Új Ifjúság, 1953. január-június (2. évfolyam, 1-38. szám)

1953-05-20 / 27. szám

1953. május 20. ÚI IFIÚSAG 5 Külpolitikai vita az angol alsóházban Churchill miniszlerelnök beszéde WINSTON CHURCHILL; aki Eden betegsége idején miniszt-'rel- ^öki teendői mellett a külügymi­niszteri teendőket is ellátja, az al- sóházban külpolitikai beszámolót mondott. Churchül külpolitikai beszédét Koreával kezdte Kijelentette: ..Leg­közelebbi célunk természetesen a koreai fegyverszünet megkötése. Az adott pillanatban igen megeléged'tt lennék még fegyverszünettel vagy tűzszünettel is.” A kommunisták legutóbbi javas­lataival kapcsolatban Churchill ki­jelentette: „nem kell abból kiindul­ni, hogy ezek nem szolgálhatnak megegj ’:és alapjául,,. Indokínával kapcsolatosan Chur­chill kijelentette, hogy a legutóbbi hete^^'-n nagy aggodalommal fi­gyelte az ottf-"' helyzet rosszabbo­dását. de örömmel közölheti, hogy ezideig az ottani helyzet — már amennyire a rendelkezésre álló ada­tokból megítélhető — nem olyan súlyos, mint azt egy időben feltéte­lezték. Churchill ezután leszögezte Anglia álláspcn^ át az Egyiptommal folyta­tott tárgyalások kérdésében, majd áttért Németor;zág kérdésére, ame­lyet „Európa uralkodó problémájá­nak” nevezett. „Országunk Egyesült Államok és Franciaország — mondotta, — ú.i- figyelem méltó kapcsolatokra lé­pett Nyugat-Németországgal. A mi politikánk az, hogy a legbecsü­letesebben ragaszkodjunk Nyugat- Németországgal fennálló egyezmé­nyeink szelleméhez és szövegéhez.” CHURCHILL KIJELENTETTE, hogy Franciaország katonai helyze­te kétségte'enül komoly nyugtalan­ságot válthat ki az angolszáz vi­lágban, mivel hatással van a pcliti- kára azokon a területeken, amelye­ket a franciák igyekeznek megvé­deni. Churchill miután rámutatott, hogy Franciaország még ingadozik, hogy indokinai vitáját az ENSz elé ter­jessze-e megtárgyalásra, kijelentet te, hogy az ENSz tagállamai többségének nincsenek gyarma­tai és hajlamosak ,,esetleg különö­sen álláspontot elfoglalni azok iránt, akiknek van.” Ezért vonakodik Franciaország az Egyesült Nemze­tek Szervezetéhez folyamodni. „Egyetértünk azzal az elvvel, hogy különösen szoros kapcsolatok állnak fenn országunk és az euró­pai védelmi közösség között... Po­litikai téren állandóan és komolyan meg akarjuk tanácskozni a közös érdekeket érintő problémákat”. Háború esetén Ridgwai tábornok, az atlanti haderő főparancsnoka dobhat át angol hadosztályokat a stratégiai és taktikai kivánalmaknak megfe'élőén. „Mit tehetnénk még — vetette fel a kérdést Churchill — azonkívül, hogy teljesen beleolvadnának az európai katonai szervezetbe”. Angliának egyetlen hadosztály­méretű katonai egysége sincs saját területén Soha egyetlen ország sem vállalt ilyen kockázatot. — Soha egyetlen ország sem részesült ezért ilye cs<'’'ély elismerésben. Áttérve a balkán kér­désre Churchill kijelentette, hogy a Jugoszlávia, Görögország és Tö­rökország közötti egyezmény jelen­tős mértékben megerősítette a Szö­vetséges '•^'’elem egész rendszerét. „Serkentően hat ránk az új szov­jet kormány számos baráti gesz­tusa”. ..Ezek a gesztusok ezideig olyan cselekedetek megszüntetésének jel­legét öltötték, amilyeneket mi nem engedhetünk meg magunknak a ve­lük való viszonyunkban. Ezért nehéz konkrét lehetőségeket keresni, hogy ugvanilyenekkel válaszoljunk gesz­tusaikra”. Churchill kijelentette;,, hiba vol­na azt gondolni, hogy semmit sem lehet rendezni Szovjetoroszország- gal. ha — vagy amíg nem kerül rendezésre minden". „Két vagy három nehézséget je­lentő mozzanat rendezése eredmény volna minden békeszeretö ország számára ” így PÉT DAUL a koreai béke és az osztrák szerződés megkötése a nemzetközi kapcsolatok feszültsé­gének enyhüléséhez vezetne a leg- köze'ebbi néhány évre, ami a maga részéről újabb távlatokat nyithatna, minden ország biztonsága és virág­zása számira. „Nem szabad lebecsülni az egyes problémák külön történő megoldá­sát” — mondotta Ch '■hill. „Természetesen nem volna rossz, ha bizonyos ideig mindegyik fél el- gondolkozviék azon. mit lehetne ten­ni. ami elf''""'^ható és nem e'fogad- hatatlan — a r ';lk fél számára”. Sajnálatod volna, ha a nemzetközi politikai kapcsolatok rendezésére irá­nyuló természetes óhaj megakadá­lyozná „vala iféle '■’-ontán és egész­séges fejlődést, ami esetleg Orosz­országban végbemegy”.' ,,Bi nvos belső jelenségeket és a hangulat látható megváltozását én sokkal fontosabbnak és figyelemre­méltóbbnak tartom mint azt. ami a külnolitikai nézőtéren megy végbe.” ..Nagyon kívánatosnak tartom, hogy a NATO hoz (Északaťanti Szövetséghez. — A szerk.) tartozó hatalmat kü'noHtikájának kifejtése semmibe se akadályozza és ne fosz- sza meg ereiétől. azt. ami talán az oroszok érzelmeinek mélyreható megváltozása. Valamennyien óhait- juk, hogy az orosz nép elfoglalja az őt megillető, tekintélyes helyet a nemzetközi ügyekben és ne érezzen aggodalmat saját biztonságát ille­tően”. Nem hiszem, hogy megoldhatatlan lenne Oroszország biztonsága és Nyugat Európa szabadsága é; biz­tonsága összeegyezteté.sének rendkí­vül komoly problémája. „Ki kell jelentenem, hogy a nem­zetközi ügyekben uralkodó minden határozatlanság és zűrzavar ellené­re úgy vélem, hogy hosszas haloga­tás. nélkül össze kell ülni a legma­gasabb színvonalú értekezletnek a vezető hatalmak kör’ tt”. Ezen az értekezleten — folytatta Churchill — lehetőleg minél kisebb számú hatalomnak és szemé'ynek ke’I résztvennie Ennek a találkozó­nak ,,bizonyos mértékben nemhiva- tatosnak és még nagyobb mértékben titkosnak és zártnak kell lennie.” Churchill ezután így folytatta; — Teljesen lehetséges, hogy nem érnek el tartós megegyezést, de minden résztvevőt át kell hatnia annak az érzésnek, hogy tehetnek valami job­bat is, minthogy részekre szaggatják aj emberiséget, közte önmagukat is. Csupán azt szeretném kijelenteni, hogy ez megtörténhet és nem ér­tem, miért kellene bárkinek is fél­nie attól, hogy ilyen kísérletet te­gyen”. CHURCHILL TERJEDELMES idézeteket olvasott fel abból a táv­iratból, amelyet 1945 április 29 én küldött Sztálinnak és amelyben jó­val szorosabb kölcsönös megértésre szólított fel a kommunista és nem­kommunista hatalmak csopertjai között. „Ebben a vonatkozásban ma i s pentosan ugyanezt a nézetet val­lom” mondotta Churchill. Churchill kijelentette, hogy véle­ménye szerint egy olyan szerződés, mint a locarnói szerződés volt, tel­jes mértékben betölthetné szerepét Németország és Oroszország közötti kapcsolatokban, ahogyan azt azok vélik”, akiknek legelsőrendű cél juk az európai béke megszillárdítása, mint az etész emberiség békéjének kulcsa”. Churchill megmagyarázta, hogy az 1925. évi locarnói szerződés azon a „figyelemreméltó szabályon” ala­pul, hogyha Németország megtá­madja Franciaországot, akkor Ang­lia a franciák oldalán lesz, ha pe­dig Franciaország támadja meg Né­metországot. akkor Anglia a né­metek oldalán lesz. „A legutóbbi nyolc év összes tra­gikus grandiózus eseményei kérlel­hetetlen következetessége követték egymást. Ennek következtében Né­metország igen komoly és igen ki­terjedt problémája teljesen más for­mában merült fel”. Churchill kijelentette, hogy a né­met-lengyel határ kérdésének meg­oldását a potsdami értekezleten kü­lön fenntartót' k az általános béke­szerződés megkötésére, „ami — eny­hén szólva— most úgylátszik nincs közelebb, mint akkor”. Befejezésül Churchill kijelentet­te; „Az adott pillanatban a szabad nemzetek számára rendkívül végze­tes volna, ha meggyengítené együtt dűködésüket és előkészületeiket. — Erőnk határáig kifejtett védelmi erőfeszítéseink fenntartásáról le­mondani — annyi volna, mint meg­bénítani Európa és Ázsia békédére irányuló minden üdvös irányzatot.” SPORTJA Tatran Zselíz—Lokomotíva Paláriko­vo 2:2 (1:1), Nyitrai Slavoj—Vágsely- lyei Dynamo 5:2 (1:1), Kassai Bányász — Töketerebesi Slavoj 1:3 (1:0), Kas­sai Bányász Ifjúsági—Töketerebesi Sla­voj Ifjúsági 3:4 (1:1), Rozsnyói Bá­nyász—Kassai Slávia 3:3 (3:2), Slovan Bratislava UNV „B”—Trencséni Iskra 0:4 (0:4), Slovan Bratislava UNV Ifjú­sági—Trencséni Iskra Ifjúsági 2:1 (0:0), Eperjesi Slávia—Eperjesi Tatran „B” 2:1 (0:0), Besztercebányai PDA—Har- maneci Tatran 1:1 (0:1), Zólyomi Lo­komotív—Flileki Spartak 1:1 (1:0), Körmöcbánya! Bányász—Besztercebá­nyai Slovan 0:4 (0:2). Bussai Szokol—Pótori Bányász „B” 6:2 (4:1). A járási labdarugóbajnokság ötödik fordulóját a honi csapat nyerte. Góllővök: Lőrincz 3, Hegedűs 2, Brun- da 1, illetve Cigányik 2. Az otthon csapat csatársora nagyon szép játékot mutatott. Hegedűs kitűnő összjátéká- val szerezte meg a közönség elisme­rését. Az otthoni csapat az egész mér­kőzés alatt nagy fölényben volt. Győ­zelmük tehát megérdemelt. — Bussai Szokol Ifjúsági—Pótori Bányász „B” Ifjúsági 1:0 (1:0). Az egyetlen gólt Babena lőtte. Apátfalva! Iskra—Handlovai Bányász 1:0 (1:0). A győztes gólt Balázs lőtte. Május 23—24-én Losoncon a Slavoj sporttelepen folynak le az idei besz­tercebányai kerületi atlétikai bajnok­ságok, melyen a kerület összes isko­láinak ifjúsága részt vesz. Az iskolai ifjúság részére rendezett kerületi baj­noki versenyre közel 300 versenyző részvételével lehet ma.jd számítani. Az ezúttal másodízben megrendezésre ke­rülő kerületi iskolák atlétikai verse­nyén előreláthatóan több jó eredmény születik majd. Bmói Vörös Csillag—Kassai Spar­tak VSS 4:0 (2:0). Az otthoni csapat megérdemelten győzött, Procházka, Zamastil, Hajský és Bubnik mutattak szép játékot, ötezer néző előtt Cser­mák bíráskodott. Az NDK csapata nyerte a VI. Kerékpáros Békeversenyt Csütörtökön, május 14 én fejező­dő" be a Prága-Berlin-Varsó Nem­zetközi Kerékpáros Békeverseny mint az európai kerékpározó sport legnagyobb esem'-'-e, amelyet a vi lág dolgozói Békeversenynek ne­veztek el. Ezen a napon futotiák az utolsó szakaszt, amely Lodzból, a Lengyel Népkö"'^^’'saság főváro.sába. Varsóba vezetett, 1.347 kilómé ler hosszú útvonalon. A XII. szakasz egyéni eredménye: 1. Królak, (lengyel) 3:21.39 óra, 2. Kuneš (csehszl.) 3:22.41, 3. Kocev (bolgár) 3:22 43. 4. Wilczewski (len­gyel) 3:22.53 óra, 5. Fiiette (FSGT) 3:23.01, 6. Ružiéka (csehszl.) 3:2? 02 óra, 7. Peder-en (dán) 3:23.03 óra, 8. ThygdSen (dán) 3:23.04 óra, 9 PavlLs’ak (fr. lengye') 3:23.05, 10. Klabinski (lengyel) 3:23.05,11, Nesl. (csehszl.) 3:23.05, 12. Málek (cseh­szl.) 3:23.05. A y^I. szakasz csapateredményei: 1. Lengyelország 10:08.37 óra, 2. Csehszlovákia 10:08.48 óra, 3. Dán-' 10:09.12 óra, 4. Bulgária 10:09.22 óra, 5 NDK 10.09.42 óra, 6. FSGT 10:10.16 óra, 7. Ausztria 10:10.44 óra, 8 Fran­ciaországi lengyelek 10:14.14 óra, 9. Románia 10:24.30 óra. Az egész verseny végleges egyéni eredménye: — 1. Pedersen (dán) 62:41.12 óra, 2. Anderson (dán) 62:43.57 óra. 3. Schur (NDK, 62:4 ,27 óra, 4. Trefflich (NDK) 62:49.02 óra, 5. Pavlifisk (fr lengyel) 62:.52 45 óra, 6 Deutsch (Austr.) 62:5947 óra. 7. Van Schil (Belgium) 62:59 50 óra 8. Królak (lengyel) 63:06.33 óra. 9. '"a- digon (FSGT’) 63:09 41 óra, 10. Ko­cev (bolgár) 63:0956 óra, 11. Wil­czewski (lengyel) 63:17.26 óra, 12. Meister (NDK) 63:2110 óra. 13. Thygesen (dán) 63:22.45 óra. 14. Rebry 'belga) 63:34.08. 15. Jl es (angol) 63:40.08 óra, továbbá 17 Nesl (csehszlovák) 63:45.31 óra, 19. Ru­žička (csehszlovák) 63:46.32 óra, 23. Málek (cseh.szlovák) 63:56.24 óra, 27. Kuneš (csehrzlo " ' 64:33.45 óra. A verseny végleges csapateredmé­nye: — 1. Német Demokratikus Köztársaság 188:14.15 óra, 2. Dánia 188:16.56 óra, 3. Franciaorszáei len­gyelek 188.33.11 óra, 4. Csehsz’ovákia 189:49.58 óra, 5. Bulgária 190:00.48 óra, 6. Lengye'ország 191:33 26 óra, 7 Ausztria 192.07 50 óra, 8. FSGT 192.29,04 óra, ‘ Románia 200:49.19 Két szovjet súlyemelési világcsúcs Tall inban megkezdődött a Szov­jetunió összszövetségi Bajnoki súly­emelő csapatversenye. A versenyben résztvevő 15 csapat közül 9 szak- szervezeti c.sapat. összesen körül­belül 200 súlyemelő rajtolt, akik kö­zött ott vannak a legjobb szovjet válogatottak. Mindjárt a verseny első napján két új világcsúcs szüle­tett. A. Nikityin a könnyűsúlyúak Zsolnai Iskra—Varannói Tatran 7:0 (4d)). Gőllövők: Ganzner 3, Zachar 2, Subrt és Timkovics. Kétezer néző előtt Chmel bíráskodott. Trencséni ODA—Spartak Královo Po­le 3:1 (1:1). A 2.500 néző előtt leját­szott mérkőzésen a vendégcsapat ki­tűnő technikát mutatott, de a katonák gyorsabbak voltak. Góllövök: Vido 2. Csapek, illetve Masek. Simo bírásko­dott. Iskra Gottwaldov — Nagyszombati Spartak 2:4 (2:1). Góllövök: Tibensky 2, Sturdik és Zelinka, illetve Zapletál és Mokros. Háromezer néző előtt No­votny bíráskodott. Olaszország—Magyarország 0:3 (0:1) Vasárnap a római Olimpiai Stadion­ban 90.000 néző előtt játszották az Európai Kupa e döntő jelentőségű lab­darugómérkőzését. 90.000 néző figyelte a magyar csapatot, amely a második félidőben nagyszerű játékot mutatott s megérdemelten győzött. Ewans an­gol játékvezető bíráskodásával a csa­patok a következő felállításban ját­szottak — Olaszország: Sentímenti IV. — Giovanníni, Cervato, Bortoletto — Grosso, Venturi — Boniperti, Pandol- fini, Galii, Amadéi, Cervelatti. A má­sodik félidőben az olasz c;satársor a következő felállításban játszott: Cer­velatti, Amadéi, Galii, Pandolfini, Vi- volo. Magyarország: Grosits — Bu- zánszky, Lóránt, Lantos — Bozsik, Zakariás — Budai II., Kocsis, Hideg- kuty (második félidőben Palotás), Pus­kás, Czibor. A mérkőzést nagy forró­ságban játszották. A magyar csapat sok veszélyes támadást hárított el. Már a mérkőzés 6. percében Budai öt mé­terről kapura rúgott, de Sentiment! IV. kiütötte a labdát. Az olaszok gyengén támadnak A. 41. percben Bozsik szöktette Hidegkutyt, aki Grossot ki- triblizve berúgta a vezető gólt. A má­sodik félidőben a magyar csapat fölé­nye emelkedett. A második félidő 18. percében Puskás és Kocsis szép össz- játéka révén Puskás 2:0-ra javította az eredményt. A 23. percben újra Puskás lőtt. Gól. A magyar csapat az­tán már teljesen nyugodtan játszott, igyekeztek még kapura lőni, de Senti­ment! IV., a kitűnő kapus nagyszerűen elhárította a lövéseket. A magyar csa­patban Bozsik, Zakariás, Czibor és Puskás játszott jól, az olasz csapatban Sentiment! IV., Cervato, Venturi és Galii voltak a legjobbak. A közönség viharos tapssal jutalmazta a magyar labdarugókat s a mérkőzés végén ha­talmas ovációban törtek ki. Bz egyiptomi iapok éiesen eiutasiiják az Egyesült nilamok középkeleti politikáját Az „Al Miszri” című egyiptomi pol­gári lap nyílt levelet intézett a napok­ban Egyiptomban tartózkodó Dulles a- merikai külügyminiszterhez. Mahmud Abdun Fath, a levél szerzője, a többi között ezeket írja: Ha a mi államfér- fiaink vagy az arab országok állam- vezetőinek bármelyUte azt mondaná önnek, hogy egyetlen arab nemzet is szereti önöket, ne higgyen nekik. Né­peink gyűlölik önöket és nincsen bi­zalmuk önökben”. Az „Al Miszri” ezután így ír: az a- rabok egy ideig őszintén hittek az E- gyesült Államok Ígérgetéseinek. Ki­nyitották piacaikat az amerikai áruk előtt. Egyiptom segítette Angliát és az Egyesült Államokat az elmúlt háború­ban, mert remélte, hogy a harcok vé­geztével a szövetségesek megjutalmaz­zák Egyiptomot: kivonják az angol csa­patokat az országból. De ez nem kö­vetkezett be. A lap a továbbiakban felszólította Dullest, hogy tekintsen vissza Truman működésére és vizsgálja meg azokat a sértéseket és bántalmakat, amelyeket Truman okozott az araboknak és azu­tán kérdezze meg sajátmagát, hogy mit tett azért, hogy az arabok szeres­sék az amerikaiakat. A lap befejezésül megindokolta, mi­ért nem támogatják az egyiptomiak és általában az arabok a támadó közép­keleti katonai terveket. „Az egyipto­miak és szövetségeseik az arabok — írja a lap — sokkal inkább képesek megvédeni saját területüket, mint bár­miféle idegen haderő, melyet nyakunk­ba varrtak saját akaratunk ellenére. Ha az Egyesült Államok jót akar ten­ni a világnak és biztosítani akarja Kö­zép-Kelet biztonságát, hagynia kell, hogy saját népei intézzék azt. Mi nem akarunk társulni Angliával, Törökor­szággal, a Balkánnal vagy az atlanti paktumhoz tartozó országokkal. Ez a mi országunk és nem az önöké, sem az angoloké.- fejezi be az „Al Miszri”. között kétkezes emeléssel 113 kg-os teljesítményt ért el, a középsúlyúnk között J. Duganov mindkétk'zes szakítással 131 kg-ot, ami egy kilo­grammal több az eddigi világcsúcs­nál, a pehelysúlyban egyéni bajnok N. Szakszanov lett, aki mindhárom emelésben 325 kg-ot ért el, könnyű­súlyú bajnok D. Ivanov lett 357.5 kg-os eredménnyel. EMIL ZÄTOPEK érdemes sportmester. DANA ZÄTOPKOVÄ sportmester VLADIMIR SKOVAJSA sportmester

Next

/
Oldalképek
Tartalom