Új Ifjúság, 1953. július-december (2. évfolyam, 39-92. szám)
1953-09-05 / 58. szám
ül IFIÜSÜG !9ü3 s^éptPinhrr 3. Somogyi Gyula műhelyvezető Mikloska Károly traktoristának az eke tárcsájának működését magyarázza. A kártevők A kulákok a dolgozók legnagyobb osztályellensége és különösen az EFSz tagja', között iparkodik befolyást szerezni, hogy ezzel megalapozza romboló munkáját. A kulák-kérdés tehát továbbra is fennáll és a kérdés lényege abból áll, hogy harcolni kell a kulákság ellen a szövetkezet keretén belül még fokozni kell ellenük a harcot. .A szövetkezetben sokszor látszólag jól dolgoznak," de csak azért, h.)gy ezzel megnyerjék a tagok bizalmát, céljuk mégis csak az, hogy a szövetkezetét széjjelrombolják és a munkák elvégzését hátráüassák. Ez teljesen é“Lhetö, hiszen a kulák életszínvonala a szövetkezetek megerősödésével csökkent, ezért mindig a szö/etkezet ellensége marad. A letűnt rendszer neki mézespoharat jelentett és sohasem bocsájtie meg a dolgozóknak, hígy ezt a p_>harat kiütötték a kezéből. Izsa köz-ségben. Vas Ferenc kulák, akinek kocsmája és hentesüzlete is volt, sz'ntén belépett a szövetkezetbe. Munkája nem sokat ért, felesége is csak 30 munkaegységet dolgozott le. Aratás alatt azonban mégis működtek. A szövetkezet földjéről a gabonát a saját udvá“ukba hordták be, ahol azt ki is csépelték. így károsították meg e közösséget. Káros ténykedését azxiban idejében észrevették és megfelelően intézkedtek ellene. Kolumbus Gáspár, Német János, Chmura György spekulánsok szintén az izsai szövetkezetei károsítják. Mind. annyiuk külön kh. fél hektár kerttel rendelkez'k, ahol sok zöldségfélét termelnek, ezzel kereskednek és a szövetkezetben pedig keveset dolgoznak. A szövetkezetben a tagság előtt az általuk e'végzett kezes munkát nagynak tüntetik fel, de ezzel a tagok szemét nem lehet bekötni és ezek le is leplezték működé.süket. Más községekben is vannak hasonló esetek. Például Barton, a párkányi já- "ásban, vagy Kürtön, az Érseküjvári járásban. A százdi .szövetkezet az u- tóbbi klóben a kulákok mesterkedései miatt, komoly megrázkódtatáson esett keresztül. Ezekből a példákból láthatjuk, hogy a szövetkezet keretén belül folytatni kell az osztályharcot. Eblzen a harcban az ifjúságnak is meg kell állni a helyét. Általában véve a fiatalok, ha pontosan betartják a CsISz szervezeti szabályzatait és aszerint élnek, már ezzel is harcolnak a kulákok ellen. Az ifjúságnak ezen a téren mégis az a legfontosabb feladata, hjgy a kulákok propagandáját, amely főleg a sző. vetkezet ellen irányul, leleplezzék és ellensúlyozzák. Ha pedig észreveszik káros működésüket, azonnal hízják fel rá a közvélemény fig.yelmét. Például a kürti szövetkezetben Katkin Viktor kulák, aki befurakodott a szövetkezetbe és a közös gazdaság könyvelője lett, kiszámíthatatlan károkat okozott. A tagság tudta, hogy a dolgok nem mennek rendjén, de jó ideig kellett küzdeni, míg a kártévő kulákot eltávolították helyéről. A fiatalok nem törődtek az egész üggyel, de ha a szövetkezet ügyét magukévá tászik, megakadályozhatták volna a kulák kártevését. Például egy erra megfelelő csasztuska eléneklése is a szövetkezet tagsága előtt, siettette v jlna a dolog megoldását. Az izsai fiatalok nám hunytak szemet a kulákok leleplezésénél. Nagy szerepük van abban, hogy a községben a közvélemény a kártevők ellen fordult. Most pedig azt hangoztatják, hogy a kulákok kertjeit is a szövetkezet földjéhez kell csatolni. Céljukat úgy érték el, hogy a kulákok mesterkedésére felhívták azok f gyeimét, akik azt még nem vették észre. A kulákság elleni harcnak .sokfé'e módja van, de amint a példákból láthatjuk, a legnagyobb e- ! redményeket úgy érhetjük el, ha ü- ■ gyes propagandával felhívjuk a köz- ! vélemény figyelmét a kulákság álcázott mesterkedései"e, még fokozottabban kell megvilágítani, hogy olyan kártékon.yak, mint a mezei egerek, a hörcsögök, vagy mint az ürgék. Egyesek azt hitték, hogy a bajusz teszi a kulákot, de egyébként jó ember. A valóság az, hogy a földtulajdon tette a kulákot kulákká és a föld elvesztésébe soha sem nyugszik bele é.s ezért örökké kártevő marad. Bagota István. Az új iskolalörvpiiy — felsőbb fokozat szocialista iskolareMcl'izeriitik fejJődésébea A Szövetségi Vasútvonalon kitüntetésben részesítették a CsISz-brigédmnnkásokat A tanulóifjúság és a CsISz-tagok nyári aktivitásának ■ végén kiemelték azokat a brigádmunkásokat, CsISz- tagokat, akik egy hónapig a Szövetségi Vasútvonalon dolgoztak. Az egész hónap alatt, a bratislavai főiskolások brigádja érte el a legjobb eredményeket, amely a bujanovi alagúton dolgozóit. Ez a brigád, a szocializmus építkezésén — mely minket a .Szovjetunióval köt össze — eltöltött idő alatt lfi4-százalékos átlageredményt ért el. A második legjobb brigád a kassai J. V. Sztálin Felsöipariskola brigádja, amely 158 százalékra dolgozott. A brigádmunkások közül a legjobbakat kitüntetéssel, a Szövetségi Vasútvonal érdemrendjével tüntették ki. A kitüntetettek egyike. Mračna Alojz elvtárs, aki két hónapig dolgozott a bujanovi alagúton. Főiskolás létére elhatározta, hogy még egy hónapig, a szünidő végéig a Szövetségi Vasútvonalon marad. Ez a brigád- munkás, a bratislavai Szlovák Techni- ,kai Főiskola vegyészeti fakultásának hallgatója, az alagút betonázásánál két hónapon keresztül 256 százalékra teljesítette normáját, A kitüntetettek között van a revúca! brigád brigádmunkásnöje, Kečkan Darina is. Az ö csoportja, belépésük napjától kezdve 116-százaIékos eredményt ért el. A CsISz-brigádok második turnusa befejeződött. A sikeresen végzett munka után, a brigádmunkások hazatérnek otthonukba. A nyári szünidő már befejeződött. Diákjaink, pionírjaink és CslSz-tagjaink szocialista hazánk építkezésein végzett munkától felfnsülve és megedzödve, elkezdik az új iskolaévet, amely az 1953, április 24-én kelt — az új iskolai rendről és a tanítók művelődéséről szóló — törvénnyel egy lépcsőfokkal közelebb került örök példaképünkhöz, a világ leghaladóbb iskoláihoz, a szovjet iskolákhoz. Ha tel akarjuk fogni az iskolareform törvénybe iktatásának nagy jelentőségét, szükséges a közelmúltban visszatekintenünk, főleg arra az időre, ami azóta telt el, hogy a dicső Szovjet Hadsereg felszabadította hazánkat és ezzel, — a Szlovák Nemzeti Tanács 5/1944 1944 szeptember 6-án, tehát még a dicső Szlovák Nemzeti Felkelés idejében, kiadott törvény alapján, — elősegítette iskolarendszerünk államosítását is. Az 1948 történelmi jelentőségű februári napok, amelyek határozott lépést jelentettek úgy hazánk útján, gyönyörű célja, a szocializmus építése felé, mint a politikai-gazdasági, ipari építés terén, kultúr téren is forradalmi lépést jelentettek és iskolarendszerünk magasabb fejlődési fokát is alaposan elősegítették. Az 1948 április 21-én kiadott iskolatörvény — ha nem is annyira, mint szükséges lett volna — példaképéhez, a szovjet iskolához közelebb hozta iskoláinkat, Miben nyilvánul meg az 1948-as iskolatörvény haladó jellege? Államosította az iskolákat, törvénybe iktatta ifjúságunk egyforma művelődését (a gimnázium alsóbb osztályai és a polgári iskolák diákjai közös középiskolákba kezdtek járni) és az — megerősítette addig szétbomlott — egységes iskola alapjait azzal, hogy azt szervezési téren egyesítette. Ez a törvény azzal, hogy alaposan megszilárdította az észbeli nevelést és nagy mértékben eltávolította mindazt, ami az általános eszmei, és gyakorlati műveltséget lealacsonyította, a nevelés; és a szocialista nevelés követelményeinek szellemében végzett, tanulás terén sikeres eredményeket ért el. Ezt abból is láthatjuk, hogy elsősorban a természettudományi tantárgyak tanítására fordítottak nagyobb figyelmet. Ezek a tantárgyak elősegítik, hogy a tanítás összhangban legyen a tudományos megismeréssel, hogy ifjúságunk ne csak a világ megismeréséi tanulja meg. de azt jobbá is tudja változtatni. A CsKP Központi Bizottsága — a nemzeti és középiskolák tankönyveiről szóló — határozatának nagy jelentősége van a februárutáni iskolarendszerünk nevelésének megjavításában. Ez a határozat az iskola nevelő és müveltetd munkájának főbb irányelveit is tartalmazza. Az iskolarendszert nemcsak úgy emelte ki, mint köztársaságunk új nevelő eszközét, de rámutatott arra is, hogy az új iskolának nagy szerepe van a tudományos világnézet — a dialektikus és történelmi materializmus — szellemében végzett következetes nevelés megvalósításában "is. A 95/1948- as törvény kiadása nagy segítséget nyújtott a győzelmes február utáni iskolák számára, az iskolai CsISz-szer- vezet részéről. A pionírok és CsISz- tagok nemcsak azzal mutatták ki hazájuk iránt érzett szeretetüket, hogy. nemzetgazdaságunk számára többezer tonna értékes nyersanyagot gyűjtöttek, de főleg azzal, hogy a nevelés és tanítás terén végzett iskolai munkában a tanítók segítő társaivá váltak; és így az ö érdemük, hogy iskolánk egész sorozat oly CsISz-tagot és pionírt tudott kinevelni, akik a mély és tartós tudományok elsajátításában és a fegyelemben az első helyen állanak. Hogy az iskolai munka javítását kellőképpen ábrázolhassuk, még egy egész sor jelentős tényt sorolhatnánk ’ fel. Azonban ezekkel az eredményekkel még nem elégedhetünk meg. A fő hiányokat a következőkben foglalhatjuk ö.ssze: a 45-T948-as iskolai törvény szerinti iskolarendszer szervezési összetételében nem volt megfelelő az általános műveltség és szakműveltség aránya ami gátolta a politikailag öntudatos és szakmailag képesített káderek megfelelő számának kinevelését. Iskolánk már nem vök képes arra, hogy teljestíse mindazokat a feladatokat, amelyek hazánk szixtialista építésének fokozott fellendülésénél felléptek. Nem tudta kielégíteni szocialista iparunk és mezőgazdaságunk szükségleteit sem. Ez főleg a tanulmányi anyag túlterheltségén és ennek gyakori elferdíté.sén látszott meg. A művelődés tartalmának főrészét ezi- dáig a humánus jellegű tantárgyak foglalták el. A matematiika és természet tudományok tanítását nem biztosították be kellőképpen és a politechnikai művelődés számára sem alakítottak ki az előfeltételeket. A legnagyobb hiba a- zonban az volt, hogy iskolarendszerünk összetétele nagyban különbözött a szovjet iskolarendszertől. Ez a különbség gátolt minket abban, hogy a tudományosan megindokolt és a gyakorlatban bebizonyosodott, szovjet pe- dagógika gazdag tapasztalatait étve- hessük. Ezeket a hiányokat távolítja el és új távlatokat nyit meg a Nemzetgyűlés által 1953. április 24-én el- gadott új iskolai törvény. * Az új iskolai törvény, amely iskolarendszerünk fejlődési szakaszában további lépcsőfokot jelent, határkövet képez iskoláink történetében az ifjúság nevelése terén. Az átalakított iskolarendszer, az állami tanulóotthonok, a gyakorlati foglalkozások és a kiválogató iskolák számára, egy évvel, tehát 14 éves korban, a főiskolái számára pedig két évvel hamarabb, tehát 17 éves korban, ad jobban felkészült ifjúságot. A tananyag racionális és gazdaságos elrendezése, az általános műveltetö iskolában — ahol a szovjet iskola gazdag tapasztalatait használják fel — elősegíti a tanítás tartalmának jobb minőségét. E célból dolgozták ki az új tanterveket, amelyek a diákoknak úgy eszmei, mint politikai előképzést adnak, tudásukat és kézügyességüket emelik, hogy kézségeiket a későbbi munkahelyeiken és tanulmányaikon teljes mértékben érvényesíthessék. Milyen az 1953—54-es tanév iskola- rendszerének szervezete? Az alap általános általános műveltséget adó nyolcéves iskolát elsősorban ott szervezik meg, ahol idáig másodfokú iskolák voltak. A volt középiskolákat az öt osztályos nemzeti iskolák hozzáadásával nyolcéves iskolákká változtatták át. A nyolcéves iskolák látogatása a 6 —14 éves ifjúság Számára kötelező. Továbbá tizenegyéves középiskolákat is rendeztek, amelyeket a 6—17 éves ifjúság látogatja. Az iskola utolsó három évfolyama kiválogató évfolyam, ebbe azok a tanulók léphetnek fel, akik vagy a tizenegyéves iskola nyolcadik évfolyamát, vagy a nyolcéves középiskolát végezték el. Ez az iskola az ifjúság számára általános műveltséget ad, és ezenkívül előkészíti a főiskolára A tizenegyéves iskolákat az ötéves nemzeti iskolák, középiskolák és gimnáziumok egyesítésével szervezték. U- gyanabban a községben a tizenegyéves iskola mellett önálló nyolcéves középi.skola, esetleg önálló nemzeti iskola (1—5. évfolyam) is lehet, főleg ott, ahol a tizenegyéves i.skola helyszűke miatt, vagy nagy távolság miatt nem képes az összdiákság befogadására (külvárosok) és ahol a távolság miatt nem lehetséges a tizenegyéves iskola látogatása. Ahol a nyolcéves és tizenegyéves iskola megszervezésének nincsenek meg az előfeltételei ötéves nemzeti iskolát szerveznek. Az ötéves nemzeti iskola tanmenete és tanterve megegyeznek a nyolc és tizenegyéves középiskola alsó öt évfolyamának tanterveivel. Ugyanígy a nyolc éves középiskola tantervei is megegyeznek a tizenegyéves középiskola első nyolcév- folyamának tanterveivel. A nyolcéves középiskola és a tizenegyéves középiskola nyolcadik évfolyamának végzett növendékeit gyakorlati foglalkozásba léphetnek, folytathatják tanulmányaikat a tizenegyéves iskola felsőbb három évfolyamán, vagy szakiskolákba léphetnek át. A tizenegyéves középiskola végzett növendékei a főiskolákon folytathatják tanulmányaikat. Ha meg akarjuk valósítani az 1953 április 24. kelt iskolai törvény határozata szerinti új iskolarendszert, nagy figyelmet kell fordítanunk tam- tókádereink nevelésére. Ezeknek a kádereknek már maga.sabb ptrlitikai es szakszinvonalat kell elérniük, a nevelő és a művelő munka terén új módszereket kell felhasználniuk. A tanítók művelődésére szolgáló, volt iskolarendszer, nem volt képes az összes feladatok teljesítésére, nem volt képes arra, hogy idejében politikailag és szakmailag művelt tanítókat neveljen ösz- szes fokozatú iskoláink egyre terjedő hálózata számára. Ennek az eredménye az, hogy az óvódák tanítóinak 46 százalékát a nemzeti iskolák 30 százalékát, a középiskolák tanítóinak 77 százalékát nem kvalifikált tanerők képezik, Hogy ezt a nem kívánatos állapotot eltávolítsa, az . új iskolarendszer, egyúttal a tanítók művelődésének rendszerezését is megszilárdította. Az óvodák tanítói számára három éves pedagógiai iskolákat szerveztek, ezekbe a nyolcéves középiskola, vagy a tizen- egvéves középiskola nyolcadik évfolyamának végzett növendékeit veszik fel. Ennek elvégzése után még egyéves gyakorlaton kell résztvenni az óvodákban. Ha itt is megállják a helyüket az óvodákban való tanításra kapnak képesítést. A nemzeti iskola első és ötödik évfolyamának, a nyolcéves iskola első és ötödik évfolyamának és a tizenegyéves iskola első és ötödik évfolyamának, tanítói négyéves pedagógiai iskolákon folytatják tanulmányaikat, amelyekre a nyolcéves középiskola, vagy a tizenegyéves középiskola nyolcadik évfolyamának, végzett növendékeit veszik fel. Az általános iskola 6—8. évfolyamának tanítói számára pedagógiai főiskolákat szerveznek, amelyeknek időtartama két év. A kilenc—tizenegy osztály tanítói számára négyéves pedagógiai főiskolákat szerveznek. Ezekbe az iskolákba a tizenegyéves középiskolát, esetleg a pedagógiai és szakiskolák végzett növendékeit veszik fel. Az általános iskola új rendszere valóban t 'ységes iskolát segít kialakítani. Ez az iskola tartalmában, rendszerében és módszereiben, szoros összeköttPtésben van az éléttel, segít teljesíteni azokat a feladatokat, amelyeket államunk szo- c.alista építése tűz ki számunkra. Ha a feladatokat sikeresen karjuk telje- r-íteni, szem előtt kell tartanunk Gott- wald elvtárs üzenetét: „Mélyebben és szélesebb téren használjuk ki a szovjet tapasztalatokat és állandóan közeledjünk a szovjet példaképhez, ez a népi demokratikus államok fejlődésének egyik főtörvénye.” A szovjet iskola- rendszer tapasztalatainak alkotó kihasználásával, a pionír-szervezet és a CsISz iskolai csoportjaival való állandó együttműködéssel, rövidebb idő a- latt készítjük elő ifjúságunkat, a gyönyörű feladatok számára. Mi, CsISz-tagok, pionírők, tanítók és mindnyájan, akik a nevelés és tanítás terén dolgozunk, hálánkat leginkább úgy fejezzük ki pártunk és kormányunk iránt, ha a következetesen szocialista iskola számára, úgy alakítunk ki még további és megfelelőbb feltételeket, hogy ebben az iskolaévben még jobban kezdjünk dolgozni és munkánk eredményeit oly fokozatra hozzuk, a- milyenre jutott példaképünk, a szovjet iskola. Jozef Horák, az iskolai és közoktatásügyi Megbízotti Hivatal dolgozója. Szabó Mihály technológus az eszterga pádon mutatja be Koleszova szovjet sztahanovista munkamódszerét a bratislavai Dimitrov-üzem esztergáiyosai- nak. Szabó eivtárs Koleszova gyorsvágási módszerét jnár széles körben elterjesztette munkahelyén a bratislavai Elektrotechnikai üzemben.
