Új Ifjúság, 1953. július-december (2. évfolyam, 39-92. szám)
1953-09-02 / 57. szám
ŰJ IFJÚSÁG A Csl^>z SZLOVÁKIÁI KOZPOJNTl BIZOTTSÁGAINAK LAPJA Bratislava. 1953 szeptember 2. Ara 40 fillér II. évfolyam 57. szám Az új iskoJatörvény megvalósításával a szocialista iskoláért Szorgalmas tanulást az új* tanévben Ma, két hónap után újból az iskola jól ismert folyosóit járod, tldvözlöd barátaidat és elbeszélgetsz velük nyári élményeidről. Újból viszontlátod a régi tárgyakat, amelyeket már egy vagy két év óta ismersz. És mégis úgy tűnik, mintha egy egészen más iskolában lennél. Hiszen az idén olyan sok szokatlan új vár rád. Valóban, mennyire megváltozott az iskola. De nemcsak azért, mert a be- .iárat felett új felirat díszeleg: Tizenegy éves középiskola — hanem valahogy megváltozott a jellege is. Főleg azért, mert iparunk, nemzet- gazdaságunk és a tudomány számára hamarább és sokkal jobban készíti elő a diakokat. Már az előbbi iskola és az állami munkaerötartalékok tanintézetei is mintatanulókat, ma már jól képesített dolgozókat nevelt. De a mi társadalmunk magasabb igényeket támaszt az értelmiségünkkel szemben, a szocialista ipar és mezőgazdaság hatalmas fellendülése egyre képzettebb dolgozókat igényel és ezért az eddigi iskola már nem felelt meg. Az egységes iskolánk rendkívüli módon emelte az iskolánk színvonalát. A munkásosztály és annak harcos elóosz- taga, a kommunista párt érdeme, hogy a reakció és a köztársaság belső ellenségeivel szemben kivívta ezt az iskolatípust. És az, hogy most még magasabb típusú iskolára térünk át, csak megerősíti azt, hogy a mi iskolánknak megvolt mindig a haladó hagyománya, kezdve a nemzetek tanítójával Ján A. Komenskyvel, A Szovjetunión kívül kevés állam büszkélkedik olyan iskolákkal, mint mi. Azáltal, hogy a szovjet tapasztalatok szerint a legtökéletesebb rendszert vesszük át, olyan feltételeket nyerünk, mely biztosítja iskolánk hatalmas fellendülését. Érthető, hogy az új iskola a tanulók, diákokkal, pionírokkal és CsISz-tagokkal szemben nagyobb igényekkel lép fel. A tananyag elsajátítását rövidebb időre szabja és igénytelje.sebb lesz a diákság jellemvonásaival szemben. Tanulni nem olyan egyszerű dolog. Tudásunkból várat emelni annyit jelent, mint kezdettől fogva egyik ismeretet a másikra építeni. Minél biztosabb az alap, annál biztosabb az egész épület, annál .lobban bővül a látókör és annál közelebb jutunk az emberi tudás magaslataihoz. Kalinyín elvtárs azt tanította, hogy: „.Az iskola az egyetlen hely, ahol megtanulják a rendszeres munkát.” Bármilyen nagy tudása is lehet az embernek, mégis csak minduntalan érzi az iskola hiányát. Egyesek így gondolkodnak : Mit érdekel engem az iskola, ha ros.szabb is az osztályzatom, se baj, hiszen az osztályzat csak a bizonyítványban szerepel és az életben nem játszik szerepet. Természetesen az Ilyen embernek nincs igaza. Az iskola , rendszeres tudást nyújt és a képesített , munkára készít elő. Aki nem fejezil ■ be az iskolát, annak az életben sok i nehézséggel kell majd megküzdenie. A munkája is rosszabbul megy. Tizenegy tanulási év — ezek az osztályok a tizenegy alapfokot képezik. De ezzel még nem fejeződik be. Aki ott akarna megállni, az még sok mindent nem tudna. Nem volna olyan széles látóköre” ,,.A szavak olyanok — drága barátom — mint a fa levelei, — hogy megértsd, miért ilyen a levél és nem olyan, tudnod kell, hogy női az egész fa, tanulnod kell — írja Maxim Gorkij önéletrajzában, A többit csak úgy tanulod meg, ha egész életeden keresztül tanulni fogsz. Gondolj csak mindezekre, amikor újból az iskolapadba kerülsz, tankönyveid mellé.-Az új iskolatörvény fokozottabb feladatok elé állítja a CsISz-szervezetet és a pionírokat. Egyúttal jobb előfeltételeket teremt a jobb munkához, úgy a pionírszervezetnek, mint a CslSz- nek már azáltal is, hogy pedagógiai vezetés mellett egyesíti a tanulókat. •A CsISz-tagok gondoskodnak a kisebb tanulókról. A pionírszervezetek vezetői lesznek és tanulmányaikban a következő elv szerint cselekesznek: Nem c.salódhatok a tanulásban már azért sem, mert nem mutatnék jó példát kisebb társaimnak, a pioníroknak. így nagyjában megoldanánk a pio- nírvezetók hiányát. A pionírszervezet munkaszakaszán tizenegyéves és nyolcéves iskolában munkánk elvben főleg a következő két kérdésre irányul: Elsősorban pionír- gyűléseket szervezünk, amely segítségünkre van nevelőmunkánkban és a diákok tanulmányi előmenetelének megjavításánál. Ezenkívül segítséget nyújtunk a diákság politechnikai nevelésénél, a fiatal technikusok és .Mi- csurin-követők versenye mellett a tö- meg-kultúrmunkánál és a testnevelés megjavitá.sánál. Ebben az évben, — a szervezet meg- alapítá.sa óta az ötödik évben — a pionírokat és az egész diákságot oda vezessük, hogy mindegyik külön-kü- lön elhatározza magában, hogy meg kell tanulni dolgozni és Klement Gottwald példája szerint élni. Nem mondhatjuk, hogy az iskolákban nem értünk el bizonyos sikereket. Sok csoportunk már tudatában van annak, hogy fő feladatunk segíteni a tanári karnak a diákság tudásának kimélyítésénél még akkor is, hogyha nem használnak mindig megfelelő módszereket. Sok csoport már eddig is előadásokat és konferenciákat rendezett, kultúrintézményeket látogattak meg. De a kisebb sikerein kívül a CsISz iskolai szervezetei nagyobb eredményeket még nem értek el. .A hiány abban nyilvánul, hogy az iskolában alacsony az ideológiai színvonal, nem beszélnek aktuális problémákról és a diákság e- lött sok politikai kérdés még nem világos. És ez a látszólagos „politikai csend” a diákokat politikai passzivitáshoz vezeti és módot nyújt rá, hogy a bur- zsoá ideológiai maradványai továbbra is hassanak. Ebben az iskolaévben az lesz a fő feladat, hogy a diák.ságban a tanulásért való lelkesedés mellett felkeltsük az érdeklődést népünk építő törekvései iránt. Ezt azonban nem segíthetjük elő, mint ahogy azt a tavalyi iskolaévben tapasztaltuk a gyakori rögtönzött akciók, előadások által, hanem csakis a CsISz-csoportok rendszeres munkájával, amelynek ös.szhangban kell lenni az iskola terveivel. Az új iskolaévben tanulni akarunk az eddigi tapasztalatokból, hogy i.sko- lánk dicső hagyományának nyomdokaiban haladjunk előre. Szorgalmas tanulással és munkával mindnyájan jó alapot teremtsünk a mi dicső új iskolánk felvirágzásának. A podjavorinskai nemzeti iskola pionírjai megmutatják helyüket at első osztályosoknak. Megnyílt az új tanév Megdönleni a tudomány bástyáit Ernest Sýkora iskolaÜKyiminis/.ter tanévnyitó rádiószózatot mondott tanulóifjúságunkhoz Ernest Sýkora, iskolaügyi miniszter ma. sztrptember 1 -én, 10 óra 5 perp-' kor rádióbeszedet mondott tanulóifjúságunkhoz a tanév megnyitása alkalmából. Rádi-^beszédjében üdvözölte tanulóifjúságunkat a tanév kezdetén, üdvözölte mindazokat a tanulókat, akik felsőbb osztályba léptek, vagy most kezdik meg tanulmányaikat. A Szovjetunió tanulóifjúságának példájára hivatkozva feladatul tűzte tanulóifjúságunk elé a kiváló, szívós és lelkiismeretes tanulást. A szovjet tanulóifjúság példája arra kötelezi hazánk tanulóifjúságát, hogy ebben a tanévben kiválóbb eredményeket érjenek el a tanulmányi munka terén. Azután tanulóifjú.ságunk feladatait három pontban foglalta össze. 1. Hazafias kötelességnek tartani a tanulást. „Megdönteni a tudomány bástyáit”, mert hazánknak sok kiváló szakemberre, tudósra van szüksége. 2. Meg kell javítani iskoláinkban a politikai munkát. Ezen a területen fontos feladat háru' az ifjúsági szövetségre és a pionír-szervezetekre. Az ifjúsági szövetség iskolai csoportjainak fel kell venniök a harcot a tanulóifjúság apolitikus magatartása ellén^, •hazánk fs Szovietunió, .a. párt széretetéré kell nevelniük az ifjúságot. Az ifjúsági szövétségnek ezzel a neVelömunkájáVal ■ kell segíteni azt, hogy a tanulóifjúság megértse és hazafias kötelességének tartsa a tudomány bástyái cptromlását. Minden egyes CsISz-tagnak. minden egyes pionírnak kiváló tanulóvá kell válnia. Ennek érdekében még szorosabbá kell tenni az iskolák CsISz-szer- vezetei és a tanári k3''nk. közti együttműködést. 3. Tanulóifjúságunkat a kommunista erkölcs szellemében kell nevelnünk, hogy ezzel elősegítsük munkaszeretetük megnövekedésé.t A jó tanulásnak egyik alapvető feltétele a fegyelem. Az iskolák CslSz-tagjainak következetesen harcolniok kell az iskolai rendszabályok betartásáért. A kritika és önkritika kell, hogy mindennapi fegyverré váljon iskoláinkban a hiányos.ságok, a fegyelmezetlenség eltávolításánál. Ernest Sýkora iskolaügyi miniszter rádióbeszédjének befejező részében ismételten hangsúlyozta: Dolgozóink gyermekeinek, a tanulóifjúságnak a párt az, amely biztosítja a tanulás lehetőségét. Megnyitották az új iskola évet a bratislavai Pedagógiai Iskolában A bratislavai Pedagógiai Iskola, a Redut nagytermébetí ürínepélyesen meg» ■ nyitotta az üj'' iskolaévet: Sok száz és száz fiú és leány, munkásaink és, dolgozó parasztjaink gyermekei egy új iskolaévbe kezdtek. Hazánk különböző részeiből jöttek össze. Az ünnepélyt Mézes elvtárs, nyitotta meg. Utána, a Kerületi Nemzeti Bizottság IV. referátusáhak elnöke szólt az ifjúsághoz. Beszédében vázolta az új iskolaév feladatait. Rániutatott arra, hogy a felszabadulás éve óta milyen komoly eredményeket értünk el az iskolapolitikában. Az 1948-as év határkövet jelent. Az 1948-as iskolai törvény, már is megmutatta, hogy mire képes a felszabadult nép. Az ünnepélyen beszédet mondott, a Pedagógiai Iskola igazgatója is. Szabadi János elvtárs. Az intézet nevében nagy szerettei üdvözölte az új elsősöket. Udvözlóbeszédet mondott a CsISz kerületi bizottság kiküldötte is, aki a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség nevében sok sikert kívánt tanulóifjúságunknak az új iskolai évben. Az ünnepély második felében a felsőbb osztályos tanulók kultúrszámo- kat mutattak be. Többek között az intézet énekkara énekszámmal lépett fel. A kultúrműsor után a tanulók az iskolába vonultak. A szülők és a vendégek megtekintették az osztályokat. A tanulók bofdogan foglalták el helyeiket, nagy bizalommal, és komoly tervekkel nekiláttak az új iskcMaévnék. Ismét megnyíltak iskoláink kapui a dolgozók tanulnivágyó gyermekei előtt, A bratislavai Magyar Pedagógiai Iskola régi és új diákjai csoportosan érkeznek szüleik ki.séreté^ n az Iskolába, hogy ott új terveket sz őjjenek új életükhöz.
