. magánál! (Dubovský rajza)

N

r.l» .-.W '«S, 0