Új Ifjúság, 1953. július-december (2. évfolyam, 39-92. szám)

1953-12-09 / 85. szám

Ol IFIŰSÁ 1953. december 8 Hírek a Szovietuníóból W- -á.'- ■' V ? ^ ' ^ , E-'í’ Ji 6'ÍÉlÍ‘í S A* őszi parkosítás során Moszkva ut­cáin és terein sokezer fát és bokrot ül­tetnek ki. Az új ásógép két perc alatt másfél méter mély, kerek gcWört ás a fák számára. Nyugati sajtó komentárok a négyhat'mi tanácskozásról Az angol sajtó továbbra is nagy fi­gyelmet fordít a szovjet kormánynak a négy hatalom külügyminiszterei ta­nácskozásáról szóló jegyzékére. A „The Times" ügy véli, hogy a Szovjetunió bejelentése, amely szerint „résztvesz a négy hatalom tanácskozásán, kétség­telenül jó visszhangra talál”. A „Daily Mail” véleménye szerint „a négy hata­lom tanácskozása egyszeriben nem old meg minden problémát és nem teremt csodát, de egy nehéz fejezet végét és egy kríinyebb kezdetét jelezheti”. Több angol lap utal arra, hogy a szovjet. jegyzék más visszhangot kel­tett 82 Egyesült Államokban és ismét mást Nyiigat-Európában. így például a „News of the World” elmű lap szem- leírója szerint az Egyesült Aflamokból érkezett legújabb jelentések „azt bi- zonyltj.Sk, hogy (a szovjet jegyzék kérdéséiben) nézeteltérések vannak” Anglia és Amerika között. Jelentik egyébként, hogy a három nyugati hatalom között már volt elő­zetes líéleménycsere a november 26-i szovjet jegyzékről. Amennyire ismere­tes, Anglia nem tiltakozik Oroszor- szágrvalc azon javaslata ellen, hogy Berlinben legyen a találkozó színhelye. A szovjet kormány jegyzéke ugyan­akkor zavarba ejtette az Egyesült Ál­lamok kormányköreit és a bonni Ade- nauer-klikket. Ez a zavar tükröződik e nyugatberlini lapok hasábjain. Az Adeneuer-féle sajtó ellenséges hang­nemben foglalkozik a három hatalom kormányához intézett szovjet jegyzék­kel. A „Stockholms Tidningen" című svéd lap vezércikkében fontos nemzetközi e.seményként jellemzi a szovjet jegy­zéket. A lap megállapítja: „A szovjet jegyzék és európai hatása egyszeriben megváltoztatta az egész belyzetet. Az Egyesült .Államok politikája előtti meghunvá-szkodás helyett remény éledt — habár még nem szilárd —, hogv el lehet majd kerülni Németország űjra- felfMvverzése növekvő terheit és veszélyét. A bermudai értekezlet Írat­lan Programmját meg kell változtatni Ezzel kapcsolatba.n holtbiztosán erős nézeteltérések lesznek ez Egyesült Ál­lamok és az európai országok között. Az Egyesült Államoknak ugvan'.s nem akarózik tárgya'ni, az európai orszá­gok viszont hajlandók tárgyalni”. ♦ UKRAJNA FÖVAROSABAN, Kiev- ben egyik legújabb épület a szemüveg­nélküli plasztikus filmszínház. A kievi plasztikus filmszínház építésének befe­jezésével Leningrádban kezdenek há­romdimenziós fümek vetítésére film­színházat építeni. Jövőre Tbilisziben, Bakuban, Taskentban, Vilnában, Novo- szibirszkban, Szocsiban, Odesszában és Lvovban építenek hasonló filmszínhá­zakat. Fokozatosan az összes szövet­séges köztársaságban berendeznek plasztikus filmszínházakat. Rövidesen befejezik „Alenko” és „Nalin” című plasztikus filmek forgatását. ♦ A TATÄR KÖZTARSASAG FAL­VAIBAN egyre több ipari cikket adnak el. A szövetkezeti boltok áruforgalma a múlt év ugyanezen Időszakához vi­szonyítva 390 millió rubellel nőtt. A kolhozok 500 teher- és személy­gépkocsit, nagymennyiségű közszük­ségleti cikket, építőanyagot vásároltak, Kiszélesedik az áruházak, boltok, ét­kezdék és teázók hálózata. Az idén új üzletek és közétkeztetési vállalatok építésére több mint 13 millió rubelt fordítanak, ez a tavalyi háromszorosa A napokban Kornouhovóban új kerületi áruház nyílt meg, Tetyusiban új kész- ruha és cipőüzlet. Az év végéig újabb negyven szövetkezeti szaküzletet és áruházat nyitnak meg, a jövőre a ke­reskedelmi hálózatot további 80 üzlet­tel bővítik. A főzelék és burgonya feldolgozásá­ra, amelyet a fogyasztási szövetkeze­tek a kolhozolítól és kolhozparasztok- tól vásárolnak, hat gépesített üzemet építenek. c*-' ♦ A LEN1NGRÄDI LENIN-RENDDEL KITÜNTETETT Akadémiai Kis Színház a napokban mutatta jje Ivan Dzer- zsinszki „Távol Moszkvától” című ope­ráját. Az opera Azsajev hasonló című regényéből készült. ♦ A SZOCIALISTA MUNKAVERSENY alapján a napokban nagy munkasíkert aratott a sztavropolszki kerület beke- sevszk! traktorállomásának munkacso­portja. mivel befejezte a traktorok ja­vításának évi tervét. Ezen a traktor- állomáson valamennyi traktor készen áll a tavaszi munkára. Gyors ütemben folyik a mezőgazdasági gépek kijaví­tása Is. A javítók kötelezettséget vál­laltak, hogy december 5-ig, az Alkot­mány-napjáig, ezt a munkát is befe­jezik. A traktorok javítása a többi trak- torállomáson is eredményesen folyik. \z évi javítási tervet már a petrovsz- kl és a nagyézsgyinszki traktorállomás is teljesítette. A sztavropolszki kerü­letben több mint 30 gépállomás telje­sítette november 25-ig az egész ne­gyedévi tervet. A bermudai érlekez’etnek „«emnii köze a béke eszméjéhez“ A Propositos című argentínai lap megírja, hogy a tervezett bermuda- értekezletnek ,.semmi köze a béke esz­méjéhez.” Mindenki megérti, hogy egy ilyen egyoldalú értekezlet — olyan államok részvétele nélkül, mint a Szovjetunió és a Kínai Népköztársa­ság, amelyeket nem lehet mellőzni, amikor a béke kérdéseiről van szó — nem szolgálja a béke céljait, ellenke­zöl.eg, még inkább veszélyezteti a bé­be ügyét. Az értekezlet csupán fo­kozná a nemzetközi feszültséget. Az a nyomás, amelyet az Egvesült Államok Franciaor®zágra gyakorol — mutat rá továbbiakban a lap — arról tanúsko­dik, hogv az amerikaiak egyik cé’ja a bermudai értekezlettel az, „hogy kényszerítsék P'ranciaországot a bonni és a párizsi szerződések ratifikálására.” Az olaszországi nyomdászok sztrájkharca győzelemmel ért véget Az olasz nyomdászok csaknem há­rom hónap óta- tartó sztráikharca si­ték a nyomdatulajdonosokat. Az új szerződést 15 napon belül írják alá. A kérésén véget ért. A sztrájkok követ- I nyomdászok követeléseinek teljes'tése keztében igen sok napilap nem tudott rendszeiesen megjelenni és ezzel az o'asz nyomdászok új, kedvezőbb mun­azért is rendkívül fontos, mert szen- tes’ti az összes többi sz.akmában dol­kaszerzéidés elfogadására kényszerítőt- 1 gozók bérköveteléseinek jogosságát. ^ílSífid ♦ New Yorkban kedden reggel már egyetlen nagy napilap sem jelent meg. Hétfőn még napvilágot látott a „New York Herald Tribun”, amelyet nem é- rintett a nyomdai munkások sztrájkja, tegnap reggel azonban már ez a lap sem jelent meg. ♦ Brit; Guyana korm.ányzója hétfőn elmozdította állásálról J.anet Jagant, a volt minszterelnök feleségét. Janet Ja- gan a lakás- és városrendezési hiva­tal vezel őségében dolgozott. Ugyaneb­ből a hivatalból bocsátották el Jessie Bumhamet, a volt közoktatásügyi mi­niszter nővérét. Felmondtak ezenkívül Fred Borvmannek, a Népi Haladó Párt vezetőjének. I ♦ Li Szín Man Csang Kaj-sekkel foly- ! tatott tárgyalá-se után agresszív kije- i lentéseket tett, amelyekben azzal fe- I nyegetőzött, hogy amennyiben az in- I diai katonák nem térnek vissza Indiába és a kínai népi önkéntesek alekulatai a közeljövőben nem vonulnak ki Eszak- Koreából, ügy csapatai ismét m-agkez- dik a háborút. ♦ Mint a „Poste Teherán” című lap jelenti, a teheráni katonai ha­tóságok Busirától északnyugatra a Perzsa-öbölben fekvő Harg sziget­re száműztek körülbelül 130 sze­mélyt, akik résztvettek a november 12-i tüntetésekben. A számüzöttek között van Húszéin Farsid, a „Do- nia Emruz” című lap kiadója is. r ÜrMítit Caffery, az Egyesült Államok egyip- | tömi nagykövetétől megkérdezték, hogy : a bermudai értekezleten lesz-e szó az ! angol-egyiptomi kérdésről. Az amerikai ; nagykövet azt válaszolta, hogy az „ü- I gyet egészen biztosan megvitatják.” ! Mi okozza azt, hogy az egyiptomi kérdés olyan jelentős problémát okoz az imperialista nagvhatalmak számára, í és hogy az amerikai nagykövet szerint Ei.senhower. Churchill és Laniél közötti tárgyalásokon megbeszélés tárgyát fog­ja képezni. I Egyiptom a Közel-Közép-Kelet leg- ; népesebb (több mint 19 millió lakosú) I és lepnanvohb befolyással bíró arab orjzáóa. Évtizedek óta a közei- és kö- : zép-keleti angol befolyás kulcsa és I most az amerikai imperializmust is E- gviptomra támaszkodva szeretne mé­lyebben behatolni a többi arab ország­ba. Gazdasági szempontból Egyiptom a múlt .század vége óta az angol finánc- tőke extra-profit jövedelmének fontos forrása. Az angol textilipar gyapot­szükségletének több mint a felét a ki­váló minőségű egyiptomi és szudáni gyapot fedezi. Az egyéb nyersanyagok, olaj, mangánérc és vasérc csak fokoz­za Egyiptom gazdasági jelentőségét. Meg kell említenünk azt, hogy straté­giai szempontok csak növelik Egyip­tom súlyát az imperialista államok sz,i- mításaiban, mert például a Szuezi-osa- toma nélkül nagyrészt megszakadna a kapcsolat az imperializmus európai központjai és a távolkeleti bázisai kö­zött. Az angol uralom véres erőszakkal 1882-ben kezdődött Egyiptomban, amely 6 ezer éves történelme folyamán szám­talanszor volt idegen támadók prédá­ja, akiket csábított az ország előnyös földrajzi fekvése és a Nílus gazdag, termékeny völgye. 1914-ben Egyiptomot Nagy-Britan- nia angol protektorátussá nyilvánította. Az első világháború befejezése óta töblvzör fellángolt a nemzeti függet­lenségi harook tüze Egyiptomban, -ma­gával ragadva a széles tömegeket, a társadalom mnden oszfálvát. Ezeknek a harcoknak • során mindig napirendre került a brit csapatok kivon:tsának a kérdése. Az 1948-as választásokon a wafdisták döntő győzelmet arattak és ennek eredményeképpen megkapták a* angol csapatok kivonásáról szo.o izám- szerint hatvanadik ígéretét az angol kormánynak. Az angol kormány ígéretei ígéretek maradt.ok. Közben megjelent a színpa­don Amerika. Bizonyos egyiptomi bur- zsoa körök abban reménykedtek, hogy az Egyesült Allampk támogatásával si­kerülni fog megszabadulni a brit füg­gőségtől. Ezt a gondolatot juttatják kifejezésre az utóbbi ■ napokban felelős egy'ptomi államférfiak részéről ez ed­digiektől merőben eltérő ki.felentések. Először Nasser egyiptomi miniszterel- nökhelyettes foglalkozott Egyiptom függetlenségének a kérdésével egv vi­déki proprganda-körútján. Beszédében többek között a következőket mondot­ta: „A szabad világ (értsd az impe­rialista országok) azt állítja magáról, hogy segíti a kis népeket, de ez nem más, mint ópium a Nyugat kezében, amely arra szolgál, hogy elaltassa a szolgaságba döntött népeket és így még jobban tudjon rajtuk uralkodni. A Nyugat pusztán piacnak tekint bennün­ket, ahol eladhatja cikkeit. Az impe­rialisták rabolják és fosztogatják ja­vainkat és ígéretekkel meg üres sza­vakkal fizetnek ki bennünket . . ne higvjék azt, hogy Amerika valaha Is segíteni fog nekünk”. Hasonló jellegű megnyilvánulás olvasható ki az egyip­tomi hadseregfőparancsnok beszéd'böl is, aki kijelentette „csak akkor ieszUnk valóban eml'erek, ha majd kiűzzük « megsxálókat”. Nagib, Egyiptom elnöke, kijelentette, hogy a nyugati hatalmak apresszorok, politikájukat kiáltó hazug­ságra építik és az egyiptomi nép győ- zelme.sen kerül ki ebből a harcból, mert Ugye igaz és saját jogait védi. Ezek a kijelentések mély benyomást tettek amerikai körökben, mert elő­ször történt, hogy felelős egyiptomi államférfiak Ilyen .iellenű nyilatkozatőt tettekAngl’ávaí, illetőleg az Egyesült Ál­lamokkal szemben. Az egyiptomi bur­zsoázia erősödő angol-amerika ellenes hangulata, melyet a tömegeknek az imperializmus iránti gyűlölete támogat, indokolja azt, hogy a bermudai érte­kezleten napirendi pontként fog szere­pelni az egyiptomi kérdés is, men E- gviptomban igen erősen ég a talaj a háborús gyújtogatok talpa alatt. Az amerikai kormány betiltotta a DEFA-filmek vetítését Angliában és Írországban lelkesednek a Német Demokratikus Köztársaság filmgyártásának alkotásai után és méq a konzervatívpárti kormánynak sincs a demokratikus német filmek vetítése ellen semmi kifogá.sa, addig a kultűr- ellenes amerikai kormánynak nincse­nek Ínyére a haladó filmek és ezért be­tiltotta a német demokratikus filmek bevitelét Amerikába. Görögországban emelkednek az árak Míg hazunkban az árcsökkentésről beszélünk, addig Görögországban a mo­narcho-fasiszta kormány jóvoltából « kiskereskedelmi árak 14 százalékkal c- melkedtek, a nagykereskedelmi árak pedig 29.5 százalékkal, jelenti az „AFP”. Az angol-egyiptomi tárgyalás eredménye Az „.AFP” egyiptomi szóvivők nyi­latkozatára hivatkozva, jelenti, hogy háborús gyújtogatok talpa alatt, az angol-egyiptomi tárgyalásokon sikert értek el. Megegyeztek abban, hogy g tárgyaláson létrejött egyezmény alá­írása után számított 18 hónapon belül kivonják az angol csapatokat a Szuezi csatorna övezetéből. Grüna község, Chemnitz mellett fek­szik, nf»m messze a cseh határtól a Ru- dohory túlsó, már németországi olda­lán. Szegényes hegyvidék, most könyörte­lenül végigszágtid rajta az őszi szél. A házak tetejét és az Oberlungwitzba ve­zető országúton a teletonpóznákat jcsak úgy veri a szél. Fogócskát játszik az ólomszürice felhőkkel és végigsüvít a telefondrtitokon! Az embereket is vé­gigjárja a szél, fagyosan kabátjukba burkolóznak. Az élet forgataga bizwiy már alaposan próbára tette őket. — Olyan sivár volt az életünk — meséli a hetvenéves Krummbüohsel apó — amikor az egyszerű, de- ragyogó tisztaságú szobában a kályha mellé te­lepedtünk. — Fel tudja kérem fogni, hogy mennyit gürcöltünk az itteni ura­ság földjé-n. Figyelje meg, milyen kö­ves az itt'índ talaj. Amikor még én fia­tal voltam, híre-hamva sem volt a gé­pesítésnek. Még az eke vasat is kézzel kellett vi;zetni. Amikor egyízben laz uraságtól valami igavonót mertem kér­ni, hangoíwn kinevetett: „Hát minek az neked, mire való a két kezed.” Az öreg Krummbüchselnek erős reu­mája van és amikor lélekzetet vesz. sipít a melle, mint az orgonasíp. A pi­pájából állandóan pöfékel. Amikor a mai helyzetről kezd beszélni, mintha a pipája is jobban égne. Gyorsabban szippant, szeme felragyog és a háta is kiegyenesedik. — Ma, már, az egészen más. Eltűnt már az uraság. Szövetkezeti földeken sajátmagunk dolgozunk. Nehezen be­verjük ki a háborút, még sokáig eltart. %űh a Egész más fából faragott emberek amíg teljesen rendbe jövünk. De las­sanként már újból felépítettük a köz­séget, a kis házakat és új életet kezd­tünk. Most már egy húsz-huszonöt év körüli fiatalember is közbeszól, ko­molyan nagyon mérlegeli szavait. Kurt Blönioke kemény, kérges ujjaival vé­gigsimította hirtelenszöke haját. Kék- szemű, magas, nyúlánk. A hitleri fajelmélet okvetlenül északi típusnak ösmerné el. De Kurt úgy látszik már az új német embertípust képviseli. Már régen kipárologtak fejéből azok a gyű­löletes hülyeségek, amivel az iskolában, no meg a hiterifjúság gyűlésein tele­tömték a fejét. Kürtőt csak az érdek­li, hogy Csehszlovákiából jöttünk és az érdekli, hogy hogyan dolgozik nálunk az ifjúság. Kurt ma már nem szívesen beszél a múltról — mintha szégyen­kezne is érte. Tudatában van annak, hogy a német fasiszták micsoda szerencsétlenségbe döntötték a világot. Mintha meg is a- kamá magyarázni a dolgok mélyebb értelmét. Kurt jól tudja, hogy mint I egy nyájat, úgy terelték össze a hit­ler-ifjúságot és hogy verték fejükbe a I „világrengető igéket”, hogy lopták oda már a kis gyermekek álmaiba a „győ­zelem” harci képeit, hogy trombitáltak a „felsöbbrendű" kisfiúk... Igen, ö Kurt Blönicke, tudja, hogy mit jelen­tett itthagyru özvegy édesanyját és kishugát és gyors kiképzés után a frontra menni. Fivére Sztálingrádnál esett el. Kurt nem akart háborút. Nem, ő békét akart. Tanulni akart. Sokat. Üjat. Építeni. Ideges rángatózás vesz erőt rajta, amikor a frontról és egy bombatámadásról beszél. Élve maradt. Hazajött. Helgával, a bugával véletle­nül egy vonat tetején találkozott. A vonat Grüna község, szülőfaluja felé közeledett. Még éppen hogy fellápász- kodott a vonatra. Helgával együtt ér­kezett meg falujába. Az öreg Krumm- büchsel apó volt az első ember, akivel találkoztak. Megtalálták a kis házukat. Kezdték ©Ihordani a sok összetört cse­repet. Míg Kurt mindezt elmondja, las­sanként elállt a szél és kimehettünk a ! házból. Már esteledett. A kastély mel- I lett megyünk el. A díszes kerítés és az I ápolt park elárulják, hogy itt valami-r i l;or valami előkelő uraság lakhatott. Kurt észreveszi kíváncsiságomat és I készségesen magyarázni kezd. „Ja, igaz, ebben a kastélyban lakott az az uraság, akinél az öreg Krum- büchsel annyit küszködött. Most ez én húgom lakik ott, Helga. — A buga tehát a vár úrnője? — nevetgélünk . — Hát bizony — mondja Kurt ko­moly ábrázattal — különben is mhd- járt bemutatom. Körülbelül húszéves fiatal leány kö­zeledik. Biztonság és önbizalom sugár­zik meleg szeméből. Szeme jcék és ke- ménytekintetú. Ez tehát Helga, ő la­kik a kastélyban, a díszes rácsok mö­gött. — A bátyám mindig csak úgy hív, hogy a „kastély úrnője”, de túloz. Még harminc leány lakik ott velem együtt. A kastélyt tudniillik intemátusra alakt- tották át. Most traktorista)iöknek tar­tanak ott tanfolyamot. Én is hozzájuk tartozom. Aztán elmeséli, hogy fent az emeleten vannak a lakószobák, a föld­szinten a tantermek és a klubhelyisé­gek. Szabad idejükben a leányok ott olvasgatnak, ha épenséggel nem dol­gozgatnak a kastély üvegháze körül. Kurt és Helga most a kastély felé néznek, ahol a bejárat mellett fehér tábla díszeleg: 16. számú traktorista kiképző. A kastélyon kék zászló len­gedez. A zászlón három betűt láthe- tunk: F D J. Szabad Német Ifjúság. Az új Németország jelképe. Egy új Né­metországé, ahol egész új emberek nő­nek. Egész más fából faragott embe­rek. Olyan emberek, akik nem akarnak katonai parádékat és katonai temető­ket, hanem munkát, békét és kenye­ret. Ezekhez tartozik Kurt és Helga is, a „grünai kastély úrnője”.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom