Új Ifjúság, 1953. július-december (2. évfolyam, 39-92. szám)

1953-10-24 / 72. szám

■ é miFiosiiß 7^3. oVtfihef Yl. A párkányi pionírvezetők aktívájáról A pionirvezetôk aktivja 1953 szep­tember 19-én volt megtartva Párkány­ban. Habár ,)ól előre ki voltak érte­sítve a .járás pionirvezotöi, mégis har­minc helyett csak tizennyolcán jöttek össze, összejöttek, de hogyan? Egy­két eKtárs kivételével mind elkéstek legkeve.sebb egy ,jó félórát. Még akkor is. ha Párkány járás lakóinak hagyo- mánví szoká.sa, hogy nimdc lOvá késve menjenek, pionírvezetőink azért erről a ' agvományos szokásról le­mondhatnának. Aktívánk célja volt, hogy megismer­tessük a cső; ortvezetőkkel a kerületi bizottság rtas^asäii a uioüiro«. e«,. «f; munkájá''''7. A CsISz járási bizottsá­gának pionirfelelöse pontról-pontra átvette a kerületi bizottság utasításait Hangsúlyozta, hogy nagv súlyt kell fektetnünk a pionírok ideológiai ne­velésére .Szocialista hazafiasságra kell őket nevelnünk. Meg kell szerettetni s ismertetni veiül; munkásosztályun­kat. munkásosztályunk dicső harcos fiait — Tudtukra kell adnunk, hogy Ök mint pionírok, tanítóikkal együtt, felelős k az egész iskola évvégi ered­ményeiért. Ezért szükséges, hogy fog­lalkozzunk az egyes pionírok tanul­mányi eredményeivel. Itt ezeken a gyűléseken előre kell bebiztosítani az évvégi vizsgák jó eredményeit. To­vábbá nagy gondot kell fordítani tech­nikai és Micsurin köreink fejlődésére. A néjii szervektől, a .szakszervezetek­től s az EFSz-tö! szakembereket kel' Micsurin és technikai köreink munká kájának vezetésével megbízni. Fon­tos dolog, hogy a Micsurin-körökben dolgozó piorírok kísérletezzenek új munkamódszerekkel, gyümölcsfák és zöldségfélék kitermelésében. A fiatal technikusaink munkáját az iskolai segéde.szkőzök gyártására kell irányí­tanunk. tgy pionírjaink közvetlenül résztvesz.nek mcnkájukkal a szocialtsta iskola rnc"erösitéséért vívott harcban Azonkívül megszeretik a munkát, technikát, megtanulnak bánni külön bözö szeiszámokkal. Meg kell szerveznünk ú'gy iskola, mind járási méretben a technikai és a Micsurin-kőrök versenyét. Ügyel­nünk kell e versenyek helyes kiérté­kelésére, hoev az eredményekből pio­nírjaink új erőt és lendületet nyerje­nek munkájukhoz. A kultúrmunkát és a testnevelést sem szabad figyelmen kívül . hagyni. Törődni kell azzal, hogy pionírjaink minél többet olvassanak és megszeres­sék népi táncainkat, dalainkat. — Ének- és táncbemutatókat kell ren­deznünk május elsejéheza a Nemzet- I közi Gyermeknaphoz. Szervezzünk levelezést külföldi országok pionírjai­val, rendezzünk találkozókat íróinkkal. Munkára Honvédelemre \ kész (PPOV)-sportjelvény megszerzéséért leghelyesebb ha csoportok s rajok kö­zötti versenyt i ndezünk. Így köny- nyen elérjük, hogy pionírjaink töme­gesen érdeklődjenek s belekapcsolód­janak e jelvény megszerzéséért rende zett versenyekbe. — Kis sportembe­reinknek alkalmat kell adni, hogj' képességeiket s tudásukat a széle.skö- rű nyilvánosság előtt is megmutassák Sportdélutánok rendezése erre a célra a legalkalmasabb, melyekre a pionir- csoport vezetősége meghívja a népi szervek, tömegszervezetek tagjait, is­kolabarátokat s a tanulók szüleit. Ami pedig a ^yári tervet illeti, na­gyon ajánlatos még az iskolaév alatt kidolgozni, hogy pionírjaink /smerjék a tervet és legyen idő elkészülni és 1 biztosítani az előkészületeket a terv | végrehajtására. Azonkívül nagy figyelmet kell for­dítani a pionír csoportok számbeli nö­vekedésére. Be kell szerveznünk az iskola tanulóinak több.ségét a pionír szervezetbe. Vigyáznunk kell arra. hogy egy pionírnak se legyen több funkciója mint egy. Harcolnunk k-dl azért, hogy pionírjaink ne legyenek túlterhelve funkciókkal és munkával. ' mert pionírjaink első legfontosabb fel­adata. hogy jól tanuljanak. Viszont ha a funkciókat'egyenlően elosztjuk, akkor több pionírt aktivizálunk s a csoport erősebb, életképesebb lesz. Ezen feladatok elérése van a pár­kányjárási pionírvezetök elé kitűzve. I A járási bizottság hiszi, hogy pinnir- vezetöink e feladatokat teljesíteni fog­ják. De szükséges követelmény, hogy az adminisztrációs munkát pionírveze- töink lelkiismeretesebben végezzék. — Nem úgy. mint azelőtt, hogy hónajio- kon kere.sztül semmiféle jelentéseket nem küldtek a járási CsISz bizott­ságra. Ilyenformán a járási CsISz- bizottság nem volt tájékoztatva a pio­nír-szervezetek problémáiról és ne­hézségeiről, úgyszintén az elért jó eredményekről. Az aktív végén rendezett vitába az elvtársak élénken belekapcsolódtak. — Karakán Sándor pionirvezetö Szögyén- bői egyenesen rámutatott azokra a hi­bákra, melyeket a CsISz járási bizott­sága köv tett él a pionircsoportokkal szemben. A járási vezetőség nem lá­togatta a csoportokat, nem törődött munkájukkal. Viszont a pionircsopor- tok sem követelték kellő eréllyel a segítséget a pionírok részére. Steiner Mária Párkányból, Fodor Borbála Bátorkesziröl, Nagy Gizella. Dunamocsról, mint pionírvezetök fel­szólaltak, hogy nagy nehézségeik sok esetben helyiség-hiányból adódnak A CsISz járási, bizottsága úgy határozott hogy ezeket a nehézségeket a csoi)ort- vezetökkel együtt fogják eltávolítani s a falusi iskolák pionírcsoportjai ré­szére otthonokat kell létesíteni. Sümeg Gábriella pionirvezetö Muzs- Iáról szóvátette, hogy ezidáig semmi­féle kerületi vagy központi utasítás nem lett kiadva a járás pionirve/etői számára. S ezért szeretné tudni, hbgy milyen irányvonal mellett dolgozzák ki az iskola pionírcsoportjának rnun- katervét. A CsISz járási bizotUsága pionír megbízottja erre így felelt: „A kerületi bizottság utasításait az 1953- 54-es tanévre már megkaptuk egy pél­dányban szlovák nyelven. Ezt az uta­sítást rövidesen lefordítjuk magyarra a magyarnyelvű pionircsoportok ré­szére is. Szlovák-r agyar példányban lesokszorositjuk és kiküldjük a pionír- vezetők részére. Igen. ez nagy hiba volt, hogy a CsISz járási bizottsága ezideig nem törődött a pionírokká' annyira sem, hogy központi utasitá- .sok nélkü' hagyta őket dolgozni ügy. ahogy tudtak vagy azt jónak gondol­ták. Én mind a járás pionír-felelőse fogok arról gondo.skodni. hogy a CsISz járási bizottsága egvütt dolgozzon a pioníi csoportokkal és ügyosztálya irá­nyítsa. segítse munkájukat. De viszont a pionircsoportok vezetőinek is komo­lyan kell venni ezentúl a munkát s a rendet. Legyenek a CsISz járási bi­zottságával állandó érintkezésben, havi jelentések alapján. Jelentéseik mutassák ki világosan a pionircsoport munkájának eredményét és nehézsé­geit. Így áz elvtársak a járáson ki­fogják tudni kellően éitékelni egyes pionircsoportok munkáját, fognak tud­ni nehézségeiről, bajaikról, melyeket a jövőben közös erővel fognak orvosol­ni.” Kollár Antal, Párkány Hogyan kell A szocialif:ta tárfsadalomhan nagy feladat hárul a kultúregyHitesekre. A kuLtúregyütteseknek kelt szétvinni az ÚJ szocialista kultúrát a dolgozó nép legszélesebb rétegei közé minél mé­lyebben megismertetni és megszeret­tetni a dolgozó néppel. A szocialista társadalom szük.ség.szerűen megkíván­ja, hogy a termelés lejlődésével gggiitt- haladjon és szélesedjen a kultúra is. mert a kultúra halasa nagyjelen'ősé- gil szocialista gazdaságunk tetmeiíi életére. A kultúregyütteseinknek az a feladata és cél la. hogy az ifjúságot egy közösségbe tömörítse s az építő életre mozgósítsa és lelkesítse szocialista társadalmunk vívmányai iránt Az if­júságra a kultúra terjesztése területén komoly és jelentős feladatok hárulnak. De ennek elengedhetetlen feltétele az. hogy az ifjúság ismerkedjen meg a szocialista kultúrával, annak jelentő­ségével és célkitűzéseivel. Az egyik legjobb e.szköz, amivel ifjúságunkat kultúrális tevékenységre buzdíthatjuk, az ének- és tánckultúra művelése. Uj mozgalmi dalainkkal az if jú.ságba ha­zaszeretetei, szocialista erkölcsöt, munkához való jó viszonyt és hatot elszántságot öntünk. Népdalaink be­tanításával pedig azt a célt szolgál­juk hogy az ifjúsággal megismertet jük népi gyökerekből táplálkozó és a nép kultúrális hagyatékára felépülő ÚJ művészetünket. Ha be akarjuk vonni az ifjúságot az énekegyüttesekbe, meg kell először is­mertetni velük az énekegyüttes jelen tőségét, feladatait s a kórus működe sének célját. Ez azért fontos, hogy az ifjúság előtt távlatot nyissunk meg ismerje tevékenj/sége célját és ne kényszerből járjon az énekpróbákra hanem céltudatosan örömmel és lel­kesén teljesítse kötelességét. megszervezni az az ifjúság között Az ifjúságot bevonni az énekegijüt- tesekbe és meggyőzni őket arról, hogy müyen szerepe van a kuLtúregyütesek között az énekkarnak szocialista kul­túránk terjesztésében legjobban a tag­sági gyűléseken és a faliújságokon le hét megvalósítani. — Tapasztalataink sokszor azt mutatják, hogy az ének együttes csak úgy működhet jól, ha az ifjúság között széleskörű propaganda val teremtik meg az énekkar műkő déséhez elengedhetetlenül, szüksége érdeklődést, és az együttműködéshez szükséges közös elhatározást. Ezért fontos, hogy az ifjúság a Csehszlová­kiai Ifjúsági Szövetségen kere.sztül fel­vegye a kapcsolatot a kommunista párttal, iskolai szervezeteknél az iskola igazgatóságával is, valamint a népi közigazgatás és kultúréletünk vezetői vei, mégpedig acélból, hogy jo feltéte­leket biztosíthassunk kultúregyütte síink működéséhez. Ez hiányzott és hiányzik a bratisla- vai magyar pedagógiai iskola kultúr- együttesének működésénél és ez az oka jórészt annak is. hogy az iskola kul túregyüttesének tevékenysége ha­nyatlik. Az igazgatóság és a tanán kar nem tart szoros kapcsolatot a CsISz-szerrezettel és a kultúregyütte- ezért nem tud eredményes munká; elérni. A bratislavai pedagógiai ísko Iában az énekegyüttest a következő képpen szervezték meg. Először a tagsági gyűléseken és a laliújságokor. ismertettük az ifjúsággal az ének- együttes működésének célját s ezen­kívül gondot fordítottunk a személyes megnyerésre is az egyéni beszélgető seken kere.sztül s ez a módszer is szép eredménnj/el járt. Már az első ének próbán megmutatkozott az ifjúság érdektődése az énekkari munka iránt, különösen az új dalok és a mozgalmi A Magyar Kultúra Háza Prágába?! énekegyüttest dalok betanulásánál. Az első próbán még nem tanultunk ismeretlen dalo­kat, hanem olyan dalokat énekeltünk, amlyeket valamennyien ismertünk Ez fontos momentum az énekkari mun­kánál. mert sokkal elviselhetőbbé tesz- szük az énekkari legyeimet, ha ismer; dalokkal vezetjük be a kóru.smunkát. >őként egyszólamú dalok közös el- éneklésével. Több szólamú dalok be­tanításánál vigyázni kell arra, hogy minden szólamot külön és alaposan tanítsunk be,és ha már szólamonként biztos az énekkar az éneklésben, ak­kor vonjuk össze a szólamokat a dal­mű közös egészkari próbájához. A mi énekegyüttesünknél ez a módszer na­gyon szép eredményekhez vezetett a ■ Békedal betanításánál. Minden egyes ; .szólam olyan tisztán és hatalmasan hangzott, hogy kifejezte esztétikailag és művészileg a béketábor erejét. Ez­zel a dallal az énekkari kidolgozás szépségével visszaadtuk mindazt, amit a Békedc' tartalmaz. Ahhoz, hogy az énekegjjüttes jól működjön, szükséges] hogy énekpró­báink mindig érdekeltek legyenek az ifjúság számára. Nagyon sok ifjúsági szervezetnél azért bomlik fel az ének- együttes, mert az énekpróbák nagyon unalmasak. Ezt a hibát, a mi ének­próbáinkról nagyon szépen kiküszö­böltük, mégpedig úgy, hogy sohasen, tanultunk egy dalt olyan sokáig, hogy ezt az ifjúság megúnja. hanem min . dig ÚJ dalokkal tettük vidámakká é^ vonzóvá az énekpróbáinkat. Mozgalmi dalainkkal vigyük a nép I ízé 1 szocialista kultúrát és tegjjük boldoggá az ifjúság és a dolgozó nép életét. Molnár András. bratislavai magyai pedagógiai iskola A Magyar Kultúra Háza Prága ütő­erén, a Vencel-téren nyert elhelyezést. Ez a komoly jelentőségű intézmény, amely oly nagy mértékben segíti el­mélyíteni a csehszlovák és a magyar nép barátságát, 1950. eleje óta műkö­dik Prtigában a két ország közötti kölcsönös egyezmény alapján. Míg kezdetben csupán, mint könyvesbolt terjesztette a magyar irodalom termé­keit, addig a múlt év folyamán — különösen a magyar-csehszlovák kul- tűregyezmény megkötését követően — a magyar-csehszlovák kultűrkapcsola- tok jelentős tényezőjévé nőtte ki ma­gát. , A magyar kultúra méltó terjesztése hazánkban nem kis feladatot ró a Ma­gyar Kultúra Házára, annál is inkább, mert Csehszlovákiában rendkívül nagy érdeklődés nyilvánul meg úgy a ma­gyar szak-, politikai- és szépirodalom, mint a zenemüvek iránt. Ezt az ér­deklődést fokozza a magyar szakiro­dalom ismert jó hírneve, valamint a Magyar Kultúra Házának hatékony pro­pagáló munkássága, amely könyvkiál- litások, üzemi kultúreiőadások rende­zésében jut kifejezésre. így afe elmuh esztendó folyamán Sándor Kálmán. „Harag napja” című színmüvének prá­gai, karlovévari, marienské láznei és kladnói bemutatója alkalmával a szín­házak elócsarnokában rendezett ízlé­ses kiállítások keretében ismerkedtek meg hazánk dolgozói a legújabb ma­gyar könyvekkel. Ugyancsak nagy nép­szerűségnek örvendenek az üzemi kul- túrelőadások is. A prágai Tesla-üzem a közelmúltban a magyar kultúrának szentelt egy napot, amelynek kereté­ben az üzemi rádió magyar zenemű­veket, dalokat, előadásokat és egyéb kultúrprogrammot közvetített egész napon át. Hazánkban a magyar irodalom iránti érdeklődés két forrásból jön. Egyrészt a csehszlovákiai magyarok részéről nyilvánul meg, másrészt maguk a cseh és szlovák dolgozók árulnak el meglepően nagy érdeklődést. így a szakszervezetek az üzemi könyvtárak jó részét fokozatosan látják el magyar szak-, politikai- és szépirodalmi köny­vekkel, míg a hadsereg az alakulatok könyvtárai számára vásárol politikai és szépirodalmi müveket. A magyar szó­tárirodalom iránt is nagy az érdeklő­dés, különösen a műszaki szótárak iránt, amelyek elsőrendüek. A magyar könyv hazánkban több. mint egyszerű kultúrtényező. Segíti a termelést, az ötéves terv mielőbbi tel­jesítését. Számos szlovákiai magyar dolgozó számára, akik a cseh vagy szlovák nyelvet nem beszélik tökélete­sén éppen a magyar szakkönyvek tet­ték lehetővé, hogy munkájukban ki­tűnjenek, sikereket érjenek el. Egy kladnói magyar nehézipari dolgozó a közelmúltban hálás szavakban mondoti köszönetét a Magyar Kultúra Házn vezetőségének, hogy a magyar szak- irodalom forgalomba hozásával lehető­vé tették számára, hogy napi munka- telje.sítményét normán felül, messzi túlhaladhatta és élmunkássá válhatott A magyar folyóiratok is igen nép­szerűek hazánkban. Különösen nagy érdeklődésre tarthat számot a Magyar Tudományos Akadémia kiadásában megjelenő Tudományos Akták elneve­zésű folyóirata, amely orosz, angol német és francia nyelven jelenik meg és a magyar tudományos élet minden ágáról és a magyar tudomány fejlő­déséről számol be. Nagy a kelendősége hazánkban a magyar zenemüveknek és gramofonle­mezeknek is. Főleg a magyar klasszi­kusok és népdalok örvendenek nagy népszerű.ségnek. Kodály Zoltán és más nagynevű magyar zeneszerzők művei­nek partitúrái ma már szinte vala­mennyi zenekar kottagyűjteményében megtalálható. A magyar kultúra, a magyar iroda­lom széleskerű terjesztése hazánkban messzemenő támogatást élvez. Kifeje­zésre jut ez a magyar kultúrteren' megnyitásában is, melyet augusztu-- 20-án, a magyar alkotmány ünnepet adták át ünnepélyes keretek között hivatásának. E kultúrteremben megis­merkednek majd hazánk dolgozói film- és ismeretterjesztő előadások kereté­ben a magyar kultúra fejlődésével problémáival és sikereivel. Nem két­séges, hogy hazánk magyar könyvol­vasó táborának sorai kéz a kézben a magyar irodalom sikereivel együtt nő­ni fognak. SAS FERENC Mpg szer főztük n Fucík-jelvényt A mi oztályunk volt az első magyar Osztály, amely célul tűzte ki azt u ko­moly feladatot, hogy megszerzi a Fu­čík-'jelvényt. Azáltal, hogy az előirt könyvek magyar nyelven nz-n lo-tuí, mcj az iskola tulajdonában, bizonjjos nel-czségeket kellett leküzdenünK.. Az i i-kü' i segítségével nemsokára eltávo- '. Hu.’tűk ezeket a nehézségeket t. i. az iskola sok magyar könyvet vett a szá- in.inkra Osztályunk tanulói megér­tettek. hogy a Fuőik-jelvény meg- sze,-z(se komoly ügy és az osztály be- csv'etbeli kötelessége. Fučík, e nagy hazafi életéről és munkájáról már HU n sokat hallottunk g középiskolá- tv’,'1 OS ezért mindenki büszkén gi,n- d l> arra, hogy a Fučík-jelvényt meg­szerzi. Nagy lelke.sedéssel és örimviel i'.gtvnk hozzá a könyvek olvasásához. Közien mindenki meg volt győződve arról, h'opy csak akkor állhat a vizs- gazebu./ ttság elé, ha a könyveket rcn- d-,en átolvasta. Ac p:i asókörben hetenkint egyszer ossz,’jöttünk, hogy megvitas.swc az jselleg meg nem értett részeke.t. E hclypo fel kell említenem Kollánk elvtárs önzetlen segítségét, aki annak ellenére hogy az érettségi előtt állt nekünk a nehéz kérdések megvitatá­sában magyarázatokkal szolgált. Min­den egt/es összejövetelkor egtj-egy könyvnek a tartalmát megvitattuk és kiemeltük a tanulságos részt. Az ol­vasókörbe szorgalmasan jártunk és csak igazán megindokolt e,selben ma­radtunk el. Legjobban Fučík könyveit tanulmánj/oztuk át mert leginkább az érdekelt bennünket, hogy hogyan vi­selkedett Fučík élete legnehezebb ide­jében. Érdekeltek továbbá Fučík ta­pasztalatai. amelyeket a Szovjetunió­ban szerzett. Magj/ar költőink Petőfi Sándor és Arany János műveit szin­tén nagv érdeklődéssel vitattuk meg Végre oljntt az a nap. amelyen az elolvasott könyvek tartalmát a vizs­gáztatóbizottság előtt megvitattuk. A vitán résztvettek az osztály tanulói kivétel nélkül. Az a tény, hogy csak hárman nem tudták megszerezni a Fučik-jelvényt, legjobban bizonyítja -hogy a munkánkat jól végeztük. Mindazoknak, akiknek sikerült a jelvény megszerzése, büszkeség töl­tötte be szívüket. Az egész osztály kötelezi magát, hogy oda fog hatni, az első osztály eziuén még nagyobb számban szerezze meg a Fučik-jel­vényt. Mi, a II. o.sztály tanulói, e munká­jukban szeretettel és örömmel sietünk a segítségükre, hogy e célkitűzésüket minél nagyobb számban elérjék. Balogh Sarolta, Felső gazdasági iskü.o Kassa. y44ár ériem A pxtjkos napsugár belopódzott osztályunk ablakán, mikor társadalmi-ismeretet adott elő az ÚJ tanár. „Profit", „Értéktöbblet" . -.. Agyamba véstem e fura neveket, s amit nem igen értettem azt kúsza betűkkel lüzetembe jegyeztem. Harm'int pár kiváncsi szmi m. te minden szavát... és én csak most értettem, hogy régen mért tiltott ík diáktól a politikát. TörJK Élemet.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom