Új Ifjúság, 1953. július-december (2. évfolyam, 39-92. szám)
1953-09-19 / 62. szám
19S3 szeptember '17. Ol mús&fi Viliam Široký miniszterelnök kormánynyilatkozata a Nemzetgyűlés 1953. szeptember 15-i ülésén (Folytatás a 4 oldalról.) . pénzüsryi eredményeket. És ezért előfordulnak olyan esetek, hogy | egyes parasztok mindmáig nem | győződtek meg a gazdálkodás sző- ' vetkezeti formáinak előnyeiről. Az ideiglenes nehézségek lényegét azon- ! ban nem abban látják, hogy minden kezdet nehéz, nem látják meg saját i munkájuk fogyatékosságait sem, ha. nem más okokat keresnek. Szívesen | hivatkoznak arra, hogy az EKSz-ek ' tömeges megalakításakor, különösen tavaly, 1952 ben, adminisztratív i nyomásra léptek be a szövetkezet- i be. A köztársaság egyes kerületei- ! ben a helyi szervek részéről néha | valóban Igen helytelenül és a párt- | vonal megsértésével a meggyőzés és az önkéntesség módszerét adminisztratív nyomással helyettesítették. A legtöbb esetben azonban egyes szövetkezetek elégtelen gazdasági ered ményeinek fő oka abban áll, hogy nem fordítottak eiég figyelmet az EFSz szervezeti, politikai és gazdasági megszilárdítására, azaz nem biztosították jövedelmező gazdálkodásuk előfeltételeit. Ez annak következménye, hogy a párt és a kormány 1952 júniis 3-án az EFSz-ek megszilárdításáról és továbbfejlesztéséről hozott határozatát nagyon elégtelenül valósították meg, hogy a politikai és gazdasági dolgozók a mezőgazdaság szakaszán sem fent, sem lent nem sajátították el kielégítő mértékben ennek a határozatnak az elveit. Az EESz ek mintaalapszabályzata sok esetben még nem vált a szövetkezeti gazdálkodás alaptörvényévé. Ezekhez a fogyatékosságokhoz gyakran rendkívül elégtelen és rosszminöségü szakszerű segítség járul A kormány minden erőfeszítést megtesz, hogy a messzemenő támogatás alapján, a munkásosztály és a parasztság Irözötti szövetség megszilárdításának széllé méhen teljes mértél<hen biztosítsák a szövetkezeti nagytermelés akadálytalan fejlődésének gazdasági feltételeit, A szövetkezeti szocialista nagytermelés a mezőgazdasági terrÉelés gyarapításának, a parasztok anyagi és kulturális színvonala emelésének az a formája, amely egybehangolja a társadalom érdekeit a kis- és középparasztok személyes érdekeivel, személyes boldogságának és jólété nek érdekeivel, A kormány ezért továbbra is minden eszközzel támogatni fogja a szövetkezeti mozgalom fellendülését és elsősorban biztosítja a fennálló szövetkezetek gazdasági és pénzügyi megszilárdítását. E politika megvalósításánál szigorfian ügyelünk arra, hogy az önkéntesség elvét senki sehol meg ne sértse. Ajánlani fogjuk az új szövetkezetek alapítását ott, ahol ezt maguk a parasztok kérik, és ahol biztosítottnak tekinthetők a sikeres fejlődé sükhöz szükséges anyagi és személyes feltételek. Azokban a szövetkezetekben, amelyek nem értek el jó gazdasági eredményeket, a tagokat meg fogjuk győzni arról, hogy a hiba nem a szövetkezetben, hanem magukban a tagokban van, mivel nem sajátították el eléggé a hozam fokozásának módszereit és nem biztosították a munka jó megszervezését. Meggyőzzük őket arról, hogy a hibák helyrehozásának egyetlen helyes útja az, ha arra fognak tőre kedni, hogy a szövetkezet jól dolgozzék. A virágzó szövetkezetek nagy száma megmutatja minden szövetkezeti tagnak, hogy a szövetkezetben és csakis a szövetkezetben van az ö és családja megelégedésének és jólétének biztosítéka. Szem előtt kell tartanunk azt is, hogy ki a szövetkezet eiiensége. Nem nehéz megérteni, hogy elsősorban az, aki a szövetkezet fejlődésével és megszilárdulásával elveszti lába alól a talajt, hogy kizsákmányolja a dolgozó parasztokat — tehát a kulák. Az esetek tucatszámra bizonyítják, hogy a kulák a fő kezdeményezője azoknak az elkeseredett, de gyak ran hallatlanul ravasz kísérleteknek, amelyek meg akarják hiú.sitani a szövetkezet eredményes munkáját, fel akarják bomlasztani a szövetkezeteket. Nem hiába mondják, hogy kutyából nem lesz szalonna, még akkor sem, ha száz kéményben füstölik is. A már említett intézkedéseken kívül, amelyekkel megjavítjuk a mezőgazdasági gépek és műtrágya- szállítását, megjavítjuk a mezőgaz dasági szervek, a begyűjtési gépezet, stb. munkáját, a kormány további intézkedéseket is tesz az EFSz-ek gazdasági, pénzügyi és szervezeti megszilárdítására. Hogy megszüntessük a pénzügyi nehézségeket, amelyekbe egyes szövetkezetek jutottak, a kormány elhalaszt ja a hosszúlejáratú és beruházási kölcsönök törlesztésének és a kamatok fizetésének időpontját A haladékot egy-nyolc évre engedélyezik, minden esetben külön-külön a szövetkezet gazdasági eredményeire és az egy munkaegységre eső jutalék összegére való tekintettel. Annak érdekében, hogv fokovzuk a szövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó parasztok anyagi érdekeltségéta termelés fokírzásában, valamint azzal a céllal, hogy fokozzuk a mezőgazda- sági termelés általános jövedelmezőségét, a kormány az utóbbi napokban nagyjelentőségű intézkedéseket foganatosított, amelyek értelmében egyes mezőgazda.-íági termékek felvá-sárlási árait 24—2fi százalékkal emelik. Az árak emelése az idei tenné.sböl felvásárolt gabonára vonatkozik. A párt és a kormány minden eszközzel támogatni fogja az egységes földműves szövetkezeteket fejlődésüket és jövedelmezőségük fokozását, mert a virágzó szövetkezetek felépítése nemcsak a kis- és középparasztok leg- sajátabb érdeke, hanem a legfőbb eszköz, amelyel .fejlesztjük mezőgazdasági termelésünket, biztosítjuk a dolgozók ellátását, valamint a konnyű- és élelmiszeripar nyersanvagszükség- letét Ha azonban tekintetlie ve.ss’/ük a falu mai társadalmi gazdasági szer- , kezetét a magánszektor ténv'eges sú- jlyát. akkor világos, hogy a mezőgaz- da.sági termelés terjedelmének fokozáj.sa. valamint a dolgozók életszínvonala szüntelen emelésének érdeke megkö- j ve^li. hogy az állami gazdaságok és az egységes földmű vesszővetkez.etek mellett a kis- és kőzéppara-szti gazdaságoknak is biztosítsuk a hektárhozamok fokozásáhoe és az állatállomány ha.sznosságának növeléséhez szük.séges gazdasági feltételeket Ez abból a követelményből is következik. Hogy parasztpolitikánk tántoríthatatlanul a munkásosztály és a parasztság szüárd. megbonthatatlan szövetségének érdekeit ta-rtsa szem előtt Ezért a kis- és középparaszti gazdaságoknak a már említett könnyítések mellett műtrágyát. nemesített vetőmagot és véleményt kell juttatni, biztosítani kell .számukra az állami gépállomások tá- mogatá.sát és lehetővé kell tenni, hogy megvásárolják a kisebb fajta gépeket és munkaeszközöket, amelyek segítenek a parasztoknak a termelés megfelelő fokozá-sáhan. lilábbá beruházási hitel.t nyújtunk nekik, hogy termőbbé tegyék földjeiket. A mezőgazdasági termelés gyorsabb fejlődésének biztosítására a kormány még az idén felemeli az építkezési beruházásokat 350 millió koronára az állami gazdaságok beruházásait 315 millió koronára, az EFSz- eknek nvúitott állami beruházási hitelt pedig pgv müliárd koronára A felemelt anyagi eszközök«** üzemi épületek lakászvk ^nité.sére elsősorban a határvidéken működő génált‘imá.9r<k és állami gazdasági dolgozói számá ra a gép- és. traktoi-park kibövité.s«i>re valamint arra használják fel hoev az állami gépállomásokat és az állam' eazdaságokat felszerellék a szük.ségef berendezéssel és nö-veliék a mezőgazdasági kutatás feladatait. Annak é-dekében hogv biztosit-suk a mezőgazdaság számára a szük.séges munkaerőket a mezőgazdaság' vidékeken felölvizs.gáliuk a szervezett mun- kaf'rőtoborzást és azonnal beszüntetiük a szervp7ett toborzását az>okban a mezőgazdasági kerületekben és járá- ■sokban ahol már ma munkaerőhiánv tanasztaiható Sőt a komnánv szám-os intézkedést foganatosít hogy a mezőgazdaságba kü'önö.sen a határvidéken fiatat munkaerők kerüHenek A pád és 8 kormánv .széleskön"] politikai tö- megmunkát indít azokon a vidékeken ahoí a mezőgazdaságban munkaerőfe- 'esleg mutatkozik hogy a felesleges munkaerőket megnyerje a határvidék- re való átteiepülés gondolatának. Ezekkel az intézkedésekkel biztosítjuk a mezögazda,sági termelés további sikeres fejlődését, tá.ntorit hatatlanul követve a munká.sosztály és a dolgozó parasztok szövetsége megszilárditásának politikáját. III. A dolgozók életszínvonala és további emelkedése Tisztelt Nemzetgyűlés! Azok az eredmények, amelyeket a dolgozó nép élet és kultúrális szín vonalának emelésében elértünk, egyértelműen bizonyítják, hogy a széles néptömegek olysTn é'etszin- vonalat értek el, amelyről a kapi talista kizsákmányolás viszonyaiban nem is álmodhattak. Ez csakis azért volt lehetséges, mert egész népgazdaságunkat a nép szolgála tába állítottuk. A kapitalista tér melésnek értelme és célja az, hogy max’mális profitot biztosítson a kapitalista kizsákmányolók számára. Ezzel szemben a szocialista termelés fejlesztésének alapvető célkitűzése az, hogy szüntelenül fejlesszük a munkásosztály, a dől goző parasztság és a dolgozó ér telmiség anyagi és kultúrális szín vonalát. Minden törekvésünk végső célja az ember, az ember java és jóléte. A szocialista iparosítás általános eredményei, az ipari termelés soha nem látott fellendülése. vaJamin! a pénzreformnak és a jegyrendszci megszüntetésének pozitív eredményei lehetővé teszik, hogiy a pári és a kormány gazdaságpolitikáját a munkásosztály, a dolgozó pa fiisztság és a dolgzó értrlmisét: életszínvonalának emelésére irányít suk. A dolgozók életszínvonala további és még gyorsabb emelésének érdekében a kfvrmány konkréten azt a célt követi hogy az élelmiszerek és iparcikkek árának rendszeres és tervszerű csökkentésével fokoz za a bérek és fizetések értékét, nő velje a korona vásárlóerejét. Nem vitatható, hogy a jegyrend- szer -megszüntetésével a dolgozó I nép ellátása élelmiszerekkel és 1 Ipaxcikkekei lényegesen megjavult. Hála valamennyi dolgozó együttes és áldozatkész törekvésének, min denfajta áruból megfelelő készlete, két teremthettünk. Látnunk kell azonban azt is, hogy ma még ta pasztalhatók bizonyos hiányok, amelyeknek oka egyrészt magában a termelésben keresendő, amely nem szállít még kívánatos minőség ben és szükséges választékban árukat, másré.szt pedig magukban , a kereskedelmi szervekben rejlik, amelyek még nem voltak képesek operatívan megszervezni a dolgozók keresleténeit alapos ismeretén alapuló áruellátást. A kormány ezért elhatározta, hogy további- intézkedéseket tesz a folyamatos közellátás biztosítására Elsősorban arról van szó, hogy a kereskedelmi hálóz-at pontosan betartsa a szá mára megállapított árufajta tervet és megjavítsa az áruk elosztását. Lényegesen nagyobb gondot kel] fordítani arra, hogy a falvakat jobban ellássuk közszükségleti ipar cikkekkel és egyes élelmiszerfajtákkal és ezzel elejét vesszük, hogy a falvakból a városokba járjanak be vásárolni. Szélesebb mértékben szervezzük meg a mezőgazdasági feleslegek felvásárlását a szövetke ; zeti boltok útján. Megjavítjuk az áruellátást azokban a cikkekben amelyek iránt nagy a kereslet, kü ionosén néhány napi közszükséglo ti cikkben, kisebb szerszámban é mezőgazdasági szükségleti cikkbe) .A kormány hathatós Intézkedéseké foganatosít, hogy kibővitse az élei miszerek árufajtáit és következete sen követi majd azt az irányvo nalat, hogy gazdagabban lá.ssuk ei a dolgozó ember asztalát Kibövít- iük sok iparcikk fajtáját is és fo kozzuk a cement., építő és egyéb anyagok szállitá-sát apró lakásja vitások, családi házépítések, mezőgazdasági települések és mezőgazdasági objektumok stb. építésének javára. A kereskedelmi szervezetektől megköveteljük, hogy a piac sokoldalú vizsgálatával rugalmasam megállapítsák a dolgozók szükségleteit és biztosítsák azok kielégité sét. A belkereskedelmi miniszté rium jobban elmélyíti a -kereskedel ml hálózat személyzetének neveié sét és gondoskodik arról, hogy a dolgozó fogyasztókat udvaria.san és előzékenyen szolgálják fti. A szocialista és szövetkezeti kere.skede- lemben nem tűrhetjük, hogy a vá sár-lókkal gorombán és illetlenül Viselkedjenek. Erélyesebben kell arra törekednünk. hogy megjavítsuk árucikkeink minőségét és ügyelnünk kelJ arra hogy áruink megfeleljenek a dolgozók ízlésének és igén vének Fokoznunk kell a technológiai fegyelmet azokban az üzemekben, amelyek köz- szük-ségleti cikkeket és élelmiszereket állítanak elő. tökéletesítenünk kell a technológiát, meg kell szigorítanunk a rntnö-ségi eJlenörzé.st a gyáitási folyamat minden szakaszán és az üzemeket következetesen rá kell vennünk hogy egyenletesen teljesítsék az árufajták tervét a dolgozók kíván.ságának és keresletének megfelelően. A legfontosabb azonban az, hogy a termelési ágaz.atAk munkásai, műszaki és egyéb dolgozói megértsék az áru minőségé- lak nagy jelentőségét és kihasználva a szocialista rendszer minden előnyét, kifejlesztve a szocialista munkaversenyt, bebizonyítsák, hogy szocialista vállalataink jobb minőségű, szebb. ízlésesebb és olcsóbb árut képesek termelni. mint a kapitali.sta vállalatok Nagy figyelmet kell fordítanunk a közös étkezdékre, a vendéglátó üzemek tisztaságára és egészségügyére, és növelni kel! ezeknek a vállalatoknak a számát. A vendéglátó vállalatokban is meg kell javítani a kiszolgálás minőségét és az ételek felszcí- gálá.sának kultúráját A mezőgazdasági termékeket illetően a kormány biztosítja elsősorban a tej. a gyümölcs és a zöldségfogyasztás fokozá.sát és ebből a célból termelő bázisokat létesít Prága O.strava. Usti nad Labem és Most vidékén. A dolgozók kedvezőtlenül fogadják a kŐAségi vállalatok és szolgálatok terén tapas’ztalható fogyatékosságokat. A kormánv ezért számos intézkedést fogadott el amelyek megjavítják a lakosságnak nyu.ltott szolgálatokat, különösen a mnsódákban, tisztítókban, vasalóműhelvekben és fe.stődékben, és egvhen gondoskodnak új szolgáltatási fajták bevezetéséről is Meg kell javítani és fokozni kel! a házak és lakások karbantartását és tatarozását, jnb- ba kell tenni a kulturális intézmé- riyekről való gond-xskodást. A lakosság növekvő szükségleteinek kielégítésére az állam azzal is foknzz.a a dolgozó ember jólétéről való gondoskodását, fingy lényegesen növeljük a lakásépítést. A lakásépítést az utóbbi években egyáltalában nem dotáltuk kielégítően. emellett a régi épületek tatarozását és karbantartását is elhanyagolták. Még rosszabb az a körülmény, hogy a lakásépítés terveit az utóbbi években rosszul teljesítették és nem adhatták át használatba a tervezett lakásegysegeket. A lakások számának növekedése ezért egyáltalában nem elégíthet ki bennünket. A kormány elhatározta, hogv biztosítja a lakásépítés lényeges fokozását, még pedig már ez évtől kezdve. Noha a beruházások teljes összegét csökkentjük. a lakásépítési beruházások összegét ebben az évben további 34 millió koronával növeljük. A kormány az építőipari minisztérium kötelességévé tette, hogy az idén legalább 30 ezer lakást adjon át használatba és további kb. 6000 új lakásegység építését kezdje meg. Ezenkívül az idén megkezdjük 5000 csa'ádi ház építését az egvéni lakásépítés keretében típustervek alapján. állami hitel segítségével. A dolgozóknak e családi házak építésének biztosítására minden lehető támogatást megadunk az építőtelek kiválasztásánál az építőanyag szállitá.sánál és a különleges építőmunkák elvégzésénél Az 1954. évi népgazdasági tervek kidolgozásáról szóló irányelvekben a kormány az Állami Tervhivatal és az építőipari minisztérium kötelességévé tette, hogy a lakásépítési beruházásokat legalább további 15 százalékkal növeljék és ennek értelmében 1954- ben legalább 40 ezer korszerű lakás- egy.séget adjanak át használatba. Az egyéni lakásépítés keretében 1954 ben anyagi eszközöket biztosítanak további 10 ezer családi ház építésére. Ugyanakkor nagyobb pénzö-sszegeket foidítanak a lakásalap karbantartásának céliaira. Az építőiparnak sokkal nagyobb figyelmet kell fordítania a lakásépítés minőségére és minden téren arra kell törekednie, hogy fokozza a lakáskultúrát és fokozatosan megszüntesse a mai laká.sh lányt. A köztársaság kormánya amely az egész dolgozó nép egységes akaratának teljesítője abban, hogy hazánkat elve- z°sse a boldogsághoz és a jóléthez, minden állami és gazdasági szervezet, különösen pedig a népi köztársasági szervek kötelességévé teszi, hogy minden téren megjavítsák a dolgozókról való gondoskodást, lelkiismeretesen ('llenőrizzék, hogyan teljesítik a vállalatok. üzletek hivatalok és intézmények a dolgozókkal szemben fennálló kötelezettségeiket és biztosítsák, hogy a do'gozók teljes mértékben megkapják azt, ami törvényeink értelmében or.szágépítö erőfeszítéseink eredményei alapján megilleti őket. A dolgozók .láváról való gondoskodásnak az állami és népi közigazgatás, minden gazdasági dolgozó legfőbb törvényévé kell válnia. IV. Az állami gazdasági apparátus felelőssége a párt és a kormány határozatainak teljesítéséért A dolgozók széles tömegei kétségtelenül elégtétellel fogadják a pártnak é- a kormánynak népgazdaságunk további fejlesztéséről szóló irányelveit a mezőgazdasági termelés terén és az életszínvonal további emelésére foganatosított új intézkedéseket, mint olyan intézkedéseket, amelyek hathatósan biztosíthatják hazánk népgazda ságának további sikeres fejlődését Annál nagyobb felpl-o.sség terheli most az állami és gazdasági gépezetet amelynek következetesebb és erélyesebb harcot kell folvtatnia a saját munkájában tapasztalható fogyatékos Ságok ellen. Szocialista országépítésünk nagy és felelősségteljes feladatainak teljesítése és végrehajtása feltételezi, hogy az ál'ami és gazdasági apparátus minden áncszeme politikailag és szakmailag ’Syaránt e rendkívül bonyolult fel- ■datnk magaslatán álljon. A népgaz laság arányos fejlődése törvényénél érvényesülését csak akkor biztosíthat juk, ha a vezető- és felelős helyekp' lévő dolgozóink a miniszterektől kezd ve igen következetesei) és kitartóai fognak harcolni a népgazdaság fejlesz tése módosított állami tervének teljesítéséért, elsősorban pedig a tervfel adatok naponkénti egyenletes teljesi léséért mennyiség, minőség és árufajták szerint minden üzemben és minden muiikahelyen. Ha fokozzák erőfeszítéseiket, hogy lényegesen gazdaságosabbá tegyék termelésünket, felvásárlásunkat és fogyasztásunkat. Végül következetesebben kell teljesíteni az önköltségek tervét és naponként harcot kell folytatni a műszaki haladásért. sokkal szigorúbban kell érvényesíteni a beruházási tevékenységben a gazdaságosság elvét. Ezek a mi feladataink amelyek teljesítését az irányító szerveknek feltétlenül biztnsíta- niok kell. A siker fontos előfeltétele az, hogv minden központi szervekben véglegesen megszüntessék a vezetésnek még fennálló bürokratikus módszereit és ezeket operatív módszerekkel helyettesítsék. Továbbá, hogy dolgozóink a vezető helyeken is megtanulják. hogy a kérdéseket az ügy alapos ismerete alapján, a problémák lé- 'vegének felismerése alapján tényleg ) helyzet pontos felülvizsgálása alapén oldják meg. Nagy feladatainkat ■sak akkor teljesíthetjük, ha biztosít- uk teljesítésük naponkénti operatív IS szervezett ellenőrzését Még nagyobb erőfeszítéseket kel! tenni annak ércekében. hogy szix-ialista országépítésünknek ezt a sarkallatos kérdését kielégítően megoldjuk. (Folytatás a 6. oldalon.)
