Új Ifjúság, 1953. július-december (2. évfolyam, 39-92. szám)

1953-09-16 / 61. szám

•Tírr« ., I.'

I

Ol IFIOS&G

19."i3. szeptember Ifi.

Antonín Zápotorký közlársisájiji elnök beszéde

1!)12 óta, tehát több mint 40 éve egyetlen egy új tárnát /em épitet tek.

A tökösek nem sok beruházást fektettek a gépek szerkezetének átépítésébe és megújításába sem, nehogy a beruházásokkal csökken jen profitjuk és ezért fejtöberen- ciczésünk is többnyire 50 éves és még régebbi.

Hogy áll a földtani kutatás? Évtizedeken keresztül úgyszólván itt sem tettek sémit. Hogyan is tettek volna? A tőkéseknek nem volt érdeke — és az állam pedig ? Az ál- .ani az 1924. évi költségrvetés szerint az egész köztársaságban c.su- pár 80.000 koronát irányzott eiö földtani kutatásra.

Mi volt az oka ennek a némtörö dömségnek ? Mindenekelőtt a kapitalista rablógazdálkodás, annak terv- szerütlensége és zűrzavaros rendszere. Konjunktúra ideién rab'ógaz- dálkodást folytattak, válság idején kidobták a bányaszokat az utcára, munkanélküliségre és éhségre Ítélték őket. A kapitansta vállalkozás vas- tőn’énye. hogy minden koniunktúrát válságnak és nlunkanélküii-ségnek kell követnie és ezért a kapitalisták és a kapitalista állam is számított erre és ezt tartotta szem előtt A tőkések és szénbárők profitéhségük ben féltek tervszerűen bővíteni a bányatermelést é^ meg voltak győződve arról, hogy az, amit fölépítettek, teljesen elegendő.

A felszabadulás után népi demo kratikus köztársaságurfkban is sokan voltak olyanok, akik így néztek erre Azt hitték, hogy a bányaipart nem kell fejleszteni, nem kell földtant kutatást végezni, hogy ha sze- nünK valamikor az osztrák uralom alatt s az első köztársaság idején ele gendö volt, most is elégnek kell lenni^'Sokan voltak, ákik bűnös és a köztársasággal szemben ellenséges szándékkal terjesztették ezt a néze tét.

A szocializmus építése a nép életszínvonalának állandó emelkedését jelenti. Mi azért építjük a szocializmust, mert valóban emelni akarjuk az életszínvonalat, egyre több élelmiszert és terméket akanmk, egvre több élelmiszerre és termékre lesz -szükségünk és kell, hogy szükségünk legyen, és fzért egyre több szénre lesz szükségünk.

A válság és munkanélküliség már soha többé nem tér vissza bányáinkba. Az osztravai szénmedencébe

sem. Ezért rendes földtani kutatást kell végeznünk, meg kell állapita nunk pontosan a további szénkészleteket, melyek \itt fellelhetők, új tárnák egész sorát kell megnyitnunk, rendbe kell hoznunk, gépesítenünk kell a régi tárnákat és jobban megszerveznünk a fejtést. Az adott helyzetben a meglévő nehézségek és akadályok közepette azon ban minden lehetőt meg kell tennünk, hogy a meglévő nem kielégítő berendezés mellett is kitermeljük a régi tárnáinkban a''tervezett szén- mennyiséget.

Nehéz, de teljesíthető feladat ez. Egész embereket — férfiakat, és nem nyafka kényeskedöket követel. A feladat nagysága előtt nem szabad önbizalmunkat vesztenünk és riadtan megtorpannunk. A feladat nagysága keltsen lelkesedést és ösztönözze nemcsak az egyeseket, hanem az egész Jömeget is szocialista munkaversenyre. A dolgozó tömeg nek alkotó, épitö fejlődésében az élmunkások, újítók, harcos technikusok, mérnökök, igazgatók és brigá- dosok kádereit kell kinevelnie.

Egyszóval a szénért folytatott gigászi küzdelemre, amely ma széles fronton a köztársaság minden szénmedencéjében megindul, hisszük, hogy mindenütt, az osztravai szén medencében is, ,,új harcosok sorakoznak fel", akik nem rettennek vissza feladataiktól, nem ismernek akadályokat, elsajátítják az új munkamódszereket, fejlesztik a szocialista munkaversenyt, a bányászokkal, mérnökökkel, brigádosok- kal. katonákkal, technikusokkal és a többi bányaipari alkalmazottakkal karöltve közös törekvésüket egy cél eléréséért fejtik ki, hogy ,,Orlova“, „Karvina“, ,,Ostrá va-Észak“ és „Ostrava Dél" tárnákban, valameny- nyi ostaravai bányában felragyogjanak a terv teljesítését jelző vörös

(folytatás az 1. oldalról)

csillagok, amelyek a szocializmus győzelmét hirdetik hazánkban.

Mindnyájunknak világosan kell látnunk, hogy a tervezett szénfejtés nem teljesítése, töleg itt az ostravai szénmedencében, amely köztársaságunk döntő fontosságú szénmeden- I céje, összes nehézségeink és hiányos- I ságaink legfőbb oka Ezért közös I törekvéssel fel kell számolnunk ezt I a hiányosságot

! Igyekszünk és a jövőben is igye- j kezni fogunk kellő számú munka erőt adni Ostravának, míg meg nem ! oldódik az a kérdés, hogy a szükséges és tervezett fejtést minden egyes bányában saját, állandó, szakképzett erőkkel biztosítsák.

Minden előfeltételt meg kell teremteni állandó szakképzett munkaerők szcrzé.sére. Ilyen például a lakáskérdés. Ezt sem mihaszna fecse , géssel, sem elképzelésekkel meg nem oldjuk. E kérdés megoldásához a legkevé.shbé járultak hozzá például az új úgynevezett szocialista Ostrava építésének propagátora! és tervezői. Csupán a szükséges lakások és munkástelepek gyors építésének problémáját tévesztették szem elöl.

Álmodozhatunk és nem árt ha ál- I modozunk, hogyan fog kinézni 10 év i múlva az új, szocialista Ostrava. Ha j azonban éppen emiatt az álmodozás miatt, amelynek megvalósulására ma még a legkczdetlegesebb előfeltételek. mint a földtani kutatás, tervek, stb., sincsenek megadva, pusz tulni és sorvadni hagyjuk az öreg Ostravát, elhanyagoljuk az "állandó alkalmazottak lakótelepeinek építését, nem oldjuk meg az időszaki alkalmazottak, brigádosok, katonák és mások elviselhetetlen elhelyezésének kérdését, akkor ez az álmodozás is sok kárt és zavart okozhat s éppen ezért a javíthatatlan álmodozók és fantaszták ellen küzdenünk kell.

A szocializmus líem légvár. A szocializmus józan munka, amely igyekszik kielégíteni az emberek jelenlegi legégetőbb szükségleteit és igényeit és ezzel újabb alapokat teremt a jövőbeni fejlődés és felien dülés egyre növekvő lehetőségeire, az új élet kulturális és anyagi építésére.

Nem szabad elfelednünk, hogy az új élet építését ma még gyakran fékezik azok, akik nem értették meg ennek célját és célszerűségét, valamint azok, akik nem akarják ezt megérteni, mivel a szocializmus és a békés alkotás ellenségei.

Éberen őrt kell állnunk. Emlékezzünk csak vissza küzdelmeinkre, melyeket a tőkés kizsákmányolás uralmának megdöntéséért vívtunk Milyen gyakran kellett küzdenünk nemcsak az ellenség, hanem a munkások saját táborában fejét felütő megnemérté.s és árulás ellen.

Ostraván is igy volt ez. Emlékezzetek vissza például a 21 évvel ez előtt 1932-ben lezajlott nagy sztrájk, ra. A kizsákmányolok fronttájnadást intéztek a bányászok léte ellen Követelték tizenkétezer bányász elbocsátását a munkából és a béreknek egyharmaddal való csökkentését.

A bányászok hírcra készültek ez ellen.

Hogyan beszéltek akkor az áruló reformista v’ezérek ?

A Bányászok Szövetségének tit kársiVga felhívást adott ki, amelyben ez állt:

,,A szövetség szervezett tagjaira a sztrájk megkezdésére tett felhívás

nem vonatkozik és ezért nem is vesznek részt benne."

I A murvaurszagi — sziléziai Sokol- Icerülel elnöksége kiáltványt adott ki, amelyben ez áll:

I „A mai komoly idő és az óstravai szénmedencében lejátszódott viharos események a Sokol-egyesület minden tagjától teljes megfontoltságot és figyelmet követelnek. Testvériesen kérünk benneteket, csillapítsátok le tagjaitokat — a serdülőket — és a polgárság legszélesebb köreit.“

A „Národná demokrácia" című lap és akkori szakszervezetei kiáltványt adtak ki:

,,Óvjuk a bányászokat, ne hagyják magukat belesodorni olyan meg gondolatlan akcióba, amellyel szemben a hivatalok teljes szigorral fel- jlépnqk.“ I

I A munkásság árulói és ellenségei | I akkor a szénbárók, és profitjuk ér- I dekében a munkásokat lebeszélték a | , tőkések ellen folytatott harcról, j nyugalomra intették őket és bá- ! nyászéleteket áldoztak fel. melyeket j a munkanélküliség feldúlt és elpusz- '

i ütött. I

I Ma, amikor ■ sonkisem dobálja ki , a bányászokat a munkából, amikor

Vállo/ások a miniszlériuinok és a mejrbizolli liiv alalok si^ervezetéken, valaniiiil a koi many összeléLelébeti

(folytatás az 1. oldalról)

I ellenkezőleg, a bányászok és egész I népünk életszínvonalának további ! Javulása a munka és a szénfejtés minél maga.sabbfokú fellendülésétől függ, ezek az^^árulök és a munkás ság megrögzött ellenségei. főleg azok, akil< a határon túlra szöktek, egyaránt szolgálják a régi kapita- I lista érdekeket, nyugtalanságot akarnak kelteni nálunk és fel akarják dúlni az új élet építését.

Bűnös szándékaik azonban óhajok maradnak. Szocialista építésünk fel- tartó^tathataHamil tovább folyik.

Ostraván is tovább halad előre Mindent latba vetünk az. akadályok leküzdésére, a hiányosságok kiküszöbölésére, hogy helyrehozzuk a múlt hibáit és biztosítsuk a terv teljesítését Bányaternielesünk és a bányákban dolgozók létének jövője tartósan és örökre biztosítva lesz. A kapitalista válságok hatása káros visszatükröződésével együtt nálpnk nem mutatkozik meg. Minél jobíian fog emelkedni lakosságunk életszin vonala, annál több szénre lesz szükségünk. Mai széntermelésünk nem kielégítő. .Mai szénbányáink sem ki- elégitöek. Számos új bányát nyitunk, A bányászok száma sem elég Üjabb és újabb dolgozókat vonunk be a bányászatba.

Munkát, keresetet és létfenntartást biztosítunk mindenki sz.ámára, hogy a bányész.ok a rcnde.«en "ég- zett munka és a terv teljesítése tu datában büszkén hangoztatha.ssák jelszavukat"

,,Bányász vagyok, ki több nálam!“

A mai ünnep, a Bányásznap alkalmából Jókivánataimat fejezem ki az ostravai bányá.szoknak. Hiszem, hogy hűek maradnak Ígéretükhöz, melyet bányászaink feledhetetlen barátjának, Klement Gottwald elvtársnak tettek.

Hiszem, hogy az ostravai bányászok. technikusok. mérnökök, brigádosok, katonák és a többi bánya ipari dolgozók ij küzdelmet indítanak a szénfeités tervének ‘eljesité- séért, győzelmesen befejezik ezt a küzdelmet és segítenek ezzé: megőrizni a békét és biztosítani egész dolgozó népünk állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségleteinek és igényeinek kielégítését.

(ídv és tisztelet a bányászmunkának!

egysége.«, végrehajtását minden ke- vitletben. járásban és -eözségben. A nemzeti bízol rgágok irányítását a kormány veszi át.

A minisztériumok, a központi állami kó/igazgatasi szervek szervezetében foganatosított változásokkal kapcsolatban a köztÁrsasagI elnök 1953. szeptember 14 én ^ Kővetkező személye.« változrtsoKat hajtotta végre a kormány összetételében:

dr. Jaromil Dolansky miniszter- elnökhelyettest a kormány első elnökhelyettesévé kinevezte,

dr. Alexej Cepička hadseregtábornok, miniszterelnökhel.vettest a kor mány első elnökhelyettesévé kinevezte,

Václav Kopecký minisztereinökhe- lyettest miniszterré kinevezte és megbízta a kulturális ügyek minisztériumának vezetésével,

Jindrich Uher miniszterelnökhelyettest miniszterré kinevezte és megbízta a földművelésügyi minisztérium vezet é.sével. '

Oldrich Beran miniszterelnökhelyettest felmentette miniszterelnök helyettesi tisztségétől. miniszterré kinevezte és megbízta az állami ellenőrzés minisztériumának vezetésével,

Rudolf Barák miniszterelnök- helyettest miniszterelnökhelyettesi tisztségétől felmentette, miniszterré kinevezte és megbízta a belügyminisztérium vezetésével,

Zdenek Nejedlý miniszterelnökbe lyettest, a Csehszlovák Tudományos Akadémia elnökét, miniszterelnök- helyettesi tisztségétől felmentette és miniszterré kinevezte.

Július Ďuriš minisztert az erdö- és faiparügyi minisztérium vezetésétől felmentette és megbízta a pénzügyminisztérium vezetésével, Václav Nősek minisztert a belügyminisztérium vezetésétől felmentette és megbízta a munkaerők ml nisztériumának vezetésével, dr. ing Emanuel Slechta minisztert megbízta az épltészeü minisztérium vezetésével,

dr„ Jozet Kyselý minisztert megbízta a Htözségi gazdálkodás minisztériumának vezetésével,

Jozef Jonáš minisztert megbízta a tüzelőanyag, és encrgeMkaügyi minisztérium vezetésével.

Karol Poláóek minisztert megbíz ta a gépipari minisztérium vezetésével,

Marek Smida minisztert megb'zta az erdő- és faipari minisztérium vezetésével,

Ladislav Stoll minisztert megbízta az iskolaügyi minisztérium vezetésével,

Antonin Pospišil minisztert meg bízta a közlekedésügyi minisztérium vezetésével.

Tekintettel arra, hogy Antonín Novotný mlniszterelnökhelyettesl a CsKP KB első titkárává. Karol Ba- cilek miniszterelnökhelyettes, nad- seregtábomokot az SzlKP KB első titkárává választották és Zdenek Fierlinger miniszterelnökhelyettest a csehek és szlovákok Nemzeti Arc- vonalának jelöltjeként a Nemzetgyűlés elnökének tisztségére javasolták, a miniszterelnökség e tagjait felmentették eddigi tisztségeiktől.

A pártban, az ailami és gazdasá gi életben más tisztségekkel bízzák meg Ján Harus, Jaroslav Kabeš, Jozet Nepomucký, Václav Pokorný, Jozet Pospišil, dr. Stefan Rais, Ernest Sykora és Bohumil Šrámek minisztereket is. A köztársaság elnöke mindnyájuknak köszönetét fejezte ki eddigi munkájukért és sikert kívánt nekik további feladataik teljesítésében.

A köztársaság elnöke továbbá dr. Václav Skodát, a teskébudejovicei kerületi nemzeti bizottság "Inoket miniszterré kinevezte és megbízta öt az igazságügyminisztérium vezetésével.

Az állami egyházügyi hivatal elnökévé a köztársasági elnök dr. Jaroslav Havelkát nevezte ki, akit egyidejűleg felmentett miniszteri tisztségétől.

Dr. Václav Skoda, az újonnan kinevezett Igazságügyminíszter 195&. szeptember 14-én Viliam Široký miniszterelnök jelenlétében letette a köztársasági elnök kezébe az alkotmányban előirt esküt.

A kassai kerületben készülnek az Orosz nyelvtanfolyamokra

Töltfiük be a katonáknak bevonuló fiatalok helyét

.álapszervezeteinkböl túlnyomó részben a legtevékenyebb fiatalok vonulnak be katonának. Nagyon sok helyen előfordul az is. hogy az alapszervezet legtevékenyebb vezetői hagyják el a szervezetet azért. hog> a had.seregnél mulatliassák meg tudásukat. Ha idejében erre nem ké- .szülünk fel, akkor az alap.szervezet- nél komoly hiányosság merülhet fel, mert megtörténhet, hogy vezető nélkül marad a szervezet.

Ezért, ha kilátás van arra. hogy az alajiszecvezet vezető.ségi tagjai bevonulnak katonának, akkor még addig kell új vezetőségi taf^kÁil gondoskodni, amíg a régiek ideha'za vannak •ázért szükséges ez, mert a rég ek tudnak még segíteni az űj vezetők nek,, még átadhatják tapasztalataikat tudásukat, módszereiket — ami mind

fontos az alapszervezet vezetéséhez, i Továbbá a régi vezető tagok általában jól ismerik az alapszervezet helyzetét és azt is tudják, hogy kit javasoljanak maguk helyitt a vezetőségbe. Tehát tudnak segíteni' az új vezetőség összeállításában és annak nyagolják az új vezetőségi tagok megvála-Sztiisát és csak akkor csinál ják azt, mikor a régiek már bevonultak katonának., akkoi fennáll az a lehetőség, hogy az ú) vezetőségi megválasztásánál. Viszont ha elha- tagok nem tudják beleélni magukat az alapszeive'zet vezetésébe irányításába. támasz nélkül, áPgitség nél kül maradnak Ezért kezdetben mü ködésük ľ '’ anyós lehet, már pedig a hiányo.sságnk a szervo,'ané! m"-iguk után vonják a súlyosabb hibákat is. Ezt pedig el kell kerülni.

Még ez év júliusában tartották meg Brünnben az Orosz Népi Tanfolyam

IV. ors'zágos konferenciáját, ahol az orosz nyelvoktatásban a kassai kerület lett az első az ország összes kerületei között.

Nagy örömmel töltötte el ezen elismerés a kas.sai kerület aktivistáit és a Szövetség dolgozóit és egyúttal újabb jó munkára serkentett mindnyájunkat.

Hogy a kerület az elismerésre továbbra is méltó legyen, idejében hozzáfogott az Orosz Nyelvtanfolyamok 5-ik évének szervezé.séhez. Megtartották 1953. aug. 30-án a kerületi aktivét, ahol részletesen megbeszélték az előkészületi munkákat.

A magastátrai járás kiküldöttje arról számol be, hogy milyen nagy az érdek'ödés az orvosok között az .crosz nyelv tanulása iránt. A szovjet sajtó szinte naponta ir az orvostudományban elért eredményekről és gyógyítási módszereinkhez nagy mértékben hozzájárul, ha orvosaink és egészség- ügyi dolgozóink — nem várva a 'fordításra — eredetiben olvás.sák-tanül- mányozzák és azonnal alkalmazzák a s'zovjet Upt., tálatokat.

Az iglói járásban szeptember havában bőszéigetéseket tartanak a Szövetség alapszervezeteiben az orosz\ nyelvről, ahol a járási aktivisták is megjelennek — P. Sedlák elvtárs Mlynky-ben már 3 tanfolyamot ..szervezett a bányászok, me.sterek és mérnökök kőzötf.

A rozsnyói járásban is folyik a szervezési munka. Rozsnyó versenyre liivta ki az iglói járást, miVel e két járásban a ve^senyfeltételek m“gfe-. le'nek. Mindkét járás bányavidék, de egyben szövetkezetek és Állami Birtokok is vannak ott.

E néhány példából látjuk, hogy alTOl van^ kezd'-mén ye'zés és jó szer- vezé.s ott nem is egy. de több tan- fo'yarnol is lehet alakítani, meit a

dolgozók körében nagy az érdeklődés.

A kassai aktíván kitűnt, hogy az egész kerület készülődik a C.sehszlo- vák-Szovjet Barátság Hóflapjára és annak egyik igen fontos részére> az orosz nyelvoktatásra.

Az aktívának megvoltak a hiányosságai is. Nem minden járás fogott még egyforma lendülettel az előkészítéshez, de reméljük, hogy ezt a lemaradást behozza

Nagyobb hiányosság, hogy olyan fontos tényező, mint az Ifjúsági Szövetség nem jelent meg az aktivan, nem tájékoztatott, hogyan kapcsolódik be a kassai kerületben az orosz népi tanfolyamok előkészítésében annak dacára, hogy itt az Ifjúságra nagy feladat vár, úgy falun, mint az üzemben.

Az Ifjúság kötelessége a tanfolya- mol^ szervezését elöseg'teni, az idősebbeket megjiyerni a tanulásnak és sa.tíf m'’gát is továbbképezni. Elsőrendű fel-jata tőkélete.sen megtanulni azt a nyelvet, amelyen a koms/o-' molisták b('S"zé!nek, — és amely nyelven ma a Világ Ifjúsági Találkozókon minden fiatal a békevágyát tolmácsolja!

Az ifjúság jel.szava: . Mintakéjmiik a Komszomol” megvaUisitható. sőt « meg is kell valós'tani, de ehhez igen fontos eszköz az oiusz rfyelv i.sme- rete.

His.sz'""k, hogy a kassai kerület CsI.Sz vezetősége és ugyanúgy a Kerületi S kszervezeti Tanács és a Csemadok ve'zelösége jó munkával járul hozzá az ONyT 5-ik évének sikeréhez és elősegítik, hogy dolgozó népünk minél szélesebb rétege elsajátítsa második anyanyelvűnket az omsz' nyelvet, mert ez szerves része hazánk .s'z.ocialisla építésének — szovjet módra.

Fehér Dóra.

a Népi Orosz Nt/clvtanfolyam központi instruktora.