Új Ifjúság, 1953. július-december (2. évfolyam, 39-92. szám)

1953-12-09 / 85. szám

imMHimn iHMlHniilHtitmliiiimi' Szovjet vendégeink V. Široký miniszterelnöknél és V. Kopecký miniszteťelriôk helyei tesné I Szerdán V. Široký miniszterelnök hivatalában fogadta a külfölddel való kultúrkapcsolatok Össz-szövetségi Tár­saságának küldöttségét, amelyet K. I. Szkrjabin akadémikus vezetett. A kül­döttséget Oleg Homola képviselő, a CsSzBSz központi titkára kísérte. A miniszterelnök hosszas szívélyes beszélgetést folytatott a szovjet ven­dégekkel. Szerdán Václav Kopecký miniszter­elnök-helyettes, közművelüdésügyi mi­niszter .^gadta a külfölddel való kul­Segítjük Korea újjáépítését A hős koreai népet minden népi­demokratikus ország népe segíti. — Segíti Csehszlovákia népe is és ezzel hozzá.iárulunk ahhoz is. hogy a rom­má vált Korea lehetőleg rövid időn belül újra a régi szépségében virul­jon. A gyűjtésben legutóbb a vágbesz- tercei Klement Gottwald-üzem dolgo­zói értek el szép eredményeket, akik a gyűjtés keretében „Koreai műsza­kot” dolgoztak le. Ennek eredményét 170.000 koronát a koreai népnek aján­dékozták. A podbrezoví.! Sverma Vas­Teljesítik az évi tervet November 29-én a handlovai bá­nyászok ú'abb sikert értek el. Egyike a If-gjobb handloyai bányáknak az új nyugati bánya, a szombat éjjeli mű­szakban teljesítette a gottwaldi öt­éves terv utolsó évének feladatait. Az elért sikerr a bányászok és techniku­sok érdeme, akik a munka jó meg­szervezésével és a műszakok követke­ÚJ IFJÚSÁG A CslSz SZLOVÁKIAI KOZPOJNTl BIZOTTSÁGÁJNAK LAPJA I Bratislava, 19.'i3. december 5. Ara SO fUléfi II. évfolyam, 85. szám. CsISz-tagok a pártiskolázáson Baracskán a CsISz-tagok is szorgal­masan látogatják a pártiskolázást. — Tanulnak, hogy politikailag felvilágo­sultak legyenek és hogy később alkal­masak legyenek a párttagságra is. — Cziria Sándor az iskola vezetője. A fiatalokra különös gondot fordít és elősegíti fejlődésüket. Szívesen elbe­széli a múltban megtörtént eseménye­ket. Ismerteti a párt irányelveit is a fiatalokkal. A fiatalok büszkék, hogy járhatnak a pártiskolázásra, mert az azt jelenti, hogy példás CsISz-tagok. Csak tízen jutottak el a pártiskolázásra. Bízunk benne, hogy jó politikai munkáyal és tudományos felkészültséggel példásan kives.szük részünket hazánk felvirá­goztatásából. Jenei Jenő, Baracska Zenki és társainak büntette a külföldön élő fiataljaink ellen ! { M. V. Gnatenkova. az olomouci T. 0. S. üzem fiatal dolgozóival, Mária Cat- | I kova esztergályosnövel (előtérben) és Viera Žáková maróssal beszélget. | túrkapcsolatok Össz-szövetségi Társa­ságának küldöttségét, valamint a szov­jet mífvészkü'döttséget. Václav Ko- pecký miniszterelnök helyettes barát­ságos bf(3zélgetést folytatott a szoviet vendégekké', ame'r’en N. ' Szcm’n nov az SzSzKSz prágai nagykövetségé­nek első titkára. 1. N- Riabov, a kü ' földdel való kultúrkarc.so átok Ossz- szövetségi Társaságának csehsz'ová- kiai képvi.se'öje és Oleg Homola kén, viselő, a CsSzBSz központi t’tkára vett részt. művek a!kalmaz(.ttai mostanáig Korea meg.segítésére 36.000 koronát gyűjtöt­tek össze. A szövetkezeti dolgozók, kis- és kö­zépparasztok a b' adási kötelezettsége­ken felüli termékeik hozamát Korea megsegítésére ajánlották fel. A poprá- di járásbeli miynicei Vörös Csillag Egységes Földműves Szövetkezet tag­jai egv vagon burgonya árát ajánlot­ták fel. A kas-sai kerületben 15.675 kg burgonya. 2.618 kg gabonanemü. 514 kg kukorica és több mint 1.770 liter tej árát ajánlották fel. zetes váltakozásával az e^es munka­helyeken biztosították, hogy az új nyugati bánya állandóan csaknem 120 százalékra teljesíti munkatervét. A siker elérésében legnagyobb érdeme van Tatalák József élfejtíl brigádjá­nak, amely októberben és novemberben a ciklusos grafikon alapján nagyon szép sikereket ért el. A tanulócsoportokban eredményesen tanulnak iskolánkban épp ügy mint az el­múlt tanévben, megszerveztük a ta .lulócsoportokat. A csoportok vezetői vé üi\an diákokat vála.sztoitunk, akik a.ey magaviselet, mint a tanulás terén iiéldíis eredményeket tanúsítottak. — ■livel iskolc-nk mellett internátus is van es a tanulók ott nvertek elhelye­zést, ezért az esti tanú'ás nem ütkö- ■:ik semmiféle nehézségbe. Hogy a tanulóköröket jól megszer- vezJiessük. tisztában kell lenni a ta­nulókörök kü’detésével. me,gszervez.é- ■iének módjávaJ és a tanulókör vezetö- ,iének feladataival. A tanulócsoportok­nak az a küldetése, hogy a tanulók eg\ bi/.;ľ. ’(,. ilag tudé.sszmvona’at érje nek el. Nem az a célunk, hogy két-há- oni diák a lehef! legiobP tanú ma- .lyi eredményt érje el, hanem az. hogy n.ndon diák elérhesse az általános tudásszmvonalat. így elérjük azt, hogy ,a kikerülünk az iskolából, a gyakor- atban nem csak két-három egyén áll- a meg a hel.yét, hanem mindenki, ak az iskolánkon tanul, A tanulócsoportok megszervezésé­réi elsősorban azt vettük figyelembe rogy hánv tanuló lesz egy csoport­ban. Mi úgy oldottuk meg a kérdést, hogy egv csopoi tba ■ 6—8 tanulót vá­lasztoltunk, azonkívül e"v csopo-t vezetőt. A szervezésnél arra ügyel­ünk, ho' egy csoportban ne legye- rv k sokan és a jó tanulókat olyan ta­nulókkal osztattuk be egy csoportba akik nehezebben sajátítják el az is­mereteket. A tanulócsoport vezetője az egyéni •anulás után a csoporttal olyan helyny megy, ahol senki sem zavarja őket. A csoportvezető felkéri a csoport fanjait ho.gy számoljanak be az egyéni ta­nulás alatt elsajátított tananyagról Ezt megelőzően a csoportvezető a tan­anyagot annyi részre osztja fel, ahány tagja van a csoportnak. A feldolgo­zott tananyagot sorban előadják és megvitatják. így elérjük a célunkat, mert a tananyagot sokszor átismétlik és így mindenki megtanulja. Minden csoportos tanulás után a csoportvezető kiértékeli az eredményeket. Fecsó Béla, Lelesz Ki ne emlékezne a fesztivál! kikül­döttek közül az ötágú sárgacsillagos vörös zászló alatt menetelő sudárnövé- sű fiúkra és a mozgékony kislányokra. Ki ne tisztelné és csodálná már a nyolc éve függetlenségéért és szabad­ságáért harcoló nagyszerű hazájukat — Vietnamot. Vietnam népe nem azért fogott fegyvert a japánok elien, hogy egyen­gesse a francia gyarmatosítók útját. A szabadságáért harcolt és ezt a harcot szabadságának teljes kivívásáig foly­tatja. A népi kormány felvirágoztatja e hazát. A francia gyarmatosítók ezt még csak meg sem Ígérhették. A gaz­dag termöföideket szabad földművesek művelik meg, az iskolákból a békéért és az építömunkáról szóló gyermek­hang csendül. Vietnam népe nem kí­ván mást csak békét hazája számára. Az Indokínai Bank urai, a pénzhami­sítók, a francia politika és a Wallstree- ti tőzsde kiszolgálói, kik az emberi vér árán gazdagodnak, háborút hoztak erre a földre. Csábítja őket a közeli Népi Kína gazdagsága, mely tüske a háborút előkészítők, a világuralomra törők szemében. Vérrel és tűzzel akar­ják megtörni a szabadságszerető viet­nami népet. A vietnami népre rákény- szerített borzalmas háború, felperzsel- te a falvakat és váro.sokat, számtalané meggyilkolt e.secsemök, a megerősza­kolt. leányok száma, nem is tud.iuk felmérni az anyák fájdalmait és a nép szenvedését, amely a szabadságáért küzdött. A francia gyarmattartó uraknak és az amerikai főnökeiknek nehezen sike­rült ágyútöltelckeket szerezni erre a piszkos háborúra. A volt SS-ek otthonra találtak a gyarmati hadseregben és mellettük a megtévesztett fiatalok is, akik hittek a hazaáruiüknak, elhagyták hazájukat, békés életüket és a kalandos és fel­színes életet választották, ahol ug.van a sült galamb nem repül senkinek sem a szájába, de azért böven van ropogós dollár. Ezeket a táborok nyomorúságos éle­te hamar kiábrándította kalandos elképzeléseikből. A verbuválók köny- nyen megkerestek tíz márkát — tud­niillik ennyit kaptak egy emberért. Miért mentek oda? Egy cseh fiú, R. Neméek, aki fogságba esése után Viet­namból hazajött, nagyon jellemzően így nyilatkozott. „Németországban bizony felkopna az állunk.” Ugyanezt Ígér­ték Michal Pačutának is, jó ellá­tást, gondtalan életet s pénzt. Szerte­foszlottak a kalandos álmok — 5.700 frankra csökkent, amelyet esakis a tá­bor kantinjában lehetett felhasználni. Nem várt rájuk sem díszkapu, sem bol­dog élet, hanem a gyarmati katonák kemény élete. Michal Pačuta megszeg­te a parancsot, nem söpörte fel az udvart, mert nem tudott franciául. Két napot kapott. Sós ételt kapott enni egy korty víz nélkül. Ľudovít Bardiov- skynak szökés kísérlete miatt abban a gödörben kellett húsz napig feküdni, melyet maga ásott ki, a tűző nap hevé­ben és a Szahara! éjszakában. Aztán harcolni mentek a vietnami nép ellen. Azok ellen a testvéreink el­len indultak harcba, akiket Prágában üdvözöltünk, akikkel fiataljaink a Világifjúsági Fesztiválon találkoztak. Azok ellen a fiatalok ellen har­coltak, akik ugyanígy tagjai a DIVSz- nek, mint mi, akiknek hősiességét cso­dáltuk. A béke földjének, barátaink ha- zá.iának támadói közé szegődtek. Néhányan visszatértek. Hányán szol­gálnak még a gyarmati hadsereglien és hányán vesztették életüket Viet­namban, Malájban, Koreában és Mada­gaszkáron. Soha sem tudjuk meg. Szüleik azt sem tudják, él-e, hal-e fiuk, sírjukhoz sem látogathatnak el. Miért haltak meg? Nem volt olyan ideáljuk, amiért becsület és dicsőség feláldozni az életet. A gyarmati ki- zsákmányolók zsoldjában estek el, hogy Zenklnek, Ripkának, Majernek és Pe- routkának, a nemzet árulóinak, — akik ifjúságunk által nagyrabecsült vietna­mi nép elleni háborúba küldték őket, — jó dolga legyen. Ezért küldték őket Malájba, Madagaszkárra és a hős tör­hetetlen Koreába. Hazánk valamennyi becsületes pol­gára megveti ezt a söpredéket, akilc jólétükért eladták a cseh és szlovák fiuk vérét. Ha már nem kúfárkodhat- tak az egész nemzet vérével, legalább azokéval kereskednek, akik bedőltek a hamis, hazug Ígéreteik csábításának. Minden általuk verbuvált cseh és szlo­vák fiú csak az ő jólétük meghosszab­bításához járult hozzá. De mit számí­tott Zenki úrnak és bandájának a fél­revezetett fiatalok szenvedése, akiket a békeszerző népek elleni aljas hábo­rúra használnak fel? Az árulók igazi arca ez: cseh és szlo­vák életekkel üzérkednek. Minden fiatalember a legnagyobb felháborodással fogadta az ádáz árulók gaztetteit. Hiszen többnyire fiatalem­berekről van szó, olyan emberekről, akik körünkben, itt velünk együtt dol­gozhatnának és békés, örömteljes éle­tet élhetnének. Azok, akik visszatértek, azonnal mun­kát kaptak és csak rajtuk múlik, hogy milyen boldoggá alakul ki életük. Nem Ígérünk nekik sem dollárt, sem kalandokat. Nem kell többé sa.ját vérü­ket megtagadni és életüket feláldozni olyasvalamiért, ami merő ellentétben áll legbensőbb érdekükkel. Minden fiatal tudatára ébred annak, — és ezt már Vietnamban is megértet­ték — hogy a háború nem tudja meg­törni a vietnami nép erejét. Megérti, hogy hazánkban milyen hatalmat jelent a népi demokratikus rendszer és hogy semmiféle Zenki és semmiféle „Sza­bad Európa” nem tudja megrázni. Látja, hogy népünk milyen erős hit­tel, szilárdan bízik kormányunkban és pártunkban és bátran utat tör a jobb élet felé. Rájönnek, hogy a béketábor, ahová Csehszlovákia tartozik, ugyanolyan le­győzhetetlen erőt képvisel, mint Viet­nam és népünk árulói részéről bármi­lyen kísérlet már előre is csődöt jelent. Vietnamban tudatosították, hogy azt a népet, amelý már rájött a szabadság izére, nem lehet legyőzni. ítMMiMiimiimmimiiimMiMiimimMmiiiiim imnimiiiitmiimMi __ r Nehru nyilatkozata az Egyesült Államok és Pakisztán katonai tárgyalásairól A delhi rádió november 30-án közöl­te: Nehru az indiai képviselőházban el­hangzott felszólelásában foglalkozott Eisenhowernek azzal a közelmúltban tett kijelentésével, hogy az Egyesült Államok rendelkezésre bocsátandó pa­kisztáni katonai támaszpont használati Jogáért cserében Pakiszténnak nyújtan­dó amerikai katona, „.segély” kérdését nem tárgyalják meg részletesen a Pa­kisztán fökormányzójával folytatott megbeszélésen. Nehru elmondotta, hogy ez a kije­lentés egész sor amerikai és pakisztá­ni személyiség .nyilatkozatával együtt azt bizonyítja, hogy tárgyaltak ü,yen kérdésről. Dulles, az Egyesült Államok külügyminisztere kijelentette, hogy kormánya mostanában nem folytat tár­gyalásokat Pakisztánnal katonai jelle­gű egyezményre vonatkozólag. Dulles azonban nem zárta ki égy ilyen egvez- mény megkötésének lehetőségét. Pa­kisztán fökormányzója — mondotta a továbbiakban Nehru — mint teljesen alaptalant, megcáfolt mindent az Egye­sült Államokkal katonai segély kérdé­sében folytatott tárgyalásokról szóló közlést. Bár az e kérdéssel kapcsolatos nyilatkozatok erősen ellentmondók vol­tak. az világos, hogy ilyenfajta egyez­ményről tárgyalások folytak az utóbbi időben az Egyesült Államok és Pakisz­tán között. Nehru a továbbiakban ki­jelentette, hogy India kormánya vilá­gosan utalt arra, hogy igen nagy nyug­talansággal figyel minden ilyen ese­ményt. Minden jövőbeni lépésünk — mondotta Nehru — az esetleg bekövet­kező eseményektől függ. Arra a kérdésre, vájjon az indiai kor­mány ezen események miatt módosíta ni szándékozik-e semlege.sségi politi­káját. Nehru azt válaszolta, .hogy ezek az események éppen alátámasztják az indiai semicgességi politika helyessé­gét. A geológia a szocializmus építésének szolgálatában Hazánkban a szocializmus építésében jelentős feladat vár a geológusokra is. A szeptember 15-i kormányhatáro­zat geológusaink ele felelősségteljes feladatot tűzött: új olaj-, szén- és érclelőhelyek feltárását. Az eddig mutatkozó hibák eltávolítására, a geológiai kérdéseket intéző kormánybizottság alakult. A geológusok e nagy feladatok tuda­tában lelkesedéssel láttak a munkához. A laboratóriumi kutatások céljaira kísérleti darabokat gyűjtenek. Kupéo vegyész nyomjelző elemek után kutat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom