Új Ifjúság, 1953. július-december (2. évfolyam, 39-92. szám)

1953-10-24 / 72. szám

í 953. móher 31. miFlDS&& Téli védekezési munkálatok Nagyüzemi szodaiista gazdálkodá­sunk egyik alapvető feladata, hogy minél több gyümölcsöt termeljünk dolgozóink számára. Hogy a termelé­kenységet fokozzuk és jóminöségű gyümölcsöt termeljünk, igen fontos, hogy gyümölcsös kertjeinkben meg­vizsgáljuk vájjon gj'ümölcsfáink ter­melőképességét nem gátolja-e valami­lyen betegség. Gyümölcsfáin' fontosabb rovar kár­tevői a következők: Az almamoly: Egyike gyümölcsfáink legelterjedtebb kártevőinek. Az alma. körte, kajszinbarack és a dió férgese- desét, valamint annak lehullását okoz­za. Rendesen a? almafa virágzása ide­jén rajzik először. Gyakran három nemzedéke is van Az utolsó nemzedé­ket. illetve petéket ősszel rakja le. az elraktározott téli gyümölcsökre, ahol a petéből kikelő lárvák befúrják magukat a gyümölcsbe és ott kitelel­nek. Majd tavasszal kirepülnek és a fejlődő gvümölcs'kben súlyos káro­kat okoznak. Védekezés: A gyümölcskamrák ab­lakait szúnyoghálóval kell ellátni, nogy az ott kirajzó almamoly a hálón ösz- szegyüjthető és elpusztítható legyen. Jól bevált ellene az arzén méreggel való permetezés, amelyet a következő­képpen állítunk elő- Az arzén perme­tező anyagot b'^rdóilével keverjük. — JOO liter íjordóilébe V*—V4 kg arzé- nes szert teszünk. Ha nagyon elter­jedt a fél r"-’" ő.s.szel is használ- hatj ’k. ősszel azonban csak a fák kérgét fecskendezzük be, ahol a télire elrejtőző rovar meglapul. Legjobban a közvetlenül rügyfakadás előtti ko- ratavaszi permetezés vált be. A téli araszlók. A fák törzsére szo­rosan n-kötözött. papír övekre keni hernyóé-vvgyűrflk'Kel védekezünk el­lene. már szeptember közepétől de­cember vénéig. Ezáltal n;iegakadályoz- zuk, hogy az ősszel és a tél kezdetén rajzó -zámyatlan nőstyénpillék a fák koronájába bejussanak. A KÖRTERUGYFÜRO BOGÁR. Lepedőre rázással és összeszedé&sel védekezünk ellene. Elpusztítását már októberben meg kell kezdeni. A KEREG ES FASZÜ. Már a tél '"'zdetén védekezünk el­lene, mégpedig úgy. hogy a fertőzött faKat kivágjuk és elégetjük. A fa szúvosodását elárulják a törzs és az á.'ak héjának felszínén látható ma- dársörétnyi nagyságú lyukai. A szu elsősorban a gyenge, beteges fákat tá­madja meg. Az így kivágott fákat még tavasz előtt el kell égetni, mielőtt a bogarak kibújnak és el nem terjed­nek. A CSERESZNYELEGY, NA- / RÄNCSLEGY. POLOSKASZAGU LEVELDARAZS. Ezek ellen úgy védekezünk, hogy a fák alatt lévő földet egy mkerre a koronán túl terjedő körben már ősz­szel egy ásónyomnyira leforgassuk. Hogy munkánkban biztosak legyünk, már kora tavasszal megismételjük ugyanezt a műveletet. TÉLI FAAPOLASI MUNKÁK. Lombhullástól-rügyfakadásig a fá­kon található száraz lombozatokat, azaz hernyófészkeket égessük el. — Ugyanígy kell eljárni a fákon lévő összeszáradt gyümölcsökkel is. A fák törzseit és vastagabb ágait kaparóval vagy drótkefével tisztítsuk le. Az így lehullott törmeléket szintén égessük el. Az elpusztított gallyakat, amelyek már meg vannak fertőzve, úgy távo- htjuk el a fái ’, hogy velük együtt az egészséges ágrészekröl is levágunk egy arasznyit. Az elsűrüsödött koronaága­kat már a fák nevelésénél meg kell kezdeni, hogy a nagy sebek, melyeket később, a fa idősebb korában ejte­nénk, elkerülhetők legyenek. Nagyon ajánla' még a fák alatt ö.sszegyült hulladékot is Összegereblyézni és el­égetni. A fákon található sebeket si­mára ki kell vágni és sűrű kátrany- ny'al kenjük be. Téves a fa törzsét ’ tsszel. meszes trágyával, véres anvaggal és más hasonló anyagok ke­verékével bemázolni, mert ezzel a ro­varokat nem pusztítjuk el. Meszelés helyett se „al célszerűbb a fákat ké­nes mészfőzettel permetezni, mert az megöli a mohát, a zuzmót és a tör­zset minden kártevő rovartól fertőt­leníti. Fiatalabb fák gyakran visszamarad­nak fejlődésükben. Ezt már mindnyá­jan tapa.sztaltul:. Ezt rendszerint gyö­kérgolyva okozza. Ha a gyökérgi/'yva jelenlétéről meggvőzödtünk. a beteg fát ássuk ki és éges.sük el. A kiszedett fa helyére csemetét csak olyan e.set ben ültessünk, ha gvökereit a gyö­kérnyakig egv félórával előbb fél szá­zalékos higanyos csávázó szerrel ké­s-ült anyagpépbe mártjuk. Az igy befo,Cant csemetéket nyúlrágás ellen kerítés hiánvában papirossal ló! be­tekerjük. Náddal vagy szalmával nem nagyoi a én' ,os. mert sok esetben menedéket nyújt a férgeknek. TÉLI PERMETEZŐ SZEREK Készítésé es alkalma­zása. A gjfüirölcsfák pajzstetveit, vala­mint rovar kártevőit fakarbonelium- mal, vagy ásványi olaj emulzióval irt- ju''. Kora tava.sszal a gyümölcsfa- karboneliumot vagv az olajemulziót v'zzel hig’tva mint permetező an.va- got alkalmazzuk. Közönséges karbo- nelium permetezésre nem használha­tó, mert vízzel nem vegyül és igy árt a fának. A zuzmó, moha. sokféle gom­ba, kártevő irtására teljesen megfelel az olcsó mészkénlé. Előállítása a kö­vetkező főzésre alkalmas, lehetőleg 20 liternél nagyobb va.sedényben L-ő kg égetett meszet oltunk 2 liter vízzel Az oltott mészhez hozzákeverünk 2 kg kénport, majd 8 liter vizet adunk hozzá. Az egészet ö.sszekeveriük és a keverőn megjelöi'.'jk, hogy milyen ma­gasságig ér a folyadék. Aztán a ve- gyületet felfo—aljuk és a forrástól számított egy óráig forrásban tartjuk, miközben az elpárolgó vizet a keve- rőn alkalmazott jelzés figyelembe vé­telével időnként pótoljuk. A forralás befejezése után az oldatot vízzel kie­gészítjük. Az így nyert tömény mész- kénléből téli permetezésre alkalmas permetlevet nyerünk, ha 20 liter 80 liter vizet számítunk. Bordóüével védekezünk a gomba kártevők „manilia varosodás, szilve- levelek vörös foltossága ellen, stb.” A bordóilevet a téli permetezésnél 2 százalékos oldatban használjuk. Ké­szítése a k-'c ‘kező: 1 kg rézgálicot 50 liter vízben feloldunk, ugyancsak le­mérjük a szükséges 1 kg égetett me­szet, azt kevés vízzel megoltjuk, utána 1 hektoliteres hordóba öntjük és 50 literre feltöltjük. A külön készített rézgálic oldatot lassan és folyamatos keverés közben öntjük a mésztejhez. Ha égetett mész nem áll rendel kezé- sünkrt oltott mesze* is használhatunk azzal a különbséggel, hogy ebből két­szer annyit adagolunk, tehát ebbep az esetben 2 kg mészre van szükség. Ha a már örszet öltött és jól összekevert bordóilébe piros lakmuszpapírt teszünk, megkék'" Csak így jó az oldat. Ha piros marad az oldat, akkor még egy kevés meszet kell hozzáadni addig, m’’" a lakmuszpapír gyengén meg nem kékül. Fontos tudnivalónk, hogy a mészkénléből és a bordóiléből csak annyit készítsünk, amennyit egy nap alatt el tudunk használni, mert ha hosszabb ideig áll, hatása gyengül. A TELI PERMETEZÉS VÉG­REHAJTÁSA. Réz- vág'’ kénvegyületekkel történő permetezést lehetőleg ősszel, teljes lombhullás után el kell végezni. A gyümölcsfakarboneliiimmal vagy olaj- emulzióval azonban tavasszal, rügy­fakadás előtt két-három héttel előtte do'.cozunk. Ha a permetezést a tél végére, két-három héttel rügyfakadás előtti időre hagyjuk, úgy azt előszót a réz- vagy kénvegyületekkel kell el- ! végezni és ezt követői eg egy hét mul- 1 va olajemulzióval megismételjük. A fagyos téli időben való permetezések rovar- és gombaölő hatása nem kielé­gítő. A téli permetezés olyan legyen, ho a peimetlétől a fa minden gallya jól megázzon. Gyümölcsfák permete­zésére legalkalmasabbak az erre a célra készült magasnyomású gyü­mölcsfa permetezőgépek. Súlyos y problémák merülnek fel főleg kis- és középparasztok között, akik azon pa­naszkodnak. hogy peimetezés által a gyümölcsfák kiszáradnak, vagy nem adnak olyan terméshozamot, mint an­nak előtte. Vájjon miben rejlik itt a hiba? — Meit. hogy valami tévedés áll fenn, az tény és való! A hiba tehát ott rej­lik, hogy azok. akik a permetezést el­végezték; nem voltak tisztában a per­medé helyes keverésével. A külön­böző vegyszerekhez nem adagoltak ele­gendő vizet és ezáltal az erős permet- lé a fákat megégette, vagy pedig nem keverték fel rendesen és ezáltal a fe­lülről kipermetezett permetlé g,yenge volt, viszont az aljára leülepedett vegyszer túl erősen hatott. Ennek sú­lyos következményei voltak: elsősor­ban tönkreteti-’k gyümölcsfáinkat és dolgozóinkat a tudatlanságban tartot­ták. Minden becsületes dolgozónak tisz­tában kell lenni azzal, hogy mit jelent számunkra a gyümölcsvédelem, mely­ben agy segítséget nyújtanak szá­munkra a szovjet tudósok által kidol­gozott tudományos gyümölcstermesz­tési alapismeretek. Kalapos Józsej, Lelesz. A Szokol falvakon végzett munkájának örömteljes mérlege A nyári idény alatt az önkéntes Szo­kol sportegyesületek munkájába a fa­lusi ifjú-ság tízezrei kapcsolódtak be, hogy teljesítsék a párt és a kormány határozatát. Az országos testnevelési konferencia célkitűzéseit és határoza­tait a Szokol sportegyesületek lelki- ismeretesen teljesítették. Gondoskod­tak a sport és a testnevelés további fejlődéséről és a falusi ifjúság újabb tízezreit nyerték meg a sport és a test­nevelés számára. A sportoló ifjúság be­kapcsolódása a nyári munkák — kü­lönösen az aratás — gyors elvégzésé­be, bizonyltja, hogy a testnevelés és a sport elválaszthatatlan egységben van a mindennapi élettel. A sportolók a si­keres aratás után rendezett sportna­pokkal, a terményfelvásárlás alkalmá­ból rendezett stafétákkal és a termény- beszolgáltatás teljesítésének, illetve túl­teljesítésének megünneplésére rende­zett járási spartakiádákkal bizonyságot tettek a sport és a testnevelés helyes értelmezéséről. A járási falusi spartakiádák feladata volt, hogy a sportünnepségeket ój szellemmel töltsék meg, hogy magasan emeljék ki a munkaigyekezetet, a sportbecsületet, hogy propagálják az új munkamódszereket és hogy használ­ják ki a népi versenyzés alapvető ele­meit. Ez a mozgalom sikeresen töltötte be hivatását. A funkcionáriusok ezrei és a sportoló ifjúság széles tömegei nagy lelkesedéssel vették ki ebből a munká­ból részüket. A gyűlések jó előkészü­leteket eredmén.yeztek és a különböző aktívák biztosították a sportolók segít­ségét a nyári munkák gyors elvégzé­sében, különösen az aratási és cséplé.si munkálatokban, valamint a sikeres ter­mény fel vá.sárlásban. Sok- kollektív ver­senyzett egymással a nyári munkák el­végzésében. A versenyszellemet köz­vetlenül a sportpályákról vitték be a munkahelyekbe. A brigádok sokszor u- gyanebban az összetételben dolgoztak, mint amelyekben versenyeztek egymás­sal a sportpályákon. A somorjai járás teljesítette elsőnek terményfelvásárlási kötelességét. A já­rás falvai közül Csenke község volt az első. A járás első spartakiádája meg­mutatta, hogy a járási Szokol sport­egyesületek helyes úton járnék. Meg­mutatta, hogy a szovjet fizkultúra, a szovjet kolhozparasztok tapasztalatai­ból merítve, nálunk is jól alkalmazha­tók a szovjet móidszerek. A négyszáz lakosú Csenke község például magára vonta az egész járás érdeklődését. A járási spartakiáda napján Csenke község ürmeplö díszbe öltözött és kétezer né­ző élvezte 300 aktív sportoló verseny­zését. A különböző versenyszámok, igy a labdajátékok, a honvédelmi bemuta­tók, az MHK-gyakorlatok, könnyüatlé- tikai számok, mind-mind a sportolók lelkiismeretes munkájáról tettek tanú­bizonyságot. A többi falvakban megrendezett spartakiádák is a sport és e testneve­lés további fejlődését igazolták. A gu­tái, naszvadi és a többi falvakban ren­dezett spartakiádák űj ismereteket és új tapasztalatokat hoztak. Ügy mint a Szovjetunióban a kol­hozparasztok körében, nálunk is a szö­vetkezeti tagok nagyon megszerették a különböző sportversenyeket. A spar­takiádák a népi versenygés űj elemeit hozták felszínre, amelyeket a további munkánkban alaposan ki kell aknázni. Nagy jelentősége van annak, hogy a né­zők soraiból sok aktív sportoló került ki. Nagy jelentősége ven annak is, hogy a spartakiádákon már az egyes munka- csoportok is versenyeztek egymással. Így a sport és a testnevelés behatolt a szövetkezeti dolgozók és a kis- és kö­zépparasztok életébe. Szükséges, hogy a jövő évben a Szokol-funkcionáriusok nagyobb gondot fordítsanak s >parta- kiádák megszervezésére és az új spx)r- tolók bekapcsolódására. Oj káderek nö­vekednek falvainkon, amelyek a sport és testnevelés segítségével a szocia­lista falu építőivé válnak. A spartakiádák nagy segítségére vol­tak a testnevelés és sport tervének tel­jesítésében. Sok aktív sportoló befe­jezte az MHK-gyakorlatok verseny­számait és sok új dolgozó fiatal jelent­kezett, hogy az MHK-gyakorlatókat teljesítse. Az új versenyformák, ame­lyek járásonként különbözők, szintén nagy segítségükre vannak a Szokol funkcionáriusainak. A spartakiádák megrendezését több faluban az egész Nemzeti Front szív­ügyévé tette. Sok esetben nagy segít­séget nyújtott a helyi nemzeti tanács, a helyi Akcióbizottság és a Szlovák Nemzeti Front. A spartakiádák alkal­mából a sportolók több igen értékes felajánlást tettek, amelyekben a spor­tolók arra kötelezték magukat, hogy a jövő évben mindent elkövetnek, hogy a termény felvá.sárlásában a falu a já­rási versenyben első legyen. A testnevelés és f sport mindjobban behatol falvainkba, és a falu örömtel­jes életének a tartozékává válik. A szövetkezeti dolgozók megszerették a sportot, és így a sport segítségükre van az új szocialista falu boldog építésé­ben. Aki megismerkedik az USA alkotmá­nyával és összehasonlítja az amerikai valósággal, megdöbben az alkotmány­ban hemzsegő szabadságról és egyen­lőségről szóló magasröptű mondatok és a valóság ordító ellentétén. Az „ameri­kai életmód" propagandistái annál in­kább igyekeznek minden módon bebi­zonyítani, hogy minden amerikai szá­mára biztosították az emberi jogot hogy az amerikai polgár nyíltan foglalhat el ilyen vagy olyan politikai álláspontot. Az amerikai „demokrácia" felülmúl- hatatlanságát” dicsőítő frázisok szaka­datlan áradata azonban nem tudja el­leplezni azt a tényt, hogy ennek a de­mokráciának alapja a termelés eszkö­zeinek magántulajdona és az ember­nek ember által való kizsákmányolása. Az amerikai „demokrácia”, akár a töb­bi burzsoa demokrácia, álcázza a ki- zsákmán.yolók és kizsákmányoltak po­litikai és gazdasági egyenlőtlenségét. A demokratikus szabadságról hangoztatott szép mondatok mögött a monopolisták elenyés2ő csoportjának a nép óriási többsége feletti uralma rejlik. A kapitalista rendszer viszonyai kö­zött szó sem lehet semmiféle igazi de­mokráciáról. Lenin rámutatott arra, hogy „a burzsoa demokrácia, amely a középkorhoz viszonyítva nagy történel­mi haladás, mindig — és a kapitaliz­musban is — szűk, korlátozott, hamis, képmutató, a gazdagoknak mennyor­szág. a kízsákmányoltaknak, a szegé­nyeknek csalétek és bapsepás marad" Az uralkodó osztályt az USA al- kotmán.ya elfogadása óta eltelt 162 év alatt az ország egész társadalmi-poli­tikai életét a polgári szabadság egyre n.yiltabb elyomásának útjára terelték Igy.=keztek megvonni még azt a meg­VRONSZKU: ffc/t daliát detttokmelaftL* nyirbált szabadságot is, amelyet az al­kotmány forma szerint biztosít a nép­nek. Jellemző magának az USA alkotmá­nyának a története is. Az alkotmány­ban — amelyet a philadelphiai alkot- mányozó gyűlés tagjai — földbirtoko­sok, hajótulajdonosok, rabszolgatartók és uzsorások hoztak — célzás sincs az amerikai polgárok bármiféle jogára és szabadságára. Sőt, „az alkotmány aty- jai”, ahogy ezeket az amerikai propa­ganda nevezi, előrelátóan úgy rendez­ték a dolgot, hogy az alkotmány jö­vendő megváltoztatása különösen bo­nyolult eljárás legyen. Még a kiigazí­tások és pótlások is csak az államok háromnegyed része törvényhozó gyű­léseinek jóváhagyása után lesznek ér­vényesek. Az USA kongresszusa csak három év­vel az alkotmányhozás után egészítet­te ki 10 ponttal az alkotmányt, azt is csak a nép forradalmi fellépésétől tart­va, a nép óriási nyomására. Ezek a pontok „Törvény a jogokról” néven váltak ismertekké. Ez a törvényjavas­lat a személyi, szólás-, sajtó-, gyüle­kezési- és vallásszabadságot deklarál­ja. A meghirdetett demokratikus sza­badság azonban csak papíron létezett. Hamilton, amerikai burzsoa ideoló­gus azt mondta: „Az egész társadalom kevesekre és sokakra oszlik Az elsők 3 gazdagok és az előkelő származá.sú emberek, a többiek — a népi töme­A nép politikai jo$(iosztott8ága gek... A nép nyugodtan és nem állha­tatos: ritkán Ítél helyesen. Ezért az elsőknek (nazdagoknak) kell msghetá. rozott és állandó helyet biztosítani a kormányban. Ök tartják majd vissza a második csoportot (a tömegeket) a ballépéstől és mivel számukra a válto­zás semmi haszonnal nem jár, mindig megvédik majd a jó kormányt”. Kordában tartani a népi tömegeket, távoltartani a nép képviselőit az állam Irányftásától — ez a „dollár demokrá­ciájának” tőelve. „A burzsoa demokrá­ciában — irta Lenin — a kapitalisták ezer fogással, — amelyek annál ügye­sebbek és annál biztosabban célrave­zetők, mennél fejlettebb a „tiszta” de­mokrácia — taszítják el a tömegeket a kormányozásban való részvételtől, a gyülekezési és sajtószabadságtól stb.” Az első ilyen fogás — az USA el­nökének nem egyenes, hanem közve­tett szavazás útján való megválasztá- .sa és az elnöknek különösen széleskörű hatalommal való felruházása. Az elnök — az állam feje. » kormány vezetője és a fegyveres erők főparancsnoka. Elnöknek csak olyan személy választ­ható. aki betöltötte a 35-ik évet. szü­letése óta az USA polgára és legalább 14 éve az országban él. Az USA-ben az elnökválasztás a faji és vallási meg­különböztetés jegyében történik. A mai Amerika Íratlan törvén.vei nem enge­dik. hogy katolikus, vagy néger kerül­jön az elnöki székbe. Így tehát az az állítás, hogy az USA minden polgárá­ból lehet elnök, egyike az amerikai közembernek szánt áltatásoknak. Ilyen fogás az is, hogy a kormányt az elnök által kijelölt miniszterekből alakítják. .A kormány tagjai az elnök alárendeltjei és nem tartoznak felelős­séggel a kongresszusnak. A nép jogai­nak lábbal tiprása az USA legfelsőbb bíróságának — amely ez elnök által kijelölt kilenc le nem váltható, holtig- lani bíróból áll — óriási hatalma; a ■felsőháznak, a szenátusiak létezése, amelybe minden államból — népessé­gétől függetlenül — két-két szenátort választanak. A szenátus tagjainak új­raválasztása nem egyszerre történik. Kétévenként csak egyharmad részüket választják újra. hogy a szenátus, mint az USA-ban mondják, „mindig változ­zék, ugyanakkor mindig változatlan maradjon”. Az amerikai alkotmány csak a 21-ik évüket betöltött személyeknek bizto­sit aktiv választójogot. A képviselő- házba csak 25-ik évüket betöltött sze­mélyek választhatók, olyanok, akik 7 év óta az USA polgárai. A szenátusba csak 30 ■ éven felüli személyek, 9 év óta amerikai állampolgárok választha­tók. Az USA alkotmányának ez általános korlátozásain kívül a legtöbb államban, különböző időkben, helyi érvényű tör­vényeket is hoztak. amel.yek még sző­kébbre korlátozzák a polgárok válasz­tójogait. Az USA-ban körülbelül 50 korlátozó cenzus van érvényben. Min­den államban van telepes-cenzus, a- mely megvonja a választásban való részvétel jogát azoktól a munkásoktól, akik munkakeresés közben kénytelenek voltak elhagyni lakóhelyüket. 20 ál­lamban úgynevezett műveltségi cenzus is érvényben van, amely az írástudat­lan és félig írástudó polgároktól, kü­lönösképpen pedig a négerektől, meg­vonja a választójogot. Egyes államok­ban vagyoni cenzust is életbeléptet­tek, amely szerint csak azok a polgá­rok rendelkeznek szavazati joggal, a- kiknek ingatlanuk, vagy egyéb, meg­határozott értékű tulajdonuk van. Sok államban bevezették a „jóerkölcsi-cen- zust”, amely lehetővé teszi a vezető­körök számára nem kívánatos haladó személyek szavazati jogának megvo­nását. A déli államokban választási a- dótörvényt vezettek be: a szavazókat csak adójuk megfizetése után engedtte a szavazóurnákhoz. E korlátozó cenzusok miatt több mint 20 millió amerikai választópolgár­tól — köztük 18—21 év közötti ifjú­ságtól — megvonták a szavazati jo­got. Sokmillió szavazó bojkottálja a választásokat, nem kívánja e Demo­krata és a Republikánus Párt jelölt­jeire adni szavazatát. Ezek a jelöltek a legnagyobb kapitalista monopóliumok érdekeit képviselUr. Az amerikai vá­lasztásokon rendszerint csak a válasz­tók fele vesz részt, azokban az évek­ben pedig, amikor nincsenek elnökvá­lasztások, még ennél is kevesebb. Az 1948. évi elnökválasztásokon körülbe­lül 47 millió ember, vagyis a felnőtt lakosságnak csaknem 50 százaléka rrem vett részt. (Folytatása következik)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom