Új Ifjúság, 1953. július-december (2. évfolyam, 39-92. szám)

1953-09-02 / 57. szám

ÚIIFIDSÁG 1S!5S szeptembpr 2. A szabadkai hiba Szpp lány miatt messzire elgya'o goi a? ember. Rugyicsek elvtárs is' sokszor megteszi a szabadkai és a kurinci állami gazdaság közötti utat nem gyalog, hanem kerékpárral, hogy hamarabb megláthassa azt a lányt, akivel szívesen eltölt egy két órát. A leány elbeszéli neki, hogy Kuriheon a fiatalokra nem lehet pana.szkodni, kezük alatt ég a munka s az egész állami gazdaságon meglátszik a fia­talok munká,iának eredménye. A fia­taloknak köszönhetik a gazdag répa-, kukorica- és gabonatormést. Rugyicsek elvtársnak fáj a szíve, hogy a szabadkai állami gazdaságban bizony nen így áll a helyzet. Nem tudnak er< iményeket elérni, pedig sokszor próbálkoztak a fiatalok szer­vezésével. A birtokon legalább ötven ifp.imunkás dolgozik. Mind életerő­sek. még a sziklából is vizet gyúr­nának. de a CsI.Sz-szervezete még­sem működik nem törődnek vele a fiatalok Az 'g°sz birtok olyan mint a temető Nines, aki vidámságot csi­náljon, még a hangos kacagás is rit­ka vendég. Sport, nóta, kultúrélet... gondolni sem mernek rá a szabadkai fiata'nk. Ha némely fiatal kezdemé- nvezö is tudna lenni, nem teszi, in­kább vi-ss vonul, mint a sebzett szarvas a dúslombú erdőbe. Rugyi- csek elvtársat emiatt ki is neveti mennyasszonyjelöltje. Munkahelyén, a géplakatosműhelyben hiáVia mag>’a- rázza a fiataloknak, hogy mit kellene tenni a szervezet érdekében. A baj okát még sem találják el. Elemezzük csak a kérdést, hogy mi is a hiba j Szabadkán? I A szabadkai állami gazdaság CsISz- szervpzetének hivatalosan megválasz­tott elnöke Varga Imre, aki a gépla- katosműhelyben dolgozik ' Kérdésünkre az állami gazdaság vezetője, azt mondja, hogy Varga Imre a normáját alacsonvan teljesíti, nem dolgozik példásan, nem tanul s így a fiatalok serr. tanulhatnak tőle. ezért nem is hallgatnak rá. Amikor Vargától munkatéliesitmé- nye felől érdeklődtünk, szarnál a ké­nyes volt a kérdés és má.sra terelte a ,s*ijt. Hulina József szintén az a'apszer- vezet vezetőségének tagia. Traktoros VI 't. ezért a fiatalok úev néztek rá, mint példaképükre. Nagyon rossz példaképnek bizonyult. Az állami gazdaság vezetője kérdésünkre azt ■■ála,szolja. hogy az aratás alatt na­ponta hanyagsága miatt elromlott az aratógépe s ezért az aratás sokat ké­sett. Természetes, hogy a fiatalok rája sem hallgatnak. Még más is tör­tént, Hulina vírtu.s.sáebói traktorával belement a Rima folyóba s ezzel nagy kárt okozott a gépnek. A kár egv részét fizetéséből apránként von­ják le. A vezetőség tagjaihoz tartozik To- manova Helena is. Tevékenynek és odaadónak bizonyul, de a vezetőség tagiai nem támogatiák s nem segítik munkáját. -Hiba még az is, hogy az egvéni a.gitáció is hiánvzik. Például a fiatalok egymás között nem beszél­nek a szervezet hibáiról. Minden fia­tal tudja, hogy a szervezet nem jól dolgozik, .de a hibákat mindenkivel szemben elnézik, nem kritizálnak és a kritika elől meghátrálnak. Mátécs- ka elvtárs, aki munkahelyén ieazán jól dolgozik és a gazdaság vezetősége minden téren a legmesszebbmenően meg van vele elégedve, fiatal, tehet­séges. s az ifjúság ügyeibe még sem avatkozik bele. Munkahelyén nem végzett egyéni agitációt s egyetlen fiatalt sem győzött meg arról, hogy köz(2;en szervezzék át az a'apszer\'e- zet vezetőségét. Ugyanúgy a többi fiatalok sem tették ezt. akik a hibá­kat észrevették. Tehát a le.gfőhh hiba az. hogy a vezetőség nem mutat nél- dát. a tagok pedig nem kritizálnak. Kurincon is ezek voltak a hibák. Ott sem mfíködött a szervezet olyan jól, mint most. Ma már jól működik. A szabadkaiak is példát vehetnének a kurinciakról. Bogota István A bélai tanítók példája A Foli fiatalok Sol község fiataljairól sokat be­szélnek mostanában a varannői járás­ban. A CsISz-szervezet jól működik itt és a kötelezettségvállalásaikat a VIT-re is elküldötték a stafétaszala- 'gon. A vállalás az volt, hogy öt hek­tárról betekarltják a termést. Ezt már régen tel.iesítették Török elvtárs, a helybeli EFSz elnöke, elis­meri, hogy ezzel a fiatalok nagy szol­gálatot tettek a szövetkezetnek. A községben a CsISz-szerve/etnek 30 tagja van. de kivívták a falu dicsére­tét. A csénlés alatt vasárnani brigádot is szerveztek. A brigádban húsz fia­tal dolgozott és tíz hektár földről csépelték ki a gabonát és szállították el a raktárszövetkezetbe. Ez nagy munkaelőnyt jelent a szö­vetkezetné! és sokat javított a mun­kaerkölcsön. A szövetkezet a fiatalok munkájának hatására jobban megszi­lárdult, mert több idő jutott a nö­vényápolási munkákra. Továbbra is a VÍT szellemében dolgoznak és a szer­vezet a járásban a legjobbak közé került. Késő - délután érkeztem kerékpáron Bélára. Még soha sem jártam »hbon a faluban. Az iskolát kerestem, mert az volt látogatásom célja. .A Csl.Sz járá­si titkárságá.'ól mentem ki, hogy segít­sek ä tanítóknak az új iskolai év elő­készületeiben. Egy javítás alatt álló körülállványo­zott épület ötlött szemembe. Az dí­ványon állva egy kőműves dolgozott, ruhája csupa malter, figyelmét munká­ja köti le. Felkiáltok ra: Elvtárs ké­rem, merre van itt az i.skola ? — Itt van, éppen előtte áll — hang­zott a felelet s barátságosan mosoly­gott le rám. Tovább érdeklődöm, hogy hol talál­hatnám meg Hambalík tanító .elvtár­sat? . — Én vagyok az, s ügyesen leugrott a magas állványról. Kezet fogtunk, be­mutatkoztunk. Leültünk az állvány alá s előadtam jövetelem célját, melyet figyelmesen meghallgatott. Egyetértett a CsISz járási bizottság határozatával, hogy az 1953—54-es iskolaévet ünne­pélyesen kell megnyitni és « megnyi­tásra nagy figyelmet kell fordítani, mert ez az első tanév, amikor már szovjet módszer szerint tanítunk. El­mondotta, hogy a bélai pionírok ho­gyan készülnek az új iskolaév ünnepé­lyes megnyitására. Kultúrműsorral üd- vözlik az iskola vendégeit, az iskola bejáratát feldíszítik, az elsöosztályn- sok számára ajándékokat fognak ké­szíteni, hogy kellemessé és emlékeze­tessé tegyék számukra az iskolában eltöltött első napot. A pionírok legjobb­jai osztálytársaik nevében ünnepélye­sen megígérik, hogy jól tanulnak s kérik tanítóikat, hogy pártfogolják a pionlrszervezetet. Az ittenť tanítókat minden tanuló szereti, mert a tanítók is szeretik az iskola növendékeit és sokat dolgoznak értük. Az iskola épülete javításra szo­rult. A bélai tanítók nem sokat gon­dolkoztak azon, hogy ki végzi el a ja­vítást. Hambalík tanító elvtárs vala­mikor kőműves volt, mindaddig, míg az ujját el nem vesztette. Most szün­időben újra régi szakmáját folytatta és elvállalta az iskola kijavítását. Be­szerezték a szükséges építé-si anyago­kat s tanítőtársai segítségével hozzá­fogtak a munkához. Péry István igaz­gató-tanító és Lupík Kató tanítónő segítenek a munkálatoknál. Ezekről t tanítókról példát vehetnek a párkányi járás összes tanítói. Ha ilyen tanítók végzik gyermekeink ne­velését, akkor biztosak lehetünk, hogy hazánknak becsületes, rendes polgáro­kat nevelnek. Kollár Antal a Csl.Sz járási bizottságának dol­gozója, Párkány. Aíap^zerve/eteink gegítik szövetkeze'einket A jablonovcei CsISz alapszervezetnek 13 tagja van. A tagok mindannyian az EFSz-ben dolgoznak. A fiatalok jó munkáját elismeri a szövetkezet ve­zetősége. Nagy Kozmályon is szép példával jártak elő a CsISz-szervezet tagjai. Filio eivtárs 204 órát dolgozott le a cséplésnél. Bobunicka elvtárs pedig 372 órát dolgozott le, szintén brigád­ban. A malý čepčineci szervezet tag­jai 600 órát dolgoztak le és ők kez­deményezték az éjjeli cséplést. Razsiban a fiatalok 165 órát dolgoz­tak le brigádban. Josenoban 114 órát. Az ifjáság ezzel is megmutatta, hogy harcol a szövetkezetek termelésének megjavításáért. A Népi Orosz Nyelvtaiilolyam V. kampányának megn>i ása Szombaton Prágában, a Csehszlová'ic- Szovjet Bartáság Központi Bizottságá­nak épületében tartották meg a Népi Orosz Nyelvtanfolyam Központi Bizott­ságának, a kerületi bizottságok elnö­keivel és a Népi Orosz Nyelvlanfolvam vezető felügyelőivel kiszélesített ple­náris ülését. Az ülésen Antonín Snýdr, « központi bizottság titkára beszédet mondott a ,Népi Orosz Nyelvtanfolyam szeptem­ber 1-én megnyíló V. kampánya elő­készületeiről. Hangsúlyozta, hoqv a Népi Orosz Nyelvtanfolyam új munka­módszereket vezet be, melyeket az ezidei brünni országos konferencia tű­zött ki és rámutatott arra, hogy az új módszer jellemző vonása az, hogy sokkal nagyobb súlyt fognak helyezni arra, hogy a dolgozók a gyakorlatban is fokozatosan használják sz orosz nyelvet. A tanítók feladata lesz, hogy a tanítá.st kezdettől fogva a tanulók társadalmi- és munkaérdekeivel kap­csolják össze és hogy gondoskodjanak az eredeti szovjet irodalom terjeszté­séről. A Csehszlovák-Szovjet Barátság hó­napjában a Népi Orosz Nyelvtanfolyam dolgozói tanulóköröket rendeznek a „Tanuljunk oroszul, a béke és hala­dás nyelvén” témára, továbbá a szov­jet sajtó, irodalom terjesztésére, stb. Vita során a gyűlés résztvevői ar­ról szólaltak fel, hogy miképpen biz­tosítják be már most, az előkészüle­tek idején az agitációs és toborzó mun­kát, hogyan teremtik meg a legjobb feltételeket ahhoz, hogy csaknem ne­gyedmillió dolgozó vegyen részt az orosz nyelv baráti köreiben, a Népi Orosz Nyelvtanfolyamon és, hogy résztvegyenek az orosz nyelv távtanu- i lásában. Taimlianak a katonának bevonuló fiatalok Minden egészséges fiala! életében eddig legjelentősebb nap az, amikor l'.evonul a hadseregbe, hogy ott a leg­fontosabb kötelességnek, a hazafias kötelességnek tegyen eleget. A fi.3- talok ma már vígan vonulnak he ka­tonának. sok hasznosat tanulnak ott és mindenben gondoskodnék róluk. Azonban erre ,a nagy napra mégis időben kell már készülni. Az erre va­ló készülődés egyenlő a tanulással. Minden ifjúra, de különösen a CsISz- tapokra e téren nagy munka hárul. A CsISz-tagoknak példás katonáknak kell lenniök és sokat kell tudniuk. Ezért a bevonulásig azokat az alap­vető dolgokat, melyek a politikai is­meretekhez szükségesek, tanulják meg. Jó, ha a CsISz politikai iskoláz­tatásának elmúlt évi anyagát is át- ismétlik. hogy az anyag friss legyen az emlékezetükben. Több alapszerve­zetünk, például a nánai állami birto­kon is külön politikai órákat, előadá­sokat rendeznek a bevonuló fiatalok részére. így fejlesztik a bevonulok eszmei színvonalát és ezzel elérjük, hogy politikailag fejlett tagjai lesz­nek hadsqregünknek. Fontos, hogy a bevonulók is törőd­jenek saját magukkal és ne várják a más gondoskodását, hanem tanulja­nak, képezzék magukat. Az eszmei felkészültség mellé a testet is fej­leszteni kell. Nagy szolgálatot tesz ennek érdekében a sport, ezért min­den fiatal, különösen a bevonulók so­kat sportoljanak. Továbbbá pedig a Hadsereggel Együttműködő Szervezet­be is kapcsolódjanak be a fiatalok. A legtöbb helyen ez a szervezet ki­válóan működik, vannak azonban olyan helyek, ahol a fiatalok még nem kap­csolódtak be szívvel-lélekkel a szer­vezet munkájába. Pedig ez a bevo­nulás felkészültségének alapja. A be­vonulásig még elég hosszú idő áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy min­den hibát jóvátegyünk, amit' e téren mulasztottunk. A Hadsereggel' Együttműködő Szer­vezetnek a célkitűzéseit hajtsuk vég­re és minden fiatal kapcsolódjon be ebbe a munkába, sokat' tanuljon, mert ezzel szebbé és boldogabbá tesz* ka­tonaidejét. Lenin elvtárs, a nemzetközi pmle- tariátas tanítója, az első ..kommunista szombatokat” nagy kezdeményezésnek nevezte. Azért nevezte így, mert azonkívül hogy a polgárháború kö­zepette keletkeztek, s ezzel biztosítot­ták a nagvkiterjedésű hátországot, a „kommunista szombatok” az első lé­pést lelentpltrk az úi, magasabb tár- sada'mi munkamegszervezésben, mint amilyet a kapitalista társadalom te­remtett. A ..kommunista szombatok” a szo­cializmus ha'/ájában a kapitalizmus végleges bukásának kezdetét jelentet­ték Megszületett a szocialista mim- kaverseny. .Tztahanov bányá.sz szét­zúzta az eddigi bányanormákat, azo­kat új. előre átgondolt fejtési mód­szerrel magasan túlszárnyalta. Meg­született a sztahanov - mozgalom, amelvnek sokezer követője lett. Meg­született az a mozgalom, amely nagy mértékben lehetővé tette a szocialista gazdálkodás megszilárdulását és a kommunizmusba való átmenetet a Szovjetunióban. A szovjet újítók és sztahanovisták munkájukban szerzett tapasztalataik felhecsü'heteden jelentőséggel bírnak a mi szocialista építésünkben is. Ha­zánk va'amennyi munkahelyén szá­zakra rúg azoknak a száma, ak - munkájukban ezeket a tapasztalatokat sikerrel alkalmazzák és akik saját ta­pasztalatuk alapján munkájukat meg­javítják és tökéletesítik. Az új fej­tési módszerek, a szocialista munka­verseny, az élmunkás, újító- és pén­tek-mozgalom ércbányáink nagyrészé­ben már mo.st lehetővé teszik a ter­vezett feladatok teljesítését és túltel­jesítését. Ma már csak azok. akik még a saját szemükkel nem győződ­tek meg az új fejtési mód.szerek ered­ményéről. vagy azok, akik c.sökönyö- södnek és nem akarnak az új munka­lii j miinkamó(i>izerek az prehánvákban — a sikeres tervteljesítés biztosítéka módszerek előnyéről me.ggyőződni, alkalmazzák az ósdi. elavult munka- mrjdszereket és ezek az egyének gyak­ran. — ha nem is akarva — előre­haladásunk fékezőivé válnak, gátolják az ércbányák korszerűsítését és gépe­sítését. Az ércbányákban az új munkamód­szerek lelkes terjesztőinek e'.ső sorai­ban főleg az ifjúságnak kell haladni, mert a fiatalok birkóznak meg leg- legkönnyebben a konzervatív állás­ponttal és az újat mindig örömmel fogadják. Főleg a CsISz-ben szerve­zett ifjúság, vezetve szervezetei és szervei által, kell, kogy kommunista pártunk első harcostársa legyen min­den ellen, ami ósdi és nem megfelelő, ahogy erről Lis elvtárs, a CsISz KB IX. ülésén nyilatkozott; „Kitaitoan kell elsajátítani (az űj munkamódsze­reket) és egybekapcsolni az ifjú len­dületet az idősebbek tapasztalataival. A munkának mesterévé kell válni.” A valóság a-» nban mást mutat. A gömöri és más vasércbányák CslSz- szervezetei az űj munkamódszereknek a bányákban való kiszélesítesevel vagy egváltalán nem foglalkoznak, vagy ha foglalkoznak is. nem kon­kréten, minden látható eredmény nélkül, és habár a fiatal bányászok közül sokan gyak'ian kitűnnek mun­kájukkal, ehhez a CsISz üzemi szer­vezetei édeskeveset járulnak hozzá. A munkamegjavításnak és az egyen­letes tervteljesitésnek kérdésé tovább­ra is kizárólag a párt, a szakszer­vezet és az egyes vezető tényezőknek feladatát képezik. Emellett azonban számtalan példa van arra, hogy érde­mes az új munkamódszereket alkal- hogy a rudnói üzem nem teljesiti mazni. A szepesi ércbányák rudnai üzemében már két tárnában, még­pedig az ,,EIsö ötéves terv” és az ,,Ifjúsági tárnában” az ércet az új, bevált szovjet munkamódszerekkel, a nyitott tárnás mennyezetfejté&sel ter­melik. Ez az új munkamódszer eltá­volítja az érc csillékbe rakásánál le­vő nehéz munkát és lehetővé teszi a tervezett fejtés 300 százalékos telje­sítését. Ezek az eredmények azonban még csak kezdetlegesek és minden előfeltétel megvan a még nagyobb eredmények eléréséhez. Ez a fejtési módszer lehetővé teszi, hegy már a fejtésre karülő tömbök előkészítésé­nél nymodon csaknem annyi ércet termeinc'k ki, mint az átlagos szénfa­lon. Az ,,Első ötéves terv” tárna egy aknája egyedül az egész bánya ter­melőképességének felét termeli ki. A nyitott tárnás mennyezetfejtéssel ki­lenc bányász jóval nagyobb teljesít­ményt ér el. mint azelőtt, a számban jóval több bányász az ósdi munka- módszerek szerint. Ennek az új fej­tési módszernek azonkívül, hogy ne­héziparunk számára terven fe'ül nagymennyiségű szenet biztosít, a bá- nyá.szok számára még más nagy elő­nye is van. Az eddiginél jóval na­gyobb keresetet biztosít számukra Az állami munkaerőtartalékok rudnói tanulóottiionának tanulói munkalie- lyükön tai.aszta't technikusok vezeté- .sével egy újat'b, harmadik tárnát k-^­rendszeresen a tervet. A terv egyen letes és magasabb teljesítése csak úgy válhat és válik valóra, ha a rudnói bányászok mindnyájan elsajátítják az ércfejtés új módszerét és munkájuk ban azt fel is használják. A gömör vasércbányákban és va'amennyí üzemben a szoviet bányászok és Bi rica elvlárs, handlovai bányász példá ját követve, e'r- -jedt a péntek-mozga lom. Ezekben az üzemekben .sok bá nyá.sz elhatározta, hogy heti tervüket nem hat, hanem öt nap alatt teljesí tik. A munka kezdetben gyengén ment Először csak a dobsinai csoport ame lyet Gazdik elvtárs vezet, kezdett az új munkamódszer szerint dolgozni. — Utána rögtön négy péntekes csopoit alakult Alsósájón. E csoportok mun­kavezetői ..Egy nappal előbb teljesí­teni a heti tervet” jelszóval verseny­re hívták az üzem többi munkacso­portjait. E csoportoknak e példamu­tatása nagy kezdeményezésnek számit, mert májusban az összes gömöri vas­ércbányákban 26 péntekes csofiort volt, ma pedig 138 van. A péntek- mozgalom terjeszté.se elősegíti a terv pontos teljesítését, Így például a .gö­möri vasércbányák júliasi tervüket 103 százalékra teljesítették s az au­gusztusi tervet augu.sztus 18 ig már 83 százalékra teljesitc>tték. A tervtel- jesitésben Dobsina halad az élen Itt az augusztusi tervei már 9T 8 s.ca/.a- lékra teljesítették. Ez azért vált ie- hetséges.sé. mert a pértekes csojioiti k mái augu.s/íus elsejétől száz százalé­szítc'nrk elő. amriv már szeptember ; kon felül teljesítik tervüket Több vppen cerven felül éi tékes ércet fog pénh kes csopoi than dnig.vnak CsI.Sz- torinelni. Meg kell azonban jegyezni, I tagok is anélkül, hogy az üzem CsISz­vezetősége tudna róluk. A gömöri vasércbányák között az alsósajói bg- nya halaci az élen. Ez az üzem a Bánvász (Napra való előkészületek ke­retében versenyre hívta ki a rudabá- nyai magyar elvtársakat a terv telje­sítéséért és túlteljesítéséért folytatott' harcban, továbbá a munkatermelé­kenység fokozásában, az önköltség- csökkentésében, a munkaverseny fej- le.sztésében és főleg a péntek-mozga­lom kiszélesítésében. Hasonlóan a rudnóiakhoz, a gömöri vasércbányákban is a Szovjetunióban eddig jól bevált munkamódszerek sze­rint kezdték meg a munkát. A rozs- nyói bányaüzem Mária-tárnájában si­keresen használják a halmosító mód­szert. Ennél a módszernél a kemeny- élű fúrót használják és így a mun- katelje.sitmény száz százalékkal emel­kedik. A dernői üzem Dénes-tá'ná- ban mennyezetfejtéssel dolgoznak. Ennek a módszernek alkalmazásával az elért eredmények szintén száz szá­zalékkal emelkednek. Ez az egynéhány példa világosan arról tanúskodik, hogy - emelkedik a munkateljesítmény az ércbányákban az új szovjet munkamódszerek alkai mazásával Široký elvtárs a X. párt kongresszuson kijelentette, hogy Szlo vákia nehézipari termelése az 19.33 év első negyedében a háború e'őtti hez viszonyítva, hétszeresére emelke dett. Ilyen eredményt csakis úgy .le I hetett elérni, hogy az üzemek meg ' kapták a kellő nyersanyagot — az ércet. És a nehézipar további emelke dése, amelytől függ a könnyűipar ls I csak úgy válik lehetségessé, ha Szlo j vákia ös.s'z,es ércbányái tervüket időre teljesítik, sőt túlteljesítik. Az ércbánvák CsISz üzemi szerve­zeteinek az a feladata, hogy a páit- s/ei vezetéknek az új munkamódsze­rek alkalmazásánál és terje.sztésénél nyújtsanak hathatós segitséget. ^ Gáffor János.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom