Új Ifjúság, 1953. július-december (2. évfolyam, 39-92. szám)

1953-12-09 / 85. szám

1953. derember .5. UI IFIOSÁG Ezt láttuk a dunaszerdahelyi húskonzervgyárban A svárudvaron vagyunk. Csodálatos egy udvar. Azt sem tudjuk, mit néz­zünk meg előbb. Baloldalon állványok sorakoznak. Magas, többemeletes áll­ványok, rajtuk vadnyulak. De olv .sok vadnvúl, hogy tán egy napig is szám­lálhatnánk ,,. Menjünk közelebb. Az állványok túlsó széljn embereket pillantunk meg. Fiatalok, hosszú fehér köpenyben. Kö­zépén mér'eg. A nvulakat mérik, úgy tízesével, ahogy össze vannak fűzve. Szép nagyok. Emelgetik. Mi is meg­emelünk egy párat. Kiválasztunk egy nagyot és lemérjük: négy és fél kilo Csodálatos nagv. Érdekes, hogv "'sk mi csodálkozunk rajta Az eivtarsak azt mondják, hogv gyakori az öt kil-ls is. Fllleg a C.sallókőzbíU kapják a vad- nyu'akat. Van olyan hét, hogv négy-öt­ezer is érkezik feldolgozásra. Tovább megyünk, Üj, csodálnivaló. Szarvasok. Négy, öt, hat. . . . tí.z, hisz .sok! Nag'^on sok. Megállunk az . egyik előtt. Szép hamuszü’ke szőre fényesen villog a napfényben. Az öreg Német Andris bácsi (Í1 az üzem fCkonzerv-mesterel is nézegeti. Meg-megsímogatja, beszél is hozzá valamit, mintha csak értene. Aztán hozzánk fordul. — Szép dög. mi? he, he. he. .. — mondja nevetgélve. Ogv va,gv 140 kiló lehet benne. Me.gvizs.gáljuk minden ol­dalról A lövés éppen az első lapoc­kája felett kapta el Szép büszke ál­lat lehetett, valahol lent a dunamentl erdőben .. Az udvar túlsó részében vaddisznók feketéinek. Oda is elmegyünk Andris bácsival. S közben beszélget. Azt mondja, hogy gyorsan megy a feldol­gozás. Három-négy nap alatt mini^ , dobozba vágják.” « Ki.ss Pista bácsi ötven körüli, meg- nyúltarcú, széles, sárgarámájú szem üveget viselő ember. Derék, nagyter­metű, mint általában a mészárosok Olyan a tenyere, mint egy lapát. Kü­lönben keveset beszél. Annál inkább többet cselekszik. Most is mesterke­dik. Szegény pulykák milyen fájdal­masan kiabálnak. Csupa kétségbeesés .Csak Pista bácsi nyugodt. Hideg­vérű. És ez a fontos. Hiába minden visitozás, szárnycsaokodás. Ügyesen elkapja nyakát, ba'kezével, hóna alá szorítja. Jobb kezében megvillan a kés egv-két ügves mozdulat és nyisz-. nyasz...'. kész! — Megszokta ugye már Pista bácsi” — Bizony meg. Hi.szen' mindig ezt csinálom. Csak az a különbség, ho,gv egyszer tvúk. máskor kacsa, l'ba. most meg éppen-séggel pidvka. Ma nem sok van belőlük, va.gv kétszáz — mond.’a azzal a nyugodtsáegal. amellvel csakis kizárólag a mészárosok tudnak be­szélni. Kiss elvtárs kü'önben nagyon ba­rátságos ember. Alig egy éve dolgozik az üzemben. 1400-—1500 koronát ke rés havonta. * * * Bent az üzemben még több látni­való van. Jelenleg az egész vonalon fa mííhe'veket értjük alatta) kacsá­kat és libákat dolgoznak fel. A soka­ságot már nem is említjük. Annál töb­bet kell beszélnünk a munkapadoknál do’gozók kézügyességéről. Az el.s!5 műhelyben a forrázás tör-1 tén'k. Páran a perzse’és.sel vannak el- foglalva. Innen a már tiszta kacsák I és libák a Ixintóműhelybe kerülnek. Tíz-tizenkét szakember dolgozik itt. Hihetetlen gyorsasággal és szaktudás­sal vágják fel a kacsákat. Pillanatok a'att négy részre bontják. Először le­metszik a bőrt és a .szalonnaréteget, a következő művelettel elkülönítik a mellcsrmtnt a liátcsonttól. A belső rész külön műhelybe kerül.-Az üzem egyik legfontosabb része a füzüműhely. Boibély Jóska és Mészáros Bé'a nagv eredménnyel dolgoznak itt. Naponta hét főzést is megcsinálnak, (a műhely normája négy főzés!) Megnéztük még Barta Jancsiékat a bőrnvúz”-.an. Érdekes munkamego.sz- tá-ssal találkoztunk. -A nvúibőr lehúzá­s.át ketten végzik. Az ePvik a hátsó lábairól húzza le. aztán átad'a a má­siknak, aki befelezi. A műhelyben vagv nyolcán do’iroznak. E’láto.gatunk még a csontozóba, a konzervmühelybe s végül a csomago- lóba. * * * Meg kell állapítanunk, hogv az üzem munká^'a! nagvon példásan dol­goznak. Ezt b'zonyít’a az is, hogv az ötéves terv rájuk háruié feladata’i már november 23-án teli es-'tett ék. Nehézsé.gekkel is küzdenek. Az egyik iiven nehézség, hogv kicsiny az üzem. Minden műhely zsúfolva van. Az igaz, énü'"ben van egv raktár. Szükséges, hogv az üzem vczeťlsége úgv szervezze meg a munkáját, hogv az építkezést minél előbb befejezzék. Az üzemi CsISz-szervezet segítsen eb­ben a munkában. Hiányoljuk azt is, hogv a nőknek nincs megfelelő mosdóhelyiségük. ami van, az nagvon kicsi (három csésze) és közös a férfiakkal. Kardos István. Szovjet emberek életéből r Elénk, érdekes munkát a nao;yszombati Kovosmaltban! „Ha a CsISz-szcrvaze- tek tönk! ni fognak az if- ,iú.ság érdekeivel, problé­máival és nehézségeivel, ha védeni fogják az ifjú­ság érdekeit, például igaz­ságtalanságoknál, fizeté­sek emelésénél és más esetekben, akkor az 'fjü- ság érdeklődni fog a C.sehszlovákiai Ifjúsági Szövetség iránt”. (.A CsISz KB jelentéséből ) A nagyszombati Kovosmalt felé kö­zeledünk. A nagy fehér betűk, melyek ez üzem kerítésén vannak, már mosz- sziröl lekötik figyelmünket. Jelszavak ezek. Sorbe meg is nézzük mindet. „Előre az ötéves terv utolsó évének teljosíté.séért”, „Tizenhótezer mosóké­szüléket az év végéig!” stb. Szép feladat ez. nézzük meg, mit csinálnak a fiatalok az üzemben. Sedlaček elvtárs, a fcsISz elnöke, Gesparovic és Danišová elvtársak a politikai körök vezetői, csak rosszat mondanak az üzem fiataljairól. Közös tapasztalatuk, hogy a fietalságot nem érdekli a szervezeti élet. Gyülé.sek al­kalmával megtörténik, hogy feléjük se néznek. A gyűlés propagálására fel­használnak minden eszközt. — Plaká­tokon, hangszórón, az üzemi újságon keresztül, már jóval előbb értesítjük a fiatalokat és mégse jönnek el — mondja Sedlaček elvtárs. Később megtudjuk, hogy a hiba nem a CslSz-tagokban, hanerrf a vezetőség­ben van. A fiataloknál megvan a moz­galmi munka utáni érdeklődés. Ezt bi­zonyítja az is, hogy már többször olyan elvtársak jelentkeztek a szerve­zetbe, akikről ök nem is tudták, hogy az üzemben dolgoznak. A gyűlésekre pedig azért nem mennek, mert az az elvtárs, akinek a gyűlést kellene ve­zetni, sokszor maga nem jelenik meg, vagy pedig nem készül fel rá kellő­képpen. Hiba az is, hogy amkor az üzemben e CsISz-funkcionáriusok szá­mára szemináriumok nyíltak, a veze­tők nagy része nem tartotta érdemes­nek, hogy azon résztvegyen. Pedig ez is sokat adott volna nekik. A szeminá­riumok főleg azzal foglalkoztak, hogy milyen eszközökkel lehet « fiatalok többségét megnyerni a CsISz-be. Ép­pen ebben rejlik tehetetlenségük. Ha ezek az elvtársak nem volnának olyan önelégültek és a gyűlésre úgy készü'- nének fel, hogy az lekösse a tagok figyelmét, vidámabbá tegye életüket, fejlessze a fiatalok kczdeményozé.sét, nem történhetne meg ez, hogy cserben hagyják őket. Prelovszky elvtárs, az üzemi szerve­zet volt titkára, aki most katona, min­den tudá.sát belefektette, hogy az üzemben megalakítsa a polit kai körö­ket. Munkáját jól végezte, megszerve­zett kilenc kört. Utódai azonban erre kevés gondot fordítanak. „Elment a pásztor, szétszéledt a nyáj”. A kilenc politikai körből kettő működik rende­sen. A többire rámondhatjuk, hogv „amilyen a tanító, olyan a tanítvány". így van ez a Fucsík-jelvény meg­szerzésénél is. Nyolcvanhét fiatal je­lentkezett a Fucsík-jelvény megszer­zésére. A funkcionáriusok komolytal.in- sága itt is megnyilvánult. A szükséges könyvek jegyzékét nem szerezték meg. Ebből az következett, hogy a nyolc­vanhét fiatal elvesztette a kedvét és abbahagyta az olvasást. A fent említett elvtársaknak nagyobb gondot kell fordítani a szocialista em­ber nevelésére. Nem elégséges az, hogy plakátokon, hangszórókon érint­kezünk a fiatalokkal. Szükséges az egyéni agitáció is. Be.szé'jünk minden fiatallal szemé'yesen és nyerjük meg őket mozgalmunk számára. Bán Zoltán Beszélgetés egy hntármenti eh társsai Slepičkn Stanislav magára öltötte az ünnepi ruhát. Fényesre kefélte ci­pőjét é.s kilépett az udvarra. Gondo­san utoljára végigtekintett a gazdasá- fi2 istállókon, maid hosszú lép­tekkel elindult a kert felé, hogy nieg- trk-intse. az őszi vetéstől zöldel'J szán- íófn’ríeket. Igen, minden rendben van nyugodtan utazhatok. ,'^tanis’ati, fiatalember, alig 30 éves. Mór elnöke a kobi'ei földműves szö­vetkezetnek. Tudnunk IceH azt ts hogy ez a szövetkezet a karlové-vari kerü'etben a lrg;chbalc közé tartozik. Slepička elrlárssal beszélgetünk. — Fi mondta, hogyan kerü't ő arra a vi­dékre és hogy milyen náluk az é’et. Azelőtt az volt a baj, hogy kevés volt n szántólöld és sok volt a munkás. - Fe'szahadu'ás után a hchiziet meg- változoti. Azáltal, hogy a német nem­zetiségű lakosság egyir.szét kite’cpitet- t'-'k, nvtnkaerőh’ánti á'lt he. Kormá­nyunk azzal a felhívássá! fordtdt dol­gozóinkhoz, főleg a fiata'okhoz, hogy telepü’jenek át a határmenti terüle­tekre. Slepička elvtárs is meggondolta magát. Atte'enü't. — Nchézségek.x'i! nem is beszélek Vo't abból elé". Később mega’akitot- tuk az egi/séges fő'dművessznvet- kezetet. 160 hektáron 12 család gaz­dálkodik. Gérxkkel jól fel vagyunk szerelve. Lakás van. Slepička eh:társ arról is beszél. ^ hogy mennyire átalakították a falu | ktdtíirálís életét. Majdnem minden • házban van rádió. Rendszeresen jár­nak filméiöadásokra. A kultúrterem­ben élénk munka folyik. A kultúr- munkát fiatalok irányítják. Slepička elvtárs most Prágába megy, üdülni. Bizonyára jól érzi majd ott magát és ha visszajön, még na­gyobb kedvvel, jobb egészséggel ve zeti majd a szövetkezetei. Sas Ferenc. r Újabb segítség mezögazdasáeunknak Ezekben a napokban KD-35 jelzésű hernyótalpas traktorokat kaptunk a Román Népköztársaságból. Kormányunk Így teljesíti a mezőgazdaság gépesítéséről szóló szeptember 15-én hozott h'itározatát. Mezógazdľságunk még ebben az évben 600 traktort kap. E napokban több mint 300 KD-3.'i jelzésű trakior érkezett Bratislaváha. Ezeket a trak­torokat már szét Is osztották gépállomá-sainknak és állami birtokainknak. December 10-ig további 273 traktor érkezik a Román Népköztársaságból. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága plénumának határoza­ta nagy visszhangra talált a Szovjetun ió dolgozói közt. A dolgozók, mérnökök, mechanikusok és traktorosok naponta azzal a kéréssel fordulnak a pártszer­vezetekhez, hogy a kolhozokra, gép- és traktorállomásokra osszák be ókét. A képen: A. I. Gorbunov, gépkocsivezető, búcsúzik munkatársaitól és egy traktorállomásra megy dolgozni. Elmentek a határszélre Ifjúságunk soraiban nagy megértésre talált pártunk és kormányunk felhívá­sa. A fiatalok csoportosan jelentkez­nek a határszélre. Részt akarnak venni a határszéli területek kiépítésében. Vannak, akik látva a hetárszéli terü­letek benépesítésének szükségességét, elhatározták, hogy állandó lakhelyűi választják ezt a vidéket. A most le­szerelő katonák is belekapcsolódtak, a mozgelo'mba. Sokan közülük saját sze­mükkel látták a hatalmas megműve- letlen területeket s most, miután tel­jesítették a haza iránti katonai köte- !e.s.ségüket, elhatározták, hogy vissza­térnek arra a területre, segítenek a határszéli terület kiépíté.sében. Ezek közé a visszatérők közé tartoznak: Szabó István, Vörös Sándor, Szolgai István, Polák Kálmán, vezekényi fia­talok* is. Deák László vezekényi trak- tori.sta is csetlakozott hozzájuk és de­cember elsején elindidtak a české bu- dejovicei kerület felé, hogy ott telje­sítsék továbbra is népük és hazájuk ü'ánti kötelességüket. Ilyen emberek kellenek Tanulnak a bélai mezőgazdasági Is­kolában. Kovács Sándor, a CsISz-szer- vezet elnöke azt mondja, hogy azért tanulnak, hogy majd a gyakorlatban is jól megállják a helyüket. A tanulók mindannyian EFSz-ekbóI és állami gaz­daságokról jöttek ide. Mindenki arra törekszik, hogy az iskola végével je­lesre vizsgázzon. Kovács Sándor, apja mint középpa­raszt gazdálkodott, h.a visszagondol arra, hogy az elmúlt rendszer alatt egy paraszt fia bizony nem is mert arra gondolni, hogy magasabb iskolába kerüljön, akkor annál szorgalmasabban nek lát a tanulásnak. .Az apja gyakran hangoztatta, hogy egész életében csak a nehéz munka és nélkülözés volt az osztályrésze. A fia, Sándor, pedig me­zőgazdasági iskolába jár. A föld és a mezeoazdasági termelés nagyon a szi­véhez nőtt. Az iskolának 60 növendéke van az ország legkülönbözőbb részeiből. Nem ismerték egjanást, amikor ide kerül­tek, s ma már a legnagyobb egyetér- téslien élnek. A tanárokkal és az ellá­tással is meg vannak elégedve. Jól működik a CsISz-szervezet Is. Kultúr­műsorokat rendeznek, amelyre meg­hívják a község lakosait Is. Védnök.sé- get .1 vállaltak a bélai pionír-szervezet felett és minden tőlük telhetőt meg­tesznek, hogy a pionírszervezet tevé­keny legyen. Preszinszky Mária Is Itt van az Is­kolában. Mielőtt az Iskolába került, már négy évig az állami gazdaság ker­tészetében dolgozott. Az apja egyéni­leg gazdálkodik két hektár földön. A bátyja pedig tagja az EFSz-nek. Na­gyon örül, hogy itt tanulhat. Ha kike­rül az iskolálÁíl, sokszorosan visszaté­ríti a népnek azt, amibe az iskolázása került. Most készülnek az első negyed­évi vizsgára. Jól tanulnak, jó .szakem­berek lesznek. Ilyen emberek kellenek a mezőgazdaságban. Pásztor Vidor Béla El \rc”'en tannlják az orosz nyelvet A népi orosz nyelvtanfolyam ötödik évét ünnepélyes keretek között nyitot­ták meg. Az ekecsi dolgozók megér­tették a felhívást és sokan jelentkez­tek az orosz nyelvtanfolyamra. A tan­folyam már meg is nyílt, eddig már három tanórát tartottak. Sajnos azon­ban meg kell állapítanunk, hogy az ifjúság nem látogatja a tanfolyrmot és nem érdeklődik iránta. Az időseb­bek kitartóan tanulnak és örömmel sajátítják el az orosz azhukát. Ezek az idősebbek már az első világháború al­kalmával jártak Oroszországban, de csak most .sajátítják el az orosz nyel­vet. Ferenci elvtárs már 60 éves, de még mindig tanulni vágyik. Németh elvtárs, akinek hajában a fehér szálak tömötten sorakoznak, szintén szorgal­masan tanul, öröm tölt el bennünket, ha végignézünk a padsorokban üió hallgatókon. Olyanok vagyunk, mint egy család, — mondja Német elvtárs. Pontosan betartják az órák kezdetét és ha tovább is ilyen lendülettel tanul­nak mint most, kezdetben, akkor a tanfolyam biztos eredménnyel végző­dik. Ennek Paksi elvtársnő is örül, mert ő vezeti a tanfolyamot. Azon igyekszik, hogy tudását átadja a hall­gatóknak. A tanórákra pontosan felké­szül. A hallgatók már a szovjet him­nuszt is megtanulták. Több orosz nép­dalt is tudnak. A Csehszlovák Szovjet Baráti Szö­vetség helyi szervezetének elnöke és a felesége is a legszorgalmasabb tanulók közé tartoznak. Eddig még minden előadáson megjelentek. Tőlük példát vehet az ifjúság, különö.sen azok, akik nem kapcsolódnak bele tevékenyen az orosz nyelv tanulásába. Paksi László Ekecs A hódosi lányok nem tanulnak színdarabot A hódosi CsISz-szervPzet munkája az utóbbi időben nagyon hanyatlott. Különösen a kultúnmunka terén. Már idejét se tudják, amikor az utolsó színdarabot bemutatták. Pedig szép kultúrház is áll rendelkezésükre. A felépítésnél brigádmunkákkal is .segéd­keztek. A fiatalok ráeszméltek arra, hogy jó volna kultúrmű^rorl rendezni. ,,Az aranycs'llag lovagja” című szín­müvet akarták betanulni. A .színmű betanítását Zöld Mihály, a helyi Csí.Sz- szervpzet elnöke kezdeményezte. Lövi Zoltán és -Somogyi Mihály szétosztot­ták a szerepeket. A szerepek szétnsz- tá.sa után következett be az, aminek nem lett volna szabad megtörténnie. Az idősebb tagok, különö.sen a lá­nyok, mikor megtudták, hogy olyan CslSz-tagok is szerepelnek, akik még iskolába járnak, felháborodva vissza­adták a szerepeket. Azután még há­romszor is szétosztották a szerepeket, de a lányok mindig visszaadták és se- hogyse ment a tanulás. Zöld elvtárs is hibát követett el. Nem építette ki a szoros kapcsolatot az üj és a régi CsISz-tagok között. A könyvtár már régen fennáll, de nem használják. Nincsenek taggyűlések. Nem tartanak előadásokat és nem is­merik a szervezet célj.ait. Vitaestékr-t se rendeznek. A helyi vezetőség se igyekszik megkedveltetni a fiatalokkal a CsLSz-szervezetet. Ezen a téren a Koinszomoltól kellene példát venni. Ha valamilyen tevékenységet felvilágosító munka nélkül kezdünk el és nem szer­vezzük meg alaposan, akkor biztos, hogy nem sikerül. Ezért a helyi veze­tőség foglalkozzon alaposabban a fia­talok nevelésével. Kovács Miklós Hódos

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom