Új Ifjúság, 1953. július-december (2. évfolyam, 39-92. szám)
1953-09-26 / 64. szám
ül müs&G 1P53. S7PpteTTjV>»r ?3. Vádlottból vádló A lipcití ptr 20. évfordulója alkalmából Hií»f évv«l »Ellőtt 8 német fasi»Eték provokációs pert ren- ÖéEtek azEsl a szándékkal, hogy az egész világ szemeláttára megtámadják és kompromitálják a kommuniata ideológiát. A lipcsei bíróság elé állították Georgij Ďimitrovot, a nagy forradalmá'’t. a Kommunista Internacionálé dicső katonáját, a Szovjetunió hű barátját, l.«nin és Sztálin igaz tanítványát, azz.al a megokolás- sal, hogy b-gyújtotta fel a berlini Reichstagot. 19153 januárjában a német elnök Hitlert, a német fasiszták vezérét birodalmi kancellárra nevezte ki. A német tőke leg- ag''esszívabb elemei kerültek hatalomra. Németországban bevezették a fasiszta diktatúrát. A német szociáldemokrata vezérek áruló politikája következtében szétforgác.solt munkásosztá’y nem tudta megakadályozni a fasizmus hatalomra kerülését. De a fasizmus legnagyobb ellensége, a Német Kommunista Párt még működésben volt. Vele tartott a munkásosztály legforradalmibb és legharcrakészebb rétege. A német fasizmus legfontosabb feladatául tűzte ki a Német Kommunista Párt megsemmisítését, hogy így egyszer s mindenkorra leszámoljon a munkásmozgalommal. Hogy céljukat elérjék, o- kot kerestek a kommunisták üldözésére Házkutatásokat végeztek a Német Kommunista Párt titkárságán, provokációkat idéztek elő, de mindezek kevésnek bizonyultak. Nagyobbméretű provokációra volt szük-ség Így születik meg a fasiszta főkolomposok fejében a Reichstag fel- gyujtásának gondolata. Február 27-én este. Berlinben elterjed a Reichstag felgyujtá- sának híre. Hitler, aki azonnal e helyszínre sietett, a külföldi újságírók jelenlétében kijelenti: „Ez isten újjá, most rajtaütünk a kommunistákon.” Fél évig tartott, amíg a bíróknak sikerült összeszedni a ’perhez szükséges ,.bizonyítékok”-at és „tanu”-kat. 1933 szept. 21-én kezdődik I.ipcsében a kommunisták elleni bírósági tárpvalás. amely Georgij Dimitrov érdemeként a fasizmus első vereségévé válik. Már Dimitrov első fellépése, szept. 23-án, — megtagadták tőle. az ügyvédet, pedig a haladó világ legkiválóbb ügyvédjei jp'entkeztek védelmére — a világ összes nemfasiszta elemeinek legnagyobb rokonszenvét váltotta ki. Dimitrov, a félelmet nem ismerő kommunista harcos ragyogó példakéoe, bátran vágja a bírók arcába: „Igaz, hogy bolsevik, proletár forradalmár vagyok. Ugyancsak igaz. hogy mint a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja, felelős és vezető munkát végzek. De éppen ezért nem vagyok terrorista — kalandor. idézi; „ök (kommunisták) nyíltan hirdetik, hogy céljukat csak a mostani társadalmi rend erőszakos megdöntésével érhetik el Reszkessenek az uralkodó osztályok a kommunista forra- radolmtől! A proletároknak nincs mit veszteniök. De meghódíthatják a világot. Világ proletárjai egyesüljetek!” Az egész nemzetközi proletariátus és elsősorban a fasiszta Reichstagot. De én nem azért jöttem ide, hogy maga nekem szemrehányásokat tegyen és vizsgálóbíró módjára faggasson. Maga az én szememben gonosztevő, akinek akasztófán a helye!” Dimitrov e szégyenletes jelenetet a következő szavakká! fejezi be; „A miniszter úr feleleteivel nagyon meg vagyok elégedve”. Göring egészen magán kívül üvölti: „Ki vele, gazemdiktatúra bilincseiben sínylődő i bér!” Mire Dimitrov szinte szónémet proletariátus visszafojtott lélegzettel itta a fasiszta bíróság elé állított megingathatatlan proletár forradalmár minden szavát. A tárgyalóteremben két osztály képviselői, — a haldokló burzsoázia és a győzedelmeskedő proletariátus — Göring és Dimitrov közötti párviadal játszódik le. Göring, Hitler után a fasiszta Németország legnagyobb hatalmú ura, személyes ki.serettel jelenik meg a tárgyalóteremben. A fasiszta miniszter beszéde másfél óráig tart. Majd Dimit- rové a szó, aki megkezdi a „tanú” kihallgatását. Dimitrov felteszi a kérdést, hogy mit tett Göring, mint belügyminiszter, hogy kiderítse február 28. és 29-e után a Reichstag égésének minden felmerült verzióját, de elsősorban azt, hogyan' tűnt el Van der Lubbe a henningsdorfi rendőrségi éjjeli menedékhelyről? Ezzel a kérdésével Dimitrov hangsúlyozza, hogy tudomása van arról, hogy Göring a gyújtogatás részese. Továbbá azt kérdezi, hogy mint belügyminiszter mily alapon adta ki a hivatalos jelentést, hogy Torgler résztvett a Reichstag felgyujtá- •sában és hogy Van der l.ubbe- nál kommunista pártigazo’ványt találtak, holott a bűnügyi rendőrség tagjai a bíróság előtt kijelentetek, hogy semmilyen igazolvány ^nem volt nála. tagcjlja: „Miniszter úr, ön fél az én kérdéseimtől!” Miközben Di- mitrovot az örök kifelé vezették a teremből, Göring teli torokból ordítja: „Nem félek magától, maga gazember! Leszámolok magával, csak kerüljön ki a törvényszéki teremből!” Az egész világ fellázadt a tár- gya'ásról érkező hírek hallatára. Még a burzsoá sajtó is élesen bírálta a német fasizmust és a fasiszta bíróságot. Az Observer című angol lap többek között így írt; „Hangsúlyozzuk, hogv Göring úr, a ,,harmadik birodalom” generálisa és porosz miniszterelnök, ebberf a percben szánalomraméltó képet nyújtott... Nem sikerült neki egyetlen bizonyítékot sem felhozni a nemzeti szocalistákat merrb*lve'gzö gyanú elhárítására." Tehát a burzsoá sajtó is elismeri, hogv a párviadalból Dimitrov került ki győztesen. És itt. a fasiszta bíróság elleni harcban Dimitrov magasra emeli a fasizmus és fővezérei elleni harc zászlaját. Arad belőle a nemzeti büszkeség, amikor a hazáiét ócsárolják: „A sajtó nemcsak engem rágalmazott — ez számomra közömbös — de a bolgár nemzetet is ,.vad"-nak. „barbár”-nak nevezték. Igaz. hnov a bolgár fasizmus vad és barbár. De a bolgár munkásosztá'v és a paraszt.sáo és a bolnár népi értelmiség sem A felfuvalkodott miniszter alig ’ nem vad, sem nem barbár. Egy tudja megőrizni önuralmát s ö- kölbeszoritott kezekkel k áltja Dimitrov felé, hogy a kommunista párt gazemberek pártja és hogy azt meg kell semmisíteni. Dimitrov nyugcxätan megkérdezi, hogy „van-e tudomása a miniszter úrnak arról, hogy az a párt, amelyet „meg kel! semmisíteni", a földkerek.ség egyhatodán. nevezetesen a Szovjetunióban u- ralkrxiik és van-e tudomása arról, hogy a Szovjetuniónak diplomáciai, politikai és gazdasági kapcsolatai vannak Németországgal és hála a Szovjetunió megrendeléseinek a német munkások ezrei kapnak munkát és kenyeret ? Az elnök figyelmezteti Dimit- rovot, hogy ne űzzön itt kommunista propagandát, mire Dimitrov kijelenti, hogy Göring pedig nemzetiszocialista propagandát űzött! — és folytatja; „A Szovjetunióban, a világ legnagyobb és legszebb országában bolsevik összeesküvő — felforgató és | világnézet uralkodik és ennek a gyújtogató... Valóban lelkes i világnézetnek millió és millió nemzet, amely 500 éven át ide gén iga alatt élt anélkül, hogv nyelvét és nemzeti jellegét elveszítette volna, munkásosztályunk és parasztsáounk, amely a bolgár fasizmus ellen a kommunizmus győzelméért harcolt. — ez a nép nem barbár és vad Bulgáriában a fasiszták vadak és barbárok. Kérdem azonban, elnök úr, hol van az az ország, ahol a fasiszták nem vadak és barbárok ? Már annaltidején, a- mikor Károly német császár azt mondotta, hogy csak a lovaival beszél németül és a német ud- varnokok és más művelt emberek c,saki.s latinul írtak, annakidején a „barbár" Bulgáriában Cyril és Method tanltvánvai az 6-bu!gár írást terjesztették. Kikérem magamnak, hogv a bolgáj- nemzetet gyalázzák. Nincs azon semmi szégyelnivaló, hogy bolgár vagyok és én büszke vagyok arra. hogy a bo'nár munkásosz tály fia vagyok!” A bíróság elnöke kétsébe esett. ' Nem tudta megakadályozni ezt a követője és csodálója vagyok a ^'ve van itt, Németországban is | vulkánszerűen kitörő szóárada Szov.jetunió Kommunista Pártjá- német nép legjobb fiainak sze- ■ ■ fiák, mert ez a párt irányítja a mélyében. Van-e tudomása ar- világ legnagyobb országát, a . . . Göring hisztérikusan ü- földkerekség egyhatodát s nagy I völti feléje: „Én megmondom, vezérünkkel. Sztálinnal az élén,!’’"‘'’ő' van tudomása a német hősiesen és sikeresen építi a szó- népnek. Arról, hogy maga azért cializm'ust”. Majd Marx szavait jött ide, hogy felgyújtsa a "dúlius Fučík halálának 10. évfordulója alkalmából Bratislavában nagy könyvkiállítást rendeztek. A kiállítást sok fiatal is meglátogatta, hogy még jobban mégis merjék Fučikot, nemzetünk nagy hősét müvein keresztül. tot, amellyel Dimitrov a termet elárasztotta. A hallgatóság — ellenség és barát — egyforma érdeklődéssel figyelte szavait. Beszélt mindenről, amiről Németországban tilos beszélni, amiért itt halálos Ítélet jár. Hiszen Dimitrov egyenesen a lipcsei birodalmi törvényszék emelvényéről, egyenesen a birodalmi törvényszék elnökének orra alatt hirdette a kommunista világnézetét. Dimitrov nem egyezett bele az Ítéletbe, mely szerint a vádlott bolgárokat. bizonyítékok hiányában felmentik. Hangsúlyozta, hogy Torglert és őket bolgárokat, nem bizonyítékok hiányában kell felmenteni, hanem azért, mert mint kommunistáknak ehhez a kommunistaellenes tevékenységhez semmi közük nem volt. Indítványozta, hogy 1. a legfelsőbb bíróság ismerje el ártatlanságukat és hogy Dimitrovot, Tanevet, Popovot és Torglert illetően, a vádat mint helytelent utasítsa el, 2. hogy indít.sanak eljárást Van der Lubbe ellen, mint a munkásosztállyal szemben felhasznált eszköz ellen. 3, hogy az alá nem támasztott vád bűnöseit vonják felelő-ssépre, 4. hotjy a hosszú fogságban elszenvedett károkat, időveszteséget, egészségük meg rongálását és az átélt szenve déseket. a bűnösök számlájára térítsék meg. Cuszta Fucsíková elvtársnö a tanulásról beszélget pionírjainkkal. etu IS ludom ! Nem is tudom, hogyan jött az ősz, de egyszercsak itt volt és a nyár rejtekutakon messze délen jár!... Nem is tudom, mikor jött az ősz, sem engem, sem mást meg nem kérdezett. Almában festette át a természetet! . .. (1948) \0yere hozzam i r Ruhádon érzik a gyanta édes illata, hajadat a nyírfa hatja át, kezeden találom meg virágok illatát, s ha megtalálnám lábad nyomát. megédesítené a lompos éjtszakát Gyere hozzám, mert mint a láng, hevíti szívem a szerelem! 0952) /Qz acél, a szén... Édes anyatej a csurgó acél vagy talán az, mi emberben a vér? Hazánk — anyánk keble a kohó, s csordul belőle a folyékony acél, mint anyatej édes, párolgó, s minden cseppje milliókat ér! Testünkben dobogó fekete szív a szén, s a c.sillesorok, mint lüktető erek hordják szerteszét vérünket: a szenet! __ Az acél, a szén országát építjük, s nem emészt a lemondás langy tüzel... Nem buzdít a „boldog” másvilág! örök alkotásvágy füti testünk-lelkUnk és sok-sok millió szív veri ritmu.sát! (1953) Az új iskolában az elsők A garanvízentgyörgyi magyar tannyelvű nyolcéves középis- ko'a Vili. osztályának tanterme ünnepi diszt öltött. A jó- falon, a zászlók között Sztálin. Goltwald elvtársak képe, középről pedig Antonin Zápotoc- ký, szeretett köztársasági elnökünk mosolyog bölcsen. Az izgalomtól piruló arcú, lénylö- 'sn-mű p’onirkendös leunu'ik fiúk a déli órákban már „készen" vannak. A díszítésen az utolsó „simításokat" végzik. A CslSz-jelvény alatt nagy piros számok hirdetik a felejthetet len dátumot: 1953. szeptember 16. Zsongó jókedv hullámzik a teremben. A szemekben a várakozás izgalmának tíize ég. Az izgalom érthető. Végre valósággá válik a gondolat, amivel oly sokat foglalkoztak a pionírgyűl éseken. CsI Sz-taQ' ikká válnak. A mai dátum határkövet jelent azon az úton. amely i'ít a Párthoz vezet. igen. Egy lépéssel közelebb kerülnek álmuk megvalósulásához és ez a gondolat szüli az izgalmakat, ez a gondolat gyújtja bíborba az arcukat. Elérkezik a nagy pillanat. Medvegy Pál, tanító elvtárs, a pionírok vezetője, megnyitja a o--iilést. Kihangsúlyozza a CsISz Központi Bizottságának a határozatát, melynek értelmében a nyolcéves iskolában meg lehet alakítani a CsISz iskolai szervezetét. Amennyiben iskolánkon minden előfeltétele meg van arra, hogy a határozat megvalósuljon, — m -i a hét tanító CsISz-tag — ezért a határozatnak eleget teszünk. Az új iskolai törvény nagy feladatok elé állítja úgy a ta- nitók-t, mint a tanulókat. Hogy ezeket a feladatokat tökéletesen el tudjuk végezni, szükséges, hogy a tanítók a tanulókkal, kéz a kézben közösen dolgozzanak. Ez is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy megalakítsuk iskolánkon a CslSz- szervezetet. Az új CslSz-tagok alaposan meggondolták, hogy kit választanak a vezetőségbe. Tudatában vannak annak, hogy Gaál Gyula tanító elvtárs, az új szervezet elnöke, helyes úton "'gja vezetni a szervezetet. A gyűlésen jelenlévő Ku.stár elvtárs, a járási CsISz kiküldötte emelkedett ezután szólásra. Ismertette a CsISz-tnq kötelességeit, feladatait a falu szocializál á.sáhan, majd megígérte, hogy mindenben segíteni fogják a mi „újszülött" szervezetünket. Említette továbbá, hogy legyünk büszkék, mert úgy tudja, hogy a szlovákiai nyolcéves iskolákon meg sehol nincs CsISz iskolai szervezet. Elsők vagyunk Szlová- k- an! Gyönyörű eredmény' Csak kérem a szervezet tagjait — mondja — hogy ezt az elsőséget munkátokkal is bizonyítsátok be! A gyűlést az internacíonálé- val fejeztük be. A tanulóifjúság hatalmas lelkesedését látva, minden reményünk meg van arra, hogy munkájuk eredményes lesz, amivel a jövőben példaképül fognak állni a járás tanulóifjúsága előtt. Mi tanítók Ígérjük, hogy ízt a lelkesedést tovább fokozzuk, hogy a közösen végzett munkánknak meg legyen az eredménye: T.Z új típusú szocialista ember nevelése. Újvári László iskolaigazgató
