Új Ifjúság, 1953. január-június (2. évfolyam, 1-38. szám)

1953-02-25 / 8. szám

01 IFlOS&G 1953 február 25 A gyarmati i^úság lankadatlanul harcol tovább 1953. február 2i-én volt a gyarmati Ifjúság napja. Dél- Afrika, India és a többi gyarmati államok ifjúsága a liös koreai és kínai ifjúságtól példát véve harcol az imjKsrialista, főként az amerikai elnyomás ellen. A grj'armatokon nem­csak a munkások, a parasztok, sínylődnek a gyeirmatosi- tők terrorja alatt, hanem az ifjúság. Például Dél-Afriká­ban a lakosság SO százalékának, vagyis 10 millió ember­nek semmi joga sincs. Születésüktől' fogva seenvednek a gyarmatositők láncai és fenyegetései alatt. Például a va- sútálloirrásokon külön padok vannak az európaiak részére. Az épületek liftjei nem szállítanak ..kutyákat“, nem szállí­tanak nem európaiakat. A gyarmatosítók állandóan eszük­be juttatják a benszülötteknek, hogy feketék s nincs em­beri joguk. De a gyarmatok ifjúsága harcol jogaiért, harcol nem­zeti függetlenségéért, szabadságáért. E derék fiataloknak ezt a harcát a világ minden haladó fiatalja támogatja. A liba­noni „Workers Unity“ című lap egyik cikkében az alábbia­kat írja: „Or-szágunk ifjúságánaik minden rétege készül, az ifjúság jogait védő nemzetközi konferenciára. A nem­zetközi kezdeményező bizottságnak e konferencia összehi- vására irányuló felhívását minden iparágunk támogatja“. Mi, a népi demokratikus országok- ifjúsága azzal támo­gatjuk a gyarmati ifjúság hősies harcát, hegy üzemeink- $ ben, EFSz-eikben stb. napról napra jobban és jobban har- I colunk a terv teljesítéséért. A gyai-mati ifjúság harca ^ gyözcl(!n:mel fog végződni. Mi ezt tudjuk, ezért támogatjuk ; ezt a harcot. | Az iiQúsáj^ jogait védő nemzetközi konferencia előkészületei Minél inkább közeleg március 22. az ifjúság jogait védő nemzetközi konferencia napja, annál több fiatal tekintete for­dul Bécs felé. A világ legtávolabbi vidékeiről már most ér­keznek Ausztria fővárosába a dolgozó, tanuló és fiatal értelmi­ség képviselői. Chiliéből három küldött érkezett, köztük van a chiliéi ddá- kok szövetségének elnöke is. Ausztráliából az ausztráliai ifjú­ság nyolctagú képviselője érkezett Európába. Február 16-án indult útnak Ausztriába az indiai ifjúság küldöttsége. A kana­dai ifjúság küldöttségének egy része már megérkezett Euró­pába, az indonéziai szervezetek képviselői március első napjai­ban indulnak el a konferenciára. Az ifjúság jogait védő konferencia előkészületei az ifjú­ság legszélesebb rétegeit mozgósítja. Ceylonból, Madagaszkár­ról, Afganisztánból és Rhode ziából, Thai-földről és Guate­malából, Norvégiából és Kubából — mindenünnen hírek érkez­nek arról, hogy milyen nagy az ifjúság elszántsága az iránt, hogy a konferencián résztvegyen. Az osztrák ifjúság a irilág ifjúsága képviselőinek szívélyes fogadtatást készít elő. A bécsi ifjúság a konferencia küldöttei számára külön művészi pro- gp"ammot készít. Ezek az előkészületek azt mutatják, hogy a gyarmati és függő országok ifjúsága tudatában e találkozó^agy fontossá­gának. fokozott szervezési munkával készül feFa konferenciá­ra és még jobban megacélozza erejüket az a tudat, hogy e nagyjelentőségű konferencián -az egész világgal megismer­tetik azt a nagy és áldozatos harcot, amit a gyarmatosítók és a hazai kizsákmányolók ellen folytatnak. Szudán djú harcosai Az ,,E1 gidah“ című szudáni lap reakciós hírt közöl az ifjúság jogai- őrt folytatott harcról. A lap foglal­kozik az ifjúság jogait védő Nemzeti Konferencia ÖF'—ehIvásának kérdésé­vel. A cikkre ; amszterdami cukor­gyár ifjúsága a következő választ adta: „Felhívjuk Szudán ifjúságát, ítélje el ezt a provokációt és fogal­mazza meg természetes követelmé­nyeit. Felhívunk minden fiatal szak- szervezeti tagot, diákot, a politikai pártok ifjú tagjait, ifjú sportolókat és papokat, hogy harcoljanak Szudán ifjúságának jogaiért s támogassálc az ifjúsiáig jogait védő nemzetközi konferencia felhívá.sát.’’ A burzsoa és rakciós szennylapok azon mesterkednek, hogy lebecsüljék és rossz színben tüntessék fel az if­júság jogait védő nemzetközi konfe­rencia jelentőségét. Ahogy a jelentés­ből olvassuk, ez nem sikerült nekik, mert az ifjúság érezve a fokozódó gyarmati elnyomást, egyre elszán- tgbb harcot folytat jogaiért. A gyarmatosítók minden mester­kedése ellenére is széleskörű felvilá­gosító munkát folytatnak a gyarma­ti és függő országok haladó ifjúsági szövetségei, hogy e nagyjelentőségű konferenciára megtegyék az előké­születeket. Pártunk útmutatásait követjük és tanulunk a Komszonjol tapasztalataiból Lls elvtárs beszámolójának befejező része Funkcionáriusokat kell kül­deni ezekbe az önkéntes szervezetek­be és segíteni kell a harcképességi versenyek szervezését és elő kell készíteni az ifjúság tömegeit a ,,Munkára és Honvédelemre légy kész“ jelvény megszerzésére. Nem­régen az ATK sportolóinak kezde­ményezéséből jelentős sportmozga­lom keletkezett, az úgynevezett Zá- topek-mozgalom. Gálja, az új sport- káderek nevelése, akik a ml dicső olimpiai győzteseink nyomán sike­resen képviselnék sportunkat, akik sikeresen indulnának harcba a mi re­kordjaink és a világrekordok meg­döntéséért. A CsISz KB elnöksége ajánlja a Központi Bizottságnak, hogy fogad­ja el az ifjúság közötti tömegmun- ka fontosságáról szóló határozatot és gondoskodjék konkréten a feb. ruár 25-re, a Világifjúsági Hétre, Klement Gottwald elvtárs köztár­sasági elnökké választásának ötödik évfordulójára, a IV. VIT-re, a Kom- szomol 35. évfordulójára, Klement Gottwald és J. V. Sztálin elvtárs születési évfordulóira szervezendő tömegmegmozdulásokról. Különösen május elsejére, május 9-re és az Októberi Szocialista Forradalom 36. évfordulójára gondoskodjék tömeg- megmozdulásokról. Ajánlja az ifjú­ságnak a falujárásokat, kirándulá­sokat, harci gyakorlatokat, filmek színházak, kiállitások látogatását, ajánlja IcultúregyUttesek: szlnjátszó- szavaló-, ének-, tánc- és agitációs csoportok alakítását. Ajánlja az alapszervezeteknek, hogy az ifjúság soraiból az 1953. év végéig líjabb százezrek szerezzék meg a Fuéík- Jelvényt, i'ijabb százezrek a ,,Mun­kára, Honvéddomre Kész“ (PPOV) jelvényt. Munkánk felbecsülhetetlen segítő­társa a szocializmusért, békéért fo­lyó harc fontos fegyvere a sajtó, éspedig a pártsajtó, a Komszomol- sajtó és a Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetség sajtója. Eléggé ismert a sajtó .szerepe, mint kollektív propa- gátor, agitátor és szervező, Az is ismert tény, hogy a sajtónak napon­ta kell a kapcsolatot tartani Közpon­ti Bizott.sagrunk és ifjúságunk leg­szélesebb tömegei között. Ifjúsági sajtónk eddig nem teljesíti teljes mértékben ezt a hivatását, Moát, hogy felsorakozunk az ideológia frontján, meg kell javítanunk mun­kánkat a sajtó terén. A CsISz KB elnöksége részletesen foglalkozni' fog a sajtó kérdésével. Szükséges, hogy hasonló alapossággal fogja­nak ehhez a problémához a CsISz többi szervei is és vegyenek irányt egyfelől a sajtó előfizetőinek eme­lésére, másfelől pedig , jobb felhasz­nálására. Elvtársnök és elvtársak! Ezek nagyjából azok a feladatok, amelyek érdekében most munkánkat ki kell fejteni. Először is megjavítani az ifjú­ság közötti nevelömunkát, mint a I tervteljesítés előfeltételét, j Másodszor, május elseje és má- I ju's 9-e tiszteletére a szocialista ver- ! seny széleskörű kampányát fejtsük í ki. j Harmadszor ,,A bö tennésért — a szövetkezetekért“ jelszó alatt szé­lesítsük ki harcunkat a faliin. Negye<lszer, szilárdítsuk meg a Szövetségben a munkás fiatalok ve­zető szerepét és szélesítsük ki a OsISz sorait. Ötödször, készüljünk fel £iz ifjú­ság ni. Világkongresszusára és a béke, barátság jegyében megrende­zendő IV. Ifjúsági és Diáktalálkozó­ra. Elvtársak! A CsKP országos konferenciája nemcsak népünk elé tűzte ki a fel­adatokat a szocializmusért folyó harcban, de megmutatta Csehszlo­vákiai Ifjúsági Szövetségünk ragyo­gó jövőjét, amely azon az úton van, amelyen az Osszszövetségi Lenini Kommunista Ifjúsági Szövetség ha­lad. Ezen az úton felsorakozott a CsiBz és elérte az első eredménye­ket. Kitartunk ezen az úton. A párt utajsitása és irányítása szerint fogunk haladni, tanulni fogunk a Komszomod tapasztalataiból és így feladatainkat az ifjú nem­zedék nevelésében és a szocia­lizmusért, békéért folyó harcban be­csülettel teljesítjük, mivel ez a fel­adat rá hárul. ŰJ IFJÚSÁG — ,1 C.sISz Slovákial Köz­ponti Eizottsáffának hetilapia, Kiadia a Sniena. a CsISz Szlovák Központi Bizott­ságának kiadóvállalata. Bratislava. Soi- tésovej 2. — Szerkeszti a .szerkesztőbizott­ság. Főszerkesztő: Szőke József — Szerkesztősig és kiadóhivatal: Brati.slava. Soltésovej 2. Telefon: .‘Í45-51. 2. 3. 229-31. 3. — Nyomia a PRADA n. v. nyomdája. Bratislava. — Előfizetés egy évre 100.— Kés. félévre 50.— Kés. — A oostatakarék- oénztári befizetőlap száma; S-13.890. — Hirlapbélyeg engedélyezve Bratislava 2. Kerületi Postahivataltól. Feladó és irányi­tó postahivatal Bratislava 2. CUAAAjen.: Qjid)iás jegif^ete) fi. folytatás.) A kisbíró körülnéz, de semmit sem lát és azt mondja nyugod­tan, miszerint nem látja, hogy háború van. Aztán csak lehajol egy csomag plakátért, hóna alá csapja, veszi a ragasztót és nem is törődik vele, hogy a folyosón, az Utcán 'egymásután hullaija a halál céduláit. A patikus éppen orvosságot kever a menyecskének, aki ki­csinyét babusgatja, csitiíja és^ közben megkérdezi, hogy hát jó lesz-e ez a por, mikorra gyógyul meg a gyerek és mit fizet s ha lehetne a többit tojásban hozná még. A patikus nem szól, ma­gában mormogja, hogy aqua dcstilata.. unguentum ez és ez... s^a végén szemüvege fö­lött nézi a menyecskét, valamit mond, hogy ez a por jó lesz. Hangja nagyon csendes, nagyon szelíd Mikor a kasszát becsap­ja rhegkérdezt: — Az ura is megy'? A menyecske bólint, hogy megy. Ez a nyári, forró élet egyszer­re hideggé dermed. A szérűkön gabona, kófó, szerszámok szétdobálva, a kis kertajink nyitva állanak, az ut­cán a gyerekek összr-f'isszo sza­ladgálnak, sokan úgy hallják, hogy a harang kong és soha­sem hagyja abba, a kis ablako­kon elrántják a függönyöket, jöjjön be hát a világosság, lás­sunk felöltözni. A halálba me­gyünk, vagy ha nem is halálba, de az holt bizonyos, hogy a ha- Iái elé... j Sokan előveszik. Ji~ sárga bu- gyellárist, megszámolják pénzü­ket és ha eddig soha nem adtak az asszonynak pénzt, most mind odaadják. — Csak vedd, kell a gyere­keknek, meg neked. , A fiatal parasztember^ kivesz magának egy bankót, a többi az asszonyé. Eddig nem úgy volt. Eddig az asszony soha nem tud­ta, mennyi a pénz, soha nem 6 volt az úr a portán, hanem az ember, aki nem árulta el, meny­nyit tett-vett a bukszába. A szomszédok, akik eddig esztendőkig pörösködiek egy­mással, egy tyúk átrepülése niiatt. akik halálra gyilkolták egymást egyetlen szó miatt, egy barázda vélt elszántása niiaii, azok most egymáshoz szóltak és látták, hogy a másik udvarában a tyúk. a liba és a disznó, de nem szóltak Halál előtt nem il­lik haragudni. Az emberek, egymással rendbe tették dolgukat. Már mint azok akik szegény emberek voltak. nr:.ei'i',gy ezek­ben a percekben sem békéitek meg a szegények a gazdagokkal, akik elkívánták, hogy napi jélli- ter bérért kapáljanak a szegény emberek a szőlőkben, akik saját édes gyereküknek odavetették az üres kasztrőlt és azt mondták a gyereknek, hogy ne, te is törül- gesd ki belőle a maradékot, ne mond, hogy apád nem törődik veled. • A kereskedőkkel sem békéitek meg a szegények. Azok sietve leszagatták a jói­ról a kontó-papirosokat, amelyek nem voltak mások, mint egész csomagcHópapiros ívek, amelyek­re a szegényparasztok kontója jel volt jegyezve, miszerint ők is lássák, mi a kiadásuk, mek­kora a nyomorúság. 4 fiók­ban azért volt egy irka, abban is jel volt jegyezve a kontó és ez az utóbbi feljegyzés mindig nagyobb számot mutatott, mint a kifüggesztett csomagolópapi­ros. .. — Most menjünk? Most ver­jük az ellenséget? Most jók va­gyunk?", — mondták a szegény napszámosok. Most megtalálnak bennünket, máskor meg kutyába se vettek minket. A szérűk, a szérűk árvultak el legjobban. A nyomtatásra készített gabo- nát a tyúkok szétkaparták, már meg is ázott, de senki sem tere­gette a nap arca elé. a libák összepiszkították az aranysárga szalmát: ennek az ágyazónak tehát örökre vége Elszabadult a. borjú: belement a gabonákba, a ló meg nyakában a hámmal kószált a szérűn és magába ga- balyodott, ott vergődött a pa Iánknál, kenderkeritésnél. Borult, hirtelen rohant a falu fölé a vih;n mintha vcji'i'-szony terítené el szoknyáját, amely alatt sötétség és halál van. Lehet, hogy soha ki se de­rűi — mondták az emberek. A plébánosnál vendégek van­nak. Itt van a kántor, aki nyáron is csizmában jár. Fájósak a lá­bai, d csizmaszárban gyapjú ha­risnyát visel, itt van az egyik lanitó és a major intézője. Ing- iijra vetkőzve kártyáznak. Ki-ki hozott magának sört egy üveg­ben, avagy szódavizei, mert a plébános nem kínálja őket.. • — Állandó vendégek hoznak magukkal — Mondta nekik sok­szor. — Blatt! — Nyer-e? — Tizenkilenc nyer. — Húszam van. — Fuccs. — Te intéző úr, mi az a zene­bona az ablak alatt? — Az, plébános úr... az a zenebona nem más mint háború. — Gondoltam. Valamit hal­lottam, de azt hittem, hogy szó­beszéd. — Ez több, mint szóbeszéd, ez tett. Ez háború. Sebőkéknél az ember a szoba közepén áll, kapáját nyalábolja, kalapját forgatja, feleségéi nézi, hogy az hogyan kapkod, kisfiát ringatja és úgy érzi, hogy ösz- szedőH az élet. — ^gy érzem, hogy összedőlt a jirnamentum — mondja fele­ségének. — Zsellérjélének már csak ez hibázott, (j háború. Nyomorúság­ra még egy nyomorúság, — mondja az asszony. — Minden szegény elmegy, de azt mondom, hogy minden szegény ember megmarkolja a puskát az urak ellen! Most is,.. Lehúztak a napszámból, az ara­tás meg sehogy se lesz. — Miért? Majd aratok én. — Te se köllesz, mert nem szíj hajtja a masinát, hanem drótkötél. Nem köllesz, kéve- adogaíó se kell, mert elevátor viszi a dobba a kévét. Kéve­hányó se kell ... senki se kell semminek, csak meghalni kell az urakért. Azért se! Majd haza. jövünk mi még! Sebők sorra járja napszámos ismerőseit. Azok is készülődnek, károm­kodnak és bizakodnak, mert né csak, ez a Sebők olyat mondott, amire hirtelen nem ts gondoltak, arra, hogy majd megmarkoljuk a puskát az urak ellen. Háború van, de Sebők nem is háborúra gondol, hanem a puska szorUás- ra az urak ellen. — Akiknek eliörülte az urasag a száját a csépléstSl, azok ve­lem lesznek, mert tudják, mit jelent nyár közepén kenyér nél­kül maradni. (Folvtatiuk.) — Te intéző úr mi az a zenebona az ablak alatt? — .Áz, plél.ános úr... az a zenebona nem más, mint háború. >

Next

/
Oldalképek
Tartalom