Új Ifjúság, 1953. július-december (2. évfolyam, 39-92. szám)

1953-12-16 / 87. szám

IP Sí. derPTnbBf U.­01 inosAc Hogyaíi biztosítja a Komszomol a kormány és a Szovjelunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága határozatainak iesítését a kolhozokban és szovhozokban telj A Korrtózoniol, mint a SzKP hűsé­ges segitöt'rsa, mgr sokszor ki­tüntette magát a szovjet mezőgazda­ság szervezésénél és építésénél. — A Komszomol mindig arra vezette a pa- rasztifjúságot, hogy a falu új életének szervezője legyen, hogy érvényesítse az új munkamódszereket, hogy Har­coljon a gazdaságosságért, a rendért a kolhozokban, valamin, a magas ter­ményhozamért és a gazdag termésért. A Komszomol 1929-ben küldte ki elő­ször tömegesen tagjait a falvakra és ezzel teljesítette a párt irányelvét — 13 ezer dolgozót adott a Komszomol az újonnan alakult kolhozoknak. — 1930- ban megvalósították a második falura- települést. A Komszomol elvállalja aa állatte­nyésztés fölötti védnökséget, harc'.d a marhaállomany helyes istállóztatásá- ért, megszervezi a legjobb fejünők, sertésgondozók konferenciáját. — A Komszomol ellenőrző gazdasági bizott­ságokat alapit, melyeknek ' nagy ré­szük van a kolhozokban és szovhozok- ban mutatkozó hiányosságok eltávolí­tásában. A komszomolisták segítenek a gép- és traktorállomások politikai o.sztáiyainak megalapításában. A kol­hozban dolgozó brigádok megszilárdí­tása érdekében a Komszomol százezer Komszomol-tagot képezett ki brigád- vezetői és más hasonló funkcióra. — Ilyen munkát végzett a Komszomol abban az időben, amikor a legnagyobb szükség volt a kolhozok és sznvhoznk megszilárdítására. Ezért a ,SzKP KB szeptemberi plénuma után, ismét ha­tározottan segítik a pártot az állatte­nyésztés fellendítésében, a farmok gé­pesítésében, a takarmányalap bebizto­sításában, a zöldségfélék és más külön­böző termékek termelésének kiyéíesí- tésében. A „Gajszma” kolhoz Komszomol- tagjai saját erejükből 210 tonna silót készítettek, tiz-tíz tonna szénát raktá­roztak el, résztvettek az állattenyész- té.si farmok megjavításának munkála­taiban. A SzKP Központi Bizottságának irányelveit a Szovjetunió min­den részében teljesítik. Ausztra Kla- sons, Komszomoltag így beszél saiát- és a Komszomol-szervezet munkájá­ról: „Nagy mértékben a Komszornol érdeme, hogy a Litván Szocialista Köz-^ társaságban lévő „Lacsple.szisz” nevű' kolhozunk az utolsó öt év alatt igen fellendült. Én bizony ezalatt az öt évi munka alatt a farmon, sók mindent megtanultam. Most 4.000 liter tejet fejek minden tehéntől, de a SzKP plé­numa után, minden tehénnél még job­ban fokozom a fejőképességet. Jelenleg még különböző hiányosságokkal küz­dünk a kolhozban, különösen a^ gépe­sítés terén vagyunk elmaradva'. .Még nincs gépesítve a takarmánykészítés, nincs még függtlberendezésünk a ta­karmány szállítására, úgyhogy a fciő- nöknek mindezt kézzel kell végezniök. Feltétlenül szükséges a« állattenyész­tési termelés alapvető munkafolyama- tfiinak gépesítése. Ezt a munkát is a komeaomolisták vállalták magukra.” A kolhozok és sBOvnozok komszomol- tegjai az évi közgyűléseken foglalkoz­nak a mezfSgazdasági termékek fellen­dítésének kérdésével s a hozott hatá­rozatokat tervbe veszik. így a kurszki kerületben lévő ,Sztálin”-kolhoz korn- leomolistái az évi közgyűlésen elhatá­rozták, hpgy a kolhoz trágyaszükség­letének 6.5 százalékát kihordják a föl­dekre. Tatjanya Kursaká, komszomo­lista sertésgondozónö, kötelezte magát, hogy minden anyasertéstöl 22 malacot nevel fel. A ,.Kalinyin”-kolhoz komszomolislái évi közgyűlésükön elhatározták, hogy 12 komszomol-tagot küldenek az állat­tenyésztési farmokra, A tél folyamán ezer tonna trágyát gyűjtenek, melyet ki is hordanak a földekre. A Komszomol-szervezet krasznodari kerületi bizottságának ülésén felszólalt az állattenyésztés két kiváló dolgo.^ója. Galina Susztiková, a „Kirov”-kolhoz borjúgondozónője, arról beszélt,’ iiogy az összes komszomol-tag tanulja meg a zootechnika alapját, hogy így ŐK is hozzájárulhassanak az állattenyésztési termelés fokozásához. Az gondos ápolása mellett tavaly 266 borjú r.ött fel, egy sem pusztult el. Majd Maria Karpenko fejőnő beszélt, aki ebben az évben 12 tehénnél — minden egyes tehéntől — több mint 3.000 liter tr jet fejt. Most pedig kötelezettséget vál­lalt, hogy 1954-ben egy-egy tehéntől adag 4.000 liter tejet fej. Hogy a komszomolisták mennyire tudatában vannak feladatuk fontossá­gának, azt legjobban azokból a leve­lekből láthatjuk, melyeket barátaink, valamint a kolhoz üzemi szervezete titkárainak írnak. jVi arkin A. komszomol-tag, vizve- aeték és állattenyésztési mecha­nikus, így ír a Komszomol üzemi szer­vezete titkárának: ...... Gyakran for­dulok meg kolhozokban. A farmokon bizony sok.szor van vízhiány. A leg­rövidebb időn belül öt kolhozban sze­relem fel a vízvezetéket. Más kolho- ' zokban pedig önműködő itatókat, to­vábbá a takarm ny szállítására e.s a trágya kihordására szolgáló függőbe- lendezéseket kell felszerelni. A ,.Red- kina” kolhozba hamarosan megérkezik- a villanyfejögép. Ezt is fel kell majd szerelni, a kolhoztagokat pedig meg kell tanítani a kezelésükre. A kolho­zokban sok a motor, aggregét, s .szá­muk állandóan növekszik. ..Speciali- tá^m”, az elektrotechnika, jól éivé- nyesül itt. Feleségem mit zootechnikus' dolgozik a helyi kolhozban, mindig víg és jókedvű ,..” F. Gnyezdtkív, a gépáiloraás saakasz mechanikusa a következőket írja a Komszomol-szervezet kerületi bizott­sága titkárának: „ ... Gépállomásunk már régen elvégezte az őszi szántást, a gépeket jelenleg javítják. Segítek a kolhoztagoknak a farmok gépesítésé­ben. Előzőleg az állomási mechanikus funkciójával akarnak megbízni, én azonban elhatároztam, hogy helyesebb lesz, ha először mint szakaszmechani­kus fogok dolgozni. Tapasztalatokat szerzek, megismerem az embereket, ők megismernek engem, s azután nieg- látjuk, mennyi és milywi munkát tu- d«^ elvégezni.” rgy értelmeci'- a komszomolisták-*■ feladataikat munkahelyeiken. Munkájukkal és -leldá,jukkái az egész kolhozifjúságot a SzKP KB szeptem­beri plénumának teljesítésére irányít­ják. Ott, ahol hiányosságok mutat­koztak, ott, ahol elmaradtak a mun­kában, a komszomolisták mindenütt vita- és kritikaestet rendeznek és eltá­volítják a hibákat. A kolhottagok min­dig elfogadják a Komszomol-bizottság határozatát, mert a kondomot isták már megnyerték a k-olho*-tagok bizal­mát. úttörő fiatal emberek hírében állnak, akiknek célja a kolhoz meg- szilá’rdítása é.s g««dagi*áea. Hogy a gyerekek is jó és szép ruhában járjanak A kormány Vörös Zászlajával kitüntetett Tatrasvit dolgozói, akik doigozóink számára igen sok jóminöségü a^ső* és felső ruhaneműt gyártanak, példásan végzik munkájukat. Tervüket, tűi is teljesítik. Sikereiket a szocialista mun­kaverseny helyes megszervezésével, valamint a szovjet újítók, Csutkich, Kovalj'ev, Korabelnyiková és mások, éj munkamódszereinek bevezetésével érték el. A Tatrasvit dolgozói más gyártmányok gyártására is áttérnek. A Jö­vőben gyártanak majd kockás térdha risnyát és többféle •fehérneműt, valam mt fel.sórubát is. A mintaterem kollektívája újszabásű gyermektrikókat, mackónadrágokat, sz Honnal átszőtt gyenmek-, MA- és ptttos- bundákat készít. SzüWk boldogságfi A Hgetjoilusi Matador gyár kul­túrterme zsúfolásig megtett. Itt vannak a ligetfalu.si anyák és apák, eljöttek, hogy megnézzék a kilen­cedik nyolcéves iskola tanulói há­romhónapos munkájának eredrpé- nyét. Eljöttek, hogy együtt ünne­peljék gyermekeikkel- a Csehszlo vák-Szevjet Barátsági Hónapot. * A közönség nagy izgalomban várja a műsor megkezdé.sét. Nemsokára megjelent a tanító elvtársnő is. Felálltunk, csengd han­gon jelzengett a munka dala. Utá­na Horváth Hvtárs, az iskola igaz­gatója meleg szavakkal üdvözölte a jeierdévŐkei. Enután aa énekkar szerepelt. — Szovjet dalokat énekeltek. Nagyon ked/ves volt az első osztályosok fel­lépése: Sk külön énekeltek és sza- vattak. Nagy boldogság volt ez szá­mukra és a szülök számára is. Az egyik szőke leányka Petőfi „Kis lak áll a nagy Duna mentében” cmű versét énekelte. A harmadikosoic és negyedikesek a „Margaretta tán­cot" ,táncolták. Szép öltözetükkel megnyerték a szülök tetszését. A kultúrmUsor egyik legértékesebb számát a felső-osztályosok adták. Mihalov „Vörös nyakkendő” c’mü színdarabját játszották. A zongora- számok méginkáhh szépítették a műsort. A k.ul túrest megfelelt hivatásá­nak. A szülők jól érezték magukat. Gyermekeik kellemes szórakozást nyújtoétak szamukra. — Boldogok voltak. — A progrem-m. tartalmas, szép ťoít. SALM-A IMRE, magy. p«d. iek. Bratislava. Drábek elvtárs megtanulhatná... Tessék kérem választani!... No .. 7 Aranjt vagy nem arany? Hehehe,... Ugy-e'nem egyszerű? Bizony nem! Nem könnyű ,,találós kérdés” ea a dunaszerdahelyi vasútállonvks sön- tésében dolgozó négy kiszolgálónak sem. Pedig még fiatalok. Ugyanis a fiataloknak jobban fog ar. eszük, — azt mondják ... Nézegetik, forgatják, nevetgélnek. A tereferének se vége, se hossza. Pe­dig annyi ideig már százszor is meg­nézhették volna. (Hogy Ti is tudjátok, elárulom, egy pár arany (arany?) fül­bevalóról van szó. amit egy ravasz- szemű, IcmposszoRnyás kofaaeszony árusít.) Tehát leállt itt minden; az eláruoí- tás, kiszolgálás,,.. minden. Oda se neki..! A négy lány összedugott fejjel te- vábbra is találgat a sarokban: ,.arany, vagy nem ...?” Kedves elvtársak, — Ti, Ti, akik olvassátok e cikket — ne botránkoz- zatok meg. hogy ilyesmiről kell írnunk. Ne vegyétek zokon, hogy ez a lom- posszoknyás kofaasszony ily csúfosan kizökkentette az életet, ily kegyetle­nül felfordította a munkafegyelmet, (mert munkafegyelem is van a vilá­gon!, vájjon tudják-e ezt a-z említett I eivtámök?). Kedves olvasók, még- psak ne is mérgelődjetek. Elf^t mér- I gelődnek helyettetek is azok a sze- I gény szerencsétlenek, akik egymás he- 1 gyén-hátán nyújtózkodnak a jjult előtt, í Várnak a kiszolgálásra. De csak hadd I várjanak, még elvárhatnak egy jó I ideig ... I Egy apró, pisaeorrú féúcska már í szinte pityeregve nyújtogatja «élki- i fútta kezét. Mindig odanyomják sze- í gényt a falhoz. I — Egy sóskiftit tessék, . .. egy sós- ktfHt_. . ,! Már oly régen várok — »z utóbbit sstinte mán csak sóhajtja. Egy falusi öreg anyóka is ugyan­......................................................................................................................................................... ^ Ifjú mic«urinisták »Iso országos konferenciája Bratislavában p esak görcsölgeti a koronákat. (Ahány­szor csak előre nyúl, mindig megérinti az előtte állónak a kalapját. Csak ií^ véletlenségböl. Az meg perszehogy mérgelődik.) — Kisasszony, kérem szépen! — nyájaskodik az anyóka — kisasszony, legyen oly szives,... abból a pfefer- mincesből..,, két koronáért, az uno­kának. Palikának... De úgy látszik, hogy nem sokat se­gít az unoka ..emlegetése” sem. Mások meg megint a vonatot jaj­gatják. hogy már talán ei is indult. * * « Nagynehezen aztán, — végre már — végeszakadt az alkudozásnak. A kofaasszony elaompolygott, az el- ái'usítónök nagy kedélyesen \issza- sétáltak a pulthoz. Mintha semmi sem törtent volna. (Hogy lehet egyes em­berekben annyi ie}kii.smsretienség). Az egyik még meg is jegyezte nagy raagabiztosam at emberek felé: — Nem tudnak ezek az emberek egy cseppet sem várni! , Pár peresei utána történt. Az egyik vaeu'ns 25 deka halat kár. Az elárustónő nyugodtan kimér neki 17 dekát. A pénzt természetesen ?5 dekáért veszi ej. Amikor a vasutas új­ból leméreti a halat és kéri a még visszajáró eg^’ korona néb'-vľ fo. lért, még neki áll feljebb: „Ezért • pár fillértt't cirkuszKodott? * 4r * Volna még egy-kát szavunk D.rábek elvtárshoz, az üzem vezetőjéhez, aki nem volt hajlandó a felszolgálónök ne­veit megmondani. Kedves Drábek elvtárs, tán nc**i t-udja, hogy a népi tieraokrác-ióbsíi nem .zsákhanmacskát” árusítunk? Semmi okunk, sem jog'iHik sincs a hibák el- mázslására. A hibák mögött mindig keres-sük meg. névseerint, a hibák oko- zóit; a fegyelmezetleneket, a lustákat, a hanyag embereket, esetleg az ellen­séget! — E* dolgozó népünk iránt va­ló kötelességünk. — Mint üzemvezető­nek, ezt e'lsősorban Önnek kellene t«)i- nia. KARDOS ISTVÄK December S-én és 6-án Bratisktváhan gyűltek össze a köetársamg legjobb ifjú micsurinistái, hogy az eloö országos konferencián kicseréljek tapasztalataikat és elbesaeAfftseenek nwMuko- íukröl terveikről' Több mint száz micsvinista vionir gyűlt össze a Pionír-palotában. — A tanácskbzáson részt vettek a földművelésügyi minisztérium és megbízotti hükitnl, müimint az iskolaügyi minisztérium és megbízotti hivatal, a CsISz' kB és CsISz SzKB h-pm-iseUn. Ezenkívül számos mpzög.'zdnsáai .-'"-niber á'! szövetkezeti dolgozó.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom