Új Ifjúság, 1953. január-június (2. évfolyam, 1-38. szám)

1953-01-14 / 2. szám

Ol iPlO^^Än 1953 ianuár 14 A jólét országa Sztálin elvtán» arra tanit, hogy a azocia- lizmus gazdasági alaptöi-vényeinek lényeges vonásai és követelményei: „Ar egész társa­dalom állandóan növekvő anyagi és kulturá­lis szükségletei maximális kielégítésének biz- tos'tása a szocialista termelésnek a legfejlet­tebb technika alapján történő szakadatlan nö­vekedése és tökéletesedése útján.“ A szovjet nép hatalmas eredményei a kom­munizmus építésében, a népgazdaság összes ágainak fejlesztése terén biztos alapot te­remtenek a szovjet dolgozók anyagi jólété­nek szakadatlan fokozódásához és kultúrszin- von^uk állandó emelkedéséhez. Ezt a legvi­lágosabban és legátfogóbban a nemzeti jöve­delem -növekedése mutatja. 1940-ben a nem- Zi jévede.'m az 19;r<- a t v nők több mint hatszorosára emelkedett. 1950-ben a nemzeti jövedelem 04 százalékkal több volt, mint 1940- ben, s az ötödik ötéves terv során legalább 60 százalékkal nőtt. Ilymódon a nemzeti Jö­vedelem ]9.ö5-be.n több mint két ée félszere­se lett az 1940. évinek. A Szovjetunió dolgozóinak személyes, anya­gi és kulturális szükségleteire fordítják a nemzeti jövedelemnek kötlilbelUl háromnegyed ré.szét, a többit pedig a szocialista termelés kiterjesztésére, s má.a állami és társadalmi szUkaéglotekre. 1950. végén a Szovjetunióban a munkások és alkalmazottak száma 89,200.00fl-et tett ki, 7,700.000-rel többet, mint 194ü-ben. A mun­kások és alkalmazottak száma csupán 1951- ben 1,600.000-rel nőtt, s az új ötéves tervben körű. belül 15 százalékkal nö 1950-hez viszo­nyítva, ,1951-ben a munkások és alkalniazottak reálbére egy dolgozóra átszámítva köililbciill 57 százalékkal több volt, mint 1940-ben, a parasztok reáljövedelme körülbelül 60 szá- za'ékkal volt több az 1940. évinél. Az ötödik ütéve.s tervben, a kiskereskedel­mi árak csökkené.sét is számítva, a munká­sok és allculmazottak reálbére legalább ,S6 százalékkal nő, s a kolliozparasztok pénzbe­li é.s természetbeni jövedelme (pénzbe átezá- mitva) legalább 40 százalékkal emelkedik. 1952. decemberében volt öt éve, hogy a Szovjetunióban megszüntették a jegyrend- .szert és pénzreformot vezettek be. Üt év alatt a Szovjetunióban ötször csökkentették az élelmiszerek és iparcikkek árát. Az élel­miszerek és iparcikkek ára most átlagosan fálannyi, mint 1947. negyedik negyedében volt. A kenyér ára az 1947. decemberi árnak kö­rülbelül .39 százaléka, a húsé az akkorinak 42, a teavajé 37, a cukoré 49 százaléka, stb. Azért a pénzért, amelyért 1947. végén 1 kg sonkát vásároltak, most 1 kg sonkán kí­vül vehetnek még 1 kg főtt kolbászt, 1 kg súiyú csirkét, vigyis egy helyett 3 kg hús­árut. Azért a pénzért, amelyért 1947 végén egy férflkerépárt lehetett venni, most még a kéi ékpáron felül megvá.sárolhatnak egy fér­fi fé cipőt, egy télikabátot isltolásgyerek szá­mára, egy pár gyerekcipőt, egy selyemken- döt és egy pár harisnyát. Hála a munkások és aJkalmazottak növek­vő reálbérének és a parasztok növekvő jö­vedelmének. a Szovjeíunlóban (állandóan nő az áruforgalom. 1950-ben az állami és szö­vetkezeti áruházakban 38 százalékkal több húst és húsárut, 61 százalékkal több hatfé­lét, 59 százalékkal több állati zsiradékot, 67 százalékkal több növényi és más eredetű zsiradékot, 33 százalékkal több cukrot, 34 száz.alékkal több cukrászsüteményt, 39 szá- zalé’ckal több cipőt, 47 százalékkal több szö­vetet, 39 százalékkal több harisnyafélét ad­tak el, mint 1940-ben Sokkal több kulturális és háztartási célokat szolgáló árucikket ad­tak el S.3-szer annyi órát, hatszor annyi rá­diót, másfélszer annyi háztartási elektro­mos készüléket, 2.9-szer annyi kerékpárt, csaknem háromszor annyi varrógépet, 16-szor annyi motorkerékpárt, mint 1940-ben. A háborúutáni ötéves tervbsn a társada­lom i>izt ősit úsi Uöltség^vetés — nem számítva a munkások, alkalmazottak és a családtag­jaik orvosi ellátására kiadott összegeket — meghaladta a 80 milliárd rubelt. A táirsa- daiomblztositási kiadás csupán 1952-ben mint­egy 21.6 milliárd rubel volt Az ötödik ötéves teivben az állami társadalombiztosítási elő- iiáryzat körülbelül 30 százalékkal nőtt az 195C-OS színvonalhoz viszonyítva. A azociális és kultúrális kiadások a Szovjetunióban az áUa'-nháztart.ás összes kiadásainak több mint egynegyed részét teszi ki. 1952-ben 4.5 millió mu.-kás íil'knlmazott pihent üdülőhelyeken: közüiül: 2.8 milliónak volt Ingyenes vagy kedvezménye» beutalása, Több mint 5 millió gyermek - több mint kétszerese az 1940. évben nyaralóknak — töltötte a nyarat tá­borokban. s gyermekUdülöhelyeken. A Szovjetunióban 1951-ben a közoktatás- iig.vi kiadások 19M)-hez viszonyítva több mint két és félszeresre növekedtek. A háború óta az országban 23.500 iskolát építettek. Az ötödik ötéve.s terv folyamán körülbelül 70 százalékkal nőtt a városi és falusi Iskolák építése a negyedik ötéves tervhez képest. A Sáevjctunlóban a hábon'i óta a városok­ban és'a munkás lakótelepeken több mint 155 millió négyzetméter lakásterületet építettek, ezenkívtu a falvakban több mint 8.8 millió lakóhflg épült. Az ötödik ötéves teivben az állami lakóház építésre előirányzott beruhá­zás körülbelül kétszerese lesz a megelőző öt- éve.s terv befektetéeéneJc. A Bécskörnyéki „felkelés“ Kai.ser Ebersdorf, Báca egyik külvárosa. Néhány hét óta sok .szó eaik róla, pontosab­ban az ittlévö fiújavító intézetről, amelyben novemberben „lázadás“ tört ki, most nieg bírósági eljárás készül lakói ellen. Tlz-tizen- hat éve.s fiatalok Kaiser-Ebersdorf ..nevelt­jei". Van köztük olyan, aki csavargásért ke- liilt ide, van aki más intézetekből. Iskolák- b<W, egyszerűen azért, mert nehezen kezelhe­tő, ideges, kötekedő volt. Nagyrészük azon­ban teljesen árva, elhagji-ott, otthon nélküli fiatal gyerek. A hivatalos közlemények sze­rint ,'zakképzett pedagógusokra bízták itt ezeket a gyermekeket, akiket a „legkorsze­rűbb nevelési módszerekkel" igyekeztek sz osztrák köztársaság hasznos, dolgos polgá­raivá formálni. A novemberi „lázadás“ lerántotta a leplet erről a hazugságról. Röviden ez történt: Az úgynevezett bün­tető-részlegen egy egyszemélyes cellába zárt öt fiatalt az esti órákban az örök pl.szkos munkára akarták vezényelni. Azok szabad- kxiztak: késő van már, mondották, a töb­biek lg lefeküdtek, majd reggel elvégzik, amit kívánnak tőlünk. Az örök durván rátámad­tak a fiúkra, mire elbarikádozták magukat a zárkában. Ekkor történt meg az a nevelés történetében páratlan eset, hogy az egyik őr fegyvert rántott és négyszer egymásután a* gyerekekre lőtt, A lövöldözés felriasztotta a hálótermek­ben alvó másfélszáz fiatalt. M’kor megtud­ták, hogy társaik életveszélyben vannak, deszkadarabokkal, széklábakkal felfegyver­kezve védelmüki’e siettek, A ,,pedagógusok“ rémülten telefonáltak segítségért. A száz­negyven gyerek ellen csakhamar kétszáz puskával, szuronnyal felfegyverzett rendőr vonult ki. Sorfalát álltak a lépcsőkön, a me­nekülő fiataJokat gumibottal verték, aki föld- reesett, azt rúgták, taposták. Sokat közü­lük súlyos sebekkel, agyrázkódással szállí­tottak kórházba. Befutott a tüzoltógág is, és akárcsak egykor az auschwitzi vagy maut- hauseni foglyokat a Gestapo-banditál — jég­hideg vízzel locsolta a ..lázadókat". Sikerült is hamarosan rendet teremteni, A vérző, ösz- szc-vissza vert, sebesült gyerekek közül so­kat azonnal kórházba kellett szállítani —• közülük nem egy még tízéves sincs. Kai- ser-lDbersdorfban azóta „minden csendes“. Az osztrák kormány Igyel;cz-U a dolgot eltussolni, a „bűnösöket" nagy titokban el­ítélte. A dolog azonban mégis kitudódett. Dr. (3eroe igazságügyrainiszter kényte en volt bizottságot küldeni az intézetbe az ügy meg­vizsgálására. A miniszter maga hallgatta ki a „felkelés" résztvevőit. A katolikus és szo­ciáldemokrata sajtó szerint a megkérdezettek szánták-bántáik bűnüket é.s kijelentették a miniszternek, hogy igen jó soruk van. Jól bánnak velük. De mihelyt Geroe dr. kitette a lábát, kijelentették az ottlévö újságíróknak: „Ha elmondtuk volna neki az igazat, már ma délután sötétzárkába kerültünk voln.a. A helyzetünk nemcsak most tűrhetetlen. Be­szélgetnünk alig szabad, kegyetlen módsze­rekkel fegyelmeznek bennünket, enni alig ka­punk." így került a nyilvánosság elé az igaz­ság: Kaiser-Bbersdox-fban nem javítóintézet, hanem börtön, kínzó büntetőtábor működik. Sőt, még a börtönnél is rosszabb. Az oszU’ák börtönökben, legalább Is a törvények szerint tilos a fegyenceket élelemmegvonás­sal, vagy sötétzárkával büntetni. A kaiser- ebersdorfi gyerekekkel szemben mindkét fe- n.yítést sűrűn használták. Aki nem fogadott elég gyorsan szót az őrségnek, 10—14 napi sötétzárkát kapott büntetésül. Az élelmezés egy macskának is kevés, nemhogy egy fej­lődésben lévő fiatalembernek. Reggeli; rán­tott leves és egy darab kenyér. Ebéd: hig főzelék. Vacsora: újra csak leves kenyér­rel. Hetenként egyszer kapnak az intézet lakói egy darabka kolbászt, kéthetenként egy húsos pogácsát. „Élelempótlás az Inté­zet nevelési elveit veszélyezteti.” — ezekkel a szavakkal utasítja el az igazgatóság a gyermekeknek kívülről beküldött élelmiszert. A fiataloknak naponta legalább nyolc órát kell igen nehéz munkán dolgozniok, — ter­mészetesen tőkés vállalkozók hasznára. Aki nem teljesíti a kívánt munkamennsdséget, a bUntetözárkába kerül. A ..pedagógusok“ ■szadista módon ütlk-verik a gyerekeket, egy tiszteletlen szóért egy selejt-darabért órá­kig állítják őket vigyázzba, hónapokra eltilt­ják tőlük szüleiket. Kaiser-Ebersdorf — Ausz­tria burzsoa urainak olcsó iminkatelepe, ahcl ,.modern" eszközökkel sajtolják ki 140 fiatal gyerek erejét, fiatalságát, verejtékét. Hogy milyen állapotok uralkodnak Kalser- Ebersdorfban, azt sok egyéb mellett egy so­katmondó tragikus körülmény is megvilá- gitja. A gyerekek közül sokan öngyilkossá­got kíséreltek meg. Egyikük borotvával vág­ta fel az ereit, egy másik — miután kegyet­lenül megverték és sötétzárkába lökték — meszét hintett a saját szemébe és megvakult. Mindez tükrözi azt a végső kétségbeesést, amelyet a brutális bánásmód kiváltott a gyér- mekekböl. ..Inkább meghalok, minthogy Itt marad­jak“ — mondják a ház szerencsétlen lakói. Ez a kaiser-oberadorft ,,felkelés" valódi oka. Persze, a bíróság nem az igazságügy- minisztert vonja felelősségre, aki fegyvert adott az őrség kezébe, sem a szociáldemo­krata rendőrmintsztert, akinek luhamoszta- gai véresi'e verték a fiatalkorúakat. Az ügyész 89 gyerek ellen emel vádat lázadás elmén, jój-észük börtönben várja a tárgya­lást. ,,Itt Jó, legalább nem vernek" — Je­lentette ki kihallgatásakor az egyik letar­tóztatott. Ausztria demokratikus erői a fia­talok szabadlábrahelyezését, a javítóintézet­ben uralkodó állapotok.megjavítását követeli és azt, hogy a ..felkelés" valódi bűnöseit, a minisztereket, az igazgatót és a lövöldöző őrszemélyzetet vonják felelősségre. . W' Az amerikai kormány ro­hamosan halad a íasizáJó- dáa útján. Mind szigorúbb terrort alkalmaz minden- neftiű csak kicsit is demo­kratikusnak nevezhető meg nyllvánulás vagy intézmény ellen, oöt már azok ellen is, akik nem értenek egyet a fasizmussal. Nem az erő. hanem a gyengeség jele ez. Félelmükben, rettegé­sükben mindent elkövet­nék, hogy némileg is biz­tonságban érezzék magu­kat. A fasizácló egy újabb megnyilvánulása Ameriká­ban a december 24-6n élet­be lépett Mc CaxTan-Wal- ter féle törvény, amely hlt- leil alapon szabályozza a bevándorlási rendszert. Ezen « téren elsőbbséget élveznek az angolszász és germán, úgynevezett „ural­kodó fajok“. A többi ala- osonyabbrendüek, — mint például a franciák, olaszok is a szlnesbörüek csak utá­nuk következnek, akij{ szá­mára a bevándorlási lehe­tőség már sokkal inkább korlátozott. A legkisebb be­vándorlási lehetőséget a fasizmus ellenségeinek biz­tosítanak- A Mc Carran- Walter törvény továbbá le­hetővé teszi az Ameriká­ban élő néhány millió ide­gen állampolgár bármelyi­kének törvényszéki ítélet nélküli eifogatésát, börtőn­\z amerikai Szabadságszobor árnyékában be, koncentrációs táborba i való zárását és deportálá­sát. Ugyanakkor lehetősé­get ad a IX milliónnyi fel­vett állampolgárságú egyén állampolgárságától való megfosztására és mint ide­gen állampolgárokat úgy­szintén mindennemű indo­kolás és törvényszéki Ítélet nélkül a fasiszta hatósági szervek kénye-kedvének te­szi ki. Ez a törvény még a nyugati kapitalista kor­mánykörökben is felhábo­rodást váltott ki. Ismere­tesek például a Liberté (Szabadság) francia óceán­járó hajón lejátszódott ese. mények. A hajón megje­lent a FBI (a Oestapóhoz hasonló szervezet) Mr. Leo­nard Marten nevű megbí­zottja, a Mc Carran-Wal- ter törvény értelmében vallattg^ és igazoltatta a tengerészeket. A nevezett törvény értelmében ugyan­is az amerikai hatóságok a számukra „nem megbíz­ható" egyéneket — ten­gerészeket nem engedik partraszállnl. A nemzetközi jog értelmében a francia hajó francia területnek számit, amelyen a fran­ciaországi törvények éiwé- nyesek. Az amerikai ható­ságokat azonban ez a tény egy csöppet sem zavar­ja. De hiszen csodálkoaha- tunk-e ezen, higy egy francia hajón is az ameri­kaiak parancsolnak, hiszen nincsen ez másképpen Franciaországban sem. A francia nép árulói eladták hazájukat. Azonban más nézeten van a francia nép. Amikor a francia hajó ki­kötött New Yorkban, 271 tengerész a kapitánnyal együtt tiltakozásuk jeléül nem szállt parti-a és meg­tagadta a választ Mr. Mar­ten kérdéseire. Ezek a ten­gerészek keserűen nézhet­ték a newyorki Szabadság- szobrot, amelyet a francia kormány ajándékozott Amerikának, s amelynek talapzatán a következő Aséiíráa olvasható: „Ame­rika, a szabadság orszá­ga tért karokkal várja a kitaszítottakat, szeren­csétleneket, üldözötteket, akik új hazában keresik a boldog.ságot.“ A mai Ame­rika azoknak menedékbe, lye. akiket az igazságszol­gáltatás üldöz, akiket né­pük megvetett és kivert, vagyis náci tiszteké, fa- allítiáké, az igazságszol­gáltatás elöl elsZükötekké. Egy másik eset. A Dél- Amerika felé átutazó osztrák futballcsapat tag­jai egy newyorki szállodá­ban szálltak meg, ahol mint gyanús és veszélyes Idegeneket, fegyveres őrizet alá vették. Nem volt sza­bad senkivel érintkezniük távbeszélőn keresztül sem, A Mc Carran-Walter tör­vény kltei'jed a futballlab- dára is! A Mr. Carran-Walter törvény furcviaságalval kapcsolatban különös fi­gyelmet érdemel a követ­kező eset. Az alkalomból, hogy Eisenhower elfoglal­ta elnöki székét, Churchill látogatást tett nála. Hi­szen illő is, hogy meglá- togas.sa új főnőkét. Hiva­talos köiök jelentése sze­rint ennek a látogatásnak más célja is van. Chur- cdilll újabb kölcsönért ment könyörögni, hogy ismét kis erőt öntsön Anglia elgyen- aUit gazdaságába. Chur­chill kíséretével együtt a „ejuen Mary" fedélzetén utazott. A miniszterelnök által vezetett £ingol kor­mányküldöttséget is ki­hallgatták az PBH embe­rei! Tehát Churchill kísé­retét is megbízhatósági vizsgálatnak vetették airt., mielőtt Amerikában part- raszálltak ' volna. Vájjon nem a legnagyobb lealázása ez az angol kormánynak? Azonban más tanulságot la levonhatunk ebből az fset- böl. Amerika már senki­ben sem bízik. Nemcsak a kommunistáktól, a fasiz­mus ellenségeitől, félnek, de legközelebbi szövetsége­seikben sem bíznak meg. S ez a bizalmatlanság ko­rántsem hiábavaló. A Mc Carran-Walter törvény el­len már a kapitalista kor­mányok is tiltakoztak, Ez nemcsak a nerhzetközi jog komoly megsértését jelen­ti, hanemWUzletl szempont­ból is igen fontos lépés Amerika számára. A nem ^erikái hajók ellenőrzése teljes amerikai hatalmat Jelent tengeren. Az el­lenőrzést a száUitás kés­leltetését is jelenti, amely gazdasági szempontból ko­moly nehézségeket okoz­hat. A nyugateurópai bur- zsoá sajtó éppen ezért fel­háborodással fogadta a törvény életbelépését. S valóban ez a törvény ko­moly veszélyt jelent főleg a francia és angol burzsoá­zia üzleti érdekei szem­pontjából. 8 mindebből vi­lágosan kitűnik, hogy az ÚJ törvény. - amely az amerikai fas'zácíó újabb megnyilvánulása — még Inkább elmélyíti a kapita­lista államok közti názetel- léré.sekct.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom